Törvénysértő az óvodák nyári bezárása

Zanza!

Egyetlen óvodában sem lehetne nyári szünetet tartani. Egy hónapos bezárásuk törvénysértő, mert az állami költségvetés 251 munkanapot finanszíroz számukra – állítja a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete Matalin Dóra a Népszabadság cikkében. A cikkből és a hozzászólásokból kiderül, hogy a legnehezebb az ovisok felügyeletét megoldani, mivel többségük még nem volna hajlandó táborba menni, egyedül persze nem hagyható, a szülőknek viszont ennyi szabadsága nincs. És nagyjából mindegyik intézmény – ügyeletes óvoda, összevont csoport, ovisok napközis tábora – csak délután négyig ad felügyeletet, ritka kivétellel még egy órát rádobhatnak, de akkor már tényleg csak fizikai gyermekmegőrzést vállalnak, mindenféle foglalkoztatás nélkül. De ha járnának is az ovisok táborokba, akkor ezek anyagi vonzata lenne rendkívül megterhelő. Marad jelenleg az ügyeletes óvoda vagy a saját ovi összevont csoportja, amiről maguk az óvónők igyekeznek a szülőket lebeszélni, több-kevesebb sikerrel.

Festeni, takarítani viszont muszáj, és muszáj kiadni az óvónők, dadusok szabadságát is. Öt hét szabadság viszont egyetlen szülőnek sem jár, aki dolgozik. A megoldások hasonlóak, mint amit a Porontyon is leírtak –  nagyszülő, nagynéni, gyesen lévő anyatárs, nyugdíjas szomszéd, anya és apa felváltva szabadságon, neadjisten táppénzen, ha már mindegyikből kifogytak, akkor még mindig lehet próbálkozni az összevont csoporttal vagy az ügyeletes óvodával. Nem könnyíti meg a helyzetet az sem, hogy sok munkahelyen január és március közt készülnek a nyári szabadságolási tervek, amiken utólag változtatni nehéz.

Az óvodák ugyan csak egy hónapra zárnak be nyáron, de június elején-közepén megváltozik a munkarendjük, írja a Népszabadság. Úgynevezett összevont csoportokkal üzemelnek, vagyis a gyerekekre nem a megszokott óvónőjük vigyáz és nem csak velük egyidős társaik között vannak. Néhány óvodában fel is hívják a szülők figyelmét arra, hogy ebben az időszakban lehetőleg ne vigyék be a gyerekeket, mert „nem tesz jót nekik”, talán ez is az oka, hogy az ügyeletes óvodákban nincsenek annyian, mint ahány szülő valójában igényelné az óvodai elhelyezést nyáron. Különösen a kiscsoportosoknak jelenthet komoly megpróbáltatást egy összevont csoport. Négy hétre pedig – ami alig kevesebb egy átlagos munkavállaló teljes évi szabadságánál – mindenképpen bezárnak. Ez a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete szerint törvénysértő. „A család és a munkahely összehangolásának megteremtése uniós elvárás. Az iskolák és óvodák bezárása megsérti ezt” – állítja Keszei Sándor elnök. Hozzáteszi: az óvodákban nem lehetne nyári szünetet tartani. Egy hónapos bezárásuk törvénysértő, mert az állami költségvetés 251 munkanapot finanszíroz számukra. „A normatíva elspórolása bezárni egy hónapra” – hangsúlyozza. Keszei Sándor szerint a szülőknek „a rendeletet lobogtatva kellene követelniük” az önkormányzatoknál, hogy nyáron is lássák el a gyerekeket a saját óvodájukban, ezt ugyanis biztosítani kell számukra. Hozzáteszi: nem igaz, hogy az egyetlen megoldás ebben az időszakban, hogy kijelölnek egy ügyeletes óvodát, adott esetben elég messze a gyerek sajátjától, és egy hónapig oda kell vinni a gyerekeket. A szünet hossza egyébként intézményenként változó, két héttől öt hétig is terjedhet.

A Népszabadság és  az egyesületi elnök szerint a szülők azért nem tiltakoznak az önkormányzatoknál,  mert rossz beidegződések megszokottá teszik a helyzetet, a családok úgy élik meg, hogy majd   megoldják valahogy. Nagyszülőket, rokonokat kértek meg, bevitték a gyerekeket a munkahelyükre vagy megpróbáltak többet hiányozni – magyarázza, ám a helyzet gyökeresen más, mint tíz-húsz éve.   „Manapság, ha valaki sokszor marad otthon egy-két napra, mert nem tudja hova tenni a gyereket, könnyen munka nélkül találja magát. Ezt korábban eltűrték a cégek, ma már nem.” Tény: Magyarországon kevesen dolgoznak, de akik igen, azok egyre többet. Az Életminőség a változó Európában című kutatás szerint Magyarországon több mint 45 óra hetente a munkaidő, míg Svédországban csak 37. A magyarok 32 százaléka mondta, hogy gyakran kell túlóráznia úgy, hogy a nap elején még úgy tudja, nem kell tovább maradnia. Finnországban csak 9, Hollandiában 11 százalék számolt be hasonlóról, és egyre többen érzik úgy, hogy a munkájuk miatt kell elhanyagolniuk a családjukat (Tárki: Work-Care Synergies kutatás).

Blogmustra