Kövér és buta gyerekeket nevelünk?

A Magyar Gyermekorvosok Társasága (mintegy 2000 taggal) hiánypótló kutatásra vállalkozott. Arra voltak kíváncsiak, a magyar édesanyák hogyan táplálják 1-3 év közötti gyermekeiket, és milyen hatással van rájuk az étkezés. A kutatási eredmények szerint minden harmadik gyermek vashiányos, ami figyelem- és magatartászavart, fáradékonyságot okozhat. A gyermekek vasszükséglete naponta 8 mg –  6 kiló brokkoliban, 1 kiló vörös húsban és 13 liter tejben ennek mindössze fele található.

Mit esznek az 1-3 év közöttiek?

A gyerekek táplálásának kérdéseiben általában a 6-12 hónapos korosztályra koncentrál a legtöbb szakértő, orvos és védőnő, mivel az általános vélekedés szerint 12 hónapos kor után szinte „mindent” ehet már a gyerek, ha nincs kimutatott betegsége vagy allergiája, tehát egyszerűen kap ő is egy tányérral abból, amit a felnőttek esznek. Vajon jól van ez így? A kutatás szerint korántsem. Idén tavasszal 215 anyát (1-3 éves gyerekkel vagy gyerekekkel) kértek meg, hogy vezessenek 3 napon át táplálási naplót, ezt (meg a gyerekeket) vizsgálták a gyermekorvosok és táplálkozási szakértők. Az eredmény lesújtó – minden harmadik gyermek vashiányos, ami figyelemzavarhoz, hiperaktivitáshoz, fáradékonysághoz, csökkent koncentrációhoz, sőt, csökkent szellemi képességekhez is vezethet. Szinte mindannyian túl sok cukrot és túl sok sót esznek – a gyerekek mindegyike kapott rendszeresen édességet,   közel 70 százalékuk naponta kétszer is evett cukrozott élelmiszert.

A magas cukorfogyasztás növeli a cukorbetegség kockázatát (egyre többen vannak és egyre fiatalabbak), míg a magas sóbevitel lehet felelős a későbbi veseproblémákért, szív-és érrendszeri betegségért és magas vérnyomásért. A problémákat, problémás ételeket már többször megnevezték – cukros, értékes alapanyagot nem tartalmazó italok, magas feldolgozottságú, nagy sótartalmú élelmiszerek (felvágott, készétel,mártás), cukros desszertek színezékkel és adalékanyaggal, válogatós gyerek és egyoldalú étrend , akár éveken át. Schmidt Judit dietetikus hozzátette, hogy a tudatos, otthon friss és értékes alapanyagokból készített ételek, és az ellenőrzött minőségű gyermek-élelmiszerek (pl. minőségi bébiételek) egyformán jók lehetnek – elismerve, hogy egyik sem olcsó, sok dolgozó, többgyerekes anya pedig nem teheti meg, hogy mindennap frisset és többfélét főzzön, például sómentesen készítse az ételek többségét a piciknek, bár a nagyobbaknak és felnőtteknek is a mostaninál kisebb sófogyasztás lenne kívánatos. (ahogy korábban olvastam, Max Gerson német orvos hajdan egyenesen a rák egyik okozójaként nevezte meg a túlzott sófogyasztást, a vegyszereket és a környezeti ártalmakat)

1-3 év: az étkezés lakatlan szigete

A több mint 2000 gyermekorvost tömörítő szervezet úgy látja, felvilágosításra van szükség a változatos étrenddel ismerkedő korosztály, az 1-3 évesek táplálása terén. Néhány szakmai cikken és irányadó tápanyagtáblázaton kívül ugyanis nem létezik rájuk szabott átfogó szakmai ajánlás. Ennek köszönhetően az édesanyák nem rendelkeznek korszerű ismeretekkel a kicsik helyes táplálásáról, a gyermekorvosoknak pedig nem áll rendelkezésükre aktuális irányadó szakirodalom, ha az édesanya tőlük vár választ táplálkozási kérdésekben. Pedig az orvos szakma bevallása szerint ha ebben a korban hosszabb távon elrontjuk a kisgyermek táplálását, akkor az visszafordíthatatlan egészségügyi következményekkel járhat.

Dr. Szabó László (a Magyar Gyermekorvosi Társaság elnöke) és Dr.  Zonda  Igor házi gyermekorvos szerint a koragyermekkori rossz szokásokat és az ebből adódó hiánybetegségek következményeit később már csak részben lehet orvosolni. Az elsődleges vashiánynak vannak feltűnő tünetei, és egyszerű laborral könnyen kimutatható, nem úgy, mint a lappangó, krónikus vashiány, amit csak bonyolultabb és költségesebb vizsgálatok mutatnak ki pontosan. Marsiczki Mária óvónő saját gyakorlatából említette, hogy a mai gyerekek nagy hányada hatéves korban iskolaéretlen, nem tud tíz percig figyelni valamire folyamatosan – még a játék sem feltétlenül köti le, nemhogy a feladatok! - sok a sápadt, fáradékony, fertőzésekre hajlamos, esetleg magatartászavaros, hiperaktív gyerek – ennek egyik oka lehet vashiány is.  További probléma persze a környezetszennyezés, a kevés mozgás, a városi életmód – de a vashiányt legalább meg lehet előzni, illetve az utólagos vaspótlás is hozhat némi eredményt, bár egyes következmények, mint az esetleges alacsonyabb szellemi képességek (a napi 8 milligramm vas bevitele az agy megfelelő fejlődéséhez is szükséges) nem teljesen visszafordíthatóak.

Tej, só, cukor, táplálékkiegészítők

A tej fontos és hasznos egyéves kor után, bár nem feltétlenül a legjobb vasforrás – állították a szakértők, tej helyett vitaminnal és vassal dúsított tejalapú  gyermekitalt javasolva legalább kétéves korig. Kérdésemre, hogy mitől olyan jók a polcokon díszelgő, gyermekeknek szánt tejtermékek, amikor többségük erősen cukrozott, sok tartalmaz adalékanyagot, nem is beszélve a csomagolás-és marketingköltségről, ami rettenetes százalékot képviselhet a fogyasztói árban sajnos nem érkezett jobb válasz, mint hogy meg kell nézni az apró betűt, illetve  a „stop só” kezdeményezéshez hasonlóan a gyermekorvosok és szakértők igyekeznek minél több gyártóval megegyezni, hogy egészségesebb termékeket dobjanak a piacra. Attól tartok, ettől még messze vagyunk. Egy átlagmagyar a kívánt sómennyiség négyszeresét eszi meg naponta ilyen vagy olyan formában, és erre szoktatja gyermekeit is. A cukor meg.....mit is mondhatnék, terhességi cukorral küszködve döbbenten láttam, hogy még a grillezett zöldségekre szánt fűszerkeverékbe is cukrot tesznek. A gyümölcsjoghurtok többségében pedig jóval több a cukor, mint a gyümölcs.

A természetes forrásokból származó  vas lenne az ideális – bár ezekből hihetetlen mennyiséget kellene megenni nap mint nap a kívánt 8 milligramhoz – hat kiló brokkoli, 13 liter tej, 1 kg vörös hús vagy 2 kg lencse biztosítaná a kívánt vasbevitel felét, nem véletlen, hogy eleink is vasszögeket szurkáltak az almába, majd az ily módon kezelt gyümölcsöt etették a sápadt és fáradékony kisdeddel, mivel akkoriban nem volt vitaminos táplálékkiegészítő, Béres-csepp vagy egyéb vasat is tartalmazó készítmény.

Példamutatással és útmutatással – orvosok és szülők

A kutatást kétévente szándékozik megismételni a Magyar Gyermekorvosok Társasága, hogy lássák, intelmeiknek van-e foganatja. Szerintük a jó példa lenne a legfontosabb, ők pedig saját információs csatornáikon, weboldalukon szeretnének segítséget nyújtani a szülőknek abban, hogyan is tudnának jó  példát mutatni. Valamint korán odafigyelni a jelekre – hogy a gyerekek ne jussanak oda, mint a lányom egyik kis barátnője idén tavasszal, neki már a haja is hullott, mire kimutatták a súlyos vashiányt. Az édesanya gondosan és jól főz, csak a gyerek iszonyatosan válogatós. Ha a jó példa és a türelem kevés, akkor még mindig szóba jöhet a tablettás, cseppes vaspótlás is, mert sajnos az 1-3 éveseknek még nem lehet a józan eszére hagyatkozni, észérvekkel ők nehezen győzhetőek meg. Az előbbi példánál maradva, sokszor a nagyobbacskáknál sem mindig elég a szép szó és rábeszélés a megfelelő étrendre, sajnos. Talán érdemes volna megosztani itt a Porontyon is, ki hogyan vette rá a csemetét, hogy a kindertojás és sózott sült krumpli helyett a brokkolit és a diót favorizálja.

Oszd meg másokkal is!
Mustra