SZÜLŐSÉG

Szívni fog a gyereked, ha meghalsz?

2010. június 12., szombat 10:00

Meghalt az anyám. Randa vasárnap kora reggelén jött a hír. Nem váratlanul. Minden embernek egyéni reakciója van, a fájdalom, a düh, az elkeseredettség, a hiány, stb. Nekem a keserűség jutott. Ocsmány kis gombócként meggyűlt a torkomban. S, hogy miért? Mert amellett, hogy nem volt jó anya, még abszolút felelőtlen, nemtörődöm ember is volt. A Jó Sors, meg a Poronty is tanúm rá, hogy én megpróbálom/megpróbáltam letenni a múlt hátizsákját, de folyton visszavágja valaki a hátamra, plusz beletuszkol egy követ is.

A két jó ember - anyám, apám - 20 évvel ezelőtt vett egy tanyát. Jó messze, persze. Hitelre, jó szokás szerint. Ám, rossz szokás szerint, magasról tettek arra, hogy ezt a hitelt fizetni is kellene, vagy állagot megóvni, vagy bármi ilyesmi. (Jelenleg romokban áll, persze "lakható", de ennyi). Villany van, gáz az udvarban, víz a kútban. 16 év házasság után különköltöztek, hivatalosan is, anyám új lakcímkártyát kapott. Folytatták csöndes, ámde felettébb pusztító életvitelüket, amelynek meg is lett az eredménye: 49 éves korában meghalt. Béke poraira.

Állam bácsi végzi a dolgát, jön a levél, hagyatéki tárgyalás. Ahová Aurin teljes lelki nyugalommal megy, gondoltam, szépen visszautasítom az örökségem, merthogy jogom van. Az majd szépen átszáll apámra, aztán majd lesz valahogy. Aha, persze. Summa summarum, nem szeretném idézni a polgári törvénykönyvet, de a vége az lett, hogy mégiscsak én öröklöm az adósságot. Vagyis, én vállalom fel, hogy örököljem. (csak egy ok: nem szeretnék mással kitolni. olyan valakivel, akinek pl. azt köszönhetem, hogy életben maradtam.) Elviszem a balhét.

Váltogatva tört rám a dühroham, meg a sírógörcs, hát, persze, kinek kell plusz adósság, köszönöm szépen, nekem is van, szép kis összeg, szép hosszú időre. (Az említett ingatlanon az ingatlan értékének a fele adósság). Természetesen a jegyző előtt kulturáltam magam, de később kitört belőlem az állat, nekiestem az apámnak, és komolyan embert akartam ölni. Az meg csak állt ott, mint aki jól végezte dolgát, és persze, ő jött ki az egészből a legjobban. És jön a fáklyás menet, kérelmek írása, telefonálás a megfelelő, adott pénzintézethez, plusz a nyugdíjfolyósítóhoz, apehhez rohangálás, estébé, estébé).

Ülök az ágy mellett, s a legnagyobb bajom ezek mellett mégis az, hogy miért? 17 éve folyamatosan szívok, általában kétpofára. Mert én vagyok az a barom, aki bemegy az SBO-ra, meg papucsot vesz, meg gyógyszert, meg kérelmet ír, könyörög, lefizet. Én vagyok az, aki tűri, hogy alázzák a szülei miatt, én éhezek, én fázok, én megyek tönkre... És tudom, hogy az emberi érzelmek széles skálája nem üzleti alapon megy, hogy mit adok, és mit kapok, de higgyétek el, ezért én nem kaptam semmit. Szeretet sem, hálás köszönetet sem... Semmit!

Két marék nyugtató, egy marék altató után másnap reggel Brumi ránt vissza a végső idegösszeomlás széléről. A tragédiánál egyel jobb a helyzet, de még pár hónapig az én nyakamban lesz minden. Legszívesebben ordítanék, helyette az edzőteremben tombolok, rommá tolom a gépet, a liter izzadság alatt csak folynak a düh könnyei. (Off: két perccel később meg sikítva röhögök, az egyik számról eszembe jut, hogy az egyik jobb napomon a kedvenc húsboltom hentese kijött utánam az utcára, és némi füttyögés mellett énekelni kezdett: hosszúlábú asszony...) Tiszta cihotikus sokk, nem?

Aztán elvánszorgok a következő patikáig, ahol az ízületi gyulladást enyhítendő gyogyim mellé veszek még egy jó minőségű, drága multivitamint. Belerakom a csomagba. Igen, én barom csomagot csinálok az apámnak, akit sikerült elhelyezni egy kiváló otthonba. Olyan helyre, ahol megmenekül a fagy-, és éhhaláltól, attól, hogy ha elesik, egy hét múlva találjanak rá, ahol meleg van, étel van, orvosi ellátás van. És, mivel a nyugdíja majdnem elmegy erre, igen, ÉN barom leszek az, aki törődik a kis szükségleteivel. (52 éves, akár 20 évig is eléldegélhet). És a dobozba odateszek még egy zacskó kókuszos kekszet is, mert azt szereti.

És jöhet nekem bárki azzal, hogy legalább az én lelkiismeretem tiszta, hogy lám, én különb lettem, mint ők, a törődést nem ölte ki belőlem az élet, és lám, a többi lakót le se tojja a családja, satöbbi. A keserű labdacs ott szorong a szám szélén. Muszáj volt ezt így csinálni? Tanulva ebből, még akár most, gyerek előtt is elrendezem a dolgaimat. "Én, Aurin Al Marem, felelősségem teljes tudatában..." Énmiattam ne szívjon senki. Ti gondoltatok már ilyesmire? Ha történne valami végleges, és visszavonhatatlan, mi lenne a gyerek(ek)kel, a lakással, a hitellel, a macskával, a befőttel a spájzban?

Aurin

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2010.06.14 12:42:38Aurin

    ojj, attól, hogy egyedül vagyok, még lehet tesóm. a kettő nem függ össze.
    a biológiát nem érdekli a szociális helyzetem :-).

  • 2010.06.14 12:50:25édriennn

    Azt nem tudja véletlen vki,h akkor mivan ha a ház féltulajdonban van (válás stb.) és az egyik szülőnek adóssága van, de a ház tehermentes? visszautasítás esetén mi lesz? előre is köszi :)

  • 2010.06.14 12:52:10ojj

    Aurin, de nincs, igaz?

  • 2010.06.14 13:17:45Aurin

    na, harmadjára??

    bla?

  • 2010.06.14 13:24:04nanemárrr

    Csak azért is: ebéd utáni kávét valaki?

  • 2010.06.14 13:28:10Aurin

    :-D
    én nem kávézom? dinnyéd van? :-DDDDDDDDDDDDDDDD

  • 2010.06.14 13:30:33Laliath

    ha jeges kávé, akkor esetleg :D
    bár egy órája a kertből is szedhettem volna a jeget hozzá

  • 2010.06.14 13:40:11ojj

    Aurin, nincs fiatalabb testvéred, igaz? Elmondod, hogy volt pontosan az ügy? Ha már az érzelmi oldalát kitártad, a pontos részletek nélkül meg kevéssé érthető...

  • 2010.06.14 13:47:16Aurin

    ojj, ennyi tartozik ide, amit leírtam.

    jött jó pár komment, de a poszt végén feltett kérdésemre pl nem válaszolt csak egy-két ember.

  • 2010.06.14 13:59:16ojj

    De, szerintem volt, aki válaszolt.

    Miért várod, hogy megoldjuk helyetted a problémáidat, ha csak részleges információkat adsz?

    Van valaki, neked kedves, valószínűleg nem kiskorú, aki miatt nem mondtál le. Aki valószínűleg ugyanúgy lemondhatott volna. Aki valószínűleg egy felelősségteljes, idősebb felnőtt, akihez gyakran menekülhettél és menekültél is, hiszen írod, megmentette az életedet. Nem tudjuk az okát, miért nem beszéltél vele és mondtatok le mindketten. Ettől még ugyanúgy támogathatnád apádat kókuszos keksszel vagy nem. Pénzt rövidtávon biztosan nem látsz, csak a baj van. Akkor mi akadályozott meg? Egy másik, cselekvőképessége teljes birtokában levő felnőtt, akinek sokat köszönhetsz? Aki szintén lemondhatott volna az örökségről? Ez így sántít. Valami köt ahhoz a romos tanyához, valami apádhoz is (ez KETTŐ, ne mosd egybe!) és valami a pakkhoz a hátadon. Gondolkozz el rajta, melyik terhet akarod lerakni és miért nem.

  • 2010.06.14 14:01:25ojj

    (persze csak dinnyézés-tekilázás után, ha MEGOLDÁSOKAT is keresel), nemcsak a sorsüldözött szerepbe kapaszkodsz ezerrel

  • 2010.06.14 14:11:44Laliath

    ojj,
    szerintem Aurin piszkosul nem kérte itt senkitől, hogy oldja meg a problémáját. A nagyközönség kezdett el azon agyalni, hogy "hogyan lehet adósságot örökölni" és "hogyan lehet a nem kívánt örökrésztől szabadulni".

    Megkérdezte ellenben, hogy más elgondolkodott-e már azon, mi marad itt a leszármazottaknak, ha meghal. A kérdésre pedig valóban alig egy-két ember válaszolt. (mert nem azt írta, hogy senki nem válaszolt)

  • 2010.06.14 14:19:37ojj

    szerintem meg folyamatosan azt kéri, minden egyes posztjában


    aztán nevetve hárít

    valami görcsösség van benne, elmondani mindenkinek, miközben nem szereti, ha vele foglalkoznak

  • 2010.06.14 14:20:21nanemárrr

    ojj, neked egy dinnyét vagy egy tekilát esetleg?

  • 2010.06.14 14:20:36Aurin

    ojj, darling, ha ennyire figyelsz rám, akkor akár az elmúlt három és fél év kommentjeit is figyelembe vehetnéd.
    egyébként Laliath leírta. nem kell tanács, köszi. ellenben még Te sem válaszoltál a kérdésre.

    és, ha ez a sz..r mégegyszer megeszi a hsz-emet, belerúgok grrrr

  • 2010.06.14 14:21:27Aurin

    blogmoci!
    ne b...l föl...
    a fenti kb hetedjére jelent meg. mi van itt két napja??

  • 2010.06.14 14:23:06Aurin

    nanemárrr!
    régi trükk. a még száron lévő dinnyébe injekciós tűvel alkoholt kell juttatni. majd érlelni még egy keveset.
    leszedni, és egy dinnyéből egy komplett násznémet dajdajozásra bírni.
    :-DD

  • 2010.06.14 14:26:10nanemárrr

    Akkor tekilás dinnyét mindenkinek!

  • 2010.06.14 14:29:33manó99

    2010.06.14 14:26:10nanemárrr

    Kérek sőt az ebéd utáni kávét sem hagyom ki:))

  • 2010.06.14 14:32:58ojj

    :)))))))

  • 2010.06.14 14:34:38Fatman

    Sziasztok!

    Előre bocsájtom, hogy nem olvastam el az összes kommentet (csak kb. az első 50-et), így lehet, hogy ismételni fogok!

    Én sem értek a joghoz, de a saját káromon tanultam meg, hogy az ügyvéden nem szabad spórolni! Amikor milliós tételekről dönt az ember néhány nap alatt, akkor NINCS KEGYELEM! Megér 20-30-50-100 ezer forintot is, hogy az embert ne húzzák csőbe!

    Javaslom küldd el a témát a zugügyvédnek is, és/vagy sürgősen rohanj el egy igazi ügyvédhez! Az első találkozóért (ahol felvázolod neki a problémát) az ügyvédek többsége nem kér pénzt (nekem már volt négy).

    A legfontosabb, amit meg kell tudnod, hogy meg lehet-e még támadni a határozatot?

    Ami történt, azt kell mondjam, tipikus! Te voltál a gyenge láncszem, akinek nem volt ügyvédje! A többiek (főleg a hitelező embere) sokkal jobban felkészültek a tárgyalásra, és kő keményen érvényesítették az érdekeiket! Neked ott nem volt kegyelem!

  • 2010.06.14 15:07:51Auguszta Romanova_2

    [link]

    Itt szo van arrol,hogy az apa neveli a gyereket ha meghal az anya,megha sose latta vagy ismerte el.

  • 2010.06.14 17:27:17Tish77

    Aurin: Nagyon sajnálom, hogy ilyen helyzetbe kerültél.

    Az örökség szótól már ráz a hideg.
    Amikor apám meghalt, semmit sem akartam tőle örökölni. Lemondtam mindenről, és tisztességgel eltemettem.


    Tavaly meghalt apósom.
    A második felesége, akivel közös gyermeke nem volt, áthívta a jogban tökéletesen járatlan férjem, hogy beszéljen vele.
    2 ingatlanban volt tulajdona apósomnak, azt mondta, hogy ismeri a végrendeletet, beszélt az ügyvéddel, a családi ház 1/2 része úgyis a férjemé, mint apósom egyedüli leszármazottjáé. A kisebbik lakás 1/4 tulajdonát pedig anyósra hagyta.
    A férjem beleegyezett, persze, miért ne, ha az apja úgy akarta.
    Nekem gyanús lett a dolog, és ragaszkodtam hozzá, hogy jelen legyek a hagyatékin.
    Mi derült ki? Anyós tökéletesen tudta, hogy egyáltalán nem az általa elmondottak szerepelnek a jogilag és formailag is aggályos végrendeletben.
    Ha nem vagyok ott, a férjem simán elfogadja a végrendelet szerinti öröklést, mielőtt felfoghatta volna, mit is takar az valójában. És kb. 10 milliót bukik, amit az apja a két kezével kapart össze.

  • 2010.06.14 17:45:00Lexie

    Aurin, a hárítás helyett inkább egy jó szakemberhez menj el, mert ez így nagyon nincs rendben. Egyszer nagyon lent, aztán nagyon fent. Egy jó pszichológus helyretenné a fejedben a dolgokat (például tuti megtalálnád a választ arra,h miért törődsz mégis az apáddal stb.)aztán vállalj csak gyereket. Szarra nem építünk várat.

  • 2010.06.14 19:07:23a szív fészkei

    Miért nem megy?! Tótánál minden okés, ez nem egy cég?

    A jogi szitut egy - ebben járatos!- helyi viszonyokat is ismerő ügyvédnek kéne megoldania minden együttható ismeretében.

    Az emberi oldalára: Hellinger[link] (sok pszichológus használja /H. is az, meg a magyarországi elterjesztője/, olcsóbb tán, mint sok alkalommal kifizetni a látogatási díjat évekig. Akik megcsinálták, katartikus és megvilágosító, helyrerakó élményről beszélnek. Én nem voltam, de a könyvét olvastam.

    Most láttam ezt:http://www.nana.hu/kikapcsolodas/szines-hirek/talpra-allt-a-felgyujtott-megalazott-es-megeroszakolt-lany-102170.html Őt is iszonyú dolgok érték, de vállalta magát, hogy másoknak így segítsen. (tv2-ős körítéstől el kell tekinteni, de itt nem ők a lényeg. A sokat szenvedett Zsuzsi az, aki tiszteletreméltó és nagyon erős.Meg az az érdi menedékhely:így legalább tudjon róla, akinek fontos. )

    Nem végrendelkeznék, mert hogyan is?? Címenként soroljam fel, melyik könyvem kié legyen? Melyik szőnyeg, bútor hová kerüljön? Most ezt döntsem el? Nem tudom.
    Csak van annyi a gyerekeimben, hogy nem ölik meg egymást a szaros javakért, hanem el bírják osztani, mert azért ketté lehet azt igazságosan, ahogy ízlésük és igényük diktálja.
    Ha megmarad a lakásom (nem kell a majdani megélhetésem miatt esetleg nekem eladni és felélni), azt is felezni lehet jól eladva. Azzal se lesz gond. Hitelem, adósságom egyelőre .

    Nem tudom, 1 nap múlva se, hogy mi lesz. Nemhogy x évtizedre (mondjuk, akkor kergetnek majd dizájnolt szívlapáttal, hogy elég volt már belőlem :-DD) előre lássak gazd.-i dolgokat. nem akarom megkötni a kezüket - oké, felnőttek már - avval, hogy ma előre deklarálok mindent. Pénzem meg nincs.Ha volna, se biztos, hogy akkorra maradna. Életbiztire rábasztam, két év múlva valami röhejest kivehetek. De az akkor nekem fog kelleni...

  • 2010.06.14 19:09:17a szív fészkei

    a lányhoz:[link]

  • 2010.06.14 19:11:32a szív fészkei

    Hitel adósság nincs, nem is akarok ilyet. Remélem, nem lesz már szükségem rá, de soha nem mondd, hogy soha.

    Rohadt bizonytalan ma a helyzet.

  • 2010.06.14 19:48:07Aurin

    szív, köszi. láttam a műsort
    :-((

  • 2010.06.14 19:59:21muha_ha

    Én nem akarok a szüleim után örökölni, remélem ők lesznek a legboldogabb kisöregek utaznak és elköltik a félretett pénzüket, mert megérdemlik.

    Miért felelőtlenség egy pl. 10 millás ingatlant örökül hagyni, amit 5 vagy 7 milla hitel terhel?

  • 2010.06.14 20:08:10Aurin

    2010.06.14 19:59:21muha_ha

    azért, mert egyrészről jelzáloggal terhelt ingatlant nagyon nagyon nehéz eladni még akkor is, ha Budapest belvárosában van, és király kecó.
    akkor meg főleg, ha Ökörítófülpösön, Csajágaröcsögén, vagy az Isten Háta Mögött-Alsón van, és az egyik sarka ki van dőlve, se folyóvíz, se fűtés nincs benne.

  • 2010.06.14 23:03:08ildanyóka

    Aurin érzéseit teljesen meg tudom érteni, és remélem, hogy sikerül valahogy jól, minél jobban kijönni a dologból.
    És a válasz a kérdésre:
    Nekem már régen eszembe jutott, hogy rendbe legyenek a dolgaim, dolgaink. Szerencsére mindenünk tehermentes, és ez már első lépésnek jó. Sokan néznek ezért hülyének minket, hogy nem kockáztatunk, a havi fixből csak a "minimál" életre telik, egy hiteltörlesztés már nem férne bele. A + bevétel vagy van vagy nincs, vagy éppen késve fizetik...

  • 2010.06.15 00:30:25Connie

    2010.06.12 11:49:34Irise
    Kedvesem, ha tényleg úgy van, ahogy mondod, akkor nem így beszélnél. Csak 1 valamire kell(ene) megtanítani. Hogy csak saját magával törődjön, és a férjével, gyerekeivel, ne pedig egy olyan apának nevezett csökevénnyel, mint amilyen neki van.

  • 2010.06.15 00:35:07a szív fészkei

    [link] Magyar abszurd.

  • 2010.06.15 00:36:40Connie

    2010.06.14 19:59:21muha_ha
    Talán, mert egyik napról a másikra nem lehet előre tervezni, nemhogy hosszú távra. Hogy tudod biztosítani, hogy az az adósság vissza lesz fizetve és a gyereked nem veszíti el, amiért te megdolgoztál, mert nem tudja fizetni a részleteket? Erre nem nagyon gondoltál?

  • 2010.06.15 01:29:01tildy:)

    Én más oldalról közelíteném meg a dolgot. Ha testvérről van szó, aurin tán még szerencsés is.

    MA döbbentem rá, hogy a testvéremmel való kapcsolatom sajna nem éppen baráti. Ennek az oka többminden, egyrészt az, hogy anyum jobban szerette, másrészt az is, hogy igencsak bunkó tud lenni. (pl. mit foglalkozok még mindig azzal, hogy engem nem akartak... )

    KEmény. Azt hiszem ezzel kapcsolatban még beszélnem kell a pszichommal...

  • 2010.06.15 01:37:22tildy:)

    Amugy: igen , gondoltam mar ilyesmire, eletbiztositonal, nyugdijbiztositonal meg van adva kedvezmenyezett. Egy idoben az exem volt az egyiknel, a masiknal felesben exem es hugom... Kesobb megvaltoztttam, egy szemely lett megjelolve mindket helyen. Hitelem meg nem igazan van.

  • 2010.06.15 04:26:30voroske

    Szerintem a felelossegteljes szulo ott kezdodik, hogy a gyerek szuletesekor (vagy fogantatasakor) kot egy utos eletboztositast, hogy barmi van legalabb anyagi promlemaja ne lehgyen az eletben plusz kijelol egy gyamot.
    Nekem ez tokre evidens plane hogy kulfoldon elunk es ha velunk valami tortenne nem akarom, hogy szegeny gyerek allami gondozasban/ neveloszuloknl sinlodjon honapokig mire a ket orszag kozott kisilabizaljak mi legyen a hagyatekkal meg a gyermekemmel.
    A gyam kerdeseben hezitaltunk a ferjemmel, de vegulis megegyeztunk a noveremben mert egykoru gyerekuk van es jo anyuka. Kicsit hippi es lehet ha ugy adodik elszorna a gyerek hagyatekat, de az 1 milla (dollarban) eletbiztositasbol jut is marad is, lenyeg hogy szeretve legyen.

  • 2010.06.15 06:54:45Veg_

    Irise: hogy el vagy szállva magadtól! Senki elött se kell hasra esni, csak mert genetikailag felmenőd, ha nem tesz semmit annak érdekében, hogy közötök legyen egymáshoz, te meg hiába próbálkozol. A halott pedig attól nem lesz jobb ember, hogy a föld alatt van, csak gusztustalan hazudozni róla. Az is hazugság, ha szépelegsz róla, pedig leköpnéd. Ne mondj senkiről se mást halálában, mint életében mondtál - hacsak nem hazudtál, amig élt. Aurin meg nem azt akarja, hogy hősözzék, csak kiakadt, hogy még most is ő szivja meg. Egyébként nem azt hiszi mindenki, hogy a te családod idillikus, hanem hogy vagy vattába csomagolva élsz, vagy képmutatsz... Nyugodtan tiltakozz az első ellen :-D Empátiád meg egy nagy nulla. Nem gondolkodtál még más szakmán, mint a bántalmazott emberek? Bár gondolom nekik is kifejted, hogy essenek hasra az őket bántó felmenőik elött, mert az ugy szuper...

    Hát Aurin, ezt alaposan megszivtad :-( bmsznek és Bruminak viszont igaza van, önvédelemből lehet, hogy jobb lenne kevesebb személyes info a cseszegetők miatt...

  • 2010.06.15 07:03:41pilár

    Akkor én is válaszolok Aurin kérdésére:
    Még nem gondolkoztam el ezen, első gyerek még csak úton, de köszönet a posztnak a felvetésért, most kezdtem el számba venni a lehetőségeket. Én is szeretném ha a lányom (és további gyerekeink) biztonságban lennének, ha velünk valami történne.

  • 2010.06.15 08:04:13Veg_

    2010.06.12 20:34:02Emoke70
    A gyereknek határok kellenek. Akkor is, ha kedves vagy, megengedő, és nem szigorkodsz. Határok kellenek. No kamaszkorban ezeket a határokat kell lassan bővitgetni - pl. legyél itthon 6-ra, 8-ra, 10-re, éjfélre, stb. Vagy: elviszlek; tudjam pontosan, hol vagy, és mikor érsz oda; tudjam, hova mentek; tudjam a kb. terved; érezd jól magad.
    Hogy egy konkrét 13 éves éppen hol jár, az mindig a család dolga. De ha nem voltak határok, mit toligálsz kifele?
    Hirtelen beszigoritani meg nem lehet kamaszkorban, elve a korlátokat próbálgatják, ilyenkor kell leginkább tudniuk, hol a határ...
    Tapasztaltam elég gyereknél, a két véglet milyen rossz! Volt, akit felnőtt kisérettel, és a fél osztállyal nem engedtek el palacsintázni - folyamatosan hazudtak otthon a hollétükről, és állandóan konspiráltak, majd megpattantak, amint lehetett. Volt, akinek mindent lehetett, és félrészegen, beszivva találtuk egy szórakozóhelyen 14 évesen. A végletek szörnyüek, pláne egy kamasznál - elötte kell kialakulnia a normális kapcsolatnak a szülővel, és elötte kell megismernie a család korlátait (ugyis megszeg majd egy halom szabályt, azért kamasz, de ha addig minden oké volt, a legfontosabbakat nem fogja...)
    Gondolom jó a kapcsolatotok, tehát nagy baj nem lehet :-D

  • 2010.06.15 08:32:36Aurin

    Köszi a válaszokat.

  • 2010.06.15 08:41:46muha_ha

    Aurin, Connie

    Szerintetek ti mikor fogtok meghalni? A kérdésre ugye senki nem tudja a választ. Lehet, hogy holnap és lehet, hogy 80 év múlva. Elméletetek szerint senki soha ne vállaljon semmilyen kockázatot (pl. hitel), mert lehet, hogy holnap meghal és akkor mi lesz szegény örökösekkel.

    Tehát akinek mondjuk, nincs egy lakásra való tőkéje, az éljen egy életen át albérletbe és ne vállaljon soha kockázatot? Na akkor biztos, hogy nem kelle majd az örököseknek szívni a fogukat a jelzálog miatt (de ugye leginkább semmi miatt, mert nem lesz hagyatéki vagyon, esetleg egy kis megtakarítás, ami nem elég egy lakásra).

    Őszintén, szerintetek úgy kell élni, hogy az ember arra tervez, hogy lehet, hogy holnap meghal? Ezzel a gondolkodásmóddal gyereket sem szabad vállalni (nemhogy hitelt)! Mert azért valljuk meg, ha tényleg maghalunk mégiscsak mi fogunk a legjobban hiányozni - remélhetőleg - a gyermekünknek és nem a lakásunk!

    És a másik kérdés, szerintetek mekkora vagyont illik örökül hagyni? Mert ezek szerint egy hitellel terhelt ingatlan (amiből mondjuk ki lehet hozni nettó pár milliót az kibaszás)!

    Egyáltalán miért "kell" a szülő után örökölni? Nem elég ha felnevel?

  • 2010.06.15 08:49:31Aurin

    muha_ha
    itt nem maga az örökség a lényeg, hanem az, hogy nem cseszel ki az utánad jövővel.
    mert a temetés nem olcsó, és nem nem lehet tudni előre, hogy akinek el kell, hogy temettessen lesz-e annyija.
    akart a fene örökölni, nem kellett volna se plusz, se mínusz.
    HA felnevel...
    szerintem ha vállalsz gyereket, kötelességed biztonságban tudni. (érzelmileg, fizikailag, anyagilag)
    természetesen itt inkább kisgyerekes, vagy kiskamasz-gyerekes szülők vannak. nem 20 évesekről beszélünk.
    a kérdés az volt, hogy gondoltatok-e rá!
    (egyébként a legtöbb hitelhez lehet biztosítást kötni, hogy ha velem történik valami, ne a gyerek szívjon x millával).

  • 2010.06.15 09:03:10pilár

    Nagynénéméknél a férj volt a mindenes pénzügyes, nagynénémnek és a két lányának épp mindig csak annyit adott hogy a napi minimumra elég legyen mert "takarékoskodni kell!".A pénzt készpénzben tartották. Aztán rákos lett és meghalt. De még halála előtt sem árulta el a nagynénémnek hova dugta el a pénzt. Az összes megtakarításuk, minden amit évekig összespóroltak a mai napig valami szupertitkos dugihelyen várja hogy rátaláljanak. A pénz persze mára már nem ér semmit, ez már több mint húsz éve volt. A pénzből kifizethették volna az orvosi költségeket, temetést, stb. ehelyett szinte az éhen halás küszöbére kerültek.
    Ilyen család, és ilyen apa is van. És ez még csak nem is 'örökség' a szó igazi értelmében, a saját pénzüket vette el a családtól a pasi.

    2010.06.15 08:41:46muha_ha
    Van ésszerű kockázat, amikor a lehetőségek és körülmények figyelembevételével vállalod azt a kockázatot, mert ha bebukod, akkor sem megy rá mindened, és van a kockázat, amit épeszű ember nem vállal, de a felelőtlenek vagy a kétségbeesettek sokszor igen.

  • 2010.06.15 09:12:46pilár

    Arról miért nem beszélünk hogy mi lett volna a szülők felelőssége ebben az esetben?
    1) ha veszek egy ingatlant hitelre, akkor figyelek arra hogy azt a hitelt törlesszem.
    2) ha nem tudom törleszteni, megoldást keresek, ha szükséges eladom.
    3) ha mindenképpen tartogatom, akkor előre megbeszélem a gyerekemmel mire számítson, nem meglepetésszerűen hagyom hogy ő takarítsa el az én szaromat.
    Sokan kiakadtak azon hogy Aurin mit cirkuszolt hogy mit meg hogyan örökölt, és hogy örüljön neki, vagy legalább szót se szóljon, de kíváncsi vagyok ezek az emberek ugyanígy ítélkeznének, ha mondjuk a még élő szülei feje fölül akarnák elvenni a tetőt egy felelőtlenül bevállalt hitel miatt, és Aurin nyakába szakadna, hogy felvállalja vagy a szülei utcára kerülnének.
    A gyerek vállaljon felelősséget, de a szüleinek nem kell(ett)???

  • 2010.06.15 09:14:30muha_ha

    Kérdésedre a válasz: gondoltam rá. Van életbiztosításom, megtakarításom és hitelem is. És nagyon hiszek benne, hogy sokáig fogok élni (és szerintem a felsoroltak közül ez a legfontosabb)!

    Akkor most tekintsünk el a nagykorú örökösöktől, mert feltételezzük, hogy ők meg tudnak bírkózni egy ingatlan eladásával, tehermentesítésével és örülnek ha marad belőle egy kis pénz, de azt sem vetik az ősök szemére ha nem. Ebben így megegyezhetünk?

    Vegyük a kiskorút, feltételezzük, hogy egyedül marad (azaz nincs túlélő szülő). Gyámság alá kerül.

    Mit csinál egy lakással (tehermentes), aminek egy havi rezsijét sem tudja fizetni? Ha gyámhatóság hozzájárul eladja, ha nem járul hozzá akkor nő a tartozás addig, amíg már a gyámhatóság kénytelen lesz hozzájárulni az értékesítéshez (egyébként ugyanez történik egy hitel esetén is). A maradék vételárból lesz megtakarítás.

    Mi történik a megtakarítással? A gyámhatóság ráteszi a kezét és a kiskorú csak nagykorúsága elérésekor nyúlhat hozzá. Ha tíz évvel ezelőtt betetted egy panel árát a bankba azzal most mire jutsz? Semmire.

    Tehát, ha egy kiskorúnak meghalnak a szülei abban nem az a szívás, hogy nem örököl eleget, vagy hogy nem a megfelelő vagyontárgyakat, hanem az, hogy meghaltak a szülei!!!

    És a te helyzeteteben is az a szívás, hogy anyád számodra már a tényleges halála előtt réges-rég meghalt és ezzel megszűnt az anyád lenni. És ezt nagyon sajnálom.

    Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a legtöbb amit tehetsz az az, hogy tovább lépsz. Édesanyád halálával az, hogy ő "rossz" szülő volt már "csak" egy megváltoztathatalan tény marad. Olyan dolog, amivel együtt kell élni. Te már nem tudod jóvá tenni az ő bűnét és meg sem szabad próbálnod.

  • 2010.06.15 09:31:21Aurin

    muha_ha!
    élj sokáig, és legyél jó szülő :). köszi a választ.
    persze, megegyezhetünk :-DDD
    hidd el, sokat dolgoztam/dolgozom az ügyön.

    Tehát, ha egy kiskorúnak meghalnak a szülei abban nem az a szívás, hogy nem örököl eleget, vagy hogy nem a megfelelő vagyontárgyakat, hanem az, hogy meghaltak a szülei!!!
    ez tény, csak fenntartom, hogy, ha nem muszáj, emellé a lelki teher mellé ne tegyünk még rá anyagit is.

  • 2010.06.15 09:40:43muha_ha

    kívánok neked is hasonló jókat és javaslom csak előre tekints!

  • 2010.06.15 09:45:51Aurin

    :-)

  • 2010.06.16 11:26:52Connie

    2010.06.15 08:41:46muha_ha
    Drágám, hol olvasol te tőlem ilyet? Tanulj már meg szöveget értelmezni, ha megkérhetlek.
    Szerinted az normális, ha felveszek egy hitelt, jelzálogot, baszok fizetni, mert majd a kölyköm úgyis a nyakába veszi? Szerinted nem érzem jobban magam egy olyan lakásban/házban ami az enyém? Ahonnan senki nem rakhat ki? Ezt viszont csak úgy tudom megtenni, ha normálisan fizetem minden hónapban azokat a rohadt részleteket! Ha gondjaim vannak, megyek, betolom a valagam a bankhoz, hogy ez az ábra.
    Te, nyugodtan megteheted a gyerekeddel, amit Aurinnal az anyja, de ne lepődj meg, ha utána baszik gondoskodni rólad meg az összes szarodat a nyakába venni, nem úgy, mint Aurin.

1 | 2 | 3 | 4 | 5

Blogok, amiket olvasunk

JEGYZETLAP Posztnyár szindróma

Ha csak sóhajtozunk, és utáljuk, hogy vége, egyre nyomorultabbul érezzük magunkat. Négy lépés, hogy a szeptembert is élvezni tudd!

STÍLER Netes szépségdilik: ezeknek ne dőlj be

Ha nem akarsz úgy kinézni, mint egy cirkuszból szabadult bohóc, ne a csodatévő appok képeinek higgy, hanem a tükörnek. Az ugyanis nem halványítja el a bőrhibákkal együtt a sminkedet is.

HOMÁR Fifikás, de bebukott parkolóteszt budán

Jó napot, miért büntetnek meg, ha még a fizetőövezet kezdetét jelző tábla előtt parkolok, a nem fizető zónában? Csak. Parkolócég, 12. kerületi módra.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta