SZÜLŐSÉG

Sulinapló: Otthon is tanulnia kell az elsősnek

2010. május 31., hétfő 11:22

Az első tanév úgy eltelt, hogy szinte észre sem vettem. Egy hajszálnyival a vége előtt világosodtam meg és jöttem rá olyan fontos dolgokra, mint például, hogy nem elég a gyereknek a napköziben tanulni, igenis itthon is le kell ülni gyakorolni. Felfedeztem az elektromos ceruzahegyezőt is, mint szülőkézkímélő eszközt. Jobb későn, mint soha.

Az iskolánkban az a szokás, hogy a napköziben minden házi feladatot megcsinálnak a gyerekek, ezért nagyon ritkán hozzák csak haza a tancuccaikat - ha marad lecke. Ilyenkor leellenőriztem a kész házit, megbeszéltük, ha valamit nem értett, néha gyakoroltuk az írást, és ezzel azt gondoltam, eleget tettem a szülői kötelességemnek. Aztán jött a pofon: az év végi szövegértés dolgozat annyira gyengén sikerült, hogy csak hápogtam, amikor hazahozta. Másnap felkerestem a tankönyvboltot és beszereztem egy zsák gyakorló füzetkét szövegértéstől kezdve az írásgyakorláson át a matematikai feladatlapokig. Innentől nem érdekel, hogy gyerek, meg hogy elsős, az iskola után játszóterezünk egy órácskát, majd utána egy-másfél órán keresztül gyakoroljuk a különböző feladatokat. (Szó nélkül, kedvvel teszi, nem tartok pisztolyt a fejéhez. Megértette, hogy ez fontos. A feladatok pedig életkornak megfelelően játékosak.)

Nyilván ez az év végi értékelésben már nem fog látszani, bár egy hét alatt is látványosan fejlődött szövegértésben és olvasásban, és az írása is egyre szebb - csak hát a dolgozatokon már túl vannak. Az vigasztal, hogy ha a nyáron is gyakorlunk, szeptemberre folyékonyan fog olvasni és fejben is jól fog számolni (az ismeretterjesztő szövegeknek köszönhetően pedig tudása és szókincse is bővül) és talán könnyebben veszi majd a második osztályt.

Ezúton köszönöm az - amúgy kézenfekvő - ötletet, hogy írjam rá a ceruzák végére a gyerek nevét. Rávéstem tehát a nevet a hatodik készlet színes ceruzára, amit az elveszettek pótlására vettem, és láss csodát, azóta a harmincas készletből csak kettő tűnt el - ezt jó aránynak minősítettem.

A ceruzahegyezésre is találtam megoldást. Igaz, nem volt olcsó, de megéri. Meguntam ugyanis a sok beírást, veszekedést és vízhólyagot, amit a rajztagozatos lányom ceruzáinak hegyezése okozott, és vásároltam egy elektromos ceruzahegyezőt, amely két-három másodperc alatt varázsol tűhegyet a kitört helyére. Esténként az összes tompa ceruzát kihegyezzük, így végre emiatt nem lesz több beírás az üzenőbe.

Jövőre pedig nincs kecmec: minden nap haza fogom hozatni vele a tankönyveit, füzeteit, hogy lássam, hol tartanak, miben gyenge és mit kell gyakorolni. Talán még nincs veszve minden.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2010.06.02 14:55:09kriszi

    Ja tényleg, erre én is kíváncsi vagyok, megy Málni táborba?

  • 2010.06.02 14:58:17farkasokkal tancolo

    Idemásolok Vekerdy előadásából egy részletet AMI NAGYON IGAZ!!!

    "Ugye, Anyuka, Ferikének nagyon nehezen megy
    az „m" betű. Tessék vele gyakorolni! - Hazaviszem Ferikét, kavarom a rántást, szórom a szennyest
    a mosógépbe, harmadik fejemmel hátrafordulok, és azt mondom: Ferikém! Még két ilyen „m"
    betű, és az egész oldalt ki fogom tépni! - Most ez a legrosszabb, amit tehetek. Nem kéne ezzel
    otthon törődnöm. Ha ő kér segítséget, segítek. Mi a normális szülői korrepetálás lefutásának
    görbéje? Minden szülő a saját gyerekének a legrosszabb korrepetitora. Az első három perc: úris-
    ten, a gyerek butább, mint gondoltam! A második három perc: a gyerek nemcsak buta, jellemtelen
    is! - Zsófikám! Mit csinálsz, mialatt én a lelkemet teszem ki a matematikafeladatod miatt? - Én
    semmit apa, figyelek! - Figyelsz? Még hazudsz is? Hát nem a kenyérgalacsint gyurbikálod az
    asztal alatt, hogy majd megőrülök bele? - stb. A harmadik három perc: hát ez a gyerek engem nem
    szeret! Ezt eddig nem vettem észre... Es a tízedik percben üvöltök, a gyerek sír."

    (folyt)

  • 2010.06.02 14:59:56farkasokkal tancolo

    "Fél kilenc. A kisfiam egy
    tollal a kezében ül a füzet fölött: Mit csinálsz Tomikám? - Semmit. - Semmit? -Én ezt nem tudom
    megírni! - Mit nem tudsz megírni?
    - Egy napom! Egy napom! Én ezt nem tudom megírni!
    - A gyerek hiszterizált állapotban van. - Jó, akkor hagyd abba, gyere ki a konyhába, igyál egy kis
    vizet, hámozok neked almát, mint régen, eszünk egy kis almát, most gyere vissza... Ez most egy
    titok, amit mondok, négyszemközt! - Ülj le kisfiam, és figyelj! Diktálok! „Reggel felébredtem. A
    redőnyrések között besütött a nap. Gyorsan lecsaptam a vekkert, mert utálom, hogy arra
    ébredek..." stb. - Lediktálom, és megkapom rá másnap a jól megérdemelt hármast. Meghallgatom
    a nagyszülőktől, hogy: - A gyerekből sose lesz ember, ugyanolyan lustává teszed, mint te vagy!
    Lustaságodban diktálod le neki, egy örök életre tönkretetted, ezzel mankót adtál, mindig mankóra
    fog szorulni!
    Ezt is mind meghallgatom, s legközelebb újra lediktálom. S aztán újra lediktálom. S nem telik el
    3-6 hét vagy három hónap esetleg, Tomika az iskolában ötös dolgozatot; ír, ahol én nem vagyok
    ott! Hogyhogy? Mert nem hülye. Tehát rájött, hogy én ezt hogy csinálom. Odaképzelem magam
    az ágyba stb., és leírom, amik egymás után következnek. De ő jobban tudja, mit szeretne a tanító
    néni, tehát ő felülír engem, én maximum négyest értem el eddigi dolgozataimmal, de gyakoribb
    volt a hármas, de ő ötöst ír. Miért mondom ezt? Mert azt gondolom, hogy ezt kell tenni."

  • 2010.06.02 15:03:50farkasokkal tancolo

    "Semmiképp, hogy: Kisfiam, igen, hát akkor miért mentél fél háromkor biciklizni? Most addig ülsz
    itt, amíg meg nem írod! – Én erről nagyon lebeszélnék mindenkit, és az előző módszert ajánlanám.
    Tehát úgy gondolom, hogy a szülő egy mentsvár. Egy boldogító otthon, és ezt biztosítja - és a
    gyerek érzi anélkül, hogy a szülő sokat mondaná, hogy mit gondol az iskoláról. És ha a szülő már
    látja, a gyerek nagyon sápadt vagy zöld, akkor azt mondja, hogy:
    - Nem akarsz itthon maradni egy kicsit? A gyerek: Jaj igen! - És másnap nem megy vagy két
    napig nem megy. Vagy három napig nem megy, ha az iskolában ezt én igazolhatom. Ha nem:
    igyekszem olyan jóban lenni a háziorvossal, hogy ezt megérti, hogy a gyerek egészségét szolgálja,
    ha itthon lesz kicsit.. .És az utolsó nap délután együtt megyünk moziba, akkor már nem veszélyes,
    mert akkor másnap már úgyis megy, nem baj, ha lát valaki minket... Semmiképp nem biztatom a
    gyereket akár ilyenkor, akár betegség esetén: Hívd fel Marikát, kérdezd meg, hogy mi volt, és
    üljünk le, pótoljunk! - Szörnyű dolgot mondok: Nem kell pótolni! Ha ezt kipróbálják, észre fogják
    venni, hogy nem igaz, hogy a gyerek bármiből kimarad, ha két hétig hiányzik. Nem. Valahogy
    rejtélyes módon be fogja hozni,- vagy nem is kell, amivel a két hét alatt szenvedtek. Ezek mind-
    mind babonák."

  • 2010.06.02 15:06:11Brumibaby

    kriszi, hogy mi a teendő, ha megőrül érte? Na nézzük csak, a brumi-féle alternatív tanítószülő az iskolaotthonos rendszerű otthoniskolarendszerben úgy döntött, hogy a foglalkoztatófüzetfüggő gyereket a foglalkoztatófüzetfüggésről leszoktató drogambulancián kezeltetjük.

  • 2010.06.02 15:18:49Lapis Lazuli

    Kriszi: én nem tom'... mondjuk mit csinálnál, ha csoki függőnek hinnéd???

  • 2010.06.02 18:08:55Vivace.2

    2010.06.02 15:06:11Brumibaby

    Miért is? Nem attól lesz kocka egy gyerekből, ha olyat csinál, amit szeret és még fejlődik is tőle, hanem ha valamilyen mondvacsinált ürüggyel, szinte görcsösen ragaszkodunk ahhoz, hogy ne tegye, mert tuti személyiségtorzuláshoz vezet.

  • 2010.06.02 18:31:51Kipikopii

    Engem most mar csak az erdekel nagyon, hogy ki mit ert foglalkoztato fuzet alatt, mert ez a szelsoseges hozzaallas (vagjuk sutba, nem kell, szamoljunk bodobacsot) meglep, es lehet, hogy nem is ugyanarrol a dologrol beszelunk (arrol nem is szolva, hogy a bodobacsszamolgatas es a fuzetezes nem egymast kizaro dolgok).

  • 2010.06.02 18:42:19tildy:)

    kocka leginkabb akkor lesz a gyerekbol, ha sokat ul gep elott , mert epp az a hobbija.
    Amit parom edesanyjatol lattam( alt iskolas alsos tanitono) , olyan feladatokat adni a gyerekeknek, amik erdeklik oket. Mert lehet jatekosan is tanitani oket matekra.

    Ez pedig nem egyenlo azzal, hogy ird le 10 sorban a 3-s szamot

  • 2010.06.02 18:52:57Tünde

    Brumi, kriszi: megy, igen, alig várja :)

  • 2010.06.02 20:31:18kriszi

    Tünde, az klassz :)

    No ez az, ha csokifüggő lenne (mint anyja), kemény leszoktatás lenne. Ha tévéfüggő, akkor is. De ha almafüggő, könyvfüggő, az nem ugyanaz... a foglalkoztatót inkább almának érzem, mint csokinak.

  • 2010.06.02 20:32:04kriszi

    Tildy, mesélj, miket csinált a párod anyukája?

  • 2010.06.03 08:34:22kriszi

    Minden tiszteletem Vekerdyé, abszolút tudok azonosulni azzal, amit mond, de... Találtak fórumot az ő nézetei a tanítóképzésben, az oktatásért felelős minisztériumban (bárhogyan hívják is), a tantervek és a tanmenet általános kialakításában, no és persze az iskolaigazgatók és a gyakorló tanítók fejében?
    Mert amíg nem, addig ezekkel kb. a szülők és főleg a gyerek farkával veri a csalánt.

  • 2010.06.03 08:56:54Lapis Lazuli

    Kriszi: Az írod "Minden tiszteletem Vekerdyé, abszolút tudok azonosulni azzal, amit mond," meg ezt:"...Találtak fórumot az ő nézetei..., ... a gyakorló tanítók fejében?" Nekem az a tapasztalatom, hogy _vannak_ olyan tanítók, akiknek a fejében "fórumot találtak a gondolatai" (sic) A tiédben?

    A függés, az függés. Nincs jó függés meg rossz függés, csak függés van. Ha valaki valami "hasznos" dologtól függ, az ugyan olyan káros a személyiségére és a lelki egészségére mintha valami olyantól függene, ami a testi egészségére is káros. Lehet, hogy nem is függő a gyereked?? Csak látja, h hogyan reagálsz az füzetek töltögetésére és meg akar felelni?

    Mit _nem_ mondok: nem azt mondom (most sem), h a füzet amblokk káros. Én is vettem pl hosszú utazáshoz. Hogy mint _mondok_, azt meg már sztem elég világosan leírtam fentebb.

  • 2010.06.03 09:13:37Laliath

    Minden tiszteletem Vekerdyé, de továbbra sem vagyunk egy hullámhosszon.
    - tény, ha baj van az M betűvel, nem fogok vele m-eket íratni. Csak leülök vele rajzolni: házat boltíves ajtóval és ablakkal; kastélyt dupla ablakokkal; török mecseteket; sorkerítést és cseréptetőket - amikkel úgy gyakorol, hogy észre sem veszi.
    - ha fogalmazást kell írnia egy napjáról, akkor beszélgetek vele, mesét olvasok a TV maciról, összekészítjük együtt a nyári/téli/őszi nyaralásra (vagy csak a nagyihoz hétvégére) a holmikat vagy azok listáját - ezekkel mind végig lehet venni az egész napi teendőket úgy, hogy nem az áll a középpontban
    - és nem hagyom legálisan lógni a suliból. Szépen megbeszélem vele, hogy az a munkahelye, ahogy nekem és az apjának is van sajátja, de ekkor meg akkor lesz szünet, még ennyit kell kibírni.

    Nekem ezek anno mind bejöttek.
    Főleg az utólsóra harapok, mert a "csak 1-3 napot igazolok neked felfogás eredményével találkoztam egy pár munkatársnál. Ők azok, akik rendszeresen beteget jelentenek, vagy épp csak eltűnnek egyik napról a másikra.

  • 2010.06.03 09:27:09Rosa Rugosa

    Hogy lehet játékosan gyakorolni?
    Pl. én megkérdeztem a gyerekeket, hogy ha azt jelzi az időjárás előrejelzés, hogy 18mm eső lesz, az szerintük mit jelent, számolják ki, hogy az hány liter vizet jelent 1 négyzetméterre.
    Ti tudjátok?
    Ötödikes anyagból simán kiszámolható.
    Na ez egy játékos feladat, ráadásul talán megérti, hogy a matek ér valamit a hétköznapokban...

  • 2010.06.03 09:34:04Laliath

    RR,
    épp minap számoltuk ki párommal, hogy mi éri meg jobban, két 30 cm-s pizza, vagy egy 45-ös :)
    de azt már nem tudnám megmondani, a kör területe hányadikos anyag.

  • 2010.06.03 09:37:38Rosa Rugosa

    Azt hiszem 4-5.:)
    És az az érdekes, hogy amikor egy gyereket rákényszerítesz a gondolkodásra, valahogy mindjárt könnyebben tanul, ha elkezdi látni az összefüggéseket.
    Nagyon sok a tanult, jól teljesítő gyerek, aki aztán egyáltalán nem tudja hasznosítani a tanultakat a gyakorlatban.:)

  • 2010.06.03 09:51:58Brumibaby

    Laliath, Vekerdy érdekes és szerintem sok jó gondolata van, de azzal nem értek egyet, hogy az iskolát afféle ellenségnek fogja fel, amelyet a szülőnek gyerekkel közösen kell kijátszani, amint ezt az idézet is mutatja.

    Ha baj lenne az iskolában, szerintem szülőként arra kellene törekedni, hogy - ha arra lehetőség van - a baj okát feltárni, amennyire lehet, orvosolni, illetve a gyereket segíteni a helyzethez való alkalmazkodásban, ha nincs lehetőség, akkor meg keresni egy másik iskolát.

  • 2010.06.03 09:54:32Ribizlee

    RR - pont erről téptem a számat feljebb, de asszem nagyon nem ment át.

    ha már annyira kompetencia alapú az oktatás, akkor miért nem a mindennapi életben gyakoroltatjuk az elméleti tudást??
    a pizza, a 18 liter eső, a bevásárlás tökéletesen jó arra, hogy a gyerek megtanulja használni is a fejét!

  • 2010.06.03 09:54:57Brumibaby

    Na ez nem volt részemről valami építő komment, valójában jó lapos közhely, elnézést kérek, mentségemre szolgáljon, hogy tényleg így gondolom.

    De hogy abba ne hagyjam: "ha élet zengi be az iskolát, az élet is derűs iskola lesz", szóval abban egyetértek kriszivel, hogy sokkal kívánatosabb, hogy a Vekerdí-féle gondolatok beszivárogjanak az iskolába, mint hogy a szülő és gyerek iskola elleni gerillaháborújának ideológiájává váljanak.

  • 2010.06.03 09:56:40Brumibaby

    Ribizlee, ovis korúaknak a zoknipárosítás is nagyon hasznos (és megjegyzem: mekkora segítség!)

  • 2010.06.03 10:01:38kriszi

    Lapis, nem vagyok tanító (képzettségemet tekintve középiskolai tanár vagyok, nem ott tanítok), és igen, az én fejemben nagyon jó helyen van Vekerdy. De vannak körülmények, amikhez legalább részben alkalmazkodni kell, és amelyek ezzel tökéletesen szembe mennek. Tehát muszáj egyensúlyoznom. De most nézem, Brumi megint sokkal pontosabban leírta, amit gondolok :)
    A függés egyébként erős túlzás lenne, nincs napi foglalkoztató-adag, ami nélkül remeg a gyerek keze. De szereti, nagy hullámokban előveszi, napokig órákat tölt vele, aztán hetekre elássa a fiókba. Ha valódi függés lenne, nyilván nem nézném örömmel.

  • 2010.06.03 10:06:30kriszi

    Hát igen, nálunk még a ki evett több palacsintát és mennyivel az aktuális kérdés, meg az utolsó adag spenót mérnöki pontossággal való két részre osztása :)

  • 2010.06.03 10:07:54Rosa Rugosa

    Ribizlee
    Köszönöm a választ..:D
    Egyébként azt hiszem ez a hozzáállás annyira tanárfüggő, biztosan lehetne erre iskolai programot is kidolgozni, de azért van abban valami borzasztó, hogy pl. anyósom a múltkor a fiamnak fél órán keresztül magyarázta telefonon a kémiát, azóta a gyereknek nincsenek gondjai, sőt, most ő érti a legjobban az osztályból.
    Szóval ha az egyik tanár telefonon fél óra alatt érthetően elmondja, akkor a másik miért nem tudja fél év alatt?

    A foglalkoztató füzet meg szerintem gyerekfüggő nálunk a két "pengeagyú" mindig is utálta (színezd ki... típusú feladatnál kb. egy firka volt), a két lassúbb gyerek viszont kimondottan szerette. Jól kigondolta a választ szép lassan, aztán akkurátusan nagyon szépen kiszínezte.:)
    A két okostojás meg inkább azon izgult, hogy x összegből hány csipsz, vagy gumiegér vehető a kisboltban?
    Igaz, a múltkor szóltam a boltosnőnek, hogy ne legyen olyan lágyszívű a gyerekkel, mert így sosem fogja megtanulni a maradékos osztást, ha 220 forintért ad nekik 9db 25 forintos gumiegeret (mert olyan aranyosak).:D

  • 2010.06.03 10:21:27Rosa Rugosa

    Egyébként tanuljunk a gyerekkel, persze. nekem ebből ez a kedvencem:
    [link]

  • 2010.06.03 10:28:08pilár

    Nekem még nincs iskoláskorú gyerekem, bár többhöz volt közöm.
    saját tapasztalataim: Más egy tavaszi, és más egy nyári szünet. A tavasziban mi sem gyakoroltunk semmi iskolai dolgot. De egy 2-3 hónapos nyári szünet borzasztó hosszú, még én is emlékszem hogy a végén már nagyon untuk magunkat, és nehéz volt visszarázódni a suliba. szóval ha nem is a szünet első heteiben, de azért később minden héten kis gyakorlás élvezetes formában és nem túl hosszú ideig szerintem jó dolog. Angliában a 'gyerekeim' első pillanattól kaptak otthonra olvasnivalót, de ezek nem 10 oldalas Grimm meséi voltak pl, hanem az elején csak pár mondatos-pár oldalas egyszerű mesék, és az olvasási szintjükhöz képest haladtak előre a mesékben. Náluk úgy volt hogy az osztályban volt több kosár könyv, szintenként rendszerezve, és délután a gyerek a saját szintjéhez tartozó kosárból maga választotta ki hogy aznap mit lenne kedve olvasni. Én ezt nagyon jó ötletnek tartottam.
    Mer így nagyon megszerették az olvasást, azt meg nagyon fontosnak tartom.

  • 2010.06.03 10:40:57pilár

    Az együtt tanuláshoz meg a saját példámat hoznám fel: mindig minden érdekelt, ezért sosem volt gondom a tanulással, megértéssel.Másodikos voltam, amikor egy hosszú családi autóúton apuval már a pitagorasz tételről beszélgettünk, Második utáni nyári szünetben kiolvastam a grant kapitány gyermekeit, negyedik után a nyomorultakat (Nem dicsekedni akarok, egyszerűen csak olyan voltam mint egy szivacs). Emiatt a szüleim elsős korom óta sosem ültek le velem 'tanulni'. Ez alsóban még nem is volt gond, de később és főleg középiskolában visszaütött. Amikor bejöttek a kevésbé szeretem vagy seggelősebb tárgyak, sokat ellustálkodtam, egyszerűen azért mert megtehettem. Az eredményeim csak kissé romlottak, mert amit érteni kellett az már általában a suliban rámragadt, de egyszerűen soha nem tanultam meg magolni (pl töri) vagy kitartóan tanulni, mert az unalmas volt és időigényes. Végül ez a érettséginél okozott kis nehézséget és a felvételimet is megborította. Utólag visszanézve már sajnálom, hogy a szüleim nem tartottak jobban kordában, mert tudom hogy jobban szolgálta volna a mostani érdekeimet. Tehát amit én akarok mondani, szerintem érdemes kicsit a jövőre is tekinteni, és nem csak az iskolára meg magára hagyni a gyereket a tanulásban.

  • 2010.06.03 10:46:53Starlark

    RR: Nagyon jó ez a szöveg :) És kitűnően példázza azt hogy már akkor is marha bonyolultan magyaráztak egy rém egyszerű dolgot.
    Az aránypárt pl nekünk suliban nem is tanították nekem anyám magyarázta el mikor kémiából szükség lett rá. Onnantól semmi gondom nem volt a hasonló példákkal :)
    Igaz ő mat szakos gimibe járt és gépészmérnök lett, jó trükköket tudott a rémes matekpéldák méregfogainak kihúzásához :)

  • 2010.06.03 13:08:44Lapis Lazuli

    Mielőtt azt hinnétek iskola elleni gerillaharc párti vagyok:

    Vekerdyhez:
    Amikor ő tolni kezdte az igét, még nagyon más idők járták. Kicsit "benne maradt a régiben" szerintem.
    Szórakoztató és lebilincselő előadó, nekem kicsit túlságosan is. Sokat túloz, meghökkent, amivel szerintem egyfajta tükröt tart az iskolát túldimenzionáló szülőknek. Szerintem a szöveg egy része nettó műsor, hatásvadászat, ne feledjük: pszichológus :))

  • 2010.06.03 13:11:36Lapis Lazuli

    Már többször kaming autoltam mennyit szenvedtem a suliban, ezért, elismerem, az én szívemhez könnyen utat talál a stílusa. Megértem, ha valakinek nem jön be (mint írtam nekem se mindig). Én nem gerillaharcra buzdításként, hanem előadói, pszichológusi eszközként, műfogásként értelmezek egy csomó fordulatot.

  • 2010.06.03 13:17:11Lapis Lazuli

    Amiket leírtatok a pizza területe, az eső, a pitagorasz útközben, stb... nekem mind spontán, jóízű dolog, nem _tanítás_. Tanítás az, hogy most leülünk Pistike, és anya elmagyarázza a Pitagorasz tételt, vagy, h az m betű szárai függőlegesek érted pistike? ÉRTED? Na, hadd ne definiáljam má, ugye érthetően mondom...

  • 2010.06.03 13:20:10Lapis Lazuli

    "És az az érdekes, hogy amikor egy gyereket rákényszerítesz a gondolkodásra, valahogy mindjárt könnyebben tanul, ha elkezdi látni az összefüggéseket.
    Nagyon sok a tanult, jól teljesítő gyerek, aki aztán egyáltalán nem tudja hasznosítani a tanultakat a gyakorlatban.:)"

    Ezzel baromira egyetértek. Legföljebb azon szomorkodom, h miért otthon kell ezt, miért nem tud _így_ _tanítani_ a tanár. Pontosabban miért van annyira kevés olyan tanár, aki így tud tanítani...

  • 2010.06.03 13:27:03Lapis Lazuli

    Legális lógás ügyben nagyon nem értek egyet Laliath. Mint mindent ezt is lehet szarul, meg jól csinálni. Elismerem, h _lehet_ ebből úgy kijönni, h a kötelesség tudat csorbul, de nem kell, h így legyen. De azért mert valamit lehet szarul csinálni, még nem ab óvo szar.

    Abban viszont nem értek egyet Vekerdyvel, h ne kéne pótolni, amit a gyerek mulasztott. Ezt én is destruktívnak tartom, ráadásul nem hiszem, amit ír, h a gyerek spontán utoléri a többit.

    Elnézést az ezer darabban küldésért, egyben benyelte az a dög blogmotor.

  • 2010.06.03 13:30:43Laliath

    LL,
    mert minden gyerek más, mást szeret, másképp gondolkodik és picit mindig máshol tart az anyagban.
    Szerintem a tanár feladata felkelteni a diák érdeklődését és átadni az anyagot - idővel pedig egyre inkább csak útmutatást adni hozzá.
    A szülőé pedig figyelni a gyerekre, hogy haladni tudjon az ösvényen és megtanítani a neki megfelelő módon tanulni. Ösztönözni, hogy magától tegye meg a szükséges erőfeszítéseket.
    Ehhez pedig kölcsönös tisztelet, bizalom és kommunikáció kell a felek között.

  • 2010.06.03 13:47:48tildy:)

    Masodikos osztalyfonok, o tanit magyart, matekot, mindent az elsosoknek. ( ez nekem fura volt, nekunk alt.iskben kulon real es human tanitonk volt)

    Amiket en lattam, es kertem tole, jatekos kerdoivek, szinezok (szam szerint szinezz ki valamit) , magyarbol egyszeru keresztrejveny szintu dolgok -> milyen mondatot rejtettunk el a bekarikazott reszben , akkor keress ertelmes szavakat egy 10*10es betutablaban. Kivagosablonnal ugyanez.

  • 2010.06.03 14:02:35pilár

    LL,
    Azzal én is nagyon egyet értek hogy a már megtanultak gyakorlati alkalmazására tanítsák meg végre a gyerekeket. Ha másért nem, hát azért mert így a tanulási idő is a felére fog csökkenni. De végső soron tényleg az lenne a lényege hogy a valós életben is ezekkel a tudásokkal életre való legyen, pl mennyi a visszajáró a boltban (pl egyszerű kerekítés fejben hogy kb mennyit kell fizetni, nem utána derül ki a plusz 800 Ft tételezés, etc.)

  • 2010.06.03 21:13:14sorstárs

    pilár
    Becslést tanítjuk az alsósoknak és utálják, mert fejben kell számolni és az "olyan nehééééz". Előfordul, hogy kerekítenek, aztán leírják egymás alá, hogy 2600 meg 3700 és úgy adják össze. Nem tudom a boltban hova írják majd?
    Az itt kommentelők gyerekei biztos kivételek, de én például a kerület és terület számítást lakásfelújítás projektben tanítottam mégis volt, akinél kénytelen voltam bevasalni a T=axb képletet, hogy legalább valamit tudjon a témában.

  • 2010.06.03 21:46:47farkasokkal tancolo

    Hát azért a képleteket is meg kéne tanulni, nem lehet becsléssel megállapítani egy kör kerületét, csak úgy, hogy 2rxpí. Vagy a terület rnégyzetxpí.

    Nekem anno nagyon bejöttek a Vekerdy által beidézett dolgok. Bizony én is elkezdtem a gyerekkel otthon gyakorolni, és nekem is az volt az első gondolatom, hogy te úristen nem is gondoltam volna, hogy ENNYIRE hülye ez a gyerek? És akkor vettem meg a Vekerdy könyvet, és azonnal abba is hagytam.

    És -már írtam persze, de ismétlem - nálunk minden hónapban szabad volt egy nap lógás, ők mondták meg mikor, és azt szó nélkül igazoltam. És ha nagyon zöld volt a gyerek, akkor is otthon maradt 3 napig, bizony. És ÉPPEN AZÉRT, mert olyan kis kötelességtudó, szorgalmas kislányok voltak.

  • 2010.06.03 22:18:21Starlark

    sorstárs: Erről az egyik amúgy infós ismerősöm jut eszembe, aki zsákos virágfölddel akarta feltölteni az előkertjét 10cm vastagságban. Ránézésre tényleg nem egy nagy terület. Úgy gondolta a zsákokat majd a kis Yarisával fogja oda fuvarozni.
    Akkor kérdeztem meg tőle mikor nyert a lottón és hogy kiszámolta-e ez hány liter föld ha már zsákosat akar.
    Mert minimum egy kis billencs kell hozzá.
    Eszébe nem jutott hogy ez egy sima térfogat számítás.

  • 2010.06.05 17:58:03kriszi

    No gyerekek, mai "itthoni gyakorlás" történet :)
    Leányzó örvendezett a sok cuccon, amit kaptak az öccsével (nyári ruhák a kinőttek helyett, és alsónemű). Mondom, akkor nézzük meg, ki kapott többet és mennyivel. Huúúúú, ez persze érdekes volt. Akkor nekiállt megszámolni, kinek miből mennyi jutott (a szandált meg a zoknikat darabra számolta :) ). Leírta. Összeadta. Előpakolta mindet, nem hagyott-e ki valamit. Aztán, ha már kirakta, megszámolta kézzelfogható módon is :) Nekiállt, összeadta. Lerajzolta. Kijött, hogy az öccse 16, ő 14 darabot kapott. A nagy rábökdösős számolgatásból időközben megtudtuk, hogy ez összesen harminc :) A letisztázott és rajzokkal díszített számítás egy hatalmas rajzlapon itt díszeleg a hűtőn.
    (Hány fős osztályok kellenek ahhoz, hogy ezt a suliban is meg lehessen csinálni?)

  • 2010.06.05 18:28:28sorstárs

    kriszi
    Szerintem úgy max. 10-12, és egy olyan tanító néni, akinek nincs a kezéhez ragadva a matek könyv. :)

  • 2010.06.05 18:51:31Chang Yai

    bocs, Brumi - akármelyik ázsiai ország lehet pl, ahol a hatévesek már úgy mennek nyári szünetre, első osztály előtt, hogy olvasnak.

  • 2010.06.05 19:10:50sorstárs

    Lehet 25 is, de akkor ne ragaszkodjunk a 45 perc óra 10 perc szünet rendszerhez, amit én egyre nehezebben viselek. De ez a mi iskolánk sajátos fejlődése. Miközben csoportmunka, project, internet az osztályban, de ragaszkodjunk a RENDhez.

  • 2010.06.05 19:17:52Chang Yai

    szerintem max 20, ha mindenkire szeretnék figyelni, plusz egy teaching assistant.
    mert őt szeretik kifelejteni az összehasonlításokból, amikor arról van szó, más rendszerekben, országokban mennyi órát tanítanak a tanítók / tanárok, és hány fősek az osztályok, és hány SNI-s gyereket integrálnak.

  • 2010.06.05 19:25:21sorstárs

    Ja és nem mindegy, hogy teljesen vegyes 10 vagy válogatott 25.

  • 2010.06.05 19:27:38no comment 01

    én csak elsőben az űrmértékeken lepődtem..átváltások..:O minek még ilyenkor..??

  • 2010.06.05 19:31:35nyúlmama

    sorstárs
    A Montessoriban pl. nincs 45 perc/10 perc szünet.
    De az is igaz,az nem jó mindenkinek.

  • 2010.06.06 15:50:03sorstárs

    Ahol én lakom kb. 100 km-ren belül nincs se Waldorf, se Montessori.
    no comment 01 : a módszert én választhatom meg , de a tananyagot előírják. Egyébként elsőben csak 1 liter =10 dl 2 l=20 dl, ennyi. Mivel csak 20-ig tanulják a számokat. Sok értelme nincs, mert ezt másodikban is lehetne.

  • 2010.06.06 16:30:16kriszi

    ...és az is igaz, hogy ezzel az egy üggyel elszórakoztunk majd félórát... :) még jó, hogy itthon legalább megtehetjük, legalábbis időnként.
    (Mai sztori: leányzó itt rötyögött a reggelizőasztalnál azon, hogy Dudley Dursley milyen buta, tizenegy évesen nem tudja, hogy harminchét meg kettő az harminckilenc :) )

1 | 2 | 3 | 4 | 5

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta