SZÜLŐSÉG

A tangás bikinitől a gyereknapig

2010. május 29., szombat 11:32

Egyszer csak jelentkeznek. Hívogattuk őket vagy menekültünk előlük, de egyszer csak itt vannak. Még csak pár centisek, és már fenekestül felforgatják az életünket. Fohászkodunk reggelente a Nagy Fehér Vécéistenhez jóllétük érdekében. Ismeretlen orvosi kifejezésekkel barátkozunk és eddig sosem látott gépekkel és képekkel  ismerkedünk. Búcsút intünk a merlot-nak, a tangás bikininek, majd csipkés alsónemű helyett cukirugikat nézegetünk a boltban. Meg magunkat, tanácstalanul, a tükörben. Tényleg mi volnánk azok?

Aztán megérkeznek. Gyűrött arccal, kiabálva vagy pislogva, bizonytalan mozdulatokkal, átlátszó, vagy élénkpiros bőrrel. Kövér öklöcskéjük fityiszt mutat – ahogy később rájövünk, a fityisz szólhat az az éjszaka-nappal megszokott rendjének,  az előzetes elképzeléseknek, a növekedési táblázatoknak meg még sok minden másnak, amit csak el lehet és amit el nem lehet képzelni tizenöt-húsz év alatt.

Mert ugye ez  hosszú  utazás. Mire észbe kapunk, kész egyéniségek. Akik folyton, észrevehetetlenül vagy nagyon is hirtelen változnak. Anya, anyaaa, anyaaaaaaa. Vegyél föl. Szoríts magadhoz. Adjál puszit. Még egyet. Tegyél már le. Nem kérek puszit. Hagyjálbékén.

Már mosolyog. Már szalad. A tiéd még nem? Dehogynem, sőt ír és olvas, gyököt von és logaritmust számol, közben a rákkutatás legújabb eredményeit és sakk-feladványokat elemez fejben. Most is? Naná, te nem olvastad a legújabb kutatást, miszerint a játszótéri kavicsok szopogatása kifejezetten jót tesz az agysejtek működésének? Na ugye.

Ugye értem jössz? És hamar?  – szorítják az arcukat az ovi kerítéséhez. Mire megszokod az ovi rendjét, mire megtanulod végre a mondókákat és megtalálod a tornazsákot a kisszekrényben, ők már kidugott nyelvvel rajzolgatják a betűket, mire megtanulod újra a zsinórírást, számon kérik rajtad a másodfokú egyenletet, mire levezeted a másodfokú egyenletet, már helyetted igazodnak el kiismerhetetlen műszaki ketyeréken, komoly arccal ütik a pecsétet az adásvételi szerződésre, vagy gyógyítják a szomszédasszonyt, a kis pöcök, aki tegnap még a maci hasát vágta fel nagy ügybuzgalommal.

Rohannál te érte, számolnád még a közös pillanatokat, de a hűtő elején már csak egy cetli figyel: elmentem sátorozni a Bakonyba, ne felejtsd megetetni az aranyhörcsögöt, majd küldök SMS-t ha lesz térerő meg feltöltés a telefonomon. Hová lett az én pici kisbabám, aki csak kislámpa mellett mert elaludni a kezemet fogva, mert a szekrényben szerinte zöld háromlábú sárkányok voltak? Most meg elrongyolt azon a nyavalyás motoron, a tyúkrázóülésen egy bombázóval, édes kisfiam, ne mutasd be, csak ha legalább már három hete együtt vagytok. Hogy hívják, Brigi? Ja bocsánat, Kata. Le vagyok maradva.

Ez a te gyereked? Jézusmária, hát tegnap volt csecsemő. Most meg hoz egy csecsemőt, nahát. Add már ide, hát rossz nézni, ahogy fogod, és mi ez a rózsaszín rémség rajta? Anya, haggyámá, felnőttem, ez a legújabb csecsemődivat, és szállj már le a Katáról, tudja ő hogy mit csinál, ha nem akar neki cumit adni, akkor nem adunk. De azért vigyázol rá vasárnap este, ugye?

Aztán egyszer, ha szerencsések vagyunk és hosszú életűek, nem kaszál le minket a Kaszás a sztrádán, nem esünk váratlanul össze a villamosmegállóban, nem ragad el minket valami sosem ismert kór életünk virágában, szóval egyszer, amikor már homályos és recsegős lesz a környezetünk, illetve a szemüveg és hallókészülék, amin keresztül még vesszük a jeleket, akkor az ő hangjuk, aggódó arcuk lesz az utolsó ismerős hang és látvány a lassan elsüllyedő világból. Ahogyan a mi hangunk, majd a mi arcunk volt az első, amivel valaha találkoztak, amikor beléptek az életünkbe.

A gyerekeink, akiknek sok mindent köszönhetünk és akik remélhetően sok mindent köszönhetnek nekünk. Kölcsönös köszöngetés helyett inkább vigyük őket a parkba lufit eregetni, ha nagyobbak, akkor egy körre a bringával meg a kutyával, ha még nagyobbak, akkor huppanjunk le velük egy pofa sörre. Csak úgy, mintha csak egyszerűen hétköznap lenne, de egy olyan, amikor ráérünk. És akkor lesz rögtön gyereknap, meg anyák napja, igazi, az év bármelyik napján akár, csokrok-csokik-csókok vagy csattanások nélkül.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2010.05.29 13:50:31Naresz

    Megkönnyeztem! Köszönöm, nagyon jó írás.

  • 2010.05.29 13:53:50phoboss

    Szuper írás, mint mindig :)

  • 2010.05.29 14:00:41tukaan

    Remek írás!

  • 2010.05.29 14:11:44greencurse

    Drága anyukámat sajnálom (most is), hogy nem tudok gyakrabban hazamenni :(.

  • 2010.05.29 14:14:27papucsbojt

    Nagyon szep!

  • 2010.05.29 14:16:56kaktuszvirág

    Ez ütős volt.... Ritkán szólok hozzá, azért meg, hogy csak dicsérjek, soha. Sírni meg soha nem szoktam nem szoktam ilyeneken. De bakker, majdnem elbőgtem magam! Gratula, Vakmacska, ez telitalálat! Meg tudja mondani valaki, hogy a fenébe tudjuk a gyerekeinket így szeretni????

  • 2010.05.29 14:27:21csikszy

    Azt hiszem hogy most már nem csak terv a gyermekem, de ha ezt a párom is elolvassa, rögtön meg is valósítjuk!!!!
    E sorok miatt érdemes ÉLNI, és gyermeket FELnevelni!
    Gratula érte, csak így tovább!!!

  • 2010.05.29 14:28:34manka78

    Ne fogjátok a hormonokra, én is könnyezem.:)

  • 2010.05.29 14:28:47bogyócska

    Nagyon szép írás, Vakmacska!!

    Nem teljesen ugyanaz, mert ez egy pozitív írás, az alábbi meg egy inkább negatív dal, de nekem akkor is Zorán Üres bölcsőt ringat... című száma jutott eszembe most:

    [link]

  • 2010.05.29 14:36:57Lapis Lazuli

    Nagyfiamnak:

    Tamkó Sirató Károly: Tengerecki Pál

    Szil-szál szalmaszál, merre jár a Pál?
    Tenger szélén, hegyek élén, havas sziklák meredélyén,
    Hol bolyong a messzivágyó, tűzhegyjáró, felhőszálló,
    Tengerecki, Tengerecki Pál?

    Hol a Bajkál halat dajkál, ott mereng a sziklapartnál.
    Göncölszekér útját rója ezüst színű űrhajója.
    Varázsdallal, muzsikával harcot vív a fagykirállyal,
    Siklik, villanyfelhők szélén, kóborol a tenger mélyén.

    Szil-szál szalmaszál, merre jár a Pál?
    Tenger szélén, hegyek élén, havas sziklák meredélyén,
    Hol bolyong a messzivágyó, tűzhegyjáró, felhõszálló,
    Tengerecki, Tengerecki Pál?

    Szil-szál szalmaszál, gyere haza a Pál!
    Vándorkedved meddig éled, játszanék már újra véled.
    Messzeségből hozzám térj meg, tőlem soha el ne tévedj,
    Ecki-pecki Tengercki Pál!

    Szil-szál szalmaszál, merre jár a Pál?
    Ecki-pecki Tengercki Pál!

  • 2010.05.29 14:46:47macskaszemű

    tetszett
    jahjj, hát ennyi lenne az élet?
    fölnőttem végérvényesen

    :O=
    sóhajtós szmájli
    = ez a levegő áramlása
    nemtok jobbat

  • 2010.05.29 14:59:06rath.dinen

    Szép volt.

  • 2010.05.29 15:02:52sorstárs

    Ez annyira igaz, hogy nem lehet könnyezés nélkül elolvasni. Én a nagyobbal most az " édes kisfiam, ne mutasd be, csak ha legalább már három hete együtt vagytok. " korszakban vagyok. A kisebb meg szeptembertől kollégiumban. A nagyobb is ,ha felveszik a fősuliba. Mi meg majd nézzük egymást apjukkal és várjuk a hétvégét. ÷(

  • 2010.05.29 15:16:33bohar

    ajajj, köszi nagyon jó

  • 2010.05.29 15:23:49cherrypie

    Most már nem csak értem, hanem érzem is, miről szól ez az írás... tegnap volt egyhetes a kislányom. Megríkattál Vakmacska :)!

  • 2010.05.29 15:36:58viraeg

    Nagyon jó és mennyire igaz :)

  • 2010.05.29 15:42:07kisfiúkmamája

    Ez orv volt, Vakmacsek.
    Nem tudom miért, de a közepénél elbőgtem magamat.
    Pedig nem is vagyok terhes.De ezek után lehet, hogy megint az akarok lenni...

  • 2010.05.29 15:45:12kisfiúkmamája

    Most olvastam el a kommenteket, akkor nem velem van a baj.Még mindig bőgök.És még egy gyereket akarok.

  • 2010.05.29 16:05:36Kyrae

    Minden áldott nap megfogadom hogy nem lesz második. Mert egyes számú megint ordít, semmi se jó, landol a padlón az ebéd, és folytathatnám sokáig. De valahogy minden nap van olyan pillanat is mikor úgy érzem, még vagy hármat szülnöm KELL. Ez is ilyen volt, sírok én is.

  • 2010.05.29 16:07:01Ancsi88

    Szép :)

  • 2010.05.29 16:37:40KarádyKatalin

    Szerintem a tangás bikinit nem kellett volna belekeverni.
    Idővel mindenki megválik a tangás bikinitől,nameg eleve tök gáz ruha darab.
    A cikk hatásvadász, de ide jó.
    Kellemes gyereknapot mindenkinek, mert ez a nap gyerekekről szól, ez nem anyák napja.

  • 2010.05.29 16:51:33Avenarius professzor

    szép! nekem 11 hónapos, és én is könnyeztem :)

  • 2010.05.29 16:53:13Avenarius professzor

    a tangás bikini meg csak azért kellett, hogy kattintsunk :)

  • 2010.05.29 16:53:55Ariaden

    Hát nyakig takony vagyok, a férjem is, de ha hazajön az építkezésből lehet letámadom, mert itt szuszog a kilenc hónapos és kell nekünk még egy ilyen. :D

  • 2010.05.29 17:10:04Csípőből Derivált Ejakuláció

    Beh jót bőgtem. Köszi.

  • 2010.05.29 17:20:13Auguszta Romanova_2

    Ez a cikk az oregedesrol szol.

  • 2010.05.29 17:21:12a szív fészkei

    Ez így van. Még nem haltam meg :-), nem tudom mit fogok utoljára felfogni, de ők benne lesznek, az tuti. De valóban nagyon mélyen igaz az röhej közhely, hogy 30 év egy pillanat alatt elszáll, úgy hogy fel se ocsúdsz. Most ment el a szép nővé érett lányom. Nemrég még egy pöffeteg gomba sapkás szőke loknis hajasbaba volt, mózeskosárban a májusi fűben. Ez tényleg nemrég volt.

    Tényleg még érzem a kis mancsok szorítását, ahogy szorosan átölelik a térdem, mert addig ér csak fel a fiam és mivel én vagyon neki az alfa és az omega, a világegyetem zu zammen - ezt így fejezi ki. Jóideje meg én nyújtózkodom, mert máshogy nem érem el az arcát puszit adni. És eközött a két mozdulat közt úgy elment a 28 év, mint a pinty.

    Ez nem lehet felfogni, csak úgy tesz az ember.

  • 2010.05.29 17:22:55a szív fészkei

    Mármint nem az öregedés van így. Hanem gyerekkel rohan az idő. Én nem érzem vénnek magam, bár tegnap egy fiamkorú srác átadta a helyet a combinón, csipkés combinon, pedig látványosan rozi se voltam....

    Akkor nálam mégis arról szól.

  • 2010.05.29 17:25:47a szív fészkei

    Gyerek is meg tangás bikini is lehet, nem zárja ki a kettő egymást. Ha egyáltalán menő még a tanga... A múlt században az volt, nem láttam anyákat gátolva a hordásában.

  • 2010.05.29 17:28:28Panka ustokos

    :))))) Nagyon tetszett!

  • 2010.05.29 17:54:01Trilian

    Köszi Vakmacska! :-)

  • 2010.05.29 19:07:26szösznyúl

    Terhessegi hormonok vagy sem, ez nagyon nagyon jo lett, nekem is konnyes lett a szemem...

  • 2010.05.29 20:49:36Ariaden

    Én meg annak az ismerősömnek is örülök, aki 20 év próbálkozás után életében először zebrásat pisilt a mai napon. Neki mennyi öröme lesz a holnapi gyereknapban! :)))

  • 2010.05.29 20:51:14másutt

    20 ev! Nem semmi.

  • 2010.05.29 20:54:11mylittleboy

    Köszi:) koppant vmi a klaviatúrán..

  • 2010.05.29 21:19:24Starlark

    Macsek: Köszi, nagyon jó írás volt! :)

    Ez a klip ugrott be róla rögtön,[link] , hogy én ezen terhesen mennyit bőgtem :)

  • 2010.05.29 21:33:04Ariaden

    Másutt pedig igaz. Ennyire még zebrás tesztnem nem örültem senkiének a sajátomon kívül. :)

  • 2010.05.29 21:36:50másutt

    Elhiszem.. en is orulok nekik!!!

  • 2010.05.30 09:35:26nyúlmama

    Vakmacska
    Igen, igen, igen!
    Én már átéltem ezt alaposan, a fiam mindjárt nősülni fog, már nem is lakik itthon...és most volt égetnivalóan imádnivaló, bújós kis vacak, aki nálam sírta el a bánatát....

  • 2010.05.30 11:29:24intel

    En felek ettöl, atol mikor mär nem szorongathatom, mikor nem ANYA ANYA kiältässal örül nekem mikor hazajövök a munkäbol. Mikor bänatäban nem kell felvennem hogy rajtam sirja ki a kinjät, mikor nem foghatom a picike kezet ha ätmegyünk a zebrän. Mikor mär nem lätom azt a gyönyörü csillogäst a szemeben reggelente mikor simogatva kelt fel. Es igen, csak sirok es sirok es sirok, ha erre gondolok. Ki is hasznälok minden pillanatot amit csak lehet, hogy ölelhessem, szerethessem, vigasztalhassam, mert ez a ket ev is olyan gyorsan elment, azt sem tudom hova lett. Csak lätok egy 92 centis 2 eves törpöt aki tejcit ker, mert biza ö most elmegy aludni. Közben simogatni kell, aztän betakarni. Nem akarok öreg lenni, mert akkor felnö a gyerekem is. :(:(:(

  • 2010.05.30 12:46:44elzsabo

    Jaj de jó volt, köszi!!

  • 2010.05.30 17:27:08szahore

    Sziasztok,

    Szahore vagyok, 31 éves, házas, budapesti nő, és - most már felvállalom- függő.
    Igen, kb két éve függök a "Porontytól", de még sosem írtam hozzászólást :)
    Én még csak elméletben babázom, de – gondolhatjátok- nem akarok már sokáig a partvonalon állni, ha ennyi ideje bújom itt a cikkeket. A „végső elhatározás” most tavasszal született meg, úgyhogy szeptembertől – remélem- már én is kommentelhetek a babavárással kapcsolatosan illetve „picsoghatok” Nektek az aktuális problémámról, parámról (Para – gyártásban már most is kiváló vagyok, de majd Ti biztosan „helyreraktok” :) )
    Szóval, Vakmacska, gratulálok, megint nagyon jó az írásod, hoztad a Tőled megszokott színvonalat!

    Üdv:
    Sz

  • 2010.05.30 18:50:32Aurin

    hüpp-hüpp

  • 2010.05.30 22:32:08farkasokkal tancolo

    Jó kis gyereknapi hüpp-hüpp volt... :-)

    Érdekes, de én meg úgy vagyok vele, hogy egyrészt ha akármelyik lányomra nézek, egyben látom valahogyan az ujszülöttet, az ovodást, az iskolást és az érett nőt bennük, ha meg az unokámra, akkor meg valahogy látom benne a leendő szőrös, pattanásos kamaszt is... :-)))

  • 2010.05.31 10:35:51különös illúzió

    Szép volt, Vakmacs!!!
    Gyereknap? Itt a harmincas a két unokával, a fiú a Katák utáni már komollyal, a dolgozó nő is befutott, és a főiskolás kicsi kézenfogva a barátjával, és éhen akarnak halni...mind itt vannak. És még én is itt vagyok, de jó.

  • 2010.05.31 14:01:27faraona

    köszi az írást! csak hogy ne felejtsük el a lényeget a mindennapok rohanásában. én is csatlakozom a hüppögőkhöz.

  • 2010.05.31 20:31:43napalm.

    hüpp, ez tényleg szép volt.

  • 2010.06.01 10:23:34Biocica

    Hát én még csak terhes sem vagyok és nem "dolgozunk" a baba-projekten, de bizony összefutott a szememben a könny...
    Nagyon szép volt, köszönöm!

  • 2010.06.01 22:33:11Bezzegmama

    Nemrég fektettem le a picurt, és már most legszívesebben felszaladnék hozzá, hogy megölelgessem... köszi a cikket.

  • 2010.06.01 23:55:33Vivace.2

    Ez a legjobb írás, amit itt olvastam. Természetesen bőgök én is.

Blogok, amiket olvasunk

JEGYZETLAP Posztnyár szindróma

Ha csak sóhajtozunk, és utáljuk, hogy vége, egyre nyomorultabbul érezzük magunkat. Négy lépés, hogy a szeptembert is élvezni tudd!

STÍLER Netes szépségdilik: ezeknek ne dőlj be

Ha nem akarsz úgy kinézni, mint egy cirkuszból szabadult bohóc, ne a csodatévő appok képeinek higgy, hanem a tükörnek. Az ugyanis nem halványítja el a bőrhibákkal együtt a sminkedet is.

HOMÁR Fifikás, de bebukott parkolóteszt budán

Jó napot, miért büntetnek meg, ha még a fizetőövezet kezdetét jelző tábla előtt parkolok, a nem fizető zónában? Csak. Parkolócég, 12. kerületi módra.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta