A kutya repül, segít és tanítja a gyereket

Zanza!

Azt a kutyafáját, mondhatnánk a képek láttán, pedig kutyafáról ez esetben szó sincs, azt a mezei ebek kapkodják itt nálunk a parkban (nenyúljáááhozzá, visítom a gyereknek, ha csinos botot lát, ki tudja, hány kutya szájában fordult meg aznap). Ezek a kutyák nem botért rohannak, hanem frizbiért.

A repülő kutyák produkciója előtt, Dr. Gácsi Márta, etológus, Bernáth Linda gyermekpszichológus, és Prenner Nóra Európa bajnok frizbis osztotta meg tapasztalatait ember és kutya, gyermek és kutya kapcsolatáról, illetve magáról a kutya-frizbi sportról is természetesen.

Négylábú barátaink az évszázadok alatt sikeresebben alkalmazkodtak hozzánk, mint mi hozzájuk, elmondható, hogy több kutya ért „emberül” mint ember „kutyául”. Pedig a kutya funkciója az utóbbi három-négy évtized alatt jelentősen átalakult, mondta el Dr. Gácsi Márta etológus. Míg vidéken még élnek a klasszikus feladatok is itt-ott – terelőkutya, házőrző kutya, vadászkutya – a városokban a kutya társ, gyerekpótló, esetleg gyerekfelvigyázó, vagy éppen mindennapi életet segítő, esetleg terápiás állat. Régen azt tartották állatkínzásnak, ha Kovácsék a hatodik emelet kettőben akartak labradort tartani, ma inkább azt, ha Szabóék Bivalybürgözdön láncon tartják ugyanő labradort a kertben.  De ma is vannak olyan helyek is, ahol kutyának a küszöbön a helye, a sétáltatás vagy a dobozos kutyaeledel pedig úri huncutság.

Kutyánk segíthet ép és sérült gyereknek – ahogy megtudtuk Bernáth Linda gyermekpszichológustól, az autista gyereknek direkt az a jó, ha az ágyába is viszi a terápiás kutyát. Egy mozgássérült ember egész viselkedése átalakulhat egy megfelelő négylábú társsal, de az átlagos gyerek is sokat nyer felelős kutyatartással. Meg aztán, nincs jobb társ a szabadban egy vigyorgó, rohangáló, lelkes ebnél. A kutyás gyerek biztos kevesebbet horpaszt csipszek társaságában a TV előtt (és kevesebb csipsz jut neki, mert folyamatosan lopkodja a kutya...). A legtöbb kutyában van amúgy olyan „beépített modul” amelytől kedvencünk akár jutalom nélkül is örömmel tesz a kedvünkre, ami minket is örömmel tölt el, a kutyások pedig általában társaságba is hajlamosak verődni, tehát gyerekünk a kutya segítségével összetartó baráti társaságra lelhet.

A kutya-frizbi az USA-ból indult, azon kevés sportok egyike, amely nem eszközigényes –  kell hozzá egy frizbi (nem épp a hipermarketből mondjuk, azt egy átlagos kutya két másodperc alatt roppantaná szét) no meg egy kutya. Utóbbi általában adott, bármely sétatéri keverék megteszi, ha szeret futni és ugrani. A hatvanas években indult eredeti helyén, nálunk 3 éve van jelen, tudtuk meg Prenner Nórától. Az USA-ban a sportesemények, céges rendezvények alkotóeleme is lett, 1975 óta világbajnokságot is rendeznek belőle. A két „szakág a távolsági futam (zónákra osztott pályán kell úgy minél messzebbre dobni a korongot, hogy a kutya el bírja kapni), illetve a freestyle, utóbbiban bőven vannak akrobatikus elemek, akár háttérzene, több korong használatával egyszerre.

Nóra kutyája, Beri is jelen volt a bemutatón, aki tavaly az Európa bajnoki arany után a világbajnokságon is dobogós lett. Az első kutya (alig idősebb Mannánál, ifjú és kerge) még a korához illő kajlasággal végezte a gyakorlatokat (amihez persze vigyorgó lelkesedés járult),  Gácsi Márta kutyája már „érettebben” repült a korong után. A fantasztikus mozdulatokat érdemes végigkövetni a képeken – aki pedig élőben szeretné őket látni, legközelebb megteheti majd a Gyerek Szigeten is, ahol Dog Chow Gyerek Sziget Kupa címmel kedvcsináló versenyt is rendeznek június 6-án.

Blogmustra