SZÜLŐSÉG

Rendőri zaklatás miatt vizsgálatot kezdeményeznek az otthon szülők képviselői

2010. május 19., szerda 11:40

A Születésház Egyesület, valamint az Alternatal Alapítvány általános vizsgálatot kezdeményez az Országos Rendőrfőkapitányságnál (ORFK) amiatt, hogy az utóbbi időben jogszabályi alap és felhatalmazás nélkül rendőrök jelennek meg az otthon szülők házánál és intézkedni akarnak. Az otthonszülők képviselői szerdai közleményükben felhívják a figyelmet arra: a rendőrségnek nincs joga arra, hogy bárkit is egészségügyi szolgáltatás igénybevételére kötelezzen.

A hétfő esti eset kapcsán az Alternatal Alapítvány, valamint a Születésház Egyesület felháborodását fejezi ki a rendőrségi eljárással kapcsolatban, melynek során az otthon szülést választó -egyébként - egészséges édesanyát arra próbálták kötelezni, hogy menjen kórházba.

Az alapítvány és az egyesület közleménye szerint minden törekvésük ellenére Magyarországon az otthon szülés nincsen szabályozva, eltérően az európai gyakorlattól. Ennek egyik következménye, hogy az otthon szülésben dolgozó szakemberek felelősségét minden esetben büntetőeljárás keretében vizsgálják és az otthon szülést választók pedig gyakran rendőrségi zaklatás áldozatai - áll a dokumentumban.

Hétfőn éjszaka oxigénhiányos, életveszélyes állapotban került kórházba egy Budapesten született kisbaba . Egy II. kerületi, Szalonka utcai lakásban lépett fel komplikáció egy nőnél, miközben világra hozta gyermekét. A mentők az oxigénhiányos újszülöttet ellátták, majd életveszélyes állapotban az egyik gyermekklinikára vitték. A mentők kórházba akarták vinni az anyát is, de mivel ő ebbe nem egyezett bele, rendőrt hívtak. A lakásba a járőrök nem tudtak bejutni, így elmentek a helyszínről. Sajtóinformációk szerint a szülést Geréb Ágnes vezette, az az orvos, akit gondatlan veszélyeztetés miatt már többször megvádoltak és 2007-ben 3 évre eltiltották szakmája gyakorlásától.

(Független Hírügynökség)

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2010.05.20 15:39:56verity777

    2010.05.20 15:33:12Lapis Lazuli
    Hát igen, a tájékoztatás. Pont tegnap beszéltük, hogy sokan el sem olvassák, hogy mit írnak alá, meg nem is értik meg, hogy mit mondanak nekik.
    Emlékszem egy cigány nőre, akit a 3. császármetszése alatt sterilizáltak. Az orvos csak a vállát vonogatta, hogy negyediket már úgysem szülhetett volna, meg ő mondta neki, mi lesz, alá is íratta, sokat magyarázni nem volt ott idő - a nő meg azt mondta, hogy de ő nem értette meg pontosan...

  • 2010.05.20 15:45:44Lapis Lazuli

    Verity: igen, erre én is emlékszem. Tragikus. Érdemes elolvasni amiket Felicitasz belinkelt ebben a témában! Most mennem kell, este benézek.

  • 2010.05.20 15:45:49rath.dinen

    Én megértem azokat, akik otthon szülnek, bár én nem mernék.

    Szvsz ebben benne van a szertartásokhoz való ragaszkodásom is. Minden társadalomban vannak rítusok, elképzelések, hogy egy-egy eseményt mi kell, hogy megelőzzön, és milyen gesztusok kell kísérjék. Pl karácsony előtt feldíszítjük a fát, ha beindul a szülés, elindulunk a kórházba (200 évvel ezelőtt meg: elszalajsztunk a bábáért meg áthívjuk a komaasszonyokat, feletszünk egy lábos vizet forrni és elővesszük a tiszta törülközőket meg lepedőket). Ad egyfajta biztonságot. Olyan érzést kelt, hogy a dolgok a maguk rendje szerint haladnak, sínen vagy stb. Mondjuk ez nyilván nagyrészt illúzió, de megnyugtat.

    Egyébként nincs 100%-os bizalmam a dokikban, nem gondolom, hogy ők nem tévedhetnek nagyobbat a kórházban, mint GÁ otthon, és nem kell ezeknek a tévedéseknek a súlyát egész életemben ugyanúgy cipelnem.

    De már a második szülésem óta abban sem vagyok olyan biztos, hogy a dokik azért kötik be az oxitocint, mert színházjegyük van, butaságból és rosszindulatból vágnak és az életüket arra tették fel, hogy egy természetes folyamatot pokollá tegyenek :-)

    Mióta szültem, jobban megragadnak bennem azok a régi történetek, amikben meghalnak a nők a szülésben vagy a gyermekágyban, vagy a csecsemők nem élik meg az első évüket, és valahogy jobban elismerem az orvostudomány áldásait.

    Szoktuk itt mondogatni, hogy "régen egy nő szült ötöt, abból felnőtt három", de valahogy egyre több olyan sztorit hallok, hogy anno "volt 5 terhessége, abból egy se élte meg a második évet". Szóval nem mindig maradt a végén gyerek :-( És egy-egy vetélés simán végződött úgy, hogy többet teherbe se esett a nő. Olyan könnyedén kimondjuk, hogy régen sok terhesség volt, egy-kettő meghalt, na bumm... Hát nem mindenkinél jött be a na bumm.

  • 2010.05.20 15:47:25verity777

    2010.05.20 15:35:48cantaloupe
    Vajon miért nem lehet kórházban háborítatlanul szülni?
    Én végül azért választottam szülésznőt, mert ha nincs gebasz, akkor ő segíthet többet. Orvost meg azért, hogy ha gebasz lesz, akkor ő kell.
    Az ügyeleteshez meg: végül úgy alakult, hogy az ügyeletvezetőnek is be kellett ugrania. Teljesen szimpatikus 60 körüli pasi volt. Mármint a viselkedése volt szimpatikus, mert ránézésre nem annyira. De kedves volt, intelligens, beszélt velem, mondta, hogy mi van. Jó volt, hogy ő is meg az orvosom is partnernek tekintettek. POnt annyi információm volt, amennyi kellett. Ha többe4t kapok, térdig fosom le a lábam és akkor aztán tényleg nem tudok megszülni.

  • 2010.05.20 15:50:53rath.dinen

    "Az orvos csak a vállát vonogatta, hogy negyediket már úgysem szülhetett volna"

    azér ha egy jól szituált középosztálybeli nő lett volna, akkor azért megtalálták volna a módját, hogy kihordjon még egy gyereket, ha az a szíve vágya...

  • 2010.05.20 15:58:34farkasokkal tancolo

    "Még mindig nem tudom, hogy vajon az OSZ bábák egészségügyi táskájában van-e bármilyen életmentő eszköz, oxigénes kispalack, vagy bármi."

    Állitólag van. Állitólag még oxigénpalackot is visznek magukkal, és állitólag tudnak intubálni is. Ballonos lélegeztető biztosan van. Meg szívhallgatás is van, persze nem olyan kütyükkel, hanem manuálisan.

    A kérdés csak az, hogy - mint most is - azonnal felismerik e ha a gyerek nem tud lélegezni, és elég e neki az oxigénpalack? No meg aki nem intubál naponta, annak nincsen túl nagy gyakorlata... és még sorolhatnám.

  • 2010.05.20 15:59:02rath.dinen

    Szerintem az olyan kifejezések, mint "gentle birth" meg "háborítatlan szülés" vezetnek oda, hogy a nők irreális elképzelésekkel mennek szülni.

    És tudom, hogy sokaknak van "csodálaos szülésélményük", de a szülés azért, lássuk be, emberetelen fájdalommal jár legtöbbször, simán bekakálsz beöntés után is akár, erőlködsz, szakadsz, kifordulsz önmagadból stb. Sok jelzőt tudnék írni a szülésre, de azt, hogy gentle, sose használnám. Egy gyerekfej préselődik át a méhszájon, mi ebben a gentle??

    És aztán ha a doki beavatkozik, mert nem hagy órákon át értelmetlenül kínlódni, akkor jön a csalódás, hogy nem volt háborítatlan és biztos meccsre sietett a doki... Közben nem olyan rég még tömegsport volt belehalni a szülésbe!

  • 2010.05.20 16:07:26cantaloupe

    Verity,
    én elhiszem, hogy lehet, csak ennek nem kiváltásgnak, szerencsének vagy utánajárásnak kéne lenni, hanem alapnak.
    Rengeteg a neten az olyan topik, hogy segítsetek, a mittudomén melyik kerületben orvost találni, vagy az olyanok, hogy Dr. Éliás Tóbiás, és akkor véleményeket vár erről a dokiról. Ha alap lenne, hogy az orvosok páciensközpontúak, nem kéne loholni a jók után, hogy időben "lestoppolhasd" őket.

  • 2010.05.20 16:12:09cantaloupe

    Rath,
    ha kell a beavatkozás, akkor kell. Ugyanakkor nem csodálkozom azon, hogy mikor nincs kivárva az idő, hogy a méhszáj szép lassan táguljon, akkor szakadsz és kifordulsz önmagadból.
    A gyengéd születés szerintem nem fájdalommentest jelent, hanem azt, hogy időt hagynak a dolgoknak, akár 1-2 napot is a vajúdásnak.

  • 2010.05.20 16:26:18verity777

    Viszont a siettetés elkerülésére a legjobb módszer, ha az ügyeletesnél szülsz, mert neki aztán mindegy, hogy nála szülsz vagy a váltásnál... viszont mi van, ha siettetni KELL? Akkor jobb, ha nem hagynak csendben és békén.

  • 2010.05.20 16:43:21rath.dinen

    Hát cant, régen aztán hagyták, hogy 1-2 nap alatt tágulgasson a méhszáj, senki nem avatkozott közbe (nem is tudott volna), irodalmi emlékeim szerint azonban ezerszer inkább bevállalnék egy mai, oxitocinos szülést, mint akár Kittyét az Anna Kareninából...

    Miért olyan szuper 2 napig embertelen fájdalmak között vergődni? Régen nem szakadtak és fordultak ki önmagukból a nők? A fene a pofájukat, megadatott nekik a háborítatlan, siettetés mentes szülésélmény, aztán tessék, mivel háláták meg? belehaltak meg belerokkantak... Nem hiszem, hogy kevésbé ordítottak volna, mint mi, csak sokkal, sokkal sokkal tovább...

  • 2010.05.20 16:45:14rath.dinen

    De mondom, nem hiszek feltétel nélkül a dokikban. Tudom, hogy sokszor tévednek, bunkók, stb.

    De abban se hiszek, hogy nélkülük minden olyan szuper jól menne. És örülök, hogy a rendelkezésemre áll a 21. század magyar szülészete, az oxitocinnal, az edával, a gátvágással és a császármetszéssel együtt. Mert szerintem ezek nélkül összehasonlíthatatlanul szarabb volt szülni.

  • 2010.05.20 16:55:57Felicitasz

    Verity, továbbra sem az a problémánk, hogy ha kell, akkor mit csinálnak - hanem hogy ha nem kell, akkor mit.
    A "gentle" az tulajdonképpen a hozzáállás módja, és másodlagos, hogy ezután a szülés módja mi. Orvosi hozzáállás is lehet lehet hibátlan, ez ismét nem "orvosok és bábák" közti ellentét, hanem szemléletmódok közti ellentét. A kérdés az, hogy minek tekinted a folyamatot.
    a) a szülés alapvetően egy életveszélyes időzített bomba, bármikor bármi történhet és készüljünk is fel minden történésre, bármely probléma első jelére igyekezzünk minimumra csökkenteni a kockázatot, amelyet az a probléma a folyamat során bármikor később eredményezhetne
    b) a szülés egy életveszélyes élettani folyamat, ami alapesetben végigmegy magától, de néha nagy baj lesz, tehát bármely probléma esetén a problémára magára fókuszálunk és igyekszünk a folyamatot a normális mederbe visszaterelni, de ha ez nem sikerül, akkor beavatkozunk.

    Az orvostudomány (mint szemlélet) mindent a kockázatcsökkentés felől értékel, a bábaság (mint szemlélet) mindent a megelőzés felől. Egyik se jobb vagy rosszabb, ez két eltérő megközelítés.

    Épp tegnap írtam meg, hogy a császáros szülés összevont statisztikája jobb, mint a hüvelyi szülésé, de ezzel együtt sehova nem jutnánk, ha holnaptól mindenki császárral szülne. Analóg példa az lehetne, hogy a petefészekrák 100%-ban megelőzhető volna, ha 40 éves korban mindenkinek kioperálnánk a két petefészkét. De mégse ezt tesszük, mert a rákot ugyan megelőznénk, de okoznánk egy csomó egyéb problémát. És nem lehet hivatkozási alapnak használni, hogy igen, de a rák halálos, a műtéti szövődmények meg többnyire nem. Amíg valaki egészségesnek tűnik, addig az egyszerű kockázatcsökkentés kevés ahhoz, hogy belemásszunk a dolgokba.

  • 2010.05.20 17:04:57Felicitasz

    Rath, ezek megint a végletek. Akinek nem jó embertelen fájdalmak közt sikoltozni, az menjen be tök nyugodtan a kórházba, és fog kapni fájdalomcsillapítót. Amikor nekem két nap után leállt a vajúdásom, bementem a kórházba, és kaptam oxitocint. (Amíg két napig otthon vajúdtam, annak dacára hogy otthonszülésre készültünk és minden rendben volt, bemehettem 12 óránként a kórházba nst-re; egyszerűen hogy ennyivel is több adat legyen.)
    Én is örülök, sőt, a nagynevű bábák, Gail Hart meg a többiek is nagyon örülnek, hogy rendelkezésre áll a modern szülészet. Soha, senki nem mondta, hogy erre nincs szükség, ne hülyéskedjetek.
    Azt mondják, hogy a modern szülészet egy LEHETŐSÉG. Nekem tök jó volt, hogy ameddig minden oké volt és nem akartam oxitocint, nem kaptam, amikor meg továbbra is minden oké volt, de az az érzésem támadt, hogy valami mégse stimmel, akkor volt elérhető modern szülészeti ellátás. És volt valódi döntési lehetőségem, hogy ha igazából orvosilag így is lehet, meg úgy is, akkor szerintem hogy lenne jobb - mégiscsak én vagyok az anyja a babának, és mégiscsak az én bőrömre megy a játék.

  • 2010.05.20 17:10:10Rosa Rugosa

    Rath én csak az elsőnél kaptam oxitocint, meg elfolyt magzatvízzel vagy százan megvizsgáltak, a gyerek beteg lett, vágtak, aztán 2 varratot bent felejtettek, amit a következő terhességemnél vett észre a következő orvos, hagyjuk.

    A többi mind segédeszközök nélkül született, mind sokkal nagyobb volt, mint az első és minddel csak a legvégén mentem a kórházba, amikor kb. 30 perc volt már csak hátra.
    És mind jobb szülés volt, mint az első, a bunkóság nem érdekel, nem vagyok nyuszi és én is tudok az lenni, szóval ez nem frusztrált soha.

  • 2010.05.20 17:15:17Felicitasz

    (Csodálatos szülésélményem nekem sincs. Ami nekem csodálatos élmény, az maga az ellátás volt, amely maximális segítséget nyújtott nekem ahhoz, hogy az utóbb horrorba forduló szülésélményemet élve megússzam a gyerekkel együtt, és közben lelkileg se menjek tönkre.

    Többek között ezért is szeretem a saját sztorimat, nagyszerű illusztrációs anyag arra, hogy a modern szülészeti ellátás mire való és mire nem való. Ha két óra alatt megszültem volna meghitt gyertyafénynél otthon, akkor semmit nem tudnék arról, hogy végülis mi történik egy működő rendszerben, amkor valaki mégis kórházba megy, a bábák és orvosok hogyan osztják fel egymás közt a munkát, amikor gond van, és hogy miért jó az, ha a modern szülészet az események végeztével úgy áll hozzá a kérdéshez, hogy gratulálunk és örülünk hogy segíthettünk, bár ne lett volna ránk szükség.
    Ez meg innentől kezdve egy kulturális kérdés is (legalábbis nekem annak tűnt), Kanadában az ügyeletes orvos úgy volt vele, hogy "addig jó, amíg én nem kellek". Otthon meg mintha abból indulnának ki az orvosok, hogy ők biztos, hogy kellenek. Pedig nem.

  • 2010.05.20 17:18:39verity777

    2010.05.20 16:55:57Felicitasz
    Igazad van. A szülés alapesetben bárhol komplikáció nélkül lezajlik, segítség nélkül is. De... nem minden eset alapeset.
    Az a baj, hogy együtt laktam anno egy csomó orvostanhallgatóval, akik minden olyan mondatra, hogy "igen, megtörténhet, de nem valószínű..." egy olyannal válaszoltak, hogy "lehet, hogy nem valószínű, de én láttam."
    Én alapjában egészséges ember vagyok. Egyszer voltam kórházban a szülés előtt, amikor elütött az autó. Hát meg kell mondanom, egy csomó minden megtörtént velem, amire utólag azt mondták, hogy hát ez benne van, de igen ritka. Nem vigasztalt. Én csak át akartam menni a zebrán, és az lett a vége, hogy "szerencsés, hogy így megúszta".

  • 2010.05.20 17:27:48Felicitasz

    Ez világos - én az a kevesebb mint 5% vagyok, aki burokrepedés után 48 órával még nem volt aktív vajúdási szakaszban, és az a kevesebb mint fél%, akiről défaktó le kellett kapcsolni az oxitocint (nem is egyszer), mert olyan komplikációkat okozott.

    Ezzel az erővel hiteles kampányarca lehetnék a "ne várjunk 12 óránál többet, mert azután már úgyse indul meg spontán" mozgalomnak is, meg a "senkinek ne kössünk be oxitocint, mert lám velem is mi történt miatta" mozgalomnak is.

    És az a baj, hogy az orvosok sokszor így gondolkodnak. Pedig amíg valami alapeset, addig tényleg annak kéne tekinteni, különben mehet mindenki 40+1-nél programcsászárra.

    Nem hivatkozhatsz arra, hogy "de nem minden alapeset". Amikor nem az, akkor segíteni kell, bele kell avatkozni. De ez nem lehet ok arra, hogy akkor mindenkinél beavatkozzunk.

  • 2010.05.20 17:30:05verity777

    2010.05.20 17:15:17Felicitasz
    Szerintem egyről beszélünk. Én is azt akartam, hogy hagyjanak, amíg lehet. Hagytak is. (Más kérdés, hogy nálam olyan gyorsan ment minden, hogy tulajdonképpen gyorsan beavatkoztak, de gyorsan vége is lett. Vagyis a végén avatkoztak be. (Rajtam a 12 óránkénti CTG aligha segített volna, mert egyik pillanatban OK volt a szívhang, a másikban meg nem.)
    A lényeg: biztonság. Legyenek meg az eszközök, ha be kell avatkozni. Mert ma Magyarországon ilyen feltételek csak a kórházakban vannak. És lehessen háborítatlanul szülni kórházban is. Kellett volna a fenének doki, megelégedtem volna szülésznővel. De hát kellett...

  • 2010.05.20 17:31:56cantaloupe

    Rath,
    de olyan vajúdás is létezett ám, hogy a szülőanya két napig takarított, kertészkedett, aztán lemosdott és félóra alatt megvolt a baba.
    Igazad van abban, hogy sokaknak rémálom volt és én nem is mondom, hogy mindenkinek való a háborítatlan szülés.
    Még a szülőotthon sem, mert ott nem adnak oxitocint, max. homeós formában, ott inkább lelkileg segítenek túl az egészen, és oda is kell egy bizonyos hozzáállás, mint pl. a Waldorfhoz. Az sem jobb vagy rosszabb egy szuper állami iskolánál, csak _más_.

  • 2010.05.20 17:37:13cantaloupe

    Felicitasz,
    na ebben a gondolatodban, hogy
    "Ez meg innentől kezdve egy kulturális kérdés is (legalábbis nekem annak tűnt), Kanadában az ügyeletes orvos úgy volt vele, hogy "addig jó, amíg én nem kellek". Otthon meg mintha abból indulnának ki az orvosok, hogy ők biztos, hogy kellenek. Pedig nem."
    benne is van, hogy miért nem akarják a magyar orvosok engedélyezni az otthonszülést, szabályozott körülmények közt. Csak ők ezt így nem vallják be, hanem komplikációra, mentőhiányra, infrastruktúrára hivatkoznak.
    Közben meg az itt, Porontyon megszólaltatott Dr. Laufer Gábor (USA-ban praktizáló, otthonszülés-ellenes és őket lenéző szülészorvos) is azt állítja, hogy a nők 8o%-a megszülne a kukoricásban is. Csak az a gond, hogy nem csak a szükséges 2o%-nál avatkoznak be a kórházban.

  • 2010.05.20 18:11:45Felicitasz

    Laufer Gábort nagyon nagyra becsülöm, annak ellenére, hogy konkrétan az otthonszülés kérdésében nem értünk egyet. Az indexen az ő szülészet-nőgyógyászat topikjában voltam évekig gyógynövényes tanácsadó, RENGETEGET tanultam tőle, tőle kaptam a "dr. Felicitasz ü.b." titulust, ahol az utolsó két betű az "ügyeletes boszorkány" rövidítése.
    Sok-sok egyéb közt azt becsülöm benne, hogy minden vitánkban elvállalta a tényt, hogy ő ORVOS, és ennek szellemében gondolja azt, amit, és orvosként nem is tudja, nem is akarja másképpen gondolni. És emellett belefért neki a képbe, hogy de azért LEHET másképpen gondolni.

  • 2010.05.20 18:13:09R2D2 & C3PO

    A múlt héten kiokosodtam, hogy milyen orvosi tárgyú kutatásoknak lehet hinni vagy sem. Van egy szervezet: a Cochrane Együttműködés, ami metaanalízist végez (vagyis összeveti különféle kutatások eredményeit) és azok alapján mondja meg, hogy a kutatás eredményei mennyire megbízhatóak, milyen fenntartásokkal kell kezelni az eredményeket, vagy éppenséggel elvetni azokat. Linkjük:[link]

    Ha esetleg valakit érdekelne rajtam kívül. (Spanyolul és németül is vannak cikkek.)

  • 2010.05.20 18:18:32Rosa Rugosa

    Van olyan kórház Magyarországon, ahol vezethetnek szülésznők hivatalosan szülést egyedül, van orvos az épületben, aki akkor jön, amikor baj van.
    Nekem ez tetszik.

  • 2010.05.20 18:20:13cantaloupe

    Felicitasz,
    nekem az a gondolat, hogy az otthonszülés lázadás a gépiesített társadalom ellen és hogy aki így dönt, az dobja ki az automata mosógépét is, az nem éppen elfogadást sugall. Az indexes topikot nem követtem, de itt a Porontyon ez hangzott el a szájából.

  • 2010.05.20 18:32:13Felicitasz

    Cant, ahogy én láttam, ez egy értelmezés az otthonszülésre. De mi van akkor, ha nem lázadás a gépesített társadalom ellen?
    De mindegy - ezt a vitát vele már lefolytattam, ő így látja, én nem úgy látom, és részemről egy vita végén teljesen legális eljárás az, ha abban egyezünk meg, hogy nem értünk egyet.

    (Egyébként, aki tényleg AZÉRT szül otthon, mert lázad a gépesített társadalom ellen, annak valóban nincs otthon automata mosógépe sem, vagyis az otthonszülés igenis lehet része a modernitás elleni lázadásnak, amint azt az amish-ek is olyan jól illusztrálják. Ugyanakkor, nem ez az egyetlen paradigma, amelybe a kórházon kívüli szülés beleillik.)

  • 2010.05.20 18:49:37verity777

    2010.05.20 18:18:32Rosa Rugosa
    A Vendég a háznál-ban beszéltek erről egyszer, és azt hiszem, hogy az István kh-ról volt szó. De ott is mondták, hogy igen, partner a szülésznő, és sok mindent átengednek nekik, pl. elvégezheti a gátmetszést is, de a varráshoz pl. már orvos kell. Egyébként nekem szimpatikus ez a szemlélet, az Istvánnak nagyon jó kezdeményezései vannak, azt hiszem országos átlag alatt is vannak a császárok. Viszont együtt szültem egy lánnyal, akit egyszerűen átzsuppoltak a klinikára, mert a 36. héten kezdett szülni és az koraszülés, nem vállalják. Meg bemehetnek a látogatók a betegszobákba, a szoptató anyák közé. Én aztán nem vagyok szégyellős, de ez nagyon nem tetszene...

  • 2010.05.20 18:55:49Rosa Rugosa

    Én a Dél-Pesti kórházat tudom.
    [link]

  • 2010.05.20 18:55:55rath.dinen

    Felicitasz, Rosa: én veletek tökre egyetértek, szerintem is jó lenne, ha lenne Magyarországon legális otthonszülés, ha nem kellene fanatikusnak lenned ahhoz, hogy ezt bevállald, és hogy "háborítatan" körülmények között igénybe vehesd mégis az orvostudomány vívmányait, ha úgy látod jónak vagy ha azt kívánja meg a baba és az anyuka egészsége (adhasson be a bába oxitocint stb).

    Engem az a hozzáállás irritál csak, amelyik azt sugallja (és szerintem cant kicsit ilyen volt feljebb), hogy a magyar orvosok egytől egyig csak a borítékra hajtanak, magasról tesznek a szülő nő érdekire, lustaságból és türelmetlenségből állandóan közbeavatkoznak, amivel többet ártanak mint használnak stb stb. Pedig azért a teljesen orvos nélküli szülések (pl 200 éve falun) és egy mai magyar kórház szüléseinek végkimenetelét (halál, sérülés, stb) összehasonlítva nem úgy tűnik, mintha olyan rosszul járnánk, amiért orvosok is vannak a földön.

    A kukoricásban megszülő nők meg szerintem igen kevesen voltak, a gyermekágy alatt falun is hordták a fiata anyának a komatálat, szóval ott sem pattant fel minden nő a szülés után, mint valami jack in the box.
    És már bocs, de az itteni kommentelőknek milyen alapjuk, orvosi hátterük van ahho, hogy csuklóból kijelentsék, mely beavatkozások feleslegesek, melyek indokoltak stb??

  • 2010.05.20 18:57:58rath.dinen

    Az első szülésem előtt én is azt gondoltam, hogy jobban tudom, mint a doki, mikor indokolt közbeavatkozni, és kudarcként éltem meg, hogy bizonyos dolgok nem úgy történtek, ahogy én azt előre elképzeltem. A második szülésemre viszont úgy indultam, hogy ne ragaszkodjak az illúzióimhoz hanem a valóságból próbáljam kihozni a legjobbat, és bár sokkal fájdalmasabb volt, sokkal kellemesebb élmény.

    És azt is cseppet dehonesztálónak tartom, hogy csak az a szülő nő él át embertelen fájdalmakat meg sérül meg, akinek az orvos sietteti az eseményeket. Ez egyszerűen csúsztatás és a másik leszólása. (Mintegy: neked azért fájt és azért repedtél, mert birka módra bementél a kórházba, ahol a gonosz orvosok játszották veled sátáni játszmáidat. Bezzeg, ha otthon szültél volna, se fájdalom, se repedés, csak ööm és bódogság!)

  • 2010.05.20 19:00:43Rosa Rugosa

    Rath
    Tudod ez olyan dolog, hogy én hiszek a gyógynövényekben és tudom, hogy használnak, de ha leszakadna a fél lábam, akkor nem kezdeném el vasfűvel, vagy útilapuval kenegetni, hanem tök örülnék, hogy ilyen fejlett az orvostudomány és hálát adnék az orvosoknak.:)

    De amíg nincs semmi komoly bajom, addig nem akarok 100 kivizsgáláson átesni, meg 40 féle gyógyszert kipróbálni, ha nem muszáj.:)

  • 2010.05.20 19:07:57rath.dinen

    Szerintem ez teljesen normális hozzáállás :-)

    Csak a laikusok nem mindig ismerik föl, hogy hol az a határ, ahol a nyúlmáj-varjúháj már nem segít, és megsértődnek, ha a doki gyógyszerhez vagy szikéhez nyúl. Pedig simán lehet, hogy épp most mentette meg őket vagy a babájukat vagy kímélte meg őket valamitől, amin nem olyan jó átesni.

  • 2010.05.20 19:08:30cantaloupe

    Felicitasz,
    na igen, de azért erősen pejoratív ez az álláspont és az összes otthonszülőt egy kalap alá veszi. Kábé olyan, mintha a kórházban szülőkre mondanánk, hogy ők betegségnek élték meg a terhességet is, gyógyszerfüggők és isteneknek tartják az orvosokat. Pedig biztos ilyenek is vannak.

  • 2010.05.20 19:14:02cantaloupe

    Rath,
    azt tényleg nem tudom megítélni, hogy XY szülésében jogos volt-e a beavatkozás, egy itteni történet alapján. Még orvos sem tudná. :)
    De ha a nagy számok arra mutatnak, hogy sok a császár, gátmetszés, akkor van köztük olyan is.

  • 2010.05.20 19:44:21verity777

    Tudjátok, én nagyon tudtam, mit akarok és mit nem. Aztán mikor megrepedt a burok, úgy elkezdett fájni, hogy gyorsan revideáltam az összes nézetem. Mondjuk nem tartott sokáig az egész, de az jutott eszembe, hogy ha ez eltart 8 óráig, én kinyúlok. Szóval ott és akkor nem nagyon bántam, hogy a doki beleavatkozott. Igaz, csak olyasmit csinált, amibe egyébként beleegyeztem volna. Ha felveti, hogy császár, elsőre biztos tiltakoztam volna, akkor is, ha tudom, hogy még 8 órát kell esetleg ilyen fájdalommal vajúdni. De nem ez volt a helyzet.
    A borítékról meg: basszus, azért adom, hogy rám áldozza az idejét. Ha 8 óra kell, akkor annyit. Ha 12, akkor annyit. Velem szerencséje volt, 1,5 óra alatt megvoltunk. De nagyon remélem, hogy ott lett volna velem, ha tovább tart is. Vagy úgy hagy ott, hogy ha kell, 10 percen belül jön és addig is beáll valaki helyette.
    Tényleg, hogy van ez?

  • 2010.05.20 19:47:52verity777

    Szóval: hogy van ez? Elindul a szülés, hívom a dokit, találkozunk a kórházban, megvizsgál, mondja, hogy OK, 1,5 ujjnyi a méhszáj, minden rendben, tessék csendben vajúdni, aztán elmegy fagyizni és óránként bejön megnézni, hogy állunk, közben meg a szülésznő vigyáz rám? (Nálunk így volt, de szerintem ez nem mérvadó egy 8-12-18 órás vajúdásnál...)

  • 2010.05.20 21:05:58Felicitasz

    Ez nagyon érdekes, mert én nem tudtam pontosan, hogy mit akarok, mit nem. Akartam egy egészséges gyereket, minél kevesebb beavatkozással. Vagyis, úgy voltam vele, hogy ha minden oké, akkor a dolog végig fog menni otthon, egyébként meg bármely beleizéléssel megvárjuk azt a pontot, amikor nincs más lehetőség, mint beleizélni.
    Nem volt olyan követelésem, hogy "nem akarok" ... és akkor itt egy lista akármiről. Ez egy ponton túl nem "akarat" kérdése - én a szülési tervet ebből a szempontból egy elég veszélyes csapdahelyzetnek tartom (van, akinek segít, de más valaki számára jelenthet csapdát).
    Szóval, én annyit csináltam, hogy otthon maradtam amíg csak értelme volt, a lehető legtovább vártam az oxis rásegítéssel, a lehető legtovább igyekeztem eda nélkül húzni, és közben az ügyeletes orvos és mindenki más mindent megtett, hogy valahogy elkerüljük a császárt. Aztán amikor az volt a kérdés, hogy 13 óra oxitocin után egy megint lekapcsolt állapotból újrakezdjük-e az indítást vagy inkább császár, akkor megszavaztam a császárt. Holott eredetileg nyilván nem akartam, de ez egy pont után nem akarat függvénye (vagy nem csak), és szerintem elég veszélyes dolog előre eldöntött koreográfiákkal belekezdeni egy szülésbe.
    Ez egyben a másik papolásom tárgya, hogy a "tervezett" kórházon kívüli szülés egy terv, nem egyéb. Majd ha végigmegy, akkor lesz belőle kórházon kívüli szülés.
    (Ja igen: velem reggel 9től éjfélig végig ott volt a bábám, csak akkor ment ki, amikor az ügyeletes orvossal konzultált. Az eda bekötése után bent volt a második bábám is, de akkor már látszott, hogy valami gond van, csak még nem tudjuk, mi az, úgyhogy az utolsó néhány órában mindig legalább ketten voltak benn a szobában, plusz az ügyeletes orvos kint a főasztalnál bármikor láthatta az nst képernyőmet.)

  • 2010.05.20 21:22:48Macs

    verity,
    az Istvánban is vállalnak koraszülést, ezt konkrétan tudom, mert decemberben a 36. hét elején ott szültem a fiamat. Nem pusztán a betöltött hét számít, hanem a baba mérete is. Nagyon korai babákat, illetve várhatóan nagyon kis súlyút nem vállalnak. Amikor bementünk, az orvosom tanakodott egy darabig a hasam felett, hogy maradhatunk-e vagy irány a klinika, de méretesnek látta a fiam :D és maradhattunk. PIC nincs, így csak jó állapotú korababák maradhatnak.

  • 2010.05.21 07:10:23Lapis Lazuli

    Felicitasz: Az "akarat" kérdéshez egy adalék: itt a vitában is többször elhangzott, h ne utólag tessék fikázni a kórházi ellátást/hozzáállást, hanem tessék határozottan képviselni az érdekeidet. Te is írtad, h nagyon nehéz dolga van annak, aki az ajánlást nem kötelező érvényű döntésnek, hanem ajánlásnak szeretné tekinteni. Szóval az a benyomásom, h itt egy kicsit muszáj akarni, hogy úgy mondjam belekényszerül az ember az akarásba. Nem minden orvosra igaz ez természetesen, de azért elég mélyre mennek a magyar orvoslás feudalista hagyományai.

  • 2010.05.22 10:55:04hinta-palinta

    Felicitasz, nem találom, de rendületlenül keresem..

  • 2010.05.22 10:56:55hinta-palinta

    LL, akarat kérdése.
    Hát, ajánlás addig, amíg az orvos nem ítéli úgy, hogy az anamnézised alapján neked az ajánlás"kötelező".Ez a munkájának egyik nagy szelete, a dg felállítása és a megfelelő th kiválasztása.

  • 2010.05.22 11:28:32Visegrádi

    Nincs olyan, hogy kötelező, egy orvos szava mindig csak ajánlás, kötelező max a kényszer-gyógykezelés, de az nem a szülészeti ellátás során van.

  • 2010.05.22 11:40:52hinta-palinta

    Visegrádi, szerintem ne lovagolj a szavakon, a kötelező idézőjelben volt.Az orvosnak akkor is az a dolga, hogy az ajánlások közül a kliense számára legideálisabbat válassza és alkalmazza. Megtagadi a kezelést, megbeszélni mindent persze hogy lehet és kell, de azért fogadjuk már el, hogy az orvosunk kompetens ebben.

  • 2010.05.22 13:31:49Felicitasz

    Hinta, nyugodtan, és tényleg fenntartom, hogy bármilyen kutatási eredményt kész vagyok megvitatni amennyire csak az eddig összeszedett tudásomból telik.
    "Az orvosnak akkor is az a dolga, hogy az ajánlások közül a kliense számára legideálisabbat válassza és alkalmazza. "
    Ebben a pontban egyetértek, és ami kifogásom adódik, az kommunikációs kérdés: sokszor nem úgy van prezentálva a dolog, hogy ez egy választás több közül, hanem úgy, hogy "ezt fogjuk csinálni". A blogomra készül a kanadai sorozat következő darabja, és benne lesz, hogy mi kéne egy tájékozott döntéshez. Nem elég az, hogy adva van az x opció, és jogom van elfogadni vagy elutasítani.
    Fogalmam sincs, hogy otthon mennyi kommunikációs képzést kapnak az orvosok, és hogy meg vannak-e tanítva, hogyan kezeljék amikor egy páciens okvetetlenkedni kezd.
    Amit Lapis ír az akarás kényszeréről, az azért nehéz, mert ott és akkor nem sokan mernek okvetetlenkedésbe kezdeni és esetleg maguk ellen ingerelni azt, akinek amúgy a tudásától és idegállapotától nagyon sok minden függhet egy fél vagy akár hat óra múlva.
    Ezért van az, hogy utólag nagy a szánk, és ezért van az, hogy a harcos civil mozgalmakat is olyanok bonyolítják, akik épp akkor nem terhesek, nem fognak szülni mindjárt. Egyszerűen bilógiai okokból nem alkalmas ez az időszak arra, hogy konfliktusokba bonyolódjunk közben, mert TÁMOGATÁSRA van szükségünk.

  • 2010.05.22 14:06:39csimota

    Felicitasz!

    Nagyon szép kezdeményezés, amit csinálsz és biztosan nagyon sok embernek nyújtasz ezzel segítséget.
    A kommunikáció oktatása nem igen magasszintű magyarországon, de bátran mondhatom, az elmúlt években sokat javult. Köszönhetően mondjuk a Családorvostani Intézetnek Pécsett, amit volt megtapasztalni alkalmam.

    Tudod, nagyon szép ez a szülés dolog, kétgyerekes anyaként elmondhatom. Csak ott vagyok a ló másik oldalán is a szakmában. Azért azt ugye elhiszed, hogy Jolán úgy megy szülni, hogy nincs lehetősége felkészülni és beszélgetnie sincs alkalma??? A legtöbb szülészeten tanfolyamok vannak, minden, a szülést érintő kérdésben. Ott a védőnő, akivel szintén lehet beszélni. Ha akarsz, nem analfabétán mész szülni.
    Abban igazad van, hogy adott esetben nem mindent magyaráz el a szülész, bár amellett, hogy szakmabeli vagyok, ától cettig elmondták azt is, amit amúgy is tudtam. Mindkettőnél.
    Tudod, a magyar embereknek igen jellemző vonása a kekeckedés és a panaszkodás. Más az, ha valaki meg akar érteni valamit és azért kérdez és megint más az, aki jobban akarja tudni! Az is, hogy az az orvos nem az első szülését vezeti épp egyedül-bár az is lehet- és azért van már mögötte gyakorlat.

  • 2010.05.22 14:07:12csimota

    Magyarországon

  • 2010.05.22 14:24:49verity777

    Rettentő sok ostoba ember van ám a világon! Több kismama, akivel együtt szültem, elszörnyedt, hogy én "hagytam, hogy kiporszívózzák belőlem a gyereket" (=vákuum). Azóta sem tudom, hogy tényleg komolyan gondolták-e a kiporszívózást.
    És még a saját (művelt és okos anyám) sem akarta elhinni, hogy a vákuum meg a fogó mint művelet nem sokban különbözik egymástól.
    Anyósom szerint pedig abortusz után nem lehet többet teherbe esni (vagy nagyon nehéz), bár mióta lézerrel (!!!) csinálják, talán mégis van esély.

  • 2010.05.22 19:54:10Felicitasz

    Ahogy én látom - de persze tévedhetek is - a "buta" emberekkel könnyebb az orvosnak (a butaságot bizonyos határok közt értve természetesen). Ők azok, akik bemennek, nagyon tisztelik a tekintélyt is, a szakértelmet is, és minden úgy lesz jó, ahogyan a doktornő csinálja.
    Amennyit eddig szülési traumáról összeolvastam, mind ugyanazt a koreográfiát követi: egy nagyjából képben levő, átlagosan vagy átlagon felül képzett ember került nehéz helyzetbe, és vagy ignorálták a kérdéseit, közlendőit, vagy nem volt lehetősége értelmesen megbeszélni az orvossal, hogy végülis mi a fene van, mert azonnal rászóltak, hogy ne akarjon mindent jobban tudni.
    Ne feledjétek (Csimota, Verity), hogy még azok is, akik itt utólag panaszkodnak, nem alkotnak reprezentatív mintát: ők internethasználó, fórumozó, napi szinten olvasó, gépelő, egészségügyi kifejezéseket ismerő stb. emberek. Ilyen topikokban úgy tűnhet, hogy a többségnek komoly problémái vannak az ellátással, de ez nem feltétlenül igaz, vagy nem így: ugyanakkor Analfabéta Jolánnal sohasem találkozol, és őt legritkább esetben kérdezi meg bárki is, hogy mi újság a szülésével, és ő lesz az is, aki magától biztosan nem fog utólag pampogni.
    Az utólagos pampogás koreográfiája legtöbbször az, hogy adva van egy értelmes ember, akit azonban nem tájékoztattak valamiről, és utólag olvassa el - pl. itt - hogy lett volna más opciója, mint a terminus napján befeküdni a kórházba, lett volna más opciója, mint ... akármi, csak ezt neki ott és akkor senki nem mondta, magától meg nem tud az ember _mindent_ kitalálni.

  • 2010.05.22 20:38:44verity777

    Tudod, néha a félműveltség is jobb a teljes sötétségnél (bár én talán a félműveltséget tartom a legveszélyesebbnek).
    Egy sztori, ahol jelen voltam (nem szülés): öreg néni, kicsit zavart, az altatás után vért hányt. Kicsit gondolkodtak, aztán mondták neki, hogy majd gyomortükrözés. Szerintem a néni nem tudta, mi az. Na este tízkor bejöttek a kórterembe az eszközzel, és megpróbálták a nénit megvizsgálni. Amúgy se volt agyilag a toppon, álmából ébredt, nem kooperált. Nem tudták megvizsgálni. Másnap hogy adta elő a történetet a fiának? "Le akarták nyomni a torkomon a locsolócsövet, de én nem hagytam ám!"
    Simán lehet, hogy valaki hasonlóan jár szüléskor, és abban a lelkiállapotban vagy tiltakozik, vagy hagyja, hogy csinálják, utólag meg majd beszél, hogy erről nem volt ám szó sehol... tanulság: olyan orvost keresni, akiben megbízol. Aztán ha te nem tudsz dönteni, akkor majd ő megteszi.
    A dokim azt mondta: higgyem el, a hathetes kontrollon már mindegy lesz, hogyan született meg a gyerek. Nem igazán értettem. A hathetes kontrollon sem. Valamikor hathónapos korában, mikor olvastam valami rémséget, ami velünk is megtörténhetett volna, jöttem rá, hogy miről beszélt.

  • 2010.05.23 21:55:37Felicitasz

    Nagyon különbözően állunk ehhez hozzá (ami nem baj, csak megállapítottam).
    Ugyanakkor, a következtetésünk ugyanaz, remélem, hogy nem értelek félre, és nem csak a szavak ugyanazok. Amikor választásról, tájékozott döntésről stb. van szó, akkor engem se a "szülésélmény" vezet. Az egész hajcihő lényege az, hogy a dolog végén a baba és mama "összege" minél egészségesebb legyen testileg ÉS lelkileg, és ha ezt a végeredményt sikerül elérni - ennek egy jó metaforája a hathetes kontroll - akkor sokadlagos szempont, hogy ebben a konkrét esetben ez hogyan sikerült.

    De ez messze több annál, mint annyit mondani, hogy "a gyerekkel minden rendben, és a többi meg nem fontos", mert dehogynem, csak a "dehogynem" az nem a szülésélmény, vagy főleg nem a szülésélmény, vagy nem kizárólag a szülésélmény.

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta