Az erős kölni is segít távol tartani a kullancsokat

A héten a kullancsokkal foglalkozó cikkünk kapcsán tehették fel kérdéseiket a Poronty olvasói. Kállay Péter, a Kullancstérkép.hu szakértőjének válaszaiból kiderül például, hogy kevés az esélye, hogy madárból kiesett kullancs pottyan ránk, tehát inkább alulról közelítik meg áldozataikat a vérszívók.

A kullancsokat az ember testszaga vonzza, ezért az erős parfümöknek lehet enyhe álcázó hatása, de a leghatékonyabban a direkt az erre a célra kifejlesztett kullancsriasztó készítmények védnek a támadástól.

Számszerűen hány Lyme-kóros és kullancs-encefalitises megbetegedés volt az utóbbi 10 évben? Az oltás széles körben ismert volta befolyásolta a megbetegedések számát?

Pontos adatot nem tudok mondani, sajnos nem érhető el erre vonatkozó hivatalos statisztika a Központi Statisztikai Hivatalnál sem. Ráadásul a köztudatban keringő számokat az is befolyásolja, hogy az orvostudomány fejlődésével egyre korábban és gyakrabban sikerül a Lyme-kóros megbetegedéseket felismerni.

A vírusos agyhártyagyulladás előfordulása ritka az utóbbi 15 évben, évente kb. 50-70 esetben kerülnek ilyen betegek a kórházakba.

A kutyák Lyme-kór elleni oltásához hasonlóan miért nincs emberek számára készült védőoltás? Van-e legalább tesztelés alatt valami?

A kutyák számára elérhető oltás sem nyújt 100 százalékos védelmet a négylábúaknak. Embereknél is alkalmazható Lyme-kór elleni oltóanyag nem létezik egyelőre: a Lyme-kórra az emberi szervezet nagyon lassan alakítja ki az immunreakciót természetes fertőződés esetén is – egy mesterséges stimuláció esetén nagyon kis eséllyel alakulna ki védekező immunreakció. Azaz az oltóanyag kifejlesztésének elméleti akadályai vannak.

Azt hallottam, hogy az erdészek használnak kullancsindexnek nevezett monitoringot: azt nézik, hogy a levélfonákon mennyi kullancs van, és ez alapján sorolják be az erdőket. Nem lehetne inkább ezeket az adatokat feltenni erre az oldalra? Az objektívebb lenne, mint hogy ki hol találkozott kullanccsal?

Gondolkoztunk azon, hogy mivel segíthetünk többet: egy régi kutatás eredményével, vagy pedig valami olyasmivel, ami az aktuális állapotokat tükrözi. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezek az adatok nem objektívek – bár én inkább úgy fogalmaznék, hogy nem mindenre kiterjedő, tudományos adatok. Ilyen igényeknek megfelelő friss adatok nem érhetők el Magyarország területére vonatkozóan. A mi célunk a Kullancstérképpel az, hogy az önsegítéshez, a tapasztalatok megosztásához biztosítsunk felületet. Kiindulópontként annyi a célunk, hogy az erdőbe indulók megismerhessék, milyen tapasztalatot szereztek mások az adott területen. Bízunk abban viszont, hogy a nagy számok törvénye alapján ennél nagyobb információértéke is lesz a Kullancstérkép adatainak – és a jelzések számát és alaposságát tekintve van okunk abban bízni, hogy egyre hasznosabb lesz a térkép.

Szeretném megosztani azt a saját tapasztalatomat, hogy a kullancs ellen minden ilyen oldalon és cikkben található tanáccsal szemben nem véd a zárt ruházat, mert a vérszívó bemászik a zokniba, cipőbe.

Kérdés, hogy mennyire volt zárt az öltözet, a nadrág szára be volt-e tűrve a zokniba, a póló a nadrágba, stb. Nyilván nincs 100 százalékos védelem a kullancsok ellen sem, a zárt öltözködés egy lehetőség, ami az általános tapasztalatok szerint nagymértékben megnehezíti, hogy a kullancsok a bőrünkig eljussanak.

Azok a termékek, amik a hirdetések szerint egyszerre bírnak kullancsot távoltartó és napfényvédő hatással, valóban kellő védelmet nyújtanak, vagy megbízhatatlanok?

A termékek hatékonysága eltérő, és sok mindenen múlik – többek között azon is, hogy használójának milyen típusú a bőre: például mennyire „izzadós” –, ezért pontos választ adni erre a kérdésre mi sem tudunk. Az biztos, hogy mivel a kullancsokat az emberi test szaga és melege vonzza, az olyan készítmények, amik elnyomják a szagot, valamelyest hatékonynak mondhatók. Mindig nézzük meg, hogy a terméknek van-e engedélyszáma, ezt ugyanis csak akkor kaphatja meg, ha egy sor tesztet elvégeznek a hazai intézetek és az Európai Unió hatóságai a termékek hatékonyságát és megbízhatóságát illetően. A bevizsgált, engedélyszámmal rendelkező termékek hatékonysága általában jó.

Hol vannak a kullancsok? Van, aki szerint a fűben, mások szerint a fákon. Mire kell a legjobban vigyázni tehát séta közben, hogy ne menjünk gondozatlan (?) fűbe, vagy, hogy ne söpörjék a fejünket a lelógó faágak?

Nem jellemző, hogy másfél méternél magasabban kullancsok lennének. Ha pl. madárból esnek ki, akkor előfordulhatnak fákon is, de egy madárból kieső kullancs összeszedésére statisztikailag igen alacsony az esélye a kirándulóknak. A kullancsok maguktól nem másznak fel a fákra, hiszen a párás, nedves helyeket szeretik, mert a napon könnyen kiszáradnak. Az avarban, árnyékos fűben a leggyakoribbak.

Érdemes-e városi kertben vegyszeres kullancsirtást végezni? Jó eséllyel védhető-e így az ott játszó csecsemő/kisgyerek?

A kerti, permetezős, spray alapú  kullancsriasztó készítmények nagyjából 8 órán át távol tartják a kullancsokat a befújt területtől. Érdemes használni őket, ha szeretnénk megóvni a kicsiket, állatainkat és magunkat. A kicsik számára is léteznek bőrre felvihető készítmények, ezek biztonságosan használhatók, számos klinikai teszten estek át. Az ilyen készítményeket a gyártó rendszerint Sensitive jelzéssel látja el és általában már három hónapos kortól használhatók. Ezek a készítmények gyermekeink védelmének második védőbástyái. A harmadik bástya viszont a gondos szülő, aki nem mulasztja el, hogy gyermeke testét átnézze a vérszívók után kutatva.

A kullancsokat tényleg az emberi test szaga vonzza? Ez ellen valóban működhet az erős parfüm használata kirándulás előtt?

Igen, főleg az ember szaga az, ami vonzza a kullancsokat, de a testhőmérséklet is számít. Éppen ezért az erős szagú kölniknek lehet enyhe „álcázó” hatása. A kullancsriasztó készítményeket viszont évek óta fejlesztik abból a célból, hogy elriasszák a kullancsokat – hatásosságuk jóval magasabb, mint a kölniké.

Oszd meg másokkal is!
Mustra