SZÜLŐSÉG

Gyerekverés helyett anya struccként meditál

2010. május 3., hétfő 12:10

A hisztikezelésben az első és legfontosabb, hogy magunknak dolgozzunk ki különböző technikákat arra, hogyan maradjunk nyugodtak.

Mindannyian ismerjük a helyzetet: a gyerek egész nap nyünnyörög valamiért, mi egyre fáradtabbak leszünk, és utolsó érvként nem marad más, minthogy rácsapunk a büdös kölök fenekére és/vagy leüvöltjük a fejét.

De mindannyian tudjuk, hogy ez egyikünknek sem jó. Tehát anyukák, egy-két-háááá jógalégzés!

Hisztikezelő tippek Anyamadártól.

1. Fejet a homokba, párnába - avagy a struccmódszer

Mikor Csongor még apró baba volt és a kialvatlanságtól eléggé zombimód tudtam csak létezni, akkor fejlesztettem tökélyre ezt a dolgot. Muszáj volt engedni, hogy valahol kijöjjön a feszültség, viszont nem állt szándékomban megijeszteni se a kicsit, se a nagyot, aki talán nem is követett el égbekiáltó bűnt, csak anyából szeretett volna picit többet kapni.

A módszer abból áll, hogy a gyerekeket biztonságba helyezve - picinek kiságy, nagynak gyerekbiztos szoba ráccsal -, te elhúzol a fürdőszobába egy kispárnával és kedvedre beleüvöltesz egy bazinagyot. NAGY LEGYEN ÁM! Ha úgy érzed, az elkövetkezendő 20 percben képes vagy tolerálni a hisztit, akkor mosd meg az arcod és menj vissza a szobába. Ha még nem vagy erre kész, akkor várj és üvölts még egyet legalább. Ennek alternatív változata a bokszzsák- vagy kanapépárna-püfölés. Jobb a gyereknek, hogyha egyedül van három percig, mintha ott vagy vele teljesen kiborulva.


2. Nagy levegő - kakaó

Hát ezt a módszer nem kedvez a fogyókúrázó anyukáknak. Mikor a gyerek hisztizik, nyafog, nyünnyög, tessék őt biztonságba helyezni, szépen lassan kisétálni a konyhába és csinálni egy kakaót (vagy egy finom teát), hozzá egy-két kocka csoki vagy finomság, de ez lehet gyümölcs is. Arra figyelj oda, hogy a tea vagy kakaókészítés minden aprólékos mozzanata tudatosuljon benned. Ahogy a szekrényből leemeled a dobozt, ahogy beleteszed a bögrébe a kiskanalat, mintha az egész egy japán teaszertartás lenne, legyen annyira pontos és tudatos minden mozzanata. Közben pedig - "Láma füle csukva van!" - azaz ne jusson el hozzád a hiszti hangja, zárd ki ebből a szertartásból. Mikor úgy érzed, lehiggadtál, mosolyogva menj vissza.


3. Jógalégzés - meditáció

A srácokat biztonságba helyezve elmész egy másik helyiségbe, haladóknak lehet ugyanaz a szoba is, ahol a balhé zajlik. Leülsz kényelmesen lótusz- vagy törökülésbe, attól függően, neked melyik a megfelelő, és kilégzés és belégzés. Egyre lassabban, mélyebben. Mikor már kellően nyugodt a légzésed, akkor a hisztit magad elé képzeled - valamilyen formában megjelenik majd - gondolatban becsomagolod és elteszed egy fiókba. Kilégzés, belégzés, lassan visszatérsz. Mehetsz is hisztit kezelni. Mikor először ezt használtam a gyerekek előtt, Édua úgy meglepődött, hogy szájtátva figyelte, anyával mi történt és azonnal csönd lett.

Mára már meg tudom csinálni, ha nyílt színen jut eszükbe picit elereszteni magukat, hogy pár sima nagylevegő után tudok mosolyogni rájuk, és nem hagyom, hogy felidegesítsenek.

Erről jut eszembe: sose izgasd magad azon ha a gyerek nyilvános helyen kezd el üvölteni, olyankor az a legnagyobb gond, hogy anyu megijed a tömegtől, attól ahogy ránéznek rosszallóan, attól, hogy megzavarja mások harmóniáját és a gyereket rángatva igyekszik minél hamarabb kikerülni a szituációból. Nem! Ne hagyd, hogy a tömegnyomás kizökkentsen, gondolj a fent felsorolt vagy a saját megnyugtató módszereid egyikére. Nagylevegő után szép lassan kezdd el a gyerek megnyugtatását (az ezekkel kapcsolatos ötleteimet a második posztomban olvashatjátok majd).

Egy saját példa: IKEA gyerekosztály. Édua eszméletlen üvöltésbe kezd, mert nagyon szeretne birtokolni egy Stötta vagy Lükke márkájú vízilovat, én pedig ragaszkodom ahhoz, hogy nincs szükségünk semmi ilyesmire. Mivel nem akar semmiképpen lenyugodni, szorosan magamhoz ölelve - így kevésbé tud kárt tenni bennem és/vagy magában -, mosolyogva haladok a baba-mama szoba felé, közben halkan duruzsolok neki egy kedvenc mondókát vagy csak úgy mindenfélét, ami eszembe jut. Így mire eljutunk a célállomásig, többnyire lehiggadok annyira, hogy ne izgasson a sok bámuló arc és lesajnáló tekintet és úgy tudjam megoldani a dolgot, hogy ne károsodjon se a lelki békénk, se a testi egészségünk

Mikor megpróbálod magad megnyugtatni, azt is gondold végig, hogy vajon miért tudtak ennyire felidegesíteni. A legtöbbször az ok egyszerű - mert ma még nem ettél, vagy nem aludtál eleget. Ezért első dolgod legyen, hogy vagy eszel valamit vagy a délutáni alvásnál "Hagyd a dagadt ruhát másra" és dőlj melléjük.

Még egyszer: a legfontosabb, hogy te nyugodt tudj maradni, mikor hisztiznek.

anyamadár

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2010.05.03 19:06:17druantia

    Azért hisztiből is létezik jónéhány fajta, ezeket mind más módszerrel próbálom kezelni. (A gyerekem négy éves lesz egyébként.)

    Van először is a műbalhé. Ez simán átmehet a következő kategóriába, a túltolásos hisztibe, ha nem kezeljük időben :). Az én módszerem ilyenkor: leguggolok hozzá, megkérem, hogy hagyja abba. Ha tovább szívat, szólok, hogy átmegyek a másik szobába, ha sikerült megnyugodnia, jelezze. Általában két perc múlva jön, hogy "Anya, megnyugodtam".

    Túltolásos hiszti. Ez a legkeményebb. Ilyenkor nálunk a türelmes szeretgetés meg a halk beszéd használ. Ha az sem, akkor felajánlom, hogy ha akarja, segítek megmosni az arcát vagy a kezét. Erre általában rá is bólint.

    "Akarom"-hiszti, vagyis a hátonbrékelés mondjuk a játékboltban. Emlékeztetem, hogy miben egyeztünk meg, észérvekkel próbálok hatni rá. Ha nem megy, a hónom alá csapom a gyereket és kisétálok vele a boltból. Ha lehiggadt, mehetünk vissza.

    Egészségre veszélyes hiszti. Előfordult pl., hogy vécésztrájkot folytatott és már tényleg rosszul volt a hasfájástól. Először itt is a rábeszéléssel próbálkoztam, sikertelenül. Végül fogtam szegényt, ráültettem a vécére, odahúztam mellé egy kisszéket és addig fogtam a kezét, amíg nem sikerült végre produkálnia valamit. Ordított, mint a szamár, aztán egy-két alkalom után megszűnt a probléma. Itt nem lehetett túlságosan finomkodni, mert akár baj is lehetett volna, ha nem vagyok kegyetlen.

    Mondjuk én nagyon szerencsés alkat vagyok hisztikezelés szempontjából, ezzel nagyon ritkán tud kiborítani. Viszont a játszmázást nagyon nem szeretem, ő meg igen :).

  • 2010.05.03 19:10:10druantia

    Cozu, ja igen, a korlátok :). Ez az alap szerintem. Naná, minden gyerek próbálkozik, de az enyém általában tudja, hogy mivel lehet és mivel nem érdemes.

    A hisztit azért egy bizonyos korban teljesen normálisnak, sőt, egészségesnek tartom, de nagy ügyet soha nem voltam hajlandó csinálni belőle. Amikor még pici egy gyerek, hogyan tudná kordában tartani az indulatait, ha néha még egy felnőttnek is nehezen megy? Ez szép hosszú tanulási feladat.

  • 2010.05.03 19:14:06druantia

    Utolsó hozzászólásom ebben a sorozatban, ha valaki unná :).

    Velem is előfordult olyan, hogy az akkor hat hónapos gyerekemet bevágtam az egyébként soha nem használt kiságyba és kivágtattam elszívni egy cigarettát. Államvizsgáztam, ő meg elég rendszertelenül aludt. Illetve volt benne rendszer, csak nekem nem volt elég az a napi három-négy óra alvás hat részletben. Időnként kifejezetten zsibbadt a halántékom a fáradtságtól, szóval nem voltam a helyzet magaslatán. Szerencsétlen gyerekem ordítva bömbölt a kiságyban állva, én meg bőgve rohantam be átölelni, amint végeztem azzal a cigivel... De muszáj volt egy jó cifrát káromkodnom a szabad ég alatt, hajnali háromkor :).

  • 2010.05.03 19:28:47farkasokkal tancolo

    Druantia,
    azért azt is definiálni kéne, hogy mi is a hiszti. Mert ha amiatt nyünyög vagy sír vagy ordít, mert álmos, mert fáradt, mert éhes, vagy mert szorong, az nálam nem hiszti.

    Ha amiatt veti magát a földre mert nem kap meg valamit, na az hiszti. Ha amiatt akar földön fetrengeni, megütni mert valamit máshogy gondolok mit ő (mondjuk nem akarom kiengedni télen tüllszoknyában vagy nyáron a sétára egy szál bukósisakban - nálunk ez konrétan megvolt), vagy valamit meg akar vetetni stb, na ilyenkor jön az, hogy no akkor be a szobádba, vagy pohár víz az arcába, vagy éppen hogy hozza a helyzet.

    És cozumel, persze, hogy egészen felnőtt koráig próbálgatja a határait, na de az a megoldás, hogy akkor mindent hagyjunk rá? Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen módon, és mennyire próbálgatja ama határokat. Hogy értelmesen meg lehet e majdan vele bezsélni, hogy sajna ez nem megy, vagy pedig a későbbiekben sápítozni, hogy "nem is tudom miért ilyen, pedig mi mindig annyira szerettük!"

  • 2010.05.03 19:43:45druantia

    Farkasokkal táncoló, nem vagyok szakértő, úgyhogy megengedhetem magamnak azt a luxust, hogy az én fogalmaim szerint az álmosságos hisztit is hisztinek nevezzem :). Nekem az a hiszti, amikor a gyereknél elmegy a fék és nem teljesen ura a helyzetnek.

    Az arcmosás nálunk azért nem pohár víz az arcba, hanem közös megegyezésen alapuló vizes áttörlés, amit sokszor maga a gyerek kezdeményez. A vízzel való pofánöntést én kicsit brutálisnak és feleslegesnek tartom. Mondjuk biztos van, akinél meg éppen ez jön be. Az én gyerekem az ilyesmitől még inkább kiborulna :).

  • 2010.05.03 19:45:04madz

    hát igen, ha egyszerűen van valami gondja, és csak így tudja kommunikálni, azt azért én se hívnám hisztinek. ezért tudnám leüvölteni az olyanok fejét, akik a pár hónapos gyerekükre mondják, hogy hisztizik, és ezért leszarják (persze ez is kimerítő lehet, ez más kérdés). viszont amikor egyértelműen indulatkitörésről vagy manipulációról van szó, kb másféléves kortól, akkor jól jön néha a leszarom-tabletta

  • 2010.05.03 19:47:41druantia

    Madz, na igen, egy pár hónapos gyerek nem hisztizik, hanem szenved.

  • 2010.05.03 19:50:44farkasokkal tancolo

    Druantia, tök mindegy, hogy te minnek nevezed, és tulajdonképpen mindegy is, mert ugye ugyanazokat a tüneteket produkálja, csak éppen az erre adott reakciót különíteném el az általam "hisztinek" nevezett határok feszítgetésétől.

  • 2010.05.03 19:58:26druantia

    Igen, a szándék más :). De ha úgy vesszük, akkor mégis ugyanaz az alapja minden fajta hisztinek. A gyerek akar valamit. Általában nyugalmat és egyensúlyt, megkönnyebbülést vagy nagyobb komfortérzetet. Vagy azt, hogy megetessék, vagy azt, hogy elaltassák. Esetleg azt, hogy megbizonyosodjon a család biztonságosságáról. Vagy hogy birtokolhasson valamit. Ez is természetes, néha rám is rámjön :).

  • 2010.05.03 20:26:51Hűbele

    Én azért a hiszti korhatárt kicsit lejjebb vinném. Lányom már 1 éves kora óta simán csinálja, hogyha valamit nem kap meg, vagy nem hagyunk neki, akkor leveti magát a földre és úgy ordít. Ilyenkor nem győzök résen lenni, hogy elkapjam, hogy ne a kis feje koppanjon:-(( Aztán 1 perc alatt meg tudom nyugtatni, de hál istennek a 2,5 éves bátyjának is megtanította a földön fetrengős hisztit:-))))))

  • 2010.05.03 20:42:21farkasokkal tancolo

    2010.05.03 19:58:26druantia

    Tudom most már csak szócséplés, de vitatkoznék, nem ugyanaz a szándék. Egyik esetben egy testi igény kielégítése a cél, másik esetben az önállóságra törekvés, azaz az legyen amit ő akar. Naszóval ha egy álmos gyereket pl. beküld az ember a gyreekszobába, hogy na akkor most itt maradsz két percig ebadta! - az egyáltalán nem a helyes válasz, ilyenkor a nyugtatás ölelgetés anyámkínnya jön be, míg ha amiatt eszi az idegeidet mert mindenképpen át akarja rendezni apa cd gyüjteményét, akkor is más a szitu. Na csak ennyit akartam mondani.

    Szóval ne helyes MINDEN ilyesmire ölelgetéssel válaszolni na. Fel kell mérni, mi is a kiváltó ok. Szerintem.

  • 2010.05.03 20:55:55bajor gizella

    én tuti le fogompasszentolni a kölkömet kétévkörül. nekem is mindig ilyenkorú kölköket kellett szittelnem, hogy az anyjuk túlélje, és velem meg tök jól elvoltak. csaka közvetlen családtagokat nyírták.

  • 2010.05.03 21:05:57gillian

    Gizi, igen, a legdurvább hisztiket nekem tartogatja :) néha apának is jut, kisebbek a nagymamának, idegennek meg sose :)))

  • 2010.05.03 21:06:08cozumel

    "Szóval ne helyes MINDEN ilyesmire ölelgetéssel válaszolni na. Fel kell mérni, mi is a kiváltó ok. Szerintem."

    ez nagyon igaz!


    "én tuti le fogompasszentolni a kölkömet kétévkörül. nekem is mindig ilyenkorú kölköket kellett szittelnem, hogy az anyjuk túlélje, és velem meg tök jól elvoltak. csaka közvetlen családtagokat nyírták"

    meg ez is!

    (ezert szoktam mosolyogni, mikor valaki szitteri mivoltabol mondja meg a tutit a gyerekrol :) )
    '

  • 2010.05.03 21:08:15farkasokkal tancolo

    Bg., a két évesek a legrémesebbek.
    Az angolban van is valami szakszó rá, hogy borzalmas kétévesek vagy valami ilyesmi.

    Na most megint jövök a spectrummal, szóval van ott egy sorozat, az a címe, hogy "vásott kölykök háza", ami abból áll, hogy kb. ilyen korú gyerekekkel 3 családot beköltöztetnek ebbe a házba, van benne egy cihológusnő bizonyos Tánya Byron, aki első nap megfigyeli a családot, aztán mindenféle okos tanácsokat ad nekik. És bejön basszus!!!

    Érdekes volt végignézni, én az elején úgy voltam, hogy amikor olyan natúrban bemutatták magukat ezek a problémás gyerekek, akkor azt mondtam, hogy ehh, lelökni a tajgetoszról, aztán pár nap alatt a következetes nevelésnek köszönhetően egy tök aranyos gyerek jött ki a kapun... :-)))

  • 2010.05.03 21:16:02cozumel

    FT

    csak en megneznem ezeket a csaladokat egy honap, fel ev, ket ev mulva is...
    jo az a csaj, de van egy olyan erzesem, hogy a legtobb helyen csak tuzoltast vegez.
    egyszeruen keptelenseg FELNOTT embereket alapjaiban hosszu tavra annyira megvaltoztatni, ahogy o teszi.
    meg azert nyilvan mashogy viselkednek ezek a felnottek addig, amig veszik oket a kamerak, addig szepen szotfogadnak, aztan....

    szal nemtom, meddig tartjak be a tanacsokat. mert ugye az a franya kovetkezetesseg.... :S

  • 2010.05.03 21:21:07anyatájger

    :)))

    jaja. kisfiam csak velem hisztizik illetve ritkán akkor, ha hármasban vagyunk. nekem bevallom, ez a legidegőrlőbb szitu, mivel a férjemdrágám hamar kiborul ilyenkor és gyakorlatilag hisztizni kezd. legszívesebben lekennék neki egyet, de jó nagyot.

  • 2010.05.03 21:22:10farkasokkal tancolo

    Eleinte volt úgy a befejezésnél, hogy meglátogatták őket 2 hónap mulva, és az volt, hogy minden szuper, aztán ababhagyták.
    És igen, lehet, hogy hazamennek, aztán ugyanúgy csinálják mint előtte, mert úgyse látja senki.

    De szerintem a sorozatnak nem is ez volt a célja, hanem az, hogy megmutassa azoknak, akiknek hasonló problémáik vannak, hoyg mit kéne csinálni nem?

  • 2010.05.03 21:23:27bajor gizella

    a south parkban van egy akkora rész erről. cartmanhez kihívják a dadát, nem segít, hívnak egy másik ilyen nevelőt az se, és végül kihívják azt a kutyaidomárt aki meg hülye kutyákat nevel.
    szerintem annyira vicces.
    lófaxot nem ér a műsor utána. mindig mutatják a családot a faszi egy pöcs, anyu egy idegroncs. utána meg normálisak lesznek. totál mű az egész, legalábbis angolul, mert a tök prosztó csajból hirtelen valami überintelligens szuperanya válik. móric hol vagy?

  • 2010.05.03 21:23:35anyatájger

    tök jók a tippek, anyamadár! köszi!

  • 2010.05.03 21:29:04farkasokkal tancolo

    Bajorgizi, azért abban a south park filmben is van ám valami, mert egy kétévest többször kell idomítani, mint értekezni vele....

  • 2010.05.03 21:32:08anyatájger

    ezek szerint már most elbasztam :( én nem idomítottam soha a gyerekem. a kutyát monnyuk igen :)

  • 2010.05.03 21:35:44intel

    2010.05.03 21:21:07anyatájger
    Az en länyom is leginkäbb velem hisztizik ha härman vagyunk akkor sem kimel. 2-eves. De a legidegesitöbb hogy a ferjem is beveri ilyenkor a läzadäst. Es mikor böven eleg egy hisztit csillapitani igen nehezemre esik nem leorditani a ferjem hajät, hogy zaboläzza meg magät, itt egy keteves hisztizik meg egy 36-eves? Miert värja el a länyätol hogy szitukat kezelni tudjon amikor ö sem tud??? Wäää, boltban elvezem ezt a legjobban.

  • 2010.05.03 21:37:51intel

    FT. En születese ota tärgyalok vele, sosem idomitottam, vagy csak mert es kesz nem csinälhatod. Mindig mindent elmagyaräzok.

  • 2010.05.03 21:41:08Magenta

    Hisztiügyben én is jobban szeretném a férjem megregulázni, és csak utána a gyereket.

    A gyerek hisztijénél sokkal jobban idegesít és kínosabbnak is érzem azt, hogy ha megy a feszkó, akkor a férjemre kiül az ideg, látszik rajta, hogy tök cikinek tartja és olyan gondolatok cikáznak az agyában, hogy "úristen, mit gondolnak rólam?".
    Egyrészt ki a frászt érdekel, másrészt ha a gyerek látja, hogy nekünk kellemetlen, annál inkább fogja csinálni.

  • 2010.05.03 21:41:32anyatájger

    intel, nálunk dettó.
    ebben tényleg az a legszarabb, h nem akarod a gyerek előtt a balhét az apjával. marad a szétpattanó agy és egy "legalábbtefogdmábevazze!" odasúgása szélesen mosolyogva :)

  • 2010.05.03 21:50:17psyché

    Magenta, jaj az en ferjem is ilyen. Ha a gyerek az utcan hisztit csap es a ferjem is ott van, az a legszörnyübb. Ha egyedül vagyok, akkor fogom leguggolok hozza, elmondom, hogy most aztan csönd. Ha nem marad csöndbe, akkor elindulunk hazafele, aztan annyi. Igaz közben mindenki nez, de a többseg megertöen es kedvesen. Ha a ferjem is ott van, akkor elkezd nekem elöadast tartani arrol, hogy milyen rosszul nevelt gyerekeink vannak. Miutan jol felhuzott, rambizza a problema megoldasat. Na ilyenkr nehez jol kijönni az esetböl.

  • 2010.05.03 21:56:03anyatájger

    hm, örülök, h nem csak nálunk ilyen a helyzet :)

  • 2010.05.03 22:02:33madz

    hm. az én férjem érdekes egyed akkor. mert ő alapban hisztis. viszont a gyerekkel gigatürelmes. ő maga is mondta, hogy a fiunk az egyetlen élőlény, aki nem tudja felidegesíteni :) monnyuk az igaz, hogy a kiskrapek nekem tartogatja a javát. és az is igaz, hogy még a java se túl durva eddig. vagy mázli, vagy még nem jött igazán bele...

    a vásott kölykök nem rossz, alapvetően három probléma van: evés, alvás, agresszió/hiszti. az alvás megoldásával nem értek egyet, ez most mindegy is. az evéssel kapcsolatban én csak lestem, hogy mekkora baromságokat etetnek a gyerekkel. és legjobban az agressziónál, de a többinél is, kijön kb a második napon, hogy a szülő(k) hülye viselkedése az ok. a sokadik évadban már ránézésre bemondja az ember, mi lesz a megoldás, nyilván a manipulatív kamerakezelés miatt is.

  • 2010.05.03 22:06:02Magenta

    madz, a gyerekkel az én férjem is türelmes, itthon aztán bármit csinálhat a kicsi, az utcán se a gyerek zavarja, hanem a többi ember. Pedig nem is olvas Porontyot, akkor milyen rohadt frusztrált lenne! :D

  • 2010.05.03 22:06:05psyché

    madz, mas gyerekenel en is eleg hamar megmondom, h mi a problema es hogyan kene megoldani. Nade a sajatomnal ez valahogy nem megy.:-D

  • 2010.05.03 22:12:44bajor gizella

    egyszer nekem is elborult az agyam, mert elöttem sírt a kisgyerek. azt játszotta hogy minig fel akart mászni az anyja ölébe, aztán mikor sikerült, akkor meg lecsúszott róla.kurva idegesítő lehetett a nőnek, mert az meg elkezdte lefejteni magáról a gyereket, az meg nem akarta. lökdöste, markolta a gyerek karját, látszott az ujjnyoma, levágta a földre, és odakiabálta hogy ott maradsz te kis féreg. hú nem bírtam megállni. mondjuk én eleve azt se szeretem ha egy kutyával rosszul bánnak. azért mindig szólok...tudálékos vagyok.

  • 2010.05.03 22:29:28madz

    megfigyeltem, hogy egy csomó szülő, ha nyilvánosan kell nevelésügyben ténykednie, a gyerekéhez beszél ugyan, de közben a körülötte állókra néz, tulajdonképpen nekik címezi az egész beszédet, önigazolásképpen. figyeljétek majd meg a játszótéren. pl "na fiam, okosan beleléptél megint a pocsolyába" és közben néz rám cinkosan, hogy majd valami helyeslő gesztust teszek felé. én meg nem. utálom a gyerekkel szembeni ironizálást. főleg, hogy szegény nem is érti. a múltkor a kétéves gyerekének ismételgette egy faszi, hogy légyszíves?légyszíves? azt akarta, hogy mondja a gyerek (nem tudott lejönni a mászókáról, azt akarta, hogy levegye az apja). a gyerek meg csak nézett, hogy most akkor mit is kér tőle az apja...

    egyébként kétéves kor körül megfigyelhető a gyerekeknél egy ilyen ambivalens viselkedés, hgy akar valamit meg az ellenkezőjét is. a fiam télen azt akarta, hogy adjam rá a kesztyűjét, mikor ráadtam, visítva húzta le magáról, aztán pár méter után megint visítás, hogy adjam rá. én meg sajnáltam, mert biztos szar érzés, hogy nem tudja az ember, hogy mit is akar pontosan, csak azt, hogy valamit nagyonakar...

  • 2010.05.03 22:38:33bajor gizella

    madz ilyen velem is van. pedig már nem vagyok két éves.

  • 2010.05.03 22:41:55kerekbilincs

    2010.05.03 22:29:28madz
    Ez az ambivalens viselkedés megvan. "kérek ezt" "nem kell!!!!" :D

  • 2010.05.03 23:07:48farkasokkal tancolo

    2010.05.03 21:37:51intel

    Nem kell olyan nagyon eliszonyodni az "idomítás" szótól, használd helyette a "szoktatás" szót és máris jobban meglrted. Ma már egy éves kortól fogat mosatnak a gyerekkel ez mi szerinted? Tényleg elrohadnának a fogai ha nem SZOKTATNÁD (idomítanád) rá a fogmosásra? Ha nem szoktatnád rá a kézmosásra evés előtt? ha nem szoktatod rá arra, hogy minden este megfürdünk, utána "szopi" aztán alvás? Ez nem idomítás? Dehogynem.

    Nekem sok állatom volt, és sokat idomítottam is és azt is megtanultam, hogy az állatok is csak arra fogékonyak, amikor az ember közben sokat simogatja dédelgeti őket.

    Mára már kikoptam az állatimádatomból, mert már nincsen energiám rá. De nagyon sokat köszönhetek ennek (mármint az állatimádatomnak), mert sokat tanultam tőlük a gyereknevelésben is, amit hasznosítottam ösztönösen.

  • 2010.05.03 23:17:09bajor gizella

    nekem az összes állatom kurva szófogadatlan. nem tudnak ülni se feküdni ha kérem.sőt. röhögnek. láttatok már nevetni kutyát? én igen. nagyon rosszak, de nem úgy hogy behugyálnak vagy valami, hanem este mondjuk addig várnak amíg elalszunk, és utána mindegyik az ágyunkba köt ki. sose tudtam büntetni, mert annyira viccesnek tartottam.sunyi dögök. és reggel mondjuk ül a kutya az ágyban, és röhög.
    és kórosan barátságosak. minenkivel. nem túl okosak vagy ilyesmi, de imádja őket mindenki. az első betörővel farokcsóválva elmennének. a macska fürdik, és imádja a két kutyát.
    a gyerekeim is ilyenek lesznek? szerintem igen.

  • 2010.05.03 23:52:40carmen30

    Madz, ilyen "ambivalens hiszti" nálunk is volt már, főleg séta közben, amikor a saroknál én bolond megkérdeztem tőle, hogy merre akar menni. Szegénykém mindkét irányba szeretett volna, és amikor rájött, hogy csak egyfelé tud menni, teljesen nekikeseredett, azaz jó hangosan üvöltött... Szintén kétéves :)

  • 2010.05.03 23:53:49farkasokkal tancolo

    2010.05.03 23:17:09bajor gizella

    Hát nem tudom milyen típusú kutyáid vannak, mert pl más egy labrador és más egy német juhász, és más egy tacskó és más egy csivava.

    Meg ennek keverékei, ki tudja melyik dominál bennük.

    Mindenestre egy akármiylen kutya sokkal jobban érzi magát, ha tudja hogy ki a falkagazda, és hogy nei ol a helye a falkában (ami esetünkben a család - és a kutyának az utolsó helyen kell hogy legyen a helye, mert ha nem, akkor nagy baj van).

    Első kutyánk egy német juhász volt, ajándékba kaptuk, kis vinnyogó anyja útán síró jószág volt, nekünk addig csak macskáink voltak (azokat csak kényeztetni kellett, meg kijelölni a szobavécét alkalmasint, meg hogy mikor kapnak enni és hol), ezt a kis szőrgombócot is ezek szerint neveltük, ha ezt nevelésnek lehet nevezni.

    Két év után átvette felettünk az irányítást, a lányok csak akkor mehettek iskolába, ha kegyeskedett a kapu elől eltakarodni stb... hagyjuk. Aztán amikor egyszer a lányom a fájós füléhez nyúét, kb pár másodperc alatt maga alá teperte, letépte a fél fülét, és össze vissza marta az arcát. Mentő stb.

    Plasztikázták, hálistennek nem maradt nyoma.

    Azóta volt még 5 kutyánk, de mindegyiket úgy neveltük, hoyg azonnal tudja hol a helye.
    (Azért volt még utána 5 kutyánk, mert nem akartam, hoyg a lányban rögződjön a kutyafélelem - elég nagy sokk volt főleg neki, de nekünk is.)

  • 2010.05.04 00:36:55R2D2 & C3PO

    Van egy pszichológus csaj itthon, aki a kötődésről vezet egy honlapot.
    Azt hiszem nála olvastam, hogy a hiszti náluk megengedett. És mivel nem akarják megszüntetni, nincs belőle konfliktus. :-)
    (Azon alapszik, - emlékeim szerint - hogy a gyerek érzelmei jogosak, de még nem tudja konkrétan kifejezni, és/vagy levezetni azokat.)

    Szerintem, ezért idegesítő nagyon: azt gondolod, hogy ez rossz és abba kell hagynia a gyereknek. Közben meg van és semmi sem kötelező. ;-)

  • 2010.05.04 03:02:40samudenis

    én ordítok a fürdőszobában, egyedül, ha minden kötél szakad. A szomszédok tuti hülyének néznek, de nem érdekel. a nyilvános hisztiről nem veszek tudomást, akkor abbahagyja - eddig legalábbis ez történt.

  • 2010.05.04 05:30:25druantia

    Farkasokkal táncoló, azért az szerintem mindenképpen közös a hisztikben, hogy a gyereknek van valami problémája. Van benne valami feszültség, amit szeretne feloldani. Éppen ezért mondtam, hogy az, ahogy a gyerek megtanulja kezelni a saját hisztijét, egy hosszú tanulási folyamat. Ha képenöntöm egy pohár vízzel vagy a fenekére csapok, azzal baromira nem tanítottam meg arra, hogyan legyen úrrá a saját belső feszültségén. Azzal valami egészen másra tanítottam... Azért sem jó a fenékrecsapdosás meg a leöntés ilyenkor, mert nem leszek ott vele tíz, húsz, vagy harminc évesen, hogy minden kiakadásánál az arcába önthessek egy vödör vizet.

    Ezt a meccset a gyereknek egyedül kell lejátszania, én legfeljebb ott lehetek, támogathatom, segíthetem. De a meló nagyja az övé. Amíg "elment a fék" állapotban van, addig nincs is értelme megsezretgetni, legfeljebb biztosítani róla, hogy megértjük, és bármikor odabújhat hozzánk. Tényleg elég nehéz néha higgadtnak maradni, de ha az ember megpróbálja kívülről nézni a dolgokat, talán könnyebb. És éppen ez a higgadt biztonság a legtöbb, amit ilyenkor tehetünk a gyerekünkért :).

    Számomra pl. hatalmas eredmény a hisztikezelésben az, amikor a gyerekem kéri, hogy mossam meg az arcát. Mert már van egy _saját_ ötlete arra, hogy mi használ. Vagy amikor a játékboltban magyaráz magának, hogy "Nem veszünk meg mindenféle hülyeséget, félretesszük a pénzünket és elmegyünk nyaralni". De szerintem az is eredmény, amikor kiabál velem, hogy "most nagyon mérges vagyok rád, mert nem ehettem ebéd előtt csokit!". Ebből én látom, hogy már 1. képes megfogalmazni magának és másnak is, hogy mit érez, 2. kezdetleges szinten már próbál uralkodni magán, 3. van saját technikája arra, hogy hogyan szabaduljon meg a feszültségtől.

  • 2010.05.04 09:01:16Macs

    Artu, adsz egy linket a bloghoz? érdekelne
    Köszi!

  • 2010.05.04 10:02:17vavyan

    Nagyon tetszik a cikk :-) Lehet hülyeségnek hangzik, de nekem a bohóckodás is be szokott jönni és a csikizés. A meglepődés ereje nagyon hatásos, jé anya bolondot csinál magából... Akármilyen hisztis, a csikizésre elneveti magát. De persze ehhez az kell, hogy én ne legyek az idegösszeomlás szélén, mert ügye emberből vagyunk és nem mindig tudjuk papírforma szerint eljátszani a technikákat.

  • 2010.05.04 10:20:53Vin

    nekem egy szék, egy egér és a wc ajtó bánta az idegrohamaimat. Letettem a nagyesküt, hogy a következő gyerekhez halálosan komolyan beszerzek egy boxzsákot. Olyan gyereknek valót. Bármilyen bárgyúságnak tűnik is így utólag!!!! Én sem hittem volna, hogy tudok olyan idegbeteg lenni, akit egyébként kívülállóként biztos elküldenék a gyógydába!

  • 2010.05.04 15:48:08beddinge

    nekem a hisztiben egyedül az durva, amikor ütni akar a gyerek - mondjuk az enyém még csak egy éves múlt, a kérdés egyelőre nem aktuális.
    Viszont annak ellenére, hogy nagyon nem vagyok híve a testi fenyítésnek, tényleg nagyon nem, a kommenteket olvasva azon gondolkoztam, hogy ha ütne a gyerek hiszti közben, akkor néhány figyelmeztetés után, hogy ne üss, mert visszaütök, asszem valóban odasóznék neki egyet.
    Pont azért mert egyszerűen nem úgy működnek a dolgok, hogy elkezdek ütni-vágni, ha van valami. ha meg igen, akkor számítsak rá, hogy visszaütnek.
    persze, értem én, hogy ő még nem tudja kezelni a feszkót és ezért az egész hiszti ügy, de az élet akkor sem így működik. Én sem ütöm őt, azt is nehezen viselném ha ő ütne. de ahogy mástól sem, úgy tőle sem tűrném.

  • 2010.05.04 22:33:27Aurin

    TÜNDE!!!!
    javaslat: egy hisztilevezető poszt, mint az OFF..
    ahová be lehet "ordítani"..:-D

  • 2010.05.04 22:54:23foreigner

    2010.05.04 15:48:08beddinge
    Az enyém is egy éves és ütni próbál, meg harapni. Bár nekem eszembe sem jut visszaütni. Apja párszor próbálta (persze nem durván), de leállítottam. Szerintem úgysem érti, hogy akkor ezt most azért kapja, viszont esetleg megrendülhet a bizalma. Én általában csak kinevetem, vagy bohóckodom neki és akkor abbahagyja. Eddig működik.

  • 2010.05.04 23:31:14intel

    2010.05.04 05:30:25druantia

    Teljesen egyet ertek!

  • 2010.05.05 15:27:37beddinge

    foreigner
    nyilván nem egy éves korban visszaütni - a hisztikorszak kezdetét későbbre remélem csak.
    és eddig azt gondoltam, hogy pofpzkodni is csak akkor fog elkezdeni - két napja hagytam el teljesen a szoptatást, már egy ideje csak este volt, de úgy néz ki, nem örül az új rendnek, mert ma mérgesen pofozgatott, hiába mondtam, hogy finoman, inkább simogasson - mást viszont simogatott. egyértelmű, hogy haragszik, dühös, és nem tudja hogy kezelni, mert közben meg látpm hogy bújni akar.
    nemtom. lehet a hiszti is ilyen lesz majd. mindenesetre nem gondoltam volna, hogy egy nap alatt semmissé válik a tegnapi bejegyzésem... nyilvén nem tudnék lekeverni neki egyet és nem is lenne értelme. erre egyszerűen nem számítottam hogy ilyen nehezen veszi. tanulság meg: ne dumálj, ha még nem élted át. ennyi.
    :(

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta