Az úgy volt… mosogatógép és fóka-show, avagy egy vidám hétvége minálunk

(Janikovszky Éva emlékére)

Az úgy volt, hogy egyszer az anyukám nagyon elkésett az oviból, mikor értem kellett volna jönnie. Pedig már nem dolgozott, mert cipelte az Öcsit a hasában, és azt mondta, ő most már attól is elfárad, ha le kell húznia  a vécét. Üldögéltem a kisasztalnál amíg a többiek aludni készültek, aztán beviharzott, hogy bocs, elkéstem, de vettem egy mosogatógépet.

Hol van, kérdeztem. Hát majd hozzák. Hozták is, két nappal később, berakták a kazánházba, én meg tűnődtem, hogy ezután a kazánházban fogunk majd mosogatni? Nem, csak be kell építeni, mondták erre, és ne beszéljek szamárságokat, már nagylány vagyok.De nem lett beépítve sehová, mert apukám szerint az nagyon bonyolult,  ezért is nem vették eddig meg a mosogatógépet. De anyukám szerint az kell, mert már a nővéremnek is van, aki pedig csak a macskájával lakik. És azért is kell, hogy neki legyen több ideje okos dolgokra. Akkor vegyél egy vasalógépet, egy portörlőgépet, meg egy...apukám itt rám sandított, majd hozzátette, egy gyereknevelő gépet is, talán. Azt hol lehet kapni? És nem, a macskatányért a nővérem se rakja mosogatógépbe, és már megint ne kérdezzek szamárságokat.

Aztán az Öcsi megszületett, de mi még mindig kézzel mosogattunk. Aztán egyszercsak kijött egy bácsi, méricskélt itt, hümmögött ott, aztán azt mondta, hogyha úgy csináljuk, ahogy az anyukám szeretné, akkor ki kell cserélni ezt, meg átkötni azt, meg megvenni amazt, és sok idő meg pénz. Másként mondta mint az apukám, de azt hiszem, nagyjából ugyanazt. Meg azt is mondta, hogy sokkal egyszerűbben is meg lehet oldani, feltéve ha átrendezzük a fél konyhát.

Apukám meg hazajött, anyukám elmondta mit mondott a bácsi, apukám meg most neki mondta amit nekem szokott, mikor elhasalok biciklivel az árokban, hogy ugyemegmondtam. De anyukám kötötte az ebet a karóhoz, hogy a kazánházban mégsem maradhat az új gépünk, ezért egy nap elment valami boltba, hogy kiválassza a kicserélendő valamiket, mert kiválasztani a bácsi sem volt hajlandó.

Aztán kijött nem egy, hanem három bácsi mihozzánk,  és előadtak egy vicces számot, legalábbis pont olyan volt, mint a múltkor a cirkuszban, az egyik tekert-húzott-csavart valamit, aztán a másik azt mondta, hogy Öcsi, van egy rossz hírem, fordítva raktad föl. Én nem egészen értettem, öcsi mit rakott fel fordítva, mikor ott alszik a teraszon babakocsiban, rá se ránt, hogy az idősebbik bácsi ott vág valamit egy flex nevű izével, amitől be kell fogni a fülemet, de aztán kiderült,  Öcsinek a legfiatalabb bácsit nevezték. Akkor Öcsi visszarakta fordítva, és így már jó is lett volna, ha anyukám nem fedezi fel, miután elmentek, hogy hol csorog bele a víz a szekrénybe a palacsintasütők mellett.

Rám nem nagyon figyelt senki, ki is próbáltam anyukám összes rúzsát, sajnos túl sokat használtam, és elfogytak nagyon. Akkor szépen betettem őket a tokjukba, és el is felejtettem, anyukám mostanában úgysem szokott sminkelni. Sajnos amikor választásra ment, akkor eszébe jutott, és hiába mondtam, hogy biztos a muklák voltak, szerinte hazudni csúnya dolog.

Amikor a bácsik elmentek, anyukám feltörölte a konyhát, ami tisztára tele volt fűrészporral, aztán ment, hogy a hagyományos mosógépbe tegye az összes koszos felmosórongyot. A mosógép nem tudom, miért hagyományos, nincs fából és népi minták sincsenek az elején, viszont a zuhannyal kell feltölteni, idő kell hozzá, addig mi kimentünk a konyhába megtölteni a mosogatógépet, én rakhattam be a poharakat. Biztos lassan csináltuk, mert közben a víz kifolyt a hagyományos mosógépből, és piszkos kis hullámokban hömpölygött a nappali felé, mert a mi fürdőszobánkat Mekk Elek, az ezermester lefolyónyílás nélkül csinálta valamikor. Anyukám állt a fürdőszobaajtóban, és olyan arcot vágott, mint én, amikor kiderültek a rúzsok, csak ő nem mondta, hogy a muklák hagyták biztos nyitva a zuhanyt, pedig ő volt.

Ekkor kezdetét vette a fóka-show, minden felmosó fókával igyekeztünk felszedni a vizet egyszerre, mert a rongyok a mosógépben voltak vizesen, ugye. Majdnem olyan vicces volt mint a cirkuszban, akrobatikusság is volt benne, mivel a víz a  beépített cipőszekrénybe is befolyt. Megbeszéltük, hogy az apunak nem mondjuk meg, hogy azt a fókát is bevetettük, amivel a múltkor a macskaszart kellett feltakarítani a garázsban. Igaz, a macskaszart se mondtuk meg.

Amikor kiderült, hogy a visszaszerelés után a gáztűzhely sem működik rendesen, akkor apukám megint azt mondta, hogy ugyemegmondtam, és amikor a bácsi harmadszor jött vissza, mert a palacsintasütők mellett még mindig becsorgott a víz, akkor már egyáltalán nem vágott vicces arcot, hiszen mikor azt mondta, viszontlátásra, egyáltalán nem úgy értette, hogy másnap is vissza kell jönni, pedig a spájz falán azt a lyukat bizony be kellett vakolni még. Pedig én úgy megkérdeztem volna tőle, hogy otthon náluk van-e gyereknevelő gép, mert kiderült közben, hogy három gyereke van, de lehet nem olyan jó ötlet ez, azt is fordítva szerelte volna be az Öcsi, aztán most itt állnánk, teljesen félrenevelve. És sajnos az anyukám vett ugyan új rúzst, de feltette a szekrény tetejére. Öcsi még kicsi sajnos, pedig segíthetne tartani a létrát, arról biztosan elérném.

Oszd meg másokkal is!
Mustra