Pásztortűz és nyilvános akasztás Szent György-napon

Zanza!

Ezen a héten a szubjektív programajánló a Szent György-naphoz kapcsolódik, a hétvégére úgyis jó időt mondanak, aki teheti, töltse a szabad levegőn!

Szent György-napi kihajtással kapcsolatos vidéki programok az alábbi helyeken lesznek a hétvégén az országban:

Szent György-napi kihajtási ünnep és biovásár a Hortobágyon.

24-én 15 órakor a Kilenclyukú hídon át érkezik a rackanyáj, hatökrös szekér, népies ötösfogat, öszvérfogat, pusztaötös, bivalyfogat, a híd lábánál legel a tornyidombi szürkemarhagulya. Előtte és utána is színes programok várják az érdeklődőket, a Kilenclyukúhíd melletti vásártér ad helyszínt a biotermékek negyedik országos kirakodóvásárának. Ezen a napon kedvezményes áron (300 Ft) látogatható a Pusztai Állatpark, A nemzeti parkban tenyésztett szürkemarhából, bivalyból, mangalicából, rackajuhból, gyöngyösből készült kizárólag biominősítésű ételspecialitásokkal várják a vendégeket a rendezvénysátorban.

Kedvcsinálónak és érdekességnek egy kis részlet az 1936-ban rendezett Hídi vásárról.

Ugyanezen a napon (04.24) kerül megrendezésre Nagyrábén a IV. Sárrét íze fesztivál

Itt lesz birkanyíró verseny, főzőverseny, fakanálharc baráti társaságok között.

Nagyvázsonyban is megrendezik a IV. Szent György-napi Marha (nagy)hajtást, 24-én szombaton, itt 11 órakor a mise után hajtják végig a csordát a falun és kísérik a legelőig. 14 órától estig a Kinizsi Vár mellett veszi kezdeté az egész napos mulatság, valamint a Magyarok Piaca. Egész nap látványos programok, a kicsiket és nagyokat állatsimogató, jószágbemutató és bojtárpróba várja. Este pásztortüzek gyúlnak és zenés mulatság kezdődik.

Ápr.24-25-én Bikalon a Reneszánsz Élménybirtokon lesz Szent György-fesztivál, itt magának Szent Györgynek a gonosz felett aratott győzelmének a tiszteletére. Szombaton a lovagkorból eredő mondákat dolgozzák fel előadások formájában, valamint kerestetik a hős vitéz, aki a kiválasztás végén megküzd a sárkánnyal! A győzelem örömére a nap lovagi vacsorával zárul. Másnap kerül sor az állatok kihajtására, bárányterelő versenyen keresik a legügyesebb pásztort, valamint védekeznek különféle hatásos módszerekkel a boszorkányok rontása ellen.

Túrkeve, ápr.24. Szent György-napi állatkihajtás ünnepe. 9 órától nyájterelés a város utcáin, ezután pásztortoborzó, néprajzi ismertető, bojtárolimpia, valamint nyilvános akasztás és még rengeteg jó program várja az érdeklődőket. 19 órától Berecz András műsora lesz látható, este pásztortűzgyújtás és szalonnasütés.

Ajánlom mindenki figyelmébe a Jósvafői Hucul Ménes e hétvégi programját ápr.23 és 25 között. Erdei Lopakodás címmel.

Budapesten az alábbi Szent György-naphoz kapcsolható programok várják az érdeklődőket:

Óbuda Fő terén 24-én az Óbudai Waldorf Iskola várja a XV. Szent György-napi sokadalom és vásárra az érdeklődőket 10-21 óra között.

Az Állatkertben ápr. 19-25 között tart a Föld Fesztivál. Egész héten kézműveskedés, a kicsiknek Dörmögő játszóház és rengeteg érdekes program, 25-én 10-től 14-ig színpadi programok.

A Néprajzi Múzeumban 24-én 10-től 13 óráig Komatálat készítenek  és a sárkányölő hős vértjét és fegyvereit öltik magukra az érdeklődők.

A Hagyományok Háza is a pásztorünnephez kapcsolta ápr.23-án 17 órától kezdődő programját, itt a tánc mellett csuhéállatokat készíthetnek a gyerekek.

Április hónapja Szent György hava, április 24. Sárkányölő Szent György ünnepe, aki évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák, vándorlegények, és később a cserkészek patrónusa. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Már a rómaiak is pásztorünnepet tartottak e napon, az állatokat ekkor hajtották ki először a legelőre. Gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén stb. hajtották át, a legelőre menet pedig nyírfa-, vagy csipkegallyal ütögették, hogy sok tejet adjanak. A jószág tűzön áthajtásának, füstölésének is elsősorban rontáselhárító célja volt. A kijáráshoz (a kapuba) tojást és láncot tettek, hogy olyan erős legyen a jószág lába, mint a lánc, a tojást a szegényeknek adták, hogy imádkozzanak a barmokért. Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta, mikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Ilyenkor tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. Szent György napjára elsősorban a boszorkányok és más rontók felfokozott tevékenysége volt jellemző, amely elsősorban a tehénre, ill. a tejre irányul. Úgy tartották, a boszorkány képes elvenni a tehén tejét, ezért kifüstölték vagy kiforrázták a tejesköcsögöket, gyógyhatásúnak vélt füvekkel vagy ezek főzetével – kakukkfűvel, úrnapi sátorfűvel. Sok helyen e napon állítottak új köcsögfát.

Ezt a napot a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincsek keresésére, amelyekről  úgy hitték, hogy minden hetedik évben ezen a napon lángot vetnek. Hittek abban is, hogy a Szent György-nap előtt fogott gyíkkal megelőzhető a torokgyík, ha megkenegetik a torkukat vele. Ekkor vetették el a kukoricát, babot, uborkát. Úgy vélték, ha e napon megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. Máshol a Szent György-nap előtt megszólaló béka esőtlen nyarat jelzett, s ha a varjú nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak. A Szent György-nap előtti mennydörgés a bő termés előjele volt a magyar nyelvterületeken.

RR

Blogmustra