SZÜLŐSÉG

Meghalhat a csecsemő, ha megrázzák

2010. április 20., kedd 20:08

A csecsemő erőteljes megrázása súlyos – könnyen akár maradandó – idegrendszeri károsodásokhoz, a látás elvesztéséhez, sőt halálhoz is vezethet.

A jelenség sajnos nem ritka, az Egyesült Államokban évente 1300 ilyen esetről tudnak, amelyből 300 végződött halállal, írja a Gyermekévek. Egy új vizsgálati módszer segítségével, amely a szem ideghártyáját vizsgálja, megállapítható, hogy a baba erőteljes megrázása vezetett-e idegrendszeri tünetekhez.

Sokan nem tudják, hogy mi az oka annak, hogy míg a nagyobb gyerekeknél kisebb károsodást okoz, addig a csecsemőknél súlyos következménnyel jár, ha megrázzák. A Gyermekévek cikke szerint az okok a kisbabák testfelépítésében keresendők. A csecsemők feje a testükhöz képest nagy és nehéz, a gyenge nyakizmok nem tudják még biztosan megtartani. Az agy ebben a korban még különösen érzékeny a mechanikai behatásokra, az agyat körülvevő erek pedig rendkívül sérülékenyek.

Ha a babát erősen megrázzuk, a hirtelen elmozdulás hatására az agyállomány nekiütődik a koponyacsontnak, az agy körüli erek szakadása következtében súlyos vérzések léphetnek fel, melynek következtében a zárt koponyaűrben összegyűlő vér összenyomja az agyat, és megemelkedik a koponyán belüli nyomás. A szem ideghártyája alatt bevérzések keletkeznek, ami súlyos esetben akár a látás teljes elvesztéséhez is vezethet. Ez a fent említett új vizsgálati módszer alapja is.

A megrázott csecsemőnél légzészavar, súlyosabb esetben légzésleállás jelentkezhet. Gyakori tünet az izgatottság, ingerlékenység, magas hangú sírás, hányás és tudatzavar. Szívmegállás és halál is bekövetkezhet. Ha a megrázás utáni időszakot túl is éli a baba, késői következményként központi idegrendszeri bénulás, mozgáskorlátozottság, látás- és hallászavar is megjelenhet.

A megelőzés szempontjából fontos, hogy a szülők képesek legyenek kezelni indulataikat és soha ne rázzák meg a csecsemőt, még ha elviselhetetlennek tűnik is a sírása. Ha megtörtént a baj, azonnal hívják a mentőket és pontosan számoljanak be a történtekről, írja a Gyermekévek.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2010.04.21 08:40:55nanemárrr

    Na, nekem a tegnap volt a kiborulásé! OFF-ban már írtam, hogy nem, nem és nem akart aludni tegnap a kölök. Hulla fáradt volt, dőlt erre, dőlt arra, de nem. Fogzik, így extra érzékeny a lelkem. Megettem, megitattam, tisztába tettem, bekenegettem az ínyét, szertgettem, simogattam, énekeltem, stb. El is aludt a karomban, leraktam és aludt tovább. Ahogy kiléptem a szobájából, üvöltve ébredt. És ez ment egész nap, pedig már kettőig nem látott a fáradtságtól. Elszakadt a cérna, hogy végül már a kezemben sem volt jó, sehogy. Beraktam az ágyába, rácsuktam az ajtót és leültem egy kicsit. Szomltam 100-ig, pörgettem az agyamban a bölcsit. Aztán lenyugodtam, bementem hozzá, felvettem, magamhoz szorítottam és bocsánatot kértem tőle. Annyira elszégyelltem magam, hogy ennyire kiborított (11 hós, eddig kb. 2-3 ilyen "kiborulás" volt), hogy este sírva meséltem a férjemnek, hogy milyen szar anya vagyok. Ő megnyugtatott, hogy ez nem így van. REggel meg arra ébredtem, hogy bűntudatom van a bölcsi miatt, mármint, hogy megfordult a fejemben, hogy beadom még egy ilyen nap után, pedig nem vagyunk rákényszerülve. Na, ekkor is elbőgtem magam, mert láttam a szemeim előtt, ahogy a fiam ül a bölcsiben és sír utánam. Szóval ma felvérteződtem újra és ezeket fogom felidézni, ha legközelebb is kiborulok, valamint inkább jól megszeretgetem, mint hogy mérges legyek rá. Nem könnyű, de ezek az idők nem hozhatok vissza, szóval ezzel kell gazdálkodnunk, mégha olykor bazi nehéz is!

  • 2010.04.21 08:41:54nanemárrr

    természetesen megetettem! :)

  • 2010.04.21 08:48:30pirosalma

    nanemárrr :)

  • 2010.04.21 08:54:11LogiCa

    Most lehet, hogy bezzeganyusan fog hangzani, pedig távolról sem vagyok az. Amikor én voltam a totális kiborulás határán, és átfutott az agyamon hogy miért idegesít ENGEM ez a gyerek?? Vagyis valami olyat éreztem, hogy engem akar kiborítani. Akkor nekem az segített, hogy erősen arra koncentráltam, hogy ez a néhány hetes-hónapos baba nem azért sír, hogy én a falra másszak a sírásától, hanem azért mert baja van. Igen, ilyenkor már nekem nem jött automatikusan ez az érzés, hanem rá kellett koncentrálnom. Utána bocsánatot kértem tőle.
    Egyszer azért ez sem jött be. Akkor nekem is ki kellett mennem a fürdőbe sírni egyet. A stressz elszállt, nyugodtabban térhettem vissza a gyerekkel törődni.
    Nagyon sajnálom a baba-rázókat, mivel én is éreztem, hogy csak egy vékony hajszál választott el a - végtelenül szeretett - gyerekem bántásától. Nagyon észnél kell lenni ilyenkor, hogy maradjon valamennyi józanság a fejben, amikor elönti a sz.r az ember agyát.

  • 2010.04.21 09:00:17monduku

    A mi városunkban meg az volt, hogy az apuka dobálta a gyereket, de elfelejtette, hogy a plafonból hatalmas rozsdás fémtüskék állnak ki és felakadt rá a gyerek, pont a nyaki ütőerét vágta él és ott helyben szétspriccelt a szobában a vére. Egy-két perc alatt elvérzett. Ez olyan 25 éve volt, de a városunkban azóta is mesélik, szóval nálunk senki nem dobálja a gyerekét.

  • 2010.04.21 09:03:18Wish1973

    nanemárrr, pedig, ha megetted volna, akkor nem lett volna cirkusz a továbbiakban:D
    bocs, tudom, nem vicces

  • 2010.04.21 09:05:03nanemárrr

    wish, ma már vicces, főleg, hogy a gyerek itt vigyorog és cibálja körbe-körbe a lakásban a porszívót, néha-néha felröhög közben! :)

  • 2010.04.21 09:11:15bélabébi

    Fogzik, hós, szobatiszta.
    Rázás, dobálás.
    Komolyan aki ennyire ostoba az ne szüljön!

  • 2010.04.21 09:14:14ColT

    Ki a franc rázza meg dulván a gyereket? Finoman OK, de erőből?

    A finom dobálás sztem megint csak nem épp gáz, csak nem fél méterre kell feldonbi, hanem el sem engedni, mozogjon pár 10 centit fel-le, észreveszi, élvezi :)

  • 2010.04.21 09:14:54Wish1973

    aki meg egy mondatban két helyesírási hibát is vét, és pusztán közléskényszerből kommentel, de semmi értelme nincs a hsz-ának, az feleslegesen koptatja a billentyűzetet

  • 2010.04.21 09:23:27kov_vacs

    Nanemarrr,

    minden normalis szoros emberi kapcsolatnak resze,
    hogy idonkent a masikrol kepesek vagyunk elkepeszto csunyat gondolni,
    a masik az agyunkra megy,
    legszivesebben megszoknenk elole vagy elkuldenenk melegebb eghajlatra.
    Ez SEMMIT nem mond a kotelek minosegerol, a szeretet melysegerol, a kapcsolatrol.
    Ez normalis, az elet resze. Harag is van benne, meg boldogsag is.

    A bolcsi nem ordogtol valo, de itt szimbolum, "le akarlak passzolni, mert en ezt mar nem birom".

    En azt gondolom, nem kell lelkiismeret-furdalast ereznem a gyerekemmel szemben,
    DE VALAMIT azert megis erdemes:
    amilyen gyorsan csak lehetseges, megszervezni hogy 1, pihenhessek es/vagy 2, kikapcsolodhassak.

    A kiborulas jel, hogy nekem az egesz tul sok.
    Nincs mit szegyellni ezen, ez normalis dolog, es ilyenkor a legtobb, amit a gyerekemert tehetek, az az, hogy magamat probalom rendbe rakni.
    Legjobb, ha valaki tud jonni gyereket vigyazni, es nagyokat alszom. Masodik legjobb, ha lelepek itthonrol teljesen egyedul, setalni vagy fodraszhoz vagy baratnozni vagy csak egy hetkoznapi bevasarlasra EGYEDUL.

  • 2010.04.21 09:52:02Rosa Rugosa

    Na végre, kiderül azért, hogy kísértést már elég sokan éreztek...
    Az elsőnél én is. Amikor már bármit tettem de csak sikítva ordított, na akkor tényleg volt, hogy úgy éreztem, hogy jobb, ha elmegyek a közeléből, még mindig jobb 15 perc sírás, mint ha dühből bevágom a kiságyba.
    Szóval le is tettem, ki is mentem a másik szobába, bekapcsoltam a tv-t és igényesen ettem valamit.:)

    És tudom, mennyire tudatlan voltam, amellett tanácstalan és a sok okos telebeszélte a fejem mindenféle szuper dologgal én meg nem mertem a magam útját járni.

    Egy ügyvéd barátnőm mondta egyszer, hogy minek ez a képmutatás, tulajdonképpen szinte mindenki átéli azt az állapotot, amikor minden összejön, minden szar, a gyerek visít és legszívesebben a falhoz vágnád.
    Csak hát normális ember nem teszi meg.

  • 2010.04.21 09:58:30mylittleboy

    nanemárrr::)) szinte egyidősek a kölkök, nálunk a cirkusz éjszaka van, ha van..most megint növeszt fogat, így a harmadik éjszaka esett le, h vszínű ilyen eredetű a probléma. A harmadik éjszaka átköltöztem hozzá aludni, de így is nyugtalan volt. Negyedik este germicid kúppal küldtem aludni, és cserébe végigaludta az éjszakát. Nagyon rosszul tud esni az éjszakázás egy ekkora gyerekkel újra, mikor már rendesen aludt. Én nagyon utálom, de néha nehéz. Egyszer csaptam a lábára, amikor a bedurrant mellemet rúgta meg már harmadszor, mert neki feltétlenül megbokrosodott lovat kellett játszania pelenkacsere közben. Na volt is ordítás cserébe, de amit csináltam a fájdalom miatt volt és ösztönből..persze nem ütöttem nagyot:) És aljas módon az suhant át e fejemen, na most már tudod milyen érzés...Jöhetnek a kövek!:) Amúgy imádjuk egymást:D

  • 2010.04.21 10:54:41vernarancs

    A gyerek azert sir mert valami nem koser. Ha ezen a szulo nem tud segiteni akkor tenyleg jobb ha inkabb visszateszi a gyereket a kisagyba. Az ilyen razogatos anyukakat joggal pofozza a ferje is, hiszen igy kell eszre teriteni a csecsemot is nem?

  • 2010.04.21 11:13:06caixa

    ez tényleg nem kellene újdonság legyen egy szülő számára sem

    kiborulok, akkor max. kiabálok egyet és kész, nem rázom meg verem a gyerekem, az egy ártatlan kis védtelen lény

    a kiabálás se jó neki, de ha nem mindennapos, akkor ennyi, legalább nem jár úgy, mint az ismerősöm gyereke, aki otthon sosem halott hangos szót és az oviban retteg a zajoktól

  • 2010.04.21 11:49:32harmoka

    Amikor a gyerekem baba volt egy rokonom mondta nekem is, hogy nem szabad rázni a babát. Én meg néztem rá mint a hülye, hogy miért ráznék egy pici gyereket?? Pedagógus volt az illető, biztos látott már pár dolgot, azért mondta, de abban a pillanatban fel sem fogtam hogy gondolja, hogy meg tudnám tenni. Bárhogy sír, el nem tudnám képzelni, hogy ilyet csináljak egy kicsi gyerekkel.

  • 2010.04.21 11:54:52harmoka

    A rázásról jut eszembe, a most 16 éves kamaszom, legközelebb amikor 100-szor is hiába szólok neki, lehet hogy megrázom. Csak az a baj hogy nagyobb nálam. :)

  • 2010.04.21 12:09:57Frakk_a_macskák_réme

    pont tegnap a "gazdaságos multiban" egy jól öltözött fiatalasszony vásárolt kicsivel (mondjuk nem csecsemő - járni tudott) a gyerek fogott egy nyulat a csámpás szaladgálás közben, és éktelenül elkezdett sírni. Az anyja (gondolom az volt) úgy vígasztalta, hogy rázta mint a rongybabát és "mér nem vigyáztál?"-lal oktatta. Én meg csak bámultam hülyén. Azóta forog bennem a gondolat, hogy oda kellett volna menni hozzá, megrázni izomból, és a képébe üvölteni: "nem tudsz vigyázni a kölködre bazmeg? Tarts kutyát!" De persze nem tettem semmit. Azóta bánom. Ugyanolyan bűnösnek érzem magam mint amilyennek azt a nőt látom, mert ezt nem szabad hagyni. Minek gyerek az ilyennek?

  • 2010.04.21 12:52:11pocokpocok

    hiba azért ne essék: a bölcsi nem bűntetés, a bölcsi nem rossz dolog: az én csöppöm már 9 hónaposan olyan társaságigénylő, és oly' annyira unja már az ismerős dolgokat(pedig folyton mozgásba vagyunk vele), hogy repesve várjuk, a sok kis pajtit a bölcsibe: persze csak 2 éves kortól.
    Ilyen kiborulások pedig szerintem mindenki életében vannak: csak tudni kell, ha a gyerek szükségletei ki vannak elégítve, és mégis sír, jobb, ha sírni hagyjuk picit, mintha elöntené az agyunkat a lila gőz, ordítanánk, vagy ráznánk, stb.
    Akkor ki kell menni, le kell feküdni, lazítani kell, mert idegesen, álmatlan feszültségben a te idegbajod átragad rá is, és még sz.rabb lesz a helyezt.
    Az én gyerekem 2 hónapon keresztül darabokba ha 3 órát aludt: aztán öreg rutinos gyerekgyógyászunk elmondta: ha van büfi, kaja, tiszta pelus, szeretgetés, nincs melege, nem fázik, akkor tessék letenni, legfeljebb álomba sírja magát, mert különben begyógyózik anyuka-apuka:
    fájó szívvel, de halgattunk rá:
    3 hónapos korára a gyerek este fél10-reggel fél10-ig aludt: és mi is!
    És ettől az idegösszeomlásos szülő paradoxona is megszünt:)

  • 2010.04.21 13:23:18Starlark

    Sokat dobáljuk/tuk a fiam, mióta tartja a fejét.
    Nagyon élvezi. Fejjel lefelé lógva is szeretett ingaórásat játszani jött is hogy tiii-taaa /tikk-takk/ olyankor meg kellett fogni a bokájánál és mint az inga hintáztatni.
    Nem igazán vagyunk para szülők, a gyerkőc pedig ügyes és korához mérten önálló.

    Rázni viszont sose. Ha elkapott kicsi korában a harci ideg /nem volt több pár alkalomnál/ betettem az ágyába, én ki és ordítottam egyet a párnába, vagy picit megrugdostam a babakocsi mózes részét amiért nem tudtam rátenni az alapra /ritka hülye konstrukció volt olyan igazi kétemberes/ pedig gondoltam elviszem kicsit kocsikázni ő picuságát hátha az lenyugtatja, hát nem vittem...

  • 2010.04.21 13:32:14blacklord

    @Nzoltan: szeretem a hozzád hasonló idiótákat. Szerinted akinek nincsenek erre megkérhető közeli családtagjai és barátai, az akkor ne mozduljon ki kettesben a párjával sehova a gyerek 11-12 éves koráig? Abból lesz aztán a hosszú házasság... (meg a felcsinált titkárnő a munkahelyen)

  • 2010.04.21 13:55:43nanemárrr

    Na, 8 percig dudolásztam magamban kint, míg a gyerekem végre hulla fáradt hangon üvöltésből halkulva elaludt bent. Előtte volt minden, ami kell: eszi, iszi, éneklés, ringatás, simogatás, stb. El is aludt, de ahogy kijöttem megint ébredt. De most nem mentem vissza 20. alkalommal, hanem leültem kint és vártam. Egyszerűen más ötletem most nem volt! Mindent bevetettem, de semmi, aludnia pedig kell. Még csak 11 hós és a délelőtti alvása is molyfing, szóval legalább ilyenkor jó lenne ha aludna. Tudom, hogy nem ez a legjobb megoldás, de most legalább hidegfejjel bírtam végig csinálni. Ja, és mielőtt vki kérdezi, babakocsiban sem alszik fél óránál tovább, csak kivételes esetekben, szóval ezért nem cuccoltam most össze és vittem le!

  • 2010.04.21 14:05:30Starlark

    Nanemárr: Mi kb ebben a korban álltunk át a napi egy altatásra, pont ilyen problémák miatt hogy se délelőtt se délután nem aludt normális mennyiséget.

  • 2010.04.21 14:10:05nanemárrr

    Starlark, ezen vagyok éppen, de délelőtt akaratom ellenére (:)) bealudt a babakocsiban, pedig egy másik anyukával és gyerekkel voltam...mondjuk 30 percet aludt csak akkor is. Kíváncsi vagyok most mennyi lesz belőle?!
    Szóval akkor próba szerencse, felvértezem magam az egyszeri alvásra! :)

  • 2010.04.21 14:19:49blacklord

    Nálunk októberben jön az első, már előre várom az ehhez hasonló "örömöket"! :-))) Jó dolog, ha van kihivás az életben...

  • 2010.04.21 14:21:13nanemárrr

    blacklord, de milyen kihívás! ;)

  • 2010.04.21 14:22:01Starlark

    Nanemárrr: Sok sikert hozzá :)
    Az akarat ellenére elalvás ismerős. Enyém gyerek is van hogy bealszik az autóban mikor épp hazaviszem a délutáni durmolásra, és ha ez csak 2 perc is volt /mert persze felébred mikor kiveszem és felviszem, levetkőztetem, átpelenkázom.../ ő úgy dönt, hogy részéről a délutáni alvás arra a napra letudva.

    Egyszer elkeseredésemben nem engedtem ki a szobájából /a kiságyból már ki tud jönni, kivettünk két rács lécet/. Picit dörömbölt majd játszott a dumálós bödönnel, autózott... mikor már negyed órája csend volt benéztem ott feküdt a párnájával /Pásszal/ a földön és aludt. Betettem az ágyába és két és fél órát szunyált :)

    Mert persze álmos mint a veszett fene s olyankor semmi se jó. Felőlem kihagyhatná az alvást ha nem lenne extra hiszti belőle :)

  • 2010.04.21 14:25:36nanemárrr

    Starlark, minden szavad passzol ránk! :) vagy :(

  • 2010.04.21 14:36:26cat a

    nanemárr irigylem a panaszod az én 7hónaposom egyáltalán nem alszik napközben

  • 2010.04.21 14:38:39nanemárrr

    Uh, cat a! Akkor visszaszívom minden szavam! Hogy bírod? És ő hogy bírja?

  • 2010.04.21 14:50:46cat a

    ő rosszul mert azért nyűgösködik én meg ha főzni akarok vagy a hordozóba vagy babakocsiba teszem és ott várja ki amíg végzek ill. lelkes ölbebaba, és lelkesen akadályozza a netezésemet a billentyűzet tologatásával, így ált nem a helyesírásra figelekde megyek babapofit enni

  • 2010.04.21 15:23:05nanemárrr

    1 óra 10 perc alvás! Ez extra rekord!!!!!! :)

  • 2010.04.21 15:28:19manó99

    Nálam 2 Óra (hozzáteszem hogy éjszaka nyűgi volt).:D

  • 2010.04.21 16:00:08emma

    Tudom, hogy maraha szerencsés vagyok, egy áldott jó gyerekkel, de ez a " hagyjuk sírni, majd megnyugszik" dolog sehogyan sem tetszik.

    Mindig azt az elvett vallottam, hogy a szülő közelsége, nyugtat....

    A fiam velünk alszik,(köszönöm a házzasságom rendben)szinte a kezdetek óta, nagyon jó alvó. Mindig alttam délután,soha nem volt gond. Lehet, hogy ezt gyereke válogatja, nem tudom.
    Mindig gondosan figyeltem rá, hogy sötét legyen a szobában, kellemesen hűvös, vagy meleg. Mindig simogatással, cirógatással indult az altatás, sokat suttogtam a fülébe.....

    Tényleg szerncsés vagyok??

  • 2010.04.21 16:02:36emma

    Javítani kéne a helyesírásomon....

  • 2010.04.21 16:03:25pirosalma

    2010.04.21 16:00:08emma

    Maradjunk annyiban, hogy igen.

  • 2010.04.21 16:04:19nanemárrr

    2010.04.21 16:03:25pirosalma

    szerintem is!

  • 2010.04.21 16:04:47norwell

    Na, most mér nem ment el a kommentem???

    Emma!
    Én is altatom a kétévesemet, a négyévesem meg nem alszik itthon, az oviban néha elnyomja a buzgóság. Akkor itthon este nehezen is alszik el.

  • 2010.04.21 16:08:28emma

    Azt próbáltátok, hogy ti is velük aludtok? Persze, ha megtehetitek!

    Velem ez sokszor megesett.

    Egy óra igazán nem sok, addig minden megvár.

  • 2010.04.21 16:08:32norwell

    Szóval Cat a!
    Nem próbáltad a hordozókendőt? Abban közel van hozzád, és ált. szeretnek aludni is benne. Tudom, egy idő után nehéz a gyerek súlya, de így legalább felszabadul a kezed, és tudsz házimunkázni...

  • 2010.04.21 16:11:54nanemárrr

    emma, szívesen fogadom a tanácsaidat! Leírtam az elmúlt 2 napban már néhányszor,de megteszem újra, hátha kapok vmi jó ötletet. Szóval a fiam nappal sosem volt egy jó alvó (számomra sájenszfiksön az, amikor vki azt mondja, hogy másfél-2 órát, vagy ennél többet alszik a kölke napközben egyhuzamban), de a napokban már annyira sem,mint addig. Evett, ivott, tisztába tettem, hulla fáradt, dől jobbra-balra. Bemegyünk a sötét, kellemes hőmérsékletű szobájába, ahol ölelgetem, simogatom, énekelek, suttogok neki. Meg is nyugszik, elalszik. Én ki, ő üvölt. Ezt az eljárást kb. 20szor ismétlem 45 percen át, aztán amikor már a kezemben is üvölt, annyira fáradt, akkor bizony kell megoldás. És most az volt, hogy 8, azaz nyolc percen át hagytam sirdogálni, majd egyszer csak csend lett. És mint írtam, rekordot döntött alvásügyileg!

    Mint olvashatod, sokan vagyunk így, hogy szenvedünk, nem mellesleg a gyerekkel együtt, akinek nem jó, ha nem alszik, szóval várjuk további ötleteidet!

    Ja, és kiegészítésként: a fiam 3 hós (nem parasztvakítás) kora óta átalussza az éjszakát. Teszi mindezt egy hónapos kora óta a saját szobájában. Amikor olyan helyzet adódik, hogy máshol alszunk, ott együtt alszunk, hát ne mondjam, hogy akkor nem alszik se gyerek, se felnőtt.

    Tehát, minden gyerek más, minden gyerekhez más út vezet! Ma a sírni hagyás volt ez az út számomra. A fiam mosolyogva ébredt, ergo kipihenten és jó kedvűen...nekem ez megéri...cél szentesíti az eszközt jelen esetben.

    Nem akartam magyarázkodni,most jó hosszan mégis megtettem!

  • 2010.04.21 16:19:02emma

    Senkit sem akartam megbántani...

    Csak nekem fura, hogy ilyen is van!

    Lehet, ha tovább vártál volna, akkor már mélyen alszik, és nem ébred fel, amint megmozdulsz.

    Nálam a fiam szuszogásából tudom, hogy mikor alszik mélyen, lelessul a légvétel, és jó mélyen szívja be a levegőt, akkor már biztosan alszik.

    Most 5 éves, tehát már nem alszik délután, viszont este 7,30-kor pizsiosztás, és alszik reggel 7-ig.

    Tényleg nem okoskodás akart lenni!!!

  • 2010.04.21 16:27:34nanemárrr

    Rendben emma, csak most ugrok a témára nagyon, mert szenved a gyerek a fáradtságtól, én meg ideges vagyok...próbálok tudatosan nyugodt maradni, de nem mindig sikerül!
    Tudom, hogy mikor alszik mélyen, ez meg is törént ma is és tegnap is, de utána mégis felébredt, pedig olyan csendben jöttem ki, hogy csak na!

  • 2010.04.21 16:28:26cat a

    norwell próbáltam de attól félek hogy kiesik belőle, egyébként nem alszik el az ölemben, nézelődik ugrál rugdos de nem alszik az istennek se!

  • 2010.04.21 16:29:34nanemárrr

    Ja, és most mondjam azt, hogy nekem meg az a fura, hogy egy gyerek még x évesen nem alussza át az éjszakát? Nem, nem mondom, hanem örülök, hogy az én fiam átalussza és jó mélyen hallgatok, amikor valaki több év kialvatlanságról panaszkodik...mert a legtöbbször nem rajtunk múlik/nem a mi tehetségünket dícséri az, hogy a gyerek hogy és mennyit alszik, hanem a szerencsén, azon hogy mit dobott a gép!

  • 2010.04.21 17:05:20cat a

    nanemárr lehet h. most vált a gyereked napközbeni 2alvásról 1-rea nagyobbal nálunk is ez volt de amint beállt elmúlt

  • 2010.04.21 17:07:32nanemárrr

    igen cat a, én is erre gondolok, meg Starlark is ezzel bíztatott fentebb. Addig is relaxálok, mantrázok, 100ig számolok, ha kell! :) Most pedig a kiscsalád elmegy cukrászdázni...mármint mi!

  • 2010.04.21 21:26:37norwell

    Cat, így már más, akkor ezek szerint az sem jön be Nálatok.

    A fiam volt ilyen rossz alvó, ill. két hónapos koráig egyszer ébredt csak, aztán elromlott... Bizony volt olyan nap, amikor én is ölni tudtam volna egy rossz szóért, pedig nem volt hasfájós, csak keveset aludt. Egy alkalommal, talán, amikor a két hós oltást megkapta, már lestem, mikor kel fel, mert négy órát aludt egy huzamban. De ez az egy alkalom, ami rendkívüli volt, mert kicsinek sem aludt többet két-három óránál napközben. Az éjszakai ébredésekről akkor szokott le, amikor már nem szopott, 16 hósan (merugyehülyeanya, cicin aludt el a gyereke még akkor is... :DDD)
    A lányom meg egész kicsi korában evett-aludt, később is egész jó alvó volt, és most vettem el (szó szerint) a cicit tőle (26 hós), mert elkezdte az óránkénti ébredést éjjel... Na nem, ennyire azért nem vagyok hülye... :DDD
    És éééérdekes, így ő is átalussza az éjszakát, max. egyszer ébred inni...

  • 2010.04.21 21:47:44Starlark

    Emma: A fiam az életbe nem aludna el ha egy ágyban lennénk vele. Olyankor ugrál, jobb esetben nem a fejemen, röhög, táncol és úgy érzi buli van.

    Mikor nyaraltunk 1. nap a fürdben kuksoltunk míg elalszik aztán másnap átköltöztettük a kiságyat a szoba belépőjébe onnan nem látott minket az ágyon.

    Másfél hónapos kora óta átalussza az éjszakát.
    Este fogmosás után elköszönünk apától kicsit kukucsolunk vele, adok egy nagy cuppanóst neki, bele teszem az ágyába, jó éjt kívánok neki, becsukom az ajtót és az esetek 99%-ban alszik. A fent maradó esetben jön a foga vagy beteg lesz.

    A délutáni alvásnál viszont nem szabad hagynom hogy elaludjon az autóban.

  • 2010.04.21 23:08:58kerekbilincs

    2010.04.21 16:11:54nanemárrr
    Van olyan, hogy rossz alvót dobott a gép, nálunk is ez volt. Brutális, tényleg. Figyeltem az ügyesebb barátnőimet, mit csinálnak másképp. Olvasgattam, nevelési tanácsadóhoz fordultam. Így lett nálunk űberszigorú napirend+simogatós, altatós, kajáról leszoktatós altatás. Rosszabb napokon így is néha 1 óra éjjelre elaltatni, du nincs probléma. De 20 perc alatt még sosem sikerült elaltatni. Vki írta nemrég, hogy hogyan lehet felismerni, ha átváltott mélyalvásba. Most nemrég néztem, tényleg észrevenni. Ha egyszer elaludt viszont, nem lehet du/reggel kirobbantani. Bár így is vannak nyügis éjszakák, főleg ha beteg, vagy bizonyos neszek miatt (padlónyikorgás). De már nagyon istenesen állunk, ahhoz képest, honnan indultunk. Lehet dolgozni rajta, tényleg.

Blogok, amiket olvasunk

JÓ FÉNYEKET Szelfi tippek kezdőknek és függőknek

Fejlődni mindig lehet, és garantálom, hogy az itt felsorolt tippek közül még a Kardashian lányok sem ismerik mindegyiket! Sosem értetted, másnak hogy lesznek mindig tökéletesek a képei? Hát így

ÚTIKALAUZ ANATÓMIÁBA Miért olyan makacs az ekcéma?

A világ egyik legelterjedtebb bőrbetegsége, gyakran hosszú hónapokig vagy évekig is eltarthat, ameddig javulni kezd az állapot. Sőt, gyakran a terápia ellenére hullámzó ritmusban, újra és újra visszatérnek a tünetek. Min múlik a tartós gyógyulás?

LELKI ZÓNA A szépség mellékhatásai

Ami szép, az jó is! Ez az összefüggés automatikus működésbe lép, ha más emberekről mondunk ítéltet – akkor is, ha racionális énünk nem ért egyet vele. A kedvező fizikai megjelenés átterjed az egyén megítélésének más dimenzióira is.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta