SZÜLŐSÉG

Erdély gyerekkel: Kapa, kasza, internet

2010. április 16., péntek 14:02 |

A Székelyfölddel az a baj, hogy marha messze van. Még a keleti határszéltől is igen hosszú az út, és nagyon vegyes minőségű, a gépkocsiforgalom óriási, a helyiek pedig, hm, latinos temperamentummal vezetnek, legyen alattuk akár csili-vili BMW, akár negyvenéves Dacia. Ezzel együtt a Székelyföldre el kell menni, nagyocska gyerekkel már feltétlenül.

Egy mikrobuszos kirándulás résztvevői vagyunk, alig ismerünk valakit. Fiam felméri a helyzetet, a vele egykorúak lányok, a busz végében vihognak összedugva a fejüket, csalódottan leveti magát egy ülésre és a telefonommal kezd játszani. A lányomat a nagylányok hamar befogadják.

Hosszú út áll előttünk, így Nagyvárad mellett csak elhaladunk az elkerülőn. Döbbenetes mennyiségű bevásárlóközpont, ilyen-olyan hipermarketek veszik körül. Ki gondolta volna ezt, amikor a nyolcvanas évek vége felé lisztet, cukrot, fogamzásgátló szereket, torokban dobogó szívvel HVG-t csempésztünk ide? És mintha nem tudnának betelni a sokáig nélkülözött javakkal, egymás után építik a fogyasztás templomait, és a határban a mindent elöntő szemetet hordja a szél.

Körösfőnél megállunk egy pihenőre. Lelkesen szállunk ki, mert ugye itt a ke-ertek alaaatt háááárom legééény zabo-ot ara-at, mi több, szeretőt keres magának, mint azt annyiszor énekeltem a gyerekeimnek, amikor még védekezésre képtelenek voltak. No, hát innen lesz a Körös, mutatom a gyerekeknek a szürke kő közül csordogáló vizet. Próbálnék lelkesülni, de nem megy. A három legény, miután a zabot learatta, diszkót nyitott a Körösfőnél, melyet időközben be is zártak, a törött üvegablakokat csapkodja a szél, a pihenő turisták pedig módszeresen körbevizelik a forrást, és bokáig járni a szemétben.

Sötétedés előtt érkezünk a Székelyudvarhelyhez közeli, kb. 1200 lelket számláló kis faluba, ahol szállásunk lesz. Közepén katolikus templom, panzióval, ahol Zoltán atya szemlátomást a lelkek meg az idegenforgalom közt pendlizik, az előbbiben való jártasságát nem volt alkalmam megtapasztalni, de az utóbbiban kétségtelenül profi. Szervezésében hamarosan mindenki szálláshoz jut, a fizetőeszközök méltányos árfolyamon átváltódnak, az asztalra nyomban étel-ital kerül. Igen vendégszerető, de szerintem kissé mesterkélt, a gyerekeket, a tízéveseket is, drága babáknak hívja, és a fejüket simogatja, amitől az enyémek borzadva húzódnak közelebb hozzánk. A vendégek mindenesetre nagyon kajálják a folyamatosan poénkodó, s a saját (olykor pajzán) viccein fejhangon visítva hahotázó plébános imidzsét.

Az ebédlő ugyancsak a plébánián van, ahol a lányom, aki még járatlan a székely konyha remekeit illetően, pizzát szeretne, mire a bátyja ráförmed: „Hülye vagy, ez nem pizzéria, hanem plébánia...” (Aha, ahol meg a plébát eszik, nemde?)

A „pléba” borsóleves és hal. Annyira finom, hogy a gyerekeim, akik általában semmilyen idegen ízt nem fogadnak el, kétszer szedetnek maguknak. Zoltán atya eközben sűrűn töltögeti a felnőtteknek a katolikus pálinkát meg a bort, s egyre vörösödő arcából arra következtetek, hogy magától sem tagadja meg ezeket. A hangulat emelkedtével teológiailag is alá van támasztva az iváskényszer: „Hol laknak az angyalok? – Mennybe!” – vezényel Zoltán atya, s a soros pohár engedelmesen bemegy. „Melyik a legerősebb bor? – A misebor, mert csak egy issza, mégis egy egész templom énekel.” – a vendégek isznak, és együtt kacagnak a plébánossal.

Szállásunk az egyik szakácsnő, a "szófukar" Jolán házánál van. Olyan csöpp a szobánk, hogy a negyedik ágy helyett egy szivacsot kell kihúzni az egyik ágy alól, s ha azt elővesszük, nem lehet kinyitni az ajtót. A kert végében folyik a Küküllő, a telken pisztrángostavat is ásott Zsigmond, a szófukar Jolán ura. „Vegye ki, kedves, a szekrinbű a cihát, mer' az uramat, a Zsigmondot, azt hejába kíri, bérúgott a' tennap este, s csak a tökit mereszti ilyenkor” mondja nekem a szófukar Jolán.

Másnap Parajdra megyünk, a sóbányába. Ránk is fér, az egész napos utazás a száraz levegőjű kisbuszban nem kedvezett a légutainknak. Először buszra szállunk, amely levisz a föld gyomrába, aztán még vagy 500 lépcsőn még lejjebb kell gyalogolni. Odalenn, a sóbányában hihetetlenül tiszta a levegő, krónikus légúti betegségek gyógyítására is használják. Van lenn egy rendkívül impozáns templom, óriási játszótér, élelmiszerbolt, kávézó, könyvtár, internet, lehet pingpongozni, tollasozni, meg csak nézelődni is, és ki tudja, hogy, de egy kilométerrel a földfelszín alatt a mobiltelefonnak van térereje. Az a másfél óra is sokat jelent, amíg lenn vagyunk, de az igazán betegeknek állítólag egy-két héten át napi 6-8 órás kúrákat írnak elő.

Visszafelé Korondon állunk meg, ahol kipakolják a híres kerámia mellett a kínai dísztárgyipar teljes választékát is, na, ez elég lehangoló.

Székelyudvarhely főterén bóklászunk másnap, van itt egy pár évvel ezelőtt felavatott, székely, illetve székely kötődésű nagyságok mellszobrait bemutató szoborcsoport. Egyszerre, mintha csak a földből nőtt volna ki, megjelenik közöttünk egy koromfekete cigánygyerek: „Akarják-é, hogy beszéljek a szobrokról?”. Akarjuk, persze, pénzt adnánk neki, de elhárítja: „Elébb elmondom". És Barnabás úgy negyedórát beszél szép, összefüggő, kerek mondatokban az ábrázolt nagy emberekről, Csaba királyfitól Wass Albertig. Hallhatóan betanult szöveg, nem mentes az anyaországi belpolitikára való áthallásoktól (illetve attól, ahogyan arról a betanításban közreműködő tanító úr gondolkozik), de mégis, megható, hogy ez a szurtos kölyök mi mindent tud. „Hát te olvastad-e az Ábelt?” - kérdezem Barnabást, nem jön zavarba, „Majd elolvasom”- feleli - „ha ráérek”. „Mi leszel, ha nagy leszel?”- kérdi másvalaki, „Idegenvezető”- feleli Barnabás, s én egész nap azon tűnődöm, milyen sors jut ennek a gyereknek,  lesz-e jó szándékú felnőtt, aki segít valóra váltani az álmát, vagy lehúzza örökre a nyomor és a bélyeg, hogy ő a még a kisebbséghez képest is a kisebbséghez tartozik.

Közben váratlanul megjelenik Barnabás nyolc tesója, kisebbek, nagyobbak. Távolodva látjuk, hogy a tesók körbeveszik Barnabást, lenyúlják a frissen keresett pénzt, aztán eltűnnek a sarki fagyizóban, ő meg ott mászkál, s várja, hogy újabb turisták kerüljenek elő.

Segesvár középkori városmagja (Drakula szülőhelye különben) a világörökség része, na, itt a gyerekeim, mint afféle áldozati bárányok jönnek-mennek - itt gyerek nélkül könnyebb lett volna. Azért egy fagyival sikerül őket is megvesztegetni. Ahogy szembejön egy pár, babakocsival botladozva, eszembe jut, hogy ezt, ha majd a Porontyon tudósítok, el ne felejtsem megemlíteni: Segesvár óvárosát nem babakocsizáshoz és kerekesszékezéshez igazították, a Diák-lépcsőn is csak gyalog lehet végigmenni.

Este a falubéli műkedvelő színjátszókör előadására megyünk, Illyés Gyula Tűvétevők c. parasztkomédiáját adják elő. Lenyűgöző. Egy 1200 lelkes falu kiállít egy olyan profi előadást a falu lerobbant iskolájának színháztermében, telt ház előtt, hogy a könnye folyik mindenkinek a röhögéstől, és az emberek ennek örülnek, látszik, hogy jó látni a szomszéd Vendelt meg Borit a színpadon. Aztán bál van, de nekünk pizsamaosztás, a lányom így is elalszik az előadás végére az ölemben.

Az utolsó napon a Békás-szoroshoz megyünk. Vegyes érzelmek viaskodnak bennem, elakad a lélegzetem a természet csodáitól, de nem értem, hogy lehet, hogy erre ennyire nem vigyáz senki, pedig állítólag nemzeti park. Más vidékeken, úgy sejtem, korlátoznák a belépést, itt akadálytalan a gépkocsiforgalom, az út mentén bóvlibazárok tömkelege, a patakban gumiabroncsok, másutt egy vízesés aljában pillepalackok százai örvénylenek.

A Gyilkos-tónál igazi, parázs felett sült kürtőskalácsot eszünk, és itt a gyerekek remek játszóteret is találnak.

Este, míg én a másnapi indulásra készülve pakolászok, a gyerekek a szófukar Jolánék kis fekete kutyájával játszanak. A csöpp kis pulikölyök hálás a játékért, boldogan bukdácsol a nyomukban. „Vigyük haza, Anya!”, rimánkodik a fiam. Zsigmond a falnak támaszkodva nézi őket. „Inkább te maradjál itten”, mondja a gyereknek. „Kéne a fiúgyerek a kapa s kasza mögé.” A gyerek zavartan vigyorog: „Jó lenne... Internet van?” Zsigmond megpödri a bajszát: „Internet, a' nincs. De maj' béköttessük.”

Brumibaby

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2010.04.18 23:03:38bajor gizella

    nagyon furcsa hogy ilyen nagy vita lett a tegnapiból, és hogy mennyien félreértették amit írtam. én nagyon szeretem Erdélyt, nem szeretem ha valaki azonosítja őket a korondi kerámiákkal, meg a furcsa beszéddel, és rácsodálkozik a műanyagra, mintha máshol nem lenne.
    Klisés vagyok tudom.
    A romániai magyarság politikája meg igen szar, de a miénk is, nem tudom mit várunk mégis.
    Szóra se érdemes.
    Baud, nekem nagyon furcsa hgoy felhozod a cigányokat, meg asszem rosa probálkozott a zsidókkal val párhuzammal. én cigány-zsidó-leszbiként minden elkövettem hogy a társadalmam befogadjon engem. Egyenlő bánásmódot szeretnék, és azt hogy ne fenyegethessenek bevagonírozással, ne mondják rám hgoy uborkaszedő, vagy ne mondják azt hogy a szexuális ingerenciáim betegek. Ugyanoolyan papírjaim vannak mint mindenki másnak, és kurvára nem vágyok egy másik állam papírjaira,vagy oltalámra, vagy nincs kedvem mini leszbi-zsidó-cigány autonómiát alakítani.
    Ettől függetlenül mivel sokkal nagyobb arányban élnek ott magyarok mint mondjuk itthon leszbikusok nem vitatom el az esetleges kezdeményezéshez való jogot. viszont román szemszögből nézve kurvára nagy pénzkidobás, gond és meg nem oldott probléma az ottani magyarság folyamatos "izmozása". persze furcsa lenne magyar szemmel a román oldalt nézegetni, nem is teszem. őszintén remélem hogy megmaradnak a magyar települések, még ha ehhez a díszturisták pénze kell akkor is. max nekem ezek a helyek nem lesznek annyira "must have" kategóriások.

  • 2010.04.18 23:10:38baudolinA

    BG,
    a magyar államnak is nagy pénzkidobás lenne a romákat integrálni. Szerintem mégis jól teszi, ha megpróbálja. Egyébként pedig ha olyan nagy pénzkidobás a román államnak, akkor annál inkább támogathatná az autonómiát vagy a függetlenséget, mert akkor helyi intézményektől függne egy csomó minden. Vagy visszaadhatná az összes intézményt a régi tulajdonosoknak. Ja, hogy az a bevételek elég fontos részétől is megfosztaná?

  • 2010.04.18 23:12:25Rosa Rugosa

    Egy szót se szóltam a zsidókról. Eszembe se jutottak. A cigányokat hoztam fel.

  • 2010.04.18 23:14:21baudolinA

    Amúgy Romániában bőven dobnak ki még pénzt másra is: romák, moldvai állapotok, Duna-delta, huszadik szobor, 15. felesleges állami büfészak. De valahogy mindig a magyarok izmozása fáj mindenkinek. Röhej. Ha a román államnak pénzkidobás engem egyenrangú állampolgárként kezelni, akkor ne tegye. De akkor ne várjon el semmiféle lojalitást sem.

  • 2010.04.18 23:16:24bajor gizella

    rosa, te kérdezted hogy engem miért zavart annyira a fjagyűlölet hogy elmentem otthonról.

    baud, teljesen egyetértek veled.

  • 2010.04.18 23:31:51Rosa Rugosa

    Ja értem, feltettem neked egy kérdést, így felhoztam a zsidókat, elnézést.

    "...és kurvára nem éreztem azt hogy valami emberfeletti küzdelmet folytatnának a magyarásguk megtartásáért.Románia egy része Erdély, van önálló pártjuk is, ami el van baszva rendesen, és nem nem a románok szedik szét. Eleve EU-s tagország, nem tudom miről beszélünk. "

    Ezt írtad és én erre kérdeztem a következőt:

    BG
    Te eddig pont azt hangoztattad, hogy azért mentél el Mo-ról, mert utálod ezt a fajgyűlölő szemléletet, ami itt van.

    Pedig a miénk is Eu tagország. Nem?
    Tehát csak arra gondoltam, hogy ennek fényében akár te is folytathatsz kűzdelmet a jogaidért.
    Még mielőtt nagyon mögélátnál a dolognak.
    Mert nincs mögötte semmi, én csak a kettős mércét éreztem benne.

  • 2010.04.18 23:33:07a szív fészkei

    Bocs kicsit elkanyarítok: voltam az Élet menetén, több mint tízezred magammal. És én még éltmeben ennyi rendőrt nem láttam. 50 rendőrautó/busz, az úton Szent István parktól a Dagályig végig sorfalat álltak, saját rendfenntartók - szóval mindenki azt mondta, hogy most már nekünk ennyire kell félni?

    Picikkel, kutyákkal, öregekkel mentünk, töknyugis volt, semmi atrocitás. De az érzés szar, hogy ennyi egyenruhás kell mellénk, mert különben... Hallottam rendezőket, hogy milyen telefonok voltak.
    Szóval néha nem teljesen érezheted magad otthon, ahol 58 éve élsz.
    Én nem szoktam beparázni ezen és nincs becsomagolva a bőröndöm - hová mennék?? - mert senkinek nem teszek ilyen szívességet, nyasgem. De hát fura volt.
    Persze kampány is rácsimpaszkodott az egészre, nem is hallgattuk meg a dumákat, mentem anyámat fürdetni. Állítólag a Rogán is beszélt, én csak a Schifferéket láttam.

  • 2010.04.18 23:40:06bajor gizella

    igen utálom a fajgyűlöletet, főleg hogy nem gondolom magam egy fajnak, se rassznak, se semminek. a magyarok Erdélyben viszont sokkal többen vannak, és önállósgot és más jogokat szeretnének a többiekétől. emellett benne van az is hogy nem szeretnének megkülönböztetést valamint kirekesztést, csak a kettő valahogy nem fog összestimmelni sose. Ezért semmilyen összefüggést nem látok mondjuk zsidók és erdélyiek között.
    A cigányokkal is más a helyzet, mert alapvetően Erdélyben a magyar kultúra más polcon van mint a cigány. eleve a cigány nem is kultúra, és a kisebbséget is csak pejoratívan szokták emlegetni. A cigányoknak van egy viccszínházas önkormányzatuk meg egy győzikéjük aztán slussz. cigány egyetem?? ne vicceljünk már. itt nem integráció hiányáról van szó. ott még nem tartunk.

  • 2010.04.18 23:42:23Rosa Rugosa

    Nem is kell elmenni sehova.
    Ezt a sok kretén hullámlovas, nádszálként hajladozó politikust kéne elküldeni 3 hónapos szibériai terepgyakorlatra, amint kiejtik a szájukon, hogy épp melyik rendezvényen fognak hazafias vagy épp bűnbánó arcot vágni.
    Ahogy a helyzet épp megkívánja.

  • 2010.04.18 23:46:14Rosa Rugosa

    A romániában élő magyarok száma majdnem úgy aránylik a román népességhez, mint a magyarországi cigányok száma a magyar népességhez.

  • 2010.04.18 23:47:25Rosa Rugosa

    Ha semminek nem gondolod magad, akkor nem érezhetsz kirekesztést sem.:) Nem?

  • 2010.04.18 23:47:55a szív fészkei

    Volt olyan élményem is, hogy a már említett tátrai teleléskor szállodában laktunk, nagyon fincsi kajával, ellátással. Nem beszélt magyarul a személyzet, de hogy értették, az tuti.
    Na egyik nap valaki közülünk - híres külpol újságíró volt az ántivilágban is - teli szájjal, hangosan fikázta az egész ellátást, a kiszolgálás ritmusát, mindent hangosan lenézően. Noha igaza e volt semmiben. Látszott a felszolgálókon, hogy szikrázik a szemük: tudták, miről van szó, bár ők rezzenéstelenül tették a dolgukat tovább. Újabb híveket szerzett ez a barom a majdani Slotának. És fel se fogta, még büszke volt magára, hogy megaszonta!

    Gondolkoztam, hogy menjek-e és mondjam-e neki, hogy faszkalap, álljon már le. De ahol ő volt az über, azon a munkahelyen akkoriban csak 1 kis titkárnő voltam, dupla 0 hozzá képest, hát hogy jöttem volna ehhez.
    Mindig próbáltunk mosolyogni a nőkre azontúl, hogy lássák, nem minden magyar sudribunkó. Nagyon pocsék érzés volt.
    És hány ilyen van, aki fel se fogja, ha nem beszélik de érteni értik sokan a magyart határon túl. És harsogják a szörnyűségeiket.

  • 2010.04.18 23:48:06bajor gizella

    jah. csak nekik a magyarok mellett van még jó sok cigányuk is.

  • 2010.04.18 23:58:14bajor gizella

    attól még hogy zsidó származásom van, nem muszáj elhinnem hogy ez egy külön faj.

  • 2010.04.18 23:58:32Rosa Rugosa

    És akkor mi van?
    Ez hogy jön ide?

  • 2010.04.19 00:01:04a szív fészkei

    Na akkor csinálok kis habverést egy srácnak, aki Kárpát-Ukrajnából jött át tízvalahány éve 20 ezer összeéhezett forinttal:[link] És tényleg egyedül ért el mindent, ahová most elért :-) És szerény maradt és nem úgy állított be, hogy határon túli vagyok, ide nekem mindent! Eszelős hanga és tánctudása van.

    Mert Kárpát-Ukrajna még nem Eu (lesz-e??), nem is tudja még idehozatni a szüleit, pedig iszonyat nyomor van odaát. Ott lehet kemény a világ még mindig...

  • 2010.04.19 00:01:48Rosa Rugosa

    Magyarországon nemzetiségi kisebbségek vannak. Ha jól tudom 12, vagy 13.
    Nem tartoznak ide a zsidók.
    Nézz utána.

  • 2010.04.19 00:02:48a szív fészkei

    bg faj egy van, az emberi Mi fajta lehetünk, ha egyáltalán :-). Bár jó sok gént rázogatott össze bennünk a 5700 év ugye. Vöröstől a tejfelszőkéig, szénfeketétől a barnáig.

  • 2010.04.19 00:14:46bajor gizella

    egyről beszélünk.
    ezért furának tartom a fajgyűlölet szót magát is. mondjuk én nem bírom az izraeli politikát, a zsidókat se, de nekem lehet. viszont imádom hogy zsidó vagyok. nem találom nemzeti kisebbségnek se magamat, vallásnak se, mert hát annyira mégse az.
    ha valaki tudná definiálni hogy mi vagyok mondjuk, akkor lehet nem utálnám annyira a napi szintű hülyeséget ekörül. én nem a "fajgyűlölet" miatt mentem el otthonról. sosem állítottam ezt. benne volt abban az élhetetlenségnek nevezett masszában amibe belefért az anyagi ellehetetlenülés, a kultrális odanemillés, a kiszámíthatalanság, és a kilátástalanság is. ezek pedig a furcsa élethelyzeteimből adódóan alakultak ki. az élethelyzetekben benne van hogy zsidó vagyok. nyugati emigráns családtagok, amerika lehetősége, a gyors emlékezés és gyors felejtés, a könnyen elindulás és a filmes háttér. katyvasz ez rendesen. most különsöen arrogns vagyok a témát illetően, mert egy jiddis könyvet olvasok, nem értem már csak jó ha a felét, kérdezni meg nem tudok kitől...

  • 2010.04.19 07:09:44Lapis Lazuli

    Szív: _Tudtam_ hogy elmész... :-)

  • 2010.04.19 08:05:01Brumibaby

    Visszavonom a bocsánatkérést. Nincs is a szövegben csöpp falu. Csak csöpp szoba, meg csöpp kutya.
    (szmájli)

  • 2010.04.19 08:26:41Kockásfülűnyúl

    Rosa: 13 regisztrált nemzeti kisebbséget ismernek el nálunk.A zsidóság nem nemzeti kisebbség, hiszen bármelyik nemzeti kisebbségben lehetnek zsidó vallású emberek.
    Egy előadáson megkérdezte az előadó, h ki hogyan definiálná saját identitását.A többségnél az első megnevezett identitás a magyar volt.Majd a nem (nő, férfi), aztán színesebb volt a kép, akadt akinek az apa-anya identitás, ref.-kat., ill. a patriótáknál a közvetlen lakókörnyezet.
    Volt egy ukrajnai magyar csoptársam, az ő első számú identitása a magyar volt:)
    A kategorizálás, címkézés során valahogy elvész maga az ember.

  • 2010.04.19 08:34:57Lapis Lazuli

    Identitás: az vagy aminek _magadat_ tartod, DE ugyanakkor az vagy aminek _mások_ tartanak téged. Én azt szoktam mondani, mikor engem kérdeznek, hogy mindenkinek többes identitása van, csak az nem mindegy, hogy mik. Van, ami könnyen összefér, van ami nehezebb. Nekem dolgoznom kellett azon, hogy harmóniába hozzam az identitásaimat. És az a meló, h a többiek szemében mi vagy, na az sosem ér véget.

  • 2010.04.19 08:35:24Auguszta Romanova_2

    Amúgy Romániában bőven dobnak ki még pénzt másra is: romák, moldvai állapotok, Duna-delta, huszadik szobor,


    Most komolyan azt gondolod hogy egy egyedi okoszisztemara aldozott penz kidobott penz???
    anyam borogass.

  • 2010.04.19 08:42:50Auguszta Romanova_2

    Azzal egyetertek,hogy az anyanyelv az egy,amit eloszor tanulsz meg.
    Mert pl hiaba beszelek en nagyon jol romaul,magyarul tudom mi az hogy gém, meg mara,de ezt romanul nem tudnam elmondani.Viszont egy hivatalos kervenyt keptelen vagyok magyarul megirni,es orvosi nyelvet csak romanul tudok.

  • 2010.04.19 08:47:28Kockásfülűnyúl

    Persze, egyén függő, h kinek melyik identitása a legfontosabb.De a tapasztalataim szerint az első helyen a nemzeti identitás áll.Az erdélyi magyarok kb. 55%-a első helyen magyar, aztán román.Több kutatást is végeztek ezzel kapcsolatban.Mondjuk, ahogy telik az idő, generációtól függően ez folyamatosan csökken.

  • 2010.04.19 10:15:32baudolinA

    Rita,
    nem mondtam, hogy kidobott pénz. Azt mondtam, hogy sok pénzt dobnak (költenek) másra is. De nem fogalmaztam pontosan, ebben igazad van. Egyébként amikor a deltát leírtam, nem az egyedi ökoszisztémára gondoltam (amire sajnos nem következetesen "dobják ki" a pénzt, hanem összevissza). Hanem az ott élő emberekre, az elszigeteltségükre, betegségekre.

    Azt írod, hogy az orvosi nyelvet románul tanulod. Nem lenne jobb, ha magyarul is tanulnád (a román mellett akár)? Így két nyelven értenéd és tudnád elmagyarázni.

    Kockásfülűnyúl,
    még régebb olvastam egy tanulmányt arról, hogy Kelet-Európában sokkal erősebben megjelenik a kulturális identitás fontossága. Ott van ugye a kulturális nemzet és a politikai nemzet közötti különbség, amit a nyugatiak nem igazán értenek. "Első helyen magyar, aztán román" - ha úgy kérdik meg tőlem, hogy magyar vagyok-e vagy román, akkor a magyarral válaszolok, mert a kulturális identitásom az erősebb, arra gondolok először (nem véletlenül). Ha viszont azt kérdik, milyen állampolgár vagyok, akkor egyértelműen a román a válasz. Szerintem a kérdésfeltevéstől is függ a válaszok milyensége.

  • 2010.04.19 10:32:17Auguszta Romanova_2

    Azt írod, hogy az orvosi nyelvet románul tanulod. Nem lenne jobb, ha magyarul is tanulnád (a román mellett akár)? Így két nyelven értenéd és tudnád elmagyarázni.

    nemtom,lehet.
    nem volt nehez igy se.
    vagyis nem a nyelv miatt volt nehez.

  • 2010.04.19 13:30:35Kockásfülűnyúl

    Kárpát Panel 2007 és Kárpát Projekt- mindkettő nagyon izgalmas és érdekes kérdéseket boncolgat ebben a témában.Már ha érdekel valakit:)

  • 2010.04.25 20:45:08Auguszta Romanova_2

    Mi?
    Lesz 2-os allampolgarsag erdelyiknek?
    Hogy?


    Riszegteto az egy dombnak a csucsa.

  • 2010.04.25 21:16:36Brumibaby

    cochran,
    remélem, ennél még sokkal több és nagyobb boldogság is lesz életedben.

    A népdal múfajáról pedig:
    „eredete ésalkotója rendszerint ismeretlen, szóbeliségben él, fő jellemzője az állandó variálódás (változás), dallama és szövege szerves, de nem szétválaszthatatlan egységetalkot. […] Közösségivé válása és továbbhagyományozódása során az egyéni, eset-leges jegyek letörlődnek, és a változatok közös stílussajátosságokat öltenek” (Katona Imre: Líra ((magyar folklór. Szerk. Ortutay Gyula, Bp. 1979.)) Idézi: Baranyiné Kóczy Judit: Orientációs metaforák a magyar népdalok természeti kezdőképeiben.

    Az állandó variálódás következtében meg lehet kérdezni egy tucat kalotaszegit is, akkor is csak egy változat lesz, amit ők ismernek (és még az se biztos:))

  • 2010.04.25 21:18:00Auguszta Romanova_2

    nem ez igy van Riszeg ....az osztalytarsaim mindig a Riszegtetore mentek majus 1 re berugni.en sose menetem mert nem ittam.De ma mar banom.
    Részeg tetonek hivtak a riszeg helyett.

  • 2010.04.25 21:24:23Brumibaby

    cochran
    a település neve Körösfő.

    A népdaldefiníciót nem látom értelmesnek tovább sulykolni, inkább belátom, azzal, hogy három legénnyel arattattam a zabot, aláástam a nemzet egységét és a gyerekeim értelmi fejlődését, szóljon valaki a gyámhivatalnak.

  • 2010.04.25 21:30:20Auguszta Romanova_2

    Ha pl lanyok eneklik akkor meg tud valtozni a szovege.
    pl elmennek a fonoba,megtargyaljak a dolgokat es mindjart legennyel lesz a szoveg.:D

  • 2010.04.25 21:31:42Brumibaby

    No, hát így érthető, hogy nem figyeltél, vagy hogy a választottad rádnézett és a szerelemtől elfelejtett helyesen intonálni.

    Hátha most:

    [link]

  • 2010.04.25 21:33:46Brumibaby

    Nagy kő esett le a szívemről.

  • 2010.04.26 06:53:59Brumibaby

    A "Marosmenti fenyveserdő aljában.." tekintetében szerzői jogi szempontból igazad van, ui. az nem népdal, henem egy magyarnóta, a szerzője Gömöry Sándor, mondjuk én nem reklámoznám vele az éttermemet, bárhool legyen is, de ez már ízlésbéli kérdés.

    Magyarországon is sokan hívják a Körösöket Kőrösnek, ami tévedés. És ezzel nem kívánom vitatni Kiskőrös, Nagykőrös meg Csomakőrös létezését sem.

  • 2010.04.26 11:34:29Rosa Rugosa

    ...

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7

Blogok, amiket olvasunk

STÍLER 4 ruhadarab, aminek nincs helye egy stílusos nő ruhatárában

A nagy őszi gardróbcsere remek alkalom arra, hogy megszabaduljunk néhány olyan holmitól, ami csak a megvásárlás pillanatában tűnt jó ötletnek. A divat változik, trendek jönnek-mennek, de biztos lehetsz benne, hogy a most következő cuccok nélkül igenis, lehet élni. Ráadásul egy magabiztos, stílusos életet.

KERTÉSZ Így gondozd ősszel a csónakorchidádat

Most, hogy ránk rúgta az ajtót az ősz, egyre jobban figyelünk a szobanövényekre. Az orchideák különösen népszerűek. ennek oka lehet különleges szépségük, szokatlan megjelenésük, vagy éppen az, hogy a meleg trópusi tájak hangulatát hozzák közel, ami télen különösen jóleső érzés.

OTTHONTÉRKÉP Elfogytak a zuglói garázsok

Fizetős övezetté vált a XIV. kerületben az Örs vezér tere és a Felvonulási tér környéke is. Ráadásul nem csak hétköznap, hanem szombat-vasárnap is. Gondoltuk, megnézzük, milyen a garázshelyzet a kerületben. Aztán koppantunk.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta