SZÜLŐSÉG

Óvakodj a vérnyulaktól!

2010. április 3., szombat 15:53

Közeleg a húsvét. Gyerekkoromban minden nagyobb forgalmú aluljáróban ilyentájt lopott ibolyát, lejárt szavatosságú csokinyulat, valamint jelentős mennyiségű  élő nyuszikezdeményt árultak. Szegény kisnyulak, nem tudom melyik járt rosszabbul, amelyik elkelt és behurcolták valami panellakásba egy rakás visító gyerek közé, vagy amelyik a nyakán maradt az árusnak, aki esetleg jobb híján kihajította őket az első zöldebb sarkon. Azóta már minden évben előre mondogatják az állatvédők, a felelős gyerekpszichológusok és egyebek, hogy élő nyulat lehetőleg ne vegyünk húsvétra, ha nincs nagy kertünk, sok türelmünk vagy egy könyvünk „a 100 legjobb étel nyúlhúsból” címmel. Utóbbi esetben azonban jelentős ellenállásra számíthatunk a saját gyerekünk részéről. És az állatkert sem veszi már át a megunt tapsifüleseket.

Mégis veszik a kisnyulakat, tavaly a szembeszomszéd unokája kapott egyet, ott kuksolt szegény a garázsban. További sorsa ismeretlen, de pár hónap múlva már nem volt ott, Pista bácsi pedig utcaszerte ismert kitűnő bográcsos ételeiről, amivel előszeretettel kínálgatja a rokonokat-ismerősöket.

000 DV597065

Nekem nem volt nyulam soha, de van olyan barátnőm, aki kiskora óta tart mindenféle állatot, gyerekkorában negyedik emeleti lakásuk mindenféle jószággal volt tele, talán épp csak a pónilovat vagy a cerkófmajmot kivéve. Volt ott csincsilla, amelyik nyomtalanul tűnt el a panel lépcsőházában, szopornyicától elfogatlanodott kutya, papagáj és szalamandra, és persze a nyulak, a híres nyulak. A felnőttkori nyulakról sok muris történet kering azóta is.  Íme egy csokor ravaló, figyelmeztetésül azoknak, akik esetleg hajlandóak lennének húsvéti nyuszikát venni a kiskorúnak.

Normális ember Valentin vagy hasonló napra virágot, csokit ajándékoz. Ők leendő férjével viszont nyulat vettek, amely a fiú három másik egyetemistatársával közösen bérelt Ráday utcai lakásába került. Elfelejtettek szólni, hogy a példány nem szobatiszta, és nem is nagyon tanítható. A srác filozofikus nyugalommal tűrte a nyuszi mint szerelmi zálog húzásait, bár egyszer megemlítette: „a nyúlszar az semmi, összesöpröm percek alatt, hanem amikor a párnádon nyúlvizeletet találsz….”

Aztán összeköltöztek, megszületett közös gyermekük. A nyulat kizárták az erkélyre, már amikor sikerült. Egy meglehetősen érdekes napon például nem. Meleg nyár volt, a férjjé avanzsált srác egyedül volt otthon, alsógatyában heverészett a pár hetes baba mellett, az IKEA garanciális ágyszerelőjét várta, mert az alkotmány nemes egyszerűséggel összerogyott. A nyúl, kihasználva az alkalmat, beszökött a lakásba, egyenesen a félig megrogyott ágy alá.

A védőnő pont ezt a napot választotta látogatásra.

Kissé kínossá  vált egy idő után a csevej, mivel az ifjú apa szeme egyfolytában ide-oda cikázott, a védőnő pedig nyilván azt gondolhatta, hogy talán az illegális szerető rejtőzhet a szekrényben, az ágy alatt vagy isten tudja hol. Végülis a baba egyben volt, volt ágya, ruhája és fürdőkádja. Menni készült tehát, épp az ajtóban köszönt el, amikor a nyúl, kihasználva a lankadó figyelmet, előmerészkedett az ágy alól. Ifjú barátunkban ettől megfordult a borjú, és harsány „na megvaaaaagy te rohadék!” felkiáltással vetette magát rá, már épp a füleinél fogva lengette a pánikszerűen távozó védőnő után (akit többé nem láttak), amikor befutott az ágyszerelő. Nem maradt sokáig.

A nyúl pár évre rá elköltözött az örök vadászmezőkre, kinagyított fényképe alatt gyászolták harsányan. Annyira, hogy a baráti társaság több tagjának eszébe jutott, meg kéne valamivel vigasztalni őket. Sajnos nem beszéltek össze, tehát a legközelebbi születésnapon többen is gyanús nagyméretű csomagokkal állítottak be.

A csomagokban természetesen kölyöknyulak voltak. Mindenféle színben, fajtában és méretben. Kettőt megtartottak, akkorára nőtt mind a kettő, mint egy csővázas hátizsák, ezek is az erkélyen laktak.

Hálistennek nem szaporodtak, mivel mindkettő fiú volt. Ezzel együtt bárkinek, bármely pillanatban hajlandóak voltak haladó nemi felvilágosító bemutatót tartani, ezért 12 éven aluliaknak ezentúl tilos volt az erkélyre menniük felügyelet nélkül. Kivéve a házigazdáék gyerekét, neki már mindegy, kisfiam, azért hittanon légy szíves ne meséld el. Mi az hogy már késő….?

Amikor ezek is átugráltak a mennyei mezőkre, némi szünet következett, a barátnőm elfoglalta magát egy válással, és csak pár év múlva ment el ismét egy állatkereskedés előtt. A nyúl a kirakat sarkában gubbasztott, „AKCIÓ” felirattal és egy szerény összeg megjelölésével a feje felett. Ez volt a csapda, az áldozat gyanútlanul besétált, és csak mellékesen megkérdezte, a nyúl miért akciós?

Egy legendás vérnyúl
Egy legendás vérnyúl

A tulajdonos úgy döntött, nyílt lapokkal játszik.

A nyúl agresszív. Támad és harap. Nem kell senkinek, házi kedvencnek tökéletesen alkalmatlan, de ezt a fajtát sütni sem szokták.

„És akkor úgy éreztem, meg kell vennem”-fejezte be hősünk a történetet. Bori, a vérnyúl pedig hű maradt önmagához, hazafelé kétszer harapta meg megmentőjét, a lakásban azonnal megszökött, nyúlbogyótengert szórva mindenfelé. Utána kirágta a ketrecét, megharapta a famíliához érkező összes vacsoravendéget.  Amikor meglátogattuk őket a balatoni nyaralóban, a lányom rábökött egy csukott ajtóra, hogy ott akar aludni.

Ott nem lehet, az a nyúl szobája.

Anyámnak ne mondd el, úgy tudja, ketrecben van, nyitotta ki az ajtót vendéglátónk némileg restelkedve.

Bori a viaszosvászonnal letakart ágyon kuporgott mogorván, körülötte ízléses installációként nyúltáp, víz és nyúlbogyó. Fejedelmi rezidencia volt, de amikor észrevett minket, megpróbált a lábunk közt kislisszolni az ajtón, szerencsére a bejárati ajtó csukva volt.

Azóta már ő is az örök vadászmezőkön harapdálja Szent Péter bokáját, közeledik a húsvét ismét, a barátnőmnek kéne venni valami ajándékot. Esetleg egy…

Itt tartok épp, mikor besomfordál a  szobába a lányom. Anyaaa, veszel idén húsvétra nyuszikát, mint a Benedeké, vagy olyat mint a Bori?

A Boriiiiiii?

Beszámítja a biztosító ablakrács helyett, mint objektumvédő intézkedést? A nyúlbogyó fűtőértéke közelíti vajon a pelletét, ha veszünk egy vegyes tüzelésű kazánt?

Na jó, abbahagyom. És aki a gyereknek nyulat hoz húsvétra, azt nyílt tűzön megfőzöm paprikásnak (esetleg ráküldöm a Magyarok Nyulai mozgalmat).

Nektek volt már húsvéti nyulatok? Csokinyúl, plüssnyúl, tárkonyos nyúl nem ér, az a gyáva nyúl sem, aki megint elmulasztott jegygyűrűt venni.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2010.04.03 16:16:19lúzer_

    Volt több is... Az egyik eltörte a lábát, amikor a huzat rácsapta az ajtót. Annak rendje és módja szerint be lett gipszelve, aztán úgy ugrabugrált hetekig.

    Egy ismerőshöz került, aki tenyésztette őket, a töröttlábúnak lettek porontyai is.

  • 2010.04.03 16:20:50sztroberi

    nekem most is van. legjobbfej állat a világon. :)

  • 2010.04.03 16:21:04szösznyúl

    Nekem volt! Egy tunderi, hosszuszoru torpenyul, Karamell, aki matuzsalemi kort ert meg. Szobatiszta volt, es remek labmelegito teli esteken :) Imadtam, azota is gondolkodom egy ujabb nyulon, csak most nem lenne tul praktikus, nincs eleg hely.
    Ja, es kiskoromban apam minden husvetra nyulat es kiscsirket vett, egyet-egyet ocsemnek es nekem. Hozzatennem, hogy haromgeneracios kertes hazban laktunk, paraszti szarmazasu nagyszuleimmel, akiknek az allat az eheto, ehetot ad, egereszik vagy hazat oriz, a tobbi az minek. tehat ezek pelyhes plussallatbol haszonallatta nottek (es nem mellesleg meg lettunk tanitva a veluk valo banasra), oszre pedig rantott csirke es nyulporkolt lett beloluk.

    Ez utobbi eleg traumatikus volt mondjuk, mikor rajottem az osszefuggesekre... Nyaralasbol hazaterve porkolt ebedre, majd en mentem volna koszonni Hopihenek, de draga nagyanyam rezzenestelen arccal kozolte, h abbol volt a porkolt. Evekig nem ettem nyulat, pedig nagyon szeretem az izet.

    Ize, boldog husvetot! :D

  • 2010.04.03 16:27:04cozumel

    Klasszikus:
    hol a szorny, a nyul mogott? :D:D:D

    [link]

  • 2010.04.03 16:28:27Wish1973

    öcséméknek volt nyuluk. szegény, nagyon buta példány. folyton megrágta a kábeleket, semmiféle pavlovi reflexet nem lehetett nála előcsalogatni. így aztán el kellett költöztetni vmi vidéki ismerőshöz. nem lett belőle ebéd, viszont kiderült, h vsz. a saját neméhez vonzódik. legalábbis a befogadó szt mindkettő hím, mégis nagy orgiákat szoktak csapni

  • 2010.04.03 16:31:55Miss Marple

    Tavaly az egyik ismerős család "bérelt" a kisfiuknak egy nyulat két hétre valami tenyésztőtől. Aztán amikor a hatéves kisfiú kicsit szomorkásan közölte a nagylányommal, hogy sajnos a nyuszinak haza kellett menni az Igazi Húsvéti Nyuszihoz, az egyébként tényleg komolyan vallásos leánykám megnyugtatta: "A Nyúl adta, a Nyúl elvette, áldassék a Nyúl neve!"

  • 2010.04.03 16:39:55Miss Marple

    Ja és a poszton igen nagyon röhögtem!

    Még egy sztori jut eszembe: az alig használt, kissé ütött-kopott nyulacskát a szülők elvitték a panelból falura a nagyihoz, aki úgy gondolta, legközelebb kedvében jár az unokáknak, hogy azok magukhoz vehessék a kiskedvencet vadas formájában, sok zsömlegombóccal. De a két gyerek szilárdan szabotált, mondván: "Ismerős nyulat nem eszünk!" (Ez nálunk azóta is szállóige a 'házinyúlra nem lövünk' szinonímájaként.)

  • 2010.04.03 17:01:34verkaverka

    Aha, én is így lettem vega kiskoromban, mikor azokat a szárnyasokat akarták megetetni velem ebédre akikkel reggel még fogócskáztam a kertben. Ez az alapvető baj persze a húsvéti nyúllal, nem való lakásba macska helyett, megenni meg azért kevesen hajlandóak a haverjukat.

  • 2010.04.03 17:03:39másutt

    Itt nincs nyul, es mindenki hulyenek nez, hogy "igazi" nyulat keresek!
    (nem resze a szokasnak az elo nyul)
    :(((((

  • 2010.04.03 17:13:44loreal

    Nekem volt nyulam nem is egy, sőt néha igen nagy mennyiségben.
    A szüleim egy időben angóra nyulat tenyészettek..úgyhogy abban az időben évi 365 napon volt nyuszim:D olyankor apu mindíg hazahozott egyet-kettőt pár napra Húsvétkor, kicsit nyúztuk őket, aztán mentek vissza.
    Aztán mikor már nekünk nem volt, olyan is volt, hogy vettünk és pár nap után ismerős család(ahol szintén tenyésztettek nyulat) átvette.

    De volte egyszer egy nyuszim, a Gedeon, aki vagy fél évig meg volt. Nagyszüleimmel laktunk akkor, nagy kerttel. A nyuszi a kertben rohangált szabadon napközben, estére pedig az egyik kamra volt a kuckója. Nagyon édi volt, imádta a lehullott körtéket:DD
    Még olyan is volt, hogy jött velünk nyaralni. Aztán egyszer elmetünk egy hétre, és mikor hazajöttünk azt mondták Papa nem tudta őt befognu este, aztán eltünt, biztosan átszökött a szomszéd kertbe(lakatlan volt).
    De az az igazság, hogy van nekem mostanra egy olyan érzésem, hogy nem annyira magától ment ő el :((((
    Közeledett a tél és akkro nem maradhatott volona a kamrában...

  • 2010.04.03 17:13:55gyaloghurka

    Mi az hogy vérnyúl! Talán vámpír a négylábú?

  • 2010.04.03 17:15:21Szendiko

    Tizenéves voltam, amikor elpusztult az anyanyúl, és árván maradt 6 kisnyuszi. Bevittük a konyhába, a konvektor előtt tanyáztak egy ruháskosárban. Mindennap 6x kaptak tejet egy mézesüvegből, szemcseppentő-kupak cumival.Amikor nagyobbak lettek, kiugráltak a kosárból, és anya ágya mellett ágaskodtak sorban. :)
    Később áttértünk a rendes cumisüvegre, és leköltöztek hozzám az alagsori lakásba. A szülinapi bulim legnagyobb durranása a nyúletetés volt! Akkor már kb. 3 hónaposak lehettek, de a tejadagjukat követelték. Hanyattvágták magukat az ölemben, elkapták a mancsukkal a cumisüveget. Amíg az egyik evett, a többi tolakodott.
    Nyár elején kikerültek az ólba, de ritkán voltak benne, szabadon mászkáltak a tyúkok között.
    Sajnos szomorú véget értek: a foxi-tacsi keverék kutyám egy délelőtt leharapta a fejüket, amikor kidugták a kerítés lyukain.
    Utána évekig nem volt nyulunk.
    A szülinapi bulim legnagyobb slágere a nyúletetés volt.

  • 2010.04.03 17:17:11Szendiko

    Utolsó mondat sztornó:D

  • 2010.04.03 17:17:36zezse

    pár éve a nyúl 5 percig bírta falun. A macskaszállító dobozt kiraktuk, aztán pár perc múlva csak a család tacskója volt gyanús, kicsi fehér lógott ki a szájából. azt hittem lesz dráma, de a gyerek boldogan telefonált haza: anya csináltunk fejfát a nyúlnak. apuka nem adta fel, megint hazaállított eggyel( persze ő nem velünk él igy könnyű). három vadászkutya várja a kertben:( de nyúlbéla kva jó fej, remélem azért vissza lehet adni alkalomadtán.

  • 2010.04.03 17:30:03drlucifer

    Nekem voltak nyulaim. Igaz, nem panelban, hanem kertben, rendes nyusziketrecben, nagy létszámban. A csúcs a Marci névre hallgató, hatalmas termetú fiú nyuszim volt: őt simán ki lehetett engedni csavarogni, értette a nevét, és jött is, ha hívtuk. Panelba nem vennék...

  • 2010.04.03 17:30:06gillian

    Nekem sose volt, szigorú szülők + panellakás kombóba lehetetlen lett volna.
    Férjemnek viszont a családi házba vettek egyet, hogy a kölyök komolyodjék - tudjátok, felelősség az állatért, meg minden, és láss csodát, a kissé hebrencs, rohangászós, verekedős 9 éves kisfiú csodás gazdi lett, egy idő után még Gerzson társtalansága is szemet szúrt neki, így lehetőséget szerzett a családalapításra is. Végül volt vagy 20 nyuluk, mire a család befejezendőnek ítélte a kísérletet :) Az egész bagázs egy nyúltenyésztőhöz költözött ingyen, de azzal a feltétellel, hogy Gerzson megmarad ősapa nyúlnak. Így is lett, még évek múltán is meg lehetett látogatni Feri bácsinál a Gerzsont. :)

  • 2010.04.03 17:41:27mcryan__

    Vodkát kell adni a gyereknek nyúl helyett.

  • 2010.04.03 17:42:02mcryan__

    Vagy bort.. az még a nyúlhoz is jó.

  • 2010.04.03 17:43:00nohabb

    a nyul kinyul

  • 2010.04.03 18:12:48redraven

    Neem van törpe rex nyuszi itthon, + 2 patkány. Édes pofák mind, a nyuszi teljesen szobatiszta, ez egyébként nevelés kérdése, és nem igaz hogy nem tanítható. Önfejű, makacs, de a szobatisztasággal sosem volt gond. Lány a lelkem, és ami nagy előnye a macskákkal és görényekkel szemben, hogy nem sz@rik büdöset. És imádom simogatni a puha plüss bundáját. :)

  • 2010.04.03 18:21:48wakeger

    én hivatásos nyúl vagyok.sőt vérnyúl! a magyarok nyulai mozgalom pedig minden ilyen atrocitásért vállalja a felelősséget !

  • 2010.04.03 18:48:04farkasokkal tancolo

    Nekem volt több nyulam is gyerekkoromban, igaz nekünk kertes házunk volt, és kint volt a nyúl a kertben. Aztán télre valami mindig történt velük, vagy megszöktek, vagy megfogta őket egy kutya... De nagyon szelídek voltak, elémfutottak ha hazajöttem, ha leültem felálltak és a mellső mancsukat a térdemre fektették... a nyúl nagyon értelmes. Bár persze vannak köztük ilyen vérnyulak is, pl a lányom kifogott ilyet. mert neki lakásban volt 3 évig. Hogy az mit összegarázdálkodott a lakásában, az nem igaz.
    Mikor meg elutatak, akkor persze nálam volt a nyúl. Ha leguggoltam, a hátam mögé lopakodott és a seggembe harapott, ááá... őt aztán elvitték vidékre valami magányos nőstényhárembe.

  • 2010.04.03 19:24:57lúzer_

    Na, ez az "eéőször húzzuk-vonjuk-szeretgetjük, aztán nyúlpörtkölt"... ebben benne van az ember egész önzése.

  • 2010.04.03 19:54:45Starlark

    Gyerekkoromban kertes házban laktunk. Volt is élő nyuszi húsvétkor. Etetgettük ápolgattuk aztán mikor szép nagyra nőtt leadtuk a nyulas autónak és lett belőle zsebpénz :)

  • 2010.04.03 20:20:53Goldenmoon

    Nekünk egyszer volt húsvéti nyúl, nővéremmel vettük 100Ft-ért a piacon (volt vagy 20 éve: ) eléldegélt kicsit az erkélyen, egy darabig a telekről általam "kimentett" sün társaságában, majd elküldték a szüleim egy nagy nyúlfarmra, hogy boldogan éljen a többi nyuszival egy nagy mezőn.(a süni lekerült a parkba) Még meg is jelöltem a fülét egy filctollal, hogy megismerjem, ha meglátogatjuk. :) Mentségemre szólva, voltam kb. 10 éves.

  • 2010.04.03 20:35:11animmam

    Nekunk volt gyereknek, es igenis megtanulta hogy a szoba sarkaban allo ketrecben vegezte csak a dolgat, - fogalmam sincs hogyan vettek ra a szuleink - igy nalunk a nyulbogyo nem jott. Voltak viszont szetragott kabelek, agybetet, stb. Ha nem berelt lakasban laknek es tiltana a hazineni, en is vennek a kolkoknek tuti. Addig marad a hal, meg a horcsog. :-)

  • 2010.04.03 20:47:16Felicitasz

    Elképszető sztorik. Nekünk sose volt, és a kölkömnek se lesz (nagymamáméknál volt nyúl, de nem húsvéti ;-)), a történeteket olvasva meg is erősödtem ebbéli meggyőződésemben.

    (Viszont attól még kiválóan szórakoztam.)

  • 2010.04.03 20:49:58Tessina

    nekem több nyulam is volt, de ebből csak egy volt húsvéti. Olyan 10-12 éves lehettem, amikor kaptam. Vörösfoltos fehér házinyúl volt, pasi, úgyhogy szép termetesre megnőtt. A tavaszt és a nyarat a nyaralónkban töltötte, kapott egy kis faházat a kertben. Nagyon jófej volt. Bogyókat csak a kert legeldugodtabb sarkában helyezett el. Nagy melegben a szomszéd árnyékos cseresznyefája alatt töltötte a napot, ha megéhezett, és es egy kis változatosságra vágyott, átugrott a harmadik szomszédba leleegelni a káposztát (szerencsére jól fogdták, olvadozva mesélték el mindig, hogy milyen cuki volt). És egészen összetett taktikát eszelt ki arra, hogy lehet bejutni a házba. Aztán ősszel elkerült egy helyi nyúltenyészetbe fedezőkannak, de ha jól sejtem, a legvége így is az elkerülhetetlen nyúlpaprikás lett, csak kapott még előtte pár kellemes percet az élettől.
    Később volt egy pár logófülű törpenyulunk már a pasimmal. Velük nem volt akkora mázlink: szabadon nem lehetett őket tartani, mert nem voltak vevők a szobatisztaság ötletére, és őket is nagyon vonzotta az ágynemű. És ami még durvább, a kábelektől sem lehetett eltántorítani őket. A végüket vsz az okozta, hogy így ketrecen keresztül is imádták egymást a kutyával, nyalogatták egymás száját, így kaphattak el valami betegséget a közeli, gyanús parkból (ahonnan már egy beteg sünit is megmentettünk egyszer), amitől pár nap alatt iszonyatosan lefogytak, és meghaltak, mielőtt eljutottunk volna velük a dokihoz.

  • 2010.04.03 20:54:47LogiCa

    Az apukám nyúltenyészete a mi húsvéti nyulainkkal kezdődött. Ő nyulakat akart, és mi kaptuk a tesómmal az első párat. Még kicsik voltunk a gondozásukhoz, de később az általános nyári szünetekben mindig én etettem és takarítottam a nyuszikat. Ha kicsik születtek, akkor órákig is el tudtam simogatni őket. A barátnőim is mindig átjöttek nyuszikat nézni.
    Már huszonéves voltam, amikor örökbe fogadtuk a kollégám balul sikerült húsvéti nyusziajándékát (lakótelepi szerelmének vette). Hazafelé még a Feneketlen tóhoz is elvittük egy kicsit kirándulni. Aztán a fazékban végezte szegény...
    Többévnyi ellen-propaganda után még van, aki élő nyulat vesz ajándékba olyannak, aki nem tud gondoskodni róla???

  • 2010.04.03 21:14:21Rosa Rugosa

    A szomszédban a kisfiú egy éve kapott törpenyuszit.
    Szerintem átverték. Az inkább egy Belga óriásnyúl.
    Legyetek résen a nyulakkal.

  • 2010.04.03 21:17:11nyúlmama

    Hát, nekünk egyszer volt, a mama remek ötlete folytán---két hétig voltak itt, legeltettük őket a Szigeten. aztán szerncsére el tudtuk vinni őket oda, ahol anyósomék telke volt, egy emberhez, akinek sok állata volt. Ebben megnyugodtak a gyerekeink, hogy ott látogathatják őket. Látogattuk is, ahogy később a néma kacsákat...Mitől néma, azt nem tudom, mert olyan sipogást csaptak, ha nem lettek elengedve mászkálni, hogy ihaj.

  • 2010.04.03 21:28:03Aegrisomnia

    Pfh. Volt nyúl, egy panelban, kettő kertesházban. Panelnyúlnak sem volt semmi baja. Tény, hogy idegesítő az "aranyos volt, megvettük, de nemtudjuk hova tenni" hozzáállás, de nem hiszem, hogy ez az egész érdemelne egy sok bekezdéses állatvédő cikket, pláne, hogy senki nem fog azon agonizálni nyúlvásárlás előtt, hogy "ótejóég, de én aztolvastam a Velveten...! Nemkapszlányom!"

  • 2010.04.03 21:50:36Ariaden

    A húgom és az én húsvéti nyulával kezdődött apukám tenyészete, jó 20 évvel ezelőtt.
    Én őszinte leszek, de engem nagyon bosszant pl. a bevásárlóközpontban az üveggel elrekesztett részre betett nyulak sorsa, szerencsétlenek, behúzott füllel próbálnak túlélni üvegcsapkodó gyerekkezeket. Nyilván a vágóhíd sem jobb. Úgy vagyok vele, nyuszit csak az vigyen haza, aki tisztelni és ellátni is tudja az állatot, vagy úgy, hogy elhozza tenyésztőtől, ad érte minimális díjat, és megbeszélni hogy pár nap múlva hozza vissza. A kecske is jóllakna a nyúl is megmaradna.

  • 2010.04.04 01:50:03farkasokkal tancolo

    Elakartam mesélni, hogy mi hogyan jártunk - nem nyulakkal, de husvéti naposcsibével - csak a blogmotor elnyelte, pedig nem volt 2000 karakter, no majd később... de elég tanulságos.

  • 2010.04.04 11:26:45Fuckup With Marmalade / Arlene

    Nekem is van nyulam. Nem értem azokat, akik a kábelrágásra panaszkodnak, ez a csomaggal jár. Az ember felelőssége, hogy az állattal élve kölcsönösen élhető körülményeket teremtsen. Az én nyulam is kábelőrült, de a saját jólfelfogott érdekemben nem teszem hozzáférhetővé a kábeleket. A szobatisztaságról... A nyúl _alapvetően_ szobatiszta, a természetben is így van gyárilag kódolva, hogy egy helyre piszkít. Még csak tanítani sem kell, viszont segíteni kell őt abban, hogy ki tudja választani azt a bizonyos helyet. Más kérdés a jelölgetés, de az csak addig tart, amíg új neki a hely (a szoba adott esetben). De az egy-helyre-bogyózás csak abban a esetben igaz, ha nem háborgatod, nem változtatod folyton a helyét, ilyesmi. Száz szónak is egy a vége, a nyúl is egy állat, akit valamennyire társunknak választottunk, szeressük őt okosan, és a gyerekeket is tanítsuk erre! A nyuszi nem tehet róla, hogy egy kultúra része, egy ünnep szimbóluma. Egy nyuszi nem csak húsvétra van, azt viszont határozottan állítom, hogy kiváló lehet gyerek első háziállataként, természetesen felelős szülői felügyelettel.

  • 2010.04.04 14:32:33dodóó

    Mi tegnap este hoztunk egy pici fehér nyuszit,ma elrejtettük a fűbe a csoki tojásokat a lányom megkereste őket és addig a nyuszit simogattam.kicsit letettük a fűbe ugrált,nézelődött,aztán vissza tettem a dobozba be a kocsiba és mondtam is kislánynak hogy a nyuszi elment mert még sok dolga van.
    Én még simogattam volna,de fel nem akartam hozni,lent meg nagyon fújt a szél és nem tudom hogy egy pici nyuszi nem-e fázik meg.
    Én csak olyan helyről veszek nyuszit ahova vissza is fogadják.

  • 2010.04.04 15:51:13Fuckup With Marmalade / Arlene

    Dodóó, huzatban még a lakásban is megfázik. Ez kedves hozzáállás, hogy visszaviszed, meg az is, hogy vissza is fogadják.

  • 2010.04.04 16:18:26Wish1973

    Arlene, mit nem értesz azon, h nem örül vki a kábelrágásnak? egyfelől, volt már öcséméknek egy matuzsálemi kort megért nyuluk, aki nem rágta a kábelt, szóval ez újdonság volt. ok, h rágcsáló, de azt gondolná az ember, ha van mit rágnia, akkor nem fanyalodik a 220-ra. na meg, elrejteni annyi kábelt, amennyi manapság egy átlag lakásban van, sztem nem kis feladat. és, ami elrejti, az is rágható.
    de mindettől függetlenül, az volt a posztban, h akinek van nyulas története, tapasztalata, az megírhatja. megírtam, oszt' ennyi. te meg, mint vmi Nobel-díjas nyúltartó kioktatsz.

  • 2010.04.04 16:48:22cozumel

    "Nobel-díjas nyúltartó "

    :D:D:D

  • 2010.04.04 17:14:01Fuckup With Marmalade / Arlene

    Jesszus, Whis1973, általánosságban írtam a nyúltartásról, miért érzed, hogy személyes üzenet volt? Feltartott kézzel távozom.

    Mindenkinek kellemes húsvéti ünnepeket! Mi ma sétálni voltunk a nyúllal. :)

  • 2010.04.04 17:32:12Wish1973

    Arlene, idéznék tőled: "Nem értem azokat, akik a kábelrágásra panaszkodnak,..."
    a kábelrágást én írtam, így aztán azért érzem,h személyes üzenet volt, mert személyes üzenet volt. még akkor is, ha nem úgy kezdted, h "W., nem értem, miért csodálkoztatok a kábelrágáson."

    imádom ezt az ártatlan kölyökkutyaképet, amikor vki ámul és bámul, h miért érzi a másik személyeskedésnek, hisz ő nem E/2-ben írt.

    ismerős, coz?

  • 2010.04.04 17:36:36Wish1973

    lépcsőházi gondolat csak a példa kedvéért: ha én a legutóbbi bejegyzésed után azt írom, h hüje, aki nyulat sétáltat, akkor vajon az értelmezhető-e általánosságnak, és merő paranoia, ha magadra veszed?

  • 2010.04.04 17:42:56Fuckup With Marmalade / Arlene

    Wish, itt nem csak te írtál kábelrágásról. De inkább úgy értettem, hogy mostanában több helyen is olvasni nyúltémájú posztokat, és gyakran találkozom a hozzászólások között kábelrágással mint bosszúság. Így értettem, hogy nem értem azokat, stb.

    Ha megszólítanálak, majd megteszem.

  • 2010.04.04 17:49:00Fuckup With Marmalade / Arlene

    Nem lepődnék meg, ha lehülyéznél, sétakor is megkapom, nemhogy egy fórumon. :) Azért mi még sétálunk, persze, ez már egy másik téma, belátom.

  • 2010.04.04 18:06:16Wish1973

    direkt írtam, h a séta csak a példa kedvéért van. a lényeg azon van, h konkrétan írsz vmit, és adott helyen azt csak te írod, akkor, ha a másik "úgy általánosságban" épp a te példáddal szemléltet, akkor az személyeskedés. én nyúl témájú poszton az életben nem jártam.
    na, túl van ragozva. részemről lezárhatjuk.

  • 2010.04.04 18:19:44Fuckup With Marmalade / Arlene

    Igen, ha ehhez a poszthoz valóban csak te írtad volna, megérteném.

    Remek, lezárhatjuk, tényleg unalmas volt már.

  • 2010.04.04 21:40:55pomme-pomme

    Vakmacska, nagyon szeretem a stílusodat! Örülök, hogy állandó szerzővé avanzsáltál.

    (Egyébként én még nem léptem túl a csoki- és a plüssnyulakon, az előbbieket nem szeretem, de rendszeresen kapok. Élő nyulat viszont azóta egy picit sem szeretnék, mióta találkoztam egy távoli ismerős család nyulával. Egy nagy, vérengző dög volt.)

  • 2010.04.04 21:57:22panka

    Tavaly kaptak három nyulat a gyerekek a nagyitól, saját szakállra szerezte, a kertjében tartotta és gondozta őket esemény után is. Mígnem az egyik tapsi bemászott az autó motorjába, és valami mozgó alkatrész fejbe kólintotta, hirtelen halált halt szegény. A másik kettőt vadasan készítette el az anyósom. A gyerekek meg úgy tudják, hogy a nyuszik visszamentek az erdőbe az anyukájukhoz.

  • 2010.04.05 10:37:22Vérnyúl, Döme, Dagi, Fufu, avagy a Jó, a Rossz, és az Állatkert

    nahát, rólam poszt? húsvét alkalmából? igazán nem kellett volna... mindjárt elpirulok.

  • 2010.04.05 10:39:27Vérnyúl, Döme, Dagi, Fufu, avagy a Jó, a Rossz, és az Állatkert

    láttátok, hogy a fővárosi állatkert idén már kifejezetten azt reklámozta, hogy NEM FOGADJÁK BE A NYULAKAT HÚSVÉT UTÁN? viszont szívesen segítenek felkészülni a felelős állattartásra. pont azért, hogy aki vérnyulakat vesz, az ne csak húsvétra, meg anakondaeledelnek vegye, hogy majd húsvét után úgyis odaadják az állatkertnek...

Blogok, amiket olvasunk

SZUBKULT 3 világhírű márka, amit migránsok virágoztattak fel

Három olyan világhírű márka pálfordulását mutatom be, amelyeket a közelmúltban bevándorló tervezők keltettek újra életre.

PSZICHOLIGHT Így állj neki a befejezetlen dolgaidnak

Sok befejezetlen és abbamaradt dolgunk van az életben. Nekem is van vagy féltucat. Egy személyes példán keresztül mutatom be, hogyan gyűrhetjük le ezeket, ha ismerjük az útközben felmerülő buktatókat.

LINGOHOLIC Két szuper trükk német (vagy más) névelőkhöz

Ha sosem értetted, hogyan lehetséges megtanulni minden egyes főnévről, hogy milyen nemű, most mutatok két olyan módszert, ami sokszorosára növeli az esélyeidet!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta