SZÜLŐSÉG

Gyes, bölcsi, távmunka meg a bilibe lógó kéz esete

2010. március 30., kedd 15:28 |

Eddig csak annyit láttunk, ahogy sorba vettük a mai gazdasági helyzetben a három év alattiakat nevelők helyzetét, csak azt ostoroztuk, hogy mi nem jó. Kevés a gyes. Nehezebb megszerezni a jogosultságot a gyedre. Kitolnak azzal, aki egymás után vállalja a gyerekeit, mintha nem lenne mindegy, hogy valaki  másfél vagy hat év korkülönbséggel szüli a gyerekeit (márpedig nem az, kőkemény pénzben mérhető a különbség). Hülye a munkáltató, mert kirúg a védett időszak után, vagy ha táppénzre mész, vissza se vesz, diszkriminál az állásinterjún, nem ad négyórás, hatórás, otthon végezhető munkát, vagy előrelépési lehetőséget, ha gyerekünk van. Hülye a gyerekellátó rendszer, mert bezárnak négykor, vagy legalábbis a folyosóra ültetik a gyereket nagykabátban háromnegyed ötkor, reggel fél nyolckor viszont még csak ügyeleti gyűjtőcsoport van, vagy az sincs, a hozzá tartozó intézménnyel együtt, magánellátás nincs viszont drága, anyád most tudta meg, hogy még mindig három éve hiányzik a nyugdíjig, te viszont most vagy terhes. És még sorolhatnám.  De tulajdonképpen mit is szeretnénk?  És egyáltalán, miért is kellene a rendszeren változtatni? Mert azért mind a döntéshozók, mind az érintettek nagy része egyetért abban, hogy kellene változtatni. Csak abban nincs egyezés, hogy mi és miért változzon.

Az állam azért akarna változtatni, mert először is, rászóltak. A mai szociális rendszert a költségvetésbe befolyó elégtelen bevételek miatt ugyanis államadósságból (főleg külsőből) fedezték eddig, és a Nagy Beborulás után ezek a külföldi szereplők egyértelműen jelezték, hogy bizony vissza kéne venni ezekből a szerintük bőkezű juttatásokból. Ameddig egy államnak van elég belső bevétele, akkor persze annyi juttatást ad, amekkorát úri kedve tartja. Nos, sajnos a nem saját állampolgároktól és egyéb adófizetőktől származó forrás esetén nem ez a helyzet.

Továbbá. Hirtelen rájöttek, hogy az otthon maradó anyák (az aktív korú kisgyermekes nők foglalkoztatási arányai messze alulmúlják az összes környező és európai országét, talán csak Málta kullog mögöttünk) nem termelnek adóbevételt, pedig hűűű de kéne az az adóbevétel, menjenek el szépen dolgozni, ha nem önként, akkor kényszerrel. Lazán elfelejtve a tényt, hogy kellenének munkahelyek vagy vállalkozási lehetőségek eme adóbevételek tényleges befolyásához, a nappali gyerekfelügyeleti rendszer óriási hiányosságait nem is említve.

Meg aztán. Magyarország felvállalta, hogy 2013-ig növeli a bölcsődei férőhelyek számát, ehhez viszont izé, megint források kellenének, azok a fránya adóbevételek, megint.

És hát az elmúlt 3-4 év kutatásai olyasmiket is pedzegettek, hogy izé, nem biztos, hogy azoknak a rétegeknek jelent gyerekvállaláskor valódi támogatást a gyes rendszere, akiket leginkább ösztönözni kéne a szülésre – tehát azokat, akik később segély nélkül is tisztességesen fel tudják nevelni a megszülető gyerekeket, kiművelt emberfőt, jó adófizetőt adva a társadalomnak. Az ő gyerekeik – főleg a második, harmadik tervezett gyerek – valahogy az istennek sem akarnak megszületni.

Az egyén is sok esetben szeretne változást. Például ha ő menne dolgozni, de húsz kilométeres körzetben nincs bölcsőde, még méregdrága magánszolgáltatás sem. Ha nem csak a 10 órás igavonás + 2 óra közlekedés, valamint a teljes munkaidőnyi otthon csücsülés közt lehetne választani. Ha nem diszkriminálnák a kis korkülönbséggel szülő nőket a nagyobb korkülönbséget felvállalók javára. Ha nem vonná össze minden leendő munkáltató a szemöldökét és fogalmazná az elutasítást vagy a felmondást, mikor kiderül az öt év parkolópálya vagy Pityu, aki épp a múlt héten kezdte a bölcsit, de már az orráig lóg a taknya és köhög. 

Szóval, mi érintettek mit is szeretnénk?

Felejtve a szélsőségeket, és szem előtt tartva a tényeket, érdemes ezeket sorba venni.

Szélsőség az, hogy legyen háromszor annyi a gyes, lehessen öt évig otthon maradni, de csökkentsék az adókat, minden sarkon nyissanak bölcsődét, hátha mégis dolgozni akarunk, és kötelező legyen a munkáltatónak rész-, táv-, és mittudomén milyen munkát adni, határozatlan szerződéssel, lehetőleg mindezt egyszerre. Az értelmesebb lehetőségeket viszont szívesen megvitatnám minden érintettel, ez a poszt abban különbözik néhány másiktól, hogy a kívánságlista tételei mellé tűzi az aktuális árcédulát is. Mert árcédula minden kívánságunkon fityeg, ha nem is vesszük tudomásul.

A tények (amikről nem szívesen vitatkoznék, arra ott vannak egyes politikai lakossági fórumok és propagandafüzetkék) arról szólnak, hogy ma Magyarországon csökken a gazdasági teljesítmény és így az adóbevételek is (a számok nyilvánosak, a PM rendszeresen közli őket, a gazdasági lapok meg szórják az információkat mindenfelé), a munkanélküliség laza buborékként emelkedik a 10 százalék fölé, évtizedes fejlesztések hiányoznak az infrastruktúrából (nyilván nemcsak a mi ovinkban durran el a távhővezeték, és van az épület szigetelése a béka alatt), és ha merünk is nagyot álmodni, és mondjuk uszodát építeni uniós pénzből, akkor már az első hónapban szembesülni lehet azzal, hogy arra már nincs egy árva peták sem, hogy azt a szép új medencét megtöltsük vízzel. Könnyen így járhatunk az új bölcsikkel-ovikkal is.

Tehát. Ez itt nem a monacói hercegség, ezért ne számítsunk arra, hogy a szociális ellátórendszer hirtelen ugrásszerűen megnöveli az ellátások – köztük a gyes, gyed, családi pótlék stb. – értékét és mértékét, mivel nem lesz miből. És ilyen szempontból édesmindegy, hogy azért nincs, mert rosszul jött ki a lépés, vagy azért, mert Nagyhatalmú Jóskapista mindenféle korrupciós csatornákon elfolyatta az egészet.

De azért ilyen keretek közt is érdemes végiggondolni, mi is használna a kisgyermekes szülőknek – és sajnos főleg a nők azok, akik a bot khm, piszkosabb végén tartózkodnak, egész Európában, ha nem a világon mindenhol, tehát hogy holdvilágos éjszakán miről álmodik a lány, ha történetesen 3 éven aluliakat nevel.

1.   Maradjon úgy minden, ahogy van?

Igen, van erre is konkrét ígéret, illetve arra, hogy az egy évvel ezelőtti állapotokat állítják helyre, 3 éves gyessel, felmondási védelemmel, miközben a gyes mellett elvileg akár dolgozni is lehet.

Miért álmodja a lány?

Gyereket otthon nevelni jó, és a legracionálisabb közgazdász is elismeri, hogy bizonyos mértékű otthonlét igenis ajánlott  a gyerek optimális körülményeihez, hazai és nemzetközi kutatások is alátámasztják e vélekedést.  Másrészt elvenni mindig nehezebb, mint oda sem adni, márpedig ezeket a juttatásokat eddig odaadták, a 3 év általában elegendő a kistestvér vállalására is, és nem kényszerít szülés utáni évben való teherbe esésre, vagy nagy hassal való megalázó munkakeresésre, ha az ember lánya viszonylag kis korkülönbséggel tervez két-három gyereket.

Árcédula

Az, hogy pénzbe kerül, az a legkevesebb – az alap gyes jelenleg évi 400 ezer Ft alatti ellátást feltételez. Nagyobb gond, hogy ezek az anyák úgy hiányoznak a munkaerőpiacról, hogy akár ott is lehetnének, ha az ellátórendszer fogadni tudná a gyerekeiket – jelenleg nem fogadja sok helyen, így az sem feltétlenül mehet dolgozni, aki akarna és lenne is hol. A kieső adóbevétel, nyugdíjjárulék mellett ez a legnagyobb teher – ha minden marad a régiben, akkor ez konzerválja azt a helyzetet is, hogy sokaknak nem is lesz más választása mint otthon maradni – ami a családok szintjén esetleg pénzügyi problémákat (elég hozzá egy húzós jelzálogkölcsön), az állam szintjén a kívánatosnál alacsonyabb foglalkoztatási szintet jelent, miközben kényelmes ürügy a politika számára, hogy a gyermekintézmények területén ne tegyen semmit, ne teljesítse az uniós elvárásokat – minek a bölcsőde, maradj otthon a bölcsődei normatíva harmadáért, és fogd be a szád.

2.  Nagy arányú  bölcsifejlesztések, estig nyitva tartó óvodák, iskolák, bölcsődék?

Miért álmodja a lány?

Mert menne vissza már dolgozni, a hiteleket és a számlákat fizetni kell, esetleg a második gyereknél már kezd megkattanni öt-hat év otthonlét után. Mert közben továbbképezte magát a szakmájában, mert saját vállalkozást indítana, mert elmulaszt valami nagyon fontos karrier-lehetőséget. Vagy mert egyedül neveli a kölyköket, és se segítsége, sem anyagi támasza.

Árcédula

Irgalmatlan sok pénz. Fejleszteni és építeni lehet esetleg uniós pénzből, de fenntartani már csak helyi adóból, a mainál nagyobb szülői hozzájárulásból (itt jön a képbe a Budapest Intézet egyik felvetése az utalványokról – ami azt hidalná át, hogy sokan nem tudnának sokkal vagy akár kevéssel sem többet fizetni, illetve hogy kapacitáshiány még nem feltétlenül teremt fizetőképes keresletet méregdrága magánintézményekre, de a társadalmi haszon esetleg indokolná ezek támogatott igénybevételét is), ami ugye sokaknál kiverné a biztosítékot,  fizetni, amiért eddig nem kellett, adót fizetni, amennyit eddig nem kellett.  Rövid távon nem, csak hosszabb távon fedezné ugyanis a szükséges kiadásokat a munkába álló anyák járuléka-adója.

És hát, a nem pénzbeli árcédula. Bőgő gyerek az intézmény kapujában, takonykór és középfülgyulladás, kevésbé jól működő intézmény esetén hazahordott csúnya szavak, fejtetű vagy rossz szokások, dac és hiszti mint kockázatok. Meg a saját lelkiismeret-furdalásunk, hogy nem a Gizi néninek szültünk mi gyereket.

3.  Részmunka, távmunka, állásmegosztás?

Kedvenc témám. Sajnos több sebből vérzik. A távmunkával kezdeném – ez nem munkakör, hanem munkavégzési forma, ami sokunk szakmájában esélytelen. Nincs távmunka a bolti eladónak, a traumatológusnak, az ápolónőnek, a taxisnak, meg még sorolhatnám. Egyes mázlista irodistáknak (például nekem, általában tökmindegy, hol írom és olvasom, amiket kell) viszont óriási lehetőség – lenne. Ha a legtöbb munkáltató nem kötné még mindig a jelenléthez a valódi munkavégzés tényét. Ha nem lenne sok kisebb-közepesebb cég teljesen zokni a biztonságos informatikai megoldások terén, ha egyáltalán olcsóbb és mindenütt hozzáférhető lenne a szélessávú kapcsolat (a mindenkinek elérhető szélessáv egész Európában cél, viszont a finneken, skandinávokon kívül a program mindenütt látványos vesszőfutásra kényszerül a válság kitörése óta, és sok kormányzat sem áll a helyzet magaslatán), ha ismertek lennének a korszerű munkaszervezési megoldások, és hát igen, ha egyes munkavállalók nem élnének vissza a lehetőséggel, és nem töltenék a „home office” napot a fürdőkádban alkoholos italok társaságában, mint Bridget Jones. Szemléletet kéne formálni és informatikai tudást növelni – a program jelenlegi állami felelősei egyelőre szép, pároldalas helyzetfelmérő dolgozatoknál tartanak, és egy-két százaléknyi eredményeket lobogtatnak diadalittas arccal, csak tudnám mire föl.

Részmunka. Hatórás  állást akaroook! –ordítottam amikor valami céges bombariadó  miatt hamarabb értem haza a szokásosnál. Részmunka, nagyszerű, főleg ha nem ragad bele az ember egy életre. De. Ha a hatórás-négyórás állás azt jelenti, hogy ugyanúgy bejárunk minden nap, tehát adott a fele fizetés ugyanannyi közlekedési idővel és költséggel, akkor nem biztos, hogy megéri, számos munkakör annyira alulfizetett, hogy a négy-vagy hatórás változata a hideg vízre sem elég, ha meg esetleg elvárják a túlórázást, akkor pont ott vagyunk, ahol a part szakad. Mint az unokatestvérem, akinek jó néhányszor volt már a hat órája nyolc. Pluszpénz nélkül, naná.

Meg aztán.

Sorok írója boldogan dolgozna részmunkaidőben mondjuk a gyerek 4 éves koráig. A SAJÁT munkakörében. Nem azokban, amik a cégénél „részmunkaidős állásnak” számítanak. Nem arról van szó, hogy lenézném az ilyenekben dolgozókat, csak számomra ezek a munkák akkora visszalépést jelentenének tudásban, összetettségben, szellemi kihívásban, hogy valószínűleg visító-hajtépő idegbeteggé válnék pár hét múlva. Nem is szólva arról, hogy a nálunk kínált „részidős állások” bére, az finoman fogalmazva sem a saját fizetésem fele.

Állásmegosztás. A Jól-Lét alapítvány nemrég kitűnő könyvben mutatta be ezt a Nagy-Britanniában elterjedt munkavégzési formát – ahol egy páros ad ki egy teljes munkaidős alkalmazottat. Bemutatja a számos előnyt (valaki mindig tud helyettesíteni, megoszthatják képességeik szerint a feladatokat, komplex munkák is végezhetőek, jól szervezhető), a bibi itt elsősorban a magyar szabályozási rendszerben van, amely ezt a fogalmat nem ismeri, és a foglalkoztatás minden „darab dolgozóra” számított költsége megduplázódna egy ilyen konstrukcióban. Márpedig ezek kemény tételek – főleg 2010-től, amikor valami elmebeteg csak a „rehabilitációs járulék” nevű elemet évi egymillióra taksálta per dolgozó, minden 15 főnél nagyobb létszámú cégnek, ha nem foglalkoztat elég fogyatékos dolgozót. És hogy is foglalkoztatna, amikor a „teljes” értékűek nagyarányú kirugdosásával van épp elfoglalva.

Miért álmodja a lány?

Kevesebb otthontól-gyerektől való távolléttel, jobban szervezhető, tisztességesen megfizetett munka – minden nő álma. Nem kell feladni a karriert és a bevételt, nincs évszázados törés a CV-ben, sem a gyerek lelkében, nem a miénk ül kabátban-csizmában utolsóként az ovi folyosóján, nem kell éjjel kettőkor vasalni, de van munkaviszonyunk, szakmai életünk, felnőtt társaságunk és nem utolsósorban nyugdíjunk.

Árcédula

Jelenleg a munkáltatók számára meglehetősen magas összeg. Vagy informatikára, vagy járulékokra kell iszonyú sokat költeni, de az árcédulán extra szervezési költségek, a HR-menedzsment magas szintű művelése (Gizike a bérszámfejtő, és Józsi az aligérettségis cégtulaj ehhez kevés), munkafolyamatok alapos ismerete és szervezése is szerepel.  Jóval kisebb összegről volna szó persze megfelelő szabályozás mellett. Csak ki kéne már lobbizni. De lobbizni elsősorban cégek szoktak – a részmunka-távmunka-osztottmunka és egyéb atipikus formák meg nem elsődlegesen az ő érdekük – 10 százalék munkanélküliség esetén kapnak ők dolgozót efféle extrák nélkül is. Ahol nem, ott pedig ezeket a lehetőségeket szerencsések már használhatják. Igazából én is, csak nem annyira, mint szeretném.

4.  Szabályozással kikényszerített különleges munkáltatói feltételek kismamák számára, avagy a fagyi visszanyal

Kismamát ne lehessen kirúgni x évig. Kötelező részmunkaidő, plusz szabadság, ilyesmik. Van már belőle néhány, a mai, cseppet sem ideális munkaerőpiacon meg hol betartják a mostani előírásokat is, vagy nem. Lehet még efféléket kreálni, de...

Miért álmodja a lány?

Mert hatásos. Ma már nem látni a kilencvenes évek szörnyű álláshirdetéseit: „negyvenen aluli, férfi osztályvezetőt keresünk” mert a feladójának kinéz egy súlyos bírság, szóval a látványos szemétségek egy része kiszorítható vele. Lehet ezek miatt munkaügyi pert (és sok pénzt) nyerni, és sajnos bizonyos esetekben az önkéntes jó magaviselet magától meg nem terem, marad a kényszer.

Árcédula

Ennek is van. A kivételezett helyzetű rétegeket csak azért sem veszik fel, ha van másmilyen, legfeljebb nem vallják be nyíltan. Ha az egyiknek jár pótszabadság a másiknak nem, ha az egyiket kötelező foglalkoztatni részmunkaidőben kérésre, a másikat nem, az egyiket ki lehet rúgni a másikat nem, vajon ki nyeri el az állást?

Szóval ez a fegyver eléggé rúgós. Visszafelé is.

5.  A vállalkozás szabad (?) világa?

Ismerek olyan nőt, aki a harmadik gyerek után váltott multiról családi vállalkozásra, mivel felsővezető létére egyszerre csak megalázó feltételekkel szembesült. Azóta alapítványnál is segíti nőtársai vállalkozóvá válását is, miközben sikerrel irányítja családi cégüket is. Önálló, munkáját a piac ítéli meg, többé soha senki meg nem kérdezheti, hogy tessék mondani, ki marad otthon, ha beteg a gyerek, hányévestecciklenni, és nem akarják kiadni a szabadságát iskolaidőben.

Miért álmodja a lány?

Szabadság, függetlenség, önálló időbeosztás, a kínos helyzetek és a főnök-beosztotti struktúra minden hülyesége semmivé foszlik. Ott és azt csinálod, amit szeretnél.

Árcédula

Ott és azt csinálod, amit szeretnél – ha a piac erre keresletet mutat. Fix összeg havonta ezután már nem jelenik meg a bankszámládon, jó ha van jó könyvelőd (vagy tudsz könyvelni és tisztában vagy a változó adószabályokkal), akkor működik, ha el tudod adni magad és a termékeidet, és ha nem olyan területen dolgozol, ahol kevés megrendelőtől viszont sok és sűrűn változó jogszabálytól függ a léted. Egyedül (vagy családtagjaiddal, magad mellé választott társakkal) vitorlázol, nincs cafeteria, fizetett szabadság, helyettes, és helyetted döntő főnökök, nem utolsósorban fizetett szülési szabadság sem nagyon. Alapos üzleti terv nélkül belevágni biztos bukás. A család minden megtakarítását kockára tenni, pedig... hát bizony necces. Ha pedig életed párjával indítod a céget, akkor érhet még néhány – nem feltétlenül kellemes – egyéb meglepetés is.

6.  Bébiszitterek, csanák, és egyéb alternatív gyerekmegőrzők, barátibb szabályozással?

Franciaországban élő barátnőm elég hamar visszament dolgozni a második gyerek után. Na ja, a francia állam gyest nem nagyon ad, fizeti viszont a bébiszittert az első időkben, ha visszamész dolgozni. Nos, ő visszament – szép, különös hivatása van, amit olyan szenvedéllyel és színvonalon művel, hogy bevállalta érte azt is, hogy a szupergyors távolsági vonaton feji az anyatejet hónapokig.

Miért álmodja a lány?

Sokaknak elfogadhatatlan a mai állami bölcsik tömegessége, vagy a gyerek, vagy ők nem bírják. Kicsi, barátságos intézmények, saját lakásba jövő kedves gyerekfelvigyázók, garanciával, számonkérhetőséggel, megfizethető és működtethető magánintézmények, ha már állami nincs elég...

Árcédula

...aztán felébredünk, és a bilibe változatlanul belóg a kezünk. A bébiszitterek világa ritkán legális, ami legalábbis bizonytalan viszonyokat eredményez – egy feketén foglalkoztatott bébicsősztől nincs mit és hogyan számon kérni.  Sokak ábrándoznak megfizethető, kiscsoportos családi napközikről is – általában vagy a megfizethetőség, vagy a színvonal problémás, a működtetők pedig a látványosan kihirdetett „egyszerűsítés” dacára is indítási vagy működési gondokkal küzdenek, a felesleges, vagy túlzó bürokrácia miatt. A teljes szabályozást újra kéne írni, a bébiszittereknél pedig a „személyi szolgáltatási csapda” fogalom nem megszüntethető – egy fizetésből ritkán lehet még egy személy teljes bérét és járulékait úgy fedezni, hogy maradjon is valami.

Ezzel együtt, a mi utcánk másik végén most nyílt egy vadiúj családi napközi. Esküszöm, nem én voltam.

7. Apák, hol vagytok? Kötelező, nagyobb arányú apai részvétel?

Ajvé, sokan néznek várakozólag Skandinávia felé, ahol a szülői szabadság egy részét kötelezően az apa veszi ki, ahol apa otthon maradhat a beteg gyerekkel, ahol apa részmunkát vállal a gyereknevelés miatt, és mindezt állami előírások is támogatják.

Miért álmodja a lány?

Ma a legtöbb kisgyerekes apa két kategóriába tartozik – az agyonhajtott és a munkanélküli. A későharmincas Gábor egy multi felsővezetője, saját bevallása szerint ritkán ért úgy haza, hogy a gyerekei már nem aludtak volna egy átlag hétköznapon, tehát nem is volt akkora döbbenetes a változás, mióta távházasságban élnek, mert a feleség megunta az itthoni lenézett munkaerőpiaci helyzetét, és jól fizetett uniós állást szerzett magának, magával cipelve a két gyereket is. A negyvenes Laci is szégyenkezve meséli „jó hogy bízhatok a feleségemben, mert az utóbbi két évben máskülönben a gyerek már csókolommal köszönne és elmondaná, hogy jó, jó, de a másik bácsi csokit is szokott hozni.” A szintén harmincas Robi a másik véglet – nyolcadik hónapja keres munkát, eredménytelenül, mielőtt kirakná őket a bank a lakásból a feleség jár Miskolcról Pestre takarítani és ügynökölni, a most húsz hónapos babának pedig ettől a fajta „egyenlőségtől” nincs jobb dolga.

Árcédula

A kisgyermekes apákra kirótt „kötelező” szülői szabadság és hasonlók körülbelül ugyanúgy hatnának a munkaerőpiacon, mint a mostani kedvezmények a kisgyermekes anyákkal kapcsolatban –  ha túl sok a munkáltatókkal szembeni hivatalos „elvárás”, akkor a gyerekes apák is egy csapásra „nehezen eladhatóak” lennének. Igaz, a kikényszerített egyenlősdi némileg javítaná a nők helyzetét, és ha megszokottá válnának ezek a szabályok, akkor talán tisztességesebb otthoni munkamegosztást és jobb infarktusos statisztikákat is hozna. De én szívesebben látnék olyan szabályozást, hogy egységesen nincs napi 13 óra munka, hogy arra ösztönözzük a cégeket, hogy többen dolgozzanak kevesebbet, és hogy legyen fontosabb a munka-magánélet egyensúly, lehetőleg ne csak a színes-szagos céges PR brosúrákban vagy vidám minisztériumi beszámolókban, amelyek számos esetben köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.

A nyugdíjkorhatár emelésével hasonló vonatkozik amúgy a nagyszülőkre is. Csak zárójelben jegyezném meg – remélem, az általam amúgy nagyra becsült Budapest Institute tanulmány a csöppeket nevelgető nagyszülők számára nem szüntetné meg a gyes igénybevételének lehetőségét – sok gyereknek jobb megoldás ilyen kicsi korban a nagymami-nagypapi, mint intézményes ellátás, főleg ha jó messzire kell érte menni, és zsúfolt.

Kitekintés

Az Európai Unió a minap tűzte ki célul az egységes 20 hetes fizetett szülési szabadságot, tehát az Unió politikusai egyelőre nem az angolszász megszülöm-hazamegyek-hat hét múlva megyek dolgozni-mintát szeretnék széles körben látni, legnagyobb örömömre, prüszkölnek is a javaslat miatt a britek, de velük már a munkaidő-szabályozásnál is baj volt. Az EU politikusai nyilván a csapnivaló demográfiai jelentéseket nézegetik aggódó arccal. Megnyugodhatunk tehát, a mostanában gazdaságilag ugyancsak megtépázott EU nem a kismamákon szeretné leverni az elmúlt évek veszteségeit, és betartatná a WHO-ajánlást a kizárólagos szoptatásról, ami azért, lássuk be, munkavégzés mellett eléggé lehetetlen. Persze itthon is van munkaidő-kedvezmény szoptatásra papíron, valamivel kevesebb, mint mondjuk a munkahelyem és a lakóhelyem közti ingázás időigénye, tehát mégiscsak az otthon maradás itt a valódi megoldás erre az időszakra, nincs mese.

Végszó

A kölköket nem szokták megkérdezni. Néhány kutatás azért kitér valahol az ő érdekeikre is (a források közt szerepel ilyen is), de ritka, ahol ez lenne a fő szempont, amikor a változásokat tervezgetik, többnyire férfiak. Pedig egy kedves cimborám (férfi az illető, és cseppet sem feminin) egyszer valami rádióinterjúban kijelentette „én nem értem ezt, miért felsőbbrendű halat árulni a hipermarketben, mint gyereket nevelni otthon? Könyörgöm, ott felnevelünk egy EGÉSZ EMBERT! A döglött halak fontosabbak lennének, ezért becsüljük többre a halpultos munkáját?”

Szóval, mit is szeretnénk? Épp ideje elkezdeni lobbizni, nem a hagymázos álmokért és megvalósíthatatlan ígéretekért (az most lesz biztos bőven), hanem megvalósítható célokért. Lányok (és fiúk) mit szeretnétek? Családbarát munkahelyet, főállású anyaságot, apai részvételt, vagy valami mást, esetleg mindezt egyszerre?

Én tudom, mit szeretnék látni az eljövendő öt-tíz évben.

VALÓDI választási lehetőséget a fentiek közül. Mert feleym szümtükkel lássátok, az ma nincs. Ezért védem a Budapest Intézet tanulmányát a témáról. Mert kimondta végre, hogy ma nincs választási lehetőség, márpedig mostanság a fejlettek közt körülnézve olyan országokban születnek gyerekek, ahol nem kell választani család és karrier, gyereknevelés és tisztességes nyugdíj, a Felnőtt Tevékenység és anyai feladatok közt.

Vakmacska

Források:

Két alapos tanulmány a helyzetről, az egyik közgazdász, a másik szociológus-társadalomtudós szemüvegen át:

http://www.budapestinstitute.eu/uploads/BI_MEH_bolcsode_091109_FINAL.pdf

http://econ.core.hu/file/download/szeminar/csaladpolitika.pdf

Az EU a szülési szabadság feltételeinek egységesítéséről (angol nyelven):

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/014-69364-054-02-09-902-20100223IPR69363-23-02-2010-2010-false/default_en.htm

http://www.eubusiness.com/news-eu/budget-health.2uc

Ígéretek, tervek, trendek és jövőképek a témában:

http://nol.hu/belfold/20100326-adokedvezmennyel_es_berlakasokkal_a_gyerekvallalasert

http://www.origo.hu/itthon/valasztas2010/igeretek/20100323-igeretek-foldje-a-nok-helyzete.html

http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=article&id=82010

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2010.03.31 11:48:13nanemárrr

    Ja, nálunk egy városon belül van a család, tehát két nagyi közel, de ők -ha így folytatják a nyugdíj korhatár emelését- kb. 10-15 év múlva foghatok hadra majd szittelésre.

  • 2010.03.31 11:49:31böbebaba

    mellett (mielőtt valaki kijavít hogy nem írok helyesen) - de, csak gyorsan és melléütök :)

  • 2010.03.31 11:50:50Krisztina

    nanemárrr: az en egyik fizetesem megy ra a dadusra. A felallasos. Viszont nelkule egesz allasom sem lenne, csak 25 ezer gyes es soha-tobbe-vissza-nem-teres a szakmamba.

  • 2010.03.31 12:08:39nanemárrr

    Krisztina, nem kötekedni akartam, csak a saját "nyomorunkon" keseregtem! :)

  • 2010.03.31 12:37:05asdfg123

    az állami bölcsiket ne szidjátok már, vannak köztük nagyon jók (tapasztaltam), nem gyerekmegőrző, szülővel együttműködő.
    És nem minden gyerek beteg állandóan aki bölcsis (szintén tapasztalat). Ha meg érzékeny ilyenekre akkor majd az ovit kezdi betegesen.

  • 2010.03.31 14:44:53baudolinA

    A vállalati bölcsi előnye tényleg az, hogy jobban lehet alkalmazkodni a szülők munkaidejéhez. A hátránya pedig az, hogy ezzel _is_ kiszolgáltatod magad a munkáltatónak. Azaz ha kirúgnak, a gyerekedet is viheted. Megfelelő szabályozás nélkül elég jó kis zsarolási alapot képezhet, vagy csak rémeket látok?

  • 2010.03.31 14:46:17nohabb

    Lehessen valasztani, es a valasztasi lehetosegek kereteit az allamnak kell biztositania.

    Ettol meg a valasztas mindenkinek a sajat felelossege.

    DE az nem jo, hogy az egyik egyenmegoldas helyett akkor most bevezetunk egy masik egyenmegoldast, es azt hisszuk milyen haladoak vagyunk.

    Nem egyenmegoldas kell hanem valasztasi lehetoseg.

    Hiszen minden no mas.
    Minden gyerek mas.
    Minden helyzet mas.

  • 2010.03.31 16:47:57Vérnyúl, Döme, Dagi, Fufu, avagy a Jó, a Rossz, és az Állatkert

    vakmacska,

    nagyon korrekt cikket írtál. minden elismerésem a tiéd.

  • 2010.03.31 16:49:27Vérnyúl, Döme, Dagi, Fufu, avagy a Jó, a Rossz, és az Állatkert

    ha a 3 év olyan jó mentálisan a gyereknek, miért vagyunk a világ öngyilkossági listáján második helyezettek?

  • 2010.03.31 17:00:42Auguszta Romanova_2

    Ennek alapjan:ha az anyatej olyan jo,miert a magyarok vilagelsok az ongyilkossagban??

  • 2010.03.31 17:04:06madz

    Vérnyúl, önmagában a három év tényleg tök jó lenne, a kérdésedre inkább az a link adja meg a választ, amit tegnap valaki iderakott, de most én is
    [link]

  • 2010.03.31 17:25:08kriszi

    Vérnyúl, a három év mint választási lehetőség isteni. Mint egyedüli egyenlehetőség mindenkinek, hát ja. Önmagában az idő nem tesz jó szülővé senkit.

  • 2010.03.31 17:44:23bystander

    De miert KELL az allamnak biztositania a valasztasi lehetosegek kereteit?
    Nem alakulnanak a dolgok ki maguktol, kereslet kinalat alapjan?
    Anyukak mennenek vissza dolgozni, lenne rogton tobb maganovi, dadus, bebicsosz - amint igeny van ra, lesz megoldas is.
    A bolcsi, ovi nyugaton is ( Anglia) siman elvisz egy atlagfizetest. 2 kiskoru gyertekrol meg nem is beszelve.

  • 2010.03.31 18:02:52Auguszta Romanova_2

    [link]

    Ez itt a nemet csaldminiszter.
    & gyerekes anya es orvos.
    Na ha ez 7 gyerekkel kepes volt vinni valamire,masok is kepesek eggyel.
    De 7 gyerek?
    mintha valami kexcskegidakrol lenne szo.
    anyamborogass

  • 2010.03.31 19:53:07VaLee

    Vadmacska, nagyon jól megírt cikk, jó a tartalom és a stílus is.
    Gratulálok.

    És egyetértek: választási lehetőség kellene, hogy minden család megtalálja a számára legmegfelelőbb lehetőséget.

    Mindenkinek tetsző megoldás úgysem lesz soha, de lenne mit javítani a mostani helyzeten.

  • 2010.03.31 21:08:08norwell

    Isten bizony, végignéztem a videót, egészen addig hiteles is volt, míg meg nem láttam Bokros "urat"...

  • 2010.03.31 21:14:19norwell

    És ami még eszembe jutott, és az összeállításból kimaradt: attól, hogy egy anyuka elmegy dolgozni, attól az otthoni feladatait senki nem fogja megcsinálni, nem fog helyette senki mosni-főzni-takarítani, hacsak az álomfizetéséből nem "fussa" bejárónőre... De az nem ez az ország...

  • 2010.03.31 21:16:00norwell

    "2010.03.31 17:44:23bystander

    De miert KELL az allamnak biztositania a valasztasi lehetosegek kereteit?
    Nem alakulnanak a dolgok ki maguktol, kereslet kinalat alapjan?
    Anyukak mennenek vissza dolgozni, lenne rogton tobb maganovi, dadus, bebicsosz - amint igeny van ra, lesz megoldas is.
    A bolcsi, ovi nyugaton is ( Anglia) siman elvisz egy atlagfizetest. 2 kiskoru gyertekrol meg nem is beszelve."

    Én azért meghagynám az államnak, hogy munkahelyeket teremtsen, ne akarjunk már mindent a saját vállunkra venni...

  • 2010.03.31 21:40:33farkasokkal tancolo

    2010.03.31 14:46:17nohabb

    Nagyon sajnálom, de ez nem fog menni.
    Egyáltalán aki észnél van, AZ NAGYON SÜRGŐSEN elfelejti az államot mint olyat, aki majd neki segíteni fog.

    Most még úgy tesz mint aki segít, de már most is az van, hogy ez csak látszazatsegítség, mert szégyen ide vagy oda, de egyszerűen nincsen rá pénz.

    Én már régóta ugatom, hogy vigyázat anyákok, ez a 3 éves gyes dolog már csak percekig tart, de senki nem hallgatott rám, holott tény és való, hogy egyszerűen nem ismerek még egy olyan államot aki 3 év otthonmaradásért nemhogy fizetne, de egyáltalán munkaviszonyban tart bárkit is.

    Nagyon sajnálom, de minél többen gondolkodunk azon, hogy itt és most Magyarországon (és nem az UK.ban és nem az USÁ.ban és nem Németországban, hanem itt nálunk), mi lene a megoldás INNEN ELINDULVA, az nagyon jó lenne.

    Jó lenne már a vágyakat és a lehetőségeket valami optimális szintre vinni higgadtan és cigányozás nélkül.

  • 2010.03.31 22:19:37nanemárrr

    FT, az utolsó bekezdésedben említettek nélkül nehéz volna optimális szintre hozni magunkat, ugyanis a szociálishálónk óriási mérete miatt (is) tartunk itt, ahol!

  • 2010.03.31 22:23:04tour_guider

    pár(sok) kommentel ezelőtt írtam egy otthoni "tanfó" lehetőséget, igaz papírt nem tudok adni róla, de pénzkeresetei lehetőségnek tökéletes otthon lévőknek. Igaz, akár távmunka is, DE Te magad szabod meg a dolgokat... Módosítottam a feltételeken, aki erre vetődne, akkor nézze meg:

    [link]

  • 2010.03.31 22:24:44nohabb

    ft
    azert kell az az allam...
    vagy rendorseg se legyen, meg birosag se? mert majd az emberek megoldjak maguk?

    Azzal egyetertek hogy ne az allamtol varjunk teljes eltartast, de a kereteket, pl hogy az adorendszerben legyen csaladi adokedvezmeny, azt az allam tudja csinalni.

    Egyebkent mi a cel? Mert ha csak a sporolas, akkor minek nyugdij meg orvosi ellatas? Csak a penzt viszi az is...

    Es lehet menni kulfoldre, ez is egy fo gond szerintem, hogy a minosegi emberek el is mennek...

  • 2010.03.31 22:31:25nohabb

    bystander
    azert az allamnak kell, mert egy csomo mindent az egyen nem tud megoldani...

    pl az adot az allam hatarozza meg, a magnaovi mukodesi feltetleit az allam hatarozza meg stb.

    Amit irtal hogy mennyibe kerul nyugat-euban a bolcsi-ovi: nos azert a legtobb helyen nem a szulo fizeti az egeszet... hanem el van osztva, allam, szulo, esetleg munkahely beszall es persze adokedvezmenyt is kapsz a dijra...plusz a fizetesed alapjan fizetsz, nem fix osszeget - es ennek az adott allam biztositja a kereteit...

  • 2010.04.01 05:16:48summarygloss

    Egyszerűen agyvérzést kapok attól, hogy a mostantól születő babák szüleit kvázi kötelezik a munkába vonulásra, de állami gyermekfelügyeletet nem GARANTÁLNAK hozzá. Én most is dolgozom, a gyerek 2,5 és különbejáratú bébiszittyónk van. És bakker, olcsóbban, mint a magánbölcsi! Megjegyzem: a falunkban még ÓVODAI férőhely sincs, nemhogy bölcsödei...

    A bejárás és a bébiszittyó kifizetése után a fizetésem HARMADA marad meg, ami összegszerűen egy havi élelmiszerre sem elég. Egyedülálló anyaként semmi esélyem sem lenne az életben maradásra!

    A csanás megoldással operáló politikusok menjenek a fenébe. Nem a szülő kapja a támogatást, hanem a csana. Évi 300 ezret/gyerek. Ugyan, nem lehetne ezt a szülőknek adni? kb. 5 hónapnyi csana jönne ki belőle.

  • 2010.04.01 05:39:42summarygloss

    És igen: a gyereknek szüksége van a családjára, és nem másra, min. két éves koráig!
    A bébiszittyónk aranyos, és foglalkozik a gyerekkel, de egy bölcsöde nem tudná ugyanezt. Mindennap játszótérre mennek, más gyerekekkel és felnőttekkel ismerkednek. Azt kell mondjam, bár az elválás így is nehéz volt mindkettőnknek, a gyereknek nagyon jót tett, hogy vele is megismerkedett 2,5 évesen. Úgyhogy a közösségbe szoktatás kezdetét én a 2-2,5 év között húznám meg, csanával/kiscsoportos bölcsivel + erre adott állami utalvánnyal.

    Szóval a követeléseim:
    - 2 év szülési szabadság,
    - VÁLASZTHATÓ munkába menési időpont 6 hótól 3 évig (e.k.: a kapott összeg legalább a fele legyen annak, amit a kismama korábban fizetésként kapott)
    - a szülőknek adott csana-utalvány
    - fizetett munkaidő-kedvezmény azoknak a kisgyerekes szülőknek, akik napi 1 óránál többet utaznak hazáig
    - kötelező foglalkoztatás a szülési szabadság után fél évig, és nyílt nyilatkozat arról, hogy utána is alkalmazni kívánják-e a kismamát. Így legalább fél éve lenne álláskeresésre.

  • 2010.04.01 05:45:58summarygloss

    Ja, és valaki szóljon már az LMP-nek, hogy szedje le ezeket a rohadtul irritáló "lehet egyszerre munkám és gyerekem? Igen!" plakátjait, mert egyrészt esélye sincs arra, hogy olyan politikai erőt gyűjtsön, ami az ilyen törvények megszavaztatásához szükséges, másrészt a hülye szlogenek helyett végre konkrétumokat szerenénk látni, mi anyák és kismamák.

  • 2010.04.01 07:06:56Magenta

    "Szóval a követeléseim:
    - 2 év szülési szabadság,
    - VÁLASZTHATÓ munkába menési időpont 6 hótól 3 évig (e.k.: a kapott összeg legalább a fele legyen annak, amit a kismama korábban fizetésként kapott)
    - a szülőknek adott csana-utalvány
    - fizetett munkaidő-kedvezmény azoknak a kisgyerekes szülőknek, akik napi 1 óránál többet utaznak hazáig
    - kötelező foglalkoztatás a szülési szabadság után fél évig, és nyílt nyilatkozat arról, hogy utána is alkalmazni kívánják-e a kismamát. Így legalább fél éve lenne álláskeresésre."

    Ezt így mind, együtt?
    Wow...

  • 2010.04.01 07:17:13Starlark

    Én már egy olyan verzióval is megelégednék mikor szülés előtt megnézik eddig mennyit fizettél be állambácsinak abból kikalkulálják, hogy mennyi támogatás jár és szépen rád bízzák hogy hogyan is szeretnéd megkapni.
    Egyösszegben vagy havi részletben 1 évig vagy 2 évig.

    A csana utalvány nekem így annyira nem tetszik mivel a nagyinál nem tudnám beváltani, de ha mint választható opció lenne kedvezményes adózással úgy már barátibban hangzana.

  • 2010.04.01 07:19:47Starlark

    2010.04.01 05:39:42summarygloss
    "Nem a szülő kapja a támogatást, hanem a csana. Évi 300 ezret/gyerek. Ugyan, nem lehetne ezt a szülőknek adni? kb. 5 hónapnyi csana jönne ki belőle."

    Onnantól kb ennyivel többe is kerülne a csana...

  • 2010.04.01 08:09:04Lapis Lazuli

    Jól látom, h van egy olyan ellentmondás, h az állam nem tudja finanszírozni az anyák otthontartását, miközben a gyes a bújtatott munkanélküliség egyik formája? (Bocs, ha hülyeséget kérdezek, etekintetben én szerencsés és tájékozatlan voltam/vagyok)
    "Én már egy olyan verzióval is megelégednék mikor szülés előtt megnézik eddig mennyit fizettél be állambácsinak abból kikalkulálják, hogy mennyi támogatás jár és szépen rád bízzák hogy hogyan is szeretnéd megkapni.
    Egyösszegben vagy havi részletben 1 évig vagy 2 évig." Nekem ez szimpatikus.

  • 2010.04.01 09:42:51csimota

    Végigolvasva, végigélve...

    Szerintem másfél éves kor körül ideális a közösség. Ez az én tapasztalatom.
    Jelenleg falra mászok, hülyét kapok és előre rettegek a nyártól. Tudom, egyéni szoc.problémam de még sokxezer családé. Azaz: anya+két 3 év alatti gyerek+ 50nm panel+erkély nincs+légkondi felejtő+játszótér van+de árnyék nincs+gyerekek játszón csak délután: Mi a f.... csinálunk otthon???

    Én imádok anyának lenni. Sosem voltam az az üngyüléüm-bünygülüm típus, másfél év után igen is akarnék dolgozni. Emberként, nem gépként. Normál munkaidővel, nem úgy, hogy esélyem sincs és basszam meg, mert két X kromoszómám van.

    Az üzemi bölcsik valban jók lennének, csak a mentalitással megint nagy gondjaink lennének itthon. Soha annyi túlórát el se tudnék képzelni, mint amikor közlik, hogy plusz x dolog mér belefér, mert 8-ig van a bölcsi.
    Volt főnököm a kh.-ban kiakadt, hogy miért 5 után megyek a gyerekért a bölcsibe. Mikor ő dolgozott, este 8-ig volt kórházi bölcsi. No comment.

  • 2010.04.01 09:49:52kriszi

    Gyerekek, a közösségbe vivés ugyebár nem azt jelenti nálatok, hogy rögtön durrbele, napi tíz órát?
    Másfél éves kortól, hetente párszor egy-két órát mondanék ideálisnak. Ha nagyon szociábilis a gyerkőc, akkor maximum három óra per nap. És ez nem nagyon más kétéves korig. Utána szép lassan mehet felfelé, egész nap inkább ovis korban, akkor sem megy jól mindenkinek.
    A fiam nagyon jól gyűrte a bölcsit kétévesen, de aludni nem tudott ott. Szóval majdnem hároméves koráig félnapos volt, szerencsére meg tudtam oldani.

  • 2010.04.01 09:52:14Auguszta Romanova_2

    "Normál munkaidővel, nem úgy, hogy esélyem sincs és basszam meg, mert két X kromoszómám van."

    Egy orvosnak nem lehet ,hogy rendesen visszaterjen a munkaba?
    Hiszen allami helyekrol van szo.

  • 2010.04.01 09:52:18kriszi

    Csimota, nekünk ugyan van kertünk, de amíg a kicsi csecsemő volt, azzal sem tudtam mit kezdeni. Maradtak a maratoni séták délelőttönként, hordozókendővel, kézenfogva a két és fél évest. Néha összeduma baráti családdal, együtt séta, megbeszélt program a játszón. Én is készültem begárgyulni abban az évben (nyár elején kétéves plusz egyhónapos).

  • 2010.04.01 09:55:11kriszi

    A következő évben viszont (egyéves és három és féléves) már nagggyon jó volt. Hatalmasakat vándoroltunk gyalog + babakocsival, jókat főztünk, jó, akkor már kertezés is nagyon jól jött, de anélkül is.

  • 2010.04.01 09:55:17anyatájger

    kriszi, szerencsére mi is meg tudjuk oldani a fél napot. 8-tól délig van bent a nagyon közvetlen fiam. előtte 10-től 3-ig volt, de egy új kisfiú miatt nem tud aludni du., ezért nagyinál horpaszt ebéd után.
    ha nem lenne nagyi, meg a férjem jövős-menős állása, bizony nagy gondban lennénk.

    a cikk kiváló!
    én mindenben a fokozatosság elvét vallom, egyből napi nyolc órába visszamenni úgy, h a gyerek állandóan beteg a bölcsiben, nagyon durva. mondjuk fél évig el tudnám viselni a félállást. (pedagógus)

  • 2010.04.01 09:55:35másutt

    kriszi
    en ugy tudom a nagykoru tapasztalat (nem egy speci gyerek) azt mutatja, hogy semmi hosszutavu baja nem lesz, ha
    -megfelelo kezekbe kerul az egesz napos bolcsiben, ami nem megorzo, hanem kepzett emberek foglalkoznak vele
    -otthon a kapcsolat jo, es az anya sokat foglalkozik vele amikor otthon vannak.
    Akar 6 honapos- 1 eves kortol.

    rengeteg ismerosom gyereke egyaltalan nem alszik delutan 1-1,5 eves koratol. Otthon maradt anyaval SEM.

    van 40 eves ismerosom, aki nem marad meg egy munkahelyen napi 8 orat. soha. Inkabb munkanelkuli, vagy bedolgozik. es az mit jelent? Csak 50 utan mehetunk el otthonrol fel napnal tobbet? ;)

  • 2010.04.01 10:06:53anyatájger

    hát nem tudom, másutt. én már írtam, milyen az, amikor a gyerekkel foglalkozom az összes szabadidőmben, vagyis a munkaidő előtt és után folyamatosan. nagyon fárasztó. nincs bevásárlás, nincs mosás, főzés, takarítás, esetleg akkor amikor már este elaludt a kicsi. akkor meg inkább a férjemmel foglalkozom, ahogyan a hétvégéimet sem vagyok hajlandó a házimunkára áldozni. de lehet, h csak én vagyok ilyen béna, aki azt képzeli, h a kölöknek minél több időt kell 2 évesen az anyjával ÉS az apjával együtt töltenie.
    megyek, mer becsöngettek...

  • 2010.04.01 10:19:44másutt

    anyatajger, tudom...

    en nem azt mondtam, hogy nem JO az anyjaval. hanem azt, hogy ha megfelelo helyen van, akkor meg nem sikerult kimutatni semmifele fizikai vagy erzelmi nyomoreksagot, akkor sem, ha 1 eves koratol bolcsiben, vagy nannyvel van egesz nap.
    nincs olyan, hogy egesz orszagok osszes gyereke anyagyilkos/depi/idegbeteg.
    olyan sincsen, hogya GYES-es magyar anyak most 20-30-40 eves gyerekei magasabb renduek, kiegyensulyozottabbak lettek, jobb kapcsolatokkal, mint a francia felnottek!
    vagy kevesebbet pialnak/drogoznak.

    ez kicsit olyan, mint a bio kaja. abban mindenki egyetert, hogy jobb a gyereknek, ha nem permetezett zoldseget, vagy hormonos tejet kap, antibiotikumos hussal. megis, ha valaki felveti, hogy o CSAK biot vesz, barmi aron, es egy szetet csokit sem latott meg a gyerek, akkor 10-en raugranak, hogy megszallott.
    mert ugye nekunk IS mi bajunk lett a kozertes/menzas kajatol?

    (egyebkent en meg jo 1 eve azt erzem, hogy nincs meg bennem az a kepzettseg, ami a gyerek igenyet intelektualisan es fizikailag kielegitene. egyszeruen szerintem szuksege lett volna jo masfel eves koratol folyamatos kozossegre, es ezt nem tudom megadni neki. en 5 dalt ismerek magyarul, olyan kellene neki, aki 50-et.)

  • 2010.04.01 10:30:19Rosa Rugosa

    Próbálj azonosulni a jelenlegi feladatoddal és tanulj meg 50 dalt.:)

    Forrai Katalin. Pl.
    Ének a bölcsődében, vagy Ének az óvodában.:))

  • 2010.04.01 10:34:52kriszi

    Másutt, igen, az ideális közintézmény, az megfelelő megoldás lehet bizonyos esetekben. De még mindig fenntartom, hogy nem mindig és nem mindenkinél. Fent már írtam a kezdettől fogva közösségi nevelésről, amivel szintén nincs baj, csak éppen akkor a teljes társadalomnak kellene am block letennie a családközpontúságról, és a közösség-központúság szellemében nevelnie a gyereket. És úgy is élni.
    Ideális közintézményt én még nem láttam. Nyilván van, és úgy vélem, ritka, mint a fehér holló.
    A nannys helyzet: igen, ebben az esetben nyilván nem biztos, hogy bármi baja lesz a gyereknek (illetve ettől magában miért is lenne) - viszont ha állandó nanny van, akkor bele kell nyugodni, hogy minden lesz, csak nem hagyományos családi szerepek. Ez is elfogadható, főleg ha a nanny tizeniksz évig van ott, és él együtt a családdal. Állandóan változó nannyknél már lehet gáz, ilyen vagy olyan.
    Egyébként azt hiszem, minden társadalom olyan kutatási témákat és eredményeket produkál, amilyenek az uralkodó elvárásoknak megfelelnek. Erre nincs is jobb példa, mint itthon Ranschburg nyilatkozatai a korai kötődésről kb. öt évvel ezelőtt és a magyar gyes-vita környékén. Számomra szép kis illúziórombolás volt a kutatói szuverenitással kapcsolatban. Gondolom, másutt ( :) ) sincs ez másképp.

  • 2010.04.01 10:58:09másutt

    kriszi, nemtom mit mondott Ranschburg 5 eve.
    meselje el valaki.
    ha az otthonmaradas ellen nyilatkozott, akkor lehet, hogy csak letette az allam hegedujet, amin EDDIG jatszott, es elkezdte azt mondani, amit a nemzetkozi szakirodalom ir ugy 15 eve?

    en at mondom, hogy 21 eve, egesz felnott eletemben olyan emberek kozott elek "masutt", akik nagyon hamar bolcsisek voltak, gyakran 6 honap ELOTT.
    meg soha nem figyeltem meg olyan hatranyt bennuk, amit a sokszazas magyar ismerettsegi korommel szemben szenvedtek volna.

    nem isznak tobbet. SOT!
    nincsen kozottuk tobb baj, rinyalas, az eletrevalosag hianya. nem utaljak a mamajukat.
    nem rosszabbak a kapcsolat mutatoik )eroszak, valas, stb)

    ha valaki bebizonyitja szamomra, hogy MI az a bazinagy elony, ami felnottkorra megmutatkozik azoknal az embereknel, akiknek az anyjuk (tobbssegben GYES-pszihozisban) otthon maradt veluk es testvereikkel 2-6 evet, NAGYON megkoszonnem.

    ugyanis en magam itthon vagyok egy gyerekkel 2 es fel eve. es nagyon szeretnem azzal vigasztalni magam, hogy bar nyaralni menni nem tudunk menni az iden, autonk nincsen es a karrieremnek konyec, de ez mind nem szamit, mert a gyerek (...)

    tenyleg.

  • 2010.04.01 11:41:52kriszi

    Másutt, rossz végén ülöd meg a lovat. Egy kicsit keresgéltem neked 2005-ös Ranschburgot (bevallom, csak hasraütöttem, hogy pont az az év, de erősen emlékszem, hogy még pár éve azt mondta, a bölcsőde szükséges rossz,tavalyelőtt meg már azt, hogy a gyereknek másfél éves kortól közösség KELL), de mivel közben dolgozom is, nem tudok rendesen utánanézni.
    Az a jó (jobb) a gyereknek, ha van valaki, aki _ráér_ foglalkozni vele (igen, ha kell, akkor csak és kizárólag vele), és emellett sem kattant. Ennyi. Van egy ismerősöm, ő született anya. Négy gyereket szült, végig otthon is maradt, amíg a legkisebb hároméves nem lett. Aztán elhelyezkedett újra a szakmájában, tanítónőként. No náluk kézzelfogható az előny. Soha nem láttam kiegyensúlyozottabb gyerekeket. De ehhez az is kellett, hogy az anyjuk olyan személyiség, amilyen. Lubickolt a gyerekzsivalyban világéletében. Ha van ideális anya, ő az. Mindig türelmes, mindig ráér, szívvel-lélekkel veti bele magát a családba. No az _ilyen_ anya otthonmaradása kincs a családnak. Ha az ember ennek az ellentéte, akkor inkább valóban ne is maradjon otthon (sőt megkockáztatom, hogy szülni se muszáj). De a gyereknek az elejétől kezdve kell egy vagy maximum két állandó személy, akik így (hasonlóan) viszonyulnak hozzá. Ha az anyja az, akkor az anyja. Ha az apja, akkor az apja. Ha a nagyi, a nanny, jánosbácsi, akárki, az is oké. De egy fix pont kell. Nem kell, hogy ez feltétlenül az anya legyen. De kell. Más kérdés, hogy millió egyéb ok miatt ezt a döntéshozók úgy vélik nálunk megoldani, hogy maradjon otthon csak az anya. Nem az a lényeg. Hanem a biztos pont, hosszú éveken keresztül ugyanaz. Az nagyon fontos. A hátrány ennek híján jön elő (ezt egyébként Miriam Stoppardtól tudom, a nyolcvanas évekből).
    Ha ez te vagy a lányodnak, akkor megvan az előny :)

  • 2010.04.01 12:07:43másutt

    kriszi, ertem.

    azt hiszem en elegge atlagos vagyok.
    nem vagyok egy gyerekgondozasra szuletett valaki, de mindent megteszek, ami tolem telik.
    senki gyerekenek nevelese igazan nem erdekel, csak sajatom.
    ugyanolyan komolyan veszem a gyereknevelest, mint anno a karrieremet... de mostanra ugy erzem (a gyerek 2,5) hogy nem vagyok en ehhez eleg... es a gyereknek profi kellene, nem egy ex-informatikus manager.
    mint a baratnod. es gyerektarsasag.

    ez attol sem lesz jobb, ha megtanulok meg 50 notat.

  • 2010.04.01 13:04:52DenisaM

    Sziasztok!
    Vakmacskának gratula, nagyon jó a cikk.
    Azt viszont nehezen értem meg, miért kell ennyire szidni a bölcsiket. Ok, biztos van olyan, ami gyerekmegőrző, de vannak nagyon jó állami bölcsik, ahol odafigyelnek a gyerekre, fejlődik szobatisztaság, beszéd, étkezés, stb.
    Azzal én is egyetértek, hogy első év legyen közös gyereké, és anyukájáé, de nem lenne szabad ennyire kisajátítani a gyereket, ha megoldható, hogy apuka is részt vegyen közvetlenül a feladatokban. (Ahol nem, ott nem szóltam :D )
    Mellesleg a gyerek immunrendszerén múlik mit kap el, és mennyit beteg és nem azon hogy bölcsis, vagy otthon van.
    A részmunkaidő nem rossz, csak nem mindegy,hogy milyen jellegű a munka, és mennyit utazgat hozzá, mert a fagyi visszanyal, ha olyat vállalsz, ami a világ túl felén van a lakáshoz, ovihoz vagy bölcsihez.Bár ennek is lehet jó mellékhatása :D
    Én megosztva nevelem a gyerkőcöt az apukájával, külön-külön. Részmunkaidőben dolgozom, hogy egyetemre járhassak, viszont el is utazgatom a napot a közlekedéssel. Jó oldala, lehet csevegni a gyerekkel. Reggel, ki mit fog csinálni, mikor megyek érte, utána mi a program, vacsi, stb. Haza élménybeszámoló, vásárlás, könyvtár, egyebek.
    Ennek is meg van az ára természetesen, de a gyerek még mindig kevesebb kárát érzem, mint ha be lennénk zárva, mert se pénz, se változatosság, se szórakozás. Egyikünknek sem.

  • 2010.04.01 13:06:10DenisaM

    Ja, és apuka is kérhet szabit, ha valami gikszer beüt. Főleg, ha lazább a főnöksége, mint anyukának.

  • 2010.04.01 13:09:44szövetszöcske

    Csak adalékként, részmunkaidőről. Nálunk a zasszony 3 hét múlva áll újra munkába. Sikerült a 6 órás melóról megegyezni a főnökséggel(írásba is adják, munkaszerződésben, hogy 3 éven keresztül mehet a 6 óra az irodában), viszont hivatalosan 6+2 óra van, 2 óra otthon, mondjuk doksiolvasás, akármi. Multicég, ha egy adott munkakört valaki részmunkaidőben is el tud látni, akkor rögtön felvetődik a kérdés, hogy a hasonló munkakörök vajon miért 8 órásak, kell-eennyi ember, ráadásul az a pozíció amit hivatalosan is részmunkaidőben lát el valaki megy átszervezésnél azonnal a levesbe, azt a headcount-ot veszik el (4-6 órányi melót már rögtön át lehet tolni pár másik emberre). Multcégnél mindenkinek túlterheltnek kell látszani, különben nincs esély... Tehát munkaszerződésben 6+2 óra, cégközpont felé pedig teljes munkaidős pozíció, ez a deal.

  • 2010.04.01 14:42:10nohabb

    masutt

    zangoloknal mennyi idos kortol van allami (ingyenes) oktatas? Ot?

  • 2010.04.02 20:28:31kancsika

    Nem, nem akarom, hogy az állam oldjon meg mindent, de azért az is túlzás, hogy mindent privát kell megoldanom, annak ellenére, hogy elég nagy arányban hozzájárulunk az adóbevételekhez, én is meg a férjem is. Van a környékünkön magánbölcsi, de gondoltam próbáljuk meg az államit, ha csak a jelentkezés gyorsaságán múlik felveszik-e a gyereket. És valóban időben jelentkeztünk fel is vették, szeptembertől...Úgy tűnik májusban vissza tudnék menni dolgozni, kérdezem állami bölcsit lehet-e előbb, na nem azt sajnos nem. Így most marad a magánbölcsi, ahol szívesen fogadják, naná havi 60-ért. Csak már elegem van ebből, hogy mindenből fizetőset kell igénybe venni, hogy egyáltalán kapjon ellátást vagy normális ellátást kapjon az ember, amikor éves szinten egy fél lakás árát befizetem az államnak.

  • 2010.04.03 16:28:21Utó Pista

    Hitelből csak a nyugdíjakat szabad emelni, meg az időskori ellátásokat.
    Mert ők szavaznak....

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta