SZÜLŐSÉG

Magyarul kiabált a svéd szülőszobában a kismama

2010. március 28., vasárnap 12:01 |

Trixi Svédországban várta a harmadik gyermekét. Epidurális érzéstelenítéssel szeretett volna szülni, ikrei szülésekor sajnos lecsúszott róla. Ezúttal időben sikerült bekötni az érzéstelenítőt, így nyugalomban vajúdgatott a szülőszobán, míg férje az ottani számítógépen internetezett.

Amikor elmúlt az epidurális érzéstelenítés hatása, a fájások elemi erővel törtek a kismamára, aki saját bevallása szerint annyira megijedt, hogy elvesztette az önkontrollt és azt kiabálta, hogy meg fog halni, vegyék ki a gyereket. Tizenöt perc pokol után megszületett a baba, aki lila volt és nem sírt. Hiába kérdezte Trixi, hogy fiú lett-e vagy lány, csak később tudta meg, amikor a hasára tették.

Az utolsó előtti, 39. héten egyre kevesebbet mozgott a pocaktesó, volt, hogy csak délután fél 4-kor éreztem először, akkor is inkább olyan kis tekergés-félét, nem igazi rugdalászást. Persze ahogy egyre kisebb a hely, ez normális lehet, szóval nagyon nem aggódtam. Viszont vasárnap már eléggé nyugtalanított a dolog, így egy itt élő magyar nőgyógyász kollégát kérdeztem meg, hogy szerinte aggódjak-e. Azt tanácsolta, hogy hívjam fel a specmvc-t, és mondjam el a dolgot, illetve, hogy a baba végig kisebb volt mint az átlag, -2 SD-t mértek a hasam alapján. Hétfőn reggel így is tettem, és 11-re kaptam is időpontot vizsgálatra Örebróba. Csináltak egy ctg-t, ami 50 perc után lett értékelhető, addig tényleg alig mozgott a baba. Aztán ultrahanggal megmérték, 3 kg körülre saccolták, ami megint csak kicsit kisebb, pont -2SD érték. Viszont a magzatvizet kevesebbnek mérték. Nem vészesen, azt mondták, 50-80 között kéne lennie, de csak 48-at mértek. Megvizsgálta egy fiatal szakorvosjelölt a méhszájat is, ami itt Svédországban nagyon ritka dolog, egész terhesség alatt nem csinálják, ha nem indokolt valamiért. Tudvalevőleg Magyarországon ez pedig bevált szülésindító "praktika", amit a nőgyógyászok nem is ritkán alkalmaznak.

Mindenesetre egyujjnyira nyitottnak és egy cm-re ellaposodott méhszájnak írta le fiatal doktornő. Mondta is, hogy ez önmagában beindíthatja a szülést, de mindenképpen kaptam másnapra, azaz kilencedikére, egy nappal a kiírt dátum előttre újabb uh-időpontot, hogy megnézzék hogy áll a magzatvíz, és annak függvényében az esetleges szülésindítást megbeszéljük. Hát így mentünk haza hétfő délután. Fájdogált kicsit a derekam, de nem jobban, mint előtte. Megbeszéltük Attilával, hogy reggel vele megyek be a munkahelyére és majd megpróbál 8.45-re elszabadulni a vizsgálatra. Hajnalban éreztem valami derékfájásokat, de nem nagyon tudtam eldönteni, hogy mik is azok, nem esetleg csak kakilási inger, ami lehet úgy reggel felé. Ismétlődtek, de nem tudom, mennyi időnként, félig-meddig aludtam közben. Aztán 6-kor keltünk, fél 7-kor a zuhany alatt aztán elkezdtem érezni valami igazi fájásfélét, ami az elkövetkezendő 20 percben még kétszer megismétlődött. Akkor már gyanús volt, hogy ez lehet, hogy igazi fájás. El is indultunk szépen az autóval, ahol szemben ültem ugye az autó órájával, jött egy fájás 6.53-kor, aztán 58-kor, aztán 7.03-kor és így tovább szépen 5 percenként. Mondtam Attilának, hogy ez azért már tuti az lesz. Mit csináljunk? Menjek-e majd 8.45-re a vizsgálatra, vagy inkább egyenest a szülészetre?

Itt Svédországban az a szokás, hogy ha elindul a szülés, fel kell hívni a szülészetet, ahol ellátnak tanáccsal, hogy mikor is kell bemenni, és meddig maradjunk még otthon. Így is tettem, ahol természetesen azt mondták, hogy akkor inkább oda menjünk. Kb. 35 perc alatt be is értünk, nem siettünk, annyira még nem voltak elviselhetetlenek a fájások. Viszont óramű pontossággal jöttek. Mondtam is Attilának, hogy milyen megdöbbentő ez, hogy honnan "ismeri" a méh az órát. Gondoltam is magamban, hogy 12 előtt meglesz  a baba.

A szülészeten kedvesek voltak, kérdezték, hogy vannak-e papírjaim, volt az RH negativitásomról, illetve a szüléstervezet, amit az aurora barnmorskával (szüléstől való félelem feldolgozásában segítő szülésznő) csináltunk. Mert nagyon féltem a szüléstől. Az ikrekkel nagyon derült égből villámcsapás volt a szülés és nem is tudtam átélni a dolgot, csak szabadulni akartam a helyzetből – és hát nem is volt olyan régen, hogy az emlék elhalványult volna. Szóval ebben szerepelt, hogy szeretnénk minél több információt, hogy épp hol állunk, hogy szeretnék epidurált, amilyen hamar csak lehet (az ikreknél késő volt), hogy gátvédelemmel szeretnék szülni, és hogy szóljon a barnmorska egyértelműen, hogy mikor lehet nyomni és mikor nem szabad. Hogy nem szeretnék kéjgázt, hánytam tőle és ugyanúgy fájt. Aztán kaptunk egy nagyon kedves barnmorskát, Alvának hívták. Fiatal, nálunk kicsit lehet talán idősebb. Kaptunk egy szobát, a 6-ost. Szépen jöttek a fájások, átöltöztem, lezuhanyoztam fertőtlenítős szappannal, kaptam hálóinget. A zuhany alatt erősödtek a fájások, alig tudtam kijönni. 3-4 percesek lettek és egyre jobban éreztem őket. Kellett koncentrálnom a levegővételre és arra, hogy megpróbáljam ellazítani az izmaimat és ne arra figyeljek, hogy mikor megy már el a fájás, hanem hogy ezzel tágulok, és halad előre a dolog – ez nem könnyű, de azt hiszem, ez a lényege a vajúdási szaknak. Egész jól ment. Közben elvoltunk Attilával. Magamhoz nem híven még viccelődtem is, pedig nem vagyok az a típus és belül nem is ezt stílust kívántam volna, de végül nem is volt olyan rossz, hogy próbáltam kicsit máshogy felfogni a dolgot. Még ettem is egy kis sajtos szendvicset Attila unszolására, persze ő már jó éhes volt. Meg hozott nekem a büféből egy jégkrémet, amit szépen eltetettem vele "későbbre" a mélyhűtőbe.

Aztán még az elején megnézte a méhszájat a barnmorska, 3 centire volt nyitva, de még mindig csak 1 centire ellapulva, azt mondta, hogy ez még korai az epihez, mert leállíthatja a fájásokat, de szól az anesztesnek, hogy azért kössük be, és majd aktiválják, mikor lehet. Közben, míg erre vártunk, álltam, próbáltam kihasználni a gravitációt, hogy jobban táguljak. Egész bírható volt. Aztán 9 után jött az anesztes, Attila épp elment elemért a fényképezőbe a büfébe. Kedves volt a doki, kétszer bökött meg, a második lett jó végül. Kicsit szar érzés ez a böködés, meg kicsit aggódtam, hogy elrontja és a gerincvelőmet is megcsiklandozza kicsit, de persze ezt nem mondtam ki hangosan. Érdekes módon a derekam jobb oldalt eléggé fájt, ahogy betette a kanült, de nem volt kibírhatatlan, azt mondta, biztos kicsit arra hajlik a kanül vége, és feljebb lehet húzni, ha nem jó. Közben eléggé felerősödtek a fájások, már nem voltak kellemesek, nehezen viseltem őket.

Megkértem a barnmorskát, hogy nézzük meg, mi a helyzet, mert ha most elmegy az anesztes, nem tud visszajönni fél-egy óráig, akkor meglehet, hogy lemaradok az epiről. Megvizsgált, mondta, hogy szerinte most már oké az epi, jöhet, nem fogja leállítani a fájásokat. Ennek nagyon örültem, pont jókor jött. Szóval megkaptam a kezdő dózist. Kb. 10 perc múlva lett valamivel jobb a helyzet, és 20 perc múlva pedig nagyon jó lett: éreztem, hogy jön egy fájás, főleg a derekamban, de csak épphogy, mint egy kis menzeszfájdalom, meg láttam a ctg-n, hogy szépen megy fel. Ja, azt elfelejtettem, hogy a ctg végig rajtam volt ugye, csak pisiléshez húztam ki. De nagyon jó volt, hogy így megenyhültek a fájások, a légzésre sem, meg a lazításra sem kellett koncentrálnom. Sms-eztünk közben, meg interneten Attila megnézte a leveleit - a számítógépen, ahol a szülést regisztrálták. Aztán telt az idő szépen, közben az epi pumpája többször pittyegett, hogy levegős a rendszer - mindig jött a barnmorskánk, próbálta megcsinálni, de igazából nem derült ki, hogy mi a baja. Attila hozott nekem egy kis light colát, hogy teljes legyen az élvezetem. Aztán 11.50 körül úgy éreztem, hogy már alig érzek fájásokat, meg a ctg is mintha ritkább, és kisebb fájásokat jelezne, kicsit elkezdtem aggódni, hogy leállt a folyamat. Gondoltam, hogy ezek szerint mégsem lesz baba 12 előtt. Mondtam Attilának, hogy hívjuk a barnmorskát, hogy nézze meg mi a helyzet, nehogy leálljon a dolog. Mondta már előtte, hogy ha ez lenne, akkor lehet esetleg burkot repeszteni, az ugye fokozza a méhtevékenységet. Mert oxitocint sem akartam, ha nem muszáj, az nagyon brutál volt az ikrekkel.

Szóval épp itt tartottunk, mikor az ágyon feküdtem és éreztem, hogy valami kevéske folyadék jön, valami picit véres, illetve nyákos, de nem sok. Azt gondoltam, hogy akkor repedhetett meg a burok, de a fej már eléggé elöl volt, nem tudott több víz jönni. Csengettünk a barnmorskának, egy másik, idősebb jött, mondta, hogy cseréljek betétet. El is mentem, meg pisilni is próbáltam, és akkor jött olyan fájás, hogy csak na, majdnem nem tudtam kijönni a fürdőből. Mire kiértem, megint jött egy nagyon erős fájás, mint derült égből villámcsapás, hiszen előtte egy pár perccel szinte semmit nem éreztem. Jött a mi barnmorskánk, valahogy féloldalasan lefeküdtem az ágyra, a ctg csak így érzékelte a babát. Megvizsgált és mondta, hogy most akkor jön a baba, és ha kell, nyomhatok. Hát, megijedtem, az az igazság. Annyira gyorsan jött és annyira fájt, nem volt időm felkészülni. Nagyon fájt. Elvesztettem az addigi jó kis kontrollomat, kiabáltam, nem nagyon-nagyon hangosan, de azt, hogy meg fogok halni, meg hogy vegyék ki a gyereket. Persze magyarul. Itt már nem volt kedvem svédül. Mondtam Attilának, hogy kérdezze meg, még hány fájás. Azt mondták, öt, erre én, hogy az túl sok, annyit nem bírok ki. Ez az első tolófájás után volt. Attila próbált fogni engem, de ez nem volt jó: ha nekem fáj valami, nem bírom elviselni, ha hozzámérnek, szeretem magam kivárni, míg enyhül a fájdalom, a tapintástól úgy érzem, rosszabb. Ő ezt nem tudta, azt hitte, hogy elutasítom őt. Pedig nem erről van szó. Én meg kicsit úgy éreztem, hogy szégyelli magát miattam, hogy én meg kiabálok. Utólag azt mondja, nem így volt, de hát én akkor csak ezt éreztem. A barnmorska tartotta rajtam a ctg-t, az sem tetszett persze.

Aztán jött a második tolófájás, nyomtam, és éreztem, hogy nagyon effektív, de persze szörnyen fájt. A harmadik fájásra elkezdett jönni a feje, meg is fogtam, valahogy ez jó volt, itt nagyon erősen rám szólt mindkét barnmorska (nem tudom, a második mikor és hogy került oda), hogy figyeljek rájuk, és most ne nyomjak, ez pokoli volt, mikor a gyerek feje talán a legnagyobb átmérőjével félig van kint, és csak szabadulni szeretnél a helyzetből, legyen kint, kint, minél gyorsabban, akkor ne nyomj. De megpróbáltam. Sikerült. Ez volt a gátvédelem. Semmi repedés, semmi vágás nem volt. Következő fájásra nyomhattam, kint volt a feje. Ekkor fájásszünet, úgy éreztem, hogy csak vegyék már ki, vegyék már ki, mondtam is Attilának, de persze nem vették.

Jött a következő fájás és nyomhattam, és végre kint volt. 12.11-kor. Mégis meglett majdnem 12 előtt. Lila volt és nem sírt. Masszírozták, paskolták hason. Kérdeztem, hogy mi lett, fiú vagy lány, svédül is kérdeztem, de senki nem válszolt. Mérges lettem picit. Nekem meg sem fordult a fejemben, hogy bármi baja is lehetne, annyira természetes volt, hogy jól lesz és nincs semmi gond. De Attila is el volt foglalva, hogy azt figyelte, vesz-e már levegőt és sír-e, aztán persze sírt. És kislány lett. Nagyon-nagyon örültem neki. Hanga Szonja lett, ahogy szerettem volna. Boldog voltam. Nem tudták teljesen a mellkasomra tenni, csak a hasamra, mert nagyon rövid volt a köldökzsinór. A következő fájás sokára jött, de nem csináltak semmit, a köldökzsinórt sem vágták el még, vártak. Aztán lezárták és Attila elvágta, nem tudom, hogy ez a placenta kijövetele előtt vagy után volt, nem emlékszem. Én beszéltem Hangához, hogy végre itt van és nagyon fájt és biztos neki is, de már vége és most itt van velem. Aztán kijött a placenta, kicsit féltem ettől is, mert ez az ikrekkel eléggé fájt, de a barnmorska nyomta a hasamat közben, így nem is fájt nagyon. Vége volt. Nagyon jó volt. Nagyon fájt a vége. Az a 15 perc. El is veszítettem a kontrollt magam felett, de nem bánom. Azt hiszem, addig jól csináltam és azt hiszem, ezt a 15 percet ki lehetett bírni. Rövid volt. Akkor úgy érzetem: tessék: "15 perc hírnév"- nem tudom, miért ez jutott eszembe, nem is tudom, jelent-e valamit ebben a kontextusban. De ezt gondoltam. De nem mondtam senkinek. Aztán megkaptam a hasamról a karomba Hangát, kapott sapit meg egy törölközőt. Megszületett. És én örültem Neki.

Trixi

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2010.03.28 19:30:32cozumel

    Wolff megint nem vette be a gyogyszeret :(
    Es igen, ez o.


    Trixi, neked gratula, az ikresekrol meg ugy elmaradtal, hogy nem is tudunk az uj babarol !?
    ejnyebejnye :)

  • 2010.03.28 19:34:52nyúlmama

    Na, mingyá eljutunk oda, hogy aki császárral szült, az nem is anya, nem is nő....

  • 2010.03.28 19:37:28nyúlmama

    Ja, Trixi, a baba meg nagyon aranyos, és gartulálok én is. Aki meg kiabálni akar,
    az kiabájon, ha az jó neki.

  • 2010.03.28 19:39:24lioliom

    Sőt még oda is eljutunk,hogy nekünk ez a dolgunk,oszt dögöljünk meg,ha már nem tudunk szaporodni.Az ilyennek nem volt anyja?

  • 2010.03.28 19:40:17vivace

    2010.03.28 19:26:01kotor eme őrs.

    Nem baj, hogy közöd sincs az igazi nőkhöz, az sem, hogy ezt közkinccsé teszed. Azért azt vedd figyelembe, hogy a nőket csupán neten keresztül vagy gumi kivitelben soha nem fogod teljes mértékben megismerni.

  • 2010.03.28 19:43:09cozumel

    Ne, ne, ne is reagaljatok, akkor eltakarodik, tenyleg. Ellene csak ez az egy strategia megy.

  • 2010.03.28 19:49:00Labdacs

    2010.03.28 19:17:38torok ős réme.
    Jesszus, neked született már gyereked? Mert nekem igen, és hidd el, hogy amikor először megpillantod, akkor olyan szép, hogy eláll a lélegzeted. Ez az érzés utána minden kisbaba megpillantásakor eszedbe jut. Így ez a kisbaba is a világ legszebb gyereke, benne van minden lehetőség, szóval tökéletes :)
    Gratulálok hozzá és sok boldogságot kívánok!

  • 2010.03.28 19:49:04kotor eme őrs.

    2010.03.28 19:34:52nyúlmama

    drága mama, tegyünk különbséget.

    akit kérésre császároznak, mert fél a fájdalomtól, igenis különböztessük meg attól, aki életmentő császározáson esik át!

    mindketten anyák, és jó anyák is lehetnek, de az IGAZI nő nem fél a fájdalomtól, harcol, és szül!

  • 2010.03.28 19:49:29dorkaakos

    Cozu! Köszi, és az ejnyebejnyét is-megérdemlem, nem jártam az ikresen 10 hónapja :-)kicsit el voltam foglalva :-), de igyekszem ! Trixi

  • 2010.03.28 19:49:44kotor eme őrs.

    2010.03.28 19:40:17vivace

    jó, néha eljátszok a gujmiállatkáimmal is, de ehhez igazán nics közöd!

  • 2010.03.28 19:53:32kotor eme őrs.

    2010.03.28 19:49:00Labdacs

    több szülésen voltam, mint gondolnád, egyik újszülött sem szép. nem is az a dolga. a szülésnél nincs romantika, a nő olyan fáradt, mint egy ló, csatakokban izzad, azt sem tudja hol van, és a pináján is levegőt vesz szegény, úgy megdolgozik a gyerekéért.

    ez az amerikai filmekből ismert jelenet, mely során a mama elmosolyodik és mina lisa ábrázattal fekszik a kéthónapos babájával, ügyülibügyüli, HAZUG.

    a szülés fájdalmas, nehéz, és nagyon véres. az igazi nő ezen átmegy és nem félti a mellét sem, hanem szoptat! ő lesz az igazi anya is! a többiek nem fogják tudni miről szól a dolog.

  • 2010.03.28 20:01:01dorkaakos

    Még egyszer elnézést a rövidítésekért: a -2SD az 15%-al kisebbet jelent mint az adott korhoz számított átlag érték (itt súly). specmvc (specialistmödravardcentralen)pedig a speciális terhesgondozó, ahova azok járhatnak, akiknek nem teljesen sima a terhességük. Ez egyébként a sima magyar rutin terhesgondozásnak megfelelő, mert az itteni alapgondozás tényleg nagyon alap és semmi olyan vizsgálatot nem végezenk, amit Mo-on rutinból kötelezően.

    Csak rövid megjegyzésként apróbetűvel: a férjem (Itze) és én is tudjuk, h milyen veszélyeket rejteget az epidurál érzéstelenítés, ugyanis mi magunk is orvosként dolgozunk ebben a kórházban, ahol szültünk, és bár nem vagyok aneszteziológus, én magam is szúrtam már epidurált terhes vajúdó nőnek. És még egyszer megemlítem azt is, hátha nem volt egyértelmű, h két gyereket már megszültem érzéstelenítés nélkül is, természetes úton, pedig a B baba haránt fekvésű volt. Mert nagyon akartam rendesen szülni és nagyon nem akartam császárt.

  • 2010.03.28 20:10:10Mrs Deák's canvas

    Belenéztem, nem sikerült végigolvasni,én még gyermektelen vagyok,ez egyáltalán nem köt le.
    Egy férfi mondja, hogy csúfak az újszülöttek?
    Dehát nem az ő dolga, melyik férfi mereng azon, hogy hogy néz ki meg milyen metamorfozison esik át egy baba? Az én haverjaim legfeljebb udvariasságból vetnek egy pillantást más gyerekére.
    Én mondom,engem se érdekel ez nagyon , ez a baba meg olyan mint az emberek nagyrésze, se szép, se csúnya.

  • 2010.03.28 20:12:15Auguszta Romanova

    is, természetes úton, pedig a B baba haránt fekvésű volt. Mert nagyon akartam rendesen szülni és nagyon nem akartam császárt.

    Es nem mentel nagyon szarra?? nem kellett intim plasztika?

  • 2010.03.28 20:15:44Mrs Deák's canvas

    Én szivesen lennék igazi mamája egy elhagyott babának nem kell nekem ahhoz nagy fájdalom,meg kilenc honam lábdagadás.
    Az legalább kész van már, látod mit viszel haza.

  • 2010.03.28 20:19:08Nyunyóka

    lassacskán már a szaráshoz is epidurált akarnak, bazmeg..de hát akkor hova az élvezet!?

  • 2010.03.28 20:28:54kukabúvár【ツ】

    Nyunyóka
    hehhheeeehhee. ez jó volt.

  • 2010.03.28 20:29:50kotor eme őrs.

    2010.03.28 20:15:44Mrs Deák's canvas

    Micsoda konformista hozzáállás!

    Észveszejtő, milyenek a nők a mai világban!

  • 2010.03.28 20:35:33kukabúvár【ツ】

    egy ismerősöm is fél a szüléstől. két afrikait akar importálni.

  • 2010.03.28 21:11:43édriennn

    csak az én zsebemben nyílt ki a bicska vagy más is szívesen kerítene egy szívlapátot?

    a szülés véres is meg fáj is,de minden újszülött szép (közmegegyezéses joga b+ szép és kész nah)

    csak Mo-n van ennyire túlbuzerálva a terhesgondozás vagy csak jobb országokból jönnek a hírek?:)

  • 2010.03.28 21:35:30Zsit (nyújtózós macs; révülettündér)

    speciel én az öcséimtől halálra rémültem - csúnyák voltak, ez van
    Most is azok :)- de volt egy átmeneti állapot, míg egész formásak voltak.

    Rita, jézus :)
    Szemlátomást terhes lett még egyszer, azaz csak-csak ágyba bújtak az urával. Hacsak nem volt ott is valami a Szentlélekkel. Statisztikailag tekintve nem egyszer, így aztán annyira rossz nem lehetett egyikőjüknek sem :)

    Szülni tényleg fáj, bár a saját tapasztalatom alacsony számosságú, de tényleg nem a világ vége

  • 2010.03.28 21:40:39herbivore

    gyerek cuki, anyuka szuperül néz ki szülés után

    de ez az első olyan szüléstörténet, amit képtelen voltam végigolvasni
    miért hiszi azt a posztoló, hogy a részletes, napokkal korábban kezdődő, percre lebontott, mérési adatokkal teletűzdelt logisztikai napló más számára is érdekes lehet??

  • 2010.03.28 22:09:28vivace

    2010.03.28 20:35:33kukabúvár【ツ】

    Mo.-n ez lehetetlen. :-p

  • 2010.03.28 22:17:54szőröstalpúrománcigánygeci

    cola light...igyad...tudod milyen jól pucolja a wc-t???

  • 2010.03.28 22:22:05Mignonka

    Hááát, én nem tudom...szültem két gyerkőcöt, de én nem sikoltoztam meg káromkodtam, pedig epi nélkül született mindkettő.
    Fájni fáj, de nem kibírhatatlan, vagy nekem esetleg magasabb a fájdalom tűrő képességem? Hmmm.

  • 2010.03.28 22:34:48másutt

    "én nem sikoltoztam meg káromkodtam, pedig epi nélkül született mindkettő...nem kibírhatatlan.."
    azt hiszem a kulcs szo a fentiben az "ÉN"

    Az ilyenrol mindig a fakirok jutna eszembe, meg azok az emberkek, akik a megfagyott orosz folyokban furdenek, meg akik a valosag-son bogarakat esznek.
    A masik oldalon, meg a fogorvos edesanyam tortenetei felnott ferfiakrol, akik ZOKOGNAK a fajdalomtol a szekeben egy INYEKCIO utan.

    masok vagyunk, na.
    :D

  • 2010.03.28 22:34:54Labdacs

    2010.03.28 19:53:32kotor eme őrs.
    Én szültem, 22 órán át, fájt, megcsászároztak, az utána még jobban fájt és szoptattam 14 hónapig, amíg igény volt rá. A második gyerekemet, majd ha lesz, akkor programcsászárral leszek kénytelen megszülni, az első szülés miatti károsodások miatt (szétszakadt a teljes hasfalam). Akkor hogy is van ez szerinted? Az elsőnek jó anyja vagyok, a másodiknak meg nem lehetek? Hmm?

  • 2010.03.28 22:37:57Wish1973

    nekem volt gyökérkezelésem, semmi rossz emlékem nincs, mégis elhiszem, h másoknak meg fáj.
    aztán.két szülés-két gátmetszés. az egyik fájt közben is, utána is, a másikat meg egy pillanatig sem éreztem. egyáltalán. mintha nem is lett volna. ültem már aznap, voltam wc-n, úgy mászkáltam, mintha sosem szültem volna. na, most akkor fáj a gátmetszés vagy nem?

  • 2010.03.28 22:39:29vivace

    2010.03.28 22:22:05Mignonka

    Ez azért van, mert te egy nagyon ügyes asszony vagy. Mindenki más, akinek jobban fájt vagy kevésbé bírta, ügyetlen.
    Mégis, mintha kicsit ásatag lenne az a hozzáállás, amit idehöttyentettél pár sorban.

  • 2010.03.28 22:40:48nyina&mika

    egy dolog, hogy vannak elmebeteg férfiak, akik a fenti elméleteket kiagyalják, de még ijesztőbbek azok a nők, akik támogatják - mint minyonka. majom kinyomta. kábé hasonló szintűek a te gondolataid is.

  • 2010.03.28 22:45:42vivace

    2010.03.28 22:34:48másutt

    Másutt, nekem a fakír típusról mindig az idősebb Schirilla György jut eszembe, aki még könyvet is írt arról, micsoda egészséglöket a hóban egy szál fecskében, mezítláb futkározni, jeges Dunát átúszni stb. . A húsleves meg hullatea, természetesen. Aztán szegény 59 évesen már meghalt.

  • 2010.03.28 22:47:24Scavolas

    Drága Trixi, Itzés, Dorka, Ákos és Hanga: Gratulálunk és nagyon-nagyon szeretünk Benneteket! És nagyon hiányoztok néha...

    Szabolcs

  • 2010.03.28 22:49:35kotor eme őrs.

    2010.03.28 22:34:54Labdacs

    ugye viccelsz? értő olvasás kéremszépen!

    természetesen igazi nő és anya vagy, császározásod indokolt

  • 2010.03.28 23:21:07Magenta

    "Fájni fáj, de nem kibírhatatlan, vagy nekem esetleg magasabb a fájdalom tűrő képességem? Hmmm."

    Esetleg egy kicsit pakolhatnál át az empátia készségedhez, mert ott mintha alacsonyabb lenne az a küszöb...
    És akkor tökéletes lehetnél, akár Hófehérke mostohája.

  • 2010.03.28 23:25:30nyúlmama

    Mignonka, a fájdalom relatív fogalom, viszonylag.Kinek mit dobott a természet fájdalom küszöb gyanánt, ez egy. Meg aztán, a fejfájás fokozatai is eltérőek, de ezt is csak az érti meg igazán,akinek fájt már úgy istenigazából.És mivel elmondani nem lehet a fájdalmat, ezért senki nem tudhatja, mit érez a másik, kár tehát "beszólni" bárkinek emiatt, legfeljebb örüljünk, mint majom a farkának-hogy apám mondásával éljek-he nekünk elviselhető kategória jutott.

  • 2010.03.28 23:36:38bazd meg

    Azt hittem hogy egy regenyt kell elolvasni, de megmakacsoltam magam es abba hagytam a negyedenel, nagyon erdekes volt, nem lehetett volna egy kicsit reszletessebben???? De azert sok sok egeszseget nektek;^)

  • 2010.03.28 23:39:16másutt

    "És akkor tökéletes lehetnél, akár Hófehérke mostohája."
    :DDDDD

    Mag, bravo.

  • 2010.03.28 23:45:10másutt

    "Fájni fáj, de nem kibírhatatlan, vagy nekem esetleg magasabb a fájdalom tűrő képességem? Hmmm."

    Egyebkent mindenkinel van valami a terhesseg es a szules alatt, amiben mazlija van es megussza ugyanazt ami masoknak gaz es pokolla teszi az egeszet.

    En siman beadattam magamnak az epiduralt meg az elejen viszonylag (na jo, ugy 10-12 ora fajas utan, de az nalam meg az eleje volt)
    Nem jott be a fajdalom alatti kezfejet harapdalos vonaglas, koszi, kicsi vagyok en ehhez. Ingyen volt es kurvajo.

    Viszont nem ertem, de tenyleg, hogy minek megy a sok vinnyogas, rinyalas, nyafogas a hanyinger miatt. Nekem is volt, mindket terhessegem alatt LEGALABB EGYSZER hanyingerem (asszem ezzel a gyerekkel talan ketszer is), 5 percet tartott, de alltam a sarat...tenyleg.
    Teljesen kibirhato volt.
    Fel kacsa igy is lecsuszott vacsira, legfeljebb tobbet bofogtem utana.
    Aki a hanyinger miatt nyafog, arrol megvan a velemenyem. Nyavajgasos fehernep, ihajcsuhaj.
    :DDDDD

  • 2010.03.28 23:50:33cozumel

    haggyatok mar, Minyonkat, most istenem, hat idejott megdicserni es vallonveregetni sajat magat, szuksege volt mar erre nagyon, hogy valakivel szemben jobbnak erezze magat, otthon apu mar evek ota nem mondja, hogy o a jobb, sot, fel eve Edinaval reszel, hat legalabb ezt ne vegyuk el tole.

  • 2010.03.28 23:59:30kotor eme őrs.

    borzalmas látni, ahogy a sok 'intelligens', emancipált nő egymást licitálva degradálja egymást

    hát kellett nektek a spárhelt mellől elmozulni???

  • 2010.03.29 00:19:06cozumel

    Felsz, mi, Wolff? :D:D:D:D:D

  • 2010.03.29 07:50:44don pedro

    trixi te akkor most orebroi vagy vaxjoi vagy?

  • 2010.03.29 07:55:49cat a

    hagyjátok már Wolffot hát nem látjátok hogy szegén csak guminővel képes a tartós kapcsolatra?

  • 2010.03.29 10:23:19linn

    Az ikrek születésére kiváncsi lennék, annyiszor utalt rá, de végül semmi info.

  • 2010.03.29 10:49:29don pedro

    engem nem az erdekelne ahogy kijott, hanem ahogy bement a baba.

  • 2010.03.29 11:37:54kotor eme őrs.

    elég sok szellemi sérült kommentel itt, oder speciális szleng van itt

    bármit írok közlik, hogy wolf. komolyan mint egy monty python műsorban

    sajnálom, hogy nem lehet a mai nőkkel kultúráltan elbeszélgetni!

  • 2010.03.29 11:40:42Auguszta Romanova

    mai nőkkel kultúráltan


    :DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD

    egyszeruen keptelen vagy jobban leplezni?

  • 2010.03.29 13:48:15intel

    Én egy gyereket szültem és kiabáltam a toló fájások alatt. Sajna elég hosszan mert nem 2 tolásra jött ki a lányo hanem vagy 20-ra...
    Jó annak aki birja a fájdalmat, én nem birom, még szeöldököt is utálok szedni mert a mai napig fáj. Ilyen vagyok. Epit kaptam, de az utolsó fél órában nem kértem mert akkor nem tudok segiteni a gyereknek. De nem ez volt a fő gond, hanem hogy akkor tovább tart a szenvedés. Ja és Epi közben is érzed a toló fájásokat.

  • 2010.03.29 14:13:20cat a

    tudod est komor őre itt többségében olyan nők vannak, akik már szültek vagy gyereket szeretnének ha ez még a sok diplomáddal nem tűnt fel neked az oldal címe alapján. ja és erre varrj gombot a férjemnek a telcsijén sokáig a gyerek magzatmázas fotója volt a háttérképe, ha már csúnyának tartod az újszülötteket

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta