SZÜLŐSÉG

Mintha a Gellért-hegy akarna kifordulni belőlem

2010. március 21., vasárnap 11:41

A Poronty nagyközönsége számára alapvetően kétféle szüléstörténet létezik. Van az „ilyet miért közölnek, ez tiszta horror, egy életre elment a kedvem a szüléstől” és van az „ilyet miért közölnek, ez totál érdektelen, unalmas, mit lehet erre mondani?”. Mivel az enyém ez utóbbiba tartozik, sokáig nem akartam írni róla, de észrevettem, hogy van itt egy törpe minoritás, melynek tagjai erőt gyűjtenek az ilyesmiből. Nos, az ő kedvükért álljon itt a szülésem története oda és vissza. Te is szeretnéd megosztani szüléstörténeted? Küldd el nekünk erre a címre!

Napsütéses, kellemes május végi vasárnap reggel volt. Felkeltem, kibotorkáltam a nappaliba, gép benyom, mikor egyszer csak... Flötty! Nem, nem vízszerű. Annál valami sokkal gusztustalanabb dolog esett ki belőlem, de majdnem kilenc hónap alatt lassan hozzászoktam a terhességet kísérő, minimum bizarr jellegű biológiai jelenségekhez. Ez a nyákdugó lesz, annak már a neve is undorító. Na de a 38. hét elején? Még annyi dolgom lenne... Pánik!

Gyors közvélemény-kutatás után a szülésig hátralévő időt három óra és három hét közötti időtartamra lövöm be. Ennél jóval konkrétabb két nap múlva, kedden a szülésznőm, aki egyujjnyira nyitott méhszájat diagnosztizál és a dokim, aki viccesen megjegyzi, hogy szombaton úgyis ügyeletes lesz...

Pénteken már reggeltől érzek némi fájásokat, állítólag jóslófájások. Estefelé azonban, mivel elég precíz kis jóslófájásoknak bizonyulnak a szabályos ötperces szünetekkel, a folyamatot átminősítem vajúdássá. Majd fél tíz körül kiadom a vezényszót: indulás! Legfeljebb hazaküldenek.

Ahogy kézen fogva kilépünk a késő tavaszi estébe, megcsap valamilyen illat. Egy növény, talán jázmin? Őrülten virágzik, és belém hasít a gondolat, hogy most utoljára sétálgatunk így kettesben, gyermektelen párként. Ez az illat mindig ezt az emléket fogja eszembe juttatni.

A kórházba való bejutás volt előzetesen az egyik fő parám. Alaptalanul: némi buszozás és metrózás után az István kórház főbejárata előtt toporgunk. Zárva. Az álmos portás megkérdi, mit szeretnénk. Szülni, ha beenged.

Aztán bent ctg, papírok kitöltése, ami kissé röhejes, mivel már csak korlátozottan vagyok beszámítható. A szülésznő pedig a vizsgálat után kijelenti, hogy bizony nincs visszaút, négy centiméteres méhszáj, hajrá. Sőt egy burokrepesztést is megejt. Azóta többször elgondolkoztam azon, hogy vajon jól tettem-e, hogy hagytam. Végül arra jutottam, hogy mivel egyáltalán nem járt fájdalommal, a baba állapotára lehetett belőle következtetni (jól volt) és állítólag az egészet meggyorsította, nem bántam meg.

Ezután viszont már tényleg sokkal jobban fáj, visszaveszek kicsit az arcomból („jé, csak ennyi a fájás?”) és kezdek a feladatra koncentrálni. Egy fotelben üldögélek, szemben a férjem, akinek elfelejtettünk váltóruhát hozni, pedig annyira akartam. A másik fontos dolog, ami otthon maradt, a víz, pedig erre is nagy szükség van a későbbiek során. Ezután az ágyat is kipróbálom.

A szülőszoba egyébként tökéletes, hangulatos, egyágyas, az alternatív foglalt volt, de amúgy sincs rá igényem, a falon ugyan átszűrődik néha némi sikoltozás-üvöltözés, de nem hagyom magam megrémíteni. A legjobb – és a szülésznő által is tanácsolt – pozíciónak a függőleges bizonyul, az ágyba, majd a férjem nyakába kapaszkodva. Egyszer kizavarnak pisilni is, amit nem igazán értek, és elég viccesen is nézhetünk ki már kicsit véresen a vécé felé botorkálva, de abszolváljuk. Ja igen, borotválást otthon elintéztem, beöntéssel itt nem foglalkoznak.

A másik közjáték, amin magamban még tudok röhögni, de kívülre már nem jut belőle, mikor két nővérke bejön, és a legnagyobb lelki nyugalommal elkezd feltölteni valami szekrényt mindenféle dobozokkal. Szívesen megkérdezném tőlük, hogy zavarok-e, de inkább a saját dolgommal törődök, úgy gondolom, ez legyen a legnagyobb incidens... és ez is volt.

Remek időérzékem alapján kábé húsz percet tölthetek a pasim válláról lógva, ami valójában közel másfél óra volt, ahogy az utólagos megbeszélés alapján kiderült. Ő egyébként végig hihetetlenül sokat segít, nem tolakszik az előtérbe, de állandóan érzem, hogy lehet rá támaszkodni. És szó szerint meg is teszem. Valahogy beugrik közben az is, hogy a felkészítésen tanítottak valami légzéstechnikát a fájások elviselésére, és ez elég jól be is válik. Hagyom, hogy keresztülfolyjon rajtam a fájdalom, próbálok minél kevesebb energiát pazarolni.

Újabb vizsgálat, majd egy váratlan kérdés a szülésznőtől: volt magának plasztikai műtétje? Belül ismét felröhögök, végigpörgetem, mire gondolhatott: mell? ajak? Mindegy, a válasz egyértelmű nem, de ezután kiderül, hogy méhszájplasztikára utalt, mivel nem akar eltűnni a méhszáj.

Következő  kérdés: akarok-e fájdalomcsillapítást. Ó, hát mittudomén... mert baromira fáj, ez igaz. De valahogy végig úgy érzem, meg tudom csinálni és a fájás valójában jelzés, a testem egyszerűen így kommunikál velem. Szerencsére a férjemnek is mondtam már előre, hogy hacsak nem feltétlenül szükséges, nem akarok ilyet, ezért ő is megerősít: nem kérünk. Így mindössze egy Nospa-injekciót kapok a méhszáj miatt, és már jöhet is a kitolás.

Közben megérkezik a doki, elpoénkodunk azon, hogy tényleg szombat van, az ügyeleti napja, bár csak néhány órával később kezdődne. Mindent rendben talál, fogja a kis zsámolyát, mellém áll, és kézrátétellel járul hozzá az események előre mozdításához. Valamint ő fogja az egyik lábam. A másikat a férjem, a szülésznő meg valahol lent ügyködik. Mint később kiderül, a gátvédelmet csinálja, amiért egész életemben hálás leszek neki, mert így sem vágás, sem repedés nem lett belőle (nem, Rita, nem maradt tág...).

Pár nyomás, mintha a Gellért-hegy akarna kifordulni belőlem, utána mindig kicsit meglepődöm, hogy élek és ráadásul nem szakadtam ketté. A doki szerint „na még egy és kint lesz”. Oké, legyen még egy. Majd ismét „na még egy és kint lesz”. Morcosan nézek rá, most hülyének néz? De most igaza lehet, mert a férjem megjegyzi, hogy ő már lát valami nagyon szőröset, reméli, hogy az a baba feje. És tényleg, a következő tolás után kicsusszan és 2:45-kor megszületik Albert 3130 grammal és 52 centivel. És tényleg igaz: ekkor minden fájdalom és kín eltűnik. Fogalmam sincs, hogyan. Közben kijön a méhlepény is, de arra már nem is tudok igazán figyelni, mert rám teszik a fiamat, azon melegében, mint a kemencéből kikapott cipót, ő pedig halkan mormog és motoszkál a hasamon.

Ott ülünk hárman összebújva.

Aztán nyissz és viszik fürdetni (azt hiszem, a férjem erre a legbüszkébb az egészben, ugyanis ezt is ő végzi el). Azt halkan megjegyzem, hogy ekkorra már elfogadtam azt a gondolatot, hogy a hasamban a szinte semmiből kifejlődött egy homo sapiens májjal, körömmel, szempillákkal, de azt a mai napig sem tudom feldolgozni, hogy szintén én gyártottam azt a biciklilakatra emlékeztető zsinórt, amit ha filmen látnék, megjegyezném, hogy „milyen gyenge kellék”, és amit a férjem szerint elvágni sem volt könnyű. A babának először 9-es apgarja van, talán az enyhén kékes színe miatt, a későbbi már 10-es, de ez lényegtelen, mert pár perc múlva jön vissza az apa a fiával. Jól áll neki a gyerek.

Még egy kis együttpihi, szopipróba és ezután elviszik „melegedni”. Na ezt viszont megbántam, hogy hagytam, vagy legalábbis nem kellett volna több órára, mert szerintem sem ő, sem én nem voltunk különösebben rossz állapotban. Lehet, hogy közrejátszott az, hogy nekem sokáig nem találtak helyet az osztályon, nagy volt a kavarodás, végül még fél napot a szülőszobán töltöttem.

Délelőtt aztán visszakapom. Most először vagyunk kettesben, a fiam a fejével matat rajtam, rendkívül céltudatosan próbál belőlem tejet csiholni, miközben az ablakon besüt a reggeli napfény. Ismerkedünk...

madz

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2010.03.21 20:23:34Athe

    gratula madz, szép kisfú! :)
    asszem ugyanabban szobában szültél, ahola én (kellékes szekrény, pakoló nővérek :) )

  • 2010.03.21 20:30:47verkaverka

    Ez nagyon vidám volt, a Ritának kiszólással, plasztikával, virágillattal, köszönjük. :)))

  • 2010.03.21 20:31:22verkaverka

    Függőleges vajúdás nekem is bejött nagyon!!!

  • 2010.03.21 20:33:57Auguszta Romanova

    Mondom en,pindurka volt a baba. Lett volna egy 4400 most akkor a Gellert hegyi alagutrol beszlennek,hogy temaban maradjak. ;D

  • 2010.03.21 20:41:37farkasokkal tancolo

    A Gellérthegy alatt nincsen alagút, az alagút a Várhegy alatt van.. :-)

  • 2010.03.21 20:50:01hinta-palinta

    Madz, nagyon cuki:)
    Brumibaby, a burok a méhlepénnyel együtt jön:)
    Szinte össze vannak nőve, a burok kiszakad, kicsusszan belőle a gyerek, és"ráhorpad, szottyad magzatvíz hiányában a lepényre.

  • 2010.03.21 20:56:16hinta-palinta

    Kép az oldal közepénél 'Lepényi szak' cím alatt.
    [link]

  • 2010.03.21 21:05:27hinta-palinta

    A szinte tényleg csak szinte, mert úgy látszik...

  • 2010.03.21 21:06:22kurutty

    Hú, köszi madz, ezt jó volt olvasni. Én akartam megírni az érdektelen ugyanakkor humoros szüléstörténetet, de most a tied után egy darabig inkább még sunnyantok, hogy ne legyen nagyon unalmas. :D Albert nagyon kis vigyori, édes.

    Az én gyerekem kisebb volt kilóban (2,91), centiben dettó, aztán mégis volt vágás is meg repedés is. Ennyit számít a szülésznő és a gátvédelem, ez nagy tanulság nekem a következő gyerekhez. Vagy van olyan, hogy hiába ügyködik a néni a lábad között, mert olyan génkészletet dobott a gép, hogy még ő sem ment meg az ollótól?

  • 2010.03.21 21:26:22Lexie

    tök aranyos stílus, alig akartam hinni a szememnek,h ezt a kemény madz írta.

  • 2010.03.21 21:31:03madz

    Kipikopii, mi Albinak becézzük, bár kb másfél évig alig hallotta tőlünk, mert sok más beceneve volt (leginkább a Maki), de mostanában, ha valami ilyesmit mondok neki, már rámszól, hogy Aaaabiii!

    nyina, krepp ágyneműt nem kell vasalni, innentől nekem mindegy :D

  • 2010.03.21 21:38:44Mother Mary

    érdekes, hogy az Aaaaabi, az majdnem Abigél, vagyishogy Abigél is Abi, és közben meg ő is Albert lett volna ha fiú, bár én akkor azt gondoltam, majd Bercinek fogjuk hívni
    és gratulálok

  • 2010.03.21 21:39:19Wish1973

    Ft, városrendezés kérdése az egész. ha van rá igény, van alagút is.

  • 2010.03.21 21:43:35madz

    MM köszi, nálunk apósom próbálta a Bercit erőltetni, de tekintve, hogy kb háromhavonta egyszer látja, nem volt túl sikeres bepróbálkozás

  • 2010.03.21 21:48:39nyina&mika

    jahkérem, én semmit nem vasalok. ez az érv eddig nem jutott eszembe :)

  • 2010.03.21 21:53:34Dekatlon

    Gratulálok, szép gyerek :)
    Metró vs. Taxi: én is metrópárti vagyok.
    - Taxi késhet, metró nem szokott
    - Metró gyors és nagy és egyenesen megy, a taxi meg egy kis, törékeny izé, amit lassít a forgalom, meg az elterelések, meg az izguló taxis és család
    - Metró ellen szólhat a tömeg, de ahogy írtad (szombat, fél tíz) még az se játszott.
    - És a metróban eleve több a hely, fura ezt így leítni, de kényelmesebb :)

  • 2010.03.21 21:55:13Magenta

    Főleg ha hozzávesszük, hogy már elkezdődött vajúdásnál annyira nem esik jól ülni.

  • 2010.03.21 21:57:04madz

    hát azóta már lett kocsink, de most meggyőztél, ha lesz még gyerek, mindenképp a biztonságos metrót fogom igénybe venni :D

  • 2010.03.21 22:08:21Dekatlon

    Saját kocsi ellen szól az is, hogy a metróvezető azt se tudja, hogy a világon vagy, és kötött pályán vezet, apu lehet, hogy túl ideges és rajtad jár az esze, és nem a KRESZ-en. :)

  • 2010.03.21 22:09:06Dekatlon

    apu MEG lehet hogy...

  • 2010.03.21 22:13:25Dortje

    madz! nagyon jó kis írás volt. annyira tetszetta stílusa, hogy kitaláltam, hogyy itt-ott személyreszabom, és elrakom a fiamnak , hogy ezt olvassa 20 év múlva, ne az én nbéna szövegem :)

  • 2010.03.21 23:00:29Zamat

    sértődés ne essék, tényleg uncsi:))))))), semmi szaftos részlet?
    a gátvédelemre nálunk azt mondta a dokim, h azért nem szeretik, mert nyúlik ott minden, és nem áll tökeletesen helyre, ami idővel problémát okozhat, nem tudom, h ez mennyire van így, mert nem volt szerencsém kipróbálni, az enyém egy mozgalmas csaszi lett:)))
    Albert viszont aranyos nagyon.

  • 2010.03.21 23:18:17farkasokkal tancolo

    Na jó én aszondom ez egy stramm szülés volt, az anyuka nem azzal volt elfoglalva, hogy miért nem nyalták kis jobban a seggét, egészen szép kis fickó sikeredett ki belőle, bér én nem akadtam volna fenn azon, hoyg bejön két ápolónő és feltölti a szekrényt... valamikor fel kell tölteniük, és MINDIG vajúdik valaki, ezt csak szerényen megjegyzem, arra utalva. hogy a legjobb szülésélményből is kiderül, hogy vajúdás közben mennyire elszakad valaki a normál élettől... és inkább ilyen élménykeet kéne írni, amitől nem fossák magukat halálra a most szülni készülők! :-)

  • 2010.03.21 23:27:25madz

    ft, igazából nem azzal volt bajom, hogy bejöttek. hanem, hogy mondjuk esetleg ha köszöntek volna vagy azt mondják, hogy elnézést, akkor nem lett volna olyan érzésem, hogy ezek itt egyszerűen nem vesznek engem észre. monnyuk nem üvöltöttem, ez igaz :) de mondom, ez akkor nekem inkább komikus volt.

  • 2010.03.21 23:45:25Rosa Rugosa

    Legalább valami apró helyesírási hibát ejthettél volna.
    Vagy van valami elrejtve a szövegben?:)))
    Mondjuk a tejet csiholni helyett facsarni...?:D
    Egyébként jó volt olvasni.:)

  • 2010.03.21 23:55:46madz

    RR, ja tényleg, el is felejtettem, van benne egy utalás a gyűrűk urára :D

  • 2010.03.22 00:00:44Rosa Rugosa

    Ó... azt majd anyamadár megfejti holnap, ő a nagy rajongó, nem?:DDD
    Nekem csak felszínesek az ismereteim.:(

  • 2010.03.22 10:18:54manó99

    Nagyon tetszett az írás!


    Jaj de jó kis pasi!!:D
    Hány lány szívét fogja romokba dönteni.:)

  • 2010.03.22 10:27:19Silverveil

    OK ez az írás bebizonyította, amit eddig is sejtettem: a zord Madz titokban nagyon kedves és szeretetre méltó.

  • 2010.03.22 10:44:20koaladia

    Én vagyok a kiscsoport, aki mindig szívesen olvassa az ilyen történeteket. :)

    Nekem az is megérne egy külön írást, hogy mi mindent gyűjtünk magunkba, amíg ketten vagyunk. Mint ez a virágillatos példa.

  • 2010.03.22 11:49:07zsebdög

    nagyon tetszett! én is a minoritáshoz tartozom, engem megnyugtatnak az ilyen írások, és eltelek a reménnyel, hogy nekem is ilyen "sima" szülésem lesz! köszi!!

  • 2010.03.22 12:29:42málnabálna

    2010.03.21 16:08:47másutt

    akkor lebuktattad magad, jól értem?!...amikor találgattunk/tam, h mi az a különleges, történelmi, komoly, becézhetetlen név, amit fiatoknak szántatok volna, de lányt vártok....hááát akkor Albert (Einstein) jutott eszembe... :D de mégse írtam...francba :D:D
    annyira nem gyakori, tény, de nem is ritka én kapásból felmutatok a családban 2db Albertot, akit Bercinek, Bercikének becéznek... egy barátnőm is ALbertnak szánta a júniusban születendő lányát... :D azóta Fanni lett belőle

  • 2010.03.22 12:33:46málnabálna

    Közlekedés szüléshez: saját kocsi a nyerő!
    Ha nincs, előre lebeszélném egy közel lakó szomszéddal, baráttal, h elvállalja-e, h bevisz, ha kell éjjel 3 kor is.
    BKV megbízhatatlan, esetleg metró pontosabb, de nincs metró megálló közelben nah...
    Taxitársaságoknál meg hetekkel előtte érdeklődnék, tesztelném őket, esetleg egy taxisofőrt "bérelnék" a nagy napra előre, kb.mint a privát szülés orvos, ha hívom 5 perc múlva legyen ott egy zsíros összegért.

  • 2010.03.22 12:34:40málnabálna

    szülés orvos= szülész orvos

  • 2010.03.22 12:44:11málnabálna

    madz,

    hoztad a formád! Grat, nagyon jó írás, imádtam a pörgős, dinamikus, szépséges, de nem csipogós/csöpögős sorokat benne! :)
    nosztalgikus is 1ben nekem, mert szintén Istvánban szültünk, s jó pár hasonló dolgot felfedezhettem az sz.t-edben.. KÖSZI

  • 2010.03.22 15:13:31egyremegy

    Madz, gratulálok. Szép gyerek, szép név, szép szülés..

    Vakmacska, de írd meg. Én már várom.

  • 2010.03.22 15:32:13R2D2 & C3PO

    Kár, hogy aláírtad.

    Ha nem Madz-ként jelenik meg, lazán szétszedte volna a díszes társaság. :-P

    Hogy-hogy nem tértél ki a szerteszéjjel szakadás vs. még egy ici-pici gátsérülésem nem volt témakörére?

  • 2010.03.22 15:55:24verkaverka

    madz, lehet hogy a pakolászók jót akartak, van aki pont nem szereti azt se ha hozzászólnak egy jónapotnyit, mert kiesik a saját világából tőle...

  • 2010.03.22 16:19:45Ribizlee

    madz, úgy tűnik, kell egy kontroll-cikk is, amit Edina22 néven írsz alá, hogy kiderüljön: személyednek szól-e a szét-nem-szedés, vagy a stílusnak! ;-)

  • 2010.03.22 17:42:58madz

    verkaverka, az is lehet. lényegében mindegy, csak muszáj volt valami eseményt is írnom :D

  • 2010.03.22 19:04:50Brumibaby

    érdekes, ém madzot sose véltem komornak, zordnak, stb., hanem szelídnek, határozottnak és toleránsnak (smúúúúz).

    És a második mondatnál tudtam, hogy ő írta, de ez nem az ő érdeme, hanem az én páratlan stílusérzékemé (önsmúúúúúz).

    Nagyon sok pocalakót és manócskát kell beleírnia, hogy egy Edina22-vel vagy manyi31-gyel megvezessen.

  • 2010.03.22 19:19:54madz

    Brumi, köszi, most megnyugtattál, már épp kezdtem önvizsgálatot tartani :)

  • 2010.03.22 19:44:45baudolinA

    madz,
    Isten ments, hogy önvizsgálatot tarts. :)

  • 2010.03.22 20:56:40shortly

    madz, nekem nagyon tetszett a szuletestorteneted! nehany ponton egeszen megegyezett az enyemmel ;)
    pl. a burokrepesztes, allva vajudas, ujjszulott meretek. Es a fogalmazas is jeles. Albert pedig csillagos otos!

    Brumibaby: volt szerencsem mindket gyermekem szuletesenel megnezni a magzatburkot. Kijon a mehlepennyel egyutt, a mehlepeny ugyanis abban fekszik (belulrol tapad). Olyan, mint egy kipukkadt, lottyedt lufi, de rugalmas marad, miutan kijon. Nekem meg azt is megmutattak, hogyan volt benne a baba. Ha gondolod, tudok kepet kudleni rola (bizarr smile).

  • 2010.03.22 20:57:27shortly

    ujszulott, termeszetesen :S

  • 2010.03.22 21:25:21Magenta

    madz, a pasidnak van ilyen vágott szeme?

  • 2010.03.22 22:36:44madz

    az az igazság, hogy érdekes a gyerek szeme: ha komoly, akkor hatalmas mangaszemei vannak (mint az apjának). ha viszont vigyorog, akkor ilyen kis húzott. meg csecsemőkorában is volt benne valami mandula. nemtom, honnan, nekem teljesen jellegtelen. talán az apámnak.

  • 2010.03.22 23:11:11nyuszianyu

    Én nem szoktam ilyet írni- gondolni is ritkán-, de nagyon tetszett. A gyerek meg irtó helyes.

  • 2010.03.23 09:41:48mylittleboy

    Nagyon jó írás:)édes pofa ez a gyerek. A kommentek közül pedig a legjobb: a baba és a gátvédelem, lefordultam a kanapéról a nevetéstől:D Mikor lesz ketteske?:)az újabb sztori miatt kérdezem...

  • 2010.06.01 14:55:02Bebea

    Ez egy jó sztori

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta