SZÜLŐSÉG

Párnába ordítva szülni

2010. február 14., vasárnap 09:52

Ági az első szülése rémes kórházi élményei után másodszorra is ugyanazt a kórházat választotta, ám ezúttal szülésznőt is fogadott. Bár fájdalmában a párnájába kiabált, ez a szülés sokkal kellemesebb emlék maradt számára, mint az első. Te is szeretnéd megosztani szüléstörténeted? Küldd el nekünk erre a címre!

Tanulva az előző szülés kálváriájából, ha doktort nem is, szülésznőt azonban fogadtam. Nusi napra pontosan érkezett, annak ellenére, hogy az orvosom a szabadsága előtti utolsó alapos vizsgálaton határozottan kijelentette, hogy „augusztus 15 és nem később”.

Félálomban éjfél tájban elkezdett csorogni  a magzatvizem. Ez nagyon furcsa érzés volt. Mint egy kellemes langyos forrás vize, ahogy csorog le combomon. Feltápászkodtam, magamhoz tértem és a megtervezett forgatókönyv szerint áthívtam az anyósomat, hogy vigyázzon a 2 éves alvó Lilkómra és egy kis tisztálkodás után bemotoroztunk férjemmel a kórházba, ahol egy nagyon kedves ügyeletes szülésznő fogadott, akinek ideje is volt rám bőven, mivel a vajúdóban összesen ketten voltunk.

Mivel erős fájásaim nem voltak, befeküdtem az ágyba, fülembe nyomva  az egyik fülhallgatót, másikat a hasamra téve noszogattam Nusit, hogy készüljön fel az utazásra. Hajnalban erősödtek a fájások, reggelre pedig megjött a fogadott szülésznőm, aki megvizsgált és ellátott instrukciókkal. A forró 30 perces zuhany nagyon jót tett, igaz a vízben majdnem tojást lehetett főzni, de mégis jól esett. A fájások egyre erősödtek, a zuhany utáni vizsgálat azonban teljesen letaglózott, mivel a méhszájam még mindig csak kétujjnyi tágulást mutatott.

Ekkor átkerültem a szülőszobába, aminek saját zuhanyzója volt, ahol a szülésznőm támogatásával egy újabb zuhanyt vettem, most már labdán ülve. Ezután javasolt egy sor újabb vajúdási pozíciót, amiket ki is próbáltam, de erőm nem lévén felfeküdtem az oldalamra, arcomra húztam a párnát, hogy tompítsam a frekvenciát, a fájdalom közeledtével pedig a mély lassú belélegzésre és levegőbenntartásra koncentráltam. Két fájás között pedig áldottam az eszem, hogy fogadtam magam mellé valakit, akinek köszönhetően nem szédülök bele a levegővételekbe és még a hangomat is kiengedhetem. A fájdalmat sohasem tudtam közönyösen tűrni, vagy megszelídített, vagy megvadított. Még jó, hogy ott volt az a párna a szám előtt.

A kitolási szakasz viszonylag rövid volt. Ekkor már az ügyeletes orvos is megjelent. Mindkét térdemet átkulcsolva felemelt törzzsel préseltem ki magamból Nusit. Már azt hittem, szétszakadok, amikor megláttam a fejecskéje búbját és ez új erőt adott nekem. Ezután még 2-3 belenyomás és megérkezett a 4020 grammos Nusi. Egyből cicire kaptam és elégedett könnyekkel a szememben néztem, ahogy kiszolgálja magát a gyermekem.

A gátmetszést pillanatok alatt összevarrta az orvos, miközben ontotta magából a poénokat és gratulált Nusihoz. A szülésznőm behozta a reggelit a szülőszobába, hagyta, hogy kicsit felfrissüljek, majd betolt a szobámba, ahol másodmagammal rekreálódhattam. Itt is sorra értek a pozitív meglepetések. Másnap jött a kórház védőnője, majd a pszichológusa. Nem akartam hinni a szememnek és a fülemnek.

Mivel panaszmentesek voltunk, 2 nap múlva elhagyhattuk a kórházat, ahol kétszer is szültem. A jó időzítés, a fogadott szülésznő tapasztalata, az ügyeletes orvos magas szintű hozzáértése ezúton közrejátszott abban, hogy nagyon jó élményekkel távoztam ugyanabból a kórházból, ahol két éve életem egyik legrosszabb kórházi élménye zajlott le.

2009. augusztus 29.

Ági

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2010.02.14 23:38:57csimota

    de csak az első helyes beküldő kap csokit

  • 2010.02.14 23:39:30bajor gizella

    nälam muter. meg jaj mä anyu.

  • 2010.02.14 23:43:05nudlo

    Én is szoktam az Anyámat Édesanyámnak szólítani, de én járok pszichomókushoz:)

  • 2010.02.14 23:45:04farkasokkal tancolo

    Gimnáziumi legjobb barátnőm Réka (26 évesen halt meg szülésben), az anyját mindenki előtt és per is Bajtinak nevezte, és mi is így hívtuk... ritka vendégszerető család volt, olyan szülőkkel amiket én is szerettem volna magamnak.

    Első lányomat egyébként ÍRékának szerettem volna éppen az ő emlékére, csak éppen annyit modnogattam a teherbeesés ténye óta hogy Réka, Réka Réka..., hogy a 8. hónap végére egyszerűen meguntam, ez van. És akkor olvastam, hogy a Melinda nevű anyaoroszlán megkölykedzett... és egyszerre eszembe jutott, hogy a legelső játékbabámat is Melindának hívták, és hogy milyen jó kis név is ez. És mondtam a férjemnek, hoyg legyen inkább Melinda, és majd Lindának fogjuk nevezni, s ő mondta vala, hogy ez jó. De aztán soha nem lett Linda, ő volt a mi Melcsi babánk, másoknak meg Melinda... :-)

    És a mai napig is Melindás... szelíd kedves, de ugyanakkor határozott és önmegvalősító.

  • 2010.02.14 23:54:38csimota

    Nomen est omen.

    Nálunk sem az lett a gyerekek neve, amit először elképzeltem.

  • 2010.02.15 00:21:01farkasokkal tancolo

    A röhej az, hogy sokkal jobban ráillett volna a Réka név... így utólag. Fura.

    Na mindegy , jóéjt.

  • 2010.02.15 00:27:46másutt

    ft, csimota, en jóhiszemüen csináltam egy listát nekem tetszö nevekröl (kb 6) és bevittem a kórházba. megláttam, az arcába néztem, és egyik sem illett rá. megközelítöleg sem. ezért múlt egy hónapos, mire neve lett. de az illik rá. itt Angliában heteket adnak tépelődni, hadd izzadjanak a nagyik. :)

  • 2010.02.15 00:34:14madz

    van két fontos közlendőm, off, de ott most fogorvosi rendelés van
    1. a prospero.hu baromi jó, külföldi könyveket lehet rendelni, nem olyan szar, mint az amazon
    2. a 10pontos pöttyös rudi kicseszett nagy átverés

  • 2010.02.15 00:46:21bajor gizella

    na akkor nekem anglia nagyon tetszik. en länyban teljesen tanäcstalan vagyok, meg ötletem sincs. fiuban meg csak csak. kellene egy kis idö mire megszokom es utäna döntök.logikusabb sokkal.

  • 2010.02.15 01:01:09másutt

    bg
    a világ legliberálisabb névadási szabályzara (tényleg!.. akármi
    lehet a név, csak sértö vagy vulgáris nem, asszem 50 napod van eldönteni és lehet még időt kérni, akár 1 tucat nevet is adhatsz, nem csak max kettőt)
    sem kompenzál engem a megfizethetelen árakért, szar időjárásért és a helyiekért. :))
    de azért sok-sok jó dolog van itt.

  • 2010.02.15 04:14:37csimota

    Hát, én úgy indultam neki merridzs nr.1-nek, hogy lesz négy gyerekünk. Titusz. Lili, Fruzsina, Sámuel.
    Most merridzs 2.0 van életben, két gyerek és egyiket sem így hívják.
    De így is egy rémálom volt a másodiknak nevet találni, viszont tökéletesen passzol.
    Kilőttük a leggyakoribb 100 nevet, ami maradt, abból szemezgettünk. De nem lett se Kevin, se Brendon se Juanita :)

  • 2010.02.15 07:47:48baudolinA

    "én még normális emberrel nem találkoztam, aki folyamatosan így említette volna az anyját."

    Kösz, FT. :D
    (Nálunk egyébként bőven megy a mamázás is, de ha másoknak úgy emlegetem, hogy "mama így meg úgy", akkor mindig nagymamámra gondolnak, és már unom elmagyarázni, hogy ez az édesanyám, a nagymamámat pedig nagyinak szólítom stb. Az "anyám" nekem túl távolságtartó, az "anyutól" pedig kiráz a hideg. :D)

    csimota,
    az ilyen hosszú összetételeket fel szokták oldani. :)

  • 2010.02.15 08:20:44R2D2 & C3PO

    2010.02.14 18:23:31madz

    Ezt 25 év angol tanulás után megcáfolom.

    Az első 4-5 évben még igaz...

    Most már ugyanolyan pocsék az angol helyesírásom, mint a magyar. ;-) (Bár az angol központozást jobban tudom, tekintve, hogy azt tanultam. A magyart meg valamiért elfelejtette minden magyartanárom...)

  • 2010.02.15 08:42:12R2D2 & C3PO

    A fognak gyökere van, nem hagymája.

    ;-)

  • 2010.02.15 10:28:38Lucza

    baudolin: Na ugye, hogy a mama az anya? Az én gyerekem ugye még nem beszél, lévén 8 hónapos, de saját magam mindig mamaként emlegetem előtte. Az anyósom ezt teljesen ignorálja, és saját magát nevezi mamának, holott párszor már említettem neki, hogy a mama én vagyok, ő nagymama vagy nagyi. A szüleim ezt rögtön levágták, apukám kezdetektől nagyapa a gyereknek, de anyósék szerint a nagyapa sértő.

  • 2010.02.15 11:09:19Tejbajusz

    Lucza, ugyanettől szenvedek, én magam mamizom a gyereknek, anyósom-apósom is mama-papázza magukat.
    Anyósom már engedékeny, megértette vagy elfogadta, de az apósom csökönyös szamár, egyszerűen nem és nem tartja tiszteletben a kérést, hogy ők legyenek a nagyapa és nagyi. ZAt mondja, ő akkor is a Jani Papa. És a papája meg az apja, nem pedig papa, milyen hülye dolog. Kész vagyok.

  • 2010.02.15 12:43:39verity777

    Nálunk anya van meg apa, a nagyanyja meg nagyi vagy öreganyád. Az anyósom meg Omi. Ettől ugyan a víz ver, mert akkor már legyen Oma, rendesen, de az már foglalt a dédinek...

  • 2010.02.15 12:48:52verity777

    Egyébként mindig meglep, hogy valakinek ott volt ereje üvölteni. Amikor nagyon fájt (tényleg nagyon), akkor a fejem sem tudtam felemelni, hogy megvető pillantásokat vessek a szülésznőre, aki zuhanyozni meg sétálni akart küldeni. Kétszer elmorzsoltam a fogam közt valami cifra káromkodást, és egyszer nyögtem egy nagyot, amikor a feje kigördült, de ennyi. Az akkor kellett (azt hittem, szétszakadok...)

  • 2010.02.15 14:05:51franciss

    Szerintem ez a kiabálósdi tényleg egyéntől függ. Én nem bírtam volna ki a vajúdást kiabálás nélkül, először megpróbáltam, merthogy ugye tudok én viselkedni, aztán elég gyorsan eljött a perc, amikor már ilyan baromság eszembe se jutott. Járkáltam, nagyobbrészt állva vajúdtam, szünetekben még viccelődtünk is, de aztán megállíthatatlanul jött az üvöltés. Senkinek nem volt vele baja. Kitolásnál meg kussban toltam, mondjuk 3-ra kijött szval az a rész rövid volt. Szerintem tök kár fikázni aki csendben van, vagy aki üvölt, ez már többször előjött itt. Ja, tudom, légzés, de nekem ez többet segített.

  • 2010.02.15 14:11:34verity777

    Nem fikáztam. Csak csodálkoztam.

  • 2010.02.15 14:20:54donna

    Én bizony üvöltöttem a végén. Zselével indított szülés volt, 12 órán keresztül semmi-fájásokkal, majd elfolyt a magzatvíz és jött a haddelhadd.
    Azt is üvöltve közöltem az egész szülészettel, hogy "kakilni kell" mivel a szülésznő szerint majd ilyen érzés lesz, ha beindul. (hát ilyen volt...:-))))

  • 2010.02.15 14:41:27rath.dinen

    Amikor elkezdtem kommentelgetni itt-ott, én is bőszen javítottam a helyesírást és nagyon büszke voltam magamra.

    Aztán rájöttem, hogy ez mekkora primitív taplóság, azóta igyekszem visszafogni magam. Oké,nem mindig sikerül :-)

    Persze velem is van olyan, hogy valakinek annyira brutál a helyesírása, hogy rácsodálkozom, de ilyenkor általában örülök, hogy valaki, aki abszolút funkcionális analfabétának tűnik, egyáltalán használni tudja az internetet.

    Meg aztán tényleg nem tudni, hogy az illető mennyit élt egyáltalán Magyarországon, magyar-e, milyen gépről ír stb.

    Azt tudom pl, hogy másutt magyarja nagyon sokat fejlődött, mióta itt van, nem feltétlenül a helyesírása, hanem a szóforduatai, kifejezőkészsége, a ynelvi humor stb, szerintem ez sokkal fontosabb mint egy "bicigli".

  • 2010.02.15 15:13:07Tejbajusz

    OFF

    FT, miért van az, hogy csak a Te látásmódod az egyetlen és igazi?
    Mindent nagyon szélsőségesen kezelsz és nem vagy képes elmozdulni egy centit sem az elveid mellől, s ha valaki másként gondolkodik, mint Te, csúnyán megbántod.

    Engem is sikerült egyszer, pedig nem ártottam semmit Neked soha. És mégis, mind stílusban, mind szövegben is mélyen bántó és lekezelő voltál/vagy másokkal is, nemcsak velem. Mi a bajod a világgal?

    ON
    Mitől lehetek pl. én neked gyanús, ha arról a személyről, akinek a legtöbbet köszönhetem az életben, szeretetből és tiszteletből fakadóan úgy szólítom mások előtt, hogy édesanyám?

    És ha egy elvált szülők gyereke így különbözteti meg az apuka által behozott új anyukától a vér szerinti anyukáját, szintén gyanús?

    A vallásos ember miért gyanús? Mert Te nem vagy az? Ja, így már más, kezdek megvilágosodni.

  • 2010.02.15 15:40:29poszata

    Jajj... Ma egy ilyen nap van, hogy mindenki kicsit sertodekenyebb?

  • 2010.02.15 15:49:23Tejbajusz

    Hát igen, Poszáta, engem érzékenyen érint, ha valaki ok nélkül megbánt, pedig az a gyanúm, hogy nem is akartak engem megbántani, csak már attitűddé vált ez a fajta okoskodós lesajnálás és az illető észre sem veszi magát, mivé vált.
    Gondoltam, megkérdem, de most Te is kezded?
    :-DDD
    Brühühü.

  • 2010.02.15 15:57:24farkasokkal tancolo

    Kedves tejbajusz, ha én valahányszor brühühűznék itt, amikor általánosságokban olyan dolgok hangzanak el amik engem sértenek, ám nem nekem szólnak, egész nap csak zokoghatnék...

  • 2010.02.15 16:01:47nudlo

    FT: Szerintem Te nem vagy bántó (Nekem legalábbis nem voltál az, ezidáig):)

    Szerintem FT elmondja a véleményét, vagy , hogy szerinte mit kellene tenni, aztán az illető vagy megfogadja, vagy nem.

    (FT nem szorul rá a védelmemre, nem azért írtam, csak mert így gondolom)

  • 2010.02.15 16:03:17nudlo

    Poszata: Biztos front van, mert én is egy kicsit türelmetlenebb vagyok:)

  • 2010.02.15 16:08:58farkasokkal tancolo

    Melegfront van, nyugi. Hét végére már +10 fok lesz, jön a tavasz, most rúgta az utolsókat Tél tábornok! :-)
    Bírjátok ki.

  • 2010.02.15 16:13:51Tejbajusz

    Ez a kis kirohanásom FT stílusa ellen nem mai teljesítménye ellen volt (ezért is írtam OFF-ban).
    És nekem nemcsak a véleményét mondta el, hanem minősített degradálóan, amikor más véleményen voltam egy teljesen fajsúlytalan témakörben (ha jól emlékszem ruhákról volt szó .-)).
    Ez azért teljesen más, mint vélemény kifejezése.
    Az élet annyi területén ér minket attrocitás, a Poronty egy vidám, könnyed és tanulságos fórum, és nem értem, egyesek miért itt élik ki a harcos énjüket. Ki a franc akar babaruhákon harctéri ideget kapni? Nem értem ezeket a dolgokat, amikor egymásnak esés van.

  • 2010.02.15 16:19:35nudlo

    Tejbajusz:

    "Az élet annyi területén ér minket atrocitás, a Poronty egy vidám, könnyed és tanulságos fórum, és nem értem, egyesek miért itt élik ki a harcos énjüket."

    Teljesen egyet értek veled:)
    Azért írtam, hogy szerintem.

  • 2010.02.15 16:20:21Tejbajusz

    ok

  • 2010.02.15 18:14:28baudolinA

    Lucza,
    nálunk ez így alakult ki, de engem sokan furán néztek, amikor édesanyámat mamának szólítottam. Bár akkor is, amikor édesanyámnak neveztem, úgyhogy nem igazán foglalkoztam vele. :D

  • 2010.02.15 19:26:32másutt

    Na, en a szuleimet a KERESZTNEVUKON szolitom vagy 10 eve!
    :O
    Addig "anyuztam-apuztam"
    A lanyom engem mamazik, azt imadom. Anyu nem leszek, azert sem!

    A gyerekem is NEVUKON szolitja a nagyszuleit.

  • 2010.02.15 19:41:23farkasokkal tancolo

    Hát ennyire lazák még nem vagyunk.

  • 2010.02.15 19:57:28Rosa Rugosa

    tejbajusz, Lucza

    Szerintem az, hogy ilyeneken besértődtök és értetlenkedtek a nagyszülőkkel, az valamilyen szinten titeket is minősít...
    Miért annyira fontos ez?

    Én valahogy megértem Jani papát is...:)

    És csak úgy megjegyzem, az anya és az apa egy szép szó és sokkal több köze van a magyar nyelvhez, mint a mamának meg a papának.:D

  • 2010.02.15 19:58:16Rosa Rugosa

    Bocs, nagy T a Tejbajusz.

  • 2010.02.15 21:25:42poszata

    Tejbajusz: a kerdes koltoi volt :))

    Amugy meg ha jon front, akkor talan az en gyerekem is raszanja magat a kibujasra talan... Csekkolom a berlini idojarasjelentest!

  • 2010.02.15 21:45:43farkasokkal tancolo

    Poszata, szomszédasszonykám mostanra van kiírva... én is kiváncsi vagyok hat e rá a front... :-)))

  • 2010.02.15 21:57:21baudolinA

    másutt,
    én a keresztanyámat szólítom úgy, hogy keresztnév+néni, amúgy pedig tegezem. A szüleimet nem tudnám a keresztnevükön szólítani, legalábbis most hirtelen váltani fura lenne. Osztálytársnőm pedig magázza a szüleit, hozzá képest én voltam a laza.

  • 2010.02.15 22:30:58franciss

    Verity, bocs, nem rád értettem, csak pont a Te kommented után tudtam írni, eddig inkább fikázták a kiabálást, nem csodálkoztak rajta.

  • 2010.02.15 23:09:19Tejbajusz

    Rosa, azért fontos, mert ezer éve MAMA szerettem volna lenni. Végre lehettem, a babám 6 hónaposan megszólalt, hogy mama, a legszebb pillanatok egyike volt, sosem felejtem el.
    De az anyósom is nyomta a mamát magára és a gyerek megkukult, engem meg sem nevez már.
    Szerintem inkább a szülők óhaját kell tiszteletben tartani a gyerekkel kapcsolatban, nem pedig a nagyszülőkét.
    Nagyon sokszor kértem tőlük, legyen ez a rendszer nálunk.

  • 2010.02.16 08:17:37Temptation

    A férjem nem erdélyi (bár anyukája onnan jött, még a II. világháború alatt), és ha nagyon kedves akart lenni az anyukájához, akkor azt mondta neki: édesanya.Nem vallásos, nem szcientológus és legkevésbé sem modoros.

    Nálunk a "mama" az a nagymama volt, én nem is akartam volna, hogy így hívjanak a gyerekek.Én "anya" vagyok.A gyerekeim a nagymamákat keresztnév+nagymamának hívják, kivétel a legkisebb, aki mamának hívja, pedig soha senkitől nem hallotta így.

  • 2010.02.16 08:23:59Anyek

    Én senkit sem hívok mamának. Valahogy nem jön a számra. Anyut viszont szoktam édesanyámnak szólítani. És hozzáteszem engem is zavar, hogy anyósék többszöri kérés ellenére mamának és papának hívják magukat.

  • 2010.02.16 08:56:12nyúlmama

    Nálunk hála istennek, élt még mindkét nagyszülő páros a gyerekeim kicsi korában. Az anyósék voltak a mama, papa, anyámék a nagyi, nagypapa.Mi meg anya, apa, ezek variációival.

  • 2010.02.16 09:25:16Lucza

    Tejbajusz: Pontosan ez volt a szitu nálunk is. Nem sértődöm be a nagyszülőkre, szó nincs róla, csak mivel a gyerek engem kezdett el mamázni, én meg imádtam, ahogy mondta, hagytam, akkor legyen ez. Erre a havonta látott anyós meghallván a gyereket mamázni, meg volt róla győződve, hogy ez neki szól. (Holott már mondtuk neki, hogy engem szólít úgy.)Na a gyerek, abba is hagyta, teljesen összezavarodott, hogy akkor most kinek mit kéne mondani. Szerintem a nagyi meg a nagyapa sem sértő, azt is lehet keresztnévvel pl. Kati nagyi.

  • 2010.02.18 21:43:28swarowsky

    BP vagy RM volt a doki?
    Köszönöm.

    Szerintem BP. Apja fia.

  • 2010.02.18 21:48:39Magenta

    BP jó fej, bár én pont szülés közben nem voltam vevő a humorára. Utána már elröhögcséltünk, amíg rendbeszedett.

1 | 2 | 3 | 4 | 5

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta