SZÜLŐSÉG

Gyereket akarok, de még én is gyerek vagyok

2010. január 25., hétfő 13:11 |

24 éves vagyok, félig még egyetemista, félig már dolgozó nő. Lány? Kamasz. Legalábbis az anyám szerint, aki még mindig úgy kezel, mint egy éretlen csitrit, akit gondozni és irányítani kell, mert egyedül eltéved a nagyvilágban. És tudjátok, mit? Igaza van. Tényleg nem nőttem még fel. Gyereket akarok, de én magam is gyerek vagyok még.

Mondhatni, csodás gyerekkorom volt, mintaszerű családban, minden nyáron nyaralás, hétvégén kirándulások, sok unokatesó, vidéken szerető nagyik és nagypapik. Ki volt nyalva a fenekem, valóban burokban nőttem fel. Imádtam, már miért ne tetszett volna, hogy mindenki körülöttem ugrál? Akkor kezdett gyanús lenni a dolog, amikor a legjobb barátnőmet olyan 10-12 éves korunk körül egyre többet bevonták otthon a háztartásba. Nálunk anyukám, mint egy gép, dolgozott egész hétvégén, mégse engedte, hogy a testvérem és én segítsünk. 12 éves voltam, mikor tudtán kívül először elmosogattam – persze, hideg vízben, ugyanis senki nem mondta, hogy forróban kellene. Megtudta, újramosta az egészet, majd megkaptam, hogy ehhez én még kicsi vagyok, eltöröm a poharakat, és megvágom a kezem. 13 évesen nem sikerült életem első rántottája, mert addig csak készen, a tányérban láttam olyat. 14 éves voltam, mikor megengedte, hogy a saját szobánkat kitakarítsuk, de tovább egy négyzetcentiméterrel sem mehettünk a porronggyal és a porszívóval. (Mi pedig nem erősködtünk, hanem örültünk, hogy mehetünk játszani.) Emlékszem, 16 évesen betegen voltam otthon egyedül, és kétségbeesetten próbáltam kitalálni, hogyan kéne a teát megfőznöm. Az említett gyerekkori barátnőm 18 évesen elköltözött otthonról, és saját háztartást menedzselt, rutinosan.

Nekem, amikor 18 évesen más városba kerültem, hónapokba telt, mire megtanultam, hogyan kell bevásárolni, alapdolgokat megfőzni, vasalni és fürdőszobát takarítani. A szennyest még évekig haza kellett vinnem, mert anyám szerint én „úgysem tudok mosni”. Igaza volt, nem tudtam. 21 évesen a sarkamra álltam, hogy én márpedig mosni akarok, és lőn. Itt nagyjából aztán be is fejeződött a felnőtté válásom.

A mai napig, ha megbetegszem, a szüleim bevágják magukat a kocsiba, és máris az ügyeleten vagyunk. Hiába mondom, hogy van lábam, el tudok menni én is az orvoshoz. Havi rendszerességgel kapom az anyagi támogatást, hiába keresek már én is. Ha visszautasítom a pénzt, beletuszkolják valamelyik zsebembe. Bár külön lakom, anyám bizonyos időközönként megjelenik, porszívóval, létrával és 3-4 flakon Domestossal felszerelkezve, hogy ő akkor most kitakarít. Mondom neki, anyu, ki van takarítva, nézd meg, csillog-villog a lakás. De azt ő jobban tudja, bízzam csak rá, én meg pihenjek. Lehetetlen megállítani, mint egy villám, cikázik a lakásban, és végigsúrol mindent, leszedi a függönyt („ne te mászkáljál, kislányom, még leesel”), lemossa a konyhacsempét („te nem tudod elég erősen dörzsölni”), beállítja a mosást, leolvasztja a hűtőt, közben megfőzi a kétfogásos ebédet. Kenyeret és gyümölcsöt hoz („köszi, anya, de már bevásároltam”), elkobozza a villanyszámlát, hogy ő majd befizeti, és megszervezi a hétvégi programomat, a nyaralásomat, természetesen négyesben, családi körben. Én meg állok leforrázva, mert nem, nincs szükségem a segítségére, és bocsi, mást terveztem hétvégére és a nyárra – de nem akarom megbántani, amikor olyan lelkes.

De miért nem érti meg, hogy éppen nekem tesz rosszat azzal, ha még most is elém rak, alám tol, kifizet helyettem mindent? Hihetetlenül jó anya volt mindig is, de szerintem van egy pont, amikor a gyereket el kell engedni. És hogy ez ne legyen olyan nehéz, talán már kiskorától arra kellene nevelni, hogy egyszer majd egyedül is boldoguljon. Itt állok 24 évesen, és nem érzem magam késznek arra, hogy a saját lábamra álljak, ott lebegek valahol a gyerekkor és felnőttkor határán. Mert senki és semmi nem kényszerít az önállóságra. Nem töröm magam, mert megnyugtató a tudat, hogy itt vannak a szüleim szorosan a sarkamban, és ha a legkisebb gondom is akad, azonnal elintézik helyettem. Ha most elrabolnának, és kiraknának India közepén, talán éhen is halnék. Nem lettem az a típus, aki a jég hátán is megél.

Pedig felnőtt vagyok, vagy mi a szösz. A korombeliek közül sokan már feleségek, anyák. Én meg még a biztonságot nyújtó hátországommal küzdök, hogy engedjen el, és hagyjon végre felnőni, önálló döntéseket hozni, magamról gondoskodni. Jól jön a szülői segítség, ezt nem vitatom. De hol a határ?

bogyócska

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2010.01.26 13:01:40Veg_

    2010.01.26 12:46:07mireina
    Anyám kapott kulcsot a lakásfelujitásnál, mert könnyebben tudta nálam szabaddá tenni magát. Ugy értelmezte, hogy nem kell szólni, ha jön. Kétszer szóltam, hogy anyu, ha itthon vagyok, van kaputelefon is... Harmadszor meghallottam, mikor bejött a házba, nekiestünk egymásnak az előszobában. Muter bejött, lesápadt, én meg odaintettem, hogy hali! ajtó? Onnantól mindig felcsöngetett, ha véletlenül nem volt ideje telefonozni, ha jön :) Pedig alapjáraton nem is olyan tipus, aki átjárónak nézi a másik lakását, csak megzavarta a többhavi mesterember kisérgetés :DDD

  • 2010.01.26 13:02:50jazmine

    RR, férjeddel együtt érzek, ismerős. Mondjuk pénzzel nyomni nem nagyon akarnak, viszont amit megcsináltam az mind amiatt van, mert ilyennek neveltek, ami (szerintük) nem sikerült, az azért, mert nem hallgattam rájuk. És igen, úgy vesztettek el, h nem is vették észre, mert nem akarták észrevenni, h rés van a pajzson. Igaz, nem jártam már templomba jó 10 éve, mikor jött, h de kereszteljem meg az UNOKÁJUKAT és mondtam, h ateistaként ez elég vicces lenne tőlem, nahát, miért nem mondtam, majd elmúlik, meg a kedvükért, he??? Mi ilyenkor a kompromisszum? Jelentem vannak esetek, mikor nincs, mert egy fél kevés hozzá; illetve mikor nem veszik észre, h nincsenek döntéshelyzetben, azaz a döntés csak az enyém/férjemé/családomé, ők esetleg véleményt mondhatnak - HA kérem.

    Nincs lightos átmenet. Ahol van, ott nem is telepedtek igazán rá a gyerekre.

  • 2010.01.26 13:03:55jazmine

    "#
    2010.01.25 23:51:44bogyócska

    bajor gizella, nálam megütötte a mércét, a szüleimnél nem. Tapasztaltam, mit állt ki az előző pasim a szüleim miatt. Na, attól akartam megóvni. Egyetértett velem. Így maradt a titkolózás, és nagyon boldogok voltunk. (Nem a titkolózás miatt lett vége.)"

    Hány éves voltál, 5? Mert akkor még ok.

  • 2010.01.26 13:06:36Aurin

    TÉNYLEG van ember, aki így nő fel???

  • 2010.01.26 13:08:00jazmine

    2010.01.25 23:58:41boszor

    mert megoldja? Nem oldja meg. Elmondja, h
    1. jaj, de nehéz, mert kiszolgálnak, pénzelnek, lefoglalnak
    2. de milyen jó, h ennyire szeretnek
    3. jaj, nem tudom, mit csináljak
    4. na, ezt biztosan nem, mostantól változtatok, de kíméletesen.
    24 év így élnek. Hogy majd meggyőzi őket ész érvekkel. Aha. Ha a 24 éves lányomnál kéretlenül juszt is kitakarítok, akkor biztosan meg lehet hatni észérvekkel. Véletlenül sem beszélgettem még más szülőkkel (széles baráti kör), meg láttam más gyerekeket, de pont az óvodásan önállótlannak látott gyerekemtől elfogadok érveket.

  • 2010.01.26 13:27:50tildy:)

    2010.01.26 12:52:12Veg_:
    szuleimnel (szolnok megye) mindig friss hazi tej van, haztol horjak. budapesten is vannak piacok, ahol van hazi tej, ha ket harom naponta kijarsz, ott is lehet kapsz olyat, amit lehet folozni.

    Regen napi 3 litert hordtunk otthon, azon egy jo ket deci tejszin lett masnapra.

  • 2010.01.26 13:41:34Magenta

    Egyre több helyen árulnak kocsikból tejet, és mesés túrót, tejfölt!

  • 2010.01.26 13:44:04tildy:)

    a turo ok, de a hazi tejfol... Mi probaltunk otthon csinalni az emlitett tejszinbol, de brr... Rettenetes ize volt. Meg tul zsiros is volt.

  • 2010.01.26 13:46:50Veg_

    2010.01.26 13:27:50tildy:)
    Mivel én nem birom a tehéntejet, ha zsiros, csak a legzsirszegényebb tej müx. Tehát nem veszek, max ha turót akarok csinálni, de nem akarok, mert veszek friss turót a piacon, és nem nekem kell vele vacakolni... Kecsketej jöhet, akár frissen a kecskéből kifejve is, csak a tehéntejet nem birom zsirosan...
    Az meg jó drága tejszin lenne, ha vennék három liter tejet, két deci tejszint leszednék, a többi megy a vécébe (egyedül én iszok tejet ugyanis) vagy aludtejnek. Majd a tejszin megromlik a hütőben, mert pont nem volt kedvünk pont akkor tejszint használni semmibe... Szóval ha aludtej, akkor leszedem a fölét, és kuka. Próbáltam már vajat is köpülni belőle, de abból a tetején uszó izéből (jójó, tudom, tejszin) sehogyse birtam semmit csinálni, amit birt volna a gyomrom...
    Két dologhoz használok tejszint: Alkalmi krumplipüré, illetve rokfortos-tejszines spagetti, amit rajtam kivül szintén nem eszik meg más, ergo utoljára 3 éve volt.

  • 2010.01.26 13:59:30Rosa Rugosa

    A tejföl akkor lesz jó, ha a tejet előtte 40-45 fokra melegíted és utána fölözöd. A tejszínt utána 85 fokra melegítik, lehűtik és beoltják (aludttejjel). Kb. 22 fokon érlelik 16-18 órát.:)

  • 2010.01.26 14:11:57farkasokkal tancolo

    Na jó mindehhez amit itt leírtatok, először is kell egy tehénke a kertbe.

    Mert a boltban vett tejből nem lesz semmi az biztos. Néha - ha éppen ott vagyok - akkor veszek a piacon kimért tejet másfél literes műanyag üvegekbe, abból aludttejet szoktam csinálni, mert ez az egy fajtája a tejnek, amit szeretek. Na annak van föle meg minden.

  • 2010.01.26 14:13:34Frucsasz, az őzikelány

    Nem, a fent leírt nem a jó anya, nem a gondoskodó szülő, hanem a pszichésen torzult, ragaszkodó, elengedni nem tudó nő kórképe. Azé, aki direkt nem neveli rá a gyermekét az önállóságra, hogy saját fontosságát így biztosítsa. Nem azért csinálja mindezt, mert téged annyira szeret, hanem mert önmagát, a saját létezését ebben látja igazolva. Aki igazán szeret, az neked akar jót, nem önmagának. Az arra törekszik, hogy életre nevlejen, hiszen ha ő meghal, neked akkor is tovább kell élned.
    Tessék mielőbb leszakadni. Ha durván, hát durván. Ha nem teszed, csúnyán meg fogod bánni, legkésőbb akkor, mikor rájössz, hogy a gyereked már nem a te gyereked, hanem az ő unokája, és mint ilyen, remek alany a további parazitáskodásra.

  • 2010.01.26 14:51:37Lolcsika

    Zárcsere, zárcsere, zárcsere.

  • 2010.01.26 15:31:54I. Pipi

    14:11:57 farkasokkal tancolo
    műanyag üvegekbe

    ez jo :)

  • 2010.01.26 18:37:32la petite csutkababa /2

    háát totál megértem a csajszit, bár szerencsére én nem vagyok ebben a helyzetben, mert ha odáig eljutok, és önálló életet kezdek élni, úgy h magamat tartom el, akkor anyu tutira nem telepszik majd így rám...
    de most én is valamennyire én is elkezdtem önállósodni, mert már félig oda vagyok költözve a kedvesemhez, itthon inkább csak ilyen "alaptábor" szerűség van, a rezsibe, vásárlásba, egyebekbe csak a páromnál szállok be...

    a témához meg konkrétan annyit, h durván koptasd le, mert így sose leszel önálló,bár nyilván tökre kényelmes ez a helyzet, de igenis közölni kell vele, h neked ez így nem jó.
    pontosítanék: először beszéljétek meg, tudasd vele, h ez neked így nem jó, mert ezzel azt kommunikálja feléd, h semmire sem vagy jó, semmi se m jó amit csinálsz...

    ha ezek után sem hagy békén, akkor jöhet a durvaság, zárcsere, kapcsolat megszakítása, ha tényleg el tudod magad tartani, akkor ez nem okozhat gondot anyagilag, ha pedig ezt végre megértik, és újra keresnek, akkor újra tudod jelezni nekik, hogy meddig az addig...
    KÖVETKEZETESSÉG!!!

  • 2010.01.26 18:54:48aranyhajú

    Magam is úgy érzem, hogy bogyócska egyrészt szívesen elfogadja szülei gondoskodását, hiszen az nagyon kényelmes, de azt, hogy "rátelepszenek", szeretné már lerázni magáról, mert az meg kényelmetlen. Valamit valamiért.....
    Arra lennék kíváncsi, hogy ő hogyan érzi. Szeretné-e majd a gyerekét hasonló módon nevelni, ha nem, akkor mit tenne másképp. Engem a szüleim elég hamar és mindenféle tevékenységbe bevontak, általános iskolás koromtól kezdve felelős voltam a magam dolgaiért, később már voltak tennivalók, amit a családért tettem. Képes voltam rá, el is várták tőlem, és én szívesen csináltam; önbizalmat adott. Most már látom, hogy milyen jól neveltek. Strapabíró vagyok, a végletekig! Bogyócska! A szüleid hozzáállásán nem fogsz tudni változtatni, csak akkor, ha a te hozzáálásod változik meg. Szerintem soha nem késő. És lásd be, ők nagyon jóindulatúak.

  • 2010.01.26 20:23:46bogyócska

    Sziasztok, munka után újra itt. :) Köszönöm még mindig a hozzászólásokat.

    Hú, de ellenem fordult mindenki... A névválasztásom egészen másból jön, semmi köze a növényekhez. :) De ez mindegy is.

    Higgyétek el, mindennél jobban szeretnék önálló lenni. Ugyanakkor ha valaki megszokik egy bizonyos törődést (és mondjuk ki: igen, el vagyok kényeztetve), akkor onnan k. nehéz lépni. Le is írtam: ez így nekem KÉNYELMES. Ezt szoktam meg. Soha nem kellett bevásárolnom 18 éves koromig, soha nem kellett főznöm. Önmagammal vívott harc is az elválás, keményen. Erről (is) próbáltam makogni a posztban.

    Csak le akartam írni, hogy ilyen is van. Hogy akik olvassák, elgondolkodjanak arról, hogy ők szeretnék-e, ha 20 évesen a gyerekük ilyet írna róluk.

    Aranyhajú, bizony, én szeretném MÁSHOGY csinálni. Szeretnék a gyerekemmel sokat együtt játszani. Szeretnék neki énekelni. Szeretnék vele együtt főzőcskézni, sütit sütni, egészen kiskorától (nyilván az ő szintjén bevonva). Szeretném, ha nem a takarításról szólna a hétvégém, hanem valóban a családomról. Szeretnék anya mellett teljes értékű feleség is lenni. Szeretném, ha önállóbb lenne a gyerekem, ha már kiskamaszként feladatokat bízhatnék rá, aminek az elvégzésére büszke lehet. Szeretném, ha boldogulna a legalapvetőbb pénzügyi dolgokban. Szeretném, ha nagyobb korában nyári munkát vállalna. Szeretném, hogy igenis élje ki magát kamaszkorában, ha ismerkedne, ha fiúkkal járna. Szeretném, ha boldog lenne. És azt is, ha felnőttként nem írna rólam ilyen posztot. :)

  • 2010.01.26 20:32:12farkasokkal tancolo

    Mond bogyócska, apukád is ilyen mint anyukád? Nem lehetne előbb vele beszélni "mint férfi a férfivel", hogy próbálja anyukádat kicsit lassítani, és megmagyarázni neki, hogy ezt már ne tegye?

  • 2010.01.26 20:34:11bajor gizella

    miért nem mutatod meg neki a posztodat a hszekkel együtt?

  • 2010.01.26 20:40:51eino.

    2010.01.26 20:34:11bajor gizella

    Mert esélyes, hogy meggyűlölné a lányát.

  • 2010.01.26 20:43:16bogyócska

    FT, apukám nagyon jófej, anyukám sokkal lightosabb kiadása. :) Volt, hogy egy órát bőgtem neki a telefonba anyám egyik húzása miatt, és csak annyit mondott, bízzam rá, beszél vele. Ő pl. soha nem szólna bele, kivel járok. Anyámnak villámokat szór a szeme, ha meglát olyannal, aki neki nem tetszik, aztán nem szól hozzám X napig. De a pénzt általában apum erőlteti. Ugyanakkor kényszerített rá, hogy megtanuljam az alapvető "szerelési" munkákat a lakásban. Szerintem ő is küzd azzal, hogy elengedjen minket. Anyám még nem.

  • 2010.01.26 20:44:13Veg_

    2010.01.26 20:23:46bogyócska
    nem fordult mindenki ellened... és remélem, sikerül nem elkövetned majd anyukád hibáit, vagy azok ellenkezőjét...

  • 2010.01.26 20:44:34eino.

    2010.01.26 20:23:46bogyócska

    Szimpatikus a jövőképed :))) Mivel független vagy (gyerek nélkül) , még van esélyed kilépni ebből. Legelőször is: lecseréltetheted a zárat. Ez komoly, ismerek olyat, akinek bejött a kezdeti sértődés után! Mindenképpen kell vállalnod konfliktust, de nem mindegy, hogy 10 év múlva robbansz, amikor már teljesen belecsontosodtatok a helyzetbe, vagy most csak simán kiállsz magadért. Nagyon szurkolok neked.

  • 2010.01.26 20:54:01bajor gizella

    figyelj bogyócska, én maximálisan értem amit mondasz, mert nálunk is alakulhatott volna így a dolog anyámmal. nagyon nagyon esélyes volt annak idején. kemény másfél évembe került kijönnöm a LELKI FÜGGÉSBŐŐŐŐŐŐŐL amit nem győzök neked hangsúlyozni. és most már nem érdekel ha villámokat szór a szeme. sose fog elmúlni, csak téged nem fog ez rettegéssel eltölteni. kezded érteni már? ne anyukádon akarj változtatni. nincs hozzá jogod. a családi hierarchia nagyon kötött. a gyerek nem neveli az anyját-dehogynem, csak közvetetten- neked nem feladatod anyukád érzéseit, és szokásait megváltoztatni. a te feladatod a tiéd. és nekem is nagyon sok időmbe került ezen változtatni. nem könnyű magunkat irányítni.

  • 2010.01.26 20:57:20bogyócska

    2010.01.26 20:34:11bajor gizella
    jönne az, hogy pedig ő csak jót akart, meg kitette a lelkét 24 évig, én meg ilyen hálátlan vagyok... Kamaszkoromban már megkaptam ezt a lelki terrort, napi szinten: "úgy érzem, csődöt mondtam, mint szülő" - nem csalódással a hangjában, hanem amolyan "akkor is nekem van igazam" hangsúllyal (most is a fülemben cseng)

    Persze ez nem kifogás most, csak kérdezted, mi lenne, ha megmutatnám neki. Hát, ez. :) Én örülnék a legjobban, ha nem így lenne.

    Ja, az elköltözés nem megy, valaki felvetette, de írtam már, hogy feladták a korábbi életüket, ott hagyták az idős szüleiket, és 200 km-ről költöztek utánunk... Apám költözne tovább, vannak szupi ötletei, de anyám hallani se akar róla, hogy messzebb kerüljön tőlünk. Indok: "azért jöttünk a gyerekek után, hogy együtt legyen a család. Ne szakadjon már megint szét..."

    Csak kérdés, hogy mit nevezünk családnak. Előbb-utóbb úgyis szétbomlik a mi kis négyesfogatunk, és nekem is mások lesznek az elsők az életemben. Előbb-utóbb majd csak tudatosul benne.

    Amúgy az, hogy nekünk majd egyszer férjünk és családunk lesz, nem téma nálunk. Ha nagyszüleim néha-néha rákérdeznek, mi újság fiú-ügyben, anyám rávágja: á, ráérnek még arra, meg amúgy is annyi dolguk van... Én meg mondom mindig az aktuálisat persze. Anyám meg húzza a száját.

  • 2010.01.26 20:59:14baudolinA

    "Anyámnak villámokat szór a szeme, ha meglát olyannal, aki neki nem tetszik, aztán nem szól hozzám X napig."

    bogyócska,
    ezt a nem szól hozzád napokig dolgot írtad már. Ez vegytiszta érzelmi zsarolás, ne hagyd már magad ennyire befolyásolni...

  • 2010.01.26 21:00:26bogyócska

    eino, köszi a szurkolást.

    bajor gizella, másfél év? Most nagyon elhatároztam magam, szerintem menni fog. Igyekszem. :) Neked is köszi.

    És mindenkinek!!!

  • 2010.01.26 21:03:26baudolinA

    bogyócska,
    hálátlan vagy? Bocs, lófasz. Nem te kérted, hogy megszüljön. Ha csődöt mondott, magának köszönje, ne pedig rajtad verje le. Arra pedig ne várj, hogy előbb-utóbb tudatosodjon benne bármi is. Nem fog.

  • 2010.01.26 21:04:23farkasokkal tancolo

    Tényleg vedd meg és olvasd el a Mérgező szülőket, nagyon jó kis tippek vannak benne, hogyan kell egy ilyen elszakadós párbezsédet lefolytatni úgy, hogy ne sértsél meg senkit, viszont ne is engedj semmit.

    (Susan Forward: Mérgező szülők 1350 ft. Valamint Eric Berne: Emberi játszmák - nagyjából ennyi az ára).

  • 2010.01.26 21:07:54bogyócska

    Köszi a könyveket, holnap könyvtár, szétnézek.

  • 2010.01.26 21:11:52jazmine

    Bogyócska, nagyjából mindegy, h apukád mennyire más. Ha 24 éves vagy, akkor, gondolom, min. ennyi ideje házasok. Neki nem annyira durva, amit a felesége tesz, egyszerűen hozzászokott, mint Te is. Lehet, h kicsiket finomít, mikor már valami nagyon gáz, de neked kell magadat megváltoztatni, ahogy BG is írta, semmi más nem cél most.
    Talán a kiinduláshoz elég, hogy ha kérdésed van bármivel kapcsolatban, NE az anyukád hívd kapásból. Sőt, az sem lenne rossz, ha először megpróbálnád csak úgy, egyedül megoldani.
    És nem tragédia tévedni, csak az első ilyenek után NE neki sírd el a bánatod. Ha majd kicsit jobb lesz a helyzet, akkor talán...

    Nem lesz könnyű és nem lesz végleges javulás, hülyén hangzik, de mindig légy majd résen, mert hosszú ideig megszokta, h kicsit lázadsz, de minden úgy van, ahogy elképzeli/tervezi.

  • 2010.01.26 21:36:24Anke

    Bogyócska, nem irigyellek! Szerintem nem olyan egyszerű a helyzet, hogy azt lehessen mondani "zárcsere", gondolom Te is ezért voltál kíváncsi mások véleményére.
    Szülőket megváltoztatni nem lehet, és felesleges időt is pazarolni bárminemű ezzel kapcsolatos beszélgetésre. El kell dönteni, hogy mit szeretne az ember, végleg összeveszni a családdal, ezáltal az egész rokonsággal is lassan meg kell szüntetni a kapcsolatot, mert a rossz nem a jó szülő lesz, ez jár a zárcserével, de a legkisebb változtatással is, amelyet nagy valószínűséggel folyamatos felhánytorgatás fog követni, vagy hagyni az egészet úgy, ahogy van.
    Biztosan írták már mások is Forward: Mérgező szülők című könyvét, ahol ugyan a megoldási javaslattal nem értek egyet, de nagyon igaz az, hogy ha ezek az emberek kiesnek az általuk kreált szerepekből, amikben évekig biztonságban érezték magukat, akkor a változtatni akaró lesz onnantól kezdve a gonosz, vagy a hálátlan. Az én anyám is a "saját érdekemben" kioktató típus, nála az sem hatott, hogy azt mondtam neki, hogy ha nálam valami tisztításra szorul, akkor arról ő tehet, mert ő nevelt ilyenné, de erről később.:)

  • 2010.01.26 21:38:20Anke

    Bogyócska, szerintem, ha már így alakult, hogy kinyalják a feneked, tényleg használd ki. A pénzt tedd félre, fektesd be hasznosan, úgy, hogy ők ne tudjanak róla.
    Lenne egy bizarr ötletem is arra, hogy hogyan lehetne mindenféle különösebb kommunikáció nélkül "megmozgatni a családot". Abból indultam ki, hogy tegyél arról, hogy ne legyen mit takarítani, mosni stb. Természetesen ne a lakást add el, hanem csak egyszerűsítsd le a tartalmát, amennyiben megteheted és ugye írtad, hogy sok mindent megtehetsz. :) Csak annyi cucc legyen a lakásban, mintha túlélő táborban volnál. Tedd ki az összes bútorodat, aludj tatamin, igaz megmarad a kád, vagy zuhany és wc, de egy törülköző, egy wc-papír, egy folyékony szappan, egy ágynemű, négy lapos tényér, négy kanál, egy kés, egy villa, két nadrág, öt póló, pár alsónemű kivételével csak azt tartsd meg, ami hétköznapi táskádba belefér, piperék, polcok, mosógép, konyha, és minden más apróság kimehet a lakásból, hiszen a mosdóban lehet mosogatni a melegítéshez pedig elég egy mikrót, és kész a minimál takarítást igénylő lakás.
    Ha pedig kérdik, hogy miért csináltad, kedvesen kifejezed, hogy sajnálod, hogy annyit kellett takarítania, és nem szeretnél annyit időt elrabolni tőle a takarítás miatt.

  • 2010.01.26 21:43:51bogyócska

    Anke :DDDDDDD

  • 2010.01.26 21:45:59Anke

    S. Forward-al és a hasonló irodalmakkal az a nagy bajom, hogy nincsen bennük, hogy milyen szakirodalom és milyen publikált vizsgálatok alapján jutott a szerző a következtetéseire. Ugyan ő is írja, hogy minden probléma egyéni, mégis szinte egységes megoldásként javasolja az ő által kitalált ötletet.

  • 2010.01.26 21:46:06Border

    Bogyócska,
    mi lesz ha fiad születik?

    "szeretném, hogy igenis élje ki magát kamaszkorában, ha ismerkedne, ha fiúkkal járna. Szeretném, ha boldog lenne. És azt is, ha felnőttként nem írna rólam ilyen posztot. :)"

    :-)))))

  • 2010.01.26 21:47:06Anke

    Bogyócska, az a vicc, hogy ezt komolyan megtenném. :)

  • 2010.01.26 21:47:51bogyócska

    Border :))))))

  • 2010.01.26 22:17:24cozumel

    Tetszik nekem ez a Bajor Gizella. Okos dolgokat beszel, finom humorral.ha igy folytatja, felveszem a kedvenc kommenteloim koze :)

  • 2010.01.26 22:18:32Anke

    Hát igen, ha most nem találsz ki valamit, akkor később nemcsak takarítani fog az anyukád, hanem még a gyereket is kiveszi majd a kezedből.

  • 2010.01.26 22:20:32Anke

    Cozumel, miről maradtam le, most olvassam vissza az előttem a szólókat? :)

  • 2010.01.27 00:32:01tonhalas rizs

    Jajjj szegeny Bogyocska, nagyon sajnalom! Ez szerintem borzalmas! Nem igaz, hogy Anyukad nem gondolkodik, tenyleg azt hiszi, hogy segit teged? Nem is tudom...
    Amugy en is hasonlo cipoben jarok, az en anyukam meg a mai napig is zsarol erzelmileg. Ezt 30 eves koromig turtem, majd egy nagy dontest hozvan kijottem kulfoldre. Ennek mar negyedik eve!
    Sajnos egyre nehezebben viseli a tavolletemet, legutobb sirt is, engem nagyon megrazott... Azt mondta, hogy nagyon hianyzom neki. Sajnalom ot, mar nem fiatal. (Szerencsere apukammal egyutt jol elvannak amugy.)
    Azt hiszem, hogy tudatalatt az elkoltozesem volt a bosszu, amiert teljesen ramtelepedett egesz eletemben... Azonban gyotor a lelkiismeret-furdalas is, nehez helyzet. Megis azt mondom,hogy nem bantam meg a dontesemet!
    Amugy erdekes, hogy 18 eves korom ota probaltam "menekulni" a jolet elol. Vettek nekem egy lakast, amit berendeztek - majdnem az o izlesuknek megfeleloen - toluk 5 percnyire. Sosem ereztem magam onallonak a lakasomban, mert mindennap meg kellett jelennem naluk.
    Amiota kint elek, megtanultam fozni. Az is igaz, hogy anyagilag nem elek annyira jol, mint amikor otthon eltem, de nem banom, mert a parommal igy is boldogok vagyunk :D.
    A lakasomat viszont kiadtam, az alberleti dijat anyu szedi... Ha hasznalom az otthoni penzem, amikor hazamegyek, mindig megkapom, hogy miafenenekmentelkihamegapenzedsemeleg?????
    A kikoltozeshez valo dontesben nagy szerepet jatszott amugy,hogy unokahugom megszuletett, igy a szuleim figyelme teljesen rairanult, ami nekem pont jol jott :)

  • 2010.01.27 07:50:35BlackCat

    2010.01.26 21:07:54bogyócska
    Én most olvasom a Mérgező szülők c. könyvet!
    Ne hagyd ki!!!!!!!!

  • 2010.01.27 08:42:31farkasokkal tancolo

    MI EZ AZ ÖSSZEVISSZASÁG A HOZZÁSZÓLÁSOKBAN????
    VALAMI HOZZÁÉRTŐ CSINÁLJON MÁR VALAMIT!!!

  • 2010.01.27 08:54:39Temptation

    Csak ma jutottam ide..........ha ez így van, siralmas.
    Vagy ez csak egy amolyan "családi körös problémafelvetés" ? Mert tiszta olyan, mintha kitalált lenne.

    Ja, és 24 évesen már rég nem vagy gyerek.Csak ha Te is azt akarod.

  • 2010.01.27 08:56:43Temptation

    Csak ma jutottam ide, de komolyan nem hiszek a szememnek.
    Ez most a valóság vagy csak egy kitalált, amolyan "családi körös" problémafelvetés, amire majd jól megmondjuk a "tutit"?

    Egyébként 24 évesen már rég nem vagy gyerek, csak ha magad is úgy akarod.

  • 2010.01.27 19:38:08Veg_

    próba :)

  • 2010.01.27 19:51:09baudolinA

    Veg_
    neked nem ér, mert úgyis a végére kerülsz. Na?

  • 2010.01.28 05:45:31Dortje

    na én is csak ma jutottamide... tényleg van ilyen?!

  • 2010.01.28 08:16:08Veg_

    2010.01.27 19:51:09baudolinA
    Dehogy, a végén y-os volt :DDDD

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta