Bébinapló: Anya pofazacskót harapdál

Zanza!

5. hét

4650 g

Azt hiszem, ez a legjobb korszak: a gyerek szinte végigalussza a napot és az éjszakát, amikor fent van, eszik, telerakja a pelenkát és veszettül vigyorog. (Csak attól borul ki, ha nem kap eleget enni.) Hagyja az anyját cikket írni, csak néha zavarja meg kurjongatásával, amikor is abba kell hagynia anyának bármit, amit csinál, mert sürgős agyonpuszilgatási feladata lesz, ami egy percet sem várhat. A kis pofazacskókat remekül lehet harapdálni, és az a babaillat! Minden percet ki kell használnom, amíg ilyen kicsi, mert emberi számítások szerint nem lesz többet kisbaba a háznál. Legközelebb már csak az unokáim tejszagú nyakába cuppanthatok majd bele, ha megérem.

A múlt heti hirtelen súlygyarapodás ellenére nem fogtam fogyókúrára a kiscsajt, szoptatás után ugyanúgy megkínálom tápszerrel, mint eddig (mert mint tapasztaltam, különben vörös fejjel ordítana ájulásig), és láss csodát, csak az „előírt” 250 grammal lett nehezebb, szóval végül mindenki jól járt. A gyerek jóllakott, én pedig megnyugodtam, hogy nem etetem túl szerencsétlen párát.

Kicsit bánt még, hogy nincs elég tejem a kizárólag anyatejes tápláláshoz, de majd megemésztem, hogy nem megy minden egyszerre. Őszintén szólva képtelen vagyok minden egyes szoptatás után fejni és még éjszaka is felkelni a tejszaporítás érdekében. Szerencsém van, mert Manna elfogadja a tápszert, sőt, szemmel láthatóan szereti is – mégsem lett cumifüggő és mindig élvezettel szopizik egy fél órát alkalmanként. Ez a kecske és a káposzta esete, hisz nagyrészt anyatejjel táplálkozik, de ha beüt a ménkű, nem fog éhen halni – és talán hamarosan eljutok egy moziba is (valószínűleg nem a 3 órás Avatarral fogok kezdeni).

Az éjszakákért sokan irigyelnek, már-már többet tudok a baba mellett aludni, mint terhesen: hajnal 3-4-nél előbb sosem ébreszt fel, akkor is 20-25 perc alatt kieszi belőlem a tejet és folytatja az alvást. Ha nagyon akarom, a hajnali szoptatás után alszunk tovább összekucorodva, akár 10-ig is. (Csak apa meg ne tudja!) Ezzel is úgy vagyok, hogy valószínűleg csak átmeneti ez az ideális eszünk-alszunk-vigyorgunk állapot, de amíg tart, minden percét kihasználom és értékelem. Jönnek majd a fogak, a rossz álmok és egyebek, amik miatt változhat a helyzet. Addig is bezzegelek, de csak egy kicsit, mert már hallom a gügyögést a kiságyból és mennem kell pofazacskót harapdálni.

Blogmustra