Amikor természetesen nem esel teherbe

Zanza!

A kutatók több olyan törzset vizsgáltak, ahol az anyák gyermekeikkel az első három évben szinte szimbiózisban élnek. A kicsik újszülött kortól szinte hároméves korukig az anyjukra vannak kötve, így a nap bármely szakaszában hozzáférnek az anyatejhez. A kutatások kimutatták, hogy naponta száznál többször szopiznak a gyerekek a nap bármelyik szakában, éjszaka is jóval többször mint egy átlag szoptatott európai csecsemő. A törzs asszonyai fogamzóképes korukban kb. négyévente szülnek gyermeket, de nem ritka, hogy a testvérek között öt- hat év a korkülönbség, ez pedig a hosszan elhúzódó és igen gyakori szoptatásnak köszönhető. A modern kor azonban modern követelményeket támaszt, nem köthetjük magunkra a picit, és aki szeretné a természetes fogamzásgátlást alkalmazni, más módszereket kell használnia. Ezeket járjuk most körül.

Megszakított közösülés (coitus interruptus, helyesebben: coitus abruptus)


Működési mechanizmus:

A férfi közvetlenül a magömlés előtt kihúzza péniszét a hüvelyből, hogy az ondó ne kerüljön bele. Ennek folytán a spermiumok nem kerülnek a nő testébe, s így nem termékenyíthetik meg a petesejtet. Bár elméletileg ez meggyőzően hangzik, a gyakorlatban nem mindig működik. Sok férfi nehezen találja el a megfelelő pillanatot a visszahúzásra. Az ebből adódó aggályok és a szexuális reagálás állandó kontrolljának szükséglete komoly feszültséget kelthetnek a partnerek között. Lehetséges, hogy bizonyos mennyiségű spermium már a tényleges magömlés előtt az előváladékkal a hüvelybe kerül. Továbbá még azok a spermiumok is, amelyek a hüvelyen kívülre kerültek, maguktól is bekerülhetnek, amíg nedves felületen vannak.

Előnyei:
- semmilyen előkészületet nem igényel és bármikor alkalmazható
- nincsenek mellékhatásai

Hátrányai:
- nem megbízható módszer
- megzavarja a szexuális aktust

Természetes családtervezés, számolgatós- vagy naptármódszerek


Minden természetes módszer azon a biológiai tényen alapul, hogy a nő ciklusának csak egy rövid szakaszában (néhány napig) termékeny, a többi napon terméketlen. Ha biztonsággal sikerül meghatározni a termékeny napokat, és ezeken a napokon a házaspár tartózkodik a házasélettől, elkerülheti a terhességet. A kérdés csak az, hogyan állapítható meg - lehetőleg gyorsan és egyszerűen -, hogy a nő a termékeny vagy a terméketlen fázisban van-e? Erre a kérdésre a különböző természetes módszerek különböző választ adnak.

Előnyei:
- megismered a tested ritmusát
- nem kell sem fizikai sem hormonális módszert alkalmazni
- nincsenek fizikális mellékhatásai
- megismerheted a normális és abnormális hüvelyváladékokat
- minden kultúra és vallás elfogadhatónak tartja

Hátrányai:
- három- hat menstruációs ciklus kell hozzá, hogy megtanuld hatékonyan használni
- naponta kell figyelni és feljegyezni az eredményeket
- néhány körülmény, betegség, életstílus, utazási stressz megnehezítheti az eredmények értékelését
- a termékeny ciklusban tartózkodni kell a szexuális aktustól vagy kondom használata javasolt
- nem véd a szexuális úton terjedő fertőzésektől, betegségektől

1. A számolgatós (Ogino-Knaus-féle) naptármódszer

A nő ciklusának hosszából egyszerű képlet alapján kiszámíthatja, hogy ciklusa elején és végén hány napot tekinthet terméketlennek. A számolgatást csak olyan nők alkalmazhatják biztonsággal, akiknek napra pontosan rendszeres a havi vérzésük. Igen kevés nő menstruál azonban menetrendszerűen, és arra sincs biztosíték, hogy az esetleg évekig rendszeres ciklus nem válik-e egyszer csak rövidebbé vagy hosszabbá. Joggal érte ezért az a vád a naptármódszert, hogy nem biztonságos.

2. A hőmérőzés

1926-ban a holland van de Velde nőgyógyász fölfedezte, hogy az érett petesejt tüszőből való kilökődése (az ovuláció) után a női test alaphőmérséklete több tized fokkal megemelkedik, és egészen a következő menstruációig nagyjából ezen az emelkedett szinten marad. Ez a hőmérséklet-ugrás reggelenkénti hőmérőzéssel (nem hónaljban, hanem például szájban) kimutatható. Három napi megemelkedett hőmérséklet mérése után a ciklus hátralévő részében nagy valószínűséggel nem következhet be fogamzás. Csakhogy így a ciklus végén alig marad mintegy 10 "biztos" nap, ugyanis a ciklus eleji terméketlen napokról a hőmérőzés semmilyen információt sem képes adni. Emellett a mért hőmérsékleti értékeket befolyásoló tényezők (pl. láz, gyógyszerek, stressz stb.) növelik a módszer bizonytalanságát.

3. A naptármódszer és a hőmérőzés kombinálása


Klinikai vizsgálatok szerint a ciklus első 5 napja terméketlennek tekinthető, ha az e1őző ciklusban volt tüszőrepedés, azaz kimutatható volt a hőmérséklet-változás. (A ciklus napjait a menstruáció első napjától kezdjük számolni!) Ha a nő ismeri előző 12 ciklusának hosszát, statisztikai alapon, egy egyszerű szabály segítségével a ciklus első 5 napjához még néhány terméketlen napot számíthat, de semmi biztosíték sincs arra, hogy egy "rendhagyó" ciklusban ezeken a napokon nem esik teherbe. Ennek ellenére sok nő a hőmérőzéssel együtt elég biztonságosan alkalmazhatja ezt a módszert. Ma már több országában forgalmaznak olyan programozott hőmérőt, mely egyszerűsíti a mért adatok feldolgozását, de az ilyen hőmérők meglehetősen drágák, és ezeknél biztonságosabb természetes módszer is létezik.

4. A méhnyaknyák vizsgálata

1964-ben az ausztrál Billings házaspár felfedezte, hogy a hüvelybemenetnél észlelhető méhnyaknyák minősége a ciklus során jellemzően változik, vagyis a ciklus eleji terméketlen időszakban még nem észlelhető, majd fokozatosan sűrű, csomós, kevés nyák jelenik meg. Ez a tüszőrepedés előtt és alatt híggá, nyúlóssá, áttetszővé válik, és mennyisége is megnő. A tüszőrepedés utáni, terméketlen időszakban ismét sűrű, csomós, kevés nyák észlelhető, mely el is tűnhet.

A Billings-módszer nehézsége a terméketlen és a termékeny típusú nyák közötti átmeneti típus megkülönböztetése a tipikusan terméketlentől. Ez hosszabb tanulási időt igényel. A bizonytalanság viszont a "tilos" napok számát növeli, ha a módszert a terhesség elkerülésére használják. Ez a hátránya - magas ára mellett - a nálunk is kapható törpemikroszkópnak is, mely a termékeny és terméketlen típusú nyák (vagy nyál) különböző kristályosodási képe alapján ad tájékoztatást arról, hogy a nő a terméketlen vagy a termékeny időszakban van-e.

Néhány országban már olyan eszköz is kapható, mellyel a nyák mennyisége mérhető, és ebből lehet a termékenységre következtetni. Azonban ennek az eszköznek a használata sem elegendő önmagában a fogamzás biztos elkerülésére. Mindegyik nyákvizsgálati módszer bizonytalansága csökkenthető, ha kiegészíti a hőmérőzés.

5. A tüneti hőmérőzéses módszer

Két vagy több termékenységi tünet párhuzamos megfigyelésével és értékelésével olyan biztonságos családtervezési módszert kapunk, melynek hatékonysága - ha a fogamzás elkerülésére használják - megközelíti a legújabb kombinált fogamzásgátló tabletták, és fölülmúlja például a méhen belüli eszközök hatékonyságát. A két legkönnyebben észlelhető termékenységi tünet: a hőmérséklet és a méhnyaknyák megfigyelését kiegészítheti a méhszáj keménységének és zártságának tapintással való önvizsgálata. Több tünet párhuzamos változása egymást megerősítve jelzi a termékeny időszak kezdetét és végét.

Elérhetők olyan eszközök is, melyek a termékenység különböző jeleit észlelhetővé teszik a nő, illetve a házaspár számára. Ilyen például a progeszteron vagy az LH hormon mennyiségét a vizeletből színreakcióval érzékelő eszköz.

A legegyszerűbb, szinte költségmentes, ugyanakkor a fogamzásgátló tablettákéval összemérhető hatékonyságú, önmegfigyelésen alapuló tüneti hőmérőzéses módszer első kidolgozása az amerikai Kippley házaspár nevéhez fűződik. Könyvük fordítása magyarul is kapható (A természetes családtervezés művészete, Szent István Társulat, 1986.). Ha a terhesség elkerülése a cél, figyelembe kell venni, hogy csak a körültekintő tanulás és gyakorlás után várható el bármelyik módszer ígért biztonsága. A biztonsági fokon túl az, hogy ki melyik módszert választja, egyéniség és - a legújabb eszközök esetében - pénztárca kérdése is.

Nagyon pontos részletes leírás és gyakorlati útmutató itt található.

6. A termékenységi monitorok


Ha jól tudom, Magyarországon még nem kaphatók az alábbi készülékek, de mert nagyon sok jót olvastam róluk és a jövőben én is ezt kívánom alkalmazni, bemutatok nektek egyet.

Persona és Clearblue monitor
A gyártók honlapjai (angol nyelvű) http://www.clearblueeasy.com/FertilityMonitor.cfm és http://persona.info/uk/what_is_persona.aspx

Ezek a készülékek tesztcsíkok segítségével a vizeletből állapítják meg a hormonszintet és színnel vagy egy skálán jelzik, hogy melyik napok a terméketlenek és melyek a termékenyek. Három fokozat van:

- I. - amikor az együttlét biztonságos (ezt a Persona monitoron zöld szín jelöli)
- II. - a nem egészen biztonságos (sárga jelzés)
- III. - a termékeny napok (piros jelzés).

A monitor megőrzi az eredményeket, így hosszas használat után kevesebb tesztcsík segítségével is biztonsággal jelzi a "zöld napokat”. A módszer a leírtak szerint 94 százalékban hatékony, azaz 100 nő körül évente hat esik teherbe a monitor kizárólagos használata mellett. Ez betudható az úgynevezett rendkívüli peteérésnek is, ami azonban elég ritka jelenség.

Forrásjegyzék
Magyar nyelvű:
- szexológiai archívum
- Magzatvédő Társaság

Anyamadár

Blogmustra