SZÜLŐSÉG

"Teljes erőből nyomjon, nem baj, ha szétszakad!"

2009. december 6., vasárnap 09:56 |

Mikulás napján egy bő lére eresztett szüléstörténetet olvashattok, amelynek főszereplője Zsuzsi, aki elmeséli, hogyan szülte meg első gyermekét.

Marci

Te is szeretnéd megosztani szüléstörténeted? Küldd el nekünk erre a címre!

Fél éve már tűkön ültünk, leginkább én ültem a tűkön, és vártam azt a kis csodát, akit az orvosom februárra jósolt. Bárcsak ne tette volna, mert így március első hete is olyan türelmetlen várakozással telt, mintha már akkor túlhordtam volna. Aztán még a kiírt időpontban, nyolcadikán se történt semmi, pedig már nagyon szerettünk volna találkozni Vele, így, nagy betűvel, a kis tökössel, akiről csak találgattuk, hogy milyen lesz.

Teltek-múltak a napok, én már nagyon figyeltem a jeleket, kérdezgettem Mikit, nem püffedtebb-e az arcom a szokásosnál, lejjebb van-e már a hasam, és minden ötödik percben, amikor vécére kellett mennem, azt figyeltem, távozott-e már a nyákdugóm.

Nem féltem én már semmitől, se a fájdalomtól, se az ismeretlentől, csak egyet akartam, hogy induljon már meg végre a szülés, és hogy láthassam végre Őt, idekint legyen velünk, a karjaimban, apukája karjaiban, éjjel mellettünk a kiságyában. De őfelsége csak nem akart jönni.

Végül aztán egyik éjjel görcsöket éreztem. Reménykedtem, hogy ezek már AZOK a görcsök, habár egyáltalán nem fájtak. Aztán találkoztam azzal a bizonyos dugóval is, és akkor már tudtam, hogy Marci elindult! Nem kapkodta el, szépen lassan készülődött, én egyre izgatottabb lettem, semmit nem aludtam, átnéztem a cuccaimat ezredszer is, lezuhanyoztam, előkészültem, ahol kell, itthon elpakoltam, aztán elfogytak a teendők, nem maradt más, mint figyelni az órát.

A görcsök még mindig picik voltak, de szép szabályos 7 perces időközönként jöttek, én meg izgultam, mert az összes szülésfelkészítőn azt mondták, kb. 10 percesekkel kezdődik, első szülésnél figyeljünk, várjuk az Ötperces fájásokat (igen, nagybetűvel), jéézusom, az mindjárt itt van. Éjjel volt, a szülésznőt nem akartam hívni, azt beszéltük meg, majd az Ötperceseknél hívom. Miki aludt, hadd aludjon, kemény munka vár rá. A fórumos csajok is aludtak mind, kellett nekem éjjel vajúdni... Nem maradt más, netezgettem, rejtvényt fejtettem és szép szorgosan írtam, hogy hány percesek a fájások.

De csak nem akartak 7 percnél sűrűbben jönni. 5 körül aztán nem bírtam, elaludtam, de csak fél órát sikerült aludni, aztán felébredtem. A fájások abbamaradtak. Mi?? Nem állhat le! Igen, van ilyen, a jósló fájások leállnak, de ez most nem állhat meg! Marci biztos (biztos ;)) meghallotta, és készülődött tovább, újra jöttek a görcsök, még mindig nem fájt, de legalább sűrűsödött, már 6 percenként írogattam a füzetbe. 7 körül aztán felhívtam a szülésznőt, ki tudja, hol van, milyen messze a kórháztól, lehet, hogy már 2 perc múlva jönnek az Ötpercesek, nehogy aztán máshoz kerüljek. Nem attól féltem, hogy másnál fogok szülni, tudtam, hogy az első szülés nem annyira gyors, de jó lett volna, ha ő készít elő és ott van, amikor beérünk.

Szegényt felkeltettem, azt mondta, majd hívjam újra, ha jönnek az Ötpercesek, közel lakunk, nem kell előbb bemennem, addig pihenjek. Pihentem. Ötpercesek sehol. Elmúlt 10 óra, még mindig hat percnél jártunk. Gondoltam, nem lesz ez így jó, aludni kéne már, Miki is aludt, készült ő is, az aznapi melót még reggel lemondta. Végre sikerült elaludni, a szülésznő hívására ébredtem fél óra múlva: "Zsuzsikám, mi van, hol tartunk?" Hú, hát nem is tudom, épp most ébredtem, de várjunk, nem is érzek már semmit. Az lehet, hogy elmúlt? Lehet. Pedig olyan szép szabályosak voltak és már hatpercesek. Nem baj, van ilyen, előfordul, hogy LEÁLL a dolog. Pihenjen, majd jelentkezzen, ha újraindul. Jó, úgyis mennem kell a szívhangvizsgálatra, időpontom van fél 1-re, majd ott kiderül.

Felöltöztem, készülődtem a kórházba, így vagy úgy, de nekem mennem kellett. Biztos, ami biztos, vittük a cuccomat is, hátha. Csalódott voltam, az nem lehet, hogy Marci már megint meggondolta magát, front sincs, biztos nincs dömping a szülészeten, ideális időpont, apukája már úgyis itthon van, csütörtök van, az még tejfakasztó buli szempontjából is a lehető legelőnyösebb nap (minden körülményt figyelembe kell venni ugye...), a 2009.03.12 pedig olyan jó kis szám, 3+9 az pont 12, stb. És hát, Marci ugye nagyon okos gyerek, a szívhangvizsgálatra várva újraindultak a görcseim. A gép egyértelműen mutatta: nagy összehúzódások, Marci szívhangja jó. Na de miért nem szabályosak a görcsök? Miért nem erősebbek? Nem is fájnak.

Irány a dokim, aki azzal fogadott, hogy hétvégén miattam nem mert sörözni, pedig a fia hozott neki valamilyen különleges sört valahonnan, de ugye akkorra voltam kiírva, ő várt, de nem szóltak neki, hogy menjek. Kösz, én is szívesebben jöttem volna a hétvégén, de hát Marci a főnök. Megvizsgált, megerősítette, amit akkor már mindketten tudtunk, megindult a szülés, már egyujjnyi a tágulás. (1 ujj az 2 cm, 5 ujjnyira, azaz 10 centire kell tágulni a szüléshez) Cuccom van? Van. Akkor már ne menjek haza, úgyis kell kapnom antibiotikumot. Sétálgassunk picit, aztán 3 körül csekkoljak be a szülőszobán.

Kint nagy levegő, igen, SZÜLÜNK!!! Repestem az örömtől, a gyomrom görcsben az izgatottságtól, hirtelen azt se tudtam, mit csináljak, mit mondjak. Gyorsan körbeüzentünk mindenkinek, telefonáltunk, lementünk újságokat venni, nekem ennem KELLETT egy melegszendvicset, a görcsök csak jöttek és jöttek, nem is figyeltem hány percesek, már olyan mindegy volt! Aztán tovább sétálgattunk, kerestük a dokimat is, de eltűnt, engem meg jól leszidtak a nőgyógyászati osztályon, hogy mit keresek én vajúdva a folyosón, irány a szülészet!

Felgyorsultak az események, 3 után doki megjött, bementünk a szülészetre, Miki felhozta a cuccokat. Aztán hirtelen mindenkinek dolga akadt: a dokim mondta, hogy ő még hazaugrana, mert családi szülinapozás van otthon, a szülésznő elment kismamaklubba foglalkozást tartani és Mikinek is el kellett mennie, mert mikor romoljon el a családjában az egyik autó, ha nem pont most, és neki SOS menni kell autót cserélni.

Király, akkor már azt akartam, hogy lassuljon a dolog, nehogy már tök egyedül szüljek, se doki, se szülésznő, se Miki. Közben szülésznő azért be-benézett, előkészített, ezt inkább nem részletezném, legyen elég annyi, hogy volt 2 perc, amikor nem mertem lehajolni. És csak vajúdgattam szépen egyedül, már kezdett fájdogálni, de még elég messze volt attól, amit a vajúdásról meséltek, olvastam, láttam, hallottam. 6-ra aztán szinte egyszerre befutott mindenki, apuka jöjjön be, öltözzön át, Zsuzsikám, költözzön át a szülőszobába, melyiket választja?

Folytak körülöttem az események, esélyem se volt izgulni, sürögtek-forogtak körülöttem, vizsgáltak, nem fájt, miért nem, én arra készültem. Jajj, de szépen tágul (kösz!) burkot repesztünk, hogy minden rendben van-e odabent. (Ezt azért csinálták, hogy megnézzék, tiszta-e a magzatvíz, mert a dokim szerint, meg egyébként is túlhordtam ugye.) Jó, repesszünk. Hálistennek nem néztem oda, Miki mesélte később, (és még most is ezt meséli el először, ha kérdezik, milyen volt a szülés) hogy egy jó alkarnyi hosszú tű tűnt el bennem. Elöntött a forróság, jól van, szép tiszta (ez szép tiszta?), tiszta véér!!! A magzat szívhangja OK, ők most magunkra hagynak, menjünk nyugodtan a zuhany alá, ücsörögjek a labdán. Én szorgosan ücsörögtem is, fél 7-től megunásig. Apuka szépen zuhanyozgatta a hátam, a hasam, a derekam, én meg a közben felerősödött és egyre jobban fájó fájások alatt Miki nyakát átölelve róttam a jógán tanult végteleneket a csípőmmel. Nagyon jól esett, Miki is nagyon ügyes volt, habár baromira izgult, de legalább volt neki is feladata. Aztán fázni kezdtem, kimentünk a szobába, itt dumáltunk, sétálgattam, ha kellett, róttam a végteleneket.

Időnként bejött a szülésznő, hol tartunk, hány percesek, mittudomén, eszembe se jutott figyelni az órát, de fáj már azért, jól van, szépen haladunk. Miki figyelt, hogy igyak, hozta a tálat, amikor inkább mégis kint akartam tudni a melegszendvicset, végteleneztünk, masszírozta a derekam, egyre nehezebb a kezed, ne nehezesítsd rám, már meleg is, ne tedd rám, csak ölelj, úú, egyre sűrűbb, egyre jobban fáj, de NEM, NEM FÁJ, nem erre gondolunk, mindjárt itt van Marci. Doki is bejött, szépen tágul, szívhang rendben, Marci jól érzi magát (hálaistennek!), fél 9-re kint lesz. MI? Az már csak egy óra!

Közben elfáradtam, lefeküdtem a fájások között, jól esett kicsit pihenni, lecsukni a szemem, de jajj, fájás jön, de nehéz felállni, inkább fekve maradok, Miki hozz vizet, kortyolgass, ne igyál sokat. Doki újra benéz, ajjaj, tágulás leállt, Borikám (szülésznő) kösse be a hmmhhm-t. Ez oxitocin?? Az, doktor úr, várjunk még, hátha, várhatunk ASSZONYOM, de ahogy most áll, akár hajnali háromig is várhatunk, elfárad, a baba is sokat tölt a szülőcsatornában, ja, jó, akkor adjuk, csak minden oké legyen. Oxitocin be, Zsuzsikám, már ne álljon fel, jó, nem is tudnék, ajjaj, ez egyre jobban fáj, Miki addideakezed, hozz vizet, töröld le az arcom, ne, ne menj el, gyere vissza, de jó, hogy itt vagy. Jajj, már összefolynak, Borika, jó étvágyat, hogy tud így itt enni, megszoktam, kimegyek, megpirítom a másik szeletet is, szóljon, ha kakilni kell, mert akkor szólunk a doktor úrnak. Már kakilni kell, fájásszünetben is, csak alatta, akkor ez még nem az, akkor szóljon, ha akkor is. 9 óra, jajj, már fájások között is kakilni kell, Miki szaladj, szólj a szülésznőnek, jajj, ne menj el, gyere vissza, nem érted, GYEREE!!!

Zsuzsikám, ez már a kitolás, mindjárt meglesz, szuper, doktor úr, végre, szívhang rendben, fél 10-re meglesz! Ágy átalakít, jajj, már nagyon kell kakilni, az szuper, hova tegyem a lábam, Miki, fogd a kezem, hadd kapaszkodjak a másik kezemmel is valamibe, hallóittbencsik, gyorsvonat érkezik az ötös vágányra, kb. negyed óra múlva, mivaaan??? Doktor úr, ne telefonálgasson, már nagyon kell nyomni, jól van Zsuzsikám, jövök, csak hívtam a csecsemősöket, ha jön a következő fájás, nyomjon, mmmm, ez baromira fáj, istenem, szétszakadok, ne így nyomjon, csukja be a szemét, Miki fogd a kezem, mmmmmmmmmmmmmm, így kell?

Majdnem, ne spórolja le a fájás elejét, jó, de nem érzem, sose szültem még, nem jó, erősebben, a kutacsa kicsit nagy, mivaaan, mmmmmmmmmm. Na jó, ez így nem lesz jó, teljes erőből nyomjon, nem baj, ha szétszakad, úgyse fog, mitől fél? Azt nem tudom, de mindjárt összeszedem magam, Miki, töröld meg az arcom, most összpontosítok, segítsenek, hogy mikor kell nyomni, szóljon, doktor úr, oké, ide teszem a karom, segítek a babának, ne ijedjen meg, nem lesz baja, nagy levegő, hhhhhhhhhhfffffff, nyomjonnyomjonnyomjon, ittafeje, apuka, nézze, kintafeje. Megsimogathatom? Várjon, Zsuzsikám, nem látom! Igen, mert visszament, jajj már ott a feje, hfhfhhhfhhf, nyomjonnyomjonnyomjon, mmmmmm, szétszakadok, jézusom, ne nyomjon, doktor úr, egy kis segítség kell, megyek, nyissz, jajj, de rossz hangja volt, na most nyomjon, hfhfh, nyomjonnyomjonnyomjonnyomjon, mmmmmmMMMMMMMMMM, szétszakadok, nem adom fel, mindjárt itt van, nyomjonnyomjonnyomjon, mmmmmmmmMMMMMMMMMMMM, sóhajtsonsóóóhajtsonSÓÓHAJTSON!!! Ja, elnézést, annyiranyomtamnemhallottam, kintafejemegfoghatja, jézusom, ott egy fej, DECSÚNYAVAGY, nemondjonilyet, miért, tisztavér, nagyonlila, jajjdenagyon hosszú henger, nyomjak? nenyomjon, sóóóóhajtson, jólvan? jólvan, sóhajtson, úristen, még érzem odabent a vállát...

Itt kicsi képszakadás, én úgy emlékszem, már nem kellett nyomnom, na de akkor hogy jött ki? A szülés időpontja 21 óra 28 perc, naugyemegmondtam, 9.30-ra kint lesz, bocsánat, doktor úr, miért nem szólt, két percet még bent tudtam volna tartani. Hú, visszajött a humorom, nézze, Zsuzsikám, most kakil a baba, marcifiam, tojszanyádra, miért nem sír, mindjártmégnemszoktak, még itt a köldökzsinór, apukaelvágja? El, nem megy, nem túl jó az olló, kicsit nehéz, GRATULÁLOK! De aranyos, odateszem, gyere Marci, Sziaaaa, KISFIAM!!! Miki, fényképezz, holafényképező, nemtom, a szatyorban, miért nem vetted még elő?!

Most megfürdetik, mindjárt visszakapja, mikorjöttekezekbe, mikimenj, fényképezz, jujj, de rózsaszín, háromezernégyszáz gramm, ötvenhét centi. Doktor úr, mit csináljak én most az 56-os ruhákkal, direkt megkérdeztem, azt mondta, pici baba lesz. Nem, én csak azt mondtam, nem lesz nagy. Apukának odaadjuk, nekünk még van egy kis dolgunk. Úgy néz ki, mint egy hentes, de nagy az a tű, jajj, jajj, ne ficánkoljon, de fáj, jéézusom, ez rosszabb, mint a szülés. Ugye, Miki? Miki!!!! Mi van?? Jaa, igen. Ne csak a gyerekkel foglakozz, de olyan szép, de szépek vagytok együtt, holafényképező, fotózok párat, köszönjük, doktor úr.

Közben valamikor végzett a varrással, én felültem, csecsemősök is kimentek, valamikor cicire is tették, itt nagyon sok minden összefolyik, sok olyan részlet van, amire Miki sem emlékszik. Fél 10 körül hármasban hagytak minket és 11-ig csak mi voltunk hárman. Hát így érkezett meg Marci, ezt még így sose írtam le, de most visszajöttek az emlékek, mint egy film, csak pergett újra a szemem előtt, a felétől még a könnyem is folyt, olyan jó volt újra "átélni". És már fél éve történt, az emlékek egyre halványodnak, fogalmam sincs, hol fájt aznap, képtelen vagyok felidézni, sok dolog sorrendje sincs meg, de nem is számít ez már, a lényeg Marci, ő itt van velünk, immáron FÉL ÉVE.

Legyél nagyon boldog ebben a világban, Kisfiam!!!

Zsuska

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2009.12.07 14:14:53madz

    szerintem valahogy túl nagy jelentőséget tulajdonítunk a szülésnek mint eseménynek. vagy túlpatologizáljuk, vagy túlmisztifikáljuk, ha értitek, mire gondolok. mert oké, hogy egyrészt ez nem betegség, hanem természetes folyamat, de ott van az is, hogy ez nem valami érdekes program, hanem egy baromi fájdalmas biológiai folyamat.
    lehet, hogy csak azért látom így, mert soha nem volt érzékem az ilyen spirituális, ráhangolódásos dolgokhoz

  • 2009.12.07 14:15:10Temptation

    Jávorka: én is gondolkodtam már rajta többször, de nem biztos hogy szeretném, ha megmondanák mások mit éreztem én.

  • 2009.12.07 14:15:53madz

    ja, és valahogy úgy képzelem, hogy az egyszeri parasztasszony, aki körbe volt véve bábákkal meg okos öregasszonyokkal, szintén nem nagyon pattoghatott, hogy ő mit hogy szeretne.

  • 2009.12.07 14:19:57Rosa Rugosa

    Hát, a másodiknál, ami gyors volt, de baromira fájt esküszöm azt mondtam egyszer, minek kellet nekem ez a gyerek. De akkor már kb. olyan állapotban voltam, hogy ha valaki emiatt rám szól tuti felugrok kinyomás előtt és arcon vágom.
    Na. Valaki kiáltozik, van aki meg szitkozódik. Pl. én. Erre azóta sem vagyok büszke, de hát ez így történt.

  • 2009.12.07 14:28:18Jávorka

    2009.12.07 14:19:57Rosa Rugosa
    A gyors szülés általában fájdalmasabb? A sogornőm kettőt szült, az elsőt 20 órás vajúdással, a másodikat 2 óra alatt, de azt mondta, inkább az elsőt háromszor, mint még egyszer a gyors szülést.
    Nekem is a gyors (szerintem fájdalmas) jutott, és imádom amikor a pasim - aki egyébként nem volt jelen - meséli, hogy milyen könnyű szülés volt. :)

  • 2009.12.07 14:33:05jazmine

    A gyors nagyon fáj, én azzal "vigasztaltam" maga, h legalább nem fáj sokáig :) És az én jelenlévő pasim szerint is könnyű szülések voltak :) Bár azt elismeri, h ha rajta múlik (=ő szül), max. 1 gyerekünk van.

  • 2009.12.07 14:33:07Rosa Rugosa

    Jávorka

    Az elsővel nekem is 12 óra volt, de annyira felkészültem hogy fájni fog, hogy a végén csak csodálkoztam, jé, csak ennyire?:)))

  • 2009.12.07 14:37:58Temptation

    madz: hát valóban nem valószínű.

  • 2009.12.07 14:45:23Temptation

    "madz

    szerintem valahogy túl nagy jelentőséget tulajdonítunk a szülésnek mint eseménynek. vagy túlpatologizáljuk, vagy túlmisztifikáljuk, ha értitek, mire gondolok. mert oké, hogy egyrészt ez nem betegség, hanem természetes folyamat, de ott van az is, hogy ez nem valami érdekes program, hanem egy baromi fájdalmas biológiai folyamat.
    lehet, hogy csak azért látom így, mert soha nem volt érzékem az ilyen spirituális, ráhangolódásos dolgokhoz"

    Nem hiszem hogy ez attól lenne.Szerintem is nagyon sok dolog,pl. szülés, gyereknevelés, szoptatás manapság nagyon is túldimenzionált, túlmisztifikált.
    Én azt gondolom, persze, informálódjon az ember, lássa milyen választási lehetőségei vannak, döntsön felelősen, de nem kellene ennyire "központi problémát" csinálni belőle. Pont azért, mert ez alapjában véve egy természetes folyamat.
    Ez is olyan, mint hogy a kisbaba örökké kézben van, minden nyekkenését megpróbáljuk kivédeni, aztán meg csodálkozunk, hogy nem tudunk tőle semmit csinálni.Az eredmény egy frusztrált, kipihenetlen anya, aki elégedetlen önmagával, mert hiába próbált tökéletes lenni, nem sikerült.

  • 2009.12.07 14:45:42Temptation

    "madz

    szerintem valahogy túl nagy jelentőséget tulajdonítunk a szülésnek mint eseménynek. vagy túlpatologizáljuk, vagy túlmisztifikáljuk, ha értitek, mire gondolok. mert oké, hogy egyrészt ez nem betegség, hanem természetes folyamat, de ott van az is, hogy ez nem valami érdekes program, hanem egy baromi fájdalmas biológiai folyamat.
    lehet, hogy csak azért látom így, mert soha nem volt érzékem az ilyen spirituális, ráhangolódásos dolgokhoz"

    Nem hiszem hogy ez attól lenne.Szerintem is nagyon sok dolog,pl. szülés, gyereknevelés, szoptatás manapság nagyon is túldimenzionált, túlmisztifikált.
    Én azt gondolom, persze, informálódjon az ember, lássa milyen választási lehetőségei vannak, döntsön felelősen, de nem kellene ennyire "központi problémát" csinálni belőle. Pont azért, mert ez alapjában véve egy természetes folyamat.
    Ez is olyan, mint hogy a kisbaba örökké kézben van, minden nyekkenését megpróbáljuk kivédeni, aztán meg csodálkozunk, hogy nem tudunk tőle semmit csinálni.Az eredmény egy frusztrált, kipihenetlen anya, aki elégedetlen önmagával, mert hiába próbált tökéletes lenni, nem sikerült.

  • 2009.12.07 14:47:12Jávorka

    Én halál nyugodtan mentem szülni. Azt gondoltam a 13 órás, csillapíthatatlan vesegörcsöm után már nem érhetnek meglepetések. Hát értek :))

  • 2009.12.07 14:50:25Rosa Rugosa

    2009.12.07 14:47:12Jávorka
    :D:D:D
    Az ember mindig azt hiszi, ennél rosszabb nem lehet és DE!:D

  • 2009.12.07 15:31:28ozsusk-Zsuska

    Jajj már ne forgassátok ki a szavaimat, pl talponállós. Mindenki tudja, mire gondolok. Nem azt mondtam, hogy a nőknek nincs ereje hozzá.

    Feldmár engem is megkérdezhetett volna, mielőtt leírta, hogy a szülő nő automatikusan tudja, mit kell csinálni :)

    És nem értem, miért gáz, ha van olyan, aki megbízik a dokiban, aki elfogadja, hogy létezik gátmetszés és nem akarja túldramatizálni a szülést, hanem az a legfontosabb, hogy biztonságban tudja a gyermekét és magát?? Ugyanúgy, ahogy vannak olyanok is, akiknek az a fontos, hogy hagyják őket békén, meg olyanok is, akiknek nem az a fontos, mennyi időt van a baba a szülőcsatornában (nem negatív felhanggal mondom, mielőtt belekötnétek) és még sorolhatnám.

    ÉN nem leszek attól kevésbé boldog, hogy tudom, guggolva is szülhettem volna, nekem jó volt így, ahogy volt. Nem az a baj, hogy másnak nem így volt/lenne jó, hanem az, hogy nem fogadja el, hogy így is lehet jó!!!

  • 2009.12.07 15:36:14ozsusk-Zsuska

    2009.12.07 13:35:09baudolinA

    Nem azt írtam, hoyg talpon állós, hanem, hogy talponállós. Ez egy kifejezés...

  • 2009.12.07 15:52:43Temptation

    ozsusk-Zsuska: Nem baj!
    A lényeg, hogy Te jól érezted magad, megbíztál a dokiban és minden úgy volt jól, ahogy volt!
    Ne hagyd hogy bárki elvegye a kedved, örömöd.
    Nem_kell_mindenkinek_dúlával_szülni_kendőben
    _hordozni_egész_nap_szoptatni stb.

  • 2009.12.07 15:55:08baudolinA

    ozsusk-Zsuska,
    tudom, én pedig ironizálni próbáltam. Illetve utalni arra, hogy "kemény munkát" bizony nők is végeznek, és tudnak végezni. Jól.

  • 2009.12.07 15:58:41Ribizlee

    dúlával szülni kendőben?? az kemény lehet! :-D

  • 2009.12.07 15:59:50madz

    nna, hogy jön már megint ide a hordozás?

  • 2009.12.07 16:01:09Rosa Rugosa

    Zsuzska, az írásod jókedvű és szívből jövő volt.
    Maradj ilyen továbbra is.:)

  • 2009.12.07 16:05:57Temptation

    Ribizlee: :-)
    A mondat folytatódott:-)

  • 2009.12.07 16:07:30Ribizlee

    Temp, tuuuudom, de ez így annyira ősanyás volt!!! :-D

  • 2009.12.07 16:13:52Temptation

    Ribizlee: oké, mert annak is szántam:-)

  • 2009.12.07 16:16:22Ribizlee

    Temp ;-)

  • 2009.12.07 16:36:18cozumel

    Javorka

    ez jol hangzik, es egyet is ertek.
    EN a magam reszerol nem is csipem a tul tokeletes dolgokat, a fenykepeken se banom, ha kicsit karikasabb a szemem, vagy a gyereknek irto hulye arckifejezese van, mikozban megsimogatja a buksijat a Telapo :)

    De ne maszatoljunk ossze dolgokat.
    Nem mindenki a tokeletes szuleselmenyre vadaszik, a legtobb no csak szeretne tullenni rajta a leheto legkevesebb komplikacio nelkul, a leheto legrovidebb (gyerek altal diktalt) futamido alatt.
    Talan ez meg nem tartozik a luxus keresek koze, vagy igen? Ilyet mar osanyaink is kivantak maguknak, es hat rajuk vegkepp nem foghatjuk, hogy elkenyeztetett picsak voltak.

    Marpedig, a mai korhazi gyakorlatok sokszor, sokmindenben nem szolgaljak ezt az egyszeru kivansagot, mert a beavatkozasbol lesz a komplikacio, a gyorsitasbol a lassitas, igy aztan a "komplikacio mentes es viszonylag gyors" tetelt maris kilottek.

    Azert ne feledjuk, hogy soha nem azt "haboritjak", aki haton fekve szeretne kitolni, netan kengyelbe tett labbal.....

  • 2009.12.07 17:04:26Vakmacska

    Cozu, hát épp ez az - épp mondtam cimbiknek, apjuknak, hogy ez kész röhej, itthon elvileg én azért kéne hogy fizessek csillió pénzt vkinek-vkiknek, hogy mindenki hagyjon békén, ha nincs tényleges gond. Az egész osz téma ki lenne lőve, ha ezt annak, aki kéri megadnák ingyér vagy majdnem ingyér. De általában nem.

  • 2009.12.07 17:18:11cozumel

    Vakmacska

    korrekt, en is igy gombolom.

  • 2009.12.07 18:18:13Jávorka

    Cozumel,

    Zsuska, a cikkíró elégedett a szülésével, de sokak szerint nem jogos az elégedettsége, mert ő még nem tudja, hogy sokkal jobb is lehetett volna... Kb. erre utaltam.

  • 2009.12.07 18:40:16tildy:)

    miért nem megy át a kommentem?

  • 2009.12.07 18:40:47tildy:)

    2009.12.07 13:39:49Temptation

    tildy:):
    Sokan kezdenek egészen agymosottan viselkedni itt.
    Miért_nem_lehet_elhinni_hogy_akik_"hagyományosan"_
    szültek_azok_között_is_van_akinek_csak_jó_élménye_
    van?

    -------------------------------
    Én elhiszem. Ahogy a szolnoki hetényiben szülő nőnek is elhiszem, hogy neki jó volt a kengyel. De én kihagynám ha lehet.

    Bunkó orvosban meg elég sokban volt részem, nőgyógyász téren szintén, úgyhogy bár elhsizem, ti mind szuperjól választottak orvost, kórházat, én kihagynám a dokikat , ha egy lehetséges mód van rá.
    Akinek jó a hagyományos , szüljön úgy, de azt hiszem minden nőnek joga van tudni, hogy nem csak az az alternatíva létezik, illetve, hogy milyen alternatívák vannak, és annak mi az előnye és mi a hátránya.

    Töbször felhozzátok ezt a gyertyák, kád dolgot, pedig tökre nem ezen van a lényeg. Hanem a megfelelő tájékoztatáson, és a megfelelő döntési lehetőségen. Pl. azon, hogyha nem akarsz Edát, vagy hasprést vagy egyebeket, akkor tényleg csak akkor tegyék meg, ha feltétlen szükséges a te és a gyereked érdekében. NE pedig úgy kezeljék a szülést, mint hogy legyünk már túl rajta (ne zajongjon, ne gyűrje a lepedőt, blabla)

    Vagy itt volt az a nő is, aki írta, hogy tulképpen nincs is tisztában milyen más lehetőségei vannak, ezt ismerte (háton fekvés).

  • 2009.12.07 18:41:33tildy:)

    Szerintem az, amit az orvosok csinálnak, sokszor kimeríti a nem megfelelő tájékoztatás fogalmát.

    Vakmacskénak is igaza van: valószínűleg nem akarna az ember otthon szülni , ha ezt megkapná tényleg jól a kórházban is. Sajnos otthoni kórházakban jópárra nem az odafigyelés a jellemző.

    Azt a példát meg már nemis hozom, hogy xy barátnője, meg munkatársa, meg anyukája ajánl egy dokit, mert ő is annál szólt, de bár lehet nem volt tökéletesen megelégedve, csak ajánlja tovább...

    Azt sem értem, ez egyáltalán hogy lehet működőképes.

  • 2009.12.07 18:51:24Aurin

    Rosa rugosa! szeretnék kérdezni vmit priviben, dobsz egy címet?

  • 2009.12.07 19:02:16cozumel

    Javorka

    en nem tudom, en nem olvastam itt olyan kommentet, mely szemely szerint Zsuzskanak probalna megmagyarazni, hoyg neki sokkal jobb lett volna, ha blablabla...

  • 2009.12.07 19:21:54Jávorka

    Cozumel

    Rögtön az első oldalon Vágtázó Halottkém például, de Másutt is hasonlóan ír.

  • 2009.12.07 19:36:47másutt

    Javorka, miattad megneztem minden hozzaszolasomat, es semmi ilyesmit nem irtam. Semmit!!!! Az egyetlen, amit irtam, az VHK ezen izgi megjegyzesere volt valasz:

    2009.12.06 11:53:50 vágtázó halottkém
    Díjazni tudnám, ha valaki végre beírna egy olyan szülést ami kórházban történt, nem volt burokrepesztés, nem volt oxitocin (vagy mi a fene, nem volt hentelés a gátnál, aztán varrás (vagy mi a fene), gátvédelemmel szülés tényleg létezik, vagy csak mese és hülyítik a nőket?
    Tényleg nagyon jó lenne tudni, hogy ha nekem egyáltalán nem tetszik a szülésnek a fentebb leírt módja, van-e lehetőségem más választani egy kórházban?!

    2009.12.06 13:14:29 másutt
    VHK, én is veled vagyok, naivan, reménykedöen, optimistán.
    Már annak is örülnék, ha valaki leirná, hogy miért is vágta szét a pináját Az Orvos, ollóval, egy normális, természetesnek induló szülésnél. Miért is? Ja, hogy nem is tudja? Meg sem mondták neki? Mert Magyarországon úgy "szokás"?

    Azota, egyebkent, a cikkiro megirta, hogy miert is kellett gatat vagni (a cikkben nem): mert lehet, hogy kulonben repedt volna.
    Puff.

  • 2009.12.07 19:41:01Jávorka

    Másutt,

    Ha ez egy őszintén érdeklődő, és minden célzástól és ítélettől mentes kérdés volt, akkor elnézésed kérem.

  • 2009.12.07 19:48:00másutt

    EN itelet nelkul? Viccelsz? :D

    de mindig oszinte. Mindig!

  • 2009.12.07 19:56:26loreal

    most robbanok fel:PPPPP
    Találtam egy tök jó kis gyűjteményt(na jó messze nem teljes)halak nevei idegen nyelven, amiben van francia és angol verzió is. Mindíg nagy bajban vagyok a halfajtákkal. Eredetileg otthon ugye magyarul vettem őketr, aztán egy darabig hollandul, most meg franciául, szóval már gőzöm nincs mit ezsem:P:P
    Most épp a vajhalat keresném fr-ul. Erre mi hiányzik a gyűjteményből?? a vajhal francia neve ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!

    baudolinA segíts!!!!!

  • 2009.12.07 20:17:51loreal

    bocsi az előbbiért , az off-ra szántam

  • 2009.12.07 20:20:43baudolinA

    Loreál,
    ha minden igaz, akkor ez a gannelle (pholis gunnellus). Én nem ismerem, úgyhogy keress rá képet. Ha felismered, az az. Ha nem, agyalok tovább. :)

  • 2009.12.07 20:40:50gyöngy1

    Gannelle: http://www.biopix.eu/Species.asp?Searchtext=Pholis-gunnellus&Category=Fisk
    Sajna semmi olyat nem eszek ami vizböl jön, tehàt én sem tudok segiteni ilyen spéci halakbol.

  • 2009.12.07 20:43:32loreal

    baud, hehe nem ismerem fel, ugyanis gőzöm nincs, hogy néz ki...ez most inkább arra ment ki, hoyg vajon itt zsoktam e ilyet venni, látni, enni stb, mert anyu mondta, hogy most otthon van a Metroban és tök jól néz ki és vegyen e nekem.Mert én vagyok nagy halas a többiek köszönik szépen igenis szeretika húst:D
    De gyanús, hogy neigen láttam én még ilyet erre.Szóval remélem nem is lesz oylan finom;)

    Olyan nehéz amúhy, mert annyirta más halakat lehet kapni mindenütt.
    A lazac, a tőkehal az van mindenütt...a többi meg ki tudja.
    Pl itt nincs harcsa, így aztán harcsapaprikás sem:((

    Azért nagyon köszönöm.

  • 2009.12.07 21:07:07Tessina

    loreal, vegyen, a vajhal isteni finom:)) tényleg vajas íze van

  • 2009.12.07 21:19:03loreal

    tessina, köszi

    Amúgy te otthon élsz? onnan ismered?

    Amúgy én is azt mondtam neki, hogy ha jól néz ki vegyen, mert én szívesen kisérletezem.

  • 2009.12.07 21:19:31baudolinA

    Tessina,
    és ez a latin neve? :)

  • 2009.12.07 21:20:46loreal

    gyöngy, kár olyan finomak, de tusom sok magyar nem nagy halas. Nálunk is csak én vagyok.
    Szerencsémre viszont a párom igen kedveli.

    A tengeri herkentyűket is szeretem, csak azok közül igen kevésről van elképzelésem hogyan készítsem el. Pl a minap pont azon agyaltam milyen jó lenne ha tudnám mit kell kezdeni egy homárral:D

  • 2009.12.07 21:23:07Rosa Rugosa

    Aurin
    anyukablog@gmail.com

  • 2009.12.07 23:20:35madz

    egyébként napok óta rohadtul fáj a fogam. inkább egy szülés, komolyan mondom.

  • 2009.12.08 08:05:37Temptation

    tildy:-):
    Alapvetően nem is mondunk nagyon mást.Én is azt mondom, hogy mindenki szüljön úgy, ahogy akar.
    Csak nekem az a döbbenetes, hogy eddigi életem alatt messze nem találkoztam annyi atrocitással és bunkó orvossal, mint amiről hallani itt a fórumon.A négy terhességem alatt láttam-tapasztaltam elég sokat, mert a különböző vizsgálatok közben és kórházi tartózkodás alatt nem csak a saját dokimat láttam.Volt olyan, aki nem volt a szakma csúcsán, de ilyen egy volt.Azt a fajta lenéző, megalázó, semmibevevő bánásmódot nem tapasztaltam, amiről oly sok szó van itt.
    Ráadásul azt látom, hogy egyre inkább arról szól a történet, hogy minél kevesebb felesleges beavatkozás történjen, a szülésznők körében is mind jobban terjed a gátvédelem alkalmazása.
    A XXI. században azonban, ha egy nő nem tudja, hogy másképp is lehet szülni, mint fekve és kengyelben, azért viszont ne egyértelműen a nőgyógyászokat hibáztassuk, mert nagyon sok helyen és módon lehet tájékozódni.Könyvek, internet, szülésfelkészítő tanfolyamok.Legalább annyira a kismama hibája, ha tudatlan.Ha az orvos magától nem mond semmit, kérdezzen.Ha akkor sem, keressen másikat és közben informálódjon más forrásból (ami nem feltétlenül a szomszéd Jucika).
    A szülésfelkészítő tanfolyam ráadásul még pénzbe sem kerül, szülésznő tartja, tehát vélhetőleg sok mindent elmond, ami a kismamáknak fontos lehet.
    Itt természetesen nem a mélyszegénységben élő, esetleg iskolázatlan rétegről beszélek, hanem pl. az itt előfordulókról.Ha közülük valaki tudatlan e téren, az az ő hibája is.

  • 2009.12.08 11:13:34Vakmacska

    Másutt, ha még itt vagy - én lényegében úgy szültem, ahogy írtad, békiben, az utolsó 1 cm-t tágultam oxitocinnal, mert ugye hajnalban magzatvíz el, és én délben-egykor még mindig nem toltam, viszont láthatóan fáradtam. Ezt betudtam annak, hogy hát mégiscsak 35 éves voltam, és első gyerek. Szóval megvolt a kád, az egyéb eszközök, a szülősámli és a gátvédelem, metszés nélkül, minimálisan repedtem meg elöl lettem tele hámsérüléssel (az én drága kislányom ugyanis nem tankönyv szerint hátra, hanem előre nyomakodott), senki nem nyomott ki belőlem semmit, lepényt megvártuk, köldökzsinórt apuka vágta el, havaj. Én ezzel ellennék most is, sajna vannak dolgok ami miatt nem garantált, de ha az érdekel valakit hogy van-e kórházban alternatív szülésnek nevezett micsoda, akkor Rita (aki ajánlotta őket) meg én lehetünk a példa, ő pláne, ő volt a vízbenszülős, na jó, 3-4 évvel volt fiatalabb és a harmadik gyerekét szülte.

  • 2009.12.09 23:41:02zzzsuzsa

    Kedves Zsuzsi, Zsuska, nem tudom melyiket szereted jobban! Nagyon tetszett a történeted, tök jó volt, hogy végre nem egy gyertyafényes otthonszülős, háborítatlan és tökéletes szülésről olvastunk, de mégis nagyon pozitív, boldog, nem tökéletes, de jó és szép szülésről. És arról, hogy van egy édes fél éves kicsid, és minden jól megy nálatok! Örülök neked! Üdv: Zsuzsa

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta