SZÜLŐSÉG

Horror a villamoson - anya három kisgyerekkel

2009. november 26., csütörtök 08:18

"Mami sokszor megállapította magában, hogy nem könnyű két kisgyerekkel közlekedni. Később belátta, hogy hárommal még nehezebb..." - csaptam össze a könyvet valamelyik este háromfős hallgatóságom előtt, majd egy kis nyűglődés után besöpörtem a két nagyobbat az ágyába, Palkót pedig kiraktam nyálat csorgatni a járókába (az utóbbi időben gyakran csak este hat után kel és kilenc-tíz körül fekszik, micsodagyerekazilyen), aztán leültem örülni annak, hogy talán mégsem én vagyok a világ legbénább anyukája. Hiszen, lám, még Bartos Erika sem tudja kreatív egyszerűséggel megoldani a háromgyerekes helyváltoztatás problémáját.

palko1126

És lehet, hogy nincs meg nekünk az összes Annapeti, de tényleg, még nem találkoztam azzal a mesével, ami arról szól, hogy Annapetigergő a Mamival rózsaszín ködben fellibbennek a buszra/villamosra, hogy három megálló után a vezető bácsi dicsérete és a segítőkész utazóközönség mosolyától övezve szépen leszálljanak, ésatöbbi.

Szóval ezek után talán nem meglepő, hogy ez a mutatvány nekünk sem sikerült. Vagy legalábbis csak részben. Mert ugyan lassan, és nehézkesen, de gyalog elég jól elboldogulok a három gyerekkel. A békávét viszont már hónapokkal ezelőtt kizártam a lehetőségek közül. Mivel a környékünkön nagyon jó az infrastruktúra, és minden gyalogtávolságra van, ez nem is volt olyan nehéz. Az egyetlen kivétel az óvoda. Igaz, hogy ez sincsen a világ végén, mindössze két villamosmegállónyira, de már beletörődtem, hogy ezért nekem nap mint nap kocsiba kell ülnöm. És ettől nem vagyok valami boldog.

Mikor Palkó született, még másfél hónapunk volt az óvodából, de akkor valahogy megoldottuk, hogy ne nekem kelljen kisbabástul hurcolkodni oda-vissza nap mint nap. Szeptembertől viszont kőkemény valósággá vált, hogy Palkóval kettesben nekem kell mennem az ovisokért. Először babakocsival próbálkoztam. Mivel nálunk csak régi típusú villamos közlekedik, kértem egy kis segítséget, felszálltam, leszálltam, oviba be, aztán gyalog haza. A távolság nem vészes, a kölkök simán lefutják, a bajom csak az volt, hogy nem éppen hegyi levegőben. Mondhatnám azt is, hogy fuldokoltunk a kipufogófüstben, ezért egy hét próbálkozás után lecseréltük a forgalmas utat kis mellékutcákra. Ez sem igazán vált be, órákig tartott, Mici vonszolta magát, hisztizett, Lackó elszaladgált. Azért ezt is párszor ellőttük, majd újra taktikát váltottam. Elővettem a kengurut, és magamra kötöttem Palkót. Ez nagyon jó ötletnek tűnt, bár a kengurutól hamar megfájdul a hátam, a két kezem szabad, segítség sem kell a villamosra szálláshoz, kapaszkodni is tudok, király.

Oviba menet király is volt. Palkó nézelődött, alig tettem a lábam a villamos lépcsőjére, már állt is fel valaki, aztán az óvodában egy kicsit nehézkesebb volt így öltöztetni a kölköket, de sebaj. Vonultunk kifelé, egyik kezemben Mici, másik kezemben Lackó, hasamon Palkó. Kicsit mulatságosan éreztem így magam, de a cél szentesíti az eszközt. Aztán jött a villamos, felszálltunk, és kitört a pánik. Erről a nőről minden oldalról gyerek csüng, hogy ne vegyem észre? Tétován nézegetett egymásra az utazóközönség, mindenki a másiktól várta, hogy majd segít a szerencsétlen anyukának, én pedig igyekeztem természetesen viselkedni és nem alkalmatlankodni. Megkértem Lackót, hogy erősen kapaszkodjon, legyen nagyfiú, és elengedtem a kezét, hogy én is megkapaszkodjam. (Muszáj ugye, ha nem akarok hasra- illetve Palkóra esni.) Ám mielőtt Lackó elkapta volna a kapaszkodót, a villamos meglódult, Lackó pedig hátraesett a tapintatosan félrehúzódott tömeg lábaihoz, és bömbölni kezdett. Továbbra is magabiztos fejjel, de magamban sikoltozva próbáltam valahogy fél kézzel összekaparni a földről, miközben szélsebesen ürült két hely.

Micit lecsaptam az egyikre, Lackót egy jóérzésű fickó segítségével a másikra, aztán a továbbiakban a következő dolgokkal foglalkoztam dióhéjban, miközben a villamos csengetésétől bömbölő Palkót próbáltam megnyugtatóan hintáztatni magamon: – Lackó, ne rugdosd a Micit. Mici, kapaszkodj. Mici, ne nyalogasd az ablakpárkányt. Lackó ülj rendesen. Nem kell kiabálni. Mici, nem mondjuk azt a villamoson, hogy kaki-pisi. Nem illik. Palkó ne sírjál, mindjárt odaérünk. Mici, vedd ki a koszos kezedet a szájadból. Gyerekek, ne veszekedjetek. Nem érdekel, ki kezdte. Lackó, ne rugdosd a Micit. Lackó ne kapirgáld a koszt az ablakról. Figyeljetek, most leszállunk! – körbe megkönnyebbült pillantások, – Lackó kapaszkodj. Mici, add a kezed, te nem szállhatsz le egyedül. – Közben Palkó folyamatosan ordít, a mellettem lévő középkorú hölgy szeméből süt a szánakozás. – Mici add már a kezed! Lackó, kapaszkodsz? Na most szépen leszállunk, szépen, ügyesen. –

Erre Lackó, aki gondolom valahogy másképpen értelmezte az “ügyes” szót, mint én, leugrik a legfelső lépcső tetejéről, kis híján elterül, Mici pedig kitépi magát, és az utolsó lépcső után a peron helyett valahogy a villamos lépcsője alá lép. Ijedten rántom fel, közben a villamos már indul. Teljesen kiborulok. Palkó meg van ijedve, Mici meg van ijedve, Lackó sziszeg, mert mégis valahogy rosszul ért földet, én pedig feladom, és nagy tisztelettel emelem meg a kalapom a szüleink előtt, akik fogalmam sincs, hogy csinálták ezt anno három gyerekkel, kocsi nélkül. És igen, most már tudom, miért nem találkoztam azóta sem a villamoson olyan kismamával, aki három, hat évnél fiatalabb gyereket terelgetett volna. De ha ti látnátok ilyet, legyetek szívesek rázzátok meg a kezét a nevemben. Mert az biztosan nem én vagyok.

Panzej

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2009.11.26 22:21:40Susan Delgado

    Az öreg nénik miért lesznek gyerekgyűlölők? Jó, nem mindegyik.

  • 2009.11.26 22:26:32zsiri

    Szerintem csak azok lesznek gyerekgyűlölők, akikkel nem törődnek a gyerekeik, unokáik. Aki imádja az unokáját, az a többi gyerekre is szeretettel néz. Sok jó tapasztalatom is volt már. A helyet pedig általában 50 körüli nők adják át.

  • 2009.11.26 22:27:03Panzej

    Na, ez durva, zsiri! Hirtelen azt sem tudom, sírjak-e vagy nevessek..

  • 2009.11.26 22:34:14zsiri

    Azért szerintem a gyerekeket edzeni is lehet, hogy ügyesebbek legyenek a bkv-n, többet bírjanak. Szerintem jót tesz a bkv a gyerekeknek.
    De azért egy félévestől ne várjuk már, hogy kapaszkodjon és egy kétkezű anyától sem, hogy fogja a két gyerekét , plusz védje a kengurusat, plusz kapaszkodjon, mert mindenki úgy érzi a villamoson, hogy Ő jobban megérdemli azt a helyet, mint a Jövőt kemény munkával nevelgető anya. És még rondán is néznek az anyára, mert esetleg a gyerkőc beszél, énekel, mantrázgat valamit, netán himbálja magát. Ők, Többiek ilyet nyilván soha nem csináltak.

  • 2009.11.26 22:40:04Farkasokkal táncikáló

    Jó akkor egy körkérdés: szerintetek mellyik az a kor, amikor a gyreeket már nyugodtan hagyhatjuk állva, büszkén el se fogadva az ülőhelyet?

    (Szerintem a 4-5 éves kor ilyen. Egy ekkora átlag gyerek - most csak arra utalok, ha egy db gyerekkel utazunk -, már képes kapaszkodni, a lábát kisterpeszben szétvetni, és felfogni, hogy ha kanyarodik a busz erősebben kell fogódzkodni stb. Sőt ha éppen külön helyen ül és nem ölben, akkor a helyet is átadni.)

  • 2009.11.26 22:41:33madz

    már többször leírtam, de akkor most is: ha terhesek vagyunk, tessék odamenni és szólni, hogy adják át a helyet!

  • 2009.11.26 22:47:58nyina&mika

    Ft, sztem nem csak a gyerek korától függ, hanem attól is, melyik busz. mi 27essel járunk, még ülve is fehéredő ujjbegyekkel kell kapaszkodni, hogy ne repülj ide-oda rajta.

  • 2009.11.26 22:58:00Heatherette - push the limit, r u with it?

    én gyakran akkor vagyok bajban, amikor nem tudom eldönteni, h az illető abban a korban van, h már át kell adni a helyet, vagy sem... kurvára meg tudnak ám sértődni

  • 2009.11.26 23:04:56Panzej

    nyina, bárcsak engem dobálna nap mint nap a 27-es! ;-)

  • 2009.11.26 23:11:21baudolinA

    madz,
    igenigenigen, tényleg szólni kell. Én is megjártam már, hogy felajánlottam a helyemet (csak mozdulattal, nem mondtam semmit), és olyan gyilkos pillantásokat kaptam érte, hogy csak... A kezdődő terhességet nem lehet feltétlenül felismerni, a nagykabátos kismamáról sem mindig találom ki, hogy terhes. Vagy hogy le szeretne ülni. Amikor látom, akkor felállok, de van olyan, hogy elbambulok, olvasok stb. Tényleg szólni kell, szerintem ebben nincs semmi bántó.

  • 2009.11.26 23:14:37nyina&mika

    Panzej, van olyan ismerős, aki nem beszél velem azóta, hogy ideköltöztünk, úgyhogy ez érzékeny pont :)
    és tényleg rettenetes a 27es.

  • 2009.11.26 23:14:46másutt

    heatherette: megoldas, hogy nem kell UGRALNI. ranez, szemkontaktus, megkerdez: "le szeretne ulni?". Ha igen, felallsz, ha nem, akkor aszondod "okes" es kibamulsz az ablakon.
    En is neha kicsit furan reagalok, ha pattognak korulottem, "mivanma' ecsem?"
    mondjuk MINDIG elfogadtam a helyet terhesen, hulye nem vagyok. :D

    egyeblent mar mondtam tobbszor, KISMAMAK, terhes csajok figyelem:
    akinek kell ilyen kituzo:
    http://news.bbc.co.uk/1/hi/england/london/4325393.stm
    Az van rairva, hogy "Baby on Board" avagy "kismama", az szoljon mar nekem, INGYEN kuldok, itt ugyanis ingyen lehet kerni a metroban.

    It ezt igy oldottak meg, a helyi "BKV" ingyert adja, igy aztan senki lanya nem nyafoghat, hogy 'nem latszik' eleg terhesnek, es senki paraszt nem mondhatja, hogy nem volt egyertelmu.

  • 2009.11.26 23:17:49Panzej

    Látod, Nyina, én még szóbaállok veled! ;-D
    De komolyan. Remélem egyszer szomszédok leszünk. ;-)

  • 2009.11.26 23:18:47másutt

    a "parasztot" pl. olyanokra ertem, mint az a pasi a 75-os trolin a nyaron, aki nem adta at a helyet a 9 honapos terhes baratnomnek (aki par hetre ra egy 4 es 1/2 kilosat szult) mert allitasa szerint "nem vette eszre." (Ezt mondta, amikor a 10. megallo es 100. razas utan kertuk a helyet)
    A csaj egyebkent nagyon vekony volt es OOOOOriasi hordohassal, egy szuk ruhaban, es az ulese elott allt, kb ugy, hogy 15 centire volt a hordo a pasi arcatol a tomegben.
    ja, nem vette eszre.

  • 2009.11.26 23:20:11nyina&mika

    úgy legyen :)

  • 2009.11.26 23:29:35Tejbajusz

    Szerintem egy férfi bármikor átadhatja a helyét egy nőnek, merő udvariasságból, lovagiasságból. Nem kell sem idősnek, sem terhesnek lennünk. Én szeretem az efféle régi vágású, kedves gesztusokat. Az is tetszik, amikor átadja az ülőhelyét egy férfi annak a vele szemben ülő nőnek, aki nem menetiránynak háttal ül. Szép gesztus.
    Ha egy nő ezeken a figyelmességen megsértődik vagy kineveti, ne adj Isten, nem érti, akkor ott van a baj, H!

  • 2009.11.26 23:33:00nyina&mika

    elképzelem, ahogy a lovagias H. platformcipőben és lakk cicagatyában átadja a helyét egy hölgynek a hetesen. gesztusként.
    :D

  • 2009.11.26 23:33:12Heatherette - push the limit, r u with it?

    hát nemtom, én nem érzem, h nekem át kéne adnom a helyem merő udvariasságból egy nőnek. azzal a pasi bókol a nőnek. én nem akarok bókolni a nőknek.

  • 2009.11.26 23:40:18Tejbajusz

    H, irigylésre méltóan fiatal lehetsz. Kérdezd meg erről a nagypapádat vagy egy idősebb úriembert. Nem bók. Ennyi erővel csupa szép nő ülne csak a járatokon, a rusnyák meg szívnának a kapaszkodókon. Ez egy szép gesztus csak, mint pl. hogy a férfi megy a járdán kívül, megy előre az éttermben, adja föl a kabátot, nyitja ki az ajtót.

  • 2009.11.26 23:44:08Tejbajusz

    Vagy én vagyok aggasztóan öreg.

  • 2009.11.27 00:05:59ági anyu

    2009.11.26 22:40:04Farkasokkal táncikáló
    A tömött buszon egy 4-5 éves nem tud biztonságosan megállni (ez persze attól is függ, hol vannak a kapaszkodók), pláne, ha kisebb termetű. Egyszerűen azért, mert nem kap levegőt, vagy "rálépnek".

  • 2009.11.27 00:16:32Heatherette - push the limit, r u with it?

    @Tejbajusz én inkább a dögös pasiknak adnám át a helyet, az én világomban az a természetes. vagy hát lenne, ehh.

  • 2009.11.27 00:39:27Tejbajusz

    Hát látod, velem meg a dögös pasik az előzékenyek még most is. De nyugi, pár éve nekem is a gyengéim voltak. De aztán mint Ford Fairlan-nek az életében, történt valami: "Elegem van a menő klubokból, a menő kocsikból, a menő csajokból. Elegem volt a sok jóból. Téged akarlak!"

  • 2009.11.27 01:23:21Turboanyu

    "szerintetek mellyik az a kor, amikor a gyreeket már nyugodtan hagyhatjuk állva, büszkén el se fogadva az ülőhelyet?

    (Szerintem a 4-5 éves kor ilyen. "

    Villamoson igen. Buszon nem. Nekem egy rázósabb úton (amikor a vezető a Forma 1-re képzeli magát) még a 7,5 éves sem tud biztonsággal kapaszkodni a cérna karjaival. Ha van egy csomag is a kezemben, vagy velünk van a 6 éves is, akkor nem is tudok nekik úgy segíteni, hogy egyik kézzel kapaszkodom, a másik kézzel támasztom a gyereket. Ráadásul az ilyen kicsiken átnéznek az emberek, mennek nekik, sodorják, hátba vágják a táskával, stb.

    Egyszer a 32-es busz vezetője úgy ment mint az állat és belehajtott egy gödörbe. Majdnem leestem a székről, a fenekem el is emelkedett az ülésről, a közelemben ülő fiatal pár csomagja hatalmas csörömpöléssel lezuhant, tuti összetört a vadi új cuccuk, amit az IKEÁ-ban vettek. Örültem hogy nem voltak ott a gyerekeim..

  • 2009.11.27 01:36:56Turboanyu

    zsiri: " A helyet pedig általában 50 körüli nők adják át."

    Engem 7 hónapos terhesen könyökkel hasba vágott egy idős néni, mert ahogy felszálltam a buszra és elindultam egy üres hely felé, ő is azt célozta meg (nem láttam, majdnem mögöttem oldalt jött), de lépéshátrányban volt.
    Nekem a legrosszabb tapasztalatom a két terhesség + babakocsis BKV-zás alatt a fiatal, kb 13-25 év közötti lányokkal volt. Olyan is akadt, aki nagy pofával közölte, hogy ha neki gyereke lesz, ő majd nem száll buszra. Ja, mert a születési anyakönyvi kivonathoz csatolják a kocsikulcsot, a gyerek amúgy is jól el van a sufniban.

    Viszont ledöbbentem a kamaszfiúkon. Rengeteg segítséget kaptam tőlük, néha kéretlenül, de egy kedves kérésre is mindig kaphatóak voltak babakocsit emelni, stb. Volt, hogy beállt a busz, lerobbant két srác, szinte sodorva a leszállókat, úgy siettek. Én megvártam amíg mindenki leszáll, felraktam a nagyot (talán 3 éves lehetett), fordultam meg hogy emeljem a kocsit, erre a két kiskölök két oldalról fogva emelte utánam. Aztán rohantak is el kétszázzal, nagyon siettek, de rendesek voltak.
    A hasonló korú lányok meg épp hogy fel nem rúgtak.

  • 2009.11.27 05:40:41petru

    Szvsz atlagban 9-10 evig nem eleg eros a gyerekek keze/karja hogy buszban alljanak. Atlagban. Persze vannak erosebbek es gyengebbek is az atlagnal (gy.k.)

  • 2009.11.27 07:40:40Veg_

    2009.11.26 16:09:07burleszk:
    Én "imádtam" ebédidőben ezeket a nyanyákat (nekem ez a tipus a nyanya és a vén trotty névre hallgat)! A munkahelyi ebédlőbe sokan jártak, volt sima, fizetős ebéd is (most is van, csak már nem ott eszek), nem csak jegyes, és ott lehetett jeggyel is fizetni (finomabb volt, mint a menü, mindig ott ettem)
    Van az embernek ugye fél óra ebédideje, és abban már az odaérés is benne van. Beállunk a sorba, és bepofátlankod(ná)nak az ember elé! Olyankor szoktuk (többen is) megkocogtatni a vállukat: "Ott a sor vége hátul!" Ilyenkor jönnek azzal, hogy nekik fáj a lábuk, miért álljanak sorba? - mondom nekem is, + nekem fél órám van sorba állni és enni. Hozzáteszem, hogy a szokás, ha valaki vacakul van, hogy vár, amig mögéérnek, udvariasan szól, leül, és mikor a sor a tálcákhoz kanyarodik, visszaáll a sorba, tehát nem kell fájós lábbal/szédülve/terhesen/stb álldogálni.
    Ilyenkor a nyanyák és trottyok közlik, hogy na de ők idősek! De mint tudjuk, a kor nem érdem, csak állapot :) Ez a tipus tolakszik a dokinál is, hogy a szokott fél óra dumcsija + vérnyomásmérés meglegyen 10 perccel elöbb, majd két órát beszélget a váróban...
    Pedig olyan sok kedves, idős ember van, de elhomályositják őkelméket...

  • 2009.11.27 07:59:39The Green Manalishi

    Igaz, hogy a T. férfitársaim is közönyös bunkók tudnak lenni, de azt tapasztaltam, ha igazi bunkóságra vágyunk, azt gyakran nőtől is megkaphatjuk a helyátadós szituációkban.

    A feleségemmel metróztunk kontrollra, amikor is egy fiatal, kedves lány észrevéve a pocakot, rögvest felpattant, ám még nála is gyorsabban levágta magát egy 50 körüli, magát dögösnek képzelő, valójában ízléstelenül felöltözött, túlszolizott, túlsminkelt, amolyan igazi vénkurva.
    A döbbenettől szóhoz sem jutottunk, de a leány felháborodva közölte, hogy ő a kismamának szándékozott átadni a helyét, mire a vénkurva csak annyit válaszolt, hogy nekem sem adták át soha. Erre csak annyit mondtam - kellően hangosan - a kedves leányzónak:
    - Hagyd, igaza van, inkább egy ilyen öregasszonynak kell átadni a helyet, mi még fiatalok vagyunk, kibírjuk állva is.
    A hatás leírhatatlan volt...

    Egyébként én - hacsak nincs több szabad hely a közelemben - le sem ülök, hiszen úgyis át kell adni a helyet minden kismamának, idősnek és nőnek. Ezúttal felhívom a hölgyek figyelmét, hogy ha találkoznak hozzám hasonló, maradi őskövület pasival, kamasszal, stb., kérem, ne utasítsák vissza kedvesen, hanem üljenek le, akár egy megállóra is!

    Hadd legyünk már egy icipicit lovagok, ha már van lehetőség rá!

  • 2009.11.27 08:08:54The Green Manalishi

    Még egy történet, hogy a - még bennem is meglévő - előítéleteket és sablonokat is csökkentsem.
    4-6-os villamoson, egy karonülővel, egy 7 évessel és a naggyal (9) bűvészkedtem, zsúfoltság nem volt, de egyetlen szabad ülőhely sem, azokon szinte kivétel nélkül jól szituált emberek, javarészt fiatalok ültek, a szokásos közönyös arckifejezéssel. (itt jegyzem meg, nem azért jó leülni, mert nem bírom el a gyermekem, hanem mert biztonságosabb - néha a villamos is nagyot ránt.) Szóval szép sorban többen ránkpillantottak, majd nyilván megállapították magukban, ez a nagydarab barom csak elbírja az kis gyereket, ami különben sem az enyém, mi közöm hozzá...
    A következő percben egy fiatal, munkásruhás cigány srác felpillantott a képregényéből, felpattan a helyéről és szólt, hogy üljünk le a kicsivel.
    A sok divatos fiatal, öltönyös majom meg - gondolom - csöppet sem szégyellte magát.

  • 2009.11.27 08:10:11Yasashi Tanuki

    2009.11.26 15:45:57burleszk
    "...Kismama háta mögött két 65+ néni(!): "akkor bezzeg nem volt fáradt, amikor széttette a lábát!"

    Ez a felosztó kiróvó nyugdijrendszer tünete. Mivel pár év múlva úgyis omlik a rendszer jó lenne elémenni és svájci indexálás helyett a felnevelt gyerekek SZJA-ját visszaosztani a kedves nyugdíjasoknak. Szvsz egy idő múlva népszerű lenne a gyerekvállalás és az elkényelmesedett nyugdijas nénik is rájönnének, hogy a szocializmusban ledolgozott éveik gyümölcseit már rég elfogyasztották és a pénz amibe az megélhetésük kerül nincs ingyen.

  • 2009.11.27 08:24:11The Green Manalishi

    2009.11.27 08:10:11Yasashi Tanuki

    Ez az ötlet már felmerült. Jó és méltányos megoldás lenne, hiszen az eleve befizetett pénzekből jutna azoknak, akik tisztességes, dolgozó embereket neveltek.

    Tudnod kell azonban, hogy ez már korábban felzúdulást eredményezett, hiszen az "igaságtalan, hogy akkor azoknak több lenne a nyugdíja"...

    De ez OFF erősen.

  • 2009.11.27 08:35:35a kövér ellenőr

    sok év gyerekmentes és hét év egy majd két gyerekes BKV-zás van a hátam mögött. Esőben is, jégen is, 40 fokban is nem volt kocsim.
    Amikor a barátnőm cipelte le a babakocsit a buszről a buszmegállóban, beesett a járda és a busz közé, a busz csöngetett és senki nem segített.
    amikor a busz babakocsis ajtaja egy fa előtt állt meg, és rohangáltam le föl a buszon, kiabáltam hogy álljon előrébb mert nem fér le a babakocsi.
    amikor 8 év forma gyerek leszállt, az anyja még a buszon, ajtó csönget bezár, busz indul, mama hisztérikusan sikít, buszsofőr: nem állhat meg két megálló között. üvöltés, feljeneltés kilátásba helyezése az utazóközönség részéről, megállt.

    Amikor kitaláltam, hogy minden egyes alkalomkor megkérek valakit szépen h segítsen felszállni, mert nem tudtam feltenni már a kocsit - nehéz volt a gyerek, terhes voltam. Jó arcok kell kinézni, ez a titka. 17 és 50 közötti pasit. Ha nem volt ilyen a megállóban, odamentem a buszsofőrhőz, integetéssel felhívtam magamra a figyelmet, jelbeszéddel megkértem h segítsen felszállni.
    Nem volt olyan alkalom, h akit megkértem ne segített volna. (Eleinte aszittem ezt mindenki látja, és segíteni fog magától. hát nem. a szép szóból értenek.)
    A 21-es buszsofőrje, aki mikor a kétéves lányom azt énekelte h "Déli pálya, déli pálya" a buszon, úgy mondta be: a Déli pálya következik.
    Nyugger járaton közlekedtem.
    A Helyleső Mamák. Akik már a megállóban helyezkednek, hogy jó helyre kerüljenek. A szatyrukat előredobják az ajtóból kvázi stipi-stopi.
    Egy könyvet tudnék írni. :)))
    nyugi, nem fogok.

  • 2009.11.27 08:38:50a kövér ellenőr

    Ja. A férjem, v pasi barátaim többsége, aki mikor együtt BKV-ztunk NEM vette észre a kínlódó kismamát, és nem segített magától. :O

    Akkor találtam ki, h kéne a BKV sofőrőknek egy "a gyerekkel közlekedő lúzerek is emberek" tréning. :)

  • 2009.11.27 09:04:40AkS

    Talán egy gyerek is elég lett volna.Vagy kisértesd el magad valakivel.

  • 2009.11.27 09:11:32Dee_

    Egy műsorban angol családoknál az elhanyagolt anyukák sztrájkba léptek, és a gyereknevelést, a háztartást egy hétvégére teljesen a férjükre bízták. Az egyik részben egy babakocsis kisfiút és egy biztonsággal totyogó kislányt kellett elvinnie bevásárolni az apának busszal, amivel még sosem utazott így családostul. A - természetesen alacsonypadlós - buszra úgy szálltak fel, hogy először felvitte a kislányt, két lépésre a bejárattól leültette, majd visszament a babakocsiért. Semmi felszállás közben meglóduló busz, vagy a csengő miatt a babakocsi mellett szinte feldobott gyerek. Lehet, hogy a kamera miatt történt így, de nem úgy tűnt, mintha a többi utas annyira csodálkozna, vagy zavarná őket a plusz fél perc, amit a rutintalan apuka bénázása okozott (össze kellett csuknia a kocsit, a babát a kezében vitte fel, de ez nem ment olyan gyorsan).
    Nálunk ilyet nem tudok elképzelni. :)

  • 2009.11.27 09:23:25másutt

    Dee. "elvileg" itt a busz nem mehet sehova, amig emberek jonnek-mennek. MINDEN busz alacsonypadlos, nincsen lepcso, es a soforok nagyresze meg azt a kicsi fellepest is lejjebb rakja, szinte a jarda szintjeeig. Csak az elso ajtonal lehet felszallni, mert kezelni kell a "jegyet" a sofor elott, igy pontosan latja, hogy mi folyik.
    VISZONT egy buszra csak max 2 babakocsit engednek fel biztonsagi okokbol, es volt mar olyan, hogy ott alltam a szakado teli esoben 25-30 percet, mert 2 buszra nem fertem fel. A megallok viszont fedettek.Szoval ez van.

  • 2009.11.27 09:24:58másutt

    Ja es minden megallon van egy telefonszam, amit fel lehet hivni rinyalni. VOLT mar, hogy felhivtam oket mas ugyben (valamit a buszon hagytam), felveszik a hivast. Ha egy buszvezeto szemet lenne, siman megjegyeznem a szamat es feljelentenem.

  • 2009.11.27 09:26:17Veg_

    2009.11.26 19:49:01baudolinA: Ez a babakocsis téma buszon ismerős - no nem Franciaországból, hanem Németországból.
    Baromi türelmesek, de boldogulj. Egy nő már percek óta próbálta magát fellogisztikázni a buszra - ülő babakocsi, szatyor, + két szintén kicsi ikerpár + a legkisebb kendőben. Senki se volt miatta ideges, de csak ültek. Mi hátul ültünk, de mikor észlelték a srácok, hogy mi van elöl, odakocogtak ketten, egy feltette a babakocsit, a másik a két gyereknek segitett fellépni - alacsony padlós jó messze a járdától. A nő döbbenten hálálkodott, hozzátéve: ugye nem németek? Ők meg vigyorogtak, hogy nem, magyarok vagyunk :) Késöbb leszállni is segitettünk, mikor láttuk, hogy készül lefele...

  • 2009.11.27 09:40:41Veg_

    2009.11.26 22:40:04Farkasokkal táncikáló:
    Öt éves korom körül baromi büszke voltam magamra, hogy én már nagy vagyok, a metrón nem voltam hajlandó leülni, máshol pedig csak ha nagyon sok hely volt, és azonnal átadtam, ha olyan szállt fel. Volt, hogy mondták, üljek vissza, de közöltem, hogy én már nagy vagyok állva utazni is! :)
    Most meg zuhanok az első helyre, és drukkolok, hogy ne induljon el, akkor megmaradok a lábamon, amilyen rozoga, és nem állok fel, amig teljesen meg nem állt... Ergo lehetőleg gyalog vagy autóval közlekedek...
    Metro ma is oké állva, ott kiszámitható a mozgás :)

  • 2009.11.27 09:47:15psyché

    Veg_ nekem No-ban a buszsoför segitett, ha nem jelentkezett vki magatol. raadasul a legtöbb busz (nem mind) alacsony padlos, igy a nagyot felraktam, mondtam, hogy varjon egy picit, feltoltam a babakocsit, bekapcsoltam a feket es a nagyot is biztonsagba helyeztem. A soförök ezt mindig megvartak, sosem indultak el azelött, hogy biztonsagban lett volna mindket gyermekem. Az utasok valoban nem voltak extrem segitökeszek, de mivel legtöbbször nem csucsforgalomban mentünk, föleg nyugdijas nenikek es bacsikak voltak. Ha pedig megkertem vkit, az mindig segitett.

  • 2009.11.27 10:03:32Veg_

    2009.11.27 09:47:15psyché: Nincs hosszu távu tapasztalatom, ez konkrétan Bonnban történt, három nap alatt (6×2 buszon) 4× (persze nem minden mama volt ilyen gyerek összetételü, ez az első eset volt :)
    De ugyanilyen, hogy az elektromos kereskesszék elakadt egy gödörben az ut közepén. Nem akarták fellökni, és halál türelmes volt minden autós, dudát se hallottam, de egynek se esett le, hogy önerőből a büdös életben ki nem szedi a kereket a gödörből, és elzárja az utat. Neki is mi segitettünk. Itt lehet, hogy elküldik a francba, hogy nem néz a hülye szemével, elvégre nem vak, és dudálnak rá, de kiszedték volna a gödörből. Lehet, hgoy anyázva, de kiszedik, és mehet tovább!
    Ugyanakkor meg ott több lehetőség van az alacsonypadlós közlekedés, az akadálymentesités, stb miatt. Tehát rövid távu tapasztalatom szerint ott jó az infrastruktura, udvariasak, türelmesek, de old meg, te dolgod. Itthon központilag elcsesznek sok mindent, türelmetlenek, káromkodnak, de hamarabb akad valaki, aki konkrétan segit (ha morog is mellé)
    Valahogy össze kéne ötvözni :D

  • 2009.11.27 10:08:00jazmine

    Ft, nem tudom, mi az a kor. Mi a lassan 4 évessel pár megállót állunk, de ha pl. végig megyünk a vonalon, leülünk. Egyrészt a kamikáze sofőrök miatt (vagy a trolié vagy pár autóé); másrészt a többi utas miatt. Simán fejbe csapják táskával, lökdösik, egyszerűen észre sem veszik. És enyém elég edzett, kapaszkodik, csacsog. De pl. utálja, ha valaki fogdossa (amin nem csodálkozom, a gyerekem még én sem fogdosom csak úgy), olyankor húzódik rendesen.
    Iskolatáskával is nehéz ügy, mert anélkül már jól áll, de a táskával máshol lesz a súlypontja és ugyanúgy marad, h a fejmagassága pont a felnőtt táskák/könyökök magassága.
    Őszintén nem tudom, mikortól álljon.
    No és vannak olyan utaim, mikor én is alig maradok meg a lábamon, öreg/gyerek garantáltan elesne...

  • 2009.11.27 10:20:04jazmine

    2009.11.27 08:38:50a kövér ellenőr,
    mikor itt reklamáltam az alacsony trolik rossz megállása miatt, az volt a válasz, h majd szólnak a sofőröknek, akiknek DIREKT VOLT ilyen tréning.
    Amúgy én is azt mondom mindig, h a gyerekeim kinőnek a babakocsiból, aztán majd idővel nagyobbak lesznek, mint 120 cm, de pl. a mozgássérültek sokkal tovább szenvednek igen megértő társadalmunkban, nem kell ezt kihegyezni a kismamákra.

    Amúgy terhesen én azt szerettem, mikor kedvesen mosolyogtak a (nem kicsi) hasamra, esetleg meg is kérdezték, mi és mekkora, aztán boldogan kinéztek az ablakon...

    Most pedig azt imádom, mikor rázós járatokon sokan a babakocsit akarják kapaszkodónak használni és megsértődnek, mikor hangosan szólok, nem jó ötlet.

    Egyébként én mindig szólok, ha kell hely, ha nagy a tömeg, kihagyok járatot.

  • 2009.11.27 11:10:05ági anyu

    2009.11.27 08:08:54The Green Manalishi
    Ilyen tapasztalatom már nekem is volt :), márminthogy a szakadt polgártársam udvariasabb volt, mint a jól szituált. Ebből is látszik, hogy nem a ruha teszi az embert.
    A múltkoriban egy mozgáskorlátozott fiatalember állt fel, mikor meglátott a picivel - szépen megköszöntem, de kerestem másik helyet, mert Ő sokkal instabilabb volt, mint én (szintén enyhén mozgáskorlátozott) a gyerekkel. Más se hiányzott, minthogy valaki lerészegezze csak azért, mert jólnevelt.
    És jó tudni, hogy vannak még úriemberek!

  • 2009.11.27 11:22:51ági anyu

    Alacsonypadló: Az a baj, hogy nekünk semmi sem jó. Az alacsonypadlós járműnek ugye megvan az a hátránya, hogy a motortér doboza belóg az utastérbe itt-ott...múltkor öregnéni mondja, hogy nem tud felkapaszkodni az ülésre, és bezzeg a régi ikarusz mennyivel jobb volt(innentől kezdve jött a politizálás). Férjem megkérdezte, hogy ha a néninek probléma az az egy közép magas lépcső az ülőhelynél, akkor hogy tudna felszállni a bitang magas három lépcsőre az ajtóban ... vörös fej, csönd...

  • 2009.11.27 12:00:17dancegirl26

    BKV-s off. Ma találkoztam sportos mamikkal :). Fogászatról jöttem dolgozni, felszáll 1.számú törpe, kedves arcú néni, állok fel, hogy üljön le - visszaültet. 1-2 megálló múlva a 2. számú. Ő is visszaültetett. Van ilyen is :)

  • 2009.11.27 12:47:33cso zsi

    @2009.11.27 09:26:17Veg_
    "Ez a babakocsis téma buszon ismerős... ...Németországból.
    Baromi türelmesek, de boldogulj. Egy nő már percek óta próbálta magát fellogisztikázni a buszra - ülő babakocsi, szatyor, + két szintén kicsi ikerpár + a legkisebb kendőben. Senki se volt miatta ideges, de csak ültek. Mi hátul ültünk, de mikor észlelték a srácok, hogy mi van elöl, odakocogtak ketten, egy feltette a babakocsit, a másik a két gyereknek segitett fellépni - alacsony padlós jó messze a járdától. A nő döbbenten hálálkodott, hozzátéve: ugye nem németek? Ők meg vigyorogtak, hogy nem, magyarok vagyunk :) Késöbb leszállni is segitettünk, mikor láttuk, hogy készül lefele...


    Szóról szóra ugyanez, csak még az NDK-ban, Drezdában. Odakint az Ikarusok hátsó ajtajánál nem volt, vagy oldalra volt áthelyezve a kapaszkodó, ami nálunk középen volt. Így a babakocsit "simán" fel lehetett pakolni hátra.

    Sokgyerekes anyuka jött, sofőr várt, utasok nézelődtek: "oldd meg fiam".
    Mi magyar 18-19 éves srácok leugrottunk a buszról, felpakoltuk a családot, és a busz mehetett tovább.

  • 2009.11.27 13:26:16drlucifer

    Csak a posztot olvastam (kész csoda, hogy idáig is eljutottam)...
    Nem ragozom, hogy mennyire taplók és nem segítőkészek az emberek. Inkább még rá is csapják az ajtót az ikerkocsira meg a nagyra. No comment.
    Azt az ember viszont szívesen megölelném, aki a debreceni buszokat alacsony padlósra cserélte. Nem túl sűrűn tömegközlekedek a kölkökkel, de fel lehet szállni ikerkocsival is.

    Panzej!
    Kenguru helyett mei-thait vegyél. Anno kengurum volt, állandóan fájt vele a hátam, a mei-thaitól még ilyen soha nem volt.

  • 2009.11.27 14:01:25rose-marie

    az én kedvenc terhes BKV-s sztorim:
    9. hónapban voltam (nyár,egyszál póló,látványos mindenórás has)felszálltam a villamosra, egy szabad hely volt a kocsiban. Elindultam.Egy fiatal lány szállt fel velem egyszerre,másik ajtónál,és ő volt a gyorsabb!:-)))))bár nem sokkal,de vetődött.
    a slusszpoén: elővette a táskájából a Kis herceget,és belemélyedt.
    Jól csak a szívével lát az ember,ugyebár...

  • 2009.11.27 14:17:58lm

    drLuci, aláírom. A kengurutól már az 5 kilós gyermek alatt is fájt a hátam, a meitai-jal 10 kiló környékén sincs gondom.

    rose-marie, ezen hangosan felröhögtem :)

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta