Segítség! Gyerek az ágyamban!

Szeretném leírni most, nehogy elfelejtsem: mi rontottuk el! Mert a gyerek magától nem tudja, hogy anyuci meg apuci ágya mennyire kényelmes, amíg meg nem mutatjuk neki.

abi1123

Mert következetesnek kellett volna lenni az első perctől kezdve, amikor félálomban, hajnali kettőkor, a tizedik álmatlan éjszaka után átvittük a mi ágyunkba. Ahol érdekes módon nem volt már semmi baj, feje anya párnáján, lába apa szájában, és alvás.

Többen mondták nekem annak idején, hogy kétéves korban jön majd a vándorlás, mert ilyenkor kezdődik az álmok időszaka. Ráadásul a gyerekek ilyenkor - és még egy jó darabig - nem tudják megkülönbözteti az álmot a valóságtól, ezért félnek. Talán ezzel magyarázható, hogy Abigél magától sokkal nehezebben alszik vissza, mintha bevesszük magunk közé. Rossz álma egy kisgyereknek gyakorlatilag bármitől lehet, akár attól is, hogy be van dugulva az orra, és nem kap rendesen levegőt, ami elég félelmetes élmény félálomban. De nálunk nyilván szerepet játszott a bölcsikezdés és a költözés is, és ezek még nem is az igazi rossz álmok, ő még kicsi, még nem álmodik boszorkányokkal meg törpékkel. Nekem például kiskoromban a vonatokkal kapcsolatban voltak rossz álmaim, amik üldöztek és el akartak ütni, pedig mindig is imádtam a vonatokat.

Az együttalvásnak vannak előnyei is, rettentő meghitt például reggel úgy felébredni, hogy ott alszik melletted a puha gyerek. Aztán ennyi, több nem jut eszembe. Leginkább hátrányai vannak: nem merek kimenni éjjel pisilni, nehogy felébresszem, nem jut nekem elég hely, elveszi a párnámat, és néha egészen rámtapad, szorosan átkarolja a nyakamat, és majdnem megfojt. Ja, és nem mindig alszik ám vissza! Ha nem alszik akkor pedig motyog, ami a legidegesítőbb dolog a világon. Próbálj aludni úgy, hogy valaki melletted halkan azt motyogja, hogy „egy kis malac röf-röf-röf, trombitája töf-töf-töf”.

A gyerekem apja roppant optimista, szerinte ha ismét hazaköltözünk, (ami elvileg már csak pár hét, el sem merem hinni), akkor olyan lesz minden, mint régen: Abigél majd magától elalszik és alszik reggelig. Ezért eddig nem is tettünk az együttalvás ellen semmit, hát persze, majd hazaköltözünk, és minden megjavul. Pedig nagyon jól tudom: ha egy gyerek beeszi magát a szülői ágyba, csak akkor mászik ki onnan, ha már nagyon ciki lesz (vagy akkor sem, legfeljebb letagadja az iskolában). Mondjuk egyelőre nem zavar, de ha majd nem kétéves lesz, hanem öt, és lesz belőle kettő, lehet, hogy zavarni fog.

Oszd meg másokkal is!
Mustra