SZÜLŐSÉG

Vesegörcsnek indult, szülés lett belőle

2009. november 22., vasárnap 10:58 |

csani2

Gybogi vesegörcsökkel került kórházba a 38. hét végén, ahol fájdalomcsillapítót és egy ágyat kapott. Fájdalmai nem csökkentek, így többször szólt a nővérnek, aki levitte az ügyeletes orvoshoz. A doki lerázta a görcsölő kismamát, hogy csak jóslófájásai vannak, ám éjszaka az erélyes nővérnek köszönhetően újabb vizsgálat következett, amely szerint beindult a szülés. Megérkezett a fogadott orvos, burkot repesztett, majd oxitocint adott, hogy gyorsítsa a folyamatokat. Nem sokkal később megszületett Csanád, akinek első dolga volt, hogy pisiljen egyet. Te is szeretnéd megosztani szüléstörténeted? Küldd el nekünk erre a címre!

Február 13-án reggel (a 38. hét végén), olyan szintű vesegörcseim voltak, hogy legszívesebben kifutottam volna a világból, de mivel ezt így nagy hassal nem tudtam megoldani, megkértem a férjem, vigyen már le a kórházba, csak adnak rá valami fájdalomcsillapítót. Bizonyára mókás lehetett a szembejövő autósoknak látni, ahogyan az anyósülésen féloldalasan gubbasztok egész úton, - nekem nem volt az - mindenesetre mire elértünk a megyei kórházba, már ott tartottam, hogy inkább a császár, csak szűnjenek meg ezek a veseszúrások.

Ott persze egy csomó vizsgálat, mert nekem, aki elszenvedte a bajokat, nem hitték el a nőgyógyászok, hogy mi fáj, csak miután az urológus bácsi is megállapította a vesepangást, vált számukra is nyilvánvalóvá a panaszom. El se tudom mondani, mekkora szerencsém volt, mert a fiatal urológus doki elhajtotta telefonon az ügyeletes nődokit, mikor az vesekatétert akart volna vele felrakatni nekem. Mondott is neki valami olyat - bár erre tisztán nem emlékszem, mert a görcsök erősebbek voltak -, hogy az elfertőződhet és begyulladhat, meg hogy egyáltalán, hogy lehet ilyen barom. Ő a szülés egyéb úton való megindítását javasolta, a maradandó vesekárosodás elkerülésére. (Bobo nagyon nyomta a belső berendezést.) Itt ijedtem meg először.

Aztán a még mindig nagyon okos ügyeletes doki felvett osztályra, így hát becuccoltam nagy pakkal, mintha megint koleszos lennék. Csak a szobatársak cserélődtek sűrűbben. Az első nap rögtön kettőt fogyasztottunk el Bobóval. Egyszerűen hazamentek, nagy hassal. Ha valakit érdekel a kismamás szinti élet, el kell, mondjam, hogy elég családias, leszámítva a vécében dohányzók füstmaradékát.

Első nap jól aludtam éjszaka, hatott a fájdalomcsillapító koktél. Azt mondták - bár sokat kellett faggatóznom, mert egyáltalán nem közlékenyek az orvosok -, hogy nem lesz szülésmegindítás, üljek csak nyugodtam a hátsómon és várjak még két hétig. Magamban persze hasonlókat kívántam én is nekik, mert már hetek óta nem tudtam nyugodtan ülni, mert ekkora hassal lehetetlen, de a férfi dokik ezt úgysem érthetik meg, hacsak nincs ekkora sörhasuk.

Valentin nap is eltelt, én ugyan nem rajongok érte, de örültem volna a látogatóknak, ha a kórházban nem lett volna karantén az influenza miatt. Délután szunyókáltam egy rövidet, napok óta végre tudtam aludni. Azaz tudtam volna, ha egy szemtelenül fiatal lány fel nem verte volna az egész szintet. Bár dobja nem volt, harsányan kiabálta, hogy ő most megszül. Sajnos a nővérkék nem tudták megmagyarázni neki, hogy nem fog, lévén csak jóslófájásai vannak neki. Persze akkor már késő volt, nem tudtam visszaaludni, pedig így utólag belegondolva nagyon kellett volna az a kis alvás.

Este megkaptam a szokásos injekciót  és megpróbálkoztam az alvással, de nem akart összejönni, mert a szuri elfelejtett hatni. Este 10 fele már igencsak morci voltam, a szobatársam jóízű horkolását hallgatva (a vizesedés mellékhatásaként férfiakat megszégyenítve repesztett) azon méláztam, miért fáj még a derekam is. Amikor már nem bírtam tovább, kimentem reklamálni még egy adag fájdalomcsillapítóért.

Hát hogy is mondjam, a nővérkék nem érezték át a helyzetem, finoman visszaküldtek az igényeimmel együtt a szobába. Sajnos felkeltettem a szobatársam is a nagy mászkálásban, utólag is bocsi. De ha már felkeltettem, rajta kipróbáltam a „nekem mennyire fáj és lehet, hogy szülni fogok” szövegem. Én kitartó típus vagyok, visszamentem bő negyedóra után, és még egyszer jeleztem a problémát, és hogy még hatásosabb legyen a beszámolóm, ecseteltem az újonnan fellépő derékfájást is. Mire az idős nővérke levitt az éjjelis dokihoz, hogy nézzem már meg, nem szülünk-e.

Azaz levitt volna, csak még gyorsan visszarohantam a szemüvegemért, és akkor ijedtem meg másodszor. A franc se gondolta volna, hogy az előbb még szorgalmasan horkoló szobatársamnak elmegy a magzatvize, annyira megrettenti esetleges szülésem híre.  Ez is csak velem történhet meg. Meg vele.

Szerencsére az exdokim volt ügyeletben, (azért ex, mert anno AFP vizsgálatra berendelt és közben nemes egyszerűséggel szabadságra ment, és nekem erről elfelejtett szólni. Én meg ezt érthető okok miatt nem díjaztam.) Mímelve megvizsgált és felháborodottan közölte, hogy jóslófájás, meg amúgy is tele van a szülőszoba, miért ma akar mindenki szülni? Ez speciel rosszul esett, de gondoltam, csak igaz a dolog és visszabattyogtam aludni.

Azért még szóltam a nővérkének, hogy azért ha razziázik, nézzen be rám, most már úgyis egyedül vagyok, nem zavar meg senkit. Hát a fájások egyre sűrűbbek lettek és egyre erősebbek, de összevissza jöttek, így biztos voltam benne, hogy nem szülök. Aztán úgy hajnali 3 körül visszaköszönt a kínai, (azóta valahogy nem szeretem) amit ebédre ettem. Még jó, hogy jók a reflexeim, bár azért volt, ami nem a papírzsebkendős zacsiban landolt. Amint úgy gondoltam, hogy végeztem és fel akartam takarítani, legnagyobb döbbenetemre nem tudtam felkelni. Ezen a ponton ijedtem meg negyedszerre.

Olyan 6 körül bejött a nővérke, hogy na hogy vagyok, meglátott, meg az ágyat és közölte, hogy magasról tesz a doki véleményére, mert tuti, hogy szülünk. És akkor másodjára is lebattyogtunk a szülőszobára. Igaz, most nem ment egyedül. A doki nem akart hinni a szemének, amikor az erélyes nővérke újból betuszkolt a szülőszobába. Nagy kegyesen még megvizsgált, kihangsúlyozva, hogy az ő műszakja lejárt (amiért én valamiért nagyon megörültem), majd kissé meglepődve közölte, hogy majdnem 3 ujjnyi, készítsenek elő szülésre és hívják a fogadott orvosom.

Innentől felpörögtek az események. Egy kis lyukszerűségben leborotváltak és kaptam egy isteni beöntést. Még szerencse, hogy a vécé az asztaltól egy méterre volt, mert szó szerint úgy estem be. Aztán 45 perc kínlódás után - mert nem egy leányálom fájásokkal a nyakunkon úgy trónolni, hogy közben ne üljünk le - elmehettem zuhanyozni. Előtte gyorsan felhívtam a leendő apukát, hogy szülünk, és ha nem siet, lemarad. Csak remélni tudtam, hogy emlékszik rá, mert én keltettem fel.

csani

A nagy éjjeli huzavonának köszönhetően hajnalra kiürültek a szülőszobák és választhattam, hol szeretnék kínlódni. Így kerültem az egyetlen tágas helyiségbe: az alternatívba. Itt volt bordásfal, meg labda és rádió. Ennek örültem a legjobban, mert kicsit elvonta a figyelmem. Ja igen, volt még egy kád is, de a dokim szerint azt még soha senki se használta és nem lenne részemről illő megkezdeni a sort. Bevallom, meg se fordult a fejemben a kádazás, mert a pocakkal nem igazán tudtam volna be- és kimászni és nem akartam se beragadni, se elesni. Meg amúgy se nézze senki, ahogy meztelenül evickélek. Bár ez az adott szituációban felesleges szemérmesség, de akkor is.

Visszatérve a dokimhoz: ő egy imádnivaló ürge. Kellemes hangja van, nyugtató, és nagyon precíz, ami szintén mindig megnyugtatott. A legjobb viszont az a tulajdonsága, hogy úgy néz ki, mint az idős Rózsa Sándor (vagyis Oszter Sándor, csak szürkén ősz hajjal), én meg mit tehetnék, a hősök a gyengéim.

Miután megvizsgált, felajánlotta, hogy magzatburkot repesztünk, hogy gyorsítsunk a dolgokon. Én ezt persze lelkesen elfogadtam, csak látni nem akartam a műveletet. Aztán bemutatott a labdának, ami szintén jól jött, mert látványosan gyorsabban tágultam.

Ekkorra már a férjem is megérkezett és lelkesen vetette bele magát a szülésbe. Másfél óra hátsimogatás után közölte, hogy ő elfáradt, és amúgy is hadd menjen már ki pisilni. Amikor visszajött, persze már elfelejtkezett a hátsimogatásról és inkább a fájásgörbék elemzésében segített. Ez azt jelentette, hogy lelkiismeretesen emlékeztetett arra, hogy fáj, amit nem lehetett amúgy se elfelejteni. Időközben a doki közölte velem, hogy még mindig gyorsítani kellene, és mit szólnék egy kis oxitocinhoz? Így kerültem az ágyra, de jó fej volt, mert oldalt feküdhettem. Ennél a pontnál érdeklődtem nála, hogy mikor is végzünk, mert nekem ennyi már elég volt. Majd megkérdeztem, hogy emlékszik-e a gátvédelmes szülési elképzelésemre, és hogy felejtse el nyugodtan, mert inkább sietnék. Ő kis mosollyal az arcán megnyugtatott, hogy ő szereti a gátat és addig, amíg nem muszáj, nem vágunk.

Két görcs között megköszöntem, hogy szeret és gondoltam, akkor adhatna egy epidurális érzéstelenítőt cserébe. Azt szintén nem kaptam, azt mondta, nincs altatóorvos, és amúgy se kell ez most nekem, de ha nagyon fáj, szívesen ad gázt. Már vagy fél órája szippantgattam a gázt, mire rájött a szülésznő, hogy ereszt a palack és ezért nem érzek hatást.  A következő palackkal a tolófájásokig meg is tanultam használni a gázt, de legalább lefoglaltam magam. Néha az ügyeletes orvos is benézett, hogy hogy vagyok, konzultáltak a dokimmal. Hirtelen meghallottam a szomszédból, ahogy egy lány üvölt, meg is kérdeztem a szülésznőt, mi történik. Kiderült, hogy csak a szokásos nst, mert megint „rájött a szülés”, és szegény nem érti, hogy jóslófájásai vannak, meg egyébként se tudják leszoktatni a vécében dohányzásról, utána persze meg mindig rosszabbul van. A szülésznő jó fej volt, mert látta, hogy mennyire idegesít a kiabálás (nekem bármekkora nagy pofán is van, nem hisztiztem, no nem azért, mert meghunyászkodtam volna, egyszerűen spóroltam az energiákkal) és kedvesen feljebb hangosította a rádiót.

A dokim végre elérkezettnek látta az időt, hogy megkérdezze, nincs-e székelési ingerem, mert már szülhetnénk is, mire közöltem vele, hogy hát hogy ne lenne, már vagy fél órája próbálom visszafogni. (Egy szülésznős előadáson azt mondták, hogy idő előtt nem szabad nyomni, mert bedagadhat lenn valami és így kitolódhat az egész szülés. Így én jó kislány módjára próbáltam visszatartani az ingert.) Két tolás után a doki szólt, hogy ő már látja a feje búbját, és hogy ne hagyjam abba. Meg hogy ne ijedjek meg, de mégiscsak lesz vágás, igaz, nem sok, és nem fogom érezni se, mert fájás közben csinálja. Amikor már nem lehetett volna rosszabb, begörcsölt a lábam, így elpazaroltam egy fájást, de megbizonyosodhattam róla, hogy a férjem gyors. A fejem mögül olyan gyorsan odaugrott a lábamhoz és kihúzta, hogy a szülésznő még pislogni se tudott. Onnantól kezdve a doki hagyta, hogy premier plánban lásson, amit csak akar, lévén profival van dolga. És végre kis hasnyomós rásegítéssel megérkezett Bobo, (becsületes nevén F. Csanád Torda: 3005 g, 52 cm) aki a kinti, tágas világ örömére rögtön hatalmas nyújtózkodásos pisilésbe kezdett. Majd jött a szokásos megkönnyebbülés, az eufória, ahogy a mellemen feküdt és az elmaradhatatlan stoppolás; miközben apa elkísérte Csanit az első fürdésre.

Hát körülbelül így történt a Boboszületés. Az újszülött osztályon megélt első napok már külön sztori. Ja és köszönök mindent a lelkesen közreműködőknek: a dokimnak, a  szülésznőknek és a Hősömnek.

gybogi

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2009.11.23 16:34:11cozumel

    Ditakai

    Mirol beszelsz?
    Hany olyan tudatlan anyukaval talalkozott Csuti, akinel o vezette a szulest-ami kozben ugyanez az anyuka baromi tudatos volt??????

    Nem, tovabbra sem latom, hogy mibol vonja le a kovetkeztetest. Ezert kerdezem.

  • 2009.11.23 16:44:03hinta-palinta

    cozumel sztem csak arról van szó, hogy sokan olyan baromi okosnak hiszik magukat, hogy szakmai dolgokba beleszóljanak, oszt fingjuk sincs róla. Ennyi.

  • 2009.11.23 16:47:09csutkababa

    Cozumel

    Csak itt a P-on:
    Az itt szüléstörténeteket megszóló, orvost bíráló kommentelők közül nem egy-két esetben az egyszer szóbajött ügyeleti ellátás témánál jelentették ki, hogy naná, azonnal ügyelet, mert ők ugye nem orvosok:)
    Valóban, ott megfogtál, hogy neveket, kommentelőket ne tudok citálni, de törzskommentelők voltak ott is, itt is...

    És igen, az azonnal orvost követelő anyu gyakran előadja, hogy eddig még soha antibiotikum, de mindig homeo, és csak azért jött, mer az ő tuti természetgyógyásza nem elérhető, és csakis hagymahéjtea és illatos párologtatás...

    Lázcsillapítás? Nem adtam semmit, hát maga az orvos!
    :((

  • 2009.11.23 16:47:10cozumel

    "Azért érdekes, hogy öntudatos, testét ismerő, szülést nembetegségnek vevő, alaposan felkészült anyukák ekézik a szülészeket, szülésznőket, mert nem volt erre-arra szükség, ők tudják! Itteni, laikus leírásból!
    Ellenben:
    48 óra ügyelet után a mérleg: 45 gyerek, 1-2 napos TIPIKUS vírusos panaszokkal, láz-hőemelkedés, nulla veszélyes tünet, de még lázat sem csillapítunk ám magunktól, azonnali orvoshoz rohanás, vagy orvos kirohanás dukál, mert akkor bezzeg nem vagyunk ám okosak és képzettek,határozottak és önállóak, akkor bezzeg jó az orvosi rápillantás, kell, és vita nélkül el is fogadjuk..."


    Errol van szo.

    a szulesben tudatos anyukak

    lazcsillapitani mar nem tudnak

    Tovabbra is szeretnem CSUTITOL megtudni, hogy mibol vonta le a kovetkeztetest, hogy a ket csoport egy es ugyanaz.

  • 2009.11.23 16:48:05cozumel

    Mert azt megertem,
    hogy Csutit bosszantja az egyik csoport is, meg a masik csoport is.

    De ettol meg nem kellene a kettot egybegyurni, ugyebar.

  • 2009.11.23 16:49:03cozumel

    De Csuti,

    szulesrol nem beszelgetsz veluk, ugye? Nem hiszem, nem latom, hogy lenne erre idod egyaltalan. Ugyeletben.

  • 2009.11.23 16:49:44csutkababa

    Ja, és a lázcsillapítás nemtudása nagyságrendekkel nagyobb a tudásánál. Ez viszont bizonyítható, mert a pofám rongyosra beszélem 10 anyuka közül 8-nál.
    Akkor talán feltehető, hogy ezek közül akad szülésben igen komoly szakismeretekkel rendelkező is:)))

  • 2009.11.23 16:53:30csutkababa

    Szülésről csak akkor, ha valami gikszer volt. Mint most éjfélkor, egy 3.5 éves, 10 kilós, 24 hétre született vak, süket, agykamrai söntbeültetett feszes izomtónusú kis szerencsétlennél:(((((

  • 2009.11.23 16:55:07cozumel

    Csuti

    felteheto?
    miert?
    hat nem azt elemeztetek Krisztinaval eppen ket napja, hogy mekkora az emberekben a butasag, tudatlansag?
    nem arrol beszelt dr. Krisztina, hogy mi mindenben nem lenne szabad onrendelkezesi jogot adni a betegnek?

    Nem lenne logikusabb azt feltetelezni, hogy a tudatlan es hatarozatlan,
    tudatlan de hatarozott
    tudassal rendelkezo es hatarozott

    ember altalaban az elet minden kerdeseben az, ami?

    Ha valaki a Blikkbol tajekozodik, akkor hulye lesz a gazd.polhoz is, meg a haegyenegyhez is.

    Ha valaki a Wallstreetjourlalbol meg a Pubmedrol, akkor nem.

  • 2009.11.23 17:02:35Vakmacska

    csuti,

    a 24. hétre születetteknél miért próbálkoznak? szakmailag, tényleg, nem értem. Az hogy a laikus hozzátartozó esetleg küzdene, azt értem...de aki pontosan tudja, hogy mik a lehetőségek, azt nem.

    Önrendelkezési jog: ha nincs közvetlen életveszély, én bizony kulcsfontosságúnak tartanám legalább a second opinionhoz való jogot (tehát hogy legalább még egy szakértő lássa, elemezze, javasoljon), nálam nincs ekkora kockázat, és mégis megmutatom az elkészült cuccost legalább még 2 embernek, ha sok múlik egy döntésen. Hálistennek a mi szakmánkban nem döntenek ált. presztízsből, mert ha nem jön be, kőkeményen (kőkeményebben mint sok félrediagnosztizált szerencsétlen esetében) leverik az illetőkön.

  • 2009.11.23 17:15:38csutkababa

    cozumel
    Ne vedd magadra, amit mondtam:)
    De itt is sok, általad kategorizált nép fordul meg. Van átfedés:)

  • 2009.11.23 17:18:14csutkababa

    Valmacska
    Nem tudom. Anyuka viszont nem az a párásszemű fanatikus, tisztában van mindennel,nincsenek illúziói, ezért még jobban sajnáltam.
    Ja, és tudjátok mennyi a jövedelme?
    26 e gyes.
    28 e állami segély a gyerekre
    elvált férjétől 28 e.

    Ebből hordja Dévényre, ellenőrzésekre, mindenhová.egyedül.
    Ettől hanyattestem.

  • 2009.11.23 17:20:18csutkababa

    VaKmacska, bocsi:)

  • 2009.11.23 17:34:26baudolinA

    "Ha valaki a Wallstreetjourlalbol meg a Pubmedrol, akkor nem."

    Biztos vagy benne? :)

  • 2009.11.23 17:36:45cozumel

    Baud

    erted amit mondani akartam, ugye ? a sarkitas nyilvan szandekos volt.

  • 2009.11.23 17:41:17baudolinA

    cozumel,
    tökéletesen értem. Csak már nagyon sok olyan érvelést láttam, amelyek arra alapoznak, hogy "de az Economist (rácsaptam a hasamra) is..." Miközben kiderül, hogy funkcionális analfabéta az illető, mert olvasni ugyan tud, de szöveget értelmezni már nem.

  • 2009.11.23 17:53:08rita a felcser

    Szegeny kicsi.

  • 2009.11.23 18:10:19ditakai

    Elgondolkodtam... Ha valaki 'betegesen' bizonytalan, és abszolút nem bízik a saját ítéletében, az így is úgy is orvosnál köt ki 38,5fok lázzal is.

    A különbség mindössze annyi, hogy vannak akik kétségek nélkül szentírásként vesznek bármilyen orvosi véleményt, és vannak akiket tovább marcangol a bizonytalanság.

    Namármost, az utóbbi csoport elég sanszosan köt ki természetgyógyásznál, épp a second opinion miatt - és itt most lényegtelen, hogy nagytudásúnál vagy sima kuruzslónál - hiszen itt a pénzéért cserébe kedvesen meghallgatják, és van idő a kétségei kibeszélésére - nem úgy mint egy TB orvosnál.

    Tehát tulajdonképpen értem, hogy miért Csutinál kötnek ki azok a végletesen bio és ugyanakkor végletesen tehetetlen szülők, akik őt joggal kihozzák a sodrából. Talán ez a szűrési kritérium érvényesült.

    Remélem sikerült érthetően fogalmaznom...

  • 2009.11.23 18:19:30csutkababa

    Ditakai
    értem. De ez nem magyarázza meg a magabiztos ítélkezést a nőgyógyászokról/sebészekről/stbről, laikus elbeszélés alapján...

  • 2009.11.23 21:02:18ditakai

    csuti, én úgy vettem ki, hogy szarkasztikusan írtál róluk, ezért feltételeztem a biflázott - és nem meggyőződéses eü ismereteket

    ezek szerint te nem a látatlanban szülést-szakértőkről beszéltél, hanem azokról, akik tényleg jólinformáltak, és a saját szülésüket teljesen tudatosan irányítják

    hát igen, így tényleg elég nagy az ellentmondás lázcsillapítás-ügyben

    azokra tényleg nem érvényesek a fenti fejtegetéseim :-) whatever....

  • 2009.11.23 22:19:27Vakmacska

    Azért ha valaki félóra konzultáció után (ha mondjuk egyszer látott az életben) pl műtétet javasol, akkor jól jön a second opinion mielőtt rohannék a kés alá. Vannak halaszthatatlan és elkerülhetetlen dolgok, de engem végül nem kellett 2 éves koromban köldöksérvvel műteni, a barátnőmet 26 évesen epével műteni, a lányomat háromévesen orrmandulával, ismerős fiának meg mégse kellett kivésni valami rémesen látható helyről a maradandó fogát.

    Pedig egyik doki se volt se kuruzsló, se hülye aki ezeket javasolta. Csakhát, az élő anyag, meg a meglepifaktor, esetleg egy újabb gyógymód vagy technika ismerete (pl a fogkivevős esetnél) és kész.

  • 2009.11.24 00:19:38ditakai

    Vakmacska, én is így látom. (Én nem a helyes értelemben vett second opinionra gondoltam, hanem arra, amikor valaki betegesen rinyás, és gyakorlatilag addig menetel, amíg valahol végre nem ápolják le a kicsi lelkét valami jóhírrel.)

  • 2009.11.24 08:11:18Magenta

    Egyik szülésemnél se kérdőjeleztem meg a dokik döntéseit, még ha utólag nem is annyira örültem neki (mármint a döntésnek).

    Lázcsillapítok, ügyeletet talán ha háromszor hívtam, és háromszor mentem be ilyen helyre, ebből kettő volt indokolt.

    Az egyik ilyennél többórás röntgenezés, vizsgálgatás, ultrahang után nem tudtak egy sima szalmonellát felismerni, no comment, emiatt szopok most hónapok óta. Amikor is megint csak "sima" orvosokat jártam végig, két hónap alatt hétszer (!) röntgeneztek, ez gondolom külön egészséges. Ultrahangok, vizsgálatok, rákkal beijesztés (erre a dokira inkább nem is mondanék semmit), majd a biorezonanciás vizsgálat és a természetgyógyász "kuruzsló" - aki mellesleg '72 óta foglalkozik ezzel, előtte Szegeden doktorált, hagyományos orvosként -, néhány hét alatt rendbehozott.

    Náthára nem szedek antibiotikumot, valóban először a hagymateával próbálkozom, de némi köhögést leszámítva évek óta nem volt beteg nálunk senki, engem kivéve a szalmonellával.

    Ha a 13 hónapos gyerek esetleg életében először belázasodik, igen, FEL FOGOM HÍVNI a gyerekorvost, hogy mi a véleménye, ha nem is hívom ki.

    De elkeserít, hogy gyakorlatilag hülyének lettem titulálva, többedmagammal együtt. :(

  • 2009.11.24 08:21:11Temptation

    csirimiri: lehet hogy nem a János a legszuperebb kórház, de nem kéne általánosítani, hogy ott hozzátartozik az oxitocin meg a gyerek kinyomása a hasból.
    Ott szültem a legkisebbemet, nem kaptam oxitocint, és mivel nem volt rá szükség, nem nyomták ki belőlem a gyereket.
    Elképzelhetetlen, hogy ilyet akkor csinálnak, amikor muszáj?

  • 2009.11.24 10:23:56ditakai

    Magenta, ne sírj, itt egy baráti ölelés (csillagszeműhuncutszmájli). Nem tudom csuti rád gondolt-e, de én így is szeretlek, és nem gondoltam konkrét személyre, csak filozofálgattam :-)))

  • 2009.11.24 10:43:18Temptation

    Magenta: ne szívd mellre.Te tudod magadról, hogy nem vagy hülye (meg mi is többen), aztán meg mindenki gondoljon, amit akar.
    Nekem is első dolgom csillapítani a lázat, amíg kicsik általában Panadollal, ha nagyon muszáj, kúppal.De volt már, hogy hűtőfürdőztem, nem kell hozzá nagy ész, csak egyszer kell megkérdezni, vagy utánanézni a neten. Sőt egyszer nyaralásnál, amikor nem tudtam hűtőfürdőt csinálni, akkor prizniceltem.Persze nem csak csuklón vagy bokán.
    Azért ha tényleg sokan nem tudják, az gáz.....de pl. az első babás anyukáknak ezt elmondhatná a védőnő vagy a gyerekorvos is.

  • 2009.11.24 18:23:40csutkababa

    Magenta
    Nem szeretném, ha magadra vennél olyat, amit nem mondtam. Akkor még egyszer: attól lettem kissé nyűgös, hogy ugyanazok, akik vita nélkül elfogadják az azonnal előrángatott ügyelet véleményét, és teljesen rábízzák magukat, mert ugye orvos, és jobban tudja, nos, ugyanazok helyből ekézik a szüléstörténetekben szerepló eü. személyzet minden megmozdulását, laikus leírás alapján, mert ezt-azt nem kellett volna, és fölösleges volt.

    Meg kell mondja, én még egyetlen szülésposzthoz nem merem odaírni, hogy ez már fölösleges, veszélyes, stb volt, mert nem voltam ott, honnan tudjam, mi alapján döntött a jelen lévő szakember???

  • 2009.11.24 18:25:15csutkababa

    Magenta
    Bocs, gyors kérdés: a szalmonella a széklettenyésztés eredménye volt? Kitenyészett?
    Mert az nem biorezonancia és természetgyógyászat, hanem hagyományos bizonyítékokon alapuló orvoslás és labormunka.

  • 2009.11.24 18:46:08zolnaid

    Mondjuk Csutkababa nekem azt mondta a gyerekdoki hogy ha a gyerek életében először lázas, lássa doki. Nem igazán tudom már miért volt ez a véleménye de tartottam magam hozzá. Ki is vittem az ügyeletre a három hónapos lázas gyereket, persze lázcsillapítás után. És pont nem érdekelt mit gondol az ügyeletes.

  • 2009.11.24 18:50:12nyina&mika

    csutka, nagyon megértem, amit érzel. de ez olyasmi lehet, mint amin szszöcske szokott pattogni: a gyerek első évében biorépa meg bioköles, aztán pár év múlva már azt sem tudja, él-e még suli után, mert nem foglalkozik vele.
    szóval a szülésre van az embernek kilenc hónapja, felkészül, ilyet akar, olyat nem akar, szülési terve van, már magának is be tudná kötni az infúziót, vagy ha a fürdőszobában kéne megszülnie, azt is elolvasta, hogy kell.
    szóval nagyon tudja.
    aztán amikor ott a gyerek, a meglepetés erejével hat, hogy arra is fel kellett volna készülni, nem csak babaágy, meg babakocsi, hanem hogy mit csinálok, ha fullad, ha bejelez a légzésfigyelő, ha lázas lesz, ha akármi. ez már nem olyan, mint egy szülés, ez annál sokkal szélesebb ismeretanyag, és nagyrészt senki nem segít benne.
    arról ezeregy könyv van bármelyik boltban, hogy hány centis a 15 hetes ufó, de arról nem születnek színes-szagos elbeszélések (legalábbis ritka), hogy hány fokos vízben kell kezdeni a láztalanítást.
    ami nagyobb baj, hogy nem beszél róla a védőnő se, a gyerekorvos se.

  • 2009.11.24 18:53:08zolnaid

    nyina&mika,
    ami még nagyobb baj hogy leérettségizhetsz és elvben ismered a fény hullás és részecske természetét és akár visszamondod a logaritmikus egyenleteket és a középkor bukását de a lázcsillapításról, fogamzásgátlásról és vakbéltünetekről max önműveléssel tudsz infóhoz jutni.

  • 2009.11.24 18:53:44zolnaid

    a fénynek hullám természetét :D

  • 2009.11.24 19:01:08Laliath

    na igen,
    sose fogom megérteni, hogy középiskolában miért nem lehet egyszerű elsősegélyt tanítani, meg Kreszt az "ember és környezete" tantárgy helyett (vagy mondjuk annak keretein belül, végtére is még passzolna is a dolog)

    de szerintem a legtöbb ismerős azt se tudná, hogy keressen pulzust.

  • 2009.11.24 19:19:59baudolinA

    Én egyébként azon csodálkozom, amikor hasonlót látok (azaz valakinek fogalma sincs arról, hogy pl. mi a hűtőfürdő), hogy ezek szerint neki vagy a családjában senkinek sem volt soha láza? Soha nem kellett "lehúzni" a lázát neki vagy másnak? Mert a szülésig ugye eltelik néhány év az életéből, tehát minimum látott már valamit...

  • 2009.11.24 19:30:11loreal

    2009.11.24 18:50:12nyina&mika

    erről jut eszembe..miért nincs kint csuti "elsősegély" posztja az állandó linkek között?????????????????

    Szerintem legalább annyira odaillik, mint a babakelengye, ha nem még inkább!!!!!!!!

    Úgy meg lenne az esély, hogy aki lusta kinyomtatni az is elolvassa újra és újra és a végére rögzül benne!!!

  • 2009.11.24 19:35:23Laliath

    baud
    ugyan tudom, hogy mi a hűtőfürdő, de családban sose volt eset, hogy alkalmaztuk volna. Még priznicre sem emlékszem.
    A kúp és az algo mindig bejött; szerencsére senki sem szokta kiverni a lázmérő végét

  • 2009.11.24 19:48:21zolnaid

    baudolinA, elvben igazad volna, de a gyakorlatban így terjednek tovább a legnagyobb téveszmék is. Mert már a nagyanyám is így csinálta...

  • 2009.11.25 10:42:33Békanőci

    zolnaid, igen.
    Pl. ha lázas volt a gyerek, nagymamám szerint elég lett volna a homlokát borogatni és be kellett volna öltöztetni és nyakig vastagon betakarni, hadd izzadjon. Engem még így kúráltak, és szerintem ezzel nem vagyok egyedül.

  • 2009.11.25 11:21:32ditakai

    Békanőci, nagyobb gyereket igen, mert neki már kialakult a hőháztartása. A kicsiket épp azért kell hűteni, mert tudtommal nekik még nem...

  • 2009.11.25 11:42:41Farkasokkal táncikáló

    Bizony, az izzadás a legjobb, annyira nem volt hülye a nagymama... csak éppen meg kell különböztetni azt, hogy mi a veszélyesebb az adott pillanatban: a tartós/irreálisan magas láz, avagy maga a betegség. Mert pl 38-39 foknál teljesen fölösleges a hűtőfürdő. Ilyenkor jobb az izzadás Algopirinnel.

  • 2009.11.25 11:57:20Temptation

    "Leghatásosabb és leggyorsabb lázcsillapító módszer a hűtőfürdő. A gyermeket meztelenre vetkőztetjük, a kádba testhőmérsékletű vizet engedünk, ebbe ültetjük a gyermeket, majd hűtjük a fürdővizet hideg víz fokozatos hozzáadásával. Körülbelül két perc alatt lehűtjük a vizet 28 - 30 fokosra. Addig alkalmazzuk ezt az eljárást, amíg a testhőmérséklet 38 fok alá nem csökken. A hűtőfürdő maximum tíz percig tarthat, de ha a gyermek dideregni kezd, azonnal fejezzük be. A vízből kiemelve a gyermeket szárazra töröljük, könnyű ruhába felöltöztetjük és vékony takaróval takarjuk be, hogy a hőleadást ne akadályozzuk."
    forrás:http://www.babazo.hu/20050728lazas.html

    Szó sincs róla. hogy saját levében főzni kéne a gyereket.

  • 2009.11.25 11:58:21Temptation

    Dr. Gaál Gabriella írta ezt a lázcsillapításról.

  • 2009.11.25 12:03:34ditakai

    Tamptation senki nem vitázik ezzel, de a lázcsillapítás eszköztára életkorfüggő is

  • 2009.11.25 12:04:20ditakai

    bocs elgépelés: e :-)

  • 2009.11.25 12:25:52Farkasokkal táncikáló

    Ha a láz nagyobb problémát okoz mint maga a betegség, akkor hűtőfürdő. De a láznak is megvan a maga gyógyító szerepe, és az izzadás jelzi azt, hogy mikor van vége. És az izzadással a szervezet méregtelenít is.

    Szóval nem hülyeség. Ha egy átlagos egy-két napos lázat állandóan hűtőfürdővel lenyomunk, akkor jó nagy esély van arra, hogy a gyerek később visszaesik. Természetesen más a helyzet akkor, ha a láz nagyon magas, vagy már napok óta tart, és ez viseli meg jobban a szervezetet.

  • 2009.11.25 12:32:44Temptation

    ditakai: nem is igazán a lázcsillapítás módja miatt írtam ide, hanem hogy utána könnyű ruházat, könnyű takaró, nem dögmeleg gúzsbakötés.

  • 2009.11.25 12:35:30ditakai

    Temptation, igen, értem, de ez az FT által leírtakkal kombinálva adja a teljes igazságot :-)

  • 2009.11.25 12:39:40Temptation

    oké, dit, ezt nem vitattam:-)

  • 2009.11.25 22:48:04Békanőci

    Köszi a felvilágosítást. Arra nem is gondoltam, hogy minden lázas állapottal másképpen kell bánni. Valószínű azért, mert engem mindig dunsztoltak, pedig mindig magas lázam van, de csak 1-2 napig. Szerencsére a lányom egyszer volt csak igazán lázas(39,8) akkor adta magát a hűtőfürdő a hőre előjövő csalánkiütései miatt.

1 | 2 | 3 | 4 | 5

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta