SZÜLŐSÉG

Az anyák helye a fakanál mellett van – még a nők szerint is

2009. november 20., péntek 10:26 |

Az apa dolga a kenyérkereset, az anya helye a gyerekek mellett van – első pillantásra meglehetősen idejét múltnak tűnő megállapítás, pedig egy friss felmérés szerint maguk az érintettek is úgy vélik, hogy továbbra is a hagyományos családi munkamegosztás az egyedül üdvözítő megoldás.

fakanal

A nagyanyáink korában még megszokottnak tűnő felállás – miszerint az apa munkába jár és biztos anyag hátteret teremt családjának, az anya pedig vezeti a háztartást és neveli a gyerekeket – egyre inkább átalakulóban van. Ennek nyomán a nők mind nagyobb hányadban maguk is pénzkeresővé válnak, ezzel párhuzamosan világszerte egyre több törekvés van arra, hogy a férfiak is nagyobb részt vállalhassanak a gyerekek körüli teendőkből, akár már egészen korán.

Ez utóbbira példa a brit kormány kezdeményezése, hogy – az anyák részére eddig is biztosított szülési szabadság mintájára – az újdonsült apák is hat hónapot tölthessenek otthon a gyerek megszületése után. Ezzel egyébként máris sikerült megosztani a közvéleményt, egyesek a modern korra adott szükséges válaszként értékelik a lépést, míg mások felháborítónak tartják, hogy eztán a nők döntenek a családi kasszáról, míg a férfiakra csak a pelenkacsere és az orrtörlés marad. De valóban annyian szeretnék összekuszálni a szereposztást, ahogyan látszik?

A többek között társadalmi, szociológiai kutatásokkal is foglalkozó jótékonysági szervezet, a Joseph Rowntree Foundation legfrissebb felmérése szerint igaz ugyan, hogy a nők egyre nagyobb részt kénytelenek vállalni a pénz előteremtéséből, a férfiak pedig a gyerekgondozási és -nevelési feladatokból, nagy többségük továbbra is a hagyományos családi munkamegosztás híve lenne, ha minden anyagi és társadalmi kényszer nélkül szabadon dönthetne, mert úgy gondolja, hogy ez nyújtja a legtöbbet mind a szülők, mind a gyerekek számára.

Huszonkilenc családot – részben rossz anyagi körülmények között élőket, valamint bevándorlókat, illetve azok leszármazottjait is – kérdeztek meg arról, milyen családi munkamegosztást tartanak helyesnek. Mind a nők, mind a férfiak körében meglepően nagy volt azok aránya, akik úgy vélik, hogy egy családban mindenképpen az apának kell a kenyérkeresőnek lennie, és a gyerekek életében neki kell a tekintélyt képviselni. Egy fiatal anya például szinte természetesnek tartja, hogy a gyerekek nem fogadnak szót neki, csak az apjuknak, mivel a gyerekek szemében egy férfi mindig magasabb rangban áll, mint egy nő. Ugyanerről egy apa úgy nyilatkozott, hogy egy fiúgyereknek nem is kell respektálnia az anyját, hiszen szükségszerűen eljön az idő, amikor magasabb és testileg erősebb lesz nála, ez pedig megszabja a családban elfoglalt pozíciójukat is.

A megkérdezett családok felében az anya munkája is hozzájárult ugyan a családi költségvetéshez, a nők többsége azonban ilyen esetekben is házastársát jelölte meg kenyérkeresőként. A gyerekek mindennapjaiban azonban már olyannyira nem érződik férfi fölény, hogy a résztvevők többsége szerint e feladatokra természetüknél fogva alkalmasabbak a nők (sőt sokak szerint kizárólag ők alkalmasak), mert természet adta tulajdonságaik folytán jobban ki tudják elégíteni a gyerekek testi és érzelmi szükségleteit; az apára a család védelme és biztonsága hárul – és e szerep szükségszerű kelléke az apa saját önbecsülésének is. Nagyjából ugyanez a kép rajzolódott ki a gyerekek válaszai alapján is: arra a kérdésre, melyik szülőt választaná, ha kettejük közül csak az egyik maradhatna otthon, szinte minden gyerek határozottan az anya mellett döntött.

A szülési szabadság apákra történő kiterjesztését célzó brit kezdeményezés ellenzői nem osztják azt a lelkesedést, mellyel a brit fiatalok jelentős része fogadta ötletet. Ehelyett egyetértenek a felmérés eredményeivel, mert szerintük nem jó irányba fejlődik annak a gyereknek a személyisége, akivel az apa marad otthon az első fél évben. Újra és újra felteszik a kérdést a politikusoknak és az apasági szabadság mellett kampányolóknak: Miért gondolják, hogy ami régi vagy hagyományos, az törvényszerűen rossz és idejétmúlt is egyben?

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2009.11.20 18:46:15Rosa Rugosa

    Nálunk volt már olyan párszor, hogy a férjem vigyázott az össz gyerekre 4-5 napot.
    Kiosztotta a melót a gyerekeknek (nem csak úgy hirtelen felindulásból:)), katonás rend volt és fegyelem.
    Aztán mondták a gyerkők, miután újra én voltam és eltelt egy hét, hogy apával milyen jó volt, mert tök jó szigorú volt...:)))
    (Semmi reggeli zoknikeresés, meg ilyenek...:D)

  • 2009.11.20 18:48:59Vakmacska

    egyremegy, merre laksz?

    én zuram is dolgozik hétvégén (még egy vagy két hétvége, utána a fele szabad...egészen tavaszig).
    Van egy ötévesem.
    26 hetes terhes vagyok.
    Tudok vezetni, most energiám is van (mondom, nekem az elmúlt 2-3 hét volt iszonyat, de más miatt, én dolgozom meg még más)
    Múlt héten hegyet másztam a Pilisben....ez volt a barátnőm névnapi kívánsága.
    Ha nem Zalában laksz, akkor lehet vmit szervezni, akár azt hogy alszol, én meg szórakoztatom a kölköket, ha kibírják egymást....

  • 2009.11.20 18:50:46Vakmacska

    és a haskeményedéssel vigyázz, az egyértelműen fáradtságfüggő, volt olyan napom, hogy eltűnődtem, hogy most a 30. hét előtt megszülök vagy mi??? Aztán kialudtam....

  • 2009.11.20 18:53:15egyremegy

    Vakmacska, Budapest.
    Milyen kedves vagy.

  • 2009.11.20 19:05:53Rosa Rugosa

    2009.11.20 18:32:43Farkasokkal táncikáló

    Azt hiszem, hogy a mai világ arról szól, hogy aki megengedhetné magának, az nem akarja, az átlagember meg nem engedheti meg magának.

  • 2009.11.20 19:10:47Vakmacska

    egyremegy, nah ha érdekesek vagyunk akkor privi vakmacskakukacvelvetponthu mint rendesen....

    most megyek vacsizni, apjuk sütött csirkét...

  • 2009.11.20 20:14:36jazmine

    Ft, most én leszek az ördög ügyvédje: a karrier nem feltétlenül azt jelenti, h valaki topmenedzser szolgálati kocsival, meg vezető vagy művész. A családomban nem kevés nő elég sokszor mondta, h jaj, őt nem érdekli a munka, mennyivel jobb lenne csak otthon lenni, gyerekek, háztartás, kipihenten adni a hátteret a férjnek.
    Aztán mikor 50 éves koruk után ilyen-olyan okból otthon maradtak (mikor már a gyerekek fel nőttek): mind megzakkant. Annyira csak a saját életük, régi sérelmeik vannak - és nulla kontroll. Kicsit az, amit írtunk itt egyremegynek: egész nap otthon monoton, mindent kicsit felnagyítunk, a férjtől/beeső felnőttektől várjuk a külvilág minden jóságát.
    Van olyan ismerősöm is, aki 30 felett lett otthon dolgozó, mégis jobb minimálbérért otthon dolgozni, mint elmenni munkahelyre. Ő megzakkant, elváltak.

    Szóval (nagyon szerintem) az "átlag" nőnek pont nem jó tömegesen, évtizedekre otthon maradni, mert nálunk (most ne fürkésszük milyen okok miatt, de jelenleg ez van) nincs olyan civil élet, amibe bekapcsolódva védve lennének a hátrányoktól. És nem amiatt, mert a házimunka elhülyít, meg derogáló, hanem mert csak a kis mikrovilágában él, ahol ő a központ/övé a döntő szó mindig és egy idő után nem írja elviselni a konfliktust, a kritikát.
    Nagyjából ez a veszélye a sorban szülésnek is, engem alapvetően a fórumok és némi munka/tanulás ment meg, mert a jelek előjöttek már párszor.

  • 2009.11.20 20:29:40sorstárs

    Azt, hogy milyenek a férfiak, mennyire segítenek, hogyan állnak a gyerekneveléshez többnyire egy nőtől függ. Nem, nem a feleségtől. Az anyjuktól. Gondoljatok erre, amikor fiúgyermekeiteket nevelitek. Amelyik fiúnak csak a családjának élő "mártír" az anyja, aki a huszonéves fiacskáját is végtelenségig kiszolgálja abból sosem lesz feleségét becsülő, a háztartásba, gyereknevelésbe segítő férj.Már csak azért sem , mert egyre később kb. 30 éves korban nősülnek meg és átnevelni ebben a korban alapvető dolgokban már lehetetlen. Azért persze megcáfolhattok.

  • 2009.11.20 20:40:24Kipikopii

    Nem tudom volt-e mar, de en csupan egy dolog miatt nem tartom szuksegesnek, hogy az elso evben a ferj maradjon otthon a feleseg helyett, ez pedig az igeny szerinti szoptatas. (Igen, tudom, fejni is lehet, de nem mindegyik gyerek fogadja el az uveget).

  • 2009.11.20 20:46:19jazmine

    RR, egy jól kereső pasi ha egyedül marad gyerekkel több választása van:
    -felvesz állandó bébiszittert/házvezetőt
    -megnősül. Igen, nagy eséllyel talál vállalkozót, míg 20 év otthon lévő nő több gyerekkel sokkal nehezebben. Nem reménytelen ez utóbbi sem, csak nehezebb.
    -nagymamák beugranak állandóra.

  • 2009.11.20 20:50:14Tejbajusz

    Sorstárs, pár órával ezelőtt hasonlót vetettem fel: rajtunk a világ szeme, neveljünk MI normális férfiakat a leendő menyeinknek!
    Sajnos nem tudlak megcáfolni, Magyarországon a fiúkat nagyon kiszolgálják, szinte semmi önállóságra nevelés, tisztelet a kivételnek.

  • 2009.11.20 20:59:27jazmine

    Tejbajusz, az a baj, h normális lányokat sem árt...
    Nálunk anyósom ilyen téren a férjemmel jó munkát végzett, a sógorommal kevésbé.
    Nálunk a 3,5 éves porszívóz, egyedül öltözik, szennyest a kosárba teszi, süt velem stb. De most még könnyű, mert akarja. Viszont ma győzködtem egy ideig, miért is ne flangáljon a körömcipőimben (a lapos sarkúakban mehetett) :)

  • 2009.11.20 21:16:18zolnaid

    2009.11.20 20:29:40sorstárs

    szerintem meg ez kényelmes álláspont. Az én férjem is úgy érkezett a háztartásba hogy készételt (se) tudott melegíteni, és nini, megtanult főzni, mosni, takarítani. Nem tartom normálisnak hogy ha valaki körül nincs egy nő (feleség, anya, barátnő) akkor felkopik az álla mert max. pirítóst tud készíteni, és elönti a szemét mert nem leli a kukát.
    Akinek van 8 általánosa, - és azért legtöbbüknek van - az ki tudja nyitni a szakácskönyvet, el tudja olvasni a seprű használati utasítását, és arra is képes hogy megkülönböztesse a fehér pólókat a sötétektől.
    Legfeljebb párszor elrontja, de ha kitartóan gyakorol és nem vesszük ki a kezéből a munkát, azért jól elboldogul pár alkalom után.

  • 2009.11.20 21:34:09Farkasokkal táncikáló

    Mondjuk én soha nem gondoltam azt, hogy valaki csak amiatt mert kukival született, máris minden egyébhez kezetlen lábatlan béna, akit ki kell szolgálni. Nekem szerencsém volt, mert az anyósom se így gondolta. 4 fiút szült (mindegyik helyett Zsuzsikát akart volna jelzem) egy meghalt a születésekor, a megmaradt 3 fia mind egyetemet végzett az egyiket egy másik ország még lovaggá is ütötte, de mindegyik gond nélkül fel tud tálalni egy önállóan főzött ebédet, tudnak takarítani, vasalni, mindent amit kell.

    Szóval én soha ne értettem meg azokat a nőket, akik amiatt sietnek haza, mert "a szegény uram éhen marad ha nem érek időben haza", az ilyeneket legszivesebben jól megráznám, hogy kapj már észbe asszony!

    És nem is azt mondtam, hogy egy nőnek az legyen az élethivatása, hogy csak és kizárólag anya és feleség legyen. Nem De amíg a gyerekei igénylik - és ez lehet 10 év is akár, igen!, addig - ha teheti - maradhasson otthon, és ezért ne érje az ő szándékát gúny és megvetés. És vannak fogalakozások, ahová akárhány év kihagyás nélkül visszamehet valaki, hacsak nem az az életcélja, hogy a munkája lévén legyen híressé vagy elismertté.

    Szerintem, ha valaki fel tud mutatni pár tisztességesen felnevelt életrevaló udvarias gyereket, az is van akkora karrier, mint az, ha valaki az évszázad üzletét köti meg a MMMXXX nevű multicéggel.

  • 2009.11.20 21:34:58kriszi

    Sorstárs, nem egy nő, hanem egy nő és egy férfi. Már bocs, de szerintem pont itt kezdődik a baj - a gyerek nevelése nemcsak a szó szerinti nevelés (hogy mit várok el tőle, mit csináljon), hanem még inkább a minta, hogy mit lát tőlem, mit az apjától, mi hogyan csináljuk. Azt pedig, ha két szülője van, akkor ketten adják.

  • 2009.11.20 21:40:32rita a felcser

    Wow,
    Meselj a lovagrol.
    Milyen nagy dolog azert az.

  • 2009.11.20 21:46:00Farkasokkal táncikáló

    A magyar-olasz kulturális munkájáért és tevékenységéért tüntették ki Olaszországban a lovagi címmel. Summa cum laude bölcsészdoktor egyébként olasz szakon, egyetemi tanár volt, és az olaszországi magyar ház vezetője Padovában.
    És akkora nőcsábász, mint ide Lacháza, bár most már ugye a kora miatt kissé visszafogja magát... :-)))

  • 2009.11.20 21:47:11Tejbajusz

    Jazmine, éljen a gyerekmunka :-)))

  • 2009.11.20 21:53:44Farkasokkal táncikáló

    Ja és még annyit, hogy anyósom egyik fia sem élvezett semmiféle protekciót, az egyetemre a tanulmányi és a felvételi eredményeik alapján jutottak be, és csakis a maguk erejéből boldogultak mindig is. Anyósomék nagyon nagyon szegények voltak, fiai egy egyszobás lakásban nőttek fel, a férjem, mint legkisebb "becsúszott" gyerek éppen akkor született, hogy még fénykép sincsen a kicsikoráról... a legrégebbi fénykép róla a hiavtalos iskolai kisdoboskép...:-( Mesélte, hogy mennyire örült, amikor karácsonykor egy villamosjegy lukasztót kapott..

    Mondjuk anyósom se egy hétköznapi nő volt. Világszép lány volt, és nagyon szegény. Feszítette a tudásvágy, és szinésznő akart lenni. De nem volt pénz a taníttatására, így a teológiára jelentkezett, mert az tandíjmentes volt (tulajdonképpen lehetett volna ref. pap, mert pl. az unokatesókat ő keresztelte - a mi gyerekeinket nem, mert én nem akartam őket megkereszteltetni) - de mivel alapjában véve utálta a papokat, nem is vágyott ilyesmire.

    A 2. vh. után egy orosz Bibliából megtanult oroszul, és orosztanárnő lett belőle egyike az elsőknek az országban. Tudott amúgy ógörögül, hollandul, németül, franciául... a fiai az ő nyelvtehetségét örökölték. Egész életében szegény maradt, és még egy csomó más csapás is érte... sokszor gondolkodom, hoyg meg kéne írni a regényét. Megérdemelné.

  • 2009.11.20 21:57:26aranyhajú

    Nálunk a következő a helyzet. A férjem is, én is dolgozunk. Vannak gyerekeink, akiket közösen nevelünk. A háztartási munkákat megosztjuk, ki-ki azt csinálja, amiben talpraesettebb (én főzök, ő kocsit mos, füvet nyír stb). A gyerekekkel munka után sok időt tölt, de nekem az is fontos, hogy olyanokat csináljanak közösen, amit a férjem is szeret. Nekem tök mindegy, hogy bicajoznak vagy horgásznak esetleg elmennek falat mászni, nekem az akkor szabadidő. Amikor picik voltak a gyerkőcök, akkor se mondtam meg, hogy miben segítsen, megvártam, mi az amit szívesen csinál: fürdetni szeretett, meg büfiztetni, cipelgette őket, később mesélt nekik, máig imádnak együtt bújócskázni. És jó hallani, amikor meséli, hogy milyen klassz volt a srácokkal együtt lenni.

  • 2009.11.20 22:00:59jazmine

    Ft, val. azért lettek "jó" fiai, mert jó nő és ember volt, minden értelemben, és nem ült bele egy szerepbe.
    ettől még hasonló sorssal bírók tömegei nem ilyen gyerekeket nevelnek, mert a legfontosabb az, h okos legyen. Ha valaki okos, hívhatjuk merésznek/reálisnak/bátornak/szorgalmasnak, akkor küzd. Ha ehhez szegény is, nincs más választása.

  • 2009.11.20 22:05:05Tejbajusz

    Aranyhajú, hát az valóban szívet melengető, ha imádnak a gyerekeikkel együtt lenni az apák és fordítva. De azért főzni csak gyakrabban kell, mint kocsit mosni... :-)

  • 2009.11.20 22:13:12Farkasokkal táncikáló

    Hát jaznime azt hiszem megragadtad most szarva közt a tőgyét, mert ez a lényeg, hogy valaki elsősorban ember legyen - jó ember- és akkor tök mindegy, hogy htb vagy akárki, jó embert fog nevelni. És ehhez képest tök mindegy, hogy htb vagy multiknál fullmenedzser.

  • 2009.11.20 22:15:54nyúlmama

    sorstárs, van abban igazság, amit írzs, azzal a kiegéyzítéssel,, amit Kriszi írt hozzá. De: azért a feleségek is tudnak ám "félrenevelni". Nekem nem egy olyan ismerősöm van, aki a gyerek baba korában szinte oda se engedte az apát a gyerek közelébe, mert jaj, nem jól csinálja, jaj, mit ad rá, jaj, fordítva adta rá a hálózsákot,stb. Aztán utána csodálkoztak fenemód, hogy miért is nem vesz részt a dolgokban a férj. Ez is van.

  • 2009.11.20 22:20:37nyúlmama

    Szerintem, ha valaki fel tud mutatni pár tisztességesen felnevelt életrevaló udvarias gyereket, az is van akkora karrier, mint az, ha valaki az évszázad üzletét köti meg a MMMXXX nevű multicéggel.

    Így van, Ft.Csak ezt itthon nem így gondolják még sokan-még az anyák közül sem.Nagyon rövid az az idő, amíg aygerekümknek annyira szüksége van ránk, nagyon hamar elrepül, csak ezt már csak akkor látjuk, ha megnőttek.
    És én sem hiszem, hogy az otthonlét automatikusan egyenlő kell elgyen az elbutulással.Én 6 és fél évig voltam itthon, de nem csak a pelus, kaki, satb témakörben lehett bezsélgetni-lehet, szerncsém is volt, mert jó társaság jött össsze anno a Margitszigeten.Meg a férjem is partner volt abban, hogy tanulhattam nyelvet is ez idő alatt.

  • 2009.11.20 22:55:34Farkasokkal táncikáló

    Nyúlmama,
    hát ez az, a közfelfogás elment most valami torz irányba - a szükségesen túl is. (Szükségesen túl azt értem, hogy sokkal több anya kell, hogy idő előtt visszamenjen dolgozni, mint aki szeretné).

    Most ezsembe jutott a spanyolországi mamablog, ahol az anyuka leírta a taapsztalatait. Spanyolrszág azt hiszem túl rövid idő alatt jutott el a Bernarda Alba házától addig, hogy ma már azt nézik le, aki nem megy vissza dolgozni a gyereke 4 hónapos korában.

    Kicsit utánaolvastam más spanyol blogokban, és MINDENKI ki van akadva az első így felnőtt fiatal generáció tapintatlanságán, neveletlenségén, bunkóságán. Hát kösz akkor - részemről - inkább ezt ne.

  • 2009.11.21 01:58:25tildy:)

    2009.11.20 22:13:12Farkasokkal táncikáló
    Szerintem meg az is lényeg, hogy ne csak jó, hanem boldog ember legyen. Mert hiába vagy jó ember, ha boldogtalan vagy, depressziós vagy, vagy úgy érzed kisiklott az életed.

    Én nem tudnámh tbkeliként azt tenni , amihez értek és amit imádok (szerencésre olyan munkám van amit szeretek). Egy idő után pedig ez frusztrálna, stb, és az senkinek sem lenne jó.

    Szóval én inkább azt mondom, mindenki tegye azt, amelyben örömét leli. HTBként képzeli el az életét? Ez neki a karrier!
    Egészségére.
    Node azért htb és a csúcsmenedzser közt is vannak árnyalatok.

  • 2009.11.21 02:06:28tildy:)

    " Mondjuk én arra lennék kiváncsi, hogy ha nem kéne az asszony keresete, és lenne valami jó kis biztosítás a csapások esetére, akkor hányan mondanákazt, hogy hát én biza akkor itthon maradok és nevelem a gyerekeimet, addig amíg azoknak szükségük van az állandó anyai jelenlétemre. Nagyon kiváncsi lennék, mert szerintem sokan."

    Én biztos, hogy nem. Egyrészt szeretek a saját lábamon állni. Akkor is ha a másik is dolgozik. Ehhez kapcsolódik még: nem szeretem, ha eltartanak. Felnőtt ember vagyok, ráadásul eszem is van, tudok dolgozni, köszönöm nem kell, hogy eltartsanak. Harmadrészt: Nincs ÁLLANDÓ anyai jelenlétre szükség, főleg nem a gyerek 10 -15 éves koráig (inkább csak négyig, ötig max, de akkor is jobb, ha a gyerek társaságba is jár), egy dologra van szükség: az pedig az, hogy az anyja és az apja szeresse, és emberszámba vegye.

  • 2009.11.21 08:13:22cidre

    Tildy, én akkor szívesen nevelném a gyermekeimet, mellette végeznék önkéntes munkát, s nyugodtabban tölteném az időt egy későbbi saját vállalkozás beindításával. Eszembe sem lenne visszamenni a korábbi cégemhez.

  • 2009.11.21 10:09:46hallohallo

    ööö, én a spanyolországi helyzethez annyit azért hozzászólnék, hogy - már ha mérvadó az a maroknyi dolgozó nő és egyben anya, akivel beszéltem, - nem lenézik azokat, akik nem mennek vissza dolgozni 4 hónap után, hanem egyszerűen nem értik.
    ezek a nők jól dolgoznak, és úgy is kezelik őket, mint jó munkaerőt (és nem mint nő/anya létére jó munkaerőt), és büszkék erre.
    továbbá van rengeteg segítségük, a bébiszitter elérhető árú egy dolgozó ember számára, és a férfiak messze többet tesznek, mint besegítenek. a parkok tele vannak babakocsit tologató haveri társaságokkal, a bárokban dettó, söröző-dumáló pasik között szaladgálnak a kölkök, és bárhol látni gyerekkel _törődő_ férfit.
    és ahogy a kinti főnöknőm mondta, neki nagyon fontos, hogy ha a munkahelyén van, arra koncentrál, ha a családdal, akkor meg arra. a kettőt nem keveri.
    nekem ezt nagyon tanulságos volt hallani, hogy ha ő du 5-kor hazaér, akkor aztán semmi mással nem foglalkozik, csak a családdal.
    merthogy az otthonlevés nem egyenlő a családra odafigyeléssel, ugye.
    nekem szimpatikus ez a hozzáállás.
    ja, és a generáció, ami így nőtt fel: sztem az _összes_ spanyol hangos és öntörvényű (hm, ezt magyarországon biztos bunkóságnak hívnánk, pedig az ő fogalmaik szerint nem az), függetlenül a generációtól.

    amúgy vakmacskával értek egyet, az összes hozzászólásával.

  • 2009.11.21 14:22:20tildy:)

    2009.11.21 08:13:22cidre: vannak olyan munkahelyek, amelyet az ember nem vagy nem annyira szeret.Nekem az utóbbi kettő olyan volt, hogy imádtam ott dolgozni.
    Mivel szeretek jó helyen alkalmazott lenni, ami egy csomó gondot levesz az ember válláról, ezért nekem jó volt így.

  • 2009.11.21 15:10:58Farkasokkal táncikáló

    Hallohallo, hát én mondjuk egy reptéren, ahol éppen a földön alszanak az emberek, mert reggel indul csak a gép, az alvók felett futballozni kezdő és ordibáló fiatalokat nem szabad és boldog embereknek gondolom, hanem mérhetetlenül bunkónak.

    Nem szeretnék olyan országban élni, ahol mindenki szabad és öntörvényű. A szabadsággal nincsen bajom, de az öntörvényűséggel annál több. És ez csak addig hangzik ilyen szépen, amíg a gyakorlatban nem tapasztalod, hogy gyakorlatice mit is jelent ez...

  • 2009.11.21 15:13:00Farkasokkal táncikáló

    Tildy, a boldogság mint olyan egy múló rövid állapot, az ember élete során nem tud folyamatosan boldog lenni. Megelégedett, vidám stb igen. A boldogság olyan mint a szerelem, általában nem tart soká, mert igen magas hőfokú érzés.

    Azok boldogok állandóan, akik heroint szívnak, és nézd mi lesz belőlük.

  • 2009.11.21 15:28:10hallohallo

    ööö, farkasokkal táncikáló, én a reptérnél kissé több időt töltöttem spanyolok között.

    (megjegyzem, a reptéri magyar turistacsoportnál viszont nem láttam még rosszabbat. pedig ugye hány évig nevelte őket az anyjuk :P)

  • 2009.11.21 18:21:08jazmine

    Én itthon vagyok a gyerekekkel, de csatlakozok hallohallohoz azzal, h gyes már nem pár éve van, aztán a saját generációmon nagyon nem látom azt a jaj de nagy kiegyensúlyozottságot, pedig akkor kevesebben mentek bölcsibe. A hogy a hadköteles és katonaságban kipihent férfiakon sem, h hu, milyen komolyak lettek. Soviniszták már inkább.

    A helyzet szerintem egyszerű: akik megengedhetik maguknak ÉS az anyuka is akarja, ott marad tovább otthon. Más kérdés, h pont ennél a rétegnél mennyire jellemző a több gyerek....
    Akik nem, az megy vissza dolgozni.
    Aztán lehet morfondírozni, h de jó is 2-3-5-10 éves koráig otthon a gyerekkel, mint régen nagyanyáink - de nem kérjük hozzá a régi nyűgöket, mint pl. nem is mehettek dolgozni, meg no háztartási gépek; vagy hogy milyen jó is volt, mikor a férjek du. 5-re biztosan beestek, nem is feltétlenül holt fáradtan, hétvégén telek, nyáron szakszervezeti üdülés....

    MOST nem ez van.

  • 2009.11.22 00:04:40madz

    vhk, te ide tényleg azért jársz, hogy az egész nap felgyülemlett frusztrációdat kiokádd magadból?

  • 2009.11.22 00:33:22madz

    vhk, nem

  • 2009.11.22 13:33:59anyamadár

    2009.11.22 13:27:00vágtázó halottkém
    Na mi van VHK ha nem MM írja a cikket akkor már idehánysz???

  • 2009.11.22 14:52:18cozumel

    VHK olyan, mint egy oteves ovodas...nem, bocsanatot kerek, naluk mar elmult ez a fazis.

    "Nagyon szeretlek MM, teged majd dicserlek, joooo? a tobbieket meg lefujjfujjolom, ugy kell nekik, oket nem szeretem, bebebeeee "

    Erthetetlen szamomra, hogy felnott ember igy viselkedik.

    AM az is lehet, hogy VHK valoban oteves ovodas, ez esetben visszavonok mindent, sot, meg is dicserem, milyen ugyesen olvas, fogalmaz, kezeli a szamitogepet.

  • 2009.11.22 17:01:43anyamadár

    Cozu a legviccesebb meg az, hogy mikor rákérdezünk miért ez a nagy elragadtatása MM felé a többiekre meg miért fúj, akkor felszívódik szegény.

  • 2009.11.22 18:10:25Magenta

    Miért, van, aki még komolyan veszi ezt a vhk-t? Szerintem régebben ő kommentelt Hemish néven, csak a nickje változott, az agyamentsége mitsem.

  • 2009.11.22 20:15:13sorstárs

    Örülök, hogy páran megcáfoltatok. Ezek szerint van remény. Azt azért elárulom, hogy az én fiaim is tudnak pár dolgot főzni, beindítják a mosógépet, porszívóznk, stb. Persze csak ha nincs randijuk és ráérnek.:-)

  • 2009.11.22 21:47:02Vakmacska

    Körülöttem van jónéhány fiatal apa aki sok mindent tud és tesz otthon, nem is rosszul....és az idősebbek közt is van kivétel, az enyém ma pl. egész este vasalt, sztem jobb színvonalon mint én...(és magától, egyetlen szóval se mondtam, na megyek is családi életet élni inkább, csak bejött egy szakmai levelezés)

  • 2009.11.24 00:05:45tildy:)

    2009.11.21 15:13:00Farkasokkal táncikáló
    Akkor te totál mást értesz boldogságon. Mert a valódi boldogság az, amikor nem a körülmények függője vagy.

    "Mindenki elérheti a boldogság állapotát társadalmi és hitbéli hovatartozásától függetlenül. Ehhez azonban kulcsfontosságú, hogy mi alakítja elégedettségét: a szemlélet vagy a birtoklás. A buddhisták szerint ugyanis az igazi boldogság a szívben és a lélekben lakozik, és nem a földi vagyontárgyak megszerzéséből következik."
    Érdemes lenne megfontolni, és eszerint élni.

  • 2009.11.24 00:16:12Farkasokkal táncikáló

    Valóban más értünk a boldogság címszó alatt, amit te ide írtál, az a megelégedettség.

    Boldogság az, amikor asz igent kimondom a pap/anyakönyvezető előtt, amikor megtudom, hogy terhes vagyok, amikor az egészséges ujszülöttemet először a karomba kaparintom, amikor a kicsi lányom az első ovodás anyáknapján verset mond az ünnepségen/vagy legalább megpróbálja, amikor látom elóször bevonulni az iskolába hátán az iskolatáskával a kezemet eleresztve... amikor...a amikor... a sor folytatható a végtelenségig. De a boldogság csak ideig óráig tart. Én leginkább a megelégedettség mellé teszem le a voksom.

  • 2009.11.24 00:30:13tildy:)

    Jó, nálam szinonima a kettő, és így is használtam .

1 | 2 | 3 | 4 | 5

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta