A nap, amikor majdnem megszültem

Zanza!

Manna nem kis aggodalmat okozott, amikor egy undorító, nyálkás, hideg novemberi napon úgy döntött, talán elindul kifelé - mindezt napra pontosan egy hónappal a kiírt dátum előtt. Hiába harmadik gyerek, rémülten követtem az eseményeket, amelyek szerencsére nem bontakoztak ki teljesen, de okoztak néhány pánikolós percet. Volt pillanat, amikor azt hittem, órákon belül háromszoros anyuka leszek és kicsit a szülési fájdalmak szele is megcsapott. Szerencsére végül Manna meggondolta magát és egyelőre inkább folytatja a bordáim rugdosását.

2009.11.11.

A délelőtti vizsgálat szerint egyujjnyira nyitva van a méhszájam, az érték: C3111, ami azt jelenti, hogy a belső is nyílik. Két órája rendszeres fájásaim vannak, az itthoni ctg szerint 60-70-es erősségűek, az utolsó 5 négypercenként jött. A helyzet csak azért aggasztó, mert pénteken tölteném még csak a 36. hetet – azaz ha ma megszületik, még koraszülött lenne.

Előző két lányom 2500 és 2200 grammal született a kiírt nap előtt egy illetve 11 nappal. A ma reggeli ultrahang szerint 2400 gramm körüli a baba, de rettentően félek, hogy valami baja lesz a túl korai érkezés miatt.

A szülésznővel beszéltem telefonon, épp a fodrásznál ül és festik a haját, ha végzett, hív és bemegyünk az amúgy öt percre lévő kórházba. Természetesen ha közben elfolyik a magzatvíz vagy durvulni kezdenek a fájások, akkor azonnal indulok.

14.15.

Megint négyperces. De szinte alig fáj. A férjemet nem tudom elérni telefonon, sírhatnékom van.

14.25

A szülésznő megkért, hogy menjek el zuhanyozni és nézzük meg, a langyos-meleg víz milyen hatással van a fájásokra. Beindult szülésnél nem múlnak el a meleg víztől az összehúzódások.

14.45.

A zuhany alatt jól kibőgtem magam, a fájások persze nem álltak le, sőt. Bár még mindig nem fáj annyira, hogy elakadjon a lélegzetem, de már úgy érzem, mintha folyamatosan kemény lenne az egész.

15.55

Egy ideje nyugalom van. Ritkulnak a fájások. Mégsem szülök ma?

15.10.

A fájások visszatértek, de még mindig nem vészesek. Mocskosul éhes vagyok, de már nem merek enni.

15.13.

Megint sírógörcsöm van. Mindjárt felpofozom magam. Senkinek sem használ, ha hisztizni kezdek. Minden rendben lesz. Ugye minden rendben lesz?

15.15.

Megnyugtatásképp bekapcsoltam a Thunderstruckot. Állat! Remélem, segíteni fog.

15.25.

Telefonált a szülésznő, a fodrásztól hazafelé felszed a ház előtt és befuvaroz a kórházba, aztán meglátjuk, mi a helyzet. Hát nem rendes? És akkor még itthonról, csak hogy stílusos legyek. >>> Highway to Hell

16.25.

A kórházi ctg rendszeres fájásokat mutatott, de a magyarázat szerint ezek még nem elég hosszúak és nem elég erősek. A doki megvizsgált, rövidült a méhnyak, de nem tágult a méhszáj jobban, úgyhogy nem vonultunk át a szülőszobára. Azt mondta, mivel öt percre lakom, hazaenged azzal, ha sűrűsödnek, hosszabbodnak és jobban fájnak az összehúzódások, menjek vissza. Két kisgyerek mellett nem szívesen fektet be, csak ha én szeretném.

Természetesen hazajöttem inkább, kaptam két levél magnéziumot azzal, hogy két grammnyit (négy tabletta) szedjek be, ha még mindig görcsölök, elképzelhető, hogy elmulasztja a fájásokat.

18.00.

Jó, lehet, hogy ezek még nem igazi fájások (lám, egy harmadszor szülő nő is tévedhet), de azért fárasztóak, hogy ilyen sűrűn jönnek. Viszont ehettem és ihattam, így a hasam legalább már nem korog.

21.00.

A magnézium megtette hatását, a fájások szinte elmúltak. Úgy látszik, kaptunk még egy kis időt. Már csak elnézően simogatom meg a bordáimat szétrúgó lábacskákat és arra gondolok, talán soha többé nem érzek ilyet.

Blogmustra