Rossz szülő, aki foglalkozásra hordja a gyerekét?

Zanza!


Nem tud nem feltűnni, hogy a Nők Lapjában milyen kampány folyik a különórák, fejlesztő foglalkozások ellen. Nem az első számot olvasom, amelyben szakértőkkel, olvasói levelekkel azt próbálják bizonyítani, hogy a tanfolyamok fölöslegesek, károsak és csak arra jók, hogy az elfoglalt anyuka is úgy érezhesse, tesz valamit a gyerekéért. Kompenzál. Vagy éppen teljesítménykényszere van, amit a gyerekén tölt ki. De vajon a valóságban tényleg azért hordják a gyerekeiket az anyukák különféle foglalkozásokra, hogy a gyerekük kétévesen megtanuljon olvasni?


Természetesen nem állítom, hogy nincsenek olyan szülők, akik lelkiismeretük megnyugtatása miatt íratják be a gyereküket minél több foglalkozásra, viszont azt gondolom, illene megvizsgálni az érem másik oldalát is. Nem mindegyik anya jár azért gyerekével különórára, hogy bizonyítson, mint ahogy a fejlesztő foglalkozásoknak sem az a célja, hogy jó pénzért siettesse a gyerek fejlődését.


A lap egyik olvasója szerint nem kell egy hat hónapos babának olvasni, egy hatévesnek pedig két idegen nyelven beszélni, a legfontosabb a játék. Felmerül bennem a kérdés, hogy vajon miért gondolja azt a kedves olvasó, hogy a fizetős foglalkozásokon zsenit akarnak nevelni a gyerekből? Szerinte játék helyett tölcsérrel próbálják a tudást a gyerek fejébe önteni?


És amíg a cikk elején az a vélemény olvasható, hogy nem kell semmiféle különóra és foglalkozás, az a legjobb, ha anyuci a játszótéren játszik a gyerekével, addig a végén már arra biztatják a szülőket, hogy az óvodában érdeklődjenek, ott helyben milyen lehetőségek vannak a gyerekeik fejlesztésére. Mert a fejlesztő játszóházak csak a pénzt akarják lehúzni a sok tudatlan anyáról.

Blogmustra