SZÜLŐSÉG

Az óvoda bekebelezi a kislányomat

2009. november 2., hétfő 08:31

Állok az üst fölött, kotyvasztom a vasárnapi ebédet, és bosszankodom. Már megint keveset csináltam, nem marad belőle holnapra. Ráadásul gomba is van a szószban, és biztos olyan hét jön, amikor Mici épp azt nem szereti. Aztán valami nagy durranással leesik, és valahogy olyan hideg-zsibbadt lesz a lábam. Mici holnap már nem eszik itthon. Az oviban ebédel.

Én is azok közé a szülők közé tartoztam eddig, akik jobban paráztak az első óvodai naptól, mint maga a gyerek. Lackó már Hollandiában, kétévesen járt bölcsiféleségbe, hetente egy-két alkalommal. Reggel kilencre vittük és délben már hoztuk is el. Emlékszem, az első alkalommal sírással küszködve vittem be, ő pedig alig, hogy beléptünk a csoport ajtaján, seperc alatt tűnt el. Az ámulattól csak lerogytam a hozzám legközelebb eső székre, ahol szinte tátott szájjal ültem végig a beszoktatás – másoknak minimum – egy óráját, majd egy futó puszi után, mert többre nem volt ideje a fiatalembernek, némiképp csalódottan távoztam. Férjem persze csak mulatott, mikor otthonról felhívtam: – Nem értem, mi a bajod! Hát nem erről álmodoztál?

Persze, férfi, mondanám más helyzetben, de igazság szerint én sem értettem magam. És utána sem. Mert nem vagyok egy nyafizós anya, de aznap végigbújtam az internetet, és délben rettegve mentem a gyerekért, ugyanis meg voltam győződve róla, hogy ez a helyzet, így, nem normális. Aztán mikor visszakaptam mindenféle könnyes szem nélküli, hazáig ovis autókról históriázó fiamat, akkor már értettem. Esetünkben nem neki kell a beszoktatós időszakot hiszti nélkül átvészelni, hanem nekem. Nekem van szükségem arra, hogy üljek a csoportszobában és nézzem az egyre távolabb szaladgáló gyerekemet, és nekem van szükségem arra, hogy meggyőzzem magamat, a gyerek ott lesz még pár óra múlva ahol hagytam, ugyanúgy, épségben, egészségben. Aztán persze Lackó szép lassan „beszoktatott” engem az ovis nagyfiúk mamijainak csoportjába, én pedig a mai napig büszkén mesélem Lackó ugrabugrálásait a holland óvodában, a teljesen ismeretlen nyelvi környezetben.

Ezután a sikersztori után, én, a Lackó által elkényeztetett, persze meglehetősen szorongva figyeltem Mici csetlését-botlását augusztusban a beszoktatós héten. Nem tudom, más ovikban ez hogyan zajlik, itt a nyári ügyelet idején, amikor épp a megfelelő csoport óvó nénije az ügyeletes, akkor van lehetősége az újoncoknak délelőtt vagy délután a szülőkkel együtt eltölteni némi időt az oviudvaron, megnézni a csoportszobát, kicsit barátkozni a többi gyerkőccel.

Már aki hajlandó. Mert Mici, az én vagány és nagyszájú lányom, mint valami egérke húzódott a lábaimhoz, és csak hosszas könyörgésre volt hajlandó két méterre, a homokozóig távolodni, hogy ott tessék-lássék lapátoljon valamit, szeme sarkából ki nem eresztve engem. És ilyen kezdetek után azt hiszem még elégedett is lehetek, hogy a beszoktatós hét vége felé házi primadonnám hajlandó volt a végtelenül türelmes óvó nénivel kézen fogva körbejárni az udvart. Ennyi és nem több, a beszélgetést, kérdezgetést már inzultálásnak vette, és egyáltalán, még velem is csak suttogva beszélt.

Hogy ezek után hogy fogom én otthagyni az első nap – mert itt nem szokás a gyerekkel beülni a terembe – , el sem tudom képzelni. Szinte látom magunkat, Palkót, Micit és engem az öltözőben zokogni, éjszakánként béna horrorfilmek peregnek a szemem előtt, például az óvoda kitátja hatalmas száját, és bekebelezi az én gombszemű kislányomat (közben a háttérből gúnyos kacaj hallatszik), vagy éppen zombi-óvónők serege közelít kis kupacban reszkető hármasunk felé begörbített karomszerű ujjakkal meg ilyesmi. És miközben a legvadabb képek kergetőznek a fejemben még este is, egy éjszakányira az óvodás jövőtől, Mici vidáman készülődik, többször megkérdezi, hogy ugye megyünk holnap, mert ő már hároméves ovis nagylány, én pedig biztatom, hiszen ezért a napért toporzékolta végig az elmúlt év minden áldott reggelét. Hát most itt van.

Panzej

Epilógus: Mici másnap büszkén és izgatottan szaladt be az óvodába. Vidáman átöltözött, kaptam két csattanós puszit, majd két sírdogáló csoporttársát szemügyre véve közölte velem, hogy ő bátrabb lesz, és az óvó nénivel kézen fogva bevonult a Delfin csoportba. Miután Lackót átöltöztettem, még belestem hozzá, éppen egy almát színezett két másik kislánnyal. Én meg most ülök itthon, lesem az órát, mikor lesz dél, hogy mehessek érte, miközben egyik szemem sír, a másik meg nevet. Ki érti ezt?

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2009.11.02 10:36:22Meni

    Ja, igen, eszembe jutott: nalunk pl. valoszinuleg azert kakilt be, mert keson szolt, es tul sokan voltak egy csoportban. Eloszor is tul kellett kiabalnia 35 gyereket (ha eppen nem valami foglalkozason jott ra a dolog, bar jellemzoen akkor sincs csend), aztan ki kellett varnia, amig tudnak vele foglalkozni. Na, ez neha most sem jon ossze, de most mar ha erzi, hogy vele nem foglalkozik senki (otthon is elofordul, hogy nem tudom eldobni ami a kezemben van, mondjuk a hugat), akkor elmegy egyedul. Ket evesen erre meg nem volt kepes.

  • 2009.11.02 10:38:14fruzsb

    Rosa!
    Itthon sem szól.pedig itthon nem kell félnie semmitől.Szerencsénk van, mert a dadusok is meg az óvinénik is elég normálisak, segítenek mindenben, csak épp kezdik megunni a 2 havi mindennapos bekakilást.Én megértem, csak sajnálom, hogy egyenlőre nem tudok a pici fiúnak segíteni, semmi nem vált be:-(

  • 2009.11.02 10:40:43sz.sz.sz

    Fruzsb! Tavaly hasonló problémával küzdött a kisfiam az oviban. Sajnos semmit nem tudtunk tenni. Aztán az idénre minden rendben lett. Szerintem egyrészt nem lehet emiatt a már felvett gyereket kitenni az oviból, másrészt az óvónővel kell megbeszélni, hogy figyelmesebb legyen, többször kérje meg a gyereket, hogy menjen el a WC-re. Olyan sokminden zavarja még őket ebben a korban. Pl. a nyitott WC, hogy mások előtt kell elvégezni a dolgukat, vagy "csak" annyi, hogy az óvónő vagy a gondozónő nem jól kezelte a problémát és a kicsi a lelkére vette. Kérj tőlük időt, türelmet. Kitartás!

  • 2009.11.02 10:41:30Meni

    Fruzsb, az emesztesevel semmi gond nincs? Nem lehet, hogy faj neki, ezert tartja vissza? Mint Dodooo lanyanal, csak hat ugye elobb utobb csak gyoz az inger. Nekem nagyon nem hangzik jol, hogy elbujik az asztal ala. Talan egy jo gyerekpszicho tudna valami okosat mondani. Az ovit meg, hat nagyon sajnalom, ha turelmetlenek a dadusok, akkor az csak ront a helyzeten, de mashova vinni se egy leanyalom a gyereknek (sem).

  • 2009.11.02 10:44:01Rosa Rugosa

    Csak azért gondolom, mert az én fiamnak bölcsiben volt hasonló gondja (mentem a gyerekért és láttam, már megint totyorog az udvaron, tudtam, hogy betojt) és utána otthon is gond volt. Viszont gondozó néni egy kretén volt, akinél a csoport 80%-a beszart, mert kissé furcsa elméletei voltak.

    Ha megkédezed a gyereket mit mond?
    Elmeséltetted már vele, milyen amikor kimegy wc-re az oviban? Mi történik akkor? Lehet, az óvónénikkel semmi baj, bár nem mind olyan tökéletes, amikor nem látod, mint amikor beszélgetsz vele. De lehet, a gyereket valami olyan apró értelmetlen dolog zavarja, ami senkinek nem tűnik fel.

  • 2009.11.02 10:45:04fruzsb

    Sz.sz.sz!

    Sajna ki lehet tenni a gyereket, ha nem szobatiszta...ezért aggódom nagyon.ebből az oviból egy ismerősöm gyerekét már kitették, mert nem oldódott meg a dolog.Azt mondják, hogy míg a böli egészségügyi intézmény, addig az ovi már oktatási.És nincs kapacitásuk a bekakilások mindennapos kezelésére.Nem tudom, hogy mi zajlik bent nap közben.de egyébként szeret oda járni nem panaszkodik.Minden nap beszélek a dadusokkal is, még van egy kis türelem, de nem tudom meddig tartanak ők ki.Egyenlőre nekem van még türelmem csak azt nem tudom mi lesz velünk ha a pici bölis lesz, dolgoznom kellene és a nagyot kiteszik az oviból...

  • 2009.11.02 10:47:21drlucifer

    Fruzsb!
    Jönnek vissza a dolgok (bocsi, keveset aludtam, lassú vagyok).
    Nálunk pontosan a kicsi WC meg a szűkítő okozott gondot. Amikor erre rájöttünk, és nem raktuk fel itthon a szűkítőt, szépen eltűnt az ellenállás.
    Meg az is zavarta, hogy sokan vannak körülötte, nem tud nyugiban elbújni.
    Amiket mindenképpen meg kell az óvónőkkel beszélni: nem szabad a gyereknek szóvá tenni, hogy bekakilt, és főleg nem szabad megszidni, megszégyeníteni emiatt. Otthon is próbáljátok nagyon nyugisan kezelni a helyzetet. Ha érzi maga körül a feszkót, még jobban fog stresszelni. (ezeket nem magamtól mondom, ezek voltak az első doglok, amiket a pszichológus mondott).
    Nekünk azt mondta a pszichonéni, hogy valószínűleg magától is rendeződött volna a probléma, de szerintem megkönnyítette a dolgot, hogy jártunk "Andi nénihez játszani" (ezek a fiam szavai).

  • 2009.11.02 10:48:40sztyopa8

    Velünk is ugyanigy volt annak idején, mégis felnőttünk.Utáltuk a perceknek tűnő éjszakák utáni ébredést. Szerintem ez még senkiben sem hagyott mély nyomot.Nekünk is voltak szobatisztasági problémáink. Elmúlnak!

  • 2009.11.02 10:50:03fruzsb

    Rosa!

    Mindig megkérdezem, hogy miért nem szólt, miért nem szereti a wc-t stb.Mindig az a válasz, hogy"hát azért..."nem tudom ezt hol tanulta, mert mi nem mondunk neki ilyet soha.
    Az oviban a pisit egyedül intézi az oviban.Ha kell, kimegy egyedül, letolja a gatyót és állva pisil, még a karimát s egyedül hajtja fel.A kakinál meg semmi...:-( mikor megkérdezem a dadusokat, mindig azt mondják, hogy naponta többször kikísérik a wc-be, ráültetik, ott maradnak vele.És sokszor mikor nem sikerült kakilni, visszamennek a szobába, és 1 perc múlva bekakil...

  • 2009.11.02 10:51:34drlucifer

    Fruzsb!
    Védőnőd mennyire bevonható? Nekem mázlim volt, mert a mi védő néninkhez tartozik az ovi is, így ő is rajta tartotta a szemét a dolgokon.
    Meg esetleg beszéld meg az ovivezetővel. Nálunk pont ő volt a türelmesebb, toleránsabb, ha elmondod neki, mi a helyzet, csak nem teszik ki a gyerekedet.
    Egyébként meg ha kiteszik: kérd írásban, részletes indoklással. lehet, hogy már itt leállnak. Ha nem, papírral a kezedben irány a jegyző!

  • 2009.11.02 10:54:58Rosa Rugosa

    Nálunk az adta meg a felmentést, amikor férjem beszélt a bölcsisnénivel aki elmondta, nem lesz rendes gyerek abból, aki ebéd alatt akar kakálni menni (ezért ebéd alatt inkább hagyta bekakálni a gyerekeket). Akkor szülők összefogva panaszt tettünk ellene, mert tényleg minden gyerekszekrény ott bűzölgött. Nem lett hatása, megfenyítették kicsit, de maradt.

    Akkor férjem magához szólította a 2 és fél évest és azt mondta:
    Ha nem enged ki ez a barom, ne szomorkodj, szarj be nyugodtan.
    (Mert már sírt amikor észre vett, mikor mentem érte, azt hitte én is mérges leszek.)
    Böcsisnéninek pedig szóltunk, hogy ha meghalljuk, hogy nem engedi ki ebédkor a gyereket, akkor nem hagyjuk szó nélkül. Valamennyit használt.

    Mondjuk érdekes óvoda az -nem tudom mekkora- ahol már nem ez az első, hogy ilyenért ki akarnak tenni gyereket...

  • 2009.11.02 10:55:10fruzsb

    drlucifer!
    Képzeld, már azt is megtették az oviban, hogy felhívták a bölit, valóban szobatiszta volt-e a gyerek, ahogy állítottam.Mondták,hogy igen, és ennek ellenére mondták, hogy ennek a közeljövőben meg kell oldódnia, mert nincs erre kapacitásuk.
    A védőnő nem nagyon vonható be, mert ugye elmúlt 3 éves.A gyerekdoki meg csak mosolyok, hogy majd elmúlik, az érettségin tuti nem fog bekakilni...Ami persze neki vicces, nekem nem annyira.

  • 2009.11.02 10:55:19drlucifer

    Fruzsb!
    Szerintem pont ez a baj, hogy "erőltetik", kísérgetik. próbálják meg kicsit békén hagyni. Ha nem zargatják vele, talán megnyugszik.

  • 2009.11.02 10:56:41Rosa Rugosa

    fruzsb

    Lehet, hogy nem kéne mellette állni.
    Nálunk pl. nincs ilyen. A gyerek kimegy, aztán kiabál, ha kész van.
    Lehet jobb szeretné egyedül.

  • 2009.11.02 10:57:16fruzsb

    Rosa!

    Ezt ki fogom próbálni!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

  • 2009.11.02 10:58:33drlucifer

    Fruzsb!
    Szerintem a védőnő megér egy próbát. Nem csak 3 éves korig követik a gyerekeket.
    Én bevallom óvoda váltáson is gondolkodtam, de aztán szerencsére rendeződött. De idő kell hozzá és sok türelem. Az óvoda részéről is, ezt valahogy meg kell érteniük.

  • 2009.11.02 11:01:28sztyopa8

    fruzsb, nálunk is csak igy működik.

  • 2009.11.02 11:09:28Rosa Rugosa

    Az a furcsa, hogy ha a bölcsiben már nem volt gond, akkor itt az ovi lehet a ludas.
    Nem szabad nagyon komolyan venni, meg túl sokat beszélni róla ("De hát miért van ez, kicsim..", stb. mert lehet, hogy csak volt egy rosszabb hete, aztán kezd most már rajta lenni a bélyeg, hogy ő a bekakilós.
    Meg nem tudhatod, az oviban mit mondanak, elég az óvónők között egy negatívabb párbeszéd róla, amit ő hall és ha kicsit érzékenyebb, az még jobban frusztrálja.

    Nálunk ez "tojj be ha muszáj" tényleg egy lelki felszabadulást adott a gyereknek. Meg kicsit elvicceltük vele a témát, nevettünk az egészen, apa is mondta, látod fiam, nekem is sikerült! Már én is pelenka nélkül járok dolgozni!:)
    Szóval le kell venni a válláról a terhet.
    Az óvónénikkel meg beszélni. Arra nincs valakinek kapacitása, hogy a kakás cuccot bevágja egy zacskóba és du. átadja anyukának?
    Akkor is átöltöztetik a gyerekeket, ha fogmosásnál csurom vizesek lesznek, márpedig ez mindennapos.

  • 2009.11.02 11:47:26zsemlemorzsa1

    fruzsb, szerintem sem a megoldás fele vezető út az, ha állandóan kérdezgetik meg kísérgetik a mosdóba, mert így erőltetés a dolog. Ez csak kínosabb a gyerek számára. Érdemes megpróbálni egyszerűen hagyni, kérdezgetés, kísérgetés nélkül, hátha egyszer kimegy a mosdóba emiatt is, egyedül.
    Egyébként ez a probléma nem szobatisztaság kérdése, úgyhogy hiába hivatkoznak erre az óvónők. Ez sokkal inkább egy lelki okokon alapuló gond. Nehogy már ki akarják tenni emiatt!

  • 2009.11.02 11:48:35zsemlemorzsa1

    Ja és a cikk nagyon tetszett :) Sok sikert Micinek az oviban!

  • 2009.11.02 12:08:55Bambano

    A kölök a szülő viselkedése alapján dönti el, hogy mit csinál. Ha te parázol, ideges lesz, mert azt hiszi, olyan rossz helyre kerül, ahol te félteni fogod.

    Úgyhogy ne parázz, vigyorogva lerakod a kölköt és spuri.

  • 2009.11.02 12:17:37nagyleany

    az en lanyom nem volt bolcsis. 3 evesen ment oviba....es teljesen normalisan elmondtam neki......ez a te jobod........az oviba jarni, az en jobom , pedig munkaba jarni. nem ereztem ugy hogy elvettek volna tolem, vagy hogy rossz lesz ott neki. lassan 8 lesz, es azzal sincs gondom, ha hetvegen elmegy valamelyik suli tarsahoz aludni. Nalunk eppen mivel szunet van 3 baratja alszik nalunk. ...az elszakadasnak is van egy folyamata.....es ezzel egyutt kell elni...

  • 2009.11.02 12:20:20anyabanya44

    Van a csoportomban egy kislány, aki egész nap nagyon jól érzi magát. Játszik, barátkozik, nincs vele gond. De délután, ha meglátja anyát, földhöz veri magát, és ordít torka szakadtából. Eleinte persze anya is könnyekben tört ki. Aztán megbeszéltük, hogy maradjon egy kicsit reggelente, de a gyerek ne lássa őt. Azóta elhiszi, hogy mindez neki szól. Már nem csinál ügyet a dologból. Múlt héten már nem volt ordítás és földhöz verés.

  • 2009.11.02 12:23:34Meni

    2009.11.02 12:08:55Bambano

    ha ez igy van (lenne), akkor miert van az, hogy egyik reggel tok jol veszi az akadalyt, mondjuk egyedul akar bemenni a kapun, a masik napon meg hisztirohamot kap? oke, en csak egy osztonvezerelt no vagyok, de ennyire azert nem vagyok valtozekony hangulatban, meg reggel sem....

  • 2009.11.02 12:25:14Rosa Rugosa

    nagyleany

    Teljesen igazad van.
    Én is ezt mondom: Ez a te munkahelyed.

    Ja, meg anno az enyémet is megmutattam neki, tudja hol vagyok, mit csinálok, főnöknek is bemutattam.
    Nem a semmibe tűntem el előlük.
    A sírás meg csak anyunak szól, amint eltűnsz, vége. Ha meg sajnálni kezded, együtt szomorkodtok, kezd rosszat sejteni, -Lehet tényleg szar itt nekem?

  • 2009.11.02 12:29:06Meni

    RR, a kerdes neked is szol> ha egyik nap csinalja, utana ket napig nem, aztan megint, akkor az a hiszti vajon kinek szol? Olvasd el amit irtam, en ugyan nem tutujgatom ha reggel sir, de ez a "vigyorogva lepakolom es balra el" nem mindig valik be. Munka-hasonlat megvolt, munkahelyemen es a ferjem munkahelyen volt, pontosan tudja miert megy oviba o, es miert megy bolcsibe a huga. Nem hulye a gyerek, csak problemas. Mas otlet?

  • 2009.11.02 12:39:41nagyleany

    KITARTAS Meni...lehet csak tesztel hol vannak a hatarok, meddig mehet el...ha rosszabb napja van , biztasd, hogy figyi tegnap is bementel hiszti nelkul.Ha a szulo magabiztosan lep fel, akkor a gyerek se bizonytalanodik el...

  • 2009.11.02 12:42:22Rosa Rugosa

    Meni

    Ha ez ennyi ideje tart, akkor nem lehet, hogy mégsem szereti azt az ovit?
    A gyerek akkor is jól viseli magát, ha beteg, nem nyavalyog úgy mint egy felnőtt.
    Persze, hogy mondja, hogy bemegy, -mert ő is érzi, hogy már ez lenne a normális- de ha tényleg szívesen járna oda, akkor ez nem nyúlna ilyen hosszúra.

    "minden heten megy a cirkusz, hogy akar menni, de nem akar ottmaradni egyedul."

    Szerintem mond azt neki, ha egyedül nem akar, ne menjen. Mert oda csak úgy lehet.
    Akkor kiderül, csak azért tetszik-e neki, mert neked tetszik a hely, vagy tényleg ő is szeretné.
    De ha csak egyszer is maradsz, szerintem többet árt, mint használ.

  • 2009.11.02 12:45:50Meni

    Nagyleany, nem akarok olyannak tunni, akinek adjak a jotanacsokat, es o csak ellenkezik, de ketlem, hogy hatarkeresesrol van szo, amikor a szulo kovetkezetesen viselkedik + 2,5 eve kozossegbe jar a gyerek. Hiaba hisztizik, oviba menni muszaj, tobb puszit-babusgatast nem kap, ott nem maradok vele egy fel percet sem. Es megkockaztatom, hogy van annyira ertelmes, hogy ezt o is pontosan tudja.

    A jobb erthetoseg kedveert: a boltban soha nem kapott edesseget, hiaba probalkozott. Most, harom es fel evesen, ezzel pontosan tisztaban van, sot, a hugat mar o tanitgatja, hogy nincs ertelme hisztizni. Szerintem ha ezt felfogta, akkor siman atment neki az ovis hiszti is.

    Gondoltam arra, hogy esetleg attol fugg, hogy mennyi gyerek van mar bent, nem szeret elso/utolso lenni. Vagy hogy az ovonovel van a baj, amikor helyettes van, akkor jon elo a hiszti. De minden negativ.

    Turelem. Igen. Ez van most. Csak gondoltam hatha valaki feltalalta a spanyolviaszt...

  • 2009.11.02 12:51:48Rosa Rugosa

    1 évesen közösségbe járt rendszeresen?

  • 2009.11.02 13:00:27Meni

    Igen. Itt 14 het a szulesi szabi, a tobbseg max 6 honaposan kerul kozossegbe, en kihuz(hat)tam egy evig. Mielott bologatni kezdesz magadban, hogy aha, ez az, elotte szolok, hogy itt az egesz orszag ebben el, evtizedek ota, megis keves gyereknek van gondja a kozosseggel. Lanyom csak 6 honapos volt, amikor elkezdett bolcsibe jarni, es o pl. tok jol van.

    Ja, es a fiamnal az elso egy ev kevesbe volt problemas, tavaly kezdodtek a bajok. Aposom szerint addigra lett eleg nagy hozza, hogy felfogja, hogy neki most ott kell maradni. Lehet hogy van ebben valami, de talan mostanra ahhoz is eleg okos, hogy megertse, hogy minden delutan erte megyek. Sot, ot hozom el elobb, a hugat kesobb, mert tudom, hogy a szemelyisegukbol adodoan a lanyomnak tok mindegy, a fiam viszont a lelkere venne, hogy miert nem o az elso. Igyekszem, na... :)

  • 2009.11.02 13:03:39zuzmó

    Az én középső lányom csinálta az állandó hisztit reggelente...2 évesen bölcsibe kezdett járni, elég nehezen szokott be, aztán az ottmaradás reggelente mindig elég nyűgös volt. Rövid, határozott búcsú, és mégis...Az egyik dajka azt mondta, vannak ilyen gyerekek, akik ennyire kötődnek a szülőhöz, hogy nehéz minden elválás. Értik ők a melót az eszükkel, de a lelkükkel mégis nehéz feldolgozni. Aztán jött az ovi, hajszálnyit jobb lett a helyzet, nem minden reggel ment a hiszti. Pedig tök aranyos ovi volt, az ovó nénik is rendesek voltak, mégis...:(. Szóval végigküzdöttük az óvodát is, megoldást igazából talán az iskola, ott is a 2. osztály hozott. Akkor már talán (8 évesen) jobban tudta kezelni ezt a helyzetet. Bár ott is volt visszaesés, amikor 3 hétig külföldön voltam, na akkor ment a pityergés (de ez már nem hiszti volt!) minden reggel. Ma már 12 éves, de még most is nagyon érzékeny, lelkizős fajta, és hát anyás is na :)Szóval nincs spanyolviasz, csak az idő :))))

  • 2009.11.02 13:09:02Meni

    Zuzmo, hat erre mondtam, hogy ez van, ezt dobta a gep. Csak nehez, rohadt nehez, hogy soha nem tudom, hogy sima, mosolygos, vidam reggelunk lesz, vagy hisztis, nyugos, veszekedos (elkesos). Kicsit osszetorok en is minden reggel, amikor ugy kell lefejteni a kis ujjacskakat a ruhamrol...ez van :(

  • 2009.11.02 13:14:01Rosa Rugosa

    Meni

    Nem azért kérdeztem, hogy bólogathassak.
    Az én lányom is 16 hónaposan bölcsibe ment, fiam meg 2 és fél volt.
    A fiú volt kikészülve, mindig beteg lett -olyan elfogadó kis gyerek, mindent megértett és nem ment a sírás, de az sem jó- már ott tartottunk, hogy orrmandula műtét, meg gyógyszerek, amikor az egyik gyerekorvos azt mondta, ennek a gyereknek nem szabadna egész nap bölcsibe lenni.
    Hazahoztam ebéd után őket -persze kb. 2-re értem csak oda (addig ott kókadoztak hullafáradtan a kispadon) és eltűntek az asztmás rohamok, meg a mindenféle nyavalyák egyik hétről a másikra.

    Valószínűleg nálad az idő lesz, ami majd megoldja. Ezzel egyetértek.

  • 2009.11.02 13:15:49zuzmó

    Meni, teljesen átérzem, mert velünk ugyanígy volt. Nagyon sz@r volt ilyen reggeleken dolgozni menni, egyfolytában a gyereken járt az agyam, és utáltam magam, hogy úgy hagytam ott. Ja, és miután kijöttem a bölcsiből/oviból, olykor még én is elsírtam magam. És csak remélni tudom, hogy a legkisebbem nem ilyen lesz...

  • 2009.11.02 13:26:26Meni

    RR, nalunk ez nem mukodne. Eleve reszmunkaidoben vagyok, egy masik varosba jarok dolgozni, meg kocsival is 30-40 perc. Ha kettore megyek erte, akkor nincs ertelme bemennem. De amugy nem is hozhatom el akkor, vagy elhozom egykor vagy negykor. Es amikor mar ott van, akkor jol erzi magat, sokszor keri, hogy maradjunk meg, mert be akarja fejezni a jatekot, mesehallgatast.

    Zuzmo, sose gondolkoztatok el azon, hogy mashol jobb lenne? Hogy kene keresni egy igazan kisletszamu ovit, ahol talan meg tobb figyelem jutna ra? Nekem ez a legnagyobb param, hogy emiatt a szemelyisegbol fakado izek miatt nem veszem eszre idoben, hogy valtani kene. Vagy nem. Olyan hatarozatlan vagyok. Vagy megsem? :)

  • 2009.11.02 13:42:20zuzmó

    Meni: én már a bölcsi alatt elkezdtem keresgélni egy igazán gyerekközpontú óvodát és benne egy kedves, türelmes ovó nénit. Úgy érzem, a lehetőségekhez képest a legjobbat sikerült kiválasztani. Az óvó néni igazán nagyon aranyos volt, többször ottmaradtam reggel pár percre, úgy hogy a gyerek ne lásson, és belestem a csoportba, általában két gyerek ült az óvó néni ölében, amíg mesélt: az enyém és egy másik (ezek változtak, az enyém állandó reggeli ölbenülős volt :)) ) A nagylányomnál volt szintén reggeli sírás pár hétig (ő egy másik oviba járt), na ott pl. egyértelműen az óvodával volt gond, akkor a váltás meghozta az eredményt.Ott a végén még az óvónővel is volt egy hangos szóváltás, azóta elkönyvelődtem "problémás szülő"-nek :). Az biztos, hogy marha nehéz dönteni:mikor mivel teszek jót - menni vagy maradni?!

  • 2009.11.02 13:43:45Rosa Rugosa

    Meni

    Ha ez így van, akkor bizony nincs ott akkora gond. Próbáld lazábban venni te a dolgokat. Egyszer sír, egyszer nem. Ennyi. Örülj annak, amikor nem sír, ne azon stresszeld magad, hogy már megint sír.

  • 2009.11.02 14:44:06Dortje

    Panzej!

    És minden simán ment a beiratásnál? Az, hogy te otthon vagy Palkóval az nem volt gond? mi hasonló helyzetben leszünk egy év múlva, és félek, hogy a kistesó miatt nem veszik fel, hiszen "úgyis otthon van az anyuka". Pedig -bár a szívem nekem is vérezni fog - de tudom, hogy kell neki a többi kis lurkó társasága. Már most kellene.

  • 2009.11.02 14:46:26negatívka

    Szia Meni!
    Az én lányommal ugyanez a helyzet, első gyerek, 20 hónaposan kezdte a bölcsit, délelőtt járt, de nagyon nehezen ment a beszokás, és nagyon sokat is volt beteg. Visszanézve úgy mondanám, hogy ő tulajdonképpen be se szokott, csak néha sírás nélkül ment be. Nagyon sokat tipródtam, egyrészt a betegségek miatt, meg lecserélődött a gondozónője, és az új néni nem volt nekünk szimpatikus, meg 2 éves korában született meg a tesója. És lehet, hogy mi ezt akkor elrontottuk, és ki kellett volna venni, de úgy gondoltuk, hogy azzal kárbaveszne az addigi erőfeszítés, és az eredmény megvárása nélkül az egész szoktatás csak kínzás lenne. Na mindegy, a lényeg az, hogy az ovit nagyon körültekintően választottuk, jó az óvoda, jó a csoport, jók az óvónők, és reggel, ha viszem, már nem vívódok, hogy jó helyen van-e a gyerek, mert tudom, hogy az elérhető lehetőségek közül tényleg ez a legjobb. És a lányomnak mit sem számít az én lelki nyugalmam, mert ugyanazt csinálja, mint a te fiad. Teljesen kiszámíthatatlan, nem függ semmitől, hogy bemegy-e simán vagy műsor van. Ugyanaz a helyzet a népitáncon, kicsi kora óta jár, akkor még könnyebben részt vett benne, mint mostanában. Ő is nagyon érzékeny lélek, mindent a szívére vesz.

  • 2009.11.02 15:17:11Ladyy

    sziasztok! most az oviról jut eszembe... hallottam vmi reklámban, hogy lehet a kislányom ovijának pénzt nyerni.... Nem tudja valaki, hogy ez melyik? köszi előre is!

  • 2009.11.02 16:39:59nyúlmama

    Meni, írok neked az OFF-ban a múltkori témával kapcsolatban

  • 2009.11.02 20:29:12Panzej

    Szia Dortje!
    Nálunk a Lackónak volt nehéz bekerülnie az oviba, a Micit már tárt karokkal fogadták, senki nem szólt egy szót sem, hogy én otthon vagyok a Palkóval. Sőt, mindenki nagyon támogatta, hogy kerüljön Mici közösségbe. Egyébként szeretik felvenni a testvéreket, ismerték is már Micit, eleget rosszalkodott ott mikor Lackóért mentünk. Szóval nem volt gond.

  • 2009.11.02 20:33:01Panzej

    a Mici, a Lackó, a Palkó.. jááj..bocsi..

  • 2009.11.02 20:36:17Dortje

    Panzej!
    Rosszul fogalmaztam...mert nem teljesen ugyanaz a helyzet nálunk, mert csak ketten vannak a gyerekek. Úgy lesz nálunk, hogy a "nagyfiú" megy oviba, a kicsivel meg otthon leszek. Tehát nincs nekünk egy jófej harmadikunk, aki bevezeti a "nagyfiút"... :) Így is van esély?!
    Azt hiszem teljesen belehülyülök ebbe az ovi-parába, mire eljutunk a beiratásig.

  • 2009.11.02 20:48:07Panzej

    Oda kell menni, meg kell kérdezni. Minél hamarabb. És igen, az elsőt nehezebb benyomni, nekünk konkrétan ismerős kellett (mondjuk az is igaz, hogy nyáron akartam intézni, mikor tavasszal van a beíratkozás). Ha van több ovi is a környéketeken, akkor több az esély, de én a helyedben már most elnéznék a kívánt óvodába, kicsit ismerkedni kérdezősködni. És hát ja, nem árt valakit felhajtani aki esetleg lódíthat az ügyön. Nem feltétlenül az oviból, lehet mondjuk az önkormányzattól is.
    Én nagyon kibuktam volna, ha azzal érvelnek, h én otthon vagyok, minek adom a gyereket oviba. Lackó nagyon szerette a társaságot, és már egy éve ugye oviba járt Hollandiában, nem akartam, hogy "kiessen a gyakorlatból". De amúgy is, kinek mi köze hozzá? Ez olyan felháborító.

  • 2009.11.02 22:42:41Hannahmama

    18-hónapos a lányom, és két hónapja figyelem mennyire szüksége lenne társaságra. Ezelötti héten elmentünk az oviba ahol van tipegő csoport és beirattuk. Ma reggel hányingerrel keltem, mire felöltöztettem a gyereket egyre kisebb lett a gyomrom, arról nem is beszélve hogy az öt perces oviba vezető úton majdnem elhánytam magam az idegtől. Közvetlen a gyerekem, az eső idegennek megfogja a kezét ha arra kéri és elmegy vele. Bevittem a csoportba, ott volta vele egy órát, aztán eljöttem. Ugyan annyi ideig sírt utánam mintha itthon hagytam volna az apukájával... fél percig. Mire felvettem a kabátom és a cipőm kimentem, bekukucskáltam az ablakon az én kislányom már játszott mintha mi sem történt volna. Egy óra múlva visszamentem érte, lent voltak a tornateremben és játszottak. 10-percen keresztül észre sem vett a babám, annyira játszott, hogy körül sem nézett. Örülök, azt hiszem... bár nekem nagyon nehéz ez az idő, és igen!!!!!!! Nekem kell a beszoktatási idő idő mig feldolgozom hogy a lányomnak én már nagyon kevés vagyok akármit is próbálok csinálni. 18-hónapos olyan kicsi még NEKEM! Holnap megyünk megint, akkor bent is hagyom 11:30-ig. Szeretném ha hiányoznék neki, de közben tudom hogy nem fogok. Mikor nagyija fél év után kijött vigyázni rá egész napra ugy elvolt vele minden gond nélkül mintha ezer éve ismerné. Szerencsém van vele, mindenki ezt mondja, de az anyai lélek nem biztos hogy ezt igy is fogja fel.

  • 2009.11.03 22:13:33terusnéni

    Az én lányom 10 éves, de már most be vagyok szarva az elszakadás miatt! Azt sem bírom, ha a rokonok elviszik 1-2 napra nyaralni. Olyankor csak járkálok itthon mint a hülye gyerek, nemhogy kihasználnám az időt olyan dolgokra, amit mellette nehézkesebb. Nehéz ügy ez!

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta