SZÜLŐSÉG

Óriásbébi a szülőcsatornában

2009. október 11., vasárnap 10:56

Judit harmadik gyermekénél veseproblémákat diagnosztizáltak már az anyaméhben, ezért előre megbeszélt időben, indított szüléssel hozta világra kisfiát.

milos

Az aktuális influenzajárvány miatt kérdéses volt, hogy bemehet-e a férje is a szülésre, de végül ott állhatott mellette, amikor a hatalmas fejű gyermeke megszületett. Te is szeretnéd megosztani szüléstörténeted? Küldd el nekünk erre a címre!

Harmadik gyermekünk tél végén, az influenzajárvány közepén, hatalmas hóesésben látta meg a napvilágot. A legszebb várandósságot éltem meg vele a három közül, bár rengeteget aggódtunk érte. A 16. héten egy babamozizás alkalmával derült ki, hogy valami nagy gond van a veséivel. Három hétig nem tudtuk, hogy egyáltalán életképes-e a várva várt gyermek, aki már mozgott, neve volt, és helye a családban. Hajdú Krisztina doktornő kísért végig minket az úton, ami ultrahangtól ultrahangig terjedő szakaszokban haladt.

Nem volt titok, hogy mikor jön el a nagy nap, hiszen Milos veseproblémái miatt indított szülés lett megbeszélve. Az influenzajárvány miatt apás szülést sem engedtek a kórházban, így még egy héttel későbbre is kaptunk időpontot, mint eredetileg. Az utolsó pillanatig bizonytalan volt, hogy a férjem bejöhet-e velem. Próbáltam a kisfiam lelkére beszélni, hogy induljon el magától, de nem hallgatott rám, az utolsó pillanatig szeretett volna a kuckójában tartózkodni. Hóesésben úgyis mindig aludni szokott, minek bajlódjon a születéssel, ha durmolni is lehet a jó meleg kuckóban. Előző nap szép szabályos fájásaim voltak, reménykedtem, hogy talán mégis lesz valami, de éjszakára elmúltak.

Reggel izgatottan indultunk a kórházba, kicsit el is késtünk. Én nagyon féltem, szinte mindentől, ami aznap rám várt. Kaptunk egy szép szülőszobát, rám kötötték a ctg-t, és vadásztam a szívhangot, mert Milos mindig elbújt előle. Nyolckor a doki megnézett, bő kétujjnyi (mégiscsak volt hatása az előző napi fájogatásnak), burok áll, fej nagyon fent. Feküdnöm kell, nehogy a burokrepesztés után előreessen a köldökzsinór (aztán szülés végéig úgy is maradtam hanyatt fekve, ez elég pocsék is volt, viszont lemaradt a beöntés és borotválás is, amit azért kicsit bánok). Nyolckor megtörtént a burokrepesztés. Volt néhány rendszertelen fájásom, de a helyzet odalent változatlan volt, így megkaptam az oxitocint. A szülésznő hosszasan babrált a gyógyszeradagoló géppel, Lacival együtt próbáltak rájönni, miért küld mindig hibaüzenetet.

Közben én már éreztem az oxitocin hatását, erősödtek, hosszabbodtak a fájások. Felidéztem a légzéstechnikáról tanultakat, és megpróbáltam alkalmazni. Próbáltam befelé figyelni, elengedni a rettegésemet és megélni a fájásokat a maguk teljes valójában. A légzéstechnika és ez valóban segített, mindig csak az adott fájásra, vagy szünetre koncentrálva egészen elviselhető volt a fájdalom. A néha rám törő rosszullétekre gyümölcslét ittam, az sokat segített. A férjem végig ott sertepertélt körülöttem, mindig kitalálta, hogy mire van szükségem, nézte a fájásokat a ctg papíron.

Amikor sűrű hárompercesek voltak már, újra megvizsgált a szülésznő, szinte semmit sem tágultam. Pár szóval lelket öntött belém. A baba nagyon fent van, nem tudja a feje feszíteni a kijáratot, ezért az erő arra megy el, hogy Milost lejjebb lökdösse. Mennyivel jobb volt ezt hallani, mint hogy egy óra alatt semmi sem történt, hiába fáj piszkosul. Gyorsan meg is ragadtam az alkalmat, és kértem EDÁ-t. Nagyjából húsz perc múlva meg is jött az anesztes team, egy öreg doki bácsi vezényletével nekifogtak. Ott és akkor azt sem tudtam, mitől rettegek jobban. A fájásoktól, vagy az EDA beadásától. Az EDA igenis fájt, én csak nyüszítettem, mert közben jöttek a fájások is, és szorongattam Laci kezét. Az egyetlen biztos pont volt a világban. Arra gondoltam, hogy ebbe én most bele is halnék, ha nem jöhetett volna be velem.

Végül meglett az EDA is, mindenki biztatott és nagyon kedves volt, míg várták hogy hasson valamiről sztorizgattak, de már akkor sem figyeltem, most sem tudom, nem is érdekelt, de nem is zavart. Kezdtek enyhülni a fájások, én szóban és gondolatban szentté avattam az EDA kitalálóját és az anesztes doki bácsit, de még a szülésznőt is, aki elintézte nekem, és bár kicsit félrecsúszott (a méhem tetejét és alját éreztem, és a bal lábam teljesen elzsibbadt). Közben sutyiban felcsavarták az oxitocint is.

Volt úgy háromnegyed óra pihenőm, amikor a fájások bár gyakrabban jöttek és erősebbek voltak, de én sokkal enyhébbnek éreztem őket, eufórikus hangulatba kerültem, nevetgéltem. Mindeközben őrületes tempóban tágultam, köszönhetően az EDÁ-nak. Aztán egy idő után kezdett elmúlni az EDA hatása, egyre brutálisabbak lettek megint a fájások, de még mindig volt egy kis pereme a méhszájnak, ekkor megkaptam a második adagot is. A lábam újra teljesen elzsibbadt (Laci húzta fel vizsgálatoknál), de szinte azonnal tolófájásokat kezdtem érezni.

A szülésznő szerint nyomhattam volna, a dokim erősködött, hogy még nem. Kicsit összevitatkoztak a lábaim között, miközben én sírtam a kimerültségtől és az elszuszogott tolófájásoktól. Az EDA hatását most már cseppet sem éreztem. A dokim közben kétszer elsündörgött, a szülésznő pedig hívta a csecsemősöket, hogy itt baba lesz hamarosan. Elhúztak egy kis ablakot, amin túl a csecsemő ellátó szoba volt. A szülésznőm végre előkerítette sokadjára is a dokimat. Végre nyomhattam, elérkezett az én időm, a szülésben ezt szeretem a legjobban.

A szülésznő biztatott, segített, a dokim csak ténfergett. Én csak nyomtam, nyomtam, nyomtam, vagy fél órán keresztül, de Milos mindig visszacsúszott. Nem ezt szoktam meg, én három fájásra mindig kitolom a babáimat. Egyre feszültebb lett a hangulat, két fájás között aggódva néztünk egymásra Lacival, egyikünk sem merte megkérdezni, mi lehet az oka, hogy nem jön ki ez a gyerek.

Végül a szülésznőm rápirított a dokimra, hogy most már aztán segítsen a dolgon, ő meg nagy duzzogva elkezdett valami sámlit keresgélni. Ha fel tudok kelni, tuti megrugdosom, de ehelyett csak nagyon csúnyákat gondoltam az összes felmenője felől. Végül csak odaállt, és a következő fájásnál mindent beleadtam, ő meg könyökkel és alkarral rásegített. Nagyon jól esett, ez volt az a plusz erő, ami eddig hiányzott, éreztem, hogy átbukik a kis fej ott, ahol eddig nem sikerült neki. Elöntöttek a könnyek a megkönnyebbüléstől, és szinte azonnal éreztem is a szétfeszítő fájdalmat, ahogy Milos feje befeszült a kijáratba.

A szülésznő gyakorlott mozdulatokkal tágította neki az utat, diktálta a légzést, biztatott. Szóltak, hogy nyissam ki a szemem, nézzem meg a kisfiam. Hatalmas csatakos sötét hajú kis fej nyomakodott milliméterről milliméterre kifelé. A szétszakító fájdalomtól és a megkönnyebbüléstől folytak a könnyeim. Lassan kibukkant a kis feje, a szülésznő gyakorlott mozdulatokkal segítette ki a vállait, mire a kis jövevény erőteljes hangon felsírt, noha félig még bennem volt. Felnevettem, mert a bátyja is pont így jött a világra, ordított még a megszületése előtt. Végül kicsusszant az egész gyerek, egyből rám tették, én sírtam és nevettem, és csókolgattam a forró, maszatos kis fejet.

Lacira néztem, aki az átéltek hatására szintén magán kívül volt, valami kedveset mondogatott nekem, de én szinte nem is hallottam, egy másik világban voltam a rajtam szuszogó kis élettel. Neki pedig nevetve szóltak, hogy no hát apuka, vegye elő a fényképezőgépet...

Néhány perc múlva kezdett visszaszüremleni a külvilág a tudatomba, hálás voltam a szülésznőmnek, hogy nem kapták le rólam szinte azonnal a babát. Közben elkészültek a köldökcsatokkal, apa elvághatta a köldökzsinórt. Egy pillanatra felemelték nekem Milost, hogy teljes újszülött szépségében gyönyörködhessek. Az a kép talán örökre belém égett, ahogy nagyon morcos fejjel, behúzott végtagokkal, nagyon csatakosan, de mégis tökéletesen formásan méltatlankodik a szülésznő kezében. Milost átadták a kis ablakon, apa is elloholt utána. Rám még várt egy kis feketeleves. A szülésznőm kedvesen biztatott, néha megnézte, levált-e a méhlepény.

Közben hallottam a nagy álmélkodást a szomszéd szobából, Milos hatalmas baba, 3910 gramm, és a fejkörfogata óriási, 37,5 cm. A hírre, hogy mekkora fejű babát milyen kis nő szült, odatódultak a szülésznők és csecsemősök. Ámuldoztak és gratuláltak, mint valami szomszédasszonyok egy kis faluban. Már hozták vissza Milost, mikor megszületett a méhlepény. Akkor könnyebbültem meg igazán végre először. A szülésznő szerint az is nagyon nagy volt, és volt egy kis melléklepény is, meg is mutatta nekem. Hosszadalmasan és nagyon alaposan átvizsgáltak kívül-belül, hogy minden rendben van-e, de rendben volt, rajtam egy horzsolás nem esett, hála a profi gátvédelemnek. Közben Laci ott ült mellettem, kezében a pólyába csavart Milossal, és mindenről megfeledkezve csak nézte, becézte, nevetgélt a kis grimaszain. Ez a látvány azóta is sokszor eszembe jut, és mindig megmelegszik tőle a szívem.

Mikor végre végeztek velem hármasban maradtunk, megkaptam Milost is. Laci segített mellre rakni, mert én minduntalan beleakadtam a belőlem lógó zsinórokba. Ez az erős kislegény szinte azonnal rácuppant, és erőteljesen szopni kezdett. Hosszasan szopizott, majd elszenderült. Kicsit megpihentem én is, Laci pedig értesítette az értünk izgulókat az örömhírrel. Nagyon hálás vagyok neki, hogy ott volt velem, hiszem azt, hogy ezt a szülést együtt csináltuk végig. Piszok mázlista is vagyok, mert hiába nem volt szabad szülésznő választás, én mégis kifogtam Fazekasné Zsuzsát, akiről ódákat zengenek a neten, és nem ok nélkül. Nagyon hálás vagyok neki a profizmusáért, az empátiájáért, a kedvességéért. Milos azóta elmúlt féléves, 8,5 kilós „kis csöppség”, nyugodt, jó kedélyű, jól evő, jól alvó babává cseperedett. Rendszeresen járunk a vesegondozóba, de mivel csodagyerek, magától gyógyul, és úgy néz ki, megússzuk a műtétet is.

Judit

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2009.10.11 21:07:17blue angel

    presh e vagy? :)

  • 2009.10.11 21:08:36podesz

    Ilyen is van. Van, akinek ez a jó, nyilván megvan az oka.

  • 2009.10.11 21:09:11blue angel

    vegigolvastam, most mar biztos :)

  • 2009.10.11 21:13:11cs.andi

    Én gratulálok!!Aki megszül egy"ekkora"kinek kicsi vagy nagy gyereket..le a kalappal..
    Az én fiam 4200g,62 cm,és 39 cm fejkörfogattal normál úton 6 óra alatt született meg..és nem volt egyszerű feladat az alap 55-56kg-omhoz képest.Volt is mit foltozni rajtam utánna!

  • 2009.10.11 21:16:32ági anyu

    2009.10.11 20:17:25podesz
    Ne bánkódj! Biztos oka volt, hogy nem engedték meg másodikra a császárt.

  • 2009.10.11 21:17:13ági anyu

    Hülye vagyok ... a hüvelyi szülésre gondoltam - márminthogy azt nem engedték

  • 2009.10.11 21:18:47podesz

    Én is túlvagyok egypár dolgon, olyan műtéten is, amit máskor altatásban csinálnak, a fájdalom nem riasztott el, az volt így is, a kiszolgáltatottság sem annyira, abban is volt már részem. Szerintem az így sem jobb semmivel.

  • 2009.10.11 21:21:53podesz

    Már nem bánkódok annyira, köszi. Csak okolom magamat, hogy miért hagytam, Ez elég hülyeség, de persze nem tudatos. Szeretném, hogy azokat is úgy kezeljék, mint akik szenvedtek valamit egy gyermekért, akit ők " hoztak létre", akinek ilyen orvosi segítségre volt szüksége.

  • 2009.10.11 21:22:46manka78

    Rita! Ezeket én sem olvasom. Nem is szoktam ömlengeni. Ha belegondolsz mindig tárgyilagos vagyok. Nincs ezzel semmi baj, hogy te is így vagy vele. Azért kérdeztem, mert én még sosem láttalak érzelmesen írni a fiadról. Ettől még elhiszem, hogy imádod, hogy jó anyja vagy. Az egyedüli ami feltűnt, hogy nem igazán beszélsz róla poz. értelemben. Azt már számtalanszor kiemelted, hogy nem tervezett baba, de azt nem, hogy mégis mennyire jó, hogy van.

  • 2009.10.11 21:26:36rita a felcser

    Egyszeru.Mert el vagyok tartva,mert egy csomo mindent nem engedhetek meg amit valoban szeretnek,kezdve ossejttol,legzesfigyelo,Nissan Patrol,az apja nincs vele.Nagyon jo,hogy van,nagyon edes gyermek,en mellette befejeztem az egyetemet es nevelem legjobb tudasom szerint,de nem tudtam megadni a babamnak amit erdemelt volna.Lasd a fentieket.Nem pup a hatamon dehogy,eletem legjobb dolga.

  • 2009.10.11 21:29:33rita a felcser

    De maskulonben en masban is olyan vagyok amilyen.
    Nem vagyok szuper tolmacs,szuper orvos,nincs nagy fasza a faszimnak,nem hivtak soha modellnek,nem rajonganak korbe a ferfiak stb.
    En nem fenyezem magam.
    En bevalottam,hogy vagy 6 hete rautottem.Ez van .Ez vagyok en.

    De maskulonben te se irsz erzelmesen e ket gyerekedrol.Sot en sokaig nem tudtam hogy ketto van.

  • 2009.10.11 21:30:49podesz

    Én ezt is megértem. Sok lemondással is jár, igaz, de a legjobb dolog. :))

  • 2009.10.11 21:32:41nyina&mika

    erről a fizetsz és ott van a gyerekről jut eszembe (rita), hogy kábé két hetes volt a gyerek, amikor az apja úgy kezdett egy mondatot, hogy "amikor megvettük.. őh. amikor megszülted" :D

    pedig én nem illegálcsászárban nyomtam, hanem kinyomtam fájdalomcsillapító nélkül a 4360grammját és a 37es fejét a 37es vállaival, hogy beszálljak a ringbe a ki a nagyobb hőspina versenyben.

  • 2009.10.11 21:34:05podesz

    Sajnos mostanában sokan haltak meg nálunk családban, volt alkalmam haldoklókkal társalogni, mindannyian egybehangzóan egyetlen értelmeként a gyermeküket jelölték meg az életüknek, és ezek többnyire jómódú, sikeres emberek voltak.

  • 2009.10.11 21:35:18rita a felcser

    Igen?
    Anyam mindig mondja a gyereknek,hogy nagymama vett neked egy szep szuletest.
    ugyanis en nem sirtam fel mikor kirangattak 3400 kiloval,es hiperaktivitassal diagnosztizaltak

  • 2009.10.11 21:36:29hallohallo

    "kinyomtam fájdalomcsillapító nélkül a 4360grammját és a 37es fejét a 37es vállaival, hogy beszálljak a ringbe a ki a nagyobb hőspina versenyben."
    ez reményt ad :)
    a páromnak akkora feje van, mint a ház (de az egészen gyönyörű), és mindig be vagyok tojva, mi lesz ha a gyerek ezt a méretet örökli, hogy nyomom ki :)

  • 2009.10.11 21:36:43Magenta

    "hogy beszálljak a ringbe a ki a nagyobb hőspina versenyben."

    A mai nap legjobb megszólalása. :))))))))))))

    A posztírónak gratula a gyönyörű babához.

  • 2009.10.11 21:37:25Magenta

    hallohallo, én három ilyet éltem túl. :)

  • 2009.10.11 21:37:42manka78

    Látod Rita, többet kéne beszélgetnünk.:))
    Egyébként nem bántani akarlak, csak megérteni. Honnan tudod, hogy kettő van?.:)

  • 2009.10.11 21:38:34nyina&mika

    én ettől az életem értelmétől kivagyok. nekem nem ő az életem értelme, pedig soha senkit nem szerettem úgy, mint őt. ez az igazi durva feltétel nélküli szeretet ijesztő is.
    de az életem értelme nem ő. vagy nem csak ő. az is az életem értelme, hogy jókat egyek, hogy fasza interkulturális tréningeket tartsak, hogy bódvalenkén megnézzek egy temetést, hogy sokat smároljak a pasimmal. ezek tökre ugyanolyan értelmei az életemnek, mint a gyerekem.

  • 2009.10.11 21:40:26podesz

    Igen, de ezeket nem fogod nagy tettként értékelni, amikor mérlegre teszed önmagadat. Per pillanat persze nekem is van más értelme is az életemnek, de egyszer mindenkinek eljön az idő.

  • 2009.10.11 21:41:30manka78

    "hogy bódvalenkén megnézzek egy temetést"
    Ezen felvinnyogtam. Jártál te már ott?

  • 2009.10.11 21:41:35Magenta

    nyina, OFF: mit néztél meg a Ludwigban?

  • 2009.10.11 21:43:07rita a felcser

    MAskulonben mar mondtam en maikor megtudtam hogy sejtcsomo a 6.heten mar beszeltem hozza,mar batoritottam.Mert nagyon akrtam.Szoval csak rossz a stilus.

  • 2009.10.11 22:10:20nyina&mika

    manka, cserehát szívemnek szottya. amikor először bementem bódvalenkére és megláttam a csacsit a kék háznál jobbra, ahogy a fűben legelő gyerekek mellett állt.. meg voltam véve :)

    Magenta, amerigo tot és capa.

    podesz, lehet, hogy nem fogok mindenre pontosan emlékezni. de ezektől leszek és vagyok az, aki leszek és vagyok. ezektől is vagyok az az anya, aki, ezektől is lesz a gyerekem majd az, aki. sztem elég nagy tett minden, ami változtatja az identitásom, a gondolataim, vagy akár az anyaságom.

  • 2009.10.11 22:13:46manka78

    nyina! Mikor jártál ott utoljára?

  • 2009.10.11 22:21:47Zsit (nyújtózós macs; E, _nagyon_ E, aki T :D)

    hőspina meg temetés

    Hülyére röhögtem magam, mondjuk túl nehéz dolgom nem volt a mai nap után :))))))

  • 2009.10.11 22:26:19másutt

    "hogy beszálljak a ringbe a ki a nagyobb hőspina versenyben."
    csatlakozom a tapsviharba!

  • 2009.10.11 22:28:15nyina&mika

    lenkén asszem 2 éve. nem lehetett genelógiai interjút csinálni egy csajjal, mert nem emlékezett, hány gyereke van.
    most elkezdtem olvasni az akkori naplómat, nagyon durva, zokogunk a pasimmal, aki akkor még csak a legjobb barátom volt és úgy bemásolnék ide egy részletet, de ez itt Judit szüléstörténete khm.

  • 2009.10.11 22:36:52fatyol11

    masutt: Canadaban is az a helyzet, mint nalatok. itt sincs felesleges paraztatas, eloszor dobbentem, meg feltem, hogy jajj, valamit kihagynak, aztan boldogan belenyugodtam. A dokim szerintem hulyet kapott tolem, mikor soroltam, hogy mit kellene csekkolnia. Utana ramhagyta.

  • 2009.10.11 22:40:52fatyol11

    Szep ez a gyerek-)) Gratula mindenhez!

  • 2009.10.11 22:44:54másutt

    fatyol: a magyar kismamakat, akiket az UK-ban csap arcon a golya, eloszor az dobbenti meg, hogy amikor elmennek az orvoshoz, hogy 2 csikosat pisiltek, az ad nekik egy midwife idopontot a terhesseg 12. hetere, megmondja nekik, hogy ne bagozzanak es pialjanak, es szedjenek vitamint, es elkoszon, viszlat.
    mi az, hogy nem akarja "konfirmalni a terhesseget? (hat arra van a teszt, amire pisilt, holgyem)
    mi az, hogy nem kap 6(7,8) hetes ultrahangot?
    mi az, hogy "a 12. hetig meg barmi tortenhet?"
    mi az, hogy nem akar senki a puncijukba nezni?

    ismerek olyan magyar kismamat is, aki hazarohant 6 hetes ultrahangra, mert nem birta ki a varakozast.

  • 2009.10.11 23:07:32psyché

    Nem nagyon szeretnék az UK-ban terhes lenni az tutti. Milyen szuper lett volna a 9. hét környékén elhalt magzatomat, még 3 hétig "hurcolni" magammal, mert magától nem kivánt távozni...

  • 2009.10.11 23:16:08másutt

    psyche, a baj elso jelere ugranak, baratnom ket cseppet verzett es azonnal kapott aznapra egy ultrahangot. de ha nincs baljos jel, semmi nem tortenik. nalad volt? biztosan tudod, hogy mikor halt meg?

  • 2009.10.11 23:20:33madz

    másutt, egy barátnőm kétszer is úgy járt, hogy a magzat tízhetes korában elhalt. csak úgy vették észre, hogy uh-n nem volt szívhang. ráadásul először csak egy héttel későbbre kapott időpontot, egy hétig kellett még hordania...
    de semmi(!) külső jele nem volt.
    ha nem fedezték volna fel uh-n, akkor gondolom, csak két "sima" vetélésnek tudták volna be, így viszont kicsit jobban utánajártak a dolgoknak

  • 2009.10.11 23:47:49nyuszianyu

    Velem is történt ilyen 3x, szintén a 10. héten. Semmi jele nem volt, se fájdalom, se vér-1 csepp se-, csak mivel előtte már vetéltem, az elején gyakrabban volt uh, és kiderült, hogy elhalt.
    Ezt a rinyálást meg,hogy "jaj de rémes, nem szülhettem, nem szenvedhettem, de szar nekem", én nem értem. Nem az a lényeg, hogy rendben van a gyerek? Mi a faszér' kell a műbalhé?

  • 2009.10.11 23:57:12másutt

    Hat eppen ez az angol erv.
    A terhessegek negyede, 25%-a, spontan vetelessel vegzodik.
    A mar eszrevett terhessegek (amikor a no tudja, hogy terhes) 15%-a er igy veget.
    Hivatalosan nem vesznek fel a terhesnyilvantartoba a 12. hetig.
    Tudom, hogy Nektek kegyetlensegnek tunik, de itt ez a rendszer.
    Ha valakinek mar volt vetelese, vagy barmilyen problema merul fel, akkor nezik. Kulonben nem.

    Most ne beszeljunk itt errol tobbet, mert ide babaknak orulni jonnek.

  • 2009.10.12 00:02:48cozumel

    Nyuszianyu

    miert rinyalas? ha valakinek ez fontos, es kimaradt az eletebol, annak ez faj.
    Nem fog nyilvan maga ala temetkezni, es ugyanugy szereti a gyereket, de attol meg kimaradt valami fontos elmeny az eletebol, es ennek a hianya elkiser.

    SOk ilyen dolog lehet az ember eleteben, es ezektol is epulunk, vagyunk akik vagyunk...

  • 2009.10.12 00:32:37Matykoka

    Harmadik gyerkőcömet (8 hónapja) 4360 grammal és 57 centivel szültem, mindenféle fájdalomcsillapítás nélkül.
    Mondjuk a feje csak 36 cm volt, mint a második gyerkőcömnek pont, úgyhogy ő megcsinálta már az utat.
    Na de azt a feszítést amit éreztem, hát nem volt semmi.
    Gratulálok a babához.
    Én a második gyerkőcöm után aki 4040 grammal született, csak azért imádkoztam, hogy 4 kg alatt legyen a harmadik is, de nem jött össze...
    Negyedik már nem lesz, bár mondjuk nem ezért.

    3 gyermek se nem túl kevés, se nem túl sok, pont jó. Nekünk.

  • 2009.10.12 07:46:40ági anyu

    Igazából itt sem igen vesznek fel.
    És ez érthető is

  • 2009.10.12 08:30:44manka78

    nyina! Priviben érdekelne.

  • 2009.10.12 09:35:38pantufül

    Gratulálok Miloshoz. Kislányom 3850 grammal és 39!!! cm-es fej körfogattal született. 12 óra vajúdás után, császár lett a vége, mert nem fért át a feje. Állítólag férjem családjában mindenki nagy fejjel született. Utána állandóan nézegettem, de nem, nem láttam nagynak a fejét. Gyönyörű kislány, immár 9 éves elmúlt..

  • 2009.10.12 11:30:10kicsinko

    Sziasztok!!

    A méretekről csak annyit: első gyerekem 3900 gr, 54 cm, 40-es fej körfogattal született, nem is volt jó egyik meglevő sapka sem. A kórteremben a többi anyuka felkapta a fejét (ők már a második babánál tartottak), amikor olvastam a zárójelentést.
    Második gyereknél másik orvosom volt, nem hitte el, hogy ennyi volt a gyerek feje, mondta biztos elmérték. Erre megszületett a lányom 4000gr, 60cm hossz és persze 39 centis fejjel. csak annyit mondott:"Hm, majd azért mondja el a lányának, hogy nem illik ilyen nagy fejjel születni!" Akkor mát kezdte elhinni, hogy igaz volt az előbbi 40 cm is.
    Mondjuk szerencsére szülés szempontjából a medencém elég nagy volt, utólagos foltozgatást azért nem úsztam meg. :(

    Fiam most 5,5 éves, és nehezen kapok már az ő fejére értelmes gyereksapkát. :)

    De még így is, egyre inkább ott tartok, hogy kéne még egy ilyen saját élmény :)

    Sziasztok!!

  • 2009.10.12 11:33:34kicsinko

    Előzőekhez még kiegésítés:
    Na, nincs abnormálisan nagy feje ! :) 5,5 évesen 128-as ruhaméret (széltében pár mérettel kevesebb is elég lenne :) ), 33-as cipőméret :))

  • 2009.10.12 11:49:36psyché

    2009.10.11 23:16:08másutt, nem volt verzes. semmi sem volt. egyebkent, nem otthon volt, hanem No-ban. Itt ugy nez ki, h a terhesseg elsö 2 trimesztereben havonta 1X van vizsgalat, utana pedig kethetente. Ha gond van, akkor ök is ugranak, termeszetesen. UH 3X van: 12 hetesen es 20 hetesen es meg vmikor a vege fele. Viszont az elsö alkalommal mindig megmutattak maganszorgalombol a babat. Szerintem, könnyebben felfogod, h terhes vagy, ha latod dobogni a szivet.:-) Aztan en meg kifizettem a nyakszirtatvilagitast, ill. a dokim a masodik terhessegnel nem vette mar annyira komolyan ezt a 3 UH engedelyezett dolgot, szinte minden alkalommal megmutatta a törpet, ill. azzon keresztül ellenörizte, a veraramlast a köldökzsinorban.

  • 2009.10.12 12:47:00mammina

    Gratula a szep gyermekhez!

    szinten angolszasz teruleten, nekem is 12 hetesen volt az elso idopontom dokihoz, de akkor egyben megcsinaltak az UH-t, vervetelt, es kaptam idopontot a korhazba a szuleshez, igy elore, mindent. masodik uh-t 28 hetnel es passz. de pl. belso uh, vagy vaginalis vizsgalat nem volt sosem, csak a szuloszoban. (igen mivel 28. hetig 4 hetente volt csak dokivizsgalat igy elofordult ismerossel, hogy 3 hetig hordott egy mar nem ...... babat. :-( mindennek van elonye es hatranya is.

  • 2009.10.12 13:14:22manka78

    Már megérte elolvasnom, mert legalább utánanéztem, hogy mekkora volt a lányaim fejkörfogata születésükkor.:) A kicsié 34 cm. A nagynak pedig olyan a kiskönyve, hogy nincs ilyen adat. És még én hívtam golyófejűnek.:))

  • 2009.10.12 13:32:31keke80

    Gratula Miloshoz!!!

    Beszállok a bezzegelök közé, 4030g, 36cmfejkörfogat, 54cmhosszú... Császár... Szóval ö a többi újszülött között kisimult óriásbébi volt anno...

  • 2009.10.12 13:55:03mirna70

    Én is, én is hőspina: 4550 g, 40-es fej, mindehhez mindössze 52 centi volt a kis dugó.

  • 2009.10.14 21:16:27kerekbilincs

    hőspina, jézus. Szörnyű, öncélúan durva.

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta