SZÜLŐSÉG

Ha túl kemény a tornaóra, tiltakozzunk!

2009. szeptember 23., szerda 12:10

Már majdnem egy hónapja becsöngettek, s ezzel egy időben nemcsak a szorzótábla és az ABC mantrázása kezdődött meg, hanem a tornatermekben ismét visszhangzik a jól ismert, fület tépő síp, és csikorognak a kínai tornacipők is a padlón. No meg a fogak, mert, míg a gyerekek egy része örömmel várja, hogy valaki megmozgassa őket két fogalmazásóra között, addig vannak olyan kölköcskék, akik inkább a sínek elé fekszenek önszántukból, mint hogy fussanak egy iskolakört.

gym2

Vagy tízet, attól függ, milyen a tanár. A testnevelésóra mibenlétének meghatározása kis közösségünkben filozófiai magasságokig jutott a héten, s úgy osztotta meg a szülőket és a gyerekeket, mint a politika.

Történt ugyanis, hogy gyermekeink, akik már harmadikosok idén, egy igazi tornatanárral találták magukat szemben, értsd, nem a tanító nénijük, hanem egy szaktanár vette kezelésbe a chipsen és csokis croissanton nevelkedő nemzedék jeles képviselőit. Az első óra után lángvörös fejjel és sértett önérzettel estek haza, s levegő után kapkodva mesélték a barátnők egymás szavába vágva, hogy „és annyit futottunk”, és „halál kikészített minket” és „és úgy beszélt velünk, mint egy katonatiszt”. Lányom egyébként, aki egész nap ugrál és hároméves kora óta sportol, hamar megszokta a rendszert, a második héten már alig várta, hogy megint tesióra legyen, s izgalommal újságolja az újabb és újabb fejleményeket, hogy záros határidőn belül kötelet kell mászniuk, spárgát kell csinálniuk és kézenállást is. Hoppá. Aztán még az is eszembe jutott, hogy van vér a pucájában ennek a tanárnak, elismerően vállon veregettem magamban, aztán mentem a dolgomra, mert hát nem nekem fáj majd az a sok könny és szenvedés, ami a harmadik bében fog folyni.

A héten végül jött egy levél, hogy foglaljunk állást a tornaórákkal kapcsolatban, mert nagyon kemény sok gyerek és szülő szerint is, s mi lenne, ha beszélnénk a tanárral, finoman, hogy kicsit máshogyan kéne megközelítenie az órák összeállítását. Aha. Mert mire is való egy tornaóra, amiből három darab kötelező alsó tagozatban egy héten? 45 perc partizánozásra? Vagy egy kis nyugdíjas tollaslabdázásra, ’adj király katonát’ beiktatásával, hogy a kiesettek se unják agyon a fejüket? Esetleg kérjük meg a tanárt, hogy egyéni igények szerint terhelje a gyerekeinket, így Pityut mondjuk csak enyhe sétára, Amálkát viszont maratoni távra ítélje?

Az első probléma, amit szerintem meg kell emészteniük a gyerekeknek és velük együtt a szülőknek is, hogy elfogadják, harmadik osztályban már nem azok a kis tündibündi, kicsi bogár gyerekek. Kölykök, akikből 500 példány bontja a rendet a suliban tudásra és mozgásra éhesen. Nem prüntyögnek velük, bedolgozódtak a masszába. A második dolog pedig az a nem elhanyagolható tény, hogy a gyerekeket sportoltatni kell. Így, nagybetűkkel, KELL. A legtöbb szülőnek pedig nemcsak ideje nincs arra, hogy erről gondoskodjon, hanem igénye sincs rá, egy pusztán játékkal kitöltött tornaóra pedig fából vaskarika, nem jó semmire. Ja, de, arra igen, hogy ne mondja Pityu majd húsz év múlva, hogy megutálta a mozgást, mert tényleg nem, ugyanis meg sem ismerkedett vele.

„Egész órán csak futunk.” Lelki szemeim előtt látom, hogyan csóválja kétezer lágyszívű szülő a fejét a monitor előtt, hogy milyen kínzás az ilyen óra, én meg csendben örülök. Mozogni ugyanis most kell elkezdeniük, s ha nincs valamilyen egészségügyi oka annak, hogy speciálisan kíméljék a gyerekünket, akkor egy átgubbasztott, fojtott levegőjű délelőttben csak a javukra válhat, ha kicsit meghajtják őket.

Lesz persze olyan, aki nem tud majd spárgát dobni év végére, s a kötelet sem mássza meg, a négyütemű gyakorlatból pedig kevesebbet tud csinálni. Ő nem fog majd ötöst kapni, de ez más tészta. Legalább megpróbálta, harminc társával együtt, akik hetente háromszor a saját határaikat feszegetik, örülnek a sikereiknek, ha megint eggyel ügyesebbek vagy kitartóbbak. És megtanulják, hogy nem mindent kapunk könnyen, az egészségért bizony áldozatokat kell hozni, de a saját teljesítményünk boldoggá tehet minket. A sport már csak ilyen. Lehet, hogy később nem fog reggelente futni, vagy úszni járni, de legalább elindult egy úton, ahonnan majd saját belátása szerint térhet le.

Ezt egy tornatanár pedig tudja, s a jó szakember hírében álló tanárnőnk remélem, állja majd a sarat. Mert aztán ki tudja, lehet, hogy legközelebb a matektanárhoz megyünk, hogy „Ne haragudjon tanárnő, Alajosnak túl sok számmal kell foglalkoznia!”.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2009.09.25 15:46:12Starlark

    Cozu: Nem azt írtam hogy a testnevelés órára nincs szükség hanem arra hogy ilyesformán osztályozzák.
    Arra nem kíváncsi a kutya se hogy hogyan lépkedtél a gerendán vagy hogy ugrottad át vagy sem a szekrényt.
    Én se azért futottam félmaratont mert olyan nagyon jó volt a tesióra.

  • 2009.09.25 16:08:39Chang Yai

    Cozumel, értem, hogy te a szakember álláspontjából nézve beszélsz, de attól én még nem vagyok feltétlen naív, hogy mint egyszerű földi halandó (egykor szenvedő diák, és jópár iskolát látott tanár) próbálok ötletelni, elgondolkozni. az úszás, a görkori és a jóga spec példák voltak a csóró faluszéli kisiskolámból (valahol a rizsföldek között), ahol a szülők összedobtak egy gyerekmedencét, és a főnök szerzett egy úszástanárt heti két napra, a görkorikat is a szülők szedték össze, kölcsönözni lehetett csütörtökönként, jógát meg azért tanultak a kölykök, mert épp volt a csapatban tapasztalt jógás, ha más lett volna, akkor mást csinálunk / csinálnak. minden nap másféle testnevelés órájuk volt így, ez jött össze.
    továbbra is fenntartom, hogy több rugalmasság kellene, nincs kőbe vésve a curriculum, lehetne alkalmazkodni jobban a helyi körülményekhez, elvárásokhoz, és hogy mi mindenhez ért a kollektíva. valamint ahhoz is ragaszkodok, hogy a gerenda és a szekrényugrás a mozogni szerető tinilányok többsége számára kínszenvedés, akkor meg minek.
    oké, lehet, hogy naív vagyok, de akkor viszont nem bánom.

  • 2009.09.25 16:14:08zolnaid

    Azért annyira érdekes, de a kommentek egy részében szépen összemosódott a teljesítmény követelése a megalázással. Nyaílván van az amikor valaki (pedagógus pl. ) megaláz a többi gyerek előtt. De az miért megalázó ha nem tud valaki szekrényt ugrani _önmagában_? Pl. én máig nem értem igazán az elektromos áramköröket, körülöttem mindenki értette, és nekem nem volt megalázó hogy 3-ast kaptam fizikából. Mert annyit ért a tudásom, kész. Sőt, apám se ment fel hogy verje az asztalt az áramkörök eltörlése miatt, pedig neki tuti kellemetlen volt, lévén fizikus. Higyjétek el, nem lettem megtört ember, és nem utáltam meg a fizikát, a tanárt meg igenis korrektnek tartottam amiért a vacak tudásomra vacak jegyet adott és nem a "körülményeket" nézte, pl. hogy agyilag ehhez gyengébb vagyok.
    Miért szar akkor hogy egy mindenki által másodrendűnek tartott tárgyból, ami a továbbtanulást jelentősen nem befolyásolja, valaki nem éri el a jelest, hanem esetleg közepes lesz?
    Másrészt viszont, örülhetek én a kovalens kötéseknek 70 évesen, ha az erőnlétem egy nagy nulla -esetleg a saját hibámból -, és heti rendszerességgel látogatom a kórházat.

  • 2009.09.25 16:26:08Chang Yai

    a szekrényugrás önmagában nem megalázó, akkor az, ha olyan valakit szivatnak vele, akinek a gondolattól is remeg a lába, kicikizik, leordítják a fejét, az egész osztályt megbüntetik, ha nem akarja tizedszer is feldönteni az egész szart, majd kap egy karót, kész. ebből mit tanulnak a gyerekek?
    mozogni muszáj. szekrényt ugrani nem muszáj. jó hogy nem balettal vagy zsonglőrködéssel szivatnak mindenkit már ezen az alapon.

  • 2009.09.25 16:27:52Vakmacska

    Zenére mozogni néhány labdával pl. nem kerül semmibe és a lányok igen nagy hányada szereti, inkább mint a szekrényt meg a medicinlabdát, és több esélye is van, hogy felnőttkorában is folytatja. sőt, minálunk ünnep volt, ha végre minket csajokat is hagytak focizni. Falun azért biciklije a csórónak is van, miért nem mennek a nagyobbak körbe néha szép időben? A gerincgyakorlatok biza elkelnének a sok görbetartásúnak (neadjisten papíron kiosztani, hogy otthon is lehessen csinálni, eszközigény nagyjából nulla. És szabad levegő, amíg csak lehet, a lányom most kezdett el táncra járni, iskolai tornateremben tartják, hát azt a szagot...

  • 2009.09.25 16:38:01zolnaid

    Chang Yi, magyarul a szekrényugrás volt a megalázó vagy a tanár volt a megalázó?
    Ha leüvölti a fejed a matektanár a sinustétel miatt, akkor meg a matek a megalázó?
    Felnőtt emberekről el tudnám képzelni hogy szétválasztják magukban a tanárt a tárgyától.

  • 2009.09.25 16:39:10madz

    az a gond a szekrényugrással és társaival, hogy az egész osztály előtt kell elkövetni. aztán a közösségtől függ, hogy az esetleges bénázásból nem lesz-e életre szóló kudarcélmény. egy karó matekdolgozat meg (hacsak a tanár nem olyan szenya, hogy nyilvánosan szívat vele) ennél jóval diszkrétebb élmény.

  • 2009.09.25 16:41:45cozumel

    Nezzetek, az a helyzet, hogy ti eltorolnetek a szekrenyt, meg a kotelmaszast, mas meg elorolne a medicinlabdazast es a futast, viszont imadja az ugras elemeket, vagy az eronleti gyakorlatokat...

    Nem veletlen van a tantervben ebbol is, abbol is egy bizonyos mennyiseg eloirva.

    Tegyuk felre a megalazos modszereket, nyilvan az olyan tanarnak sunt a seggebe, sot, egy egesz suncsaladot, de oooo tanitott engem olyan biosztanar, aki megalazott, mert a bogargyujtemenyem ocsmanyra sikerult, nana, utaltam megfogni, megolni, majd felgombostuzni oket, a toritanar azt hulyezte, aki nem birta az evszamokat fejben tartani, hogy a szamtech tanarrol mar ne is beszeljek, aki eleve ugy jott be orara, hogy holgyeim, ez itt a gep bekapcs gombja, ne nagyon nyomogassak, nem szokott ez menni onoknek, szoval minden targynak megvannak a maga remek es a maga pocsek tanarai, valahogy a szulok a matektanar gunyoros kijelenteseit megis elnezik, de a tesitanarnak ugyanezt mar nem. Es nem azt mondom, hogy a tesitanarnak IS el kell nezni, hanem, hogy a matektanarnak se kellene....

  • 2009.09.25 16:46:21kockpit

    Na, a szekrényugráshoz már csak hozzászólok...
    Van egy olyan gyakorlat, hogy felugrunk a szekrényre, ott bukfenc, aztán le. És ennek van egy olyan formája, hogy nem ugrunk fel, hanem dobbantóról kapásból bukfenc a szekrényen. Általánosban pont előttem levő lány járt úgy, hogy előbb tette le a fejét, mint a szekrény volt, hát úgy esett fejre, hogy a tanár halálra rémült, kanalazta össze, szerencsére semmi törés vagy ilyesmi nem lett belőle, sose csináltuk többet az órán.

    Na, gimiben újra kellett volna csinálni, én meg nem voltam hajlandó. Különben nem kedvelt a tesitanár, mert béna voltam, de sose szoktam felmentést kérni, se feladatot megtagadni - kivéve ezt.
    Erre mondja, hogy OK, akkor egyes. Mondtam, hogy jó. Erre vérszemet kapott és azt mondta, hogy egész órán ezt fogjuk csinálni, és ahányszor rám kerül a sor, annyi egyes. Mondtam, hogy jó, akkor se csinálom. Már úgy csinálta, hogy akinek szépen ment, azt kiállította a sorból, így 5 vagy 6 alkalommal jutott rám a sor, véste is be rendesen a karókat...
    de már lila volt a feje, én meg ezen nem izgattam magam, jobban tartottam a feladattól, mint az egyesektől.
    Végül már azt mondta, hogy jó, akkor csináljam úgy, hogy felugrok a szekrényre, és úgy bukfenc (mellesleg ezt én mondtam neki már az elején, hogy úgy megcsinálom, az nem gond, de ezt nem merem és nem vagyok hajlandó), és ha azt megcsinálom, akkor kitöröl egy egyest. Mondtam neki, hogy azt akkor is megcsinálom, ha nem töröl ki egyest.
    Persze marhára bosszantotta a hozzáállásom, de szerintem kettőnk közül ő volt a hülye.
    Ezekután különben kevesebbet szivatott. De kedvence sose lettem - és ő se nekem.

  • 2009.09.25 16:48:56Ribizlee

    ebben a helyzetben sem a szekrény volt a hülye...

  • 2009.09.25 16:48:58zolnaid

    Ne haragudj de az én szóbeli fizikafeleleteim se voltak épp diszkrét élmények :DDD Ha igaznak bizonyulnak egynémely állításaim, alapjaiban rendül meg a világképünk.

    Különben, én a kötelet nem hagyom, egyetlen sikerélményem, szokott itt lézengeni osztálytársam, engedélyezem hogy nyilvánosan megerősítsen :)

  • 2009.09.25 16:49:30kockpit

    Ja, és szerencsére az osztálytársak nagyon rendesek voltak, tehát megalázónak nem éreztem a dolgot, de nevetségesnek rettenetesen...

  • 2009.09.25 16:50:54cozumel

    De be kellene latni, hogy nem csont hulyek allitjak ossze azokat a tesi tanterveket, talan van tudasuk a temaval kapcsolatban, es tudjak, hogy melyik gyakorlat miert kell.

    Egy szekrenyugras nem azert kell, hogy szivassa a kolkot, hanem hogy javitsa a robbanekonysagat (rovidido alatt nagy erokifejtest tenni), javitsa a tavolsag es az ahhoz szukseges eromennyiseg megbecsleset, urambocsa, az eletben elofordulnak helyzetek, amikor valamit hosszaban/szelteben at kell ugrani, nagyon nem mindegy, hgoy honnan futok neki, mekkora lendulettel, mikor erem el a kitoresi pontot.

    A kotelmaszas se baszogatas, egy alapkondi feltetele, hgoy az ember a sajat testsulyat fuggoleges iranyban el tudja vinni egy bizonyos ideig, gyenge felkar, gyenge lapocka, a mindennapi eletben egy csomo problema forrasa lehet.

    Hasizmozni se szeretnek tul sokan, pedig talan nincs a torzsi izomzatnal fontosabb izomcsoport a testben (na jo, mind egyforman fontos :D), megis, a legutaltabb edzesforma, meg profi sportolok koreben is (es igen, elismerem, hgy ebbol a szempontbol en anomalia vagyok :D)

    A futas szuksegesseget hadd ne magyarazzam, azt hozzateszem azert, hogy SOHA nem futtatnek erosen tulsulyos gyereket, es soha nem futtatnek nem megfelelo cipoben, es soha nem futtatnek betonon, de ezt leszamitva futtatnek biza.



    Amig ennyire silany a hozzaallas mar a gyerekkori tesiorakhoz, addig ne csodalkozzunk a magyarok rettenetes egeszsegi allapotan...

  • 2009.09.25 16:52:33kockpit

    Szerintem se kell amúgy feladatokat törölni a tantervből, csak ésszel alkalmazni, és észrevenni, hogy ha vki vmit nem tud/mer megcsinálni, akkor helyette valami hasonlót próbálni. Ahogy én is tettem ajánlatot a tanárnak alternatív feladatra.
    és ahogy már korábban többen írták, esetleg differenciáltan, azért nem annyira nehéz, mert sok gyakorlatnak van olyan fajtája, amit jobb mozgású gyerek simán megcsinál, bénábbnak meg a kevésbé bonyolult is van akkor a erőfeszítés.

  • 2009.09.25 16:53:01madz

    zolnaid, ez igaz, a feleltetés szintén olyan dolog, ami könnyen fulladhat nyilvános megalázásba.

  • 2009.09.25 16:55:13zolnaid

    Madz, szerintem meg a legtöbb iskolai tevékenység _simán_ fordulhat nyilvános megalázásba, mert aki emberileg nulla, az az ebédeltetést is le tudja vezényelni állat módjára, nem csak a szorzótáblát, de ettől még a józan gondolkodás azt diktálná hogy a megalázást vessük el és ne az iskolát mint olyat...

  • 2009.09.25 16:57:42Ribizlee

    de az miért van, hogy manótornára, ovis különtornára, RG-re, úszni, kistököm tudja hova horror pénzekért elhordjuk a gyereket 6-7 éves korig (merugye a Benőke is jár az oviban), aztán mikor beül egész napra a sulipadba és a legnagyobb szüksége lenne mozgásra, akkor már szeeeeeggéééény gyerek, tesiórán futnia kellett 3 kört!
    mitől változik meg a hozzáállás??
    külösport oké, a tesióra = szadista, megalázó tanár, aki direkt szivatja a kölköket?

  • 2009.09.25 17:03:52madz

    zolnaid, az a baj, hogy nem kell a tanárnak ehhez állatnak lennie. lehet, hogy őt a legnagyobb jóindulat vezérli vagy csak nem tud mindenkire odafigyelni. egy osztályban a "szürke tömeg" típusú gyerekekre a legnehezebb odafigyelni, mert nem hisztiznek, nem dumálnak, próbálkoznak.

    én úgy emlékszem, hogy a tesiórák kb 70%-ában alibi ment, a maradékban meg (mikor már kellett valami jegy) előhozták a szekrényt, kötelet, magasugrócuccot. ha nem vagyunk hozzászokva, begyakorolva, csak a jegy miatt kell, abból nem fog fejlődni a robbanékonyság meg távolságkoordináció

  • 2009.09.25 17:06:55Ribizlee

    na, ilyen tárgyaknál miért nincs szöveges értékelés?
    alsóban nyomatják mindenből, mert nehogymár jegyet kelljen adni, az nem elég árnyalt. a készségtárgyakat miért nem lehet szövegesen értékelni? egyszerűbb volna, és nem kéne alibi-szekrényugrással jegyeket generálni.

  • 2009.09.25 17:07:54zolnaid

    Mégis, egy jóindulatú tanár hogy aláz meg valakit? ezt most már tényleg nem értem. Az megalázó hogy nem megy valami, pl. felugrani a szekrényre? Minden más elsőre megy az életben? Miért baj azzal szembesülni hogy nem mindenből tökéletes valaki?

  • 2009.09.25 17:10:19cozumel

    Na most prezentalta az elet, hogy miert kell pl. a sprint a tesitantervben :)

    Ulok itt nyugisan, bohockodom a feszbukon, egyszercsak meghallom a kukasautot. Huuu basszus, nem raktam ki a szemetet!
    Papucs fel, ket db. husz kilos zsak felkap, es rohantam, amennyire csak tudtam, hogy elerjem az autot :)
    szerencsere pont kiertem a jardaig, mire megalltak a hazunk elott. Huhhhhhhhh, pfffffffff.... pedig de utaltam a sprintet, es minden robbanekony elemet broaf...

  • 2009.09.25 17:12:25cozumel

    Madz

    az szomoru, ha nem gyakorltatjak, csak elvarjak az eredmenyt, az is szomoru, ha rogton a legmagasabb szekrenyallassal kezdik, nincsenek fokozatok, de ezert megint nem az a hibas, aki belerakta a szekrenyugrast a tantervbe.

  • 2009.09.25 17:14:53kockpit

    Nem biztos, hogy ugyanazok tiltakoznak a tesióra ellen, akik manótornára és egyéb helyekre viszik a gyereket.
    Én vittem volna, mert láttam, hogy mozgásban ügyetlenebb az átlagnál, és azt gondoltam, ha korán kezdem, talán megspórolom neki a bénázásaimat az iskolai tesiórán. Pár hónap után feladtam, illetve 3 hónapig jártunk, nyári szünet lett, utána még tettem egy próbát, 1 hónapig jártunk, de olyan tiltakozás volt, hogy már már ha bicajjal arra kanyarodtunk, sírt, autóba meg be se volt hajlandó szállni. Pedig szerintem tök jók voltak az órák, ráadásul ha nem akarta a feladatot csinálni, akkor lehetett hasonlót csinálni.
    Akkor úgy döntöttem, nem szabad erőltetni, mert visszájára sül el a dolog.
    Különben nem volt még 2 éves, olyan másfél éves kora körül volt, de hát láttam én, hogy más hasonló korú gyerek örömmel ment ezekre a foglalkozásokra és várta... Amúgy nekem is lett volna kedvem ezt csinálni, szóval tuti nem rajtam érezte, hogy nem akarom. De ezekután azt mondom, lehet, hogy genetika az egész, és ahogy én is, apja is bénák voltunk, nem szerettük a tesiórát, hát ő se fogja. Bár nekem gimiig nagyon normális tesitanáraim voltak, szerettek is, pedig béna voltam, szóval nem ezen múlt.
    De felmentést ezért nem fogok neki kérni - mint ahogy magamnak se kértem. csak ahogy valaki a matekot utálta, én meg a tesit.
    Azért remélem, talál magának majd olyan mozgást, amit szeret csinálni, mondjuk bicajozni vagy ilyesmi. Én szeretném, ha szeretne sportolni, szóval biztos segíteni fogom benne, de valahogy nem fogok csodálkozni, ha ő is inkább nyelvet akar majd tanulni külön.

  • 2009.09.25 17:18:39Ribizlee

    bocs, nem bántani akarlak, és nem vagyok szakember de a 2 évest szerintem nem szabadna szervezetten tornáztatni, hanem hagyni kéne rohangálni és ügyesedni a játszón.
    (más kérdés ha fejlesztésre van szüksége, de akkor nem manótorna hanem korai fejlesztő kell). nem csodálom hogy nem akart menni...

  • 2009.09.25 17:21:23kockpit

    Korai fejlesztő volt.
    Szüksége lett volna rá, de aztán elmúltak azok a bajok, ami miatt jártunk, ezért is mertem abbahagyni. Mielőtt abbahagytuk, azért még voltunk a neurológusnál, hogy OK-e, ha nem erőltetem, és akkor már mondta, hogy hát ha nem megy, akkor hagyjuk.

  • 2009.09.25 17:24:57madz

    zolnaid, igen, ha valaki mondjuk nap mint nap azzal szembesül már általánosban, hogy semmiből sem jó, mert egyszerűen lassúbb fejben, de nincs rá idő, és a tanárok csak annyit vesznek le belőle, hogy "gyenge képességű", annak frusztráló lehet a jóindulatú "fog ez menni" biztatás is

  • 2009.09.25 17:25:52cozumel

    Kockpit

    ne haragudj, de ez NEM genetika.
    Genetika az, hgoy a voros vagy feher izomrostbol van tobb a szervezetedben, genetika az, hogy _alapvetoen_ mennyire vagy rugalmas, genetika lehet, hogy mennyire vagy kepes gyorsulni

    de az, hogy MINDENBEN ugyetlen vagy, az nem genetika.

    Az lehet szervi, vagy idegrendszeri fejletlenseg, amit viszont nem lenne szabad a genetikara kenni, hanem nagyon is utana kellene jarni.
    De termeszetesen az igaz, hogy ezeknek a fejletlensegeknek kovetkezteben a gyerek fel bizonyos gyakorlatoktol (ugras, gerenda), vagy szimplan utalja oket, es alulteljesit (nagyobb korban).

  • 2009.09.25 17:27:35Ribizlee

    kockpit, akkor viszont szerintem mozogjatok vele együtt minél többet (bicajozni, focizni, usziba pancsolni, vagy fára mászni) egyrészt ügyesedik, másrészt megszereti-megszokja és könnyebb dolga lesz később.

  • 2009.09.25 17:27:46zolnaid

    Frusztráló, megengedem, de megalázó?

  • 2009.09.25 17:28:51cozumel

    Ja, Kockpit, en se bantani akarlak, hidd el, de abban a korban van agyereked, hogy boooooven van idod korrigaltatni nala azt, amit Nalad es a ferjednel nem korrigaltak...

  • 2009.09.25 17:36:19madz

    zolnaid, a 'megalázás' szót én csak a feleltetés kapcsán hoztam fel, mert az tényleg rejt magában ilyen veszélyeket, de jobb szó a 'frusztráció'. mondjuk, egy gyerek nem feltétlenül definiálja egyiket sem, csak érzi...

  • 2009.09.25 17:44:08sorstárs

    Bocs, ha ismétlem önmagam, de csak az a lényeg, hogy oviban meg alsótagozatban igenis szerettessük meg a mozgást. De ehhez persze olyan tanítók kellenek. Bár sajnos a főiskolán sem a tesi tantárgypedagógia a legfontosabb tárgy.De az ember önmaga is tudja képezni magát, ha akarja. Az a tanító néni pedig aki a testnevelés órák helyett sorozatosan olvasást meg matekot tart a szakma szégyene, de bizony még ma is vannak ilyenek. Aztán csodálkozunk, hogy néhány hozzászóló miért csak hetedikben látott szekrényt először.Az alázós tanár meg sajnos bármit is tanít igenis meg tudja utáltatni a tárgyat legyen az történelem vagy testnevelés. Egyébként ha valakit mélyebben érdekel a NAT/nemzeti alaptanterv/ megtalálható a minisztérium honlapján om.hu.

  • 2009.09.25 17:52:14cozumel

    Sorstars


    szerintem sokat segitenel, ha osszeszedned, akar csak nagyvonalakban is, hogy MIERT van X. Y. Z. elem benne a tantervben.

    (ebben sokkal kompetensebb vagy nalam, leven, hogy en gyerekeket nem tanitok)

  • 2009.09.25 17:56:47baudolinA

    Aki nem tud lefutni 1000 métert, az már lusta? Még jó, hogy a tanárom másként gondolta. Egyszer helyettesítette valaki, aki azzal büntette a "lustaságomat", hogy 1200 métert kellett futnom. A végén kihívták a mentőt.

  • 2009.09.25 17:59:08rita a felcser

    Ez mar megint a talyogos veres mellel szoptatas kategoria.
    Nem tudtal szolni,hogy NEM szaladsz?
    En tudtam.En se birtam.Es szemberohogtem amikor megmondta hogy akkor rossz jegy.Mondom ok.

  • 2009.09.25 18:02:10cozumel

    Bocsanat, de ezt nem birom megallni, annyira idekivankozik...


    http://www.terryfox.org/Run/

    Van, aki egeszseges testel kikeszul ezer metertol...
    Es van, aki rakosan, mulabbal, marathont fut...

    Furcsak vagyunk mi emberek...

  • 2009.09.25 18:02:29zolnaid

    Sorstárs én nem vitatom hogy meg tudja utáltatni. De úgy képzelem, egy felnőtt ember visszagondolva, már talán képes elkülöníteni a szadista tanárát attól, szükséges e a tárgya. Nekem is volt szemét kémiatanárom, utáltam is a kémiát, mégse gondolom, hogy az valami felesleges dolog lenne, megtanulni miért ne keverj sósavat hipóval otthon.

  • 2009.09.25 18:03:42cozumel

    Es most megyek, es az 5 eves gyerekeimmel, meg az osztalyukkal, legyalogolunk 4 kilometert Terry emlekere...

  • 2009.09.25 18:04:48anyamadár

    2009.09.25 17:56:47baudolinA
    Én is ilyen vagyok, imádok gyalogolni, túrázni, verekedni (küzdősport, harcművészet), csípem a labdás dolgokat, és szeretek úszni. De hogy fussak ezer métert csak úgy?
    Mondjuk egy focilabdával szívesen.:))

  • 2009.09.25 18:08:48rita a felcser

    Igazad van mas egylabbal tud futninekem kenyelmetlen.
    Ez nagy luzerseg tudom en ezt.Igy van.

  • 2009.09.25 18:17:28sorstárs

    zolnaid! Természetesen az alap dolgokat megtanulja az ember és felnőttként vagy ha már hamarabb egy jó tanárhoz kerül hát hamarabb megváltozik a véleménye,de az azért meg tudja keseríteni egy kamasz életét, ha úgy megy be a suliba , hogy fél bizonyos órától. Persze lehet mondani ,hogy váltson iskolát, de az azért nem olyan egyszerű pláne ahol csak egy-két suli van.

  • 2009.09.25 18:26:27zolnaid

    azért én többet nézek ki az embertársaimból, mint hogy jó tanár nélkül soha az életben nem jönnek rá, miért is kellene tudni ezt-meg-azt.

  • 2009.09.25 18:26:54kockpit

    Cozumel, szerintem hülyén fogalmaztam. nem gondolom, hogy az a genetika, hogy mennyire ügyes a mozgása, az fejleszthető - de hogy mi lesz az érdeklődési köre, az már genetika szerintem. tehát engem különsport sose vonzott, a csapatsportok végképp nem, de nyelvet tanulni bármikor bármennyire bármilyen nyelvre rávehető voltam, tanárral is, de magánúton is. Férjem hasonlóképp.

    Amúgy konkrétan az volt a baj a fiamnál, ami engem aggasztott, hogy lazán hátraesett és verte be a fejét, semmi védekezés. és ez megszűnt, most már ha esik, ügyesen esik.
    De látom, hogy nem átlagos a mozgása, hanem elmarad. Finommotorikában szerintem messze a korosztálya felett van, de a nagymozgásokban nem ügyes.

    Aminek szintén nem örülök, az az, hogy hintázni olyan mértékben utál, hogy szinte bele se lehet ültetni, pedig játszótéren is jópofák vannak, meg hintalótól kezdve mindent vettünk neki, hátha valami bejön. Elvileg nem csodálkozom, mert én se szerettem sose hintázni, mindig hányingerem volt tőle, mint kiderült, férjem hasonlóképp. Gyakorlatilag olyan jópofa hinták vannak, hogy most már persze lenne kedvem hintázni, ha csak keveset is egyszerre.

    Úszással is próbálkoztunk, mert azt mondták, ha a torna nem jön be neki, akkor az jó lenne. Hát az első órán rengeteget sírt, a másodikon volt, hogy már annyira sírt, hogy inkább kimentem vele, a harmadikon megkértem, hadd legyen benn a cumija, akkor hüppögve tűrte, de üveges szemmel bámult maga elé, a negyediken hasonló volt a helyzet - abbahagytuk, mert nem az a célom, hogy megutáltassam vele a mozgást.

    Játszótéren a homokozót és a csúszdát szereti.
    Hát remélem, később lesz alkalom még korrigálni, meg olyant találni, amit szeret. Próbálkoztam még 2 éves kora körül játékos tornával, de menekült.
    Szóval nehéz ügy.

  • 2009.09.25 18:27:05sorstárs

    Azt azért elárulom, hogy kitűnő tanulóként nekem is csak négyesem volt tesiből felsőben és a gimiben is volt hogy hármas. A gimiben Békéscsabán az a házaspár tartotta az óráinkat felváltva, akik az olimpiai kerettag tornászlányokat edzették. Mi csakis bénák lehettünk hozzájuk képest. Lehet azért lett nekem tanítóként fixaideám , hogy lehet úgyis szeretni a tornaórát, ha valaki nem atléta vagy tornász alkat.

  • 2009.09.25 18:29:40madz

    hát futni én is csak lovon vagyok hajlandó :)

  • 2009.09.25 18:31:14kockpit

    Viszont most nem hajtom nagyon a dolgot (ja, pár nap múlva szülök, szóval így végképp nem... :)), várok, hogyan alakul, én is úgy gondolom, hogy még semmiről nem vagyunk lekésve, viszont szerintem arra a tornára ott az elején nagy szükség volt, mert engem tényleg aggasztott, hogy hogyan esik.
    most már azt mondom, hogy nagymozgásokban kicsit ügyetlenebb az átlagnál, de nem aggasztó a helyzet.

    És szeretném, ha normális tesitanárokkal kerülne össze. nekem általánosban 4 is volt, és mind nagyon normális volt, a hozzámállásban is, szóval arról nincs rossz emlékem.
    de bezzeg a gimi...

    Amúgy volt, aki írta, hogy a mozgás a lényeg és csak adjanak egy labdát, majd végigkosarazzák a tesiórákat, milyen jó.
    Én örülök, hogy egyik tanárom se ilyen volt, mert nekem a csapatos labdajátékok nem jöttek be, és jobban szerettem, ha változatosak a tornaórák.
    Hát persze, a Cooper tesztet utáltam, de egy évben kétszer ki lehetett bírni.

  • 2009.09.25 18:39:07cozumel

    Hat, en utaltam suliban futni, mert gyakorlatilag csak rovid tavok voltak (sprint, 200, 400) es ezeken nem teljesitettem jol.
    Aztan felnott fejjel jottem ra, hogy en nagyon szeretek _kozepes tempoban, hosszu tavot_ futni.

    Mostanra meg mar azt is megtanultam, miert nem szerettem az elobbit, es miert vagyok jo az utobbiban :)))

  • 2009.09.25 18:54:57Farkasokkal táncoló

    Nem köll a sprinteléshez gyakorolni! Én kb 4 métert ugrottam 80 kilósan 10 éve, amikor azt láttam, hogy a kád túlfolyójából, ahol éppen habtestemet áztattam, egy hatalmas fekete pók mászott ki. Ültemből minden nekifutás nélkül.
    És csak amiatt nem nagyobbat, mert nekiugrottam a falnak...

  • 2009.09.25 19:44:12dodóó

    Kangoo Jumps!!!Én csak ajánlani tudom.

  • 2009.09.25 19:50:19baudolinA

    Rita,
    de, szóltam. Nem is egyszer. Jegyet ő nem adott, a tanárom egy óráját helyettesítette. A rossz jeggyel való fenyegetőzés sosem érdekelt. De egy 13 éves lány kb. ennyire képes szembeszállni egy tanárával, akinek ki van szolgáltatva.

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7

Blogok, amiket olvasunk

MAI MANÓ 6 híres első kép a természettudomány világából

A tornádóról egészen odáig a legtöbben azt hitték, csak valami babonás mendemonda, ami nem is létezik. Híres első képek.

SCHRÖDINGER Közeli vagy távoli jövő a fejátültetés?

A sajtóban néha elő-előbukkan egy hangzatos főcím, néha olyan is, amely 2017 végére már komplett fejátültetést is sugall. Mennyi igazság lehet ezekben? Hol tart a tudomány jelenleg?

HEALTH A legjobb módszer, ha leszoknál a dohányzásra

A leszokás sikerrátája "natúrban" csak 5-7 százalék. Ha viszont felkészülten állsz neki, ezt 50-70 százalékra növelheted. Leszokás lépésről, lépésre.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta