Sulinapló: Verik a gyerekemet az iskolában

Az iskola negyedik napján lányom lefelé görbülő szájjal mesélte, amikor érte mentem, hogy egy kisfiú megütötte őt azért, mert az udvaron leült egy padra. Mint kiderült, az „a fiú helye volt”, aki akarata érvényesítésére nem a verbális kommunikációt választotta, hanem kihasználta erőfölényét és úgy megütötte szerencsétlen gyerekemet, hogy másnapra belilult a bőre. Mit csinál ilyenkor egy okos szülő?

Talán mi rontottunk el a nevelésben valamit, talán zárt burokban élt a lányom az óvodában, mindenesetre nagyon megviselte az esemény. Őszintén szólva én is felhúztam magam a sztorin (bár a gyerekek szeretnek színezni és eltúlozni a dolgokat, azért alapvetően elhiszem, amit a lányom mond), az anyatigris feltámadt bennem és azt kívántam, bárcsak ott lettem volna és lekeverhettem volna egy pofont a támadónak.

És a gondolatmenetem ezen részénél meg is álltam és gyorsan elhessegettem az agresszív indulataimat. Helyette megvigasztaltam a gyereket és tudatosítottam benne, amit már korábban is, hogy verekedni csúnya dolog. Mesélte szegény, hogy próbált rendesen beszélni a kisfiúval, de az ütés után sírva kullogott arrébb. Vajon mivel teszek neki jót, ha a jóra, szépre tanítom, vagy ha arra biztatom, legközelebb ne hagyja magát? Legyen ő az iskola lúzere, akit mindig mindenki bánthat? Hogyan tudja megvédeni magát az agresszív kölyköktől?

Oszd meg másokkal is!
Mustra