SZÜLŐSÉG

Anya összeomlik - A babydolltól a baby bluesig

2009. augusztus 15., szombat 10:39

Bébidoll: még lábadozok, félembernek sem érzem magam, de imádom, ha kezembe nyomják párnapos babámat. A seb gyógyul, az anyai szív megtelik ezzel a kis csodával. Zaklatnak keményen a kórházban, hő, vérnyomás, fájdalomcsillapítók, sebem ellenőrzése, méhem nyomkodása, rezidensek és gyerekorvosok követik egymást. Elaludtam, mielőtt aláírattak velem egy papírt, citromfagyival a kezemben, szoptatás közben hányszor, de félhomályban ébredek, karomon piheg ez a gyönyör-ded. Majd ha mosolyog, párnás kis kezével tapicskolja a mézeskalácsot karácsonyra, sárkányt eregetünk, rajzolunk, vagy csak összebújunk együtt a kanapén, valami családi filmet nézve. Annyi álomkép jelenik meg bennem az idillről, hogy Danielle Steel már sírva jegyzetelne újabb szirupos alkotásához.

Hazavisszük a kicsit, aki alszik a bölcsőben rendre, hangját csak üres gyomorral ereszti ki, s még arra is van időm, hogy valami csinosabb felsőt öltsek, s lágy parfümmel, leheletnyi Labellóval köszöntsem férjemet. Hétpróbás, kedvenc kórházi nővérem, Lynne átölelt búcsúzóul és óva intett: látom, kedvesem, belejött mindenbe, jó helyre kerül ez a pici, de ne feledje, kis sírás, összeomlás bekövetkezhet. Ha túl sokáig tartana, keresse fel az orvosát. Bólogatok, közben gondolom: én és a depi, a baby blues? A hetedik mennyországban repkedek, hülyeség, engem nem fenyeget, hisz biztos érzelmekkel vállaltuk, egymást is szeretjük, gondunk egy szál sem. Naponta fényképezem hát a leányzót, telenyomom a képeivel a közösségi oldalakat és mosolygok, mosolygok.

Baby blues: Két hét múlva az ablakon át bámulok és állapítom meg Füles módjára: úgy látszik, esőt kapunk. Mióta hazajöttünk, hideg van és esik, férjem sízoknijában és egy téli mellényben ülök júniusban. Mittudomén, hol a Labellóm, parfüm pedig? Örülök, ha le tudok tusolni még ma. Elromlott a gyerekünk. Ha a feneke fizikai kontaktusba lép a bölcső matracával, négy fázisban panaszkodik. Egy: kipattan a szeme. Kettő: Cseh Lacit megszégyenítő technikával gyorsúszik, kepeszt. Három: bébisárkányos nyögésekbe kezd. Négy: ordít. Az utolsó ütemnél lépek közbe, mert gyereket sírni nem és nem hagyok. De most már jobban megértem azokat, akik valami alvásra tanító programot követnek. Meg azt is, miért volt tinimamáknak tanfolyam a megrázott bébi-szindrómáról a kórházban.

Éjjel sem alszik sokat, s már gondolkodom, hívom a Guinness-t, jegyezzék be mint legkisebb alvásigényű bébit. Vagy a Valium gyártóját csörgöm fel, hátha van egy mákcuminál jobb, gyerekbarát pirulájuk. Esetleg kisvárosunk önkéntes tűzoltóságát, leadom szirénának; abszolút gazdaságos, elemmentes egyed. Csak pár órát kérek, s ne arra kelljen ébredni, hogy egy éhes muréna kapaszkodik ínyével a mellbimbómba, éles csipeszként.

Ezek a megoldások azonban időt igényelnek, így belerúgok a hűtőbe (nekem fáj ez is), dühödten verem a paradicsomszószos kanalat a serpenyőhöz. Az a merész gondolatom támadt ugyanis, hogy csinálok pizzát vacsorára, az alap már megvan, a feltétszósz és a zöldségek felvágása tán 20 perc alatt meglesz. Lányom még fogatlan, nem érdekelt a kulináris vonalon, hacsak nem természetes csomagolású nedűjéről van szó. Így eljutunk párszor az utolsó fázisig, akkor kikapom, szószt kavarok, visszateszem, hagymát vágok, kikapom. Másfél óra alatt van a pizza a sütőben, s ránganak idegeim macskabajszon. Elbőgöm magam. Miért nem alszik már? 3 órája fenn van, nem fárad el? Mégiscsak elemes baba ez, keresem a „made in USA” feliratot és a 4 ceruzaelemnyi helyet, de csak bababőrt látok. Leroskadok és feladom. Ölemben ül, elhallgat. Inkább bámulja a fehér mennyezetet így, mint a bárgyú plüssholdat és -csillagot a bölcsőben. „Anya, csak veled akarok lenni, nem érted?” - mondja fogatlan mosolyával, s grimaszol, könnyeimen át nevetek most már állhatatos szeretetén. Mire megnyugszom, ő is elalszik, ezúttal sikeres a tranzíció a bölcsőbe, úgy teszem le, mint a Fabergé-tojást. Csend van. Na, nem is volt olyan rossz, ide azzal a pizzával! A konyhában azért még pityergek egy picit, a közben kihűlt és megszáradt pizza romjai felett. Hívom mégis a Guinness-t, nálam rosszabb vacsorát ma a világon nem tálalt senki.

cantaloupe

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2009.08.16 22:37:27Hetyke Kocsmárosné

    Ohh, a régi szép idôk, amikor még csak sirdogált egyetlen gyönyörû fiacskám...
    Most másfél lesz és MA ELÔSZÖR TOPORZÉKOLT. Azt hittem, hogy ez késôbb jön... Toporzékolás, földhöz vágás, négykézláb toporzékolás (ezelött nem is tudtam, hogy van ilyen) én meg csak nevettem, mert nem hittem a szememnek. És nem is tudok rá reagálni másképp... mindez azért, mert épp nem kívánta az egyébként kedvenc sárgadinnyét.
    Kedveskéim, kitartás!

  • 2009.08.16 22:39:31szövetszöcske

    ja, és 1 hónappal ezelőttig nem tudott (vagy nem volt hajlandó) inni semmiből, sem kicsi, sem nagy pohárból, sem cumisüvegből, sem csőrös pohárból, max. 1-2 kortyot, úgy hogy közben kilocsolta amit tudott. Sem vizet, sem teát, se tápszert, se tejet, se gyümölcslevet se édesszörpöt, egyformán nem. Ebéd után kínkeservvel néhány kortyot a kedvenc szétharapott tetejű cumisüvegéből, amit szeretett mert szét tudta belőle locsolni a vizet mindenfelé. Meg persze este fürdés közben a fürdőkádból, az tetszett neki, hogy keresztbeáll a szemünk tőle, hogy nővérével közös, habos fürdővizet issza nagyobb mennyiségben...
    Szóval aggasztott, hogy napközben nem iszik eleget, mostanában kezdett el inni, hogy meleg van, és napközben nyár eleje óta kategorikusan nincs cici és kész.

  • 2009.08.16 22:41:26yukikoka

    szöcske, nem semmi a fiad. Ne keménykedjetek, kapja meg a cickót, aztán aludjatok gyorsan. Ha nem alszik el fél órán belül a kiscsaj, én is benyomom a szájába (van, hogy ő is fent van 1-2 órát, de 3-4 hónapos kora óta egyre ritkábban (előtte volt, hogy egész éjjel nem lehetett elaltatni, ahhoz képest sokat javult:), meg van, hogy én sem bírok sétálgatni vele.
    Nem hiszem, hogy a cici szájba nyomásán kívül bármit is tehetnétek, aztán csak változik valahogy a helyzet. Gyerekdokinak nincs valami ötlete?

  • 2009.08.16 22:43:25yukikoka

    mennyi idős is a fiad, szöcske?

  • 2009.08.16 22:48:43zuzmó

    Sziasztok! Beleolvastam az utolsó pár kommentbe, és meggyanúsítottam az uramat, hogy "Szövetszöcske" álnéven ő panaszkodik, ui. nagyon hasonló a szitu nálunk is ( de lányunk van)!
    Szövet, mennyi idős a fiad?
    Már mi is kipróbáltunk sok mindent, de az éjszakáink még mindig elég mozgalmasak. A leány szerintem Duracell elemmel műkszik :))

  • 2009.08.16 22:51:30szövetszöcske

    yuki, én nem érzem, hogy ez gyerekdokira tartozna, gyanítom az ő szakértésétől csak sűrűbben lennénk, nem többen. És nem is hinném hogy értelme lenne xy professzort megkeresni ez ügyben és konzultálni vele. Mi rontottuk el, majdcsak leboxoljuk valahogy.

  • 2009.08.16 22:51:38yukikoka

    zuzmó, kitartás. Értelmesebbet nem tudok írni sajnos, de szolidarítok veletek (az én legkisebb lányom 9 hónapos lesz). És elmegyek aludni, mert lassan indul az éjszakai műszak. Jó éjt!

  • 2009.08.16 22:54:02yukikoka

    szöcske, miből gondolod, hogy elrontottatok bármit is? Nem hiszem, hogy erről lenne szó, de abban igazad van, hogy nektek kell lejátszani a meccset

  • 2009.08.16 22:58:21szövetszöcske

    1 év + 2 hónap
    És persze ha cicit kap, akkor nyugi van, az leszedálja jól, alszik vissza rögtön, aztán egy óra múlva üvöltve ébred, hogy már nincs a szájában (ha azt a verziót követjük, hogy kapjon mindig cicit ha akar, egészen a félóránként-óránkénti cicizésig jutnánk, szóval ha nagyon sűrűsödik a felsírás, akkor jön 1-2 konfliktus-sűrű este, cici nélküli kifárasztásos visszadajkálással, utánna pár napig esténként csak 1-2-3 felébredés van csak, aztán szép lassan napról-napra egyre több, míg megint csak jönnek a csatározós esték...)

  • 2009.08.16 23:01:40chaya

    Az én fiam 8,5 hónapos és 2 hónapos kora óta átaludta az éjszakát este 7-8-tól reggel 6-ig, majd csak 5-ig, majd 4-ig. Kb 6 hónapos korában egyszercsak megunta ezt és azóta kb 3 óránként ébred éjjel. Elaltatni cicin lehet csak, de azt is csak akkor ha már elájul a fáradságtól. Néha akkor sem. Próbáltam az üvölteni hagyást de kettőnél több alkalommal nem bírtam, viszont azt sikerült elérni, hogy azóta ha csak berakom az ágyába már rögtön üvölt. Addig megtehettem, hogy 5-10 percre beraktam, ha valami dolgom volt és addig elvolt. Tovább akkor sem. AMúgy velünk egy szobában de külön ágyban alszik és ha velünk alszik egy ágyban, akkor sem jobb a helyzet. Sőt, akkor még sűrűbben felébred. Van, hogy éjjel nem alszik el mellettem, csak mászkál az ágyon és miután berakom a saját ágyában elalszik. De ilyen is csak éjjel van, nappal sosem. Akkor csak cici vagy babakocsi. Éjjel és nappal összesen 11-12 órát alszik.
    Szóval, a nagymonológom lényege egy kérdés volna. Más is járt így, hogy a jól alvó gyereke ilyen korban elromlott? Segített valami? Bármi?
    Most még rosszabb a helyzet mint eddig, mivel elkezdett felállni és ezért már egyáltalán nem merem az ágyában illetve a szobában egyedül hagyni úgy, hogy nem látom.Azt csinálja, hogy felkapaszkodik és utána elengedi a rácsokat és már előfordult, hogy dobott egy hátast a hátsó rácsokra.

  • 2009.08.16 23:05:27szövetszöcske

    yuki, azt rontottuk, hogy újszülöttkorától kezdve cicit kapott nyugtatóképpen is (mivel mostanában ez a divat, ez ajánlott, komfortcicizés kell igény szerint). A lányom is balhézott amikor kicsi volt, csak vele az akkori külföldi gyerekorvos tanácsára keménykedtünk, időbeosztásos szoptatás volt, vigaszcici meg szigorúan nem, és nem is lett cici-függő, volt alvósállata, azt szorongatta megnyugvásképpen. Ha fel is kelt éjjel, megsimogattuk és aludt vissza.

  • 2009.08.16 23:09:07zuzmó

    Az én legkisebb lányom 7 hónapos. 3. hónaptól 6. hónapig egyre jobbak lettek az éjszakák: 1 max. 2x ébredt, pár perc szopizás, aztán vissza az ágyába és szunya reggelig. 6 hós kora óta egyre sűrűbbek az éjszakáink, van úgy, hogy óránként megébred, keservesen sír, ha ringatom csak, ficereg, tekereg, húzza a hajam stb., akkor jön a csodafegyver: a cici, így nyertem újabb csendes órát. Foga még nem jött ki, azt mondja a védőnő, biztos azért nyűgös, mert jön neki...Bár látnám :) Ja, és a szeparációs szorongást is emlegették...

  • 2009.08.16 23:12:11E888

    Szövetszöcske ! A mi Kisfiunk ugyanezt csinálja ! Szintén 14 hónapos... én még meg sem mertem kezdeni sem az éjszakai cicizésről való leszoktatást, mert óriási a balhé. Így meg békésen alszik.., de nem tudom, mikor mond le magától róla.. Hasonló temperamentumú Fiú.. Sok sikert !

  • 2009.08.16 23:12:59csutkababa

    Szövet, részvétem, és kitartás.Sajnos hosszú távon csak a kemény cicimegvonás jön be:(((

  • 2009.08.16 23:42:13szövetszöcske

    csutka, ez lesz. Csak ugye eddig nemivásbalhé volt (nem is szólva az összes többi lehetséges nemalvás magyarázatról, amiért aztán eddig nem volt nagy keménykedés), most nyáron, meg sokat mozgunk vele mindenfelé, ez sem ideális időszak a csatározáshoz. Majd ősszel nekiduráljuk magunkat, aztán jön az elválasztás, bár már előre parázok, mi lesz az újabb nyugtató, amire a kölök rákattan cici helyett(mer úgy látszik eléggé addiktív alkat, szóval gyanítom valami tutti jön helyette). Egyébként meg biztosan jó buli lesz, a dackorszak közepén a kölyöktől elvenni a kedvenc nyugtatóját...

  • 2009.08.17 08:12:40Starlark

    Hetyke: Nálunk az egyéves olyan hisztikbe tudja magát belelovalni ha nem kaphat meg vmit, hogy hihetetlen.
    Ilyenkor az szokott segíteni hogy felkapom magamhoz szorítom és hiába feszíti magát csak ölelem és nyugtatón beszélek hozzá.
    elég hamar ellazul majd cuccog mint mikor altatja magát aztán már vigyorin rámnéz és uccú rohan játszani.

  • 2009.08.17 08:13:19drlucifer

    Csak átlóztam...
    De Szöcske irománya megmozdította az agytekervényeimet.
    Mármint az elvárásokról: ugyebár szültél egy egészséges gyereket, akkor tessék 3 méterrel a föld felett lebegni. Ez az elvárás. Csak éppen az ember lánya nem mindig lebeg, mert alig lát a fáradtságtól.

    Én mondjuk most a másik végletet élem: iszonyatosan élvezem a babázást az ikrekkel, közben vadidegenek is sajnálni akarnak, hogy milyen szörnyű lehet és néznek rám hülyén, amikor közlöm, hogy kösz, nem kell engem sajnálni, tök buli. :P

  • 2009.08.17 09:00:43Tessina

    szocske, nem tudom, probaltatok-e, nalunk az valt be (meglepoen gyorsan), hogy a cicit meg ebren ki a szajabol, helyette kapott mellefekvest es kezszorongatast elalvashoz. Kb. a harmadik alkalommal mar fekudt le, huzta maga ala a kezem es aludt:). Ez olyan 10 honapos koraban volt. Egy-ket honapig igy toltuk, aztan magatol atszokott az egyedul elalvasra.

  • 2009.08.17 09:35:15Laliath

    drlucifer

    na igen, én még úgy vagyok, hogy a föld felett lebegek leragadó szemekkel; ha meg elszakad a cérna néha, akkor férjem dajkálja picit KicsiCsöppöt, hogy aludjak/pihenjek keveset :)
    De mi még nagyon az elején vagyunk, azt hiszem, lesz ez még rosszabb is :)

  • 2009.08.17 10:10:03Sünfi

    Köszönöm mindenkinek, aki bíztatott!

    Túlélésre játszom, minek is tagadjam. Egyelőre szinte hihetetlen, ohgy lesz idő, mikor nem ordít éjjel-nappal. Életem álma, hogy kialudjam magam. K.va nehéz így dolgozni.


    Apróság: az apja látta az /ismételten/ "elborult elmémet", így vasánap sem tisztelt meg minket a jelenlétével. Így még az is hallgathattam, hogy apapapapapa, plusz teljesen bepörgött, fél nap őrjöngés lett a vége.
    Nekem meg 3 nyugtató:-)

    Ha sejtettem volna, hogy gyakorlatilag egyedül vállalom a gyereket, plusz mindenféle rokoni, baráti segítség nélkül, arra 98 % esély látok, hogy meg sem szülöm. Mire 5 hónapos lett, egymást érték a sírógörcseim és emberi szót nem hallottam senkitől. Most a munkahelymen már hallok... Így ritkábban sírok:-)

  • 2009.08.17 10:15:20Sünfi

    Kocsmárosné -

    az én lányom 10 hónapos kora óta ilyen komoly hisztériákat rendez. Válogatás nélkül, bárhol.

    Ha otthon vagyunk, átlépem és otthagyom, majd abbahagyja. Pech, ha nem és x idő múlva hidegvízzel kell kirángatom a rosszullétből, mert nem áll le.
    Ha nem vagyunk otthon, akkor vagy otthagyom és átlépem - ez a közönség által nem annyira kedvelt megoldás -, vagy a hónom alá csapom és ott lóg, míg én folytatom a bevásárlást, vagy a sorbanállást, vagy bármit.
    Ha menet közben jön rá a hiszti, lehúzom az összes ablakot az autóban, mert zárt térben a visítás elvisdelhetetlen és ezáltal balesetveszélyes. Viszont, nem kell sziréna... Zöld lámpánál ciki.
    Állítólag 3-4 év múlva kinövi. Már nincs sok hátra, 3-4 év:-)

  • 2009.08.17 10:27:23szövetszöcske

    Érdekes, hogy a nappali hiszti minket soha nem zavart. Inkább vicces, amikor a gyerek felveszi a méregzsák-fejet, és veri magát.
    Gondolom, pont mivel nem érte el a kívánt hatást, a lányom annak idején pár hét alatt leszokott a hisztiről. És cserében rászokott a nyavajgós-nyűglődős-ravaszkodós-alkudozós balhézásra, mert ezzel viszont tényleg az idegeinkre tud menni.
    A kicsi egyelőre még nyomja az aggresszív hisztit, ha valami nem úgy van, ahogy neki tetszik, de gyanítom hamar rájön majd, hogy hatástalan.

  • 2009.08.17 10:31:41drlucifer

    Szöcske!
    Ismerős. Nekem sem veti magát földre a nagy. Inkáb nyávog és attól fél nap után agybajt kapok. Mert ugye van olyan, hogy bal lábbal kel a gyerek és éppen semmi nem jó.

  • 2009.08.17 11:58:24lm

    Szövetszöcske! a lányom 20-án lesz 14 hónapos és ugyanazt rontottuk el vele, mint ti a fiatokkal. Fél éves kora körül országot váltottunk vele és akkor kitalálta azt, hogy ő csak cicivel a szájában alszik. Valamikor 9 hónapos kora körül jutottunk el oda, hogy már mindkét szülőnél betelt a pohár (én elaludtam állva a buszon hazafele úgy, hogy nekitámasztottam a homlokomat az üvegnek). Ronda dolog, tudom, de mi hagytuk sírni. Külön szobája van, apja bement először 5 perc után, utána 10 perc után és így tovább megnyugtatni, elmondani neki, hogy alvás van, minden rendben, szeretjük, csak éjszaka van, mindenkinek aludni kell stb. Nem adtunk cicit, se vizet, csak kis simogatást és kis megnyugtatást, de azt is csak úgy, hogy a sötétben, fény nélkül és nem szemébe nézve. Első nap 3 óráig tartott, amíg visszaaludt egyedül, de nem egészen egy hét alatt rászokott arra, hogy végigalussza az éjszakát. Most elalszik 9 körül és 5 körül ébred, kis szopizás, aztán ismét alszik 8ig. Ha felriad valamiért, apja megy, megsimogatja a hátát szó nélkül és visszaalszik. Nálunk bevált, bár volt, hogy úgy kellett visszafogni, hogy ne menjek be.

  • 2009.08.17 12:21:29Magenta

    lm, már tudom, ki vagy.
    A te lányodnak van olyan szép neve, hogy azóta se megy ki a fejemből, mióta olvastam. :)

  • 2009.08.17 12:44:12lm

    Magenta :)
    Épp a másikban írom, hogy a lányom nevére, mivel nem közismert gyakran kérdéseket tesznek fel. Múltkor a nyílt utcán, egy nő, akivel akkor találkoztam másodjára, hogy azért-e holdfény a jelentése, mert holdfényben csináltuk. Mondtam neki, hogy a holdfényre nem emlékszem, csak arra, hogy utána sört ittunk, de a Schlossgold hülye név lett volna egy gyereknek.

  • 2009.08.17 12:55:34csutkababa

    lm
    :DDDDDDD

  • 2009.08.17 15:05:46Hetyke Kocsmárosné

    Starlark, Sünfi köszönöm a bíztatást, nekem ez nehezebb lecke, mint bolhakorában a sírdogálást elviselni :D

  • 2009.08.17 15:24:23Farkasokkal táncoló

    Sünfi, nem tudom pontosan mennyi idős a gyereked, de azt írod, hogy 10 hónapos kora óta "hisztizik". Meggyőződésem, hogy egy ennyi idős gyerek még nem hisztizik, és ha így viselkedik, akkor annak oka van. Hogy mi azt nem tudhatom, de szinte MINDEN indokolatlanul sokat hisztiző gyerek hisztije mögött valami fizikai vagy lelki ok áll.
    Én a helyedben megkérdeznék erről egy szakembert.

  • 2009.08.17 15:43:33Magenta

    "Meggyőződésem, hogy egy ennyi idős gyerek még nem hisztizik, és ha így viselkedik, akkor annak oka van."

    Jahm, az enyém múlt szombaton produkált egy földhözverős, csapkodós, egy órán át üvöltős hisztit. Tényleg oka volt: nem engedtem a vasalóhoz.
    Szerintem amennyire könnyű dolgom volt a két naggyal, annyira nehéz lesz a kicsivel, iszonyú akaratos természete van, pont mint annak volt, akitől a vörös haját is örökölte.

    Nem hiszem, hogy minden mögé lelki fasságokat kéne beleképzelni.

  • 2009.08.17 15:47:45Farkasokkal táncoló

    Hát nem is lelki fasságokról beszélek.
    De ha egy gyerek naponta többször leállíthatatlan hisztirohamokat produkál (maradjunk ennél a kifejezésnél jobb híján), annak igenis oka van, nem lehet annyival elintézni, hogy akaratos.

    De végülis nem az én dolgom, igazad van.

  • 2009.08.17 15:49:28Magenta

    Szerintem egy olyan gyereknél, akit mindenki szeret, akit mindig mosolygó arcok vesznek körül, aki nem hall hangos szót, simán el lehet intézni azzal, hogy akaratos, ha bömböl, mert van képem vakdugót tenni a konnektorba.
    :)))

  • 2009.08.17 15:53:00Farkasokkal táncoló

    Mondjuk nem is hozzád szóltam, és az, hogy "múlt szombaton" még nem azt jelenti, hogy állandóan minden nap... csak sünfi leírása alapján nem egészen kerek nekem az az eset.

  • 2009.08.17 15:54:53Magenta

    Erre a "mondjuk, nem is hozzád szóltam"-ra most inkább nem reagálok, mert annyira azért tisztelem az öregeket.

  • 2009.08.17 15:55:19cozumel

    Magenta

    ez meg akkor sem a klasszik hiszti, az majd ugy ket eves kora korul jon el, es ha a nagyokkal nem volt ilyen, akkor most majd a kicsivel megtanulod a kulonbseget
    :D:D:D

  • 2009.08.17 16:00:52Farkasokkal táncoló

    Magenta oké, helyesbítek, "nem a te beírásodra reagáltam", így jó?

  • 2009.08.17 16:08:18Magenta

    FT, tényleg nem vitázni akartam, de rá tudok cáfolni arra, amit feljebb írtál, ennyi. Léteznek zsigerből hisztis emberek.

    cozumel, eszembe jutott, mekkora arccal irkáltam múltkor, hogy én aztán milyen faszán kezeltem a kölykeim hisztijeit, azt a keveset. Most majd úgy megkapom, hogy a fal adja a másikat (mármint a sorstól). :)))))

  • 2009.08.17 16:08:58szövetszöcske

    A kicsi nálunk is veri magát a földhöz, meg pohár-repesztően balhézik úgy 9-10 hónapos kora óta. Szimplán erőszakosságból. A pszichológia is pont olyan mint bármilyen más tudomány, igaz amit állít, kivéve a kivételeket, amikor meg nem (főleg az ilyen bölcsészféle tudományoknál aztán végképp igen nagy a szórás).
    Egyébként a nagy is, mire beért volna a klasszik hisztikorszakba, addigra le is szokott az erőszakos hisztiről, és szofisztikáltabb módszerekkel próbálkozott az agyunkra menni...

  • 2009.08.17 16:22:09manka78

    Azért az én 20 hónaposom is tudja földhöz vágni magát, ha nem engedek meg neki valamit. Igaz, hogy nem jellemző, mert nálunk nem ér el vele semmit. Most arra szokott rá, hogy ha vmit megtiltok neki, akkor leguggol és a tenyerébe temeti az arcát.

  • 2009.08.17 16:28:07baudolinA

    Mi állítólag nem voltunk hisztisek, de nekem ez gyanús, úgyhogy kifaggatom édesanyámat. :)

  • 2009.08.17 16:30:16cozumel

    Baud

    az ido jotekony hatasa :)

  • 2009.08.17 16:34:10baudolinA

    cozumel,
    biztosan. :)
    Mondjuk én ezt a "nem voltatok hisztisek"-dolgot úgy szoktam értelmezni, hogy biztosan volt ugyan egy-két jelenet, de nem voltunk extrán hisztisek. Mondjuk velem már a két testvérem rengeteget foglalkozott (imádtak babázni), úgyhogy lehet, hogy én tényleg nem voltam hisztis, mert elkényeztettek. :)

  • 2009.08.17 16:35:14baudolinA

    Vagyis mindig volt valami változatosság, és mivel négyfelé oszlott a szórakoztatás, ezért senki sem zombult be. :)

  • 2009.08.17 16:37:43cozumel

    Ma aranyos volt az ikreseken az egyik csaj, 3 honaposak a babai, szoba kerult a hiszti, es o tanacsolta az egyik anyukanak (kozel negy evesek az ikrei), hogy maradjon higgadt, guggoljon le a gyerekhez, es ugy beszeljen vele a szemebe nezve, mert az o baratnoje is ezt teszi, es lam lam, bejon.

    Azert en nem birtam megallni, es elmondtam, hogy a baratnojenek meg nem hisztizett a gyereke :D:D:D

  • 2009.08.17 16:44:23lm

    Az egész család a középső húgom hisztijeit tartja számon. Ennek ellenére így felnőtt korunkra ő lett a messze legjámborabb, míg én alkalomadtán kifejezetten hisztis tudok lenne, a legkisebb húgom meg még inkább.

    A lányom már most hisztisnek néz ki, 11 hónapos volt, amikor egy boltban földhöz csapta magát és toporzékolt, hogy miért nem tapogathatja meg a kirakatban a poharakat. Egyelőre az a módszerünk, hogy úgy teszünk, mintha mi sem történt volna, vagy megpróbáljuk másra terelni a figyelmét. Általában beválik. Az üzletes esetkor otthagytam, azonnal abbahagyta a hisztit, odament az elárusítónőhöz és felkunyerálta magát az ölébe.

  • 2009.08.17 16:45:16lm

    de készülünk keményebb menetekre is, nincs illúzióm afelől, hogy lesznek-e.

  • 2009.08.18 09:40:09Veg_

    cant, ez jó :-) És most elolvasom a hozzászólásokat is :-)

  • 2009.08.19 03:24:07glad az egyetlen

    Hmmm, filóztam is rajta, hogy hova tünt mostanság cantaloupe. :)

    Szülés hogy ment?
    Vagy már volt az valahova leírva?

  • 2009.08.19 09:13:19Brumibaby

    cantaloupe,
    nyáron nemigen porontyozok (mert élesben porontyozok), így csak most olvastam a sztorit.
    nem tudom, jársz-e még erre, gratulálok, nagyon jó írás, és szemléletes, felidézte saját akkori énemet, köszi.

Blogok, amiket olvasunk

JEGYZETLAP Posztnyár szindróma

Ha csak sóhajtozunk, és utáljuk, hogy vége, egyre nyomorultabbul érezzük magunkat. Négy lépés, hogy a szeptembert is élvezni tudd!

STÍLER Netes szépségdilik: ezeknek ne dőlj be

Ha nem akarsz úgy kinézni, mint egy cirkuszból szabadult bohóc, ne a csodatévő appok képeinek higgy, hanem a tükörnek. Az ugyanis nem halványítja el a bőrhibákkal együtt a sminkedet is.

HOMÁR Fifikás, de bebukott parkolóteszt budán

Jó napot, miért büntetnek meg, ha még a fizetőövezet kezdetét jelző tábla előtt parkolok, a nem fizető zónában? Csak. Parkolócég, 12. kerületi módra.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta