Gyerekkorunk filmjei az Égig érő fűtől a Szeleburdi családig

A mostani kisgyerekesek, a hetvenes évek szülöttei, ha meghallják, hogy „...itt van, itt van Bagaméri...”, mindannyian a fagyira gondolnak, a Holovác egyről és a Holovác kettőről tudják, hogy nem egy ügyvédi iroda, ha pedig hanyatt fekszenek a fűben, egyszerre mondják: „csak az a szép, zöld gyep, az nagyon fog hiányozni”. Gyerekkorunk ifjúsági filmjei még a mai gyerekeknek is kihagyhatatlanok, mi pedig lélegzet-visszafojtva nézzük ilyen és hasonló felkiáltásokkal: „Olyan köpenyem volt nekem is!” „Ott a régi házunk, milyen kevés autó ment még akkor!” Idézzük fel együtt a klasszikusokat, néhány filmet pedig akár végig is tudunk nézni az MTV videótárában.

Égig érő fű

A 1979-ben készült filmet Palásthy György rendezte, az öreg bérház udvarának füvesítési projektjével pedig olyan filmet hagyott az utókorra, amit ha több tucatszor ülünk le megnézni, akkor sem ununk meg. Amikor még Ullmann Mónika ártatlan kislányként ette Misuval a lekváros kenyeret, azok voltak a szép idők, s egy generációnyi bérházgyerek álmodozott arról, hogy az udvar kockakövét felszedve füves udvaruk lesz, lufis Fiestákkal.

Együtt csodálkozunk most is a telezsúfolt panellakáson és a fiatalokon, akik a bérházban szenvednek és panelra vágynak, együtt mondjuk Misuval, hogy „Csúszik a széééén” és drukkolunk az utolsó percig, hogy Poldi bácsi ne érjen haza előbb, mint a gyeptégla. Végül aztán minden sikerül, Piroska (Ullmann Mónika) is kiszabadul a rácsok mögül, Kamilla nagynénje is vidám asszony lesz (és párra lel), a fiatalok és a szenesemberék is lakást cserélnek, Poldi bácsi pedig boldogan megy nyugdíjba, s a füvet sem kell hiányolnia.

Szeleburdi család

Bálint Ágnes Szeleburdi családja nemcsak filmen (szintén Palásthy György rendezte), könyvben is felejthetetlen élményt nyújt, sőt, sikerült a folytatást (Hajónapló) is remekül megírni. A Faragó családban sosincs csönd, pedig nagy szükség lenne rá, apa ugyanis a könyvén dolgozik, konkrétan a csigákról ír, melynek segítségével végre kiszabadulnak a kicsi lakásból, ahol a három gyerek és egy szekérnyi barát számos állattal együtt szűkösen fér már el.

A kávéba ping-pong labda repül, a hörcsögök folyton átmásznak a szomszéd egyke, Andrea (Ullmann Mónika) babaházába, s ez baj, mert a befolyásos Belviziék nem a legjobb szomszédok. Pedig Faragóék igazán kedvesek, az anyuka egyenesen a földre szállt angyal (Drahota Andrea), apa pedig igazi tudósember (Ernyei Béla). Együtt pedig mindent megtesznek azért, hogy a család igazán szeleburdi legyen, megsétáltatják az óriási fikuszt, palacsintával csalogatják a szökött hörcsögöket és befogadnak minden állatot. A Szeleburdi vakáció című folytatásban, melyben Faragóék egy öreg, dunai hajóhoz jutnak, továbbra sincs csönd és nyugalom. A Ramóna helyrepofozása közben ismét megannyi kaland vár a szereplőkre, akik kicsit megváltoztak, Benedek Tibor lett az apa, Kiss Mari pedig az anya.

Keménykalap és Krumpliorr

A Vadliba kisdobos örs akcióba lendül, miután ellopták az állatkertből a majmot. Jól szervezett csapatként dolgoznak össze a gyerekek, túljárnak Bagaméri eszén is, aki a fagylaltját maga méri, de a történet csak akkor lesz kerek, ha lesz egy saját cirkuszuk is, bizony, a Hörömpő cirkusz, ahol természetesen minden világszám lesz. A filmet 1975-ben Bácskai Lauró István rendezte Csukás István forgatókönyvéből, s számos nagy név szerepelt benne, többek között Alfonzó, Páger Antal, Haumann Péter, s itt tűnt fel először Berkes Gábor is, mint Süle, de nem hagyhatjuk ki Kovács Krisztián nevét sem, aki ebben a filmben éppen Kisreceként olvasztotta a fiús mamik szívét. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is megkapta a fil, amelyet itt lehet megnézni.

Le a cipővel!

Minden gyerek arról álmodik, hogy egyszer szülők nélkül fog majd nyaralni. Szabó Attila rendezésében ez az álom valóra vált, Csukás István regényét Nyár a szigeten című regényét remekül filmre vitték. Hat gyerek azt gondolja, hogy teljesen egyedül nyaral a Duna mellett, a felnőttek azonban találékonyak, s a környék összes felnőttjét mozgósítják, hogy titokban figyeljen a fiúkra. A hat gyerek pedig elhatározza, hogy számháborúzni fog, s a csatára úgy készülnek, mint egy igazi háborúra. Cselszövés, élelemkeresés, összeesküvés szálai bonyolódnak a történetben, miközben Gazsi bácsi lótetű, az ár pedig megállíthatatlanul közeledik. S hogy végül ki szerzi meg az ellenség zászlóját, teljesen mindegy, a lényeg, hogy mindenki jól érezte magát, s épségben túlélte a nem kis kalandokkal teli nyaralást. A film itt található.

Utánam, srácok!

Nem tudom, hogy a fiúk hogy voltak vele, engem lányként nem annyira fogott meg a történet, bár kétségtelen, hogy tisztességgel végigültem a filmet, még akkor is, ha sok nyomot nem hagyott bennem. A cselekmény középpontjában egy kiselejtezett villamos áll, melyet az egyikük telkére el is juttatnak. Ez már önmagában is egy fiúálom, a szereplők boldogan rendezik be a járművet és különböző trükkökkel (magnóra vett kutyaugatással és egyéb mechanikai eszközökkel) igyekeznek megvédeni. Mint abban az időben oly sokan, a szereplők is lakótelepen töltötték mindennapjaikat, így egy ország tudta beleélni magát a srácok életébe. Parkolóban biciklizés, bandázás, kulcsos gyerekek, egyszóval minden megjelenik a filmben, ami abban az időben a legtöbb gyereket érintett. Lada, a rosszfej csapat vezére, Andris pedig a jókat képviselő csapatkapitány végül, megleckéztetve a rosszakat elássák a csatabárdot. A filmet, melyet Berkes Péter írt, 1975-ben rendezte Fejér Tamás. Berkes Gábor ebben a filmben is szerepelt, ő játszotta a Falrahányt Borsót. A film az MTV videótárban megnézhető.

Csutak a mikrofon előtt, Csutak és a szürke ló

A Csutak-filmek valahogy egészen más hangulatot közvetítettek, mint az addigi gyerekfilmek, pedig a mondanivalója nincs is olyan messze a többi alkotásétól. Mert hát Csutak is egy kulcsos gyerek, mint abban az időben sokan, s ez természetes volt, nem pedig egy megdöbbentő helyzet. És Csutaknak igencsak korlátozottak voltak a lehetőségei, mint ahogy a legtöbb gyereknek is. Így épült a filmek története a valóság és az álmok közötti hídra, a kisfiú álmaira és a saját maga által véghezvitt hőstettekre. Csutak lovat ment, bajba kerül, színész lesz, egyszóval zajlik körülötte az élet, a jó mindig jó marad, a rossz pedig elnyeri méltó büntetését. A filmet 1977-ben rendezte Katkics Ilona, Mándy Iván írásából.

Tündér Lala

Szabó Magda Tündér Lalája annyira egyedi és elbűvölő, hogy sok év távlatából is kijelenthetjük, nem sikerült hasonló magyar mesefilmet készíteni azóta sem. Tündérország királynője, Írisz, okkal félti kisfiát, Lalát, hiszen emberszíve van, erre pedig nem jöhet rá senki. Ha kiderül, Lalának el kell hagynia a birodalmat, Aterpater, a gonosz varázsló, megtudta a titkot, s ezzel zsarolja Íriszt. Lalát pedig nem kell félteni, a kissé pufók, valóban tündéri ábrázat mögött egy „igazi” kisfiú bujkál. Az emberek közé szökve magával viszi a királynő jogarát, mellyel rajzolva tökéletes képet lehet készíteni arról, akiről csak szeretnénk. Sőt, Írisz konvertorát is elcseni, mellyel bármivé átalakíthatja magát Lala, Gigi, a kecske pedig mindenhová elkíséri a kistündért. Természetesen ebben a történetben is győz a jó és alul marad a gonosz, s a kezdetleges filmtrükkök sem tudják még ma sem elvenni a kedvünket attól, hogy végignézzük a mesét. A mese 1981-ben készült, s akár csak a Csutak-filmeket, ezt is Katkics Ilona rendezte. A Szeleburdi család Faragó apukája pedig sikeresen alakult át a szívtipró Amalfi kapitánnyá. A filmet ide töltötték fel.

Hahó,  öcsi! Hahó, a tenger!

Amikor kislány voltam, tudtam, ha nekem egyszer fiam lesz, az olyan lesz, mint Öcsike (Kovács Krisztián). A Balogh család legkisebbik gyermeke ugyanis olyan, amilyennek egy kisfiúnak lennie kell. Jó, persze rossz, vagyis inkább csintalan egy kicsit és valahogy mindig történik vele valami.

Palásthy György 1971-ben rendezte Török Sándor forgatókönyvéből a filmet, s égette bele a helyes kisfiú-imázst sok-sok generáció számára. Öcsi a filmben csodás barátokra lel Kököjszi és Bobojsza személyében, akik Török Sándor mesekönyvéből kerültek a filmvászonra, mindenki örömére. Öcsi fölkerekedik, hogy a folyton rohanó és kapkodó, szegény szüleinek időt hozhasson, ám időközben a törpék letartóztatják a családját, mert bántani merték őt. Öcsi persze megmenti a Balogh családot, s megküzd a hétfejű sárkánnyal is, mert az időt bizony ő tartja fogva.

Az Öcsikét alakító Kovács Krisztián egyébként nemcsak a Hahó-filmekben, hanem a Keménykalap és Krumpliorr, a Barátom, Bonca, Az öreg bánya titka, Utánam srácok című filmben is szerepelt.

forrás: mtv videótár

Oszd meg másokkal is!
Mustra