Lombiktörténelem: Lehet-e Istent játszani?

lom

Üveghengerben fejlődő magzatok központi köldökzsinórra csatlakozva, felnőtt klónok a fölébredés pillanatára várva, apa és anya nélküli születés. Ezek a képek ma még csak fantasztikus filmekben létezhetnek, a tudomány rohamos fejlődése azonban egyáltalán nem zárja ki, hogy egyszer majd a valóság részei lehetnek ezek a ma még erkölcsileg is kérdéses beavatkozások.

Pedig nem is olyan régen, egészen 31 évvel ezelőttiig, a lombikbébi fogalma is futurisztikus álom volt csupán, s nem kisebb vádakkal támadták az első lombikterhességet létrehozó orvosokat, Robert Edwards-t és Patric Steptoe-t, mint az erkölcstelenség és etikátlanság.

1978. július 25-én született meg Nagy-Britanniában a Bourn Hall meddőségi klinikán Louise Brown, az első lombikbébi, miután a fent említett orvosok egyetlen petesejtet leszívtak Lesley Brown petefészkéből. A petesejtet egy üvegtálkában megtermékenyítették, majd visszaültették az asszony méhébe. Bár a beavatkozás sikerességére igen kicsi esélyt láttak, kilenc hónap múlva óriási sajtóérdeklődés közepette mégis megszületett az első lombikkislány. A már tíz éve folyó kutatás sikere olyan kérdéseket vetett fel, mellyel eddig csak elméletben kellett foglalkoznia az orvostársadalomnak. Ugyan a szakértők többsége már az első lombikbébi születésekor is elfogadta a gyermektelen házaspárok számára nyílt páratlan lehetőséget, etikailag komoly fenntartásokkal álltak a testen kívüli megtermékenyítés továbbfejlesztése előtt.

A problémák alapvetően túlmutattak azon a filozófiai kérdésen, hogy az ember játszhat-e istent, s beavatkozhat-e a „teremtés” folyamatába. Olyan kérdések elé állította a tudomány az orvosokat, biológusokat és jogászokat, melyek gyakorlatiasságuk ellenére komoly erkölcsi vonatkozással bírtak. Hogy mi legyen a sorsa azoknak az embrióknak, melyek nem kerültek beültetésre, jogilag elfogadható-e a „felesleges” megtermékenyített petesejtek megsemmisítése, az azokon való kutatás, nem kisebb problémaként jelent meg az új technikával együtt, mint a béranyaság, donor-apaság kérdései.

Az első lombikbabát fél év után követte, szintén a Born Hall klinikától egy fiú lombikbébi, az első ikerpár pedig 1982-ben született, szintén Nagy-Britanniában. Louise Brown születése után öt évvel áttörő eredményt értek el amerikai kutatók, akik megoldást találtak a beültetés után megmaradó embriók sorsára. Ekkor derült ki ugyanis, hogy az embriókezdemények fagyasztott állapotban tárolhatóak és egészséges gyermek születhet beültetésükkel.

Mára már világszerte nyújt segítséget a meddő házaspároknak a beavatkozás, igaz, továbbra is csak a gazdag országokban élők kiváltsága marad, s évente negyedmillió lombikbébi születik a világon. Nem csak „egyszerű” beültetésekről beszélünk, hanem meghökkentő lehetőségekről is. Kiválasztható például indokolt esetben az embriók közül az, mely nem hordoz genetikai betegséget. Nem csak sperma, hanem petesejt-donorra is lehetőség van, s jogilag halott apától is születhet gyermeke a nőnek .

A mesterséges megtermékenyítés számos további kérdést hagy nyitva, melyek megítélése továbbra is megosztja a társadalmat. Szakértők szerint a témával kapcsolatos szabályozások csak ideális társadalomra vonatkozhatnak, az egyes állásfoglalások ugyanis mindig szemben állhatnak mások világnézetével. Ez alapján etikátlannak minősül kényelmi szempontokból lombikterhességet létrehozni, olyan kísérleteket végezni embriókon, amelyekre állatmodell is alkalmas, kifejezetten kísérlet céljából létrehozni preembriót. A genetikai módosítások nem betegség megelőzése céljából, valamint a klónozás hasonló elbírálásban részesül, akár csak a születendő gyermek nemének megválasztása, kivéve nemhez kötődő örökletes betegségek esetében.

Magyarországon 1993-ban végeztek először méhen kívüli megtermékenyítést a Szent János Kórházban (Dr Konc János), azóta 12 helyen van lehetőség hazánkban erre. A hazai statisztikák igen biztatóak, Európában a sikeres beültetések tekintetében az ötödik helyet foglaljuk el.

forrás: hvg.hu; Orvosi Hetilap, 1992. 10-13. szám-ETT TUKEB (Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottság állásfoglalása a humán reprodukció új módszereiről

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek