Terhesnapló: A kismama nyáladzik, ragyás és hisztis

Zanza!

11. hét

pocak11

Tömeg: 56,4 (-0,5 kg)
Haskörfogat
: 73 cm

A mai naplóban a terhesség negatív oldaláról írok, mert sajnos a várandósság nem csak arról szól, hogy lebegünk a föld felett, simogatjuk növekvő pocakunkat, kismamaruhákat vásárolgatunk és limonádét szürcsölünk a fűzfa ágai alatt a vízparton. Hányás, ragyák, feledékenység, görcsök, túlműködő mirigyek, robbanékonyság, hőhullámok és félelmek. Ez is a terhesség.

Rókaügyek

Azt gondoltam, hogy a joghurtnál és a paradicsomlénél nincs rosszabb dolog, ami vissza tud kúszni az ember nyelőcsövén. Tévedtem. A tejberizs egy előzőleg legyűrt fokhagymás lángos ízvilágával kombinálva a legdurvább kínzás, ami hányás terén érheti a terhes nőt. Azok a rizsdarabok, amik megakadnak az ember torkában, szájában és fogai között kifelé menet...

Ragyák

Hogy folytassam egy kicsit a terhesség negatív oldalának ecsetelését, meg kell említenem, hogy a máskor irigyelt, sima arcbőröm egyelőre a múlté. A fejem különböző pontjain váratlanul megjelenni képes pattanások mellett az arcom jobb oldala olyanná vált, mint egy domborzati térkép: különböző nagyságú apró kitüremkedések teszik rinocéroszosan rücskössé, amelyen egyelőre nem segít se az arclemosó, se a krém, amit a kozmetikustól kaptam.

Feledékenység

Engem is utolért az a terhesek által gyakran tapasztalt tünet, amikor úgy érzem magam, mint egy szenilis vénasszony. Kimegyek a konyhába valamiért, de mire odaérek, elfelejtem, hogy miért indultam el. Ehhez hasonló sztorikból kifogyhatatlan vagyok, lehet, hogy fel kéne írnom őket, hogy pár év múlva jót röhögjek magamon. Mert most nem annyira vicces, amikor lemegyek a boltba valamiért, majd két dögnehéz szatyorral mászom meg a négy emeletet és itthon veszem észre, hogy amiért lementem, azt nem sikerült vennem.

Alvás

Az elalvással nincsenek gondjaim (pláne, mióta esténként Született feleségeket nézek az ágyban a laptopról, gyakran nem bírom abbahagyni és éjfélig bambulom a monitort). Egyelőre még hason is tudok aludni (fájó melleim megfelelő elhelyezése után), bár nem tudom, meddig szabad. A probléma a hajnali pisilések után kezdődik, amikor odakint megszólal a kakas (kakas Zuglóban, értitek...) és az Istennek nem akarja abbahagyni a kukorékolást. Én pedig annyira felhúzom magam, hogy órákig nem bírok visszaaludni. A minap hajnal 3.17 perctől voltam ébren majdnem hajnal ötig. Kezdem érteni Zámbó Jimmyt.

Görcsök

Harmadik gyereknél az ember már nagyjából ismeri a testét, tudja, hogy a különböző fájdalmak mitől vannak és mit jelentenek. Az apró szurkálást valószínűleg a méhszalagok nyúlása okozza, az alhasi diszkomfort-érzet a növekvő méh miatt van, sőt, a menstruációs görcsökhöz hasonló fájdalom is teljesen normális, ha nem túl erős. Na de mi az a nem túl erős? A héten volt egy-két nap, amikor megijedtem a görcsöktől, azonnal elkezdtem Magne B6-ot szedni (ami egy kezdődő vetélésnél annyit ér, mint halottnak a csók), mindenesetre megnyugodtam tőle. És ahogy telik az idő és közeledek a bűvös 12. héthez, egyre kevesebb bennem a félelem és egyre nyugodtabb vagyok.

Hőhullámok

Nem tudom, mi történt a hőszabályozó központommal, nyilván a hormonok megbolygatták azt is, de sokkal érzékenyebben reagálok a hőmérséklet-változásokra. Képes vagyok 25 fokban fázni, máskor meg 20 fokban verítékben úszom. Éjszaka két takaró van az ágyam mellett, egy vastag, téli, ezt elalváshoz használom, mert olyankor különösen fázom, a vékony nyári pedig hajnalban kell, amikor forróság önt el. A harminc fok ellenére mindenhová viszek magammal egy kardigánt, ki tudja, mikor tör rám a vacoghatnék.

Beindult mirigyek

Az izzadásról jut eszembe, a váladékot termelő mirigyek mind fokozottabban működnek terhesség alatt, ami nem csak a verejtékezésben nyilvánul meg: bővebb a hüvelyi folyás is (ami természetesen csak addig normális, amíg színtelen, szagtalan, nem csíp és nem okoz viszketést), a nyáltermelés is csúcson van és ide sorolom a könnymirigyek túlműködését is, bár inkább a felfokozott érzelmek miatt bőgünk olykor, mint a szamarak.

Robbanékonyság

Az amúgy sem mindig higgadt viselkedésem tovább romlik, olyan hirtelen haragú lettem, hogy néha magam is meglepődök egy-egy reakciómon. Vannak olyan helyzetek, amikor máskor simán túllépnék egy-egy problémán, most viszont felháborodok, robbanok, csapkodok és napokig képes vagyok pörögni egy témán.

Időzített bomba

Azért van egy dolog, ami igencsak nyugtalanít. Gyakran motoszkál a fejemben a gondolat, hogy tulajdonképpen időzített bomba vagyok, leállíthatatlanul élesítve, csak robbanás helyett szülni fogok (bár végül is azt is lehet robbanásnak nevezni). Vagy olyan ez az egész terhesség-dolog, mint a sísánc. Valaki rátesz a tetejére (vagy magad mászol fel), meglöknek és te csak csúszol a szédítő mélység felé, ott majd elrugaszkodsz és valahogy földet érsz. Ahogy elindultál lefelé, nincs megállás, nem mondhatod, hogy meggondoltad magad, szeretnél kiszállni. Bár most még távolinak tűnik, egyszer eljön az a nap is, amikor átléped a szülőszoba ajtaját és világra kell hoznod a gyereket.

Blogmustra