A középfülgyulladás alattomos betegség

fulgyula1

Akinek nem volt még fülfájós gyereke, az egyáltalán nem sejti, hogy milyen alattomos betegség a fülgyulladás. Míg néhány alapbetegségnél kis rutin után el tudjuk dönteni, hogy jól van-e már a gyerek, addig a fülbajok lappanganak, átvernek minket, sőt, sokszor akkor jelentkeznek, amikor már tényleg nagy a baj.

Ráadásul anatómiájából adódóan nagyon fájdalmas is, legalább annyira, mint a fájós fog, egyszóval, aki jól ismeri a fülfájást és a fülfájós gyereket, az mindent megtesz azért, hogy megelőzze a bajt.

Az egyik leggyakoribb fülészeti betegség a középfülgyulladás, ami gyerekkorban, főleg fél- és hatéves kor között jelentkezik leginkább. Vannak olyan gyerekek, akiknél a tél nem csak a szokásos náthát jelenti, hanem visszatérő középfülgyulladást is, mert esetükben a nátha, torokgyulladás a fülre megy. Ebből pedig nem tudnak másként, csak antibiotikumos kezeléssel, rosszabb esetben fülszúrással, vagy önmagától felszakadó dobhártyával kijönni, s a betegség bizony gyakran jelentkezhet. Természetesen nem csak hurutos megbetegedések okozhatják a középfül gyulladását, egyéb betegség is felelős lehet érte. Az orrmandula eltávolítása sok esetben segít a visszatérő gyulladást megszüntetni, ezen kívül néhány külső tényező mellőzése is segíthet. A dohányfüst és egyesek szerint a cumi is gátolja a fül megfelelő szellőzését.

A középfülgyulladás tünete elsősorban a fülfájás, mely lehet enyhe, de egészen elviselhetetlen is, valamint nyomásra érzékeny. Már kisbaba korban is feltűnő lehet, ha sírva kapkod a baba a füléhez, s később is komolyan kell venni minden fülfájást, a kezeletlen gyulladás ugyanis hamar eluralkodhat a szervezeten, s minél később ismerik fel, annál nagyobb az esélye például a fülszúrásnak.

A fülben uralkodó nyomáskiegyenlítésre a fülkürt szolgál, ami az orrjáratokkal köti össze a középfület. A kisgyerekek fülkürtje sokkal szűkebb, ráadásul nem is olyan meredek, mint a nagyobb gyerekeké, vagy felnőtteké, a hurutos megbetegedések alkalmával sokkal nehezebb kitisztítani. Ennek következtében a fülkürtbe jutó váladék nem, vagy nehezen ürül ki, így a középfül nem szellőzik megfelelően, a baktériumok és vírusok elszaporodnak, és végül begyullad.

A középfülgyulladásokat két fő csoportba soroljuk, hurutos és gennyes középfülgyulladásként, s mindkét csoportban beszélünk heveny és idült gyulladásról. Egyszerű hurutos középfülgyulladás esetén a fülkürt működészavaráról beszélünk, ahonnan visszafordíthatjuk a kóros folyamatot orrcsepp használatával, rendszeres orrszívással, s a fájdalmat enyhíthetjük meleg borogatással. Heveny fülgyulladásnál a fülkürt működési zavara hosszabb távon fennáll, s a középfül nyálkahártyájának ereiből savó lép ki, ami feltölti a dobüreget. Ez nem csak nagyon fájdalmas, de veszélyes is lehet, amennyiben nem ürül ki a savó, ugyanis maradandóan károsodhat a dobhártya azzal, ha magától felszakad és hegesedik. Idült középfülgyulladáskor a betegség kései felismerésének következtében a savó kocsonyás állagúvá válik, végül hegesedik, s tartós halláskárosodáshoz vezet.

Gennyes középfülgyulladásról akkor beszélünk, ha bakteriális fertőzés következtében lép fel a fülkürt működési zavara. A betegség kezdetén még igen enyhék a tünetek, a fül csak kicsit fáj és maximum hőemelkedése van a betegnek. A folyamat aztán felgyorsul, s végül a dobüreget teljesen kitölti a genny, mely igen erős fájdalommal jár. Ha nem szúrják föl időben a dobhártyát, a genny magától átszakítja az elhalt szöveteket, s kitisztul a fülkürt, ami hirtelen megkönnyebbülést okoz, a panaszok pedig gyorsan enyhülnek. Ugyan magától is gyógyul az így felszakadt dobhártya, maradandó károsodást okozhat, nem csak a hallásban, hanem az arcidegekben, s a betegség tovább húzódhat a belsőfülre is.

Előfordul, hogy sikerül antibiotikum nélkül átvészelni a betegséget, a gyors és alapos orrszívásnak, orrcseppezésnek és a fülmelegítésnek köszönhetően. A legtöbbször azonban elkerülhetetlen az antibiotikum, ugyanis a középfülgyulladást jelentős százalékban baktérium okozza, csak 25 százalékban vírus.

Talán az egyre jobb gyógyszereknek, valamint az egyéb alternatív eszközöknek köszönhető, hogy egyre ritkábban szúrják föl a beteg füleket. Míg régen sok gyereknek rendszeresen fölszúrták, addig ma már csak nagyon indokolt esetben alkalmazzák ezt a nem túl kellemes beavatkozást.

Ha a gyerekünk fülfájós, minden náthánál különös figyelmet kell fordítanunk a középfülgyulladás megelőzésére. A már említett orrtisztításon kívül hasznos az infralámpa használata, valamit az egyre népszerűbb fülsapka viselése, s számos gyógynövény és homeopátiás készítményt is kipróbálhatunk.

forrás: házipatika.hu

Oszd meg másokkal is!
Mustra