SZÜLŐSÉG

Kismama 3.0: A közelgő szüléssel hergeli magát a kismama

2009. április 15., szerda 08:00

38. hét

A nemzetközi helyzet fokozódik. Most már bármikor megszülethet, igen, bármikor, és ez sajnos már rajtam is nagyon meglátszik. Jövök-megyek, mint egy időzített bomba, időnként itt fáj és ott sajog, én meg megtorpanok, ideges leszek, eszembe jut mi mindent kellene még csinálni, jaaj, miért is nem tudom előre, hogy mondjuk április 19-e délelőtt 10 és 12 között szülés, nagyi idejön, férjem szabit kivesz, bőrönd összerak stb, és nincs ez a bizonytalanság érzés, hogy mi lesz a gyerekekkel, ha nekem hirtelen el kell tűnnöm, mi lesz, ha ma éjjel, mert speciel még nincs összerakva a holmim, sőt, a férjem is vidéken, öcsémet rendeltem át ide aludni, hátha, hátha.



Talán nem meglepő, hogy engem már így a harmadikkal nem az izgat, van-e medence a szülőszobán (valószínűleg úgysem lenne már idő beleülni), vagy hogy milyen modern esetleg barátságos, hiszen ezek tök lényegtelenné válnak, mikor a kismama élesben használja az ominózus helyiséget. Nem, az én helyzetemben a fontos kérdések, hogy pl. beérek-e a kórházba időben, tekintve, hogy a Mici cakumpakk minden fájással, tolással, kórházba rohanással együtt két óra alatt megszületett. Azzal hergelem magam, hogy mi lesz, ha mondjuk a férjem bent dolgozik, mikor elfolyik a magzatvíz.



Kibírom-e addig, míg ő BKV-val hazavergődik és bevisz a kórházba. Vagy végül más visz be a kórházba, ő meg majd egyenesen odajön. Ki fog a gyerekekre vigyázni, akiknek a napirendjét gyakorlatilag csak én ismerem, mivel én csinálom velük a hétköznapokat. Megpróbálom felidézni a fájdalmat, lélekben felkészülni. Szeretnék nappal szülni. Szeretnék naívan és tudatlanul odakerülni. Másik percben annak örülök, hogy tudom mi vár rám. Ésígytovább. Hol itt, hol ott üt ki a dili. Kapkodok, ideges vagyok.

Tegnap, mikor a Mici a reggeli játszóterezés után félig állva, félig a díványra dőlve elaludt a nappaliban, vérszemet kaptam, és nekiálltam főzni. Gyors egymásutánban összedobtam egy hatalmas lábos bolognai szószt, kábé tíz liter húslevest, több napra elegendő gombapörköltet meg pulykaragut, és lettek volna még egyéb ötleteim is, de a hasam beintett, egyszerűen fájni kezdett, lehetetlenné téve a további akciókat.

Ma pedig egész nap a még mindig tök üres bőröndöt kerülgetem, hol jobbról, hol balról rúgok bele egy nagyot, tudatalatt érzem, hogy nem akarok én ebbe még pakolni, nekem még heteim vannak, szám szerint kettő, de akkor jön ez a hátha, hátha, mi van ha mégis feeling, és legszívesebben nekiugranék a szekrénynek, pizsamák és egyéb kórházi felszerelések után kutatva. Ennél a pontnál viszont valami gáz van. Komoly az ellenállás bennem, ami a bőröndöt illeti. A bőrönd, az valahogy olyan végzetes és visszavonhatatlan. Félek tőle. Áthidaló megoldásként inkább listát irogatok, ez még olyan izgalmas is így, mintha a tűzzel játszana az ember. Mint amikor egy középkori kínzóeszköz kiállításon járva borzongva kerülgeti a különböző gyanús segédeszközöket, hát olyan ez a bőrönd. Az egyik segédeszköz. Egyelőre ez látszik a kórházból, ez jelzi a kórházat, és vele együtt minden idegesítő szülésgondolatot, úgyhogy rosszul vagyok, ha ránézek, és marad a lista, tovább rugdosom a bőröndöt, hátha megtelik, csak úgy, magától...

Panzej

Cikkzárta utáni hírek, most jövök az ultrahangról. 39. hét. Faros a gyerek, már nem is tud megfordulni. Mi lesz velünk? Leszek-e még jövő héten?

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2009.04.15 11:42:14Bato

    Hajrá Panzej! Szép a pocid :-)

    A másodikkal én is így voltam. A bőrönd az utolsó pillanatban készült el.

    A fő parám nekem is az első gyerkőc sorsa volt, hiszen addig minden nap együtt voltunk. Aggódtam, hogy mi lesz vele, ha három napot nélkülem kell töltenie. Valahogy nem tudtam, hogy fognak boldogulni a párommal. Mégis minden rendben ment, sőt... Megkockáztatom, hogy annyira jól érezte magát, hogy talán nem is hiányoztam neki :-(

    Szerintem ezek az érzések teljesen normálisak.

    Ami számomra még érdekes volt, az a szülés gondolata. Az elsőnél inkább kíváncsi voltam, hogy milyen lesz majd. Nem féltem tőle. A másodiknál, viszont bennem volt a félsz. Nem tudom miért, hiszen az első gyorsan és türhető (így utólag) fájdalommal járt.



    Panzej: Lesz babanapló a folytatásban? Én szívesen olvasnám

  • 2009.04.15 11:44:15Bato

    vadbarack: enyém gyerek volt látogatóban, bár nagyon nem érdekelte a dolog. Szinte végig a lépcsővel volt elfoglalva, na meg a keksszel, ami a szekrényemen volt. A tesóval nem foglalkozott, bár szerintem nagyon nem értette, hogy ki az ott anyával. Igaz még csakn 1,5 éves volt.

  • 2009.04.15 11:48:09Subbantósdi

    Nekem bejött a lányom látogatóba, 22 hós volt akkor, nem foglalkozott az újszülött öccsével, csak rohangálni szeretett volna és azért látszott, meg van zavarodva, hogy én ott vagyok és nem otthon, nem értette, hogy miért vagyok itt és miért nem jövök haza, szóval ezt nem volt jó nézni...

    És így nem is tudtam a férjemmel sem igazán beszélgetni, csak kicserélni a kajás és szennyes ruhás zacskót és pár dolgot mondani egymásnak, így inkább nem jött be többet a lányom, hanem ilyenkor, mikor jött a férjem, a nagymama vigyázott Rá.

  • 2009.04.15 12:01:02Hűbele

    Vadbarack, nekem 20 hós volt a fiam, amikor a kistestvér megszületett. Császárral szültem, de még aznap bejött látogatóba, nem is bírtam volna nélküle:-) Jó volt látni, nekem ez erőt adott, így utána a kicsire is jobban tudtam koncentrálni, és abban is segített, hogy ne hagyjam el magam. Így 8 órával a műtét után már kénytelen voltam délcegen lépkedni, hogy ne azt lássa, hogy anya rosszul van, de ez jót tett. És bár a kistestvér nem túlzottan érdekelte, jól elvolt, szerintem neki is jobb volt így. Az pedig, hogy egy darabig még a nagyobb gyerekhez jobban kötődsz, szerintem teljesen természetes.

  • 2009.04.15 12:02:34littlered

    mammina, nem baj, ezért is írtam, hogy ne bántsátok a párom, na mindegy. Nem kifejezetten azért sírtam, mert nem volt rendesen felöltözve, de ha ennyit értesz belőle, akkor nem is magyarázom inkább. Mindig mindent rosszul írok.

  • 2009.04.15 12:09:12mammina

    littlered

    dehogy irsz rosszul. a valasz sem neked szolt, - en sosem irok senkinek direktben - hiszen ha valaki ir valamit, az egy tema lehet, en a temara magara valaszoltam. az hogy te elsirtad magad nem egyedi eset, en csak arra gondoltam ramutatni, hogy - rajtad kivul gondolom tobb millio anyuka a vilagban, hogyan eli meg ezt a par napot, ki eroszakosabban ki nyugodtabban - nem kell parazni, minden megoldodik. ennyi lett volna. en nem szemelyeskedem sosem senkivel. (egy kivetle heatherette de o most eppen mashol posztol :-)

  • 2009.04.15 12:12:08kicsi emma

    Barátnőm nagyobbik (két év körüli) gyereke mondta,amikor bevitték anyut meg kistesót meglátogatni a kórházba, meglátva a csecsemőt: "Ezt ugye nem visszük haza?!!?"

  • 2009.04.15 12:33:42Nilüfer

    Littlered, én értem:) Hozzátenném, ha puccparádéban lett volna a gyerek, akkor is bőgtél volna:)



    A gyerek meg szerintem kifejezetten élvezte, olyan lehett neki, mint egy indiántábor APÁVAL:)))))

  • 2009.04.15 12:53:25másutt

    En nem voltam nagy tervezos. Nalunk semmi nem volt osszepakolva, viszont volt egy ures taska bekeszitve, es mellete a lista a szukseges dolgokrol.

    Mindent beleraktunk a lista alapjan 5-10 perc alatt, semmi nem felejtodott el.

    Majdnem minden, amit vittem, utolso pillanatig hasznalatos volt (fogkefe, piperek, ruhak, stb)

    Ejjel 3-kor kezdodtek a fajdalmak, 1/2 4 re minden megvolt, viraglocsolassal egyutt, pedig csak de. 10-kor indultunk el.

    Szerintem nem kell akkora parat csinalni a taskabol, ismerek olyat, aki mar az elso trimeszterben kezdi a nagy taska tervezest. ;)

  • 2009.04.15 13:06:36Rio2003

    Panzej, nekem is faros volt a 3. bebi ket normal szules utan. Az orvosom probalta megforditani olyan 36-37. het korul (inkabb masszazshoz hasonlitott a dolog, nem volt brutal) ment is a dolog egy darabig, kb. 20fokot fordult olyan 5 perc alatt, aztan egy nagy rugassal vissza az eredeti helyzetbe :) fel is nevetett a dokim, hogy ez sehova.



    tortenet vege: karacsony masnapjara voltam bejegyezve csaszarra. (a dokim biztonsagosabbnak tartja a csaszart ilyen esetben, semmi mas nem indokolta) es hat bebiur aznap hajnalban meg is indult - egy hettel a normal kiirt idoponthoz kepest, igy vegul surgossegi csaszar lett a dologbol.



    DE csakhogy a pakolos, mi legyen a masik ket gyerkoccel problemakorhoz hozzaszolva:

    A kissrac megvarta amig szetfozom, takaritom magam szenteste, + korbajarjuk a fel rokonsagot karacsony napjan + atkoltoztunk aznap este a ferjem szuleihez, mert hat ugye masnap reggel 7-re voltunk berendelve. Es ejfel utan mikor mar a ket nagyobb aludt, ugy dontott hogy nem varja meg a reggel 7-et sem :)

  • 2009.04.15 13:10:09Rio2003

    viszont ha csaszar lesz - akkor muszaj hogy legyen otthon veled valaki min. 2-3 hetig nonstop. Teged illetve a csaladot ellatni. Nem szabad ugralni, mert 1. nem fogod birni 2. begyulladhat a seb. Ezt nagyon komolyan kell venni, mert nem poen.



    Pakolashoz: most harmadjara en kb. 35. het korul pakoltam ossze es a taska be az autoba (ezt is azert mert Anyosom panikolt) valahogy nem volt idom osszepakolni :)

  • 2009.04.15 13:12:33Rio2003

    nalunk bejottek a kiscsajok (4 es 2 evesek) megnezni az ocsit - de foleg a csokiskeksz erdekelte oket... na jo megcsodaltak a bebit is, mert hat elotte x barati csaladnal lattak kisbabat, es mindig mondtuk nekik hogy nekunk is lesz ilyen.



    Szoval elso pillanattol fogva tart a szerelem. A srac olyan szinten el lesz kenyeztetve a ket novere altal, o a vilag kozepe...

  • 2009.04.15 13:16:57Rio2003

    meg egy dolog: nekem a csaszar ellenere jo dolgom volt a 3. bebivel a korhazban. Sajat szobank volt, jo kaja, fajdalomcsillapitoval ki lehetett birni a dolgot.



    Es amint megszuletik a 3. bebi akkor o lesz a legfontosabb, valahogy igy vagyunk kodolva, hogy a legkisebb elvez prioritast szerintem.

  • 2009.04.15 13:21:33Visegrádi

    AZ otthon szülés előnyei itt is megmutatkoznak..lám-lám....

  • 2009.04.15 13:24:38Rio2003

    en 3 szules utan sem mondom azt hogy megprobalnam otthon, mind a haromszor volt valami ami miatt jobb hogy korhazban szulettek a bebik. (es ha valamelyik lanyom meg akarna probalni az otthonszulest, haaaaaaaaaaaaaaaaat nem tamogatnam)

  • 2009.04.15 13:35:51gyj

    Csak jelezném, mielőtt valaki rákattan a témára, hogy az utolsó otthonszülős posztot tudatos romboló szándékkal úgy szétoffoltuk, hogy csak na....

  • 2009.04.15 14:07:12Vakmacska

    Én a cucc felét simán otthonhagytam, anyám hozta be szülés közben, mert a hiányzó cumók közt volt a papucs meg egy-két eléggé fontos alkatrész...

    pedig nem volt előző gyerekem, a macskákra mégse foghattam a rendetlenségemet.

  • 2009.04.15 14:35:55soci

    Hát a faros szülésért nem irigyellek. Hogy-hogy csak most vették észre? Vagy időközben visszafordult?

  • 2009.04.15 14:43:31kriszi

    No én meg utólag hazavitettem a cucc háromnegyedét, első alkalommal legalábbis :) Azóta tudok takarékosan csomagolni, mióta két törpém van - ha mind be akarunk férni a kocsiba, muszáj :)



    Vadbarack, elszállt az előbb, de azt akartam mondani: a kétévesemet eléggé megviselte a belátogatás (konkrétan ott akart maradni velem, és a lépcsőházból is hallatszott vissza a sírása), viszont az öcsköst hazatérésünkkor már ismerősként köszöntötte. Azóta is nagyon jó tesók, a két kis gézengúz már prímán össze tud fogni akár ellenem is, ha kell :)

    Ez a bepakolás-halogatás nekem is erősen ismerős...

  • 2009.04.15 14:46:40Vakmacska

    Barinőmnek 13 évvel ezelőtt megfordították a faros fiát, meg is szülte rendesen utána, de elmondása szerint a megfordítás se volt piskóta - asszem ő volt az, aki kijelentte, hogy "ha szülés előtt megint farosba fordulsz, akkora frászt kapsz ha kijössz hogy csak na!" Mondanom se kell, gyerek nem fordult meg még 1x, és most már nagy büdöslábú kamasz lett belőle, de fülest még azóta se látott....

  • 2009.04.15 14:51:41manka78

    Az én nagyobbik lányom olyan édes volt, mikor meglátta a húgát. A szülőszoba előtt várt a nagyszülőkkel, inkább nem is ment aznap oviba. Mikor kitoltak hozzájuk a tolószékben, akkor odabújt hozzám és azt mondta, hogy "de jó, hogy nem vagy véres" meg még azt, hogy olyan édes tesót szültem neki. Nekem jó volt, hogy minden nap bejött az apjával. Egyébként meg, arra az időre, ameddig a kórházban voltam, a nagy kiköltözött anyósomékhoz, oviba sem járt, úgyis téli szünet lett közben. Mindig ettek főtt ételt vagy anyunál vagy anyósomnál. Mielőtt hazamehettünk, előző nap anyu és anyósom ment le hozzánk kitakarítani. A férjem egy "háztartási analfabéta".:)

  • 2009.04.15 14:53:04manka78

    bla

  • 2009.04.15 15:17:29mumalone

    Hmm... Első szülés. Szombatra vagyok kiírva. És mivel saját cégem van, nem igazán pihenek, bár az apuka próbál az utóbbi időben mindent átvállalni, de azért nekem is észnél kell lennem, mert nem mindent tud. Ja és csak két hete vonták vissza a veszélyeztetettséget. Így aztán nem mozogtam gyakorlatilag semmit a 9 hónap alatt, közel 30 (!) kilót híztam és alig tudok menni is. Ja és külföldön élek, vagyis se anyu, se anyós, ellenben teljes depresszió, merthogy pasi hajlamos lelépni, ahogy tette is az ötödik hónapban. Félek :(

    Ehh, na jól kipanaszkodtam magam, megyek zuhanyozni.

  • 2009.04.15 15:27:48Nilüfer

    Mumalone, a 30 kiló ebben a legkevesebb..az lemegy pikkpakk, főleg, ha mindenre egyedül leszel..inkább az lesz a baj, ha nem lesz segítséged.Van valami terved?

  • 2009.04.15 15:33:32cantaloupe

    Panzej, orulok a kepednek, ugyanis az en hasam sem valami nagy, igy 32. hetben s ezert mindig aggodok, nehogy tul pici legyen a bebi.



    Minden jot a szuleshez, beszamolot kerunk!

  • 2009.04.15 15:39:50mumalone

    Nilüfer!



    Most éppen van segítségem. Csak hát hajlamos lelécelni. Ettől pedig nem érzem magam túl jól. Tudom, hülye vagyok, már ezerszer meg is bántam, de amikor terhes lettem, azt hittem majd egyszer megkéri a kezem. Hát inkább lelépett. Na ez a másik. Olyan sötét voltam, mint egy naiv 15 éves kamaszlány. Mindegy, ez az én bajom.



    Szóval most itt van, de félek nem neki való egy újszülött és a sok feszültségben, bajban nem fog kiállni mellettem. Azt sem érti mért nem vagyok csodálatosan boldog és veszekszik, ha sírok. Ha lelép akkor eljön anyukám. De én ezt nem akarom. Én családot terveztem sok gyerekkel, nem egyedülálló anyának lenni. Nekem nagy családom van és sok testvér, unokatestvér, meg minden. Nekem az a természetes. Ő meg egy széthullott, szörnyen diszfunkcionális családból jön, még némelyik unokatestvére nevét sem tudja.



    Hú, abba kéne hagynom.

    Mindenesetre, ha eddig mindig mindent megoldottam egyedül és létrehoztam idegenben egy virágzó céget, talán egy babával is boldogulok valahogy, nem? Ugye azért nem elképzelhetetlen?

  • 2009.04.15 15:54:58mammina

    mumalone



    eddig is elvoltal, ahogy irod, meg is leszel. ha meg nagyon melyen erzed majd magad, akkor felugrassz a porontyra es mi egy ketto helyrerakjuk a lelkivilagod :-) nagyjabol atlatod mi var rad, igy nagy meglepi nem erhet. fel a fejjel. sok sikert es minden jot :-)

  • 2009.04.15 16:09:41mumalone

    mammina!



    Köszönöm. Pont erre vártam. Egy kis biztatásra. A környezetemben azt hiszik, hogy boldog vagyok és minden rendeződött, de azt hiszem már nem is fog. Amíg ő normálisnak tartja a múltbeli viselkedését, addig nem tudok bízni benne. Pedig próbálkozik, kedveskedik néha, de nekem valaki olyan kéne, aki szeret és aki kiáll mellettem. Eléggé kétségbe vagyok esve így, hogy egyre közelebb van. Amúgy régóta olvaslak ám benneteket, ismerek mindenkit, csak ti nem ismertek engem :)) Köszönöm.

  • 2009.04.15 16:59:42dodóó

    Mumalone én 56kg-ról 87kg lettem a terhesség végére.

    Pár hónap alatt lement 20kg.

  • 2009.04.15 17:31:44mammina

    mumalone

    meg komolyodhat, probalj bizni. ha meg nem megy neki, teged sem er meglepi. az enyem sem piskota - csak maskepp. (mondjuk menni nem fog, de.... :-)) imadom.



    hajra!

    elso terhesseggel en is balna voltam jo sok vizzel itt ott, 25 kg plusszal. masodik alkalommal kb 8 kg-t hiztam. kit erdekel? en tudtam hogy gaz van, hogy mas mit gondolt tettem ra nagy ivben.

  • 2009.04.15 17:32:17mammina

    mumalone

    hol vagy? a nevedbol angolszasz helyen :-)

  • 2009.04.15 17:48:38macskaszemű

    Mumalone, rossz perceidben gondolj arra, hogy jövő tavasszal minden valőszínűség szerint súlyodnál leszel, és egy kisgyerek kapaszkodik a kezedbe :).

  • 2009.04.15 17:56:48barbicsek

    Cantalupe, én is a 32. hétben vagyok. Az uh szerint néha egy héttel előbb :) Tök jó végre találni valakit, aki ugyanott tart, ahol én!



    Nekem érdekes mód még nem jutott eszembe a bőrönd, de most, hogy olvasok róla, lehet, hogy elkezdem, mert ki tudja még, mi lesz...



    Úgy tervezem, én is telefőzöm a hűtőt, ill. a fagyasztót, tésztát, rizst meg apa is ki tud főzni...

  • 2009.04.15 18:02:39Pelikan

    Panzej, szerintem nagyon jol sikerult ez a poszt, tokeletesen irtad le a terhesseg utolso nehany heteben eluralkodo oskaoszt... Drukkolok neked!

  • 2009.04.15 18:04:18cantaloupe

    Barbicsek: ;)

  • 2009.04.15 19:28:10Mafalda

    Úgy látom, sokan járunk ebben a cipôben...

    csajok, nekem holnap császár, mert Mókamiki továbbra is a lábaival kalimpál lent, így 3 nappal a kiírt idôpont elôtt...húúú

    Panzej, én elôször egyáltalán nem örültem a hírnek (már a 37. héten tudtam), de mostanra beletörôdtem

    illetve

    MOST kezdek parázni :-))

  • 2009.04.15 19:28:55Visegrádi

    gyj-nek. Itt valóban off volt az otthonszülés téma és itt nem is akarom ragozni, de ha arról egy topic, ott mi az, hogy szét offolod tudatosan?? Mer nem értesz egyet?? Akkor talán befoghatnád drága legalább annál a topicnál, aztán máskor újra kinyithanád....

  • 2009.04.15 19:35:01raszta macska

    Mafalda, nagy kalappal holnapra! :)

  • 2009.04.15 19:38:59Mafalda

    köszi, igyekszem, igyekszünk :-)

  • 2009.04.15 23:24:40kihanemén

    anya is faros kölköt szült, igaz 4. poronty volt... faros az öcskös. cirka 10 ember állta körül, nyári gyakorlat... ilyet még úgyse láttak címszóval. negyedik jól van, köszöni, 12 éves... és nem emlékszik az egészre, bizton állítom, különben nem lenne ekkora a szája...

  • 2009.04.16 00:05:02a kedvenc nick-em foglalt! :(

    "De mikor megláttam a nagylányomat a kórházban, a cumizástól rászáradt nyállal, az otthoni játszós pólójában, melegítőben és a rossz cipőjében, félszegen, sírva fakadtam a folyosó közepén"



    Én ettől már most sírva fakadtam :S :_( :)

    Mert én is csak azon gondolkodom, hogy mi lesz a naggyal, aki itthon marad... Pedig lesz segítség, meg apa is mindent tud, amit kell, de akkor is... A kis lelke.. Szerintem akinek még nincs gyereke, az ezt nem tudja átérezni. Nálunk meg pláne nagy összenövés van, együtt alvással, ilyesmi... Most vagyok a 29-30. hét környékén a másodikkal, napra pontosan nem igazán követem :)

  • 2009.04.16 00:20:23másutt

    kedvenc nicktelen, itt kiszamolhatod:

    www.daystogo.com/Lifetrack/pregnancycalc.aspx

    Beirod, hogy mikorra vagy kiirva, es magadja, hogy hany nap/het telt el es mennyi van meg.

    nagyon hasznos!

  • 2009.04.16 08:55:21manka78

    Kedvenc nick! Ne parázz már! Nálunk is hasonló volt a helyzet. A nagy velünk aludt, mikor már nem fértünk a hasamtól, akkor kapott egy matracot, azt tettük az ágyunk mellé a földre. Összenövés megvan.A gyerekeket 99%-ban én látom el. Mégis túl éltük azt a pár napot. Jött be olyan szerkóban, hogy nem tetszett, de senkit nem érdekelt. Megigazgattam rajta a cuccot, még ha idétlen az összeállítás, akkor is álljon rajta valahogy, oszt jónapot. A nővérkék inkább arra voltak kíváncsiak, hogy jól sikerült-e apának a "baba érkezett" bulija. Mondjuk látszott rajta, hogy túl jól.:) Mikor hazamentünk a kicsivel, akkor az első hetekben is többet foglalkozott a naggyal az apja, mint előtte és azóta is bármikor. Nagyon odatette magát, hogy a nagy semmiben ne szenvedjen hiányt, figyeltünk a kis lelkére nagyon. A dolog jól sikerült, mert imádja egymást a két gyerek, a nagy ugyanolyan jó gyerek, mint volt, nem érte semmi megrázkódtatás.

  • 2009.04.16 09:02:34mammina

    holgyeim a gyerekek kis lelke nem szenved semmiben hianyt abban a par napban mig apuval kell lennie. az apukak is pont olyan kedvesek es szeretoek es gondoskodoak mint mi - csak amikor mi is ott vagyunk nem akarjak, vagy nem merik kimutatni. lesz elcserelt zokni, nem tiszta polo, de a lelkenek nem lesz semmi baja. sot. szerintem meg hasznal is. en sosem ereztem amit itt sokan irnak, barmikor gond nelkul hagytam apussal a gyerkocot. mindenki jol jart. ketszer mutottek, akkor is apussal voltak a gyerkocok es tok jol megvoltak. az egyik volt ketto es fel a masik fel eves. jott a korhazba 3X naponta, vitte haza a lefejt tejet mikor elfogyott az otthoni municio. :-) ez csak a hormonok jateka. hajra mindenki.

  • 2009.04.16 09:06:44manka78

    mammina! Te jobban megfogalmaztad.:)

  • 2009.04.16 09:12:13mammina

    manka, koszi

    en szentul hiszem hogy minden apa apatigris a sok anyatigris mellett, csak sokan nem engedik hogy elojojjon, mert mindent ok tudnak jobban. :-) en hagyom hogy o is tudja. tok jo! most a tanulasban is igy van. es mikor kozos munka eredmenyekent hozzak haza a jo jegyet, akkor mindig mondjuk, hogy ennek a fele apae vagy anyae. husvetkor is isteni volt, hogy elmentek hegyet maszni harmasban. en vegre tehettem vehettem (igaz tonkretettek erkezestol szamitott ot percen belul, de akkor is ugy ereztem tettem valamit a lakas lakhatosaga erdekeben). a kepeket nezve lehet ha ott vagyok fraszt kapok neha hol es hogyan maszkaltak, de o is felnott ember, felelos o is, es ezt tudja is. (szornyu mindig elojon hogy nagyon pasi parti vagyok :-(

  • 2009.04.16 09:15:23raszta macska

    mammina, egyetértünk. :)

  • 2009.04.16 09:42:37manka78

    Csatlakozom.:)

  • 2009.04.16 15:27:15soci

    Persze, a gyerek megvan az apjával, szó se róla. De pl engem az idegesitett, hogy amikor hazamentem a kórházból, háromszor annyi meló fogadott, mint amikor bementem. A férjem nem tartotta fontosnak a takarítást, átlátott a káoszon. Ez így utólag tök vicces, de akkor sírhatnékom volt.

  • 2009.04.16 15:29:14nácska

    Nekem a másodiknál nem volt időm a bőröndön parázni. 36. hétre szültem, konkrétan egy szál terhes-kiskönyvvel mentünk be a kórházba. (Meg egy indexszel, mert vizsgázni készültem aznap. Férjem annyira meglepődött, hogy még az utolsó kereszteződésnél is megkérdezte, hogy a kórház vagy a fősuli felé kanyarodjon.)

Blogok, amiket olvasunk

KAPCSOLATSULI 6 szokás, amivel villámgyorsan kinyírhatod a kapcsolatodat

Vannak szokásaink, amelyekről nem is tudjuk, hogy észrevétlenül, ám annál hatékonyabban rombolják a párkapcsolatunkat. Amikor pedig a párunk a válást, szakítást fontolgatja, nem értjük, hogy mi történt.

TÖRI MÁSKÉPP Szőrös hableány, tudós ló - mulatságok a Monarchiában

A kiegyezést követően gyors tempóban újabb és újabb létesítmények emelkedtek a Ligetben, amit a milleniumi ünnepségek még inkább felgyorsítottak. És ott aztán volt mulatság!

DICE&SORCERY A látszat sohasem csalt még ekkorát!

A Mario + Rabbids Kingdom Battle amennyire valószínűtlen, annyira zseniális. Játékosok figyelem!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta