SZÜLŐSÉG

Bébinapló: Mi az ideális korkülönbség?

2009. március 26., csütörtök 15:00

Léna négy hónapos! Megérkezett abba a korba, amikor nem mindegy, hogy ki veszi fel, és hogy benn vagyok-e a szobában. Lehetőleg, ha nem akarok üvöltést, legyek benn, és fogjam valamijét. Persze könnyű ilyenkor kendőt kiáltani, de éppenséggel már nagyon mozgékony is, és nem szereti, ha sokáig nem tud ficeregni – a pihenőszéket is kezdi kinőni-kiforogni. Négy hónap! Leánál ez rengetegnek tűnt, most meg rohannak a napok. Már megismeri a családtagokat, mosollyal üdvözli őket, például olvasztár mosolyt kap az apja is esténként. Van kedvenc verse, a gyerekek, gyerekek, szeretik a perecet. Figyel ránk, iszonyatos hangerővel rekedten sikoltozik, amikor jókedve van. Kapott saját játékot is, egy fa babatornázót, és teljesen jól elszórakozik vele, pöckölgeti, fordul oldalra alatta. Hason is akar lenni sokat, tolja a fenekét, minden megnéz, és háton is tologatni, tekergetni próbálja magát – egy percre nem áll meg. Persze kedvenc látványa az ugrabugráló Lea és a legózás.

Az evés még mindig nem a legfontosabb kérdés nála, de gyorsabban és többet eszik – bő nyolc deci lefejt tej és néhanap másfél deci táp simán lecsúszik. Szép kis tokát és combot is növesztett, ma reggel 6800 gramm volt (most gyorsan megmérem minden nap, mert holnap vissza kell vinni a mérleget, úgyhogy kijátszom magam.)

Örök vita, hogy a kis korkülönbség vagy a nagy korkülönbség a jó. A szaporodó  itthoni konfliktusok miatt sokat törtem rajta a fejem, hogy miért nem tudok sok mindennel megbirkózni. Persze alapvetően mind a kettőnek vannak előnyei: ha kicsi, akkor tudnak együtt játszani, ha nagy, akkor meg a kisebbel tud babázni nagyobb. Ebben az utóbbi esetben azért meg van a veszélye, hogy két egyke gyerek lesz egymás mellett.

A kis korkülönbségnek azonban érzésem szerint egyelőre a hátrányait élvezhetem. Azt hiszem, ha újra csinálnám, akkor megvárnám, amíg a nagyobbik gyerek ovis lesz. Nem elsősorban azért, hogy ne legyen ő is a nyakamon, bár nyilván ez a felállás az anyát is kíméli. De most úgy látom, hogy a gyerekeknek sem lenne rossz. (Korábban azt gondoltam, hogy micsoda szemétség pont akkor elpaterolni valami intézménybe a gyereket, amikor ráadásul még kistestvére is születik.)

Ha ovis a nagyobbik, akkor már valószínűleg a legdurvább dackorszakon túl van. Nem megy a csata a szobatisztaságon se. Van egy terület, ahol csak ő van, amibe nem folyik bele a kistestvér, ahonnan nem foglal el részeket. Esetleg lehetnek saját barátai is. A kicsinek meg jut egy fél nap nyugi, amikor senki nem üvölti fel és az anyja is csak vele tud játszani. Esetleg aludhat is egy fél órát délelőtt, és akkor a nagynak is jobb, mert egy kicsit pihentebb anya kicsit türelmesebb délután. Mindez nálunk nincs és elég sok konfliktus adódik belőle mindkét gyerek felé. A nagy ordít, a kicsi ordít, én hisztérikusan veszekszem nem ritkán.

Bár a múlt hét, sőt már lassan két hét azért is megviselt, mert megtapasztalhattunk, hogy milyen, amikor az egész család beteg, de én vagyok a legbetegebb, és úgy kell ellátni a gyerekeket (bár minden nap volt segítségem, de a nagy úgyis rajtam csüng, a kicsivel úgyis muszáj foglalkozni, éjszaka meg mindenki rajtam csüng). Nálunk senki nem alussza át az éjszakát, na jó, időnként a gyerekek apja, de ő se mindig. Viszont a náthás gyerek hatványozottan többször kel fel. A legjobb, amikor a kicsi annyira fullad, hogy muszáj hajnalban (ma például négykor) kiszívni az orrát, mert már cumizni sem tud, és nem tud aludni, a nagy felébred a porszívóra és zokog, mert fél a porszívótól, és mire mindenkit vissza lehet altatni, addigra már úgy felébredek, hogy legközelebb kilenckor aludnék vissza, de akkor ugye már nem lehet.

Konklúzió? Legfeljebb annyi, hogy igazán lehetne már tavasz egy kicsit, melegebb napsütés és kisebb szél, kevesebb orrfújás, szemgyulladás és torokfájás.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2009.03.26 20:25:13chryst

    NA sziasztok!Nálunk 10 év van a két fiú gyerek közt, igaz a hatását még nem tudom mert a kicsi még csak 1 éves.

  • 2009.03.26 20:26:14Bato

    dini: gratulálok a picurhoz, így előre is és kíváncsian várom a beszámolót a 3 gyerkőcről.

    abominog: neked rosszabb lesz, mint a fiadnak. Szerintem!

    Mi úgy oldottuk meg, hogy a pici születése előtt már tréningeztük a nagyot. Apa altatta, sokat jártak el együtt, stb. Ez olyan jól sikerült, hogy észre sem vette a hiányomat. Ők egyébként minden nap meglátogattak a kórházban, de a fiamat az öccse nem nagyon érdekelte. Egy dolog izgatta igazán, a lépcső. Szinte az egész látogatási időt kint tötötte a nagyival a folyósón és lépcsőztek. Szóval engem jobban megviselt az ő hiánya, mint őt az én hiányom.

  • 2009.03.26 20:28:37abominog

    Hú, köszi csajok! Igyekszem nem stresszelni, hisz tuti, h engem jobban meg fog viselni, mint őt. Valószínüleg mi is úgy csináljuk, h anyuéknál lesz addig, és nem jön majd látogatni.

  • 2009.03.26 20:33:23eino.

    ,,A kis korkülönbségnek azonban érzésem szerint egyelőre a hátrányait élvezhetem. "



    Nem csodálom. Ez az időszak nem lehet könnyű, de kitartás, pár év, és minden sokkal egyszerűbb lesz!

    (Én is ezzel tuningoltam magam, amikor elkezdett járni - esni, kelni, mindenre felmászni - a lányom, meg dackorszakozott stb.. :)) )



    ui.:

    Nagyon édes ez a fotó!

  • 2009.03.26 20:38:51Bato

    na az előző jól elszállt.

    dini: gratulálok így előre is és kíváncsian várom a beszámolót a 3 gyerkőcről.

    abominog: Szerintem neked jobban fog hiányozni a fiad, mint te őneki. Nálunk ez volt. Mi az utolsó hónapokban változtattunk sok dolgon. Apa altatta, sokat voltak együtt, stb. Így a hiányom szinte fel sem tünt. Annyira, hogy a látogatások alatt a fiam inkább kint lépcsőzött a nagyival a folyóson.

  • 2009.03.26 20:39:32verkaverka

    Köztem meg az öcsém közt 13 hónap van, és mikor a barátnőm teherbe esett az első után gyorsan (és nem tervezetten) anyám azt üzente neki az első év kemény lesz de megéri, utána hátradőlhet és egész életében élvezheti ahogy szórakoztatják egymást :))







  • 2009.03.26 20:39:53dini78

    Medelin: nálunk a "nagy" 4 éves lesz, a második 2,5 mire megszületik a 3. És oviba jelenleg még egyik sem jár. De remélem szeptembertől már fognak, mert az én hangom reggel 10re bereked, mire rendet teszek közöttük. :))))) De szerintem is az a lényeg, hogy milyen típusu az anyuka. Egyszerűen csak így terveztük. Kit érdekel a karrier, ha már van naponta olyan pillanat, amikor édesen hozzád bújnak! És majd ráérek még dolgozni, ha már nagyobbak lesznek...addig marad a 24 órás anya-meló. :))) És ha belegondolok, hogy akár csak egy pár napra is lepasszoljam a nagyszülőknek, akkor már ideges vagyok. Mert még olyan kicsik és annyira kell nekik az anya közelsége, hogy ezt a pillanatot nem hagynám ki. Úgyis hamar eljön az az idő, amikor már "ugyan, anya menj már..." szöveggel kezdődik a mondat. :))) Bár a 2 éves kisfiam is szokta mondani, ha türelemre intem, hogy "Én mindig csak várjak!"... szöveg az van most is. :))))

  • 2009.03.26 20:40:03Bato

    mégse szállt el. na jó ájszakát mindenkinek

  • 2009.03.26 20:42:40dini78

    Bato: köszi! Mindenképpen írni fogok majd...:)))))

  • 2009.03.26 20:44:10caty19

    Nekem nem volt lehetőségem ezen gondolkodni, későn kezdtük, hamar kellett kistesó. A gyerekek 15 hó korkülönbséggel születtek, majd a második után két évre egy következő. Mind fiú. Nyárra várunk egy következőt, a legkisebb húsz hónapos lesz. (ő is fiú)A legnagyobb éppen öt éves. Nekem egyetlen dolog nehéz, ha döntéseket kell hoznom egymás ellenében, például egy alszik, de indulni kéne az oviba a nagyobbakért. Vagy a nagyobbak még maradnának, de egy már fáradt, hazamenne. Nagy a lárma, de ez inkább jó, mint rossz. Majdnem mindig egyedül vagyok velük. vannak, voltak aggályaim, főleg ha veszekszenek. De szeretik egymást, és mindig nagyon várják a legkisebbet, tehát biztosan nem érzik hátrányát a kisebb tesónak. ez nekem is megnyugvás. Szóval 15 hótól öt évig próbáltuk a korkülönbségeket, mindben van nehéz és nagyon jó is. Nem sokat segítettem, talán annyit, hogy amit hoz az élet, abban előny és hátrány van, nem hiszem, hogy okosan lehet dönteni.

  • 2009.03.26 20:46:21verkaverka

    A gyerekeknek mindig nehéz hazaindulni a kórházi látogatásról, de ez becsapós, hosszú távon sokkal jobb nekik ha látják az anyjukat, meg látják hol van.

  • 2009.03.26 21:02:29péntek

    Mivel köztem és a testvérem közt másfél év a korkülönbség, és nem volt túl zökkenőmentes a kapcsolatunk, ezért mi nagyon törekedtünk, hogy több legyen a gyerekeink közt. Négy évet akartunk, mert az első gyerek igen bonyolultra sikeredett. :-) Aztán három év lett, és nagyon örülünk neki. Azt kell mondanom, egyelőre, hogy ideális. Eleinte azért, mert különböző módon kellett velük foglalkozni, most meg azért, mert tudnak együtt játszani.

  • 2009.03.26 21:02:30EzANevem

    Sziasztok!

    Nekem 4 gyerkőcöm van (gondolhatjátok, hogy átestem egy-két "izgalmas" történésen). Két nagy (15,18) és két kicsi (4,7). Érdekes módon a két nagyobb és két kisebb között pont 3-3 év korkülönbség van, teljesen véletlenül. Szerintem nincs olyan, hogy ideális korkülönbség ugyanúgy, mint nincs olyan sem, hogy ideális időpont a szüléshez. A kicsik ugyanúgy eljátszanak egymással, mint a nagyobbakkal (már amikor otthon vannak persze), kártyáznak építenek, a nagyok imádnak "leszállni" az ő szintjükre. Ha az ember igyekszik maximálisan a gyerkőcök felé fordulni, átérezni a gondjukat, játszani velük, meghallgatni őket, elfogadni őket és a haverokat olyannak, amilyenek, függetlenül attól, hogy éppen mennyi idősek, akkor teljesen mindegy a korkülönbség. Én azt mondom (egykeként felnőve) az a legrosszabb, ha nincs testvére az embernek. Néha szinte irigykedem a gyerekeimre, hogy nekem nem adatott meg ilyen együtt játszás, nevetés, meg veszekedés is ugye. Persze ilyenkor megpróbálok "visszafejlődni" és beszállni mindenféle "buliba". Szívesen veszik a kicsik is, meg a nagyok is, ennél nagyszerűbb érzés nincs!!!

  • 2009.03.26 21:04:03dini78

    caty19: hát azért le a kalappal...én 3-nál megállok...előreláthatólag. Bár soha nem mondom, azt hogy soha. :)

    És abban teljesen igazad van, hogy mindennek van előnyös, ill. hátrányos oldala. A lényeg, hogy ura legyünk a helyzetnek és próbáljunk optimisták maradni, még ha a gyerek néha olyat is csinál, amitől naponta 5 szívinfarktust kapok. :)))))) Mert különben az idegeink fognak kikészülni. :)

  • 2009.03.26 21:15:37Medellin

    Hú, sok gyerekesek, gratulálok, nem semmi! Talán egyszer én is elmondhatom magamról ezt:) És tényleg, ilyenekbe még bele sem gondoltam, hogy oviba kell menni, míg a másik (másik 2 mondjuk) alszik...:) És akkor gondolom ez még csak az apróbb gondok közül való:) Én még vígan elvagyok a két csöppel itthon, még nem voltak ilyen problémáim.

    Dini78: én is várok még a karrierrel pár évet (mondjuk még 3-at), mert most 3 gyerekig el sem mozdulok itthonról (igen, sorozatgyártás:), de utána még tervezem, hogy 30-as éveimben esetleg egy negyediket szülök, ha úgy hozza a sors. Meglátjuk.

  • 2009.03.26 21:36:55irish

    Nekem 3 gyerkőcöm van 35 hónapon belül, pontosan 17 és fél hónap van az két srác között és a kisebbik fiam és a leányom között is. Ami biztos: az első mellé a második gyerkőc nagyobb "meglepetés" volt mint a kettő után a harmadik. Nem panaszkodom, mindhárom 1 éves koráig szopizott, az éjszakákat mindhárom hamar végigaludta ( a rekorder az első csimota, ő 10 napos korától nem igénylete a szopit, csak aludt );... de azért mozgalmas napokat él(t)ünk, nem unatkoz(t)unk. Nagyon ideálisnak látom a kis korkülönbséget, pláne pár év elteltével, most 3,5 ; 5 és 6,5 évesek...

  • 2009.03.26 21:54:07bogyócska

    Egyik ismerősöm és a húga között 11 hónap a korkülönbség! Minden évben egy hónapig egyidősek. :)))) Mindig is olyanok voltak, mint az ikrek, és nagyon jó tesók.

  • 2009.03.26 21:57:11Amirah

    nálunk a három gyerek között 2-2 év van-nekünk ez jött be

  • 2009.03.26 21:57:17e_e

    hanna

    nagyon aterzem.

    nekunk pont 1 ev van a ket gyerek kozott.

    masreszt viszont elotte durvabbnak kepzeltem, mint amilyen vegul most a helyzet.

    a legnehezebb resze aZ, hogy a nagyot se lehet eszervekkel meggyozni, es, hogy meg o is onveszelyes.

  • 2009.03.26 22:03:16evet

    Nálunk most van egy 5 éves és egy 6 napos. Eddig minden remekül működik, soha ilyen idilli napokat nem töltöttem zsinorban a nagylányommal, mint az utóbbi három napunk volt. Hétfőtől megint óvoda neki, ott legalább kipiheni magát, ő is teljesen lemerül a nap végére. Már 2 napja végigalussza az éjszakát a saját ágyában, amire eddig esélyünk nem volt. Nagyon kedves a kicsihez, sokat segít nekem, láthatóan élvezi egyelőre a nagytesó szerepet. Szerencsére a kicsi nagyon nyugis babának tűnik, egyáltalán nem zavarja sem az alvásban sem az evésben, hogy folyamatosan csacsogunk, vagy ha a belebámulnak a mózeskosarába. Nekem nagyon jó, hogy vele már lehet értelmes dolgokról beszélgetni (már amennyiben a pónik közötti aktuális családi viszonyok értelmes téma), zenét hallgatni, kirakózni.

    Tudom, hogy minden csoda három napig tart, és holnap ránkvirrad a negyedik nap, de azért reménykedem.



    Nekem szempont volt, hogy a 3 év babázás után vissza tudjak menni kicsit dolgozni, nem bírtam volna zsinórban többet itthon. Most úgy érzem, hogy teljes erőből tudok megint legalább 2 évet itthon lenni. Az is fontos volt, hogy a kicsinek is jusson csak velem töltött idő, amennyire lehetséges, ezért is vártunk mindenképpen a nagy ovis koráig. Azt is szerettem volna, ha a nagylányom már részt tudna venni a testvérvárásban, jó lenne, ha emlékezne rá, milyen volt egy csecsemővel együtt élni. Nekem ez hiányzik, pedig 3 voltam, amikor az öcsém született, csak nagyon kevés ködös emlékem van az ő baba koráról. Persze kicsit aggódom, hogy később tudnak-e kezdeni valamit egymással, de talán ez nem csak a korkülönbségen múlik.

  • 2009.03.26 22:28:05caty19

    Én nem érzem nehéznek a három gyerek és egy jövevényt. Talán mert későn kezdtem, már más dolgok a fontosak. Nekem mindig kettő volt itthon, akkor nem találtam nehéznek, de most egy ideig csak egy van (még 3 hónapig) és most látom csak, milyen könnyű egy gyerekkel. De bármilyen is a korkülönbség, nagyon nagy öröm látni őket együtt. Legyenek minél többen, azt kívánom.

    Egyébként egyáltalán nem a gyerekek számában látom a problémát, hanem abban, hogy nagyot változott a világ. Apa dolgozik, minden rám marad és az a nehéz, nem a gyerekek. hiába nem kell pelenkát mosni...minden napra jut valami ügyintézés gyerekkel megrakottan. Posta, vásárlás, orvos, védőnő, munkahelyi ügyintézés (akkor is ha hat éve nem dolgozol...)meg befizetni, megkérdezni, elintézni, eladni, venni, építeni, szóval ehhez képest boldogság az a nap, amikor csak a háztartás van, bármennyi gyerekkel is.

  • 2009.03.26 22:31:13buborék

    Nálunk pont 2 év van - a nagyobbik éppen hányóshasmenős és a fülemet akarja pödörgetni, a kisebbik meg a mellemet cuppogtatni, mindezt két külön szobában, hogy ne fertőzzék egymást.

    Amúgy jó a 2 év, de az egész a személyiségükön dől el

  • 2009.03.26 22:31:19whitetea

    4 gyerkőcöm van, a négyen belül megtapasztaltam a kis és nagy korkülönbség örömeit és hátrányait is. A nagyok 9,8,és 7 évesek, a 9 és 8 éves között 16 hónap a különbség, ők csajok, aztán jött a kisfiam, 14 hónap után. Húzós volt, néha rémálomszerű(a legnagyobb mikor ovis lett mindent nyavalyát hazahozott, a többiek elkapták sorban, ebben az jó volt, hogy mire a kisfiam is ovis lett az immunrendszere igencsak megerősödött). Szerencsére akkor még volt segítségem, nem tudom különben hogy éltük volna túl épp ésszel:-))))

    Remekül megvannak, ha akarnak, de bizony gyakran van úgy hogy ketten a 3-ik ellen, a csajok a fiú ellen, mindenki mindenki ellen:-)))Viszont van a negyedik, 17 hónapos akit mind a hárman egyöntetűen imádnak! A nővérei komplett pótanyák ha kell, a bátyókájával remekül elautókázik(a legkisebb is csajszi), tanítják mindenféle "okosságra". A kicsi remekül profitál a három nagy tesójából, és viszont.Persze így is kell rengeteg türelem a 4-hez, de nem csinálnám másképp ha újrakezdetném sem! Ja, és minden kornak megvan a maga szépsége, de az biztos, hogy amennyire 2-3 éves koráig egy Kicsi a miénk, úgy már soha többé. Élvezzétek ameddig csak lehetséges:-))))

  • 2009.03.26 23:23:54manka78

    Biztos vagyok benne, hogy a jó testvéri kapcsolatért nagyrészt a szülők felelősek. Köztünk 6 és fél év van az öcsémmel. Szerintem jó tesók vagyunk, de azért emlékszem sok kivételezésre. Ő minden feladathoz kicsi volt mindig, de a jóból előbb vehette ki a részét.

    A két lányom között szintén 6 és fél év van. A kicsi most 15 hónapos, a nagy most jár elsőbe. Eddig a korkülönbségnek csak az előnyét érezzük. Csak az a furcsa, hogy a kicsi rohamléptekkel lett babából kisgyerek. Olyan, mintha a nagy húzná maga után. Olyan jókat játszanak, együtt fürdenek, az szertartás nálunk, a jó nagy kádunkban minden este megy a játék. Legóznak, könyvet nézegetnek, labdáznak, fogócskáznak. A kis maki mindenre kapható, nem bánja, ha a nagy nyúzza. Szerintem az is sokat számít, hogy egyneműek.

    Mikor még nem volt egy gyerekünk sem, akkor azt terveztük, hogy nagyon kis korkülönbséggel fognak születni. Aztán megszületett a nagy és évekig nem vágytunk másikra, mindig csak mondogattuk, hogy lesz tesója, de még nem most. Én is úgy voltam vele, hogy addig nem szülök újra, amíg minden nap nem az zakatol bennem, hogy szeretnék még egy gyereket. Aztán már 5 éves elmúlt a nagy, mire ez bekövetkezett. Mondtam a Zuramnak, hogy figyu már, én úgy szülnék még egy gyereket. Ő is így érzett már akkorra. Mármint, hogy kéne egy gyerek, nem pedig ő szülne szívesen.:))

  • 2009.03.27 07:31:13anyamadár

    Nekünk a 15 hónap tökéletesen bejött korkülönbségnek. Néha kicsit húzós volt ugyan, de megérte :)))

  • 2009.03.27 07:47:39mammina

    nekem mindig egyidoben aludtak a csajok delutan, egyszerre fekudtek este. most is igy van. amikor az egyik beteg volt, a masik is, az is egyszerre zajlott. a legnagyobb hibam amit valaha elkovettem az a baranyhimlovel volt, amikor a kicsit ugyanazzal a kanallal etettem, hogy biztosan elkapja es tul legyunk azon is viszonylag egyszerre es pici korban. a kicsim majdnem meghalt a baranyhimlotol mert tudogyulladast kapott, majd korhazban mmeg erre ra a skarlat virust is, igy harom betegseggel a testeben fekudt mozdulatlanul karacsony ejszakajatol ujev napjaig eves, ivas nelkul, infuzioval. azota sem tudom hogy ha csak siman egymas mellett lettek volna es ugy kapja el is ilyen beteg lett volna-e. idiotanak ereztem magam.



    koztunk a noveremmel 5 ev kulombseg volt, mire en elsos lettem o 6-os, es mire o nyolcadikos lett mar ciki volt a kisteso :-) aztan mikor pasizni kezdtunk es volt par pasi akinek en tetszettem mikor meglatott, abbol lett balhe, pedig alapszabaly volt koztunk, hogy maset soha. mire elcsitultak a viszalyok es "felnottunk" en 18 lettem es mar jo volt egyutt logni, vasarolni, atjarni hozza, addigra sajnos elvesztettem ot. pedig biztosan nagyon jo testverek lettunk volna. :-(

  • 2009.03.27 07:48:58mammina

    az idealis korkulombseg meg a szulok temperamentumatol, teherbirasatol, hozzaallasatol fugg nagyban. es sztem nem letezik :-)

  • 2009.03.27 09:00:16RSZB

    Én a 2.5 éves korkülönbségre esküszöm. A fiúnk pont kinőtt a pelenkából, cumisüvegtől, már beszélt is, olyan kis "nagyfiús" lett, amikor a hugi született.



    Elvileg nem terveztünk ekkora korkülönbséget köztük, de így nagyon jó volt.



    És hála Istennek a hugi születésével nem esett vissza sem a pelusos korba, sem a cumisüveges korba, maradt "nagyfiú".



    B.

  • 2009.03.27 09:03:43RSZB

    ... hozzáteszem, egyedül az volt rossz, hogy a nagyobb egy ideig nem tudta megérteni, hogy a hugi egyenlőre még nem játékpartner, hanem meg kellett, hogy várja, hogy "felnőjön" hozzá. Ez kb. akkor oldódott meg, amikor a hugi olyan 3 éves volt, a bátyó pedig 5 és fél.



    Azóta ilyen gond sincs.



    B.

  • 2009.03.27 09:58:58Chelly2

    Nálunk bő 3,5 év lesz a korkülönbség. Így is terveztük. Azt nem szerettem volna, ha ovi előtt/után 1 hónappal lett volna kistesó, nehogy azt gondolja miatta kell oviba járnia. De már nagyon kíváncsi vagyok milyen lesz 2vel.

  • 2009.03.27 10:44:28mammina

    chelly2

    nagyon nagyon nagyon joooooo lesz kettovel.

  • 2009.03.27 11:23:27Kaliff

    Aki 3 évnél kevesebb időt tervez a két gyerek között, az szerintem:

    1. gyorsan le akarja tudni a kötelezőt (2 gyerek)

    2. egyszer nem vett a kezébe egy fejlődéslélektani könyvet.

    3. szerintem hibát követ el.



    3 éves korára fejlődik ki a gyermek pszichéje annyira, hogy elkezdődjön az anyáról való leválás. Úgymond kinyílik neki a világ, már nem csak anya és apa létezik. Az óvoda segít ebben.

    A 3 évesnél fiatalabb gyerek ráadásul ösztönös utánzással tanul. Mindent meg akar csinálni mint a másik gyerek, vagy a szülei. Ha a kicsi szopik, ő is azt akar, ha a kicsi az anyjánál van, ő is az anyjánál akar lenni. Nem azért mert féltékeny, hanem mert az utánzás a fejlődés szerves része. Ez ugyanúgy kikerülhetetlen mint hogy elkezd nőni a foga.



    Nemrég láttam egy felmérést erről a korszakról. Egy bölcsiben vették fel a műsort, és 2 gyereket először egy olyan szobába tettek ahol minden játékból 1 darab volt. Kb 10 perc se kellett óriási botrány tört ki. Az egyik el akarta venni azt ami a másiknál volt. Ő is azzal akart játszani. A másik természetesen nem hagyta. Hiszti, sértődés, sírás lett a vége.

    Utána ugyanezt a két gyerkőcöt egy olyan szobába tették be, ahol minden játékból 2 volt. Meglepő, de 2 órán át a hangjukat se lehetett hallani. Együtt fedezték fel az egész szoba tartalmát, és szépen utánozták egymást. Így bizonyítva saját maguknak: "Én is meg tudom csinálni."







  • 2009.03.27 11:56:44www.faltetovalas.hu

    Ne legyen sok..

  • 2009.03.27 12:00:03macskaszemű

    Jó a téma megint, és áhítattal olvasok minden hozzászólást. 19-20 hónap lesz a két gyerekem között.

    Kaliff

    1.: így van, nem titok, bár nem volt kötelező, de igenis túl akarok lenni a prüntyögős korszakon.

    2. szívesen veszek könyvcímeket, ha ajánlanál, örülnék.

    3. hááááát...nemtom.. szerintem egyedi elbírálás alá tartozik.

  • 2009.03.27 12:04:04anyamadár

    2009.03.27 11:23:27 Kaliff

    Igen és az ikrek is mind mind lelki sérültek...

    ezt persze a fejlődéslélektani könyvek is megírták...



    A pszichológusok akik meg arról értekeznek, hogy három éves kor alatt jobban be tudja vonni a világába a nagyobbik a kicsit, hogy legyen kevesebb mint három év vagy több mint öt év a korkülönbség ők mind kóklerek...



    :)))

  • 2009.03.27 12:04:18Dee_

    tesóim között van:



    6 évvel idősebb: felnéztem rá, de nem játszottunk, túl kicsi voltam neki



    3 évvel fiatalabb: együtt játszottunk, elválaszthatatlanok voltunk. kamaszkorig.



    Szerintem a 3 év az ideális különbség.

  • 2009.03.27 12:05:45acica

    A 2.5 év szerintem nagyon jó, főleg két kislány között (nálunk napra pontosan ennyi van köztük.)

    A mostani nehézségek nagy része megszűnik a jó idővel, ha mentek játszótérre, szabadba mozogni -(cumisüvegből nem gond etetni a kicsit, de aki szoptat hordozó kendővel eltakarva könnyen megoldhatja a szoptatást). Nálunk addig az ebédeltetés, ill. az esti lefektetés volt a legnagyobb nehézség. Amikortól a kicsi is az asztalhoz ülhetett kóstolgatni, sokkal könnyebb lett.

    Este a kicsit korán, 6-7 felé lefektettem, ő jó alvó volt, s ilyenkor a nagyobbal még lehetett játszani, akár a játszótérre, vagy a városba is bementem vele (ő nagyon rossz alvó volt), míg apuka otthon nyugodtan pihent a kicsi mellett. Sok helyen olvastam, hogy kezdetben ilyenkor nagyon jót tesz a nagyobbnak, ha külön programokat szervezünk vele- persze ezt leírni könnyebb, mint megcsinálni, de hetente egyszer kifizettük a nénit 2.5 órára és elmentünk a naggyal baba-mama úszásra is- persze ez nem védi meg a dackorszaktól.

    Nálunk ahogy a kicsi önállóan ülni tudott, attól fogva már együtt játszottak. Nagyon sok dologban különbözik a természetük, de épp így vannak egymásra a legjobb hatással.

    Most a kicsi 3 éves, a nagy 5.5 -nagyon jó testvérek. Nekem sokkal könnyebb a kicsi dackorszakát is kezelnem, mert egyszerű még visszaemlékezni arra, hogy ez is megoldódott, s lám itt van a nővére, aki lehet hogy ezt még durvábban csinálta- engem nagyon kétségbe ejtett- s most egy tök jó gyerek, aki épp úgy értetelenül áll a hugi hisztije előtt, mint én korábban.

    Most várjuk a tesót- itt 3 év lesz a korkülönbség, még nem tudom ez milyen kihívásokat tartogat, de remélem még ők is összenőnek, mert azt látom, hogy a 2 lány nagyon élvezi azt, hogy testvérek lehetnek.

  • 2009.03.27 12:51:46dini78

    Kaliff: szerintem ha mindenki "tankönyv" szerint élne, akkor nagyon egyszerű lenne a világ....és lehet, hogy jó is, ebbe most nem mennék bele....de ez csak egy tökéletes világban működne. A helyzet az, hogy sokmindentől függ az hogy mennyi legyen a korkülönbés a 2 gyerkőc között. Pl. ha az első lány, akkor már egy kicsit nyert ügye van az embernek (saját példa), mert az pesztrálósabb és inkább engem utánoz, mint a kicsit. Nagy segítség volt már 2 évesen is, amikor az öcsi még csak fél éves volt. És nem hinném, hogy lelki sérült lenne...sőt. :)))))

  • 2009.03.27 12:53:01dini78

    Ja, és igen...sok játékból és dologból kettőt kellett vennem, hogy ne legyen vita...de ez legyen a legnagyobb problémám. :))))))))

  • 2009.03.27 13:14:34Bato

    Nálunk is sok játékból kettő van és én sem vettem észre, hogy bármelyik gyerekem lelkileg sérült volna.

    Az viszont tény, hogy a hugom és köztem 4 év van. Amíg fel nem nőttünk , nagyon rossz tesók voltunk. Minden nap veszekedtünk, sőt verekedtünk is. Mára viszont nagyon jó tesók lettünk és sokszor nagyon tud hiányozni.

    Unokatesómék között szintén 4év van, de ők mintatesók voltak mindig. Imádják egymást és mindig nagyon jókat játszottak együtt.

  • 2009.03.27 13:17:30dini78

    Az öcsém és én köztem is csak 1,5 év van...de mindig nagyon jól el tudtunk játszani együtt és a mai napig is nagyon jó a kapcsolatunk. És egyikünk sem sérült asszem....:)))))))))))))

  • 2009.03.27 13:24:44mammina

    en meg nem vettem mert szuper gyerekeim vannak es soha nem veszekszenek semmin :-)

  • 2009.03.27 13:25:38mammina

    hat mar veszekedniuk sem szabad?? attol fejlodnek, attol tanuljak meg hogy mit szabad es mit nem, mikor kell engdni, vagy mikor celszeru engendi egy masik fel javara. jajjj ezek a konyvek!!!!!

  • 2009.03.27 13:37:35Cobold

    Lehet, hogy fura kicsit, az én szemem elsősorban a 8 dl lefejt tejen akadt fenn... Istenem, nekem rengeteg tejem volt, de használhattam akármilyen mellszívót, próbálhattam akármilyen kézi technikát, nekem fejni sehogy sem sikerült, soha. Kortyokból raktam össze a tartalék fagyasztott anyatejet.

    Asszem, ha az én következő babám lesz szopisztrájkos, nálunk marad majd a tápszer, akármilyen jól tejelő is vagyok.

  • 2009.03.27 13:43:14dini78

    Cobold: nekem anno az első csemeténél, amikor még fogalmam sem volt, hogy mi az hogy mellszívó, a Schöpf-Méreiben lévő anyatejgyűjtőben lévő néni segített, hogy miként kell leszívni rendesen a "felesleget". Pláne, miután akkorára duzzadtam, hogy a karomat is alig bírtam letenni. :) Bár, tudom megszűnt a kórház, de biztos vannak olyan helyek, szakemberek, akik tudnak valamit csinálni... Bár bevallom nem vagyok nagy ismerője ezeknek. :))))))))

  • 2009.03.27 13:47:19dini78

    Ó, mammina...az én első Kismamák nagykönyve című szép "szakkönyv" volt az amit elolvstam...még az elsőnél. Utána már a második terhesség alatt sem időm, sem pedig kedvem nem volt, hogy könyvekből próbáljak "tájékozódni". Pláne miután a jó szakkönyvek és tanácsok hatására egy csomó olyan dolgot szereztünk be, aminek semmi hasznát nem vettük és még mindig kibontatlanul állnak a szekrényben...pedig ennek már több, mint 4 éve. :)))) Na és az Ebadta kölke..."sorozat"-ból megvettük, az Ebadta kölke bebisil. De amikor azt írta, hogy ajándékozzuk meg a gyereket pl. csokival, ha a bilibe piszkít....na neeee. Az én gyerekem ne azért bilizzen, mert utána ajándékot kap! :)))))

  • 2009.03.27 13:50:48mammina

    dini78

    :-) (helyesel)

    mi nem szereztunk be egy csomo feles dolgot, mert semmire nem volt penzunk, es igy utolag baromira semmibajom nem volt hogy nem volt pelenkazoszekrenyem, meg pelenkazotaskam. az egyetlen amire sokat koltottunk az a jatek volt, abbol is egy fajtara. (azzal meg 9 evesen is imad jatszani)

  • 2009.03.27 14:35:47csigamama

    Na, hogy legyen példa a nagy korkülönbségre is. Nálunk majdnem 15 év van a 2 gyerek között. Eredetileg sem terveztünk kis szünetet, mondjuk ekkorát sem. Az elsőnél tartottam tőle, hogy lemaradok valamiről, ha gyorsan jön a kistesó, ismertem a korlátainkat, teljesítő képességünket valamint nem volt egyszerű a szülés után felbukkant depressziómmal együttélni.

    Nálunk egyébként családi szokás a nagy korkülönbség, nálam 8 ill. 9, férjemnél 10 év van a testvérek között. Bevallom, sosem éreztem magam egykének. Sokat játszottunk, tanultunk együtt, felnőve is jó testvérek vagyunk. Konfliktust okozott, ha a nagyobbak már mehettek pl. moziba, ill. törés volt, mikor a bátyám és később én is elkerültünk tanulni. De ez szerintem mindden korosztálynál így lenne.

    Nagyfiam imádja a húgát és viszont. A kicsi a kezdetektől más vele, sokat bohóckodnak. a bátyusban is előjöttek oylan érzések, érzelmek, amiket előtte nem tapasztalhatott.Minden egyes hugival kapcsolatos megfigyelését rögtön megosztja a barátaival, nála büszkébben senki nem tol babakocsit. Szerintem a későbbiekben is jó tesók lesznek.De ez nem csak a korkülönbségen múlik.

  • 2009.03.27 14:49:24gyj

    Kedves Hanna, boldog névnapot előre is holnapra!

  • 2009.03.28 06:38:06cecameca74

    Nagyon boldog névnapot kívánok Hannának,és egyben a lányomnak is.Nálunk 3,5 év a különbség kevesebbet szerettünk volna de Péter Manó másképp döntött.Nálunk is volt van hiszti szinte mindenért nagyon anyás volt de hát kihez kötődjön.Ha most megkérdezik a lányomat szeret-e oviba járni azt mondja nem ,szerintem beletörődött hogy oda mennie kell,még mindig nem hajlandó játszani a többiekkel,egyébként nagyon ügyes,jó képpeségű remélem változni fog.Könnyen tanul mindent megfigyel,jó a kézügyessége,valószínű csak nehezen nyiló.Mindenkinek jó babázást kívánok.

Blogok, amiket olvasunk

KAPCSOLATSULI 6 szokás, amivel villámgyorsan kinyírhatod a kapcsolatodat

Vannak szokásaink, amelyekről nem is tudjuk, hogy észrevétlenül, ám annál hatékonyabban rombolják a párkapcsolatunkat. Amikor pedig a párunk a válást, szakítást fontolgatja, nem értjük, hogy mi történt.

TÖRI MÁSKÉPP Szőrös hableány, tudós ló - mulatságok a Monarchiában

A kiegyezést követően gyors tempóban újabb és újabb létesítmények emelkedtek a Ligetben, amit a milleniumi ünnepségek még inkább felgyorsítottak. És ott aztán volt mulatság!

DICE&SORCERY A látszat sohasem csalt még ekkorát!

A Mario + Rabbids Kingdom Battle amennyire valószínűtlen, annyira zseniális. Játékosok figyelem!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta