SZÜLŐSÉG

Bébinapló - mi hiányzik a másodikkal?

2009. március 19., csütörtök 08:00

Maradva a összehasonlítgatások termékeny talaján, mai témánk, hogy miben más. Mármint miben más a második kisbabázás, mint az első. Volt már erről szó, de inkább abból a szempontból, hogy mennyiben van más helyzetben az elsőszülött meg a másodszülött. Most azt szedem pár pontba össze, hogy nekem mi hiányzik és mi jobb. Némely pontok ellentmondanak egymásnak, de ez már csak ilyen, több oldala van a dolgoknak.

 
Mi hiányzik?
  1. A hosszú, álmos szoptatások a hamar sötétedő téli délutánokban, amik észrevétlen együttalvásba hajlanak.
  2. A két-három órás intenzív fejszellőztetéssel és merengéssel/bölcselkedéssel töltött séták a csípős levegőjű óbudai utcákon, ahol panel, kiskocsma, falusias ház és régi Óbuda áll teljes összevisszaságban egymás mellett.
  3. A shoppingolás - egyrészt nincs mit, mert mindent megöröklünk, másrészt nem is érdekel annyira, meg időm sincs Leával betévedni egy bababoltba, de ha igen, akkor mind a ketten kábé mindent megvennénk jaj de cuki felkiáltással. Aztán szigorúan nem veszünk semmit, mert sajnos tényleg nem kell, csak a helyet foglalja.
  4. Ketten fürdetni és közben gügyörészni gátlástalanul.
  5. A hosszú olvasások, míg a testemhez bújva szuszog a kisbaba.
  6. Az ismeretlen mozdulatok, hangok, arcok: amikor először látod, hogyan működik egy gyerek.
  7. A csend.
  8. A nappali alvás.
  9. A kizárólagos figyelem.
 
Mi jobb, mint az elsőnél? 
  1. Nem kell semmit megvenni.
  2. Hogy nem vagyok egyedül. Mindig van valaki, aki beszél és beszéltet (bár sokszor ne tenné:)), és akire lehet irányítani Léna figyelmét.
  3. A folyamatos műsor, mozgás, hang: nem kell Lénét szórakoztatni, mindig van látnivaló (cirkusz).
  4. Mindig rá vagyok kényszerítve, hogy figyeljek oda rájuk, és ezért szinte mindig figyelek rájuk.
  5. Bárki meg tudja itatni cumiból és azt is tudom, mennyit eszik, de nem érdekel, mint ahogy az egészségén (illetve inkább vélt problémáin) sem rugózok annyit. De azért megismer, és ha nyugtalan, csak az anyja kell neki szerencsére, hogy ne higgyem, egy darab műanyagra lecserélne.
  6. Lehet menni játszótérre, Állatkertbe, mindenféle gyerekes helyre, amik egy kisbabával érdektelenek, viszont társasági életet lehet élni, ok a kimozdulásra, hiszen Leának már érdekes programok ezek. Amikor ő kicsi volt, tényleg mindig csak ketten voltunk. (Na jó, kivéve a nagyszülő-látogatást.)
  7. Minden sokkal természetesebb és magától értetődőbb, még az is, ami másképp van, mint Leával, egyszerűen elfogadom, hogy van egy új ember a családban.
  8. Nem nyomaszt, hogy van valaki, akinek a jólléte teljes egészében rajtam múlik, hanem megnyugtat.
  9. Nem gondolom, hogy nevetséges egy gyerekről azt gondolni, hogy cuki, amikor csak természetesen viselkedik, ha egyszer a világon a legcukibb dolog minden kétséget kizáróan egy békésen alvó kisbaba (ld. fenn) az ágyad közepén. (Pedig a hétvégén kis lajhárt, kis mangalicát és kis orrszarvút is láttunk, és azért azok sem kicsit cukik!)

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2009.03.19 08:19:14Meni

    Multkor lefikaztam a posztodat, bar nem bantasnak szantam. Ez most nagyon jol esett, magamra, magunkra ismertem. A kislanyod meg gyonyoru, es tenyleg a vilag legszebb es legaranyosabb dolga egy edesen alvo kisbaba.

  • 2009.03.19 08:21:41Meni

    Ui> ma reggel a lanyom visszaaludt mellettem az agyunkban, a reggeli tej utan. A fiam meset nezett, a ferjem a konyhaban tett-vett, es az en draga majd masfel eves kicsim ott szuszogott mellettem, ujjacska a szajaban, masik kezevel kapaszkodott a haloingembe. Ujra atelhettem, amit a masodikkal csak ritkan. Remelem neked is lesz hasonlo nosztalgikus elmenyed a kicsivel...

  • 2009.03.19 08:27:25manka78

    Azt én is megerősíthetem, hogy malacunk van az egynemű gyerekekkel, nekünk is alig kell új dolgokat venni. Csak kimegyek a műhelybe és bontom a zsákokat, és jönnek a következő méretben a ruhák. A játékoknál szintén így van.:)

  • 2009.03.19 08:31:58Meni

    Nalam is igy van, pedig egy fiu, masik lany. De mar eleve szamitottunk erre, ugyhogy igyekeztunk vilagoskeket, pirosat, feheret, zoldet es narancssargat venni a fiamnak. Eddig bejott, alig kellett valamit venni a kislanynak. Ajanlom mindnekinek, aki tobb gyereket tervez.

  • 2009.03.19 08:33:42Meni

    Persze nyilvan csak a kisbaba korban mukodik a dolog. Most hogy mar masfel lesz a kislanyom, jonnek a szoknyak, ruhak, harisnyak. De az elso egy evben nagyon sokat szamitott anyagilag. Na, befogom vege, atadom masnak is a terepet.

  • 2009.03.19 08:36:52whehehe

    Én is nosztalgiázva olvastam a cikket. Nagyon jól esett. Nekem két fiam van, úgyhogy a cuccok öröklése nálunk is megy. Egyébként csak az elmondottak összefoglalásaként én úgy fogalmaztam meg magamban, hogy az első gyereknél egy lány voltam, akinek babája van, és az aggódás, meg a nyugalom ugyanúgy megvolt, mint nektek, a másodiknál teljesedtem ki igazi anyaként, amikor a csöndes, szunyókálós szoptatás helyett a nagynak mesélek közbe, hogy miért cicizik a kisbaba, és amig a nagyobb tévét néz, addig mi egymást figyeljük a legtörpébbel.



    A gyerek egy csoda, nem tudok velük betelni.

  • 2009.03.19 09:20:19mammina

    legeloszor is: gyonyoru a kislany!!!



    nekem is ket lanyom leven, a ruhak jonnek le a nagyrol a kicsire, aki most kezdett el morgolodni hogy neha o is szeretne valami olyat ami csak az ove :-) az elso lanyommal sosem paraztam semmin, hogy eszik e eleget, hogy nem beteg-e, miert sir, nagyjabol azert mert havi kozel masfel kg-kat hizott, sosem sirt, es nyugis volt. a masodikkal allando fraszban voltam mert folyton sovanynak lattam, es uvoltott kozel 10 orat naponta, de azota rajottem hogy teljesen mas alkat a ket gyerek, es most is az egyik vaskosabb a masik csupa kez- csupa lab-nak tunik es leesnek rola a nacik es szoknyak :) kivancsi lennek hogy a harmadik milyen erzes. nekem a masodiknal is volt "buntudatom" hogy nincs eleg idom az elsore (remek kismama depim volt, amibol szerencsere egy remek szakember 4 honap alatt kihuzott, de ugy erzem a pici elso 4 honapjat elvesztettem es a nagynak sem tudtam azt adni amire szuksege volt. ez is megerne egy posztot, hogy akinek volt ki hogy viselte)

  • 2009.03.19 09:30:19Chelly2

    Pár hét és én is a kétgyerekesek táborát erősítem. Már nagyon várom, "kicsit" izgulok mi hogy fog működni. Bár szerencsére a nagyik ugrásra készen lesznek, ha gond van, vagy elcsúszok az időben.

    Első gyerkőc fiú, most lány lesz. Ruhákat örököltünk egy barátnőméktől,így semmit nem kell vennünk. Amúgy 90%ban kék ruháink voltak a fiamnál. És csak pár rucit tudtam volna a kiscsajra is adni. Bár valószínűleg itthonra kéket kapott volna, de eszméletlen mennyiségű csajos cuccot kaptuk, így nem valószínű, hogy túl sok kék kerül rá.

  • 2009.03.19 10:18:43macskaszemű

    Nagyon örülök, hogy előttem járnak Hannáék pár hónappal, így mindig olyasmiről van szó, ami foglalkoztat engem is. Még kb. egy hónap, és meglesz a következő bébi. Segítségem nem lesz most se, nem mondom, hogy nem szorongok, hogy fogom bírni.

  • 2009.03.19 10:19:11megsemigy

    "Amikor ő kicsi volt, tényleg mindig csak ketten voltunk. (Na jó, kivéve a nagyszülő-látogatást.)" - felhatalmaztam a férjem arra, hogy vágjon hátba egy péklapáttal, ha ez a helyzet előállna. Ez mekkora gáz már. Miért kell ezt így csinálni, hm?

  • 2009.03.19 10:24:49mammina

    macskaszemu

    nekem sem volt segitsegem a nagyik 25.000 km-re voltak. es tudod mit? szerintem gyorsabban bealltunk, mert csak a mi rendszerunk volt. nem mondom hogy nem voltam hulla estenkent, meg reggelenkent is, erre tett meg ra a depim is, de nagyon gyorsan osszekovacsolodtunk kis csaladnak.

  • 2009.03.19 10:26:09Subbantósdi

    hanna: köszi a cikket, a lányod nagyon szép!:o)

    Én még általában hozzáfűzném, hogy ami jó, hogy amit egy gyerekkel nem tudtam megélni, hogy milyen társasan leülni hármasban játszani és nézni, ahogy egymással próbálják kialakítani, ki mivel és hogy játszik, elveszik egymástól, vagy éppen a lányom a fiamnak odaadja.

    Tehát ezzel és hogy úgy érzem, a második gyereknél már annyira bejáratottan, olajozottan mennek azok a dolgok is, ami még az első gyereknél eleinte döcögve mentek, napi teendők, vagy hirtelen megoldandó dolgok, is úgy érzem, hogy most jobb, mint csak az elsőnél anyának lenni.

    Nem tudom, de egy gyereknél két gyerek több nyugalmat, önbizalmat, erőt ad általában, valahogy én is bátrabb, magabiztosabb vagyok általában, valahogy úgy érzem, mostmár magam előtt is és más előtt is letettem valamit.

    Na ez is jobb, mint ha "csak" egy gyereked lenne.

    Van persze, ami hiányzik, nekem is több idő, amit egyedül tölthetek, mert többet kell két gyerekkel foglalkozni, ha együtt vannak ébren, mintha csak egy gyerek lenne, ez természetes, még ilyen korban is.

    Chelly2: sok sikert a hamarosan bekövetkező szüléshez és várjuk majd, hogy jelezd is felénk! :o)

    Azért láttam, hogy sok prózai dolog is megjelent a cikkben, ezek jók, persze, a ruhák, ha öröklődnek, főleg, ugyanazon neműeknél, nálunk azért ez kicsit cifrább, mert nem adok mégsem már rózsaszínt a kisfiúra, de még nagyon pirosat sem és hát szerettem is volna fiúsabb ruhákat venni a fiúnak, sajátokat Neki, nemcsak "levetetteket" :o) a lányomtól.

    És ha prózai, hát nagyon hiányzik, hogy testvérbabakocsival azért még kevésbé tudok utazni a városban, BKV-val.

  • 2009.03.19 10:29:46macskaszemű

    megsemigy

    Nem értem, mi a gáz. Gondolom, nem tette ki az ajtajára a "zárva" táblát. Én pl. olyan helyen lakok, ami nem falu, nem város, se bolt, se semmi, és télen simán előfordult, hogy több fácánt láttam hetekig, mint embert. Ilyen is van. Hiába szerzek péklapátot, pont nem változtat semmin.

  • 2009.03.19 10:34:33macskaszemű

    Mammina, köszi :).

    De néha úúúúúúúúúúúgy szeretnék egy kávéval a kezemben csak nézni-nézni ki a fejemből, amíg valaki babázik helyettem :)).

    Na mennem kell, nem bírom tovább bennmarasztalni a kis pöcsöst.

  • 2009.03.19 10:36:29mammina

    macskaszemu

    ki nem szeretne neha ilyet??? :-)

  • 2009.03.19 10:37:52Subbantósdi

    én úgy kapcsolódok ki, míg alszanak, tehát nagyjából délelőtt 10-fél 12 között, hogy a fülemen a fülhallgatóval, Porontyozva, meg más oldalakat nézegetve, a kedvenc zenéimet hallgatom. Kitűnő regeneráció!

  • 2009.03.19 10:39:24mammina

    amig picik voltak - 23 honap a kulombseg koztuk - valami csoda folytan tudtam oket egyszerre altatni, es bizony az elso hat ketgyermeks honapban en ugy kapcsolodtam ki, hogy aludtam veluk azt a ket orat, es szaladt a lakas korulottem. :)

  • 2009.03.19 10:49:05megsemigy

    macskaszemű:

    A Te helyzeted ebből a szempontból speciális (szerintem), az emberek többségére nem az jellemző, hogy fácánokkal van körülvéve (egyébként irigyellek, tök jó lehet:)).

    A "gáz" az az, hogy a második gyerek megszületése / első gyerek növekedése kell ahhoz, hogy az ember ne csak kettesben legyen a gyerekkel. Ez - számomra - nem összeegyeztethető az élettel:) meg vhol egészségtelennek is tűnik

  • 2009.03.19 13:14:04-hattori-

    Mi hiányzik a másodikkal? az idő... vagy elfelejtettem beosztani, vagy ellpotak azóta pár órát a napból, nem tudom, de mióta kettőval vagyok itthon (2 és fél hónapja) egy nap se tudok megcsinálni mindent, akárhogy töröm magam. Vagy én felejtek el fogat mosni, vagy a nagyobbik, ha figyelek arra, hogy mindkettőt bekenjem krémmel, a kicsinek csípőtorna, akkor elfelejtem a nagyot biliztetésre bírni, ebéd közben látom, hogy nem mostunk kezet, ha berakom a ruhát a mosógépbe, elfelejtem, és másnap szedem ki...

    Ráadásul nem tudok annyit gyönyörködnia kicsiben, amennyit szeretnék, mert akkor a nagyobbik féltékeny. Már megtanultam kicsivel akezemben hintáztatni, és egyik kézzel macit rázva mesélni a másiknak, de még nagyon szét vagyok szóródva. De azért az jó, hogy ebéd után egyszerre alszanak, így van időm kifújni magam, porontyozni, vagy például megfésülködni, ami reggel elmaradt :))

  • 2009.03.19 13:17:21-hattori-

    macskaszemű: és mi is ilyen helyen lakunk, és kettővel már mozdul az ember, mert muszáj.



    Autó, gyerekülések, babakocsi összecsukva, kenguru összehajtva, túlélőtáska pelusokkal, nagy elhatározás és indulhatunk. Kicsit ugyan gyorsabban öregszek ezeken a túrákon, de a kicsik élvezik :))

  • 2009.03.19 13:20:39gusztika

    2009.03.19 10:49:05 megsemigy



    Én továbbra sem értem, mi a problémád ezzel a kettesben léttel. Ha annyira igényelte volna Hanna, akkor valószínű, hogy náluk is sáskajárás lett volna minden másnap. De nem minden ember szereti, ha átjáróház az élete (ezt már én mondom, nem adok ilyet Hanna szájába). Igen, voltak hetek, amikor alig vártam, hogy este hazaérjen a férjem, mert a fiam még nem beszélt, csak a saját hangomat hallottam egész nap, és nem volt kivel diskurálni. De arra se vágytam, hogy folyton napirendet ácsoljak át, mert hol ez toppan be, hol az. De túléltük, a gyerekem pedig nem lett antiszociális. És hozzánk még nagyszülők se nagyon járnak, mert messzire laknak.

  • 2009.03.19 13:35:58macskaszemű

    Autó.. hát igen, van egy, de az dolgozik :). Nekem nincs kocsim, de amúgy is, biztonságos vezetési technikám addig terjed, ameddig a földút. Szóval ha visszamehetnék az időben, addig nem nyugodnék, míg magabiztos városi söfőr nem válik belőlem. De ez a szekér már elment, így aztán lever a víz, ha rágondolok, hogy kikerülhetetlen lesz majd a gyerekek szállítása.

  • 2009.03.19 14:11:36megsemigy

    gusztika: a posztíró ezt a témát abban a fejezetben hozta fel, hogy mi a jobb a kétgyerekes szituban. Az, hogy "most jobb", az azt jelenti, hogy előtte nem volt annyira jó. Rgo a problémám az, hogy ha valaki érzi, hogy nem jó neki, akkor miért nem próbál változtatni rajta, tenni bármit, hogy egy picit jobb legyen? Mert lehetőség - valamilyen szinten - van, ahogy Te is írtad.

  • 2009.03.19 14:48:02Chelly2

    Nekem is volt olyan, hogy alig vártam, hogy a párom hazaérjen, amíg nem beszélt a gyerkőc és végre vki érthető nyelven beszéljen hozzám. Pedig ugyanúgy társasági életet éltünk, mint azelőtt. Csak hát mindenki dolgozik és munka után ért rá eljönni. Szerencsém volt, mert a közelben lévő zöldségesnél szokott lenni baba-mama találkozó. (amikor még mély babkocsival jártunk) Most jobb lesz, mert az egyik legjobb barátnőm, aki mellesleg 10 percre lakik tőlünk, 4 hónappal utánam szül.



    Subbantósdi

    Köszi. Természetesen írok majd. Remélem még jópár hetet kibír bent a kisasszony. Pont 2 napja hozta ránk a frászt, mert a szokásos begörcsölés átment 3-4 perces fájásokba. De szerencsére bő fél óra alatt elmúlt.

  • 2009.03.19 16:58:55hanna

    Kedves megsemigy!

    Hadd válaszoljak aggodó szavaidra.

    Nem minden embernek egyforma a másember igénye. Pl. nézd meg, a csend és nyugalmat is megmelítettem. Én pl azért érzem pályát tévesztettnek magamat, mert nem könyvtáros, hanem bölcsész vagyok, ugyanis a könyvátrban ez van: csend és nyugalom.

    A vizsgaidószakot pl kifejezetten preferáltam, mert nem kellett órára járni és a széchényiben csend van és nyugalom.

    A kisbabával töltött idő csendjéről a saját blogom írtam is.

    Arra gondoltam ezzel a kitétellel, és az azt megelőzővel, hogy egy babának szerintem, és a babázásnak, természetes közege a közösség, a nagycsalád. Babázni nem annyira jó egyedül, mert egy gyerek vágyik az emberi interakcióra, beszédre, ismerősökre. Lea pl amikor öthónaposan elvittük egy esküvőre, elsírta magát a tapstól, olyan csend volt körülöttünk egyébként. Én spec egyedül igen jól elvagyok, ha nagyon unom magam, elmegyek a laptopommal egy kávézóba. Viszont ugye a gyereket nem viheted a kávézóba, mert ott cigiznek, a játszótérre meg az álaltkertbe menni egy félévessel, csak azért, hogy emberi hangot halljon, szerintem vicces lett volna, a baba-mama klubokhoz viszont nem vagyok elég ismerkedős, meg nem is szeretem. Lea egy éves kora óta jártunk tücsökzenére, az nagyon bejött neki, és szintén azóta, hogy egy ilyen gyerekes házba költöztünk a nyugdíjas-panelból, vannak szomszédaink is. Nem én szoktam izgatottan lesni az ajtóból, hogy a szomszéd kislány mikor ér haza a bölcsiből, azt sejtheted.

    Vannak barátaim, az kicsit szar volt, amilyen fénysebességgel ők eltűntek. De egyrészt mostanra (illetve úgy másfél év után) ez helyre rázódott, a helyére került, hogy nem lettem víziszörny attól, hogy van gyerekem, másrészt tök érthető, hogy őket ez kurvára nem érdekelte. Ezen max azzal tudtam volna segíteni, ha én is 33 évesen szülök, mint a többség körülöttem.

    Remélem, helyre került számodra ez a mondat a bőséges háttéranyaggal.

  • 2009.03.19 17:04:02zolnaid

    Hanna, ez igaz. Csend és nyugalom.

    De nem a könyvtárosnak :)))

  • 2009.03.19 17:04:13hanna

    Ja egyébként kedvencem az olyan komment, amiben kiderül, hogy egyrészt a férjem intézze el, másrészt a mennyire gáz már ha nem jársz kozmetikushoz, newm hordasz tűsarkot, nem beszélszs senkivel egész nap - és eszébe sem jut a másiknak, hogy neked így jó, mert mások vagyunk.

    Még egy példa: azért jó fordítani és írni, mert nem kell munkahelyre járni hozzá. Ezért amíg "dolgoztam", addig se találkoztam sok emberrel - főleg az egyetem utolsó egy évében, amikor már nem voltak óráim.

  • 2009.03.19 17:07:09hanna

    De! Tudod ki szeretnék lenni? AZ a nő ott a széchényiben elől az irodalmi olvasó katalógusszekrénye mellett, akitól ezer évenként egyszer kérdeznek valamit a szabadpolcos gyűjteményről, ami alig nagyobb egy nagyobbacska házi könyvtárnál. Annyi kötetet két hét alatt kitanulsz, és amúgy is egy magyaros diplomával kb. tudod, mikor melyiket keresi a vizsgára készülő egyed.

    Vagy a gyerekkönyvtáros a Dagályban, ott sokan vannak, de annyira jó hely.

  • 2009.03.19 17:22:54zolnaid

    Hanna, meg fogsz döbbenni, neten és skype-on is dolgoznak az OSZK-sok, meg csinálnak még egy halom tájékoztatást, és bizony aki azt végzi az nem henyél. A tájékoztatás már jelentős részben gépes adatbázis alapú. Viszont esély még van, az oszk-ba pont elég az egyetemi magyar diploma egyes helyekre, ez teljesen speciális, és ráadásul szoktak is felvételt hirdetni.

  • 2009.03.19 18:45:32manka78

    Mi lehet jobb annál, mint hogy gyereke van az embernek. Ha több gyereke van.:)

    Amit nagyon szeretek nézni, ahogy a két lányom egymással foglalkozik. A kicsi úgy néz a nagyra, mint egy istennőre.:) A nagy meg nem győzi tutujgatni, szeretgetni, puszilgatni. Soha nem gondoltam volna, hogy a 6 és fél év korkülönbség ellenére, ilyen jókat fognak együtt játszani.

  • 2009.03.20 09:05:30mimi8

    hanna, szerintem a városban tavasztól -őszig a kávézók teraszai az anyák megmentői. na jó, csak a magam nevében beszélek. gyerek alszik vagy figyelget, anya is, egy kávé meg egy újság mellett.

    arról meg, hogy mi hiányzik a másodikkal... a nyáron megszületnek az ikreink a három éves naffiú mellé. nincsenek illúzióim.

  • 2009.03.20 09:14:49hanna

    Hű, fölöttünk pont ilyen család lakik. Nagyon aranyos anyuka, 6 lves a nagyfiú, 3 évesek mú

    ltak az ikerlányok. Hát, a fiú nem kicsit traumatizálódott a mama szerint. Alig eszik azóta is, és elég jó dominancia rohamai vannak. A kicsik meg: az tuti, hogy az egyik elbőgi magát a lépcs közepén, hogy vigye fel az anyja, de ha felveszi, akkor a másik is, úh nem veszi fel, felmegy eggyel, visszajön, vagy ilyesmi. Harmadik, lift nincs. De baromi aranyosak mondjuk.

  • 2009.03.20 10:14:33mimi8

    ez lesz nálunk is! mármint a fiam mellé lány ikrek. baromira féltem a nagyot, mert még az óvodakezdés is súlyosbítja a helyzetet. a viszonyunk már most sem olyan, mint korábban, mert vannak fizikai korlátok: nem emelhetem fel, nem tudok vele szaladgálni, ilyesmik. és még a hosszú kórházbanfekvés is fenyeget.

    az ikrek anyukája milyen? mosolygós zombi vagy depressziós zombi?

Blogok, amiket olvasunk

MAI MANÓ 6 híres első kép a természettudomány világából

A tornádóról egészen odáig a legtöbben azt hitték, csak valami babonás mendemonda, ami nem is létezik. Híres első képek.

SCHRÖDINGER Közeli vagy távoli jövő a fejátültetés?

A sajtóban néha elő-előbukkan egy hangzatos főcím, néha olyan is, amely 2017 végére már komplett fejátültetést is sugall. Mennyi igazság lehet ezekben? Hol tart a tudomány jelenleg?

HEALTH A legjobb módszer, ha leszoknál a dohányzásra

A leszokás sikerrátája "natúrban" csak 5-7 százalék. Ha viszont felkészülten állsz neki, ezt 50-70 százalékra növelheted. Leszokás lépésről, lépésre.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta