SZÜLŐSÉG

Majdnem a kádban született a bébi

2009. március 8., vasárnap 10:00

Viki szülése is azok közé tartozik, amelyet bárki szívesen átélne. A magzatvíz egy hipermarketben folyt el, a kismama halál nyugodtan kivárta a sort a pénztárnál, kifizette, amit vett, szólt a férjének, hogy forduljon vissza a reptérről, mert a baba hamarabb jön, majd hazaugrott a motyóért és bementek a kórházba, ahol néhány óra múlva már karjaiban tartotta a kisfiát. Szeretnéd megosztani olvasóinkkal szüléstörténeted? Küldd el nekünk erre a címre!



Egy kifejezetten eseménytelennek mondható terhesség 38. hetében jártam. Magzatom születésének várható időpontjáig még majd’ két teljes hét állt előttünk, így Férjecském épp a reptérre tartott egy taxival, hogy munkaadója üzleti érdekeitől vezérelve hamarosan Svédország felé vegye az irányt. Eközben jómagam, gondolván, hogy két hét múlva szülés, utána a lakást elhagyni több hétig szinte lehetetlen, kihasználtam a remek alkalmat és hátizsákot ragadván a 18-as villamosra szállva eldöcögtem az egyik ismert bevásárlóközpont hipermarketébe bevásárolni. A sorok között félig rakott kosárkámat hurcolászva hirtelen furcsa érzést konstatáltam a pocakom belsejéből: mintha valami megpattant volna.



Ezt szinte rögtön valamiféle csordogálás követte a lábam között. Bizonyára egy kis folyás, gondoltam, ez terhesség alatt teljesen normális dolog, a hormonok miatt van, még jó, hogy van rajtam betét. Aztán amikor az a kis folyás egyáltalán nem akart abbamaradni, akkor már kezdett gyanússá válni a dolog. A kosárka tartalmát, a sort hidegvérrel végigállva – ki tudja, mikor jutok megint kajához – kifizettem, majd irány a mellékhelyiség. Gyanúm ezennel bizonyosságot nyert: a magzatvizem folydogál, a repedés-érzés pedig vélhetően a magzatburok volt az imént… Innentől kezdve az események felgyorsultak.

1. Telefon a szülésznőmnek: ez ugye már az? A válasz: igen, nagyon valószínű. Sietnem nem kell, nyugodtan menjek haza, szöszmötöljek el kicsit otthon, majd szedjem össze a cókmókomat és irányuljak be a kórházba.

Telefon a Férjnek: azonnal forduljon vissz

a azzal a taxival és még véletlenül se jusson eszébe felszállni a repülőre, mert szülünk. Telefon anyámnak: értem jön-e kocsival, vagy üljek taxiba, esetleg maradjak a jól bevált villamosnál? A félig hisztérikus válasz: üljek taxiba, de el ne áruljam, mi van, mert akkor tuti nem visznek el a hátsó ülés kárpitját féltve (így aztán csak akkor szóltam, hogy sietni kéne, amikor már bent ültem és úgyis mindegy volt… Gonosz vagyok?)

A taxi kitett a bejárati ajtónál, ahol édesanyám egyik lábáról a másikra állva, rém aggodalmas tekintettel várakozott. Otthon a fürdés-hajmosás, és óriási betét bugyiban való elhelyezése után megérkezett a férjem is, aki beszállított a kórházba. „Betegfelvétel”, az ügyeletes doki megvizsgált (1 ujjnyi tágulás (röhögnöm kell), majd elhelyeztek egy vajúdóban, ahol négy másik kismama tartózkodott velem egy időben. Akkor már kezdett fájdogálni a dolog, de még a férjem és anyósom társaságában kicsit sétálgattam a kórház előtt, hogy jobban teljen az idő.

Amikor már eléggé fájt, a férjemet elküldtem focimeccset nézni, mondván, hogy majd szólunk, ha idő van, és visszatértem a vajúdóba. Jött a választott szülésznőm, az ő tanácsára kaptam beöntést. Nem tudom, ki élte már át a beöntés örömeit, de hogy beléd eresztenek egy(?) liter langyos vizet egy hosszú csövön, amit bent kell tartanod 5 percig és csak ezt követően engedheted ki a megfelelő mellékhelyiségben, mindezt 3 perces fájásokkal kísérve, az rosszabb, mint maga a szülés. Minden esetre valószínűleg ennek köszönhetően is (a meleg jótékony hatása) gyakrabban jöttek a fájások.

A szülésznőm beültetett egy kád vízbe, hogy attól is jobban megy majd a dolog. Így is lett. Ő sem akart hinni nekem, amikor félórányi kádban fekvés után jeleztem, hogy „mintha ki akarna jönni”. Megnézte, és láss csodát: tényleg útban volt a baba kifelé. Addigra persze már a férjem is odaért, így gyors törölközést követően átvonszoltam magam a szülőszobába. Ekkor még a férjem is elkísért, de a kitolási szakaszra jobbnak láttam kiküldeni szegényt. Jobb volt mindkettőnknek, ha csak én szenvedek.

Ezt követően néhány kitolási kísérletet követően hamarosan megszületett a kisfiam. A szülésznő és a doktornő hathatós közreműködésével mindenféle vágások és repedések nélkül vészeltem át a dolgokat a víz elfolyásától számítva mindössze 8 óra alatt. Amint a hasamra tették a picit, vidáman közöltem a jelenlévőkkel, hogy ha a szülés csak ennyi, akkor akár már most jöhet a következő!

Mindenkinek hasonlóan jó élményt kívánok és remélem, hogy a második gyerekemmel se lesz másként!

Viki

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2009.03.08 10:23:08Ronja

    Gratulalok!! En is pont igy vagyok vele: ha a szules csak ennyi akkor johet meg 3lurko!! nalunk is gatvedelem volt, kb 8ora alatt erkezett meg a fiunk. szuper elmeny. komolyan mondom a mellgyulladas ezerszer rosszabb. nem?

  • 2009.03.08 11:15:55Subbantósdi

    Hát nekem azért éppen rémálom lett volna, mindig is ettől féltem, hogy ha úgy indul meg a szülés nálam, hogy elfolyik a magzatvíz (mindkét esetben aztán így lett), az mondjuk nem otthon vagy legalább barátoknál, rokonoknál érjen, hanem pl. utcán, járművön, vásárlás, ügyintézés, közben...

    Szerencsére nekem mindkét esetben otthon folyt el a víz, hajnalban és este. :o)

    Ettől függetlenül maximális gratula Vikinek és a kisfiának is kívánom a legjobbakat, egészséget, boldogságot! :o)

    És mindenkinek szép, napos, kevésbé szeles vasárnapot!:o)

  • 2009.03.08 11:45:26wish73

    én sem ismerem azt az érzést, amikor az ember az órát nézi, h hány percesek a fájások, mert mindkettőnél burokrepedéssel kezdődött. egyik éjjel, másik hajnalban, ahogy Subb-nál.

    azt viszont fontos tudni, h, ha már folyik a magzatvíz, akkor nem mászkálunk, nem ügyintézünk, , mert előre eshet a köldökzsinór, ami szülés közben gondot okozhat. úgyhogy, ha megrepedt a burok, akkor már csak vízszint.

    az első gyerekemnél én sem tudtam, a dokik is szartak rá, ide-oda küldözgettek nem szivárgó, hanem ömlő magzatvízzel. 2x volt a lányom nyakán a zsinór, csoda, h elég hosszú volt, és nem rántotta vissza.

  • 2009.03.08 12:04:48Meni

    Gratulalok a babahoz, es a szerencsedhez. Vagy a hozzallasodhoz, mert alapbol nem tunsz paramaminak, kesobb ez meg jol jon majd :)



    A magzatvizozontol en is feltem, be is jott a para - onbeteljesito joslat? -, mert amikor nekem ment el a viz, akkor az nem folydogalt, hanem omlott. Es ha egy szupermarketben er a dolog, akkor tuti nem uszom meg a mentot, mert rogton utana 7 perces fajasokkal indult a szules.



    Mondjuk orom az uromben, hogy en - bibibe :)- 5 ora alatt szultem meg az fiunkat...

  • 2009.03.08 12:48:08OMara

    Az én lánykám már 23 éves, de a mai napig emlékszem a szülésemre. Mondjuk a fogadott orvosom nem igazán állt ahelyzet magaslatán, ám éppen ráért az utólsó vizsgálat napján, ezért eldöntötte,hogy akkor most szülni fogunk Burkot repesztett és az én nagyon aktiv lányom két óra alatt a világra küzdötte magát.

    Annak idején nem volt semmiféle más lehetőség a szülésre, mint a hagyományos ágyon szülök módszer. Ráadásúl a szülőszobában 4 ágy volt. Én egész terhességen alatt azon izgultam, nehogy társaságban kelljen szűlni. Mert akkor tuti, hogy átragadt volna rám a másik szülőnő pánikja is. Szerencsém volt. Azon az este egyedűl csak én használtam a szülőszobát. A férjem odakint izgult és nem értette, hogy csak egy vizsgálatra jöttünk be és nem is fáj semmim, ...mi az,hogy szülni fogok. Ráadásúl anno az sem volt divat, hogy a szülőknek elárulják a gyerek nemét. Mi lányt szerettünk volna, nem is volt választott fiúnevünk, annak ellenére, hogy fiús pocakom volt. Aki kilépett a szülőszobából orvos vagy szülésnő, a férjem azonnal rákérdezett, kibújt-e már a leányzó?

    De este 9 órakkor a lány hangos az egész kótházat felverő sirása, jelezte a férjem nek, hogy...végre megérkezett.

    Megmondom őszintén nekem a szülés nem is volt annyira megrázó és fájdalmas élmény. Viszont az azt követő méhösszahúzó fájásoktól a csillagokat láttam, ráadásúl nem is voltam lélekben felkészűlve, hogy még gyötrödnöm kell egy darabig.

  • 2009.03.08 13:22:25celestinakirálynő

    A babához és a szüléshez gratula!



    Tudtommal a köldökzsinórelőreesés csak akkor téma, ha a gyerek feje még nincs beilleszkedve. és ha nincs, akkor nem vízszint, hanem könyöktámasz - popsi az ég felé és mentő!

    ilyenkor a zsinór beszorul és elnyomódik, nagy bajt okozva szerintem, nem tekeredik.

  • 2009.03.08 14:00:47dodóó

    Gratulálok!

    Én is eltöltöttem egy órát a kádban és nagyon jó volt,sokat segített.

  • 2009.03.08 15:02:41wish73

    celestina, lehet, h nem azért tekeredett.

    az viszont esélyes, h egy idő előtti burokrepedésnél 36-38. héten a fej nincs beilleszkedve.

    na, látod ezt a könyöktámaszt sem tudtam, a védőnő mondta, h ilyekor nem mászkál, hanem lefexik az ember.

    köszi a pontosítást!

  • 2009.03.08 16:49:34Ronja

    Na akkor elmeselem a mi szerencses szulesunket:



    Mivel kisfiam belszukulettel szuletett, a szuletese utan megmutottek..de ez azzal jart h a kisebb atjarhatosag miatt tobb volt a magzatvizem ezert szepen befektettek a korhazba, pont ezert mert egyreszt a mehem nem birta vegig masreszt a sok viz eloresodorhatja a zsinort ami eletveszelyes a babara nezve...ugyohgy masfel honapot bent fekudtem, es kepzeljetek az utolso napokban mar ugye gorcsolgettem, kaptam is az infuziot- ezt mindig valamiert a szuloszoban adtak. es a szulesunk ejjelen pont egyagyas szobaba fektettek, kaptam szepen az infuziot amikor egyszercsak elfolyt a vizem..a szuloagyon!

  • 2009.03.08 16:51:55Ronja

    volt egy sorstarsam a korhazban, akinek a szobajaban folyt el a vize es mire leertek a szuloszobara mar kaptak is ki babat csaszarral mert eletveszelyben volt a babo...szerencsere minden rendben van veluk is.

  • 2009.03.08 17:31:01Briguci77

    Én a Szigony utcai Plus-ban jártam így férjemmel a pénztárnál álltunk mikor szivárogni kezdett a magzat víz ,előtte egy nagy ütést éreztem.Sikeresen haza értünk ,és indultunk is szülni.5 éve történt de ezt nem lehet elfelejteni:)

  • 2009.03.08 19:10:34bölcsésztanár

    TÉnyleg jó a kád, én is majdnem oda pottyantottam a második babámat. Kicsit meglepődött a szülésznő, mikor üvöltve szóltam a férjemnek, hogy azonnal szedjen ki innen, mert jön a feje. Csurom vizes voltam végig a szülőszéken, mert ugye törölközni már nem kellett, nagyon hamar kint volt a bébi.

    Miért nem mondta senki az elsőnél, hogy ilyen király dolog vízben vajúdni?

  • 2009.03.08 19:48:40Dortje

    Kisfiú lett a gyerkőc?

  • 2009.03.08 23:44:36Lisa87

    Nagyon szerencsésnek érzem én is magam, csodaszép emlékként őrzöm a kislányom születését! Annak ellenére, hogy farral született meg természetes úton. Röpke 2 óra alatt. Pedig elsö gyerek. És semmiféle tágitót, fájdalomcsillapítót nem kaptam, olyan gyorsan zajlottak az események.

  • 2009.03.09 17:07:04vernarancs

    Micsoda horror!

  • 2009.03.09 17:54:09másutt

    bolcsesztanar, en siman benn maradtam volna a kadban!

Blogok, amiket olvasunk

SZUBKULT 3 világhírű márka, amit migránsok virágoztattak fel

Három olyan világhírű márka pálfordulását mutatom be, amelyeket a közelmúltban bevándorló tervezők keltettek újra életre.

PSZICHOLIGHT Így állj neki a befejezetlen dolgaidnak

Sok befejezetlen és abbamaradt dolgunk van az életben. Nekem is van vagy féltucat. Egy személyes példán keresztül mutatom be, hogyan gyűrhetjük le ezeket, ha ismerjük az útközben felmerülő buktatókat.

LINGOHOLIC Két szuper trükk német (vagy más) névelőkhöz

Ha sosem értetted, hogyan lehetséges megtanulni minden egyes főnévről, hogy milyen nemű, most mutatok két olyan módszert, ami sokszorosára növeli az esélyeidet!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta