SZÜLŐSÉG

Egyre több gyerek követ el öngyilkosságot

2009. március 3., kedd 10:15

Egyre fenyegetőbb lehetőség a csoportos gyermeköngyilkosság - figyelmeztetnek a telefonos lelkisegély-szolgálatok. Az utóbbi időben ugyanis érezhetően több olyan fiatal telefonál, aki nem egyedül készül a halálra. A többség testvéreit vinné magával - írja a Független Hírügynökség a Népszabadság alapján. A gyermek- és serdülőkori öngyilkosság fő okaiként emlegetett elutasító család, iskolai kudarcok, bántalmazás mellett mostanában egyre gyakoribb a szegénységtől való félelem.



A szakemberek tapasztalatai szerint a gyerekek nyűgnek érzik magukat a például állásuk elvesztése miatt nehéz helyzetbe került szüleik nyakán. Ráadásul gyakorta tanúi a szülők erre utaló megjegyzéseinek. A megoldást saját eltűnésükben látják. Magyarországon évente 60-100 gyerek követ el öngyilkosságot, a kísérletek száma ennek tízszerese lehet. Az öngyilkosság a harmadik leggyakoribb halálok a gyerekek, illetve a serdülők körében.

Az öngyilkosságot mindig megelőzi egy elmaradt utolsó beszélgetés. A gyerek ugyan megkísérli, de nem talál hozzá partnert. Ezt a szerepet próbálják betölteni a telefonos lelkisegély-szolgálatok, amelyek tavaly 128 ezer hívást fogadtak - olvasható a lapban.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2009.03.03 14:15:00Igazi Trébics

    "Heatherette



    M, az öngyilkossághoz kell a legnagyobb bátorság az életben. akár bevallod ezt magadnak, akár nem

    "



    - ez nagyon nagy tévedés! Az öngyilkosság gyávaság.

    Ahhoz, hogy csak azért is élj, bármilyen körülmények között is, - na, ahhoz kell erő!

  • 2009.03.03 14:20:02LeVilli

    Másik dolog:

    ha valaki igazán komolyan gondolja az öngyilkosságot, az úgy intézi, hogy "sikeres" legyen a végkifejlet.

    Aki pedig pl. "csak" gyógyszert szed be, vagy vagdossa magát,

    az felhívás a környezet számára, hogy HAHÓ! FIGYELJETEK MÁR RÁM IS EGY KICSIT!!!!

    Nagyon-nagy különbség van a két dolog között.



    heatherette: bátorság vagy gyávaság? ezt nem tudhatjuk. Lehet, hogy a legnagyobb bátorság, de a legnagyobb gyengeség is megfutamodni a problémák és az élet elől.

  • 2009.03.03 14:20:48LeVilli

    Igazi Trébics,

    egyet gondoltunk :)

  • 2009.03.03 14:23:56Igazi Trébics

    " Elisabetta



    Érdekes téma... A hozzászólások 99százaléka pedig pontosan az, amit vártam... A teljesség igénye nélkül: "az a szemét politika/szenny a tévében": miért mindenre EZ a felelet? Kalasnyikovval állnak a hátad mögött, hogy te igenis kapcsolj a mónikasóra? Elbarikádozták a könyvespolcot, a könyvtár bejáratát? Kijárási tilalom van hétvégén a parkok/közeli erdők vagy akár csak a szomszéd utca irányába?

    "



    Ez így egyoldalú vakszemlélet, gondold át, egyet fogsz velem érteni.

    Nem szükséges valakit fizikailag kényszeríteni ahhoz, hogy azt tegye, amit elvárnak tőle, attól sokkal hatékonyabb a pszichikai fegyver, az észrevétlen orientáció. Orientál a média, orientál a (már ugyanazon okból orientált) környezet és ez önmagában már több, mint elég. Cél az engedelmes konzumidióta, aki azt vásárolja amit a tévé mutat, aki úgy akar élni, mint a műanyag értéktelen senkik, akiket álnéven celebnek neveznek akik (amik?) igazi rendeltetése a néző orientációja.

    Te azt mondod, senki sem kényszerít rá. Hát igen, kalasnyikovval valóban nem, de talán az sem a médián műlik. Sokkal inkább egy áttörhetetlen pszichikai kényszer az, ami kényszerít. S éppen ebben van a vezetés felelőssége, mert hogy az létezhet-e abban a formában ahogyan ma létezik, arról a vezetés tehet. nekik ez így megfelel, így nem lesz boxerlázadás, szabad a vásár, ráadásul négyévente még egy jól kimanipulált szavazó massza is rendelkezésre áll, hogy a demokrácia látszatát folyamatosan felmutathassák és a renitenskedők orra alá dörgölhessék.

    Sajnos a te logikád alapján a közértben is lehetne nyugodtan kokaint árulni, hiszen senki sem áll a hátunk mögé fegyverrel, hogy kényszerítsen a vásárlásra.

    A mai média nem egyéb szellemi kokainnál, melyet ugyanúgy önként fogyaszt a társadalom és amely ugyanúgy rombolja az embert. Ha nem jobban.

  • 2009.03.03 14:27:19Heatherette

    minden ember retteg a haláltól. persze, itt a nagypofájúak majd közlik, hogy ugyan nem, de ez attól még tény. az életben tudjuk, mire számíthatunk, hiszen még a legrosszabb eshetőséget is ki tudod számítani. a halál az, amiről semmit nem tudunk. nem tudjuk, mit jelent, hogy van-e utána valami, vagy hogy fáj-e. én azt látom, hogy ezek az emberek felülkerekednek a legnagyobb félelmeiken is. olyannyira fáj nekik lelkileg és fizikailag egyaránt az élet, hogy a halál még ennél is jobb alternatívának tűnik. márpedig aki erre a szintre eljut, és nem csak figyelemfelhívásból akar meghalni, az nem gyáva.

  • 2009.03.03 14:29:33Pandi

    H., ezt most nagyon rossz volt olvasni, amit írtál.

    Sajnos nem tudom jól leírni, hogy mit gondolok, mert semmiféle előképzettségem nincs hozzá, de az, hogy egy 14 vagy 16 éves KAMASZ öngyilkosságot hajt végre, mert minden szar és neki ez nem kell, az minden, csak nem tiszteletre méltó bátorság.

    És itt természetesen nem arról van szó, hogy ő ezért a felelős, de hogy ez így nincsen rendjén, az biztos.

    Ha akkorra eljut odáig, hogy senkitől nem várhat segítséget, vagy nem is akar senkitől segítséget.

    Na, mindegy, nem is érthető ez a zagyvaság, amit írtam, de a lényeg, hogy nem ez a bátorság.

    De minimum nem így kell megnyilvánulnia.

  • 2009.03.03 14:32:57Hűbele

    Heatherette, akkor most elmondok egy igaz történetet. Apuka feleséggel, 2 kiskamasszal gyerekkel. Depresszióra hajlamos, és a házassága nem túl jó. Elveszíti az állását, és hiába próbálkozik, nem talál másikat. Egyedül érzi magát, nincs kihez fordulnia a gondjával, és kínozza az érzés, hogy nem tud a családjáról gondoskodni, haszontalannak érzi magát.Bevesz egy doboz altatót, és iszik rá elkeseredésében.

    Basszus, magyarázd el a gyerekeinek, hogy apuka milyen bátor, fasza csávó, hogy a szarban hagyja őket!!!!!!!

    Szreintem feladni a könnyebb út...

  • 2009.03.03 14:35:57Heatherette

    Pandi

    szerintem a sajnálnivaló a szülő. aki a gyerek halála után sem gondolkozik el, hanem okolja a világot, a médiát, a kormányt, az emót, sőt: a gyerekét! kivéve önmagát. és valszeg ezt a gyerek jól tudta. valszeg így nőtt fel. nagyon durva dolgok szoktak ilyenkor meglapulni a háttérben. az a baj, hogy ezek sosem derülnek ki, könnyebb beperelni a Tokio Hotelt meg kimenni transzparensekkel a Parlament elé. ez az igazán szomorú.

  • 2009.03.03 14:38:54Heatherette

    Hűbele

    szerintem meg magyarázza el a felesége a gyerekeknek, hogy miért nem figyelt a férje problémáira

  • 2009.03.03 14:40:05Pandi

    Hűbele, nekem is ez volt a legelső gondolatom...

    Azért azt hiszem, hogy Heatherette kifejezetten a tizenéves korosztályról beszélt, ettől függetlenül rájuk éppen ugyanúgy érvényes a megállapításod.

    Csak annyi a különbség, hogy az ő esetükben nem is lehetséges az az eset, amikor higgadtan mérlegelnek és döntenek.

    Hiszen egy csomó lehetőséget még nem is ismernek...

  • 2009.03.03 14:41:48Hűbele

    H, attól apuka még nem lesz bátor. Ő döntött, pedig felelős volt a gyerekeiért. (Amúgy ebben az esetben a férj sem figyelt a feleségre, a dolog kölcsönös volt sajnos).



    Azzal viszont egytértek, amikor a gyerek öngyilkosságában a szülő felelősségét firtatod.

  • 2009.03.03 14:44:21csutkababa

    H

    Figyelt esetleg, de neki kellett eltartani a családot?

    Ami azé húzós.És fárasztó.

    Tapasztalat.

    És én is kaptam hányást a szememre, hogy mindeközben nem vettem észre, h az exem depizett januártól májusig. Így mondta.

    Megmondom őszintén, semmi változást nem láttam akkor rajta. Addig sem keresett melót, akkor sem, akkor is éppúgy tanyázott a gép előtt, és nappal is aludt.

  • 2009.03.03 14:45:41Pandi

    Heatherette, ebben egyetértünk.

    Utólag keresni a felelőst saját magamon kívül, az nem vezet sehová.



    Én csupán azzal a megállapításoddal nem tudok semmilyen formában egyetérteni, hogy ez egy kamasz esetében igaz lehet: "és igenis el tudja dönteni józanul, átgondoltan, hogy neki ez már nem kell, ő már nem szeret élni, az tiszteletet érdemel".

    Nem, ez lehetetlen. Hiszen ő még nem tud józanul, átgondoltan dönteni, hiszen az életnek még csak egy szeletét ismeri.

    Lehet, hogy éppen abban a korszakban ez neki elkeserítő és nem tetszik.

    De azért nem dobhatja el magától azt, amit még nem is ismer, hogy halála után tiszteletet ébresszen és bátornak gondolják a többiek.

  • 2009.03.03 14:47:47Igazi Trébics

    Heatherette abban teljesen igazad van, hogy a szülő felelőssége óriási. Ám a mutatvány ott torpan meg, amikor a szülő maga sem képes eldönteni a saját életével mitévő legyen, lehet, hogy sokkal mélyebben van lelkileg, mint a gyerek. S az ő depijéről ki tehet? Azért ki a felelős? Hogyan várhatjuk el egy suicid depis felnőttől, hogy vegye észre gyermeke gondjait, s magyarázza el neki, hogy a haláltól minden jobb? mert hogy a halál után semmi nincs, az nyilvánvaló. Ha lenne, akkor elhunyt szeretteink adták volna már jelét jelenlétüknek, de olyan még senkivel sem esett meg. Ezért hát még ha lenne is valami, az semmi értékkel sem bír, mert nem kötődik szeretteinkhez. Felejtős. az élet egyetlen alternatívája az élet - csak másképpen.

    Aki olyan mélységekig jut el, hogy megölné magát, az gondoljon arra, hogy a jelen minden aljassága és mocska, kilátástalansága ellenére még hihetetlen mennyiségű boldogság vár rá későbbi életében, csak el kell jutni odáig. Azt pedig csal élve lehet. Amikor az összes szar a nyakadba szakad és zt mondod finito - bejeztem, akkor ha már nincs visszaút, tedd meg, hogy lépést váltasz: felpakolod a legfontosabb dolgaidat és elmész a föld másik oldalára. A halálnál minden jobb. Sose árts magadnak.

  • 2009.03.03 14:48:54Temptation

    H-nek megint feldobtuk a magas labdát.

    Mondjuk falnak megyek az öngyilkosság= nagy bátorság dumától.

    Az öngyilkosságokat döntően módosult - jobbára beszűkűlt- tudatállapotban (NEM!!!! NEM DROGRA GONDOLOK) követik el a delikvensek.Innentől kezdve teljesen értelmetlen dolog bátorságról és megalapozott döntésről beszélni.

    Természetesen a család, környezet felelőssége nagy, de segíteni is csak azon lehet, aki elfogadja a segítséget.

    A gyerekeimnek szoktam mondani, hogy ha bármi olyat tennének, ami miatt nagy bajban érzik magukat, mondják el, mert csak akkor tudok segíteni, és mindent meg lehet oldani.

    Oké, mi mondjuk szoktunk beszélgetni egymással, és eddig még semmi nagy probléma nem történt- és szerintem nem is fog.

  • 2009.03.03 14:50:42LeVilli

    Igazi Trébics, megint szívemből szóltál.

  • 2009.03.03 14:53:02Igazi Trébics

    Ja és hogy a média hogyan segíthené a lelkek rehabilitációját, egy boldogabb, szebb világot?

    Egyszerű: kapukat bezárni, kulcsokat a Dunába dobni. Egyet meghagyni, ahol értelmes, normális, közösségépítő ténykedés folyik. Slussz. Ha nem létezik cigaretta, nem leszel a nikotini rabja.

  • 2009.03.03 15:24:28Elisabetta

    Igazi Trébics: sajnos neem egyezik a véleményünk. Az államnak nem feladata ilyen szinten "gondoskodni" FELNŐTT, értelmes emberekről. Ki dönti el, hogy mi az etalon? Hisz az államapparátusban is mind egy szálig éppoly gyarló emberek ülnek, mint mi. A választás szabadsága MINDENKINEK adott ezen a téren. Tudod most a nagymamám egyik kérdése jutott eszembe: ha Jenőke azt mondja, akkor a kútba ugrasz? Gondolom a tévéadókra gondoltál a "bezárni, kulcsokat a Dunába dobni" javaslatnál. Miért kellene birkakánt terelgetni a népet? Miért nem tudja valaki eldönteni, hogy bámulja a JS Show halvány mygyar utánzatát vagy csinál valami értelmesebbet? Akit nem érdekel semmi, azon nem lehet azzal sem segíteni, ha egész nap Öveges professzort vagy Bálint gazdát mutatjuk. Épp a minap került a kezembe egy 1967-es kiadású Pöttyös könyv, biztosan tudod mire gondolok. Nos, abban a főszereplő kislányt nem érdekelte sem az iskola, sem a továbbtanulás, sem a regények/napilapok csak a rádió és az aktuális slágerek, a ruhák, a divat. Persze happy end lett a vége :), fodrász lett és megházasodott. Remélem érted mire akarok kilyukadni. A tévé/internet nem az ördögtől való maximum felerősített hajlamokat. Mindenki választhat, dönthet arról, mit kezd a szabadidejével. Nekünk is van tévénk. Az olasz bajnokság és a BL megtekintésére tökéletes, egyébként egy dekoratív és drága porfogó:D

    Azért mert minden buszmegálló/újságosbódé oldalán reklámozzák az épp aktuális túlélős/vacsorázós/kibeszélős/tényfeltáró stbstb műsorokat nem mindenki érzi úgy, hogy "gyosan haza, az asszonnyal/pasival" ez lesz az ideális esti program. Többek között én sem.

  • 2009.03.03 15:46:57yukikoka

    Szerintem ez a bátorság-gyávaság dolog az öngyilkosság esetében tévút, értelmetlen vita. Én úgy gondolom, hogy gyakran nehezebb a nagyon nehéz körülmények, testi-lelki szenvedések mellett tovább élni, mint feladni, ugyanakkor nyilván kell egy nagy adag elszántság a befejezéshez. De a lényeg nem ez, hanem az, hogy ha lehet, segíteni kell itt tartani azokat, akik a kilépésen gondolkoznak, és változtatni a körülményeken, hogy akarjanak maradni. Csak sajnos ez gyakran nem ilyen egyszerű.

    Mostanában kezdem amúgy megérteni édesapám véleményét, aki szerint értékválság van (néhány éve még falra másztam ettől a dumától, azt hittem, ez is valami generációs "különbségesdi"

    ). Durkheim írt erről, ajánlom figyelmébe a téma iránt érdeklődőknek az anómiáról szóló írásait

  • 2009.03.03 15:50:31Igazi Trébics

    Elisabetta a látszat ellenére hatalamas, mérhetetlenül nagy a média felelőssége, s még nagyobb azoké, akik a működési feltételeket megszabják.

    Igenis az embereknek normális orientációra van szükségük, az embereknek egészségesen egymásra utalt szerető közösségekben kell(ene) élniük.

    Hogy mivé lesz egy gyermek mire felnőtt lesz belőle az a felnőttek felelőssége.

    A felnőttek pedig ma felelőtlenek.

    Igen, első felelős lépésük lehetne a mai médiakörnyezet totális felszámolása.

  • 2009.03.03 15:54:10Temptation

    Yuki: és ami érdekes, nem is napjainkban írt az anómiáról!

  • 2009.03.03 15:55:22yukikoka

    Temptation, így van. Csak eszembe jutott, mert ő összefüggésbe hozta az értékválságot az öngyilkosságok számának növekedésével:(

  • 2009.03.03 15:58:03Temptation

    Ha nem is 100 %-ban, de van amiben egyetértek Trébiccsel (a nick Rejtőtől jön?), a közösségek szerepe és a felnőttek felelőssége nagy.

    Lehet, hogy kinevettek, nekem egyik kedvenc filmem a Szegény embert az amish húzza, ami hasonlóról szól, és néha úgy érzem egy ideig szívesen élnék egy ilyen közösségben.

  • 2009.03.03 15:59:32Temptation

    Yuki: jogos.Csak azért írtam, hogy nem mai a téma, hogy már akkor elindult ez a fajta folyamat, ami aztán ( különböző okokból) felgyorsult.

  • 2009.03.03 16:10:15yukikoka

    Sajnos valóban. Aggódok is rendesen a gyerekeim jövője miatt, de nem akarok nagyon belecsúszni vala demagóg szövegbe:)

  • 2009.03.03 16:10:27yukikoka

    mármint valami

  • 2009.03.03 18:20:06Igazi Trébics

    Temptation - igen (P.Howard :))

  • 2009.03.03 22:27:05Heatherette

    2009.03.03 14:47:47 Igazi Trébics



    Aha. Szóval megmagyaráztad azzal a "halál után nincs semmi" kijelentésedet, hogy ha lenne, meghalt hozzátartozóink már jelentkeztek volna :)

    Ne haragudj, de ez nevetséges! A halál utáni vmi nem csak abból állhat, hogy szellemlényként a földön ragadva levered a polcról a vázát. Azt pedig senki sem jelentheti ki, hogy semmi sincs, pláne úgy nem, hogy "nyilvánvaló", de azt sem, hogy van. Nem tudjuk. Ennyi.

    De azért örülök, hogy pikk-pakk megoldottad a rejtélyt.

  • 2009.03.03 22:38:02cozumel

    Heatherette



    a vazas duma nagyon ult! :D:D:D

  • 2009.03.03 23:01:27xilem

    Azt nem tudom, milyen az öngyilkosság. De az öngyilkosságot tervezni, számolni vele és lehetőségként fenntartani, nekem sokat segített. Kb. 15 éve van jelen az életemben folymatosan ez a gondolat és még itt vagyok :) Ha végleg elkeserítenek a szüleim, a barátaim furcsaságai, a munkahelyem visszásságai, az egész szar világ, és főleg, tulajdon alkalmatlanságom és életképtelenségem, akkor elképzelem, hogy kilépek belőle. Hogy hogyan lépek ki az egészből, milyen előkészületek kellenek: felmondás munkahelyen, szakítás, útlevél, stb., aztán ezek kapcsán mindig rájövök, h á, arrébb van az még. Azért se tudok még gyereket szülni, mert ez a jó kis morbid önsegítő szeánszom elveszítené a valódi erejét: egy gyerek, pláne kisgyerek mellett öngyilkosnak lenni nem lehet. Nem szabad.

  • 2009.03.04 01:28:30Vierre_

    2009.03.03 22:27:05 Heatherette



    Egy fanatikushoz képest ( ;DDDDDDD ), ez egy igen fasza komment öcsém :DDDDDD Magam sem írhattam volna jobban :)))

  • 2009.03.04 01:50:27Vierre_

    Én nem megyek bele a morális kérdésekbe.



    Az első szerelmem, (aki elvette a szüzességem amúgy), egy nagyon jó gyerek volt, nálam vagy nyolc évvel idősebb volt, öngyilkos lett, túladagolta magát de nem volt életképes. Én tudom. Vannak emberek, akik egyszerűen képtelenek élni és én ezt megértem. Az élethez is és a halálhoz is bátorság kell. Az életnél azért legalább tudjuk mivel állunk szemben, a halálnál viszont fogalmunk sincs. Azt gondolom, hogy aki öngyilkos lesz, az akárhány éves, dönt. És akárhány éves, ez a döntés mindenképp komoly, mert nem tudja, mi van előtte de azt sem, mi van, vagy nincs a halál után de még is azt választja.

    Kamasz korban vagy gyermek korban a dolog nehezebb, mert a hormonok is akár és minden krízis egy mély drámának élhető meg, igen, körülmények, család (én a csonkát nem hangsúlyoznám, nem kevés esetben élhetőbb mint az ideának beállított családmodell), idegrendszer, mentális sérülések...



    Felnőttnél azonban én elfogadom a döntését az öngyilkosnak. Van a családban-- azoknak mondom akik azzal jönnének, hogy nem tudom miről beszélek.

  • 2009.03.04 01:51:26Vierre_

    Én nem megyek bele a morális kérdésekbe.



    Az első szerelmem, (aki elvette a szüzességem amúgy), egy nagyon jó gyerek volt, nálam vagy nyolc évvel idősebb volt, öngyilkos lett, túladagolta magát de nem volt életképes. Én tudom. Vannak emberek, akik egyszerűen képtelenek élni és én ezt megértem. Az élethez is és a halálhoz is bátorság kell. Az életnél azért legalább tudjuk mivel állunk szemben, a halálnál viszont fogalmunk sincs. Azt gondolom, hogy aki öngyilkos lesz, az akárhány éves, dönt. És akárhány éves, ez a döntés mindenképp komoly, mert nem tudja, mi van előtte de azt sem, mi van, vagy nincs a halál után de még is azt választja.

    Kamasz korban vagy gyermek korban a dolog nehezebb, mert a hormonok is akár és minden krízis egy mély drámának élhető meg, igen, körülmények, család (én a csonkát nem hangsúlyoznám, nem kevés esetben élhetőbb mint az ideának beállított családmodell), idegrendszer, mentális sérülések...



    Felnőttnél azonban én elfogadom a döntését az öngyilkosnak. Van a családban-- azoknak mondom akik azzal jönnének, hogy nem tudom miről beszélek.

  • 2009.03.04 08:30:04Temptation

    Én pl. tudom, hogy az hogy mentálisan ép felnőtt lettem két nőnek: nagymamámnak és anyunak köszönhető, apám sajnos a folyamat ellen dolgozott....ők erős nők, és én is az lettem.Pedig pl. a nagymamámnak is bőven kijutott, a háború végén fogságba vitték a férjét, egy évig egyedül volt három gyerekkel.Anyu a háború alatt született, a nagynéném 11 évesen a háború idején himlő+ légnyomás miatt megsüketült.Aztán 1957-ben meghalt a férje.1971-ben pedig az egyik lányunokája balesetben.És ezek csak a nagyobb tragédiák.Anyu 25 évet élt az alkoholista apámmal.....nekem ők adtak rettentő sok erőt ( és persze mindig jó kapcsolatban voltunk-vagyunk, bármivel fordulhattam hozzájuk).A legnagyobb nehézségeim idején, bár megvisel, de, mindig azt keresem, mi lehet a megoldás.Nem tudom elképzelni, hogy feladjam.

  • 2009.03.04 16:17:38Igazi Trébics

    Heatherette - olvasd el figyelmesebben amit írtam: a lényege az, hogy ha lenne is valami, teljességgeé értéktelen, mert nincs értékelhető kapcsolata azzal a világgal, amelyben szeretteid itt maradnak. Innen kezdve totálisan értéktelen az egész. Arról pedig, hogy azt hiszi van élet a halál után, nem érdemes vitatkozni, mindenki abban hisz amiben akar. Engem speciel sokkal jobban érdekel, hogy van-e élet a halál előtt .... : :))

  • 2009.03.04 16:21:11Igazi Trébics

    xilem - nem csak gyerek mellett, de soha semmilyen körülmények kötött sem. Az élet egy olyan nagy csodája az univerzumnak, ami nagyon kevesek számára adatik meg és csak egyetlen egy van belőle. Vigyázz rá és élvezd, csak azért is! Valahol rád is vár az igazi, szeresd az életet, örülj annak hogy élsz, járj nyitott szemmel, nyitott szívvel és barátsággal - s találkozni fogsz vele.

  • 2009.03.04 16:40:52anyatájger

    Az, hogy hogyan viszonyulunk a halálhoz vagy miben hiszünk, hiszünk-e abban, hogy van élet a halál után, stb. nagymértékben befolyásolja az élethez való viszonyunkat. Persze attól még lehetünk depisek, csak öngyi helyett inkább máshoz fordulunk.

    A cikkben leírt adatok ijesztőek, a gyerekek tetteiért igenis mi vagyunk a felelősek. Rajtam sem vette észre a kutya sem, hogy állandóan szorongom már egész kiskorom óta, később depis is lettem rendesen. És hogy ki lehet-e gyógyulni belőle? Nem tudom. Viszont a legsötétebb időszakaimban sem tettem magamban szándékosan kárt soha.



    Igazi Trébics, tetszik, amiket írsz. Éééés, volt már életközeli élményed? :)))

  • 2009.03.04 16:45:02Heatherette

    2009.03.04 16:21:11 Igazi Trébics



    ez az a tipikus szar sablonszöveg, amitől előbb rugaszkodom el az ablakpárkányról, mint h visszalépjek :)

  • 2009.03.04 16:55:13Igazi Trébics

    Heatherette ne keseredj el és ne vedd sértésnek azt, hogy én nem hiszek a túlvilági életben.

    Nekem ugyanolyan jogom van nem hinni benne mint neked hinni. Te csak higgy ha úgy jobban esik neked, de azért abban hallgass inkább mégis rám, ne akard idő előtt megtudni, mi van odaát. Az igazság állítólag, de arra sincs bizonyíték. Úgyhogy ha találnál is ott valamit, látod szart se érne, mert nem tudnád nekem elmondani, mit találtál :) Na ezért nem ér az semmit. Ha ez neked szar sablonszöveg, ám legyen.

  • 2009.03.04 17:11:10Heatherette

    most akkor nézd meg újra, h melyik kommentedre reagáltam. erre te jössz egy tök más témával, amit megmagyarázol. de én nem erre értem, értve?

    de azért reagálok: én leszarom azt,h ki miben hisz, mert én tudom,h miben hiszek, a többi meg nem izgat. én attól ugyan nem fogok elkeseredni, ha szerinted nincs a halál után semmi.

  • 2009.03.04 17:56:24rita a felcser

    Anyatajger,en is allandoan szorongom,csak a csalad tudja,a kornyezetem nem.PEdig fennhangon hirdetek minden paranojat ami megfordul a sotet kis fejemben,csak elnevetve es humoros modon,ezert azt hiszik jokedelyu vagyok.Pedig dehogy.Van ilyen.

    LEirva mas.De amikor elmondod gunnyal fuszerezve,mosolyogva frissen fiatalosan...mintha hulyeskednel,ugy latjak.

  • 2009.03.04 17:58:15rita a felcser

    Anyatajger,en is allandoan szorongom,csak a csalad tudja,a kornyezetem nem.PEdig fennhangon hirdetek minden paranojat ami megfordul a sotet kis fejemben,csak elnevetve es humoros modon,ezert azt hiszik jokedelyu vagyok.Pedig dehogy.Van ilyen.

    LEirva mas.De amikor elmondod gunnyal fuszerezve,mosolyogva frissen fiatalosan...mintha hulyeskednel,ugy latjak.

  • 2009.03.04 18:12:53Heatherette

    mindenki szorong. ez nem egy különleges dolog.

  • 2009.03.04 18:56:53kis patkány

    Legyetek boldogok, nézzétek mindennek a jó oldalát! Keljetek fel, tegyétek meg az első lépést, és ugorjatok fejest az életbe!





    A tizedikről...







    LOL







    :DDDD







  • 2009.03.04 19:03:32jewel

    Nem rossz kis patkany, de tudod en az ilyenen nem tudok nevetni, ugyanugy nem mint amikor pl a megeroszakolassal viccelnek.

  • 2009.03.04 19:39:24kis patkány



    2009.03.04 19:03:32 jewel



    Tudod, én is ültem azon a párkányon...

    Tudod, tudom, hogy miről beszélek...

    Tudod, megszenvedtem azt, hogy általam szeretett személy meg is tette... :'(



    Tudod, ez egy olyan dolog, amiben SZINTE egyetértek Heatherette-el, de véleményem, hogy aki teljes objektivitással tekint a témára (illetve a többiek által felvetett témákra), az Temptation.

    (2009.03.03 14:48:54 Temptation)



    És tudod, talán a rohadt, cinikusan megvető szarkazmusom talán innen fakad...







    Egy idevágó vicc:



    Miért kiabál a skót, miután kiugrott az ablakon?

    Mert nyitva felejtette a vizet, és sok lesz a számla...





    Ez a vicc mutatja, hogy meggondolatlanság is van az öngyilkosság mögött.

    Ez a vicc mutatja, hogy Te azt gondolod, azért kiabál, mert fél.

    Holott külső tényező készteti a kiáltásra.

    (Az emberek más cselekedeteiben legtöbbször belső tényezőket feltételeznek. Saját tetteikben viszont észreveszik a külső okokat is.)

    (...)

  • 2009.03.04 20:40:20jewel

    .........................

  • 2009.03.04 22:01:51anyatájger

    rita, rajtam sem veszi észre senki, amikor éppen szorongásos állapotban leledzem :) (kiv. a férjem, ugye)



    "mindenki szorong. ez nem egy különleges dolog." - Heatherette, ha neked ez a fantasztikusan magasröptű gondolat segít a saját szorongásod kezelésében, akkor oké és örülök neki. Ha nem, akkor meg kicsit ciki volt ezt ide leírni, hogy finoman fogalmazzak.

  • 2009.03.04 22:11:14Magenta

    anyatájger, OFF: mi újság a titkos terveitekkel, jó irányba haladnak a dolgok?

  • 2009.03.05 08:29:17anyatájger

    Magenta, köszi, hogy érdeklődsz! Egy hónapon belül kiderül, hogy mehet-e a dolog vagy várnunk kell vele májusig. Ígérem, ha tuti lesz, beszámolok majd mindenről.

Blogok, amiket olvasunk

MAI MANÓ 6 híres első kép a természettudomány világából

A tornádóról egészen odáig a legtöbben azt hitték, csak valami babonás mendemonda, ami nem is létezik. Híres első képek.

SCHRÖDINGER Közeli vagy távoli jövő a fejátültetés?

A sajtóban néha elő-előbukkan egy hangzatos főcím, néha olyan is, amely 2017 végére már komplett fejátültetést is sugall. Mennyi igazság lehet ezekben? Hol tart a tudomány jelenleg?

HEALTH A legjobb módszer, ha leszoknál a dohányzásra

A leszokás sikerrátája "natúrban" csak 5-7 százalék. Ha viszont felkészülten állsz neki, ezt 50-70 százalékra növelheted. Leszokás lépésről, lépésre.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta