SZÜLŐSÉG

Hatos ikrek születtek Nigériában, ám az anya meghalt

2009. február 23., hétfő 21:00

Nem mindig van pozitív végkifejlete a többesikres terhességnek, mint például a Los Angeles-i nyolcas ikrek esetében. Egy nigériai harminckét éves nő hatos ikreket hozott világra császármetszéssel, ám a szülést követően belehalt a műtét után fellépett komplikációba a délnyugat-nigériai Sagamu kórházban. Az édesanya halála "szerencsétlen eset, a kórház orvosai és nővérei mindent megtettek, hogy az asszonyt megmentsék" - mondta Femi Ajayi professzor, a kórház szóvivője a Nigerian Tribune című újságnak.



A három kislány és a három kisfiú állapota stabil. Kettőjüket még szombaton átszállították egy lagosi magánkórház intenzív osztályára, ahol javult az állapotuk. Az Egészségügyi Világszervezet 2007-ben közzétett adatai szerint India után Nigériában a második legnagyobb a szülő nők halálozási aránya a világon. A világon több mint félmillió nő hal bele évente a gyermekszülésbe, ebből 10 százalék Nigériában, számol be az MTI a BBC brit közszolgálati műsorszóró honlapja alapján.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2009.02.24 15:44:45Vérnyúl, Döme, Dagi, Fufu, avagy a Jó, a Rossz, és

    liliom,

    te miről beszélsz? most mit akarsz bizonygatni az életeddel?



    egyébként elnézést, ha bárkit megbántottam a sarkítással. akinek nem inge, ne vegye magára.



    egyébként itt szerintem az a legnagyobb probléma, hogy még mindig baromi magas az anyák halálozási aránya, ami legfőképpen a nem kielégítő orvosi ellátással vagy épp annak hiányával magyarázható. elég szar, hogy semmelweiss után százakárhány évvel még mindig itt tartunk...

  • 2009.02.24 15:52:23LILIOM

    Heatherette kérdezte, honnan tudom, hogy az élet jó dolog. Én csak leírtam, nem akartam bizonygatni semmit.

  • 2009.02.24 16:24:20Vérnyúl, Döme, Dagi, Fufu, avagy a Jó, a Rossz, és

    liliom,



    észrevetted, hogy azok után, hogy leírod, milyen boldogok vagytok és minden (aminek örülök, de tényleg), megint az áldozatot, meg áldozatvállalást emlegeted?

  • 2009.02.24 16:55:59galli

    na mindegy én csak arra gondoltam, h a gyerekvállalás is fontos, de vannak esetek amikor jobb ha egy adott személy inkább nem vállal, illetve tapasztalataim szerint a mai világban vannak ennél fontosabb célok is.

  • 2009.02.24 21:53:33baudolinA

    Vierre_: maximálisan egyetértek veled.

    Vérnyúl mint mártíranya: hát ezen most nagyon hangosan röhögök. :) Bocs, Vérnyúl. :) Beszállhatok melléd a mártíranyák sorába? :D

  • 2009.02.24 22:34:12sajtos pogi

    Egy kicsit összezavarodtam. Más cikkek kapcsán rengetegszer olvasom:

    - fáradt vagyok, évek óta nem aludtam 5 óránál többet egyhuzamban(az órák számát tekintve megy a licit)

    - ezer éve nem voltam szórakozni, bulizni a férjemmel. Akik mégis voltak azok azt bizonygatják, hogy nem tudtak önfeledten kikapcsolódni, mert közben az járt az eszükben, h. mi lehet a gyerekkel.

    - a gyed/gyes idején rengeteget változtak a szabályok, fejlődött a szakterületem, nagyon bele kell húznom az önképzésbe, ha nem akarok munkanélkül maradni

    - gyerekkel senki nem akar foglalkoztatni

    - elbutulok itthon, a férjemmel már csak a gyerek székletéről és a mop felmosó hasznosságáról tudok beszélgetni

    hirtelen ezek jutottak eszembe, de biztos lehetne folytatni a sort



    Biztos, hogy nem jár lemondással a gyerekvállalás, még akkor is ha a mérleg másik oldalán ezernyi pluszt kapsz helyettük?

    Nem akarom Liliomot védeni, majd ő megvédi magát de nem lehet, hogy az áldozat szót a lemondás szinonimájaként használta?

  • 2009.02.24 23:54:35Vierre_

    Lilom ott a baki, hogy te az anyaságot szentségként kezeled.



    Beavatlak egy nagy titokba, én nem szeretem az anyám. Maximálisan közömbös. Ugyanis az anya nem elsősorban anya, hanem elsősorban ember. És aki szar szutyok ember, az nem válik szenté az anyaságában.

    Én emberekkel állok kontaktusban, nem pedig státuszokkal. Neked az anyaság egy szent küldetés, áldozat, nekem egy választás.

    A te szemedben akkor teljesedik ki a nő, az én szememben pedig ha ebben teljesedik ki az nagyon mély defekt. Tudod hova vezet a te filozófiád? A MÁrtír-anya archetípusról. Mert mi lesz veled, ha a gyerekeid mégsem áldozatnak és nemes tettnek élik majd meg, hogy megszülted őket? Világképed bomlani nem fog, mert fanatikus vagy, így marad a mártíromság- én megszültelek de mi a hála.

    Ellenkezz. De az utad e felé vezet.

    Én nem köszönöm meg az anyámnak, hogy megszült, egy okból, hogy az az ő döntése volt. Vagy hálás magának érte vagy sem. És kifordulnék magamból, ha a gyerekem megköszönné hogy megszültem. A hála e formája írtózatos a számomra. A hála univerzális érték kell, hogy legyen, mindenkinek ugyan az kéne hogy eszébe jusson a háláról. Az áldozatról. De itt te egyedül vagy és én lehet, hogy ezen elgondolkoznék. Bár én nem vagyok fanatikus. És a fanatikusok ismérve, hogy nem gondolkoznak, csak hisznek.



    "Mikor megszülted a gyerekedet, nem azt érezted, hogy életed egyik fontos feladatát töltötted be? Hogy beteljesedtél?"



    Nem. Abból az egy okból kifolyólag, hogy nem feladat. És bizony én nem a gyerekem által teljesedtem be. Aki képtelen önmaga által beteljesedni és rávetíti a gyerekre, ott az én szememben baj van.



    Két gyerekem van, az egyik iskolás már. Anyák napján bőgök. Nem azért mert hálás hogy megszültem és értékeli az áldozatom, hanem mert olyan cuki ahogy tolja azokat a verseket. :)) Én szeretem a gyerekeimet de egyenrangú félként, nem pedig az "áldozat" termékeiként tekintek rájuk.



    És számodra én vagyok a sekélyes, elfogadom, hiszen én ebbe a megalázó, lekezelő, önhitt mártír fosba nem vagyok valóban képes belefeküdni. Bocsánatot kérek, de számomra a gyerek pont az ami, egy gyerek, akit imádok és kinyalom a seggét de nem az életem értelme, alfa és omegája, egyik célja és beteljesülése, morális rugója, filozófiai mélysége és vallási hovatartozása volt gyereket szülnöm.



    És mivel ebben a témában az áldozat és a hála fogalmi rendszerével egyedül maradtál, valószínűleg azok nem univerzálisak, mint ahogy az enyém sem, hiszen te ellene vagy. A te rendszered kihagyja az embert és azokat a nőket akik nem akarnak szülni és azokat a gyerekeket aki szopnak és szenvednek a szüleitől. Az én rendszerem ezeket nem hagyja ki, ellenben a te fajtádat igen, így nyilván való, hogy rés van a pajzson, még is fanatizmus mentes, így ki merem jelenteni, hogy létjogosultabb mint az a baromság hogy alázat, áldozat, hála , életcél, beleljesülés.



    Nyilván azért vannak körülötted hasonszörű emberek, mert egy beszűkült tér csak beszűkült térrel képes vegyülni. Tagadod a Jehovát- nekem azzal sincs bajom, ha Jehovás vagy, megemlítetted, hogy valaki nem ismeri őket, miért te igen? ;), de biztos vagyok benne hogy vagy bigott vallásos, vagy szektás, vagy mélykonzervatív szülők terméke vagy.

    Ezzel sincs semmi gond, de vállald fel.

  • 2009.02.25 00:56:23szofi01

    huh de elfajulnak a dolgok sztem egy ilyen kommentre mert leirta lilom a véleményét még nem kéne jehovásozni....meg beszükült bigottnak nevezni. br én nem szültem még de engem is anya szült. sajnálom ha valaki utálja az anyát biztos van oka rá én imádom és szerencsés vagyok hogy ö nevelt fel:D

  • 2009.02.25 01:40:34cantaloupe

    Vierre,



    Aztan mi a baj azzal az archetipussal, aki az anyasagban teljesedik ki? Aki nem akar karriert epiteni, hanem 24/7 boldogga teszi az, hogy a gyerekei korulveszik? Aki elveszti magat ebben a szerepben?



    Ha csak annyi, hogy te ennek teljesen ellentete vagy, akkor nincs okod szuklatokoruzni, mar bocs. Imadom, amikor valaki leszuklatokoruz mast, holott olyan sarkos velemenyeket fogalmaz meg, ami alapjan inkabb o illene ebbe a kategoriaba. :P Csak nezd meg, egy mas gondolkodasu ember milyen jelzoket es extremitasokat valt ki beloled, hat ha meg neked intezi a velemenyet...mar megyek is a mokusok elol fedezekbe. :D



    Hozzateszem, ha ma kinyiffanok, is volt ertelme elnem, en sem ugy erzem, hogy csak a gyerekrol szolok igy terhesen, es ha megszuletek sem. De nem itelem el a "martiranyakat", amennyiben nem hanyjak gyerekuk szemere naponta, hogy "erted eltem! neked mindent!"



    Remelem, jo kezekbe kerulnek ezek a kis ikrek.

  • 2009.02.25 01:47:39szofi01

    cantalupe: egyet kell hogy értsek:)

  • 2009.02.25 10:01:51baudolinA

    szofi01,

    nem mindenki olyan szerencsés, hogy nyugodtan szeretheti az anyját. Vagy az apját. Sajnos. :(



    cantaloupe,

    értelek, és egyet is értek veled, csakhogy. A mártíromság lényege, hogy szemtanúi legyenek. Ha valaki egyedül szenved, az nem mártír lesz, hanem magányos halott. Nézd meg pl. a keresztény vértanúkat: voltak szemtanúk, látták a szenvedésüket stb. Másképp nem tudnánk arról, hogy ezek mártírok voltak. És ha belegondolsz, akkor emlékezhetsz arra is, hogy még biztatták is a kínzóikat, hogy nem elég forró a víz stb. Mert meg akartak halni. Mert úgy gondolták, hogy az, akiért meghalnak, ezt az áldozatot is megérdemli. Ugyanolyan fanatizmus ez is, mint a többi. Annyi jelentős eltéréssel, hogy ez mások halálát nem kívánja (ld. öngyilkos merénylő).



    A gond ott van, hogy a "mártírszülő" csak akkor tud valóban kiteljesedni, ha a mártíromságát folyamatosan kommunikálja. Mert ha senki nem tud arról, hogy ő mártír, és feladta az életét, akkor nincs értelme a mártíromságnak. A mártíromság ugyanis mások ítélete alapján lesz az. De ha ezek "a mások" nem veszik észre, hogy a körükben egy mártír van, akkor ezt neki kell világossá tennie. És itt csúszik el a dolog. (Ehhez elég gyakran társul a meg nem értettség is, és innen fakad a "mindent feladtam érted" szemrehányás.) Ugyanis nyilvánvaló mindenki számára, hogy a gyerekvállalás lemondásokkal jár, de amikor valaki ezt elkezdi felróni, ráadásul a saját gyerekének (akiért állítólag mindent megtenne), akkor ez minimum skizofrén állapot... :)



    Aki valóban a gyerekében teljesedik ki, és semmilyen más vágya nincs, ott szerintem egyébként erőteljesen működnek a tanult sémák és a szocializáció. Ami nem feltétlenül rossz, de nem mindenkinek megfelelő. Csak mondjuk kitörni sem mer belőle, mert nem tudja, hogy kellene, vagy mert nincsenek alternatív sémái. Na ilyenkor jön a "én érted mindent..."

  • 2009.02.25 11:00:19Selkt-Sa

    baud

    :D:D:D:D

    imádom, hogy mindig leveszed a poénokat:D:D



    liliom,

    arról nem beszélve, hogy milyen jogon rakják rá a gyerekekre azt a lelki terhet, hogy az édesanyjuk miattuk halt meg, miattuk hozott áldozatot, blablabla? milyen jogon raknak a mártíranyák a gyerekekre ilyen terhet? csak miattatok nem válok el az alkoholista szemét, stb... apátoktól, blablabla...



    ennél nagyobb szemétséget nem tudok elképzelni, mint azt, hogy a saját hülye döntéseinek a következményét valaki a gyerekeire pakolja, hogy miattuk hozta meg az áldozatot, egyébként neki milyen jó lett volna, ha ők nem lennének. és hogy ő ezért nem kap vissza semmit. milyen szar lehet így felnőni, ebben a tudatban (susan forward, mérgező szülők, még most olvasd el, mielőtt a gyereked öntudata kialakulna) egyszerűen nem igazságos, és nem fair, és kész.



    egy-két tapasztaltabb gyerek és felnőtt pszichológus eposzokat tudna mesélni ilyen környezetben, ilyen lelki teherrel felnőtt gyerekekről, hogy milyen sérüléseket szenvedtek, és milyen sérüléseket okoztak tovább felnőve a saját gyerekeiknek.



    mindenki saját magában kell, hogy megtalálja a teljességet, és ha ezt nem találja, nincs joga másik emberre rávetíteni. és ez nem csak az anya-gyerek kapcsolatra igaz, hanem minden emberi kapcsolatra, párkapcsolatra és egyebekre is. ugyanígy nincs jogod életed értelmét a párodra rávetíteni, mert unfair elvárásoknak teszed ki, amiket úgysem tud teljesíteni. alapvető emberi jog, hogy ne kelljen idealisztikus elvárásoknak megfelelned.



    na azt hiszem, kicsit túlfilozofáltam a dolgot.

  • 2009.02.25 11:02:49Vierre_

    Szofi01 és cantaloupe sem tudta értelmezni az írásom- hozzá teszem cantaloupe-hez hogy sajnos.



    Szofi01- sehol nem írtam, hogy utálom az anyám. Nézz utána. És bizony ha neked nem tetszik, akkor is egy réteg-élet beszűkülés eredménye. Ez nem ítélet, hanem tény. Ha én csak úgy tudok élni, hogy a jobb lábammal szökkenek előre mindig, furcsán nézek azokra akik ezt nem így csinálják és olyan közösséget keresek magamnak, akik velem-hozzám hasonlóak. Én nem vagyok réteg, mert az én hozzá állásom az anyasághoz az egészséges szereteten és megértésen alapul. Amiben helye van a kritikának csak abból az egy okból, hogy az anyai státus sem mentes tőle. Az én helyzetem az anyámmal nem dráma, hanem következmény és tökéletesen kielégít vele ez a közömbös viszony. De csöppet sem zavart volna ha ez a viszony szeretetteljes. LILIom azonban az anyaság olyan szűk keresztmetszetében él, ahol az anyai áldozat minden megkérdőjelezése és az anyai beteljesülés bármilyen megkérdőjelezése egyszerűen elképzelhetetlen. Míg én elfogadom az anyai szeretetet, pláne hogy nekem is vannak gyerekeim, addig ő képtelen elfogadni hogy van olyan hogy nincs.



    De mind a kettőtöknek csak annyit üzenek, hogy én azt szeretném, hogy az alapján ítéljenek meg engem, milyen ember vagyok és nem az alapján, hogy hogyan állok az anyasághoz.

    Hány és hány nőben lehet torz elvárásnak-megfelelés, ha még itt is ez ilyen tabuként van kezelve. A társadalmi elvárás az anyakép felé olyan nyomás, amit nagyon nehezen lehet összeegyeztetni a saját önképpel, így ha valaki azt mondja, hogy az anyja számára közömbös, teljes megdöbbenésre számíthat, csak azért mert az anyja az anyja. Kiveszik belőle az embert- automatikusan hálára és mindenek feletti toleranciára kényszerítik.



    De volt itt már olyan poszt amikor kiderült, hogy nem minden fenékig tejfel és nem mindenki van az anyjával "áldott" viszonyba. A képzavar pont az ilyen LiLIom féle hozzáállásból fakad- miszerint az anyaság mindenek előtt áldozat, beteljesülés és szentség.



    Ezt értelmezzétek, ne fikciózzatok olyat bele az írásomba ami nincs ott.



    cantaloupe sehol nem írtam hogy az ellentetje vagyok. Azt írtam, hogy az anyaság és az emberség közül én előtérbe az emberséget helyezem. Az én szememben ez halmaz, melynek egyik metszéspontja egy másik halmazzal lehet az anyaság. De nem az anyaság az elsődleges ismérve egy embernek. Csak nézz körbe a világba amit annyira szaporítanunk kéne és már is talán megérted miről beszélek. Mondjuk ne feledj olyan történeteket, ahol az anya megöli a gyerekét.



    Semmi extrémitás nem volt a véleményemben, baudolinA tökéletesen értelmezte amit írtam. Miért? Mert talán nem harcos amazon, akinek zsigeri késztetése minden áron a másik felet megvédeni?

    Ha én azt mondom, hogy ott baj van, nem azt mondom hogy szenny ember vagy. Hanem azt mondom, hogy szélsőség és fanatizmus és ebben a kettőben mindig akad olyan személyiség -torzulás, amelyről az egyén vagy nem tud, vagy nem akar tudomást venni.



    Köszönöm baudolinA-nak hogy érdemben hozzá szólt, pontosan ez lett volna az én mondani valóm is. És külön köszönöm a mártíros blokkot, én nagyon hangsúlyosnak tartom és a legnagyobb ördögi körnek és egy gyerek életének egyik leginkább megkeserítő tényezőjének.

  • 2009.02.25 11:07:26baudolinA

    Vierre_

    köszönöm, ez most tőled különösen jólesett. :)

  • 2009.02.25 11:21:34Vierre_

    baudolinA igazán, ugyan.. :))))))))))





    Selkt-Sa írásában pedig a kivetítős rész is bizony nagyon igaz. Mekkora sokk egy áldozat-anyának amikor felnő a gyereke és nem válik hasonlóvá. De akkor már késő....



    Annyi, annyi nyomor-lehetőség van egy LILIOM féle felfogásban, ami az embert az élete végéig elkísérheti és megnyomoríthat más embereket.. csak egy kicsit bele kéne gondolni...

  • 2009.02.25 12:44:01monsterwoman1

    óóó baud, vierre, megkönnyeztem ezt az összeborulást;))) (emlékezve egy korábbi igen csúnya párbeszédetekre. Tuti jók vagytooook:)

    Bár ilyen könnyen teremtődne meg a világbéke!

  • 2009.02.25 12:45:32baudolinA

    monsterwoman,

    én is emlékszem rá. :)

  • 2009.02.25 13:11:07cidre

    Nyáron olvastam egy könyvet: Jean Shinoda Bolen: A bennünk élő istennők. A lényeg nagyon idevág ehhez a vitához, úgyhogy megosztom veletek, pedig nagyon kéne dolgoznom :)

    Azt taglalja a könyv, hogy természetünket mennyire határozzák meg a bennünk élő istennők: itt Artemiszt, Aphroditét, Hérát, Démétért, Hesztiát, Perszephonét, Athénét elemzi. A vita szempontjából most Démétér az érdekes; az erős Démétér archetípusú nők kiteljesednek az anyaság-szerepben, ez életük főszerepe, itt találják meg a helyüket. Ha jól csinálják, akkor egy nagyon mély anya-gyermek viszony jön létre, szeretetteli, gondoskodó stb. Belőlük lesznek sokszor az óvónők, tanítónők is - tehát nemcsak a vérségi értelemben vett anya-gyermek viszonyban tudnak kibontakozni - nagyszerű nagymamák lesznek, akik mindig megsütika sütit az imádott unokának, számontartják a szüli- névnapokat, szívesen csinálnak programokat az unokákkal stb. Őbelőlük lesznek optimális esetben azok a szomszéd nénik, akikre szívesen rábízod a gyermekedet, mert a legnagyobb gondoskodással veszik körül.



    Ha viszont valaki nem jól éli meg ezt az archetípust, akkor valóban mártíranya lesz, aki próbálja magát nélkülözhetetlenné tenni, de csak menekülnek a túlzó,terhes gondoskodásától; ő lesz az az anya, anyós, akitől legszívesebben 1000 km távolságra költöznének a fiatalok, mert mindenbe beleszól, a gyerekei életét helyettük akarja élni stb.



    Summa summárum. Ha valaki Liliomhoz hasonlóan közelíti meg az anyaságot, azzal magában semmi baj sincs, a háttérben csak Démétér-istennő munkálkodik, s lehet, hogy nagyon is helyesen teszi a dolgát :). A baj ott kezdődik, ha ezt az állapotot rosszul használjuk ki.



    Egyébként Selkt-Sa és Vierre, rólatok is eszembe jutott egy-egy istennő, de nem akarok rtávolról elemezgeni tovább :)

  • 2009.02.25 13:47:15cantaloupe

    sziasztok!



    Cidre idezetevel kezdenek:

    "Summa summárum. Ha valaki Liliomhoz hasonlóan közelíti meg az anyaságot, azzal magában semmi baj sincs, a háttérben csak Démétér-istennő munkálkodik, s lehet, hogy nagyon is helyesen teszi a dolgát :). A baj ott kezdődik, ha ezt az állapotot rosszul használjuk ki."



    Ezt tegnap en sajna nem irtam le ilyen jol, kar volt a "martir" szot belerakni, mert picit kisiklott a beszelgetes igy.

    De olyat LILIOM sem irt, hogy az anya csak a gyereken at letezik, csupan azt irta, hogy az anyasag egy no legfontosabb kuldetese.



    En ezzel nem ertek egyet, de kicsit vehemens valaszokat kapott. Mondjuk minden szintnek maga fele hajlik...hihi, tudjatok, mert en valoszinu a tigrisanya es a paramamami veszelyes elegye leszek. En fogom mar hetekkel elotte problemazni, ha a gyerekek taborba megy vagy epp bolcsibe szoktatom. En ugrok fel a padrol fenysebesseggel, ha majd valaki bantja a jatszoteren. Stb, stb.



    Vierre, az a bekezdesed igaz, hogy az anyasag magaban nem ertek, nimbusz, hisz nem mindenki csinalja jol, van aki meg is oli a gyereket stb. En viszont ugy gondolom, hogy mivel en nagyon vartam a picit, nekem (es ferjemnek) pluszt fog adni. Eddig voltsm baratno, gyerek, feleseg, munkatars, most pedig anya is leszek, es ez szamomra ertek es kivaltsag. Foleg 2 eves varakozas utan.

    Aldozatnak nem nevezem, mert mi szerettuk volna, de szentsegnek egy kicsit igen.

    Persze nem azert szulok, hogy a gyerek megkoszonje, ez tiszta sor.

    Mint ahogy azert sem, hogy be nem teljesitett almaim valtsa valora, villoghassak vele, tartozek lehessen hisz mindenkinek van, illetve kell egy alany, akin kitoltheto a majomszeretet. Ezek mind rossz indokok, de durva jelzovel nem illetnem az anyat ilyenkor, mert ha korulnezunk a mai vilagban (ahogy irtad, Vierre) hany gyerek nevelkedik testi-lelki biztonsagban, harmoniaban, "idealis" csaladban?

  • 2009.02.25 14:47:42cozumel

    Lemondas? Igen. Nyilvan.



    Aldozat?

    Akkor mar regen rossz.

  • 2009.02.25 14:54:45Magenta

    cozu, ez volt a legvelősebb összefoglalás! :)

  • 2009.02.25 15:28:01Vérnyúl, Döme, Dagi, Fufu, avagy a Jó, a Rossz, és

    izé, jogfolytonosság selkt-sa-tól



    cidre, melyik istennőre gondoltál nálam? (de most tényleg, kiváncsi vagyok rá... van tippem, de érdekel, hogy egy kívülálló mit gondol rólam csak a hozzászólásaim alapján, és hogy nagyjából helyesen be tudom-e lőni a többi ember véleményét rólam, és az azonos-e azzal a véleménnyel, amit én gondolok magamról)

  • 2009.02.25 15:31:43Vérnyúl, Döme, Dagi, Fufu, avagy a Jó, a Rossz, és

    ja, egyébként amiket írtam a mártírszerepekről, meg a gyerekre rótt lelkiteherről, nehogy azt gondoljátok, hogy ezek csak az anyákra érvényesek, vagy csak az anyák tudnak ilyen reakciókat kiváltani a gyerekükből... az apák ugyanígy működnek pszichés szempontokból, és ugyanígy, ugyanilyen reakciókat váltanak ki a gyerekeikből, még akkor is, ha egész életükben le se szarták a gyerekeiket, vagy olyan dolgokat követtek el ellenük, amik normális ésszel megbocsáthatatlanok.



    csak épp az apák és családbeli szerepeik ellen/mellett nem folytat a társadalom olyan kizárólagosság/szentség/áldozat/kötelesség/lemondás/felelősség/stb-kampányt, mint az anyák családbeli szerepeik mellett/ellen...

  • 2009.02.25 15:35:36cidre

    Artemisz :)



    a vadászat szűz istennője, jellemzői a magányosság, a férfiasnak tartott területek meghódítása, a gyengébb nők védelmezője, jogaikért való harcos kiállás

    Ez az archetípus nagyon gyakori pl. nőjogi szervezetekben.

  • 2009.02.25 15:43:07Vérnyúl, Döme, Dagi, Fufu, avagy a Jó, a Rossz, és

    cidre,

    köszönöm.

  • 2009.02.25 15:43:44cidre

    jellemző? :)

  • 2009.02.25 17:05:40Vérnyúl, Döme, Dagi, Fufu, avagy a Jó, a Rossz, és

    mint állat. :D

  • 2009.02.25 17:32:57szofi01

    jaj Vierre: hol irtam én hogy Te utélod az anyádat?azt irtam sajnélom ha VALAKI utlja az anyját..:)tudod akinek nem inge...istenem annyira szeretem mikor egy egy kommetnre úgy epültök mint légy arra a bizonyosra:D

    te ennyit irtál:"én nem szeretem az anyám"

    ln meg szeretem az enyémet és lehet hogy ezért kurva kivételes vagyok ez van. de sajnálom akinek bármilyen oknl fogva nem adatott meg...

    nem én nem tudtam értelmezni az irásodat...de mindegy. kicsit szerintem ezt a Liliom féle hozzászólást egyesek túlreagálták. ez az Ö véleménye a Tied meg az. és? az enyém meg emez..:)

    na mindegy...:)

  • 2009.02.25 17:59:27szofi01

    én csak azt nem értem igazéból hogy azért mert másnak eltér a véleménye akárkiétől attól miért beteges?jo ha épp egy szadista vagy pedofil bizonygatná hogy de ő nem beteg csak türelmetlen(bocs rossz vicc:)) akkor ok, de igy? és nem vagyok Liliom védőügyvédje bárki irta volna ez lenne a véleményem..attól még lehet ő is jó anya ahogy te is..

  • 2009.02.25 18:06:48cozumel

    Szofika



    a naciknak meg az volt a velemenye, hgoy a zsidokat irtani kell...erted, attol meg lehettek jo emberek, ugye...





    Vannak a sajatomtol eltero velemenyek, amiket toleralok, mert nem latom, hogy karosak lennenek barkire nezve. Csak masok.



    Vannak a sajatomtol elterto velemenyek, amikre meg kimondom, hogy baromsag, mert szerintem kifejezetten karos igy gondolkodni.



    Hogy Liliom azert sajnalja ezeket a gyerekeket, mert meg sem tudjak koszonni az anyjuknak az aldozatot....ezt a kifejezetten ostoba velemenyek koze sorlom, ami mellesleg-nagyobb kontextusban-meg karos is lehet.





    Comprendres?

  • 2009.02.25 18:34:47szofi01

    Cozumel: neked megjött???:D

    ne nekem magyarázd már a nácis analógiát mikor kb 6 szemináriumon tartottam elöadást a nácik kontra zsidók témában és kurvára tudtam haragudni a zsidózókra...

    tudom csak frappáns...példnak szántad. komolyan mondom emberi hülyeség a csúcson ja és szofi nem szofika Comprende COZUMEL:D jéé nekem sikerült leirnom.

    már megint azért föröcsögsz mert azt irtam hogy véleményszabadság?vagy csak a tied a jó? ok akkor tapsvihar okos vagy és ügyes...

    szerinted káros lehet még szerintem is de azért abban megegyezhetünk hogy nem kell egyből betegnek meg idiótának nevezni ezért valakit ugye?vagy ha nem akkor az téged minősit..:)de tudod mit vélaszolnod sem kell nehogy feljebb menjen a vérnyomásod..minek huzod fel magad?emelj már ki vmit ami számodra sértő volt a hozzászólásombol(előzőek) mert ha igy volt elnézést.

  • 2009.02.25 21:31:47LILIOM

    Akkor, ha már ilyen jól kielemeztetek engem, elárulom nektek, hogy egyáltalán NEM vagyok mártíranya, ezt a hülyeséget!!! Kicsit meglep, egyesek milyen gyűlölködve és rosszindulatúan fröcsögnek, persze, biztos a téma fájó pontokat érint, vagy egyszerűen utálják a mártíranyákat :))



    Sajnálatos félreértés történt már a poszt legelején, és így kisiklott az egész beszélgetés. A húszmilliószor leírt ÁLDOZAT szó értelmezése úgy tűnik nem egyértelmű. Igazatok van abban, ahogyan ti értelmezitek, de én lehet, hogy inkább egy szinonímáját használtam volna. A gyermekemért megteszek nagyon sok mindent, és felvállaltam a terhesség alatt fellépő kellemetlenségeket is, de mindezt olyan természetesen, ahogyan azért teszünk meg valamit, akit nagyon szeretünk. És ilyen értelemben az áldozat szó az én fejemben nem egy pejoratív fogalom. Sajnálom, ha nektek az. Ezek szerint ti nehezen hoztok áldozatot a szerelmetekért, barátotokért, mert akkor mártírrá váltok?



    SEHOL nem írtam, hogy én CSAK az anyaságban teljesedtem be és hogy a nők EGYETLEN feladata a szülés. Amit írtam, hogy EGYIK küldetése az, hogy életet adjon. A küldetés és feladat közt van ám különbség!!! A küldetésre az ember büszke és örömmel vállalja. És azt sem írtam SEHOL, hogy lenézem azokat, akik nem szülnek.

    Mikor megszületett a kisfiam, akkor azt éreztem, hogy beteljesedtem, ott, akkor, abban a pillanatban. Ezt minden ANYA így érzi, aki akarta a gyermekét, és meglátja a pici szuszogó pofikáját. A beteljesedést nem úgy értettem, hogy egy életre kész vagyok és semmi más nem kell. Minek ez a sarkítás? Nem értem. Mondjuk az érzés már 16 hónapja tart :), de nem hiszem, hogy más dolgokkal kapcsolatban ne éreznék majd így. És nem kell ám engem sajnálni, már a gyerek előtt is nagyon boldog és beteljesedett életem volt, na ehhez mit szóltok? :) Például nagyon szeretek zenélni, alkotni, barátokkal lenni, és mellesleg van egy szuper férjem is. Ha a gyermekek felnőnek majd, akkor pedig nem otthon fogok ülni, várva, mikor jönnek hálálkodni a mártíromságomért (HAHAHA), hanem talán visszamegyek dolgozni a képességfejlesztő játszóházba, (ahol lehet, hogy a ti gyerekeitekkel töltöm majd az időt), vagy esetleg visszatérek eredeti szakmámhoz, és mozgássérülteket tanítok járni, beszélni, mozogni. (Persze ez igazán MÁRTÍROKNAK való foglalkozás, nemde? ;)



    Visszatérve a legelső kommentemhez: csak egy kis sajnálatot próbáltam elhebegni arról, hogy szegény anya, milyen kár érte, és sajnálom, hogy nem lesz lehetősége szeretni a gyermekeit, és nekik sem őt. SEHOL nem írtam, hogy a gyerekekre kéne tenni a súlyt, hogy miattuk halt meg az anya. Ezt maguktól is érezni fogják :( De ismeretlenként is szerethetik őt azért, mert nem abortálta őket és kihordta őket egészségesen.



    Ha már Vierre ilyen szépen típusba sorolta a szüleimet :)) Hadd ábrándítsalak már ki: NEM TALÁLT!!! A szüleim teljesen normális felfogású művész emberek, egyáltalán nem konzervatívak, sőt!!! Én magamtól lettem ilyen, amilyen.



    Nagyon is jól látom, milyen szennyben élünk, milyen gyarló az ember, nem élek rózsaszín álmok között. Férjem családgondozóként is lát egyet s mást, gyakran ő emeli ki a családból a szerencsétlen kisgyerekeket... (Ő is egy MÁRTÍR? :))))))))

    DE: Hiszek egy feljebbvaló jóban, és az örök értékekben. Enélkül azt hiszem elég elveszettnek érezném magamat és tényleg olyan kiábrándult lennék, hogy meggondolnám, szüljek-e erre a gonosz világra gyermeket.



    Rossz volt olvasni, mennyire félreértettetek, illetve elsodródott a beszélgetés - mint a rossz pletyka, a végére már egész másról szól... SOHA de soha nem követelném a kisfiamtól, hogy felnézzen rám és csodáljon valamiféle kínkeservvel meghozott áldozatért! Nem is értem... na mindegy. Az anyaság nem mindenekelőtt áldozat blablabla, de sokak számára beteljesülés és szentség.



    És valóban, biztos DÉmétér-istennő munkál bennem, aminek nagyon örülök, mert tényleg szót értek a gyermekekkel, és élveztem a munkám is, mikor 0-3 éveseket fejlesztettem. Azért kellenek ilyen emberek is, nemde? Vagy ássam el magam?



    Na, most megyek és foglalkozom egy kicsit a férjemmel is, aztán alszunk, és holnap újult erővel vesszük fel a MÁRTÍROMSÁG SZENT KERESZTJÉT, hahahahahahahahahahaha, sziasztok!!!

  • 2009.02.25 21:39:21LILIOM

    Ja, és nem vesztem el magam ebben a szerepben, folyamatosan alkotok és sok apró álmomat megvalósítom. Nem vagyok sem fanatikus, sem bigott, és nem is szenvedek. Ma vágattam le a hajam, és nagyon tetszik ;))))

  • 2009.02.25 21:55:49cozumel

    Szofi



    ha nem erted, nem magyarazom.....

    nem vagyok en Vahur, Te meg nyilvan nem vagy Marton kakas.

  • 2009.02.25 22:00:06Heatherette

    cozumel

    benne vagy még ebben a tanácsadás-dologban? érdekelne, hogy milyen edzéstervet tudnál nekem javasolni, illetve milyen étrendet. persze, privátban, csak nem akartam rád törni a levéllel :)

  • 2009.02.25 22:07:03cozumel

    H.



    valaszolok privatban!

  • 2009.02.25 22:17:01szofi01

    Cozumel: nekem ez a kedvencem, ha valmamire nem bir valaki ésszerűen válaszolni mindiig jön ezzel a nem érted nem magyarázom..de én értem, azt hiszem te néztél be nagyon valamit, de igazad van nem vagyok Marton kakas hahahahahaha:)

    jesszusom:O:)

  • 2009.02.25 22:20:39cozumel

    Szofi



    de nem egyertelmu, hogy egy idoutan tok felesleges?

    Kevered a szezont a fazonnal, az az erzesem, hogy alapoktol kellene indulni, de ha az egyetemi oktatas kereten belul nem sikerult ilyen alapfogalmakkal tisztaba kerulni, akkor nem hiszem, ogy en foglak megvilagositani.



    Szereny ember vagyok, ismerem a korlataim.

  • 2009.02.25 22:23:28cozumel

    Liliom



    azert most egeszen mas ize van a kommentednek, mint annak az elso harom sornak volt.

    Az aldozat szon en meg mindig vitatkoznek, de ez mar csak az a bizonyos csontragas lenne, aminek talan nem sok ertelme van.



    Lenyeget tekintve hozzam most kozeledett az allaspontod :-)

  • 2009.02.25 22:27:13szofi01

    de tök felesleges, de azért szerintem ne keverjük már bele az intelligenciaszintet oké?mert akkor bizony vannak korlátaid!ha csak a hozzászólésok alapján ítéllek meg ahogy te is engem...remekül!hozzáteszem!de gratulálni tudok, személyeskedjünk akkor...ahhoz is valamilyen fajta "műveltség" kell azt hiszem...

    nem érezd mennyire nevetséges?

  • 2009.02.25 22:31:30cozumel

    Szofi



    nem erzed, mennyire elbeszelunk egymas mellett?



    Kepzeld, van olyan az eletben, hogy az ember nem ert valamit.

    Velem is elofordul.

    Nagy ugy, nem ez minosit se engem, se Teged, mint embert.



    Ha Te a szemelyes intelligenciad elleni tamadasnak erzed, amit irtam, akkor az Nalad talan valami felteteles reflex.



    NEM KELL a neten bebizonyitanod senkinek, hogy mennyire okos/szep/tehetseges/jolelku/megbizhato/szakerto vagy, mert itt csak egy nick vagy. Mint mi mindannyian.

  • 2009.02.25 22:32:07szofi01

    egyébként meg ezt utálom a legjobban mikor valaki burkoltan ahogy te lehülyézi és unintelligensezi a másikat holott halvány lila fingja sincs hogy az illető mit tanult hol tanult hány nyelven beszél, hnyadik diplomája és miből. csupán mert más a véleménye,,, sajnálom hogy lesüllyedtem erre a szintre és ezúton vissza is vonom hogy vannak korlátaid intelligencia szinten.

  • 2009.02.25 22:35:21szofi01

    "hogy alapoktol kellene indulni, de ha az egyetemi oktatas kereten belul nem sikerult ilyen alapfogalmakkal tisztaba kerulni, akkor nem hiszem, ogy en foglak megvilagositani." ha ez nem intelligenciára vontakozik vagy ennek szinonimájára akkor mire?

    egyébként nem próblok semmit bebizonyitani sajnálom ha ez jött le..

    én pusztán az ellen emeltem fel a szavam uram bocsá hogy nem kell leidiotázni meg lehülyézni valakit az eltérö véleménye miatt és most itt tartunk...no mindegy

    de tényleg felesleges erre bármelyikünknek több gépelést áldozni

    béke veled

  • 2009.02.25 22:45:18evet

    Liliom, csak egy apróság, nem kötözködésből, de ez is egy olyan mondat, ami több kárt okoz mint hasznot. Nem minden anya (és nem ANYA, szerintem)érzi rögtön a szülés után a beteljesedett boldogságot. Teljesen normális és igen gyakori, ha valaki csak napokkal, akár hónapokkal a szülés után talál bele ebbe az új szerepébe.

  • 2009.02.25 22:49:23cidre

    Evet, de ő úgy érezte, s a saját érzését írta le, nem állította,hogy mindenkinek így kell éreznie, na. Azért ne legyünk már szőrszálhasogatóak.

  • 2009.02.25 22:51:29evet

    De sajnos álltalánosított, és aki ezen parázik éppen, annak nagyon nem jó ilyeneket olvasni.



    "Mikor megszületett a kisfiam, akkor azt éreztem, hogy beteljesedtem, ott, akkor, abban a pillanatban. Ezt minden ANYA így érzi, aki akarta a gyermekét, és meglátja a pici szuszogó pofikáját."

  • 2009.02.25 22:53:18evet

    bocs, általánosított természetesen

  • 2009.02.25 22:55:01cidre

    Viszont nem várhatjuk senkitől, aki egy blogra ír, hogy patikamérlegen egyensúlyozza ki a szavait, nehogy valakinek éppen az aktuális lelkiállapotába gázoljon. Amit írt, abban semmi bántó, vagy sértő nincs. Egyébként nekem is később jött az érzés, az első gyereknél, mert az első érzés inkább a rémület volt (nem volt egyszerű a megszületése). Nekem is bele kellett szoknom az ú helyzetbe, ennek ellenére nem érzem támadásnak Liliom szavait.

  • 2009.02.26 16:12:02Vérnyúl, Döme, Dagi, Fufu, avagy a Jó, a Rossz, és

    jájjj... bocs liliom, hogy már megint beleköpök a levesedbe...



    DE:

    "SEHOL nem írtam, hogy a gyerekekre kéne tenni a súlyt, hogy miattuk halt meg az anya. Ezt maguktól is érezni fogják :( De ismeretlenként is szerethetik őt azért, mert nem abortálta őket és kihordta őket egészségesen."



    azért szeretni ismeretlenként, mert nem abortálta őket?... meg hogy a gyerekek maguktól is érezni fogják a súlyt, hogy miattuk halt meg az anya... ?!?! bocs... egyszerűen képtelen vagyok belehelyezkedni a gondolatmenetedbe, annyira távol áll tőlem...

  • 2009.02.27 09:14:04LILIOM

    egyáltalán nem köpsz bele semmibe... az a te bajod, ha ezt így érzed :)

    Ha a szülésedbe bele halt volna az édesanyád, úgy gondolom életed egy bizonyos szakaszában sokat gondolkodnál erről 5 ikertestvéreddel együtt...

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta