SZÜLŐSÉG

Mit csináljunk még gyerekvállalás előtt?

2009. február 19., csütörtök 10:00

Minél öregebbek vagyunk, annál többször hagyja el a szánkat a „ha még egyszer kezdhetném, …” című mondat, s különböző strófákkal egészítjük ki, mikor, mi hiányzik éppen az életünkből. Nincs is ezen semmi szégyellnivaló, szerintem legalábbis. Többször említettem már, hogy visszafelé élünk, mire az agyunk képes megfelelő döntéseket hozni, addigra azokat a döntéseket már régen meghoztuk, sok dolgot pedig jól elbaltáztunk. Nekem is van néhány „bárcsak” varázsigém, amiket ugyan nem élek meg nagy hiányként, de sok minden könnyebb lenne most, ha időben gondolkozom bizonyos dolgokon.



Bár az élete senkinek sem tökéletes, szinte soha nem hallottam azt, hogy a gyerekek szülését megbánta volna valaki. Személy szerint korán szültem, de pontosan tudom, hogy a lehető legjobb dolog, ami történt eddig velem a két gyerekem és semmi pénzért nem csinálnám máshogyan a dolgaimat. Az ember komfortérzetén néhány logisztikai kérdés azonban sokat dobhat, így, ha Kedves Olvasóm a gyerekvállalás előtt állsz még, fogadj meg néhány jó tanácsot, hogy kevesebb „ha még egyszer újra kezdhetném…” mondat szálljon föl az égbe!

Utazzunk!

Majdnem mindegy, hogy hová és miért. Nem feltétlenül azért, hogy ropogós barnára süttessük a hasunkat (még ha egyes gyerekes nyaralások után hiányérzetünk is marad emiatt), hanem hogy világot lássunk. Ne csak a Kökit, meg a Deák teret ismerjük, hanem legyen rálátásunk arra, hogy máshol hogyan működnek a dolgok, ettől leszünk teljesebbek és tapasztaltabbak. Hogy ne csak beszéljünk majd egyes dolgokról, hanem tudjuk is, hogy mit mondunk. Ha pedig megtehetjük, s szerencsére egyre többen megtehetik, vállaljunk munkát külföldön egy időre! Később ugyanis, amikor családosan szeretnénk ekkora kalandokba keveredni, sokkal bonyolultabb lesz az egész történet, ráadásul az igényszint is más lesz. És nem azért, mert csak aranytányérból akar majd enni a kölyök, hanem azért, mert kell majd biztosítás, bérelt lakás, iskola, óvoda és megannyi nélkülözhetetlen dolog. Szóval gyerek nélkül van rá esély, hogy bármilyen kulimunkát is találunk, mégis jó lesz nekünk és hasznos is.

Tanuljunk!

Aki tanult kisgyerek mellett, az most nagyon erősen bólogat, nincs annál kifacsartabb érzés, mint a 24 órás ügyelet. Nappal gyerekezés, éjjel tanulás, néhány hónap múlva pedig a menetrendszerinti kiborulás. A főiskolai évek, a bulizásokba hajló tanulások és egyáltalán az egész néhány év később pótolhatatlan. Persze később is érdemes tanulni, soha nem késő elkezdeni, új szakmát, vagy nyelvet tanulni, mert jó kismamaként is, ha megmozgatjuk és használjuk az agyunkat. Még sem mindegy, hogy fiatalon választunk-e magunknak egy nehezebb szakot, amire friss aggyal és megfelelő időbeosztással lehetőségünk is van elvégezni, vagy később jövünk rá, hogy gyerek mellett túl nagy fába vágtuk a fejszénket és hagyjuk, hogy elússzanak az álmaink.

Dolgozzunk!

Ma már egyre kevésbé divat, hogy az egyetem padjából menjenek szülni a nők, sokkal inkább az a tendencia, hogy karriert építenek a gyerekvállalás előtt. Ha nem is kell felsővezetői posztokat döngetni, néhány év munka azért mégis jól jöhet, egy-két gyerek után ugyanis azt vesszük észre, hogy ott állunk majdnem harmincévesen mindenféle munkatapasztalat nélkül. A későbbi munkavállalást ezzel pedig még jobban megnehezítjük, akár ellehetetlenítjük, arról nem is beszélve, hogy nem mindegy, hogy kapunk-e gyedet, vagy sem. Nem ritka sajnos az sem, hogy jó végzettséggel rendelkező nők mindenféle kényszermunkát végeznek szülés után, mert értelemszerűen nincs tapasztalatuk, ami alapján a munkáltató megbízná egy neki való állással.

Légy biztos a házasságodban!

Nos, igen, a végére maradt ez a megdöbbentő felszólítás, mégis úgy érzem, hogy fontos dolog. Főleg, ha azt vesszük figyelembe, hogy minden második házasság válással végződik. Egy válásnál mindenki sérül, ha pedig van már gyerek, a legnagyobb vesztesek nyilván ők. Az ember nem mindig elsőre hozza meg a legjobb döntéseket, ezt el kell fogadnunk, s aki bátor, ezt hamar beismeri és időben megpróbálhatja kiküszöbölni a csorbát, s esélyt ad magának arra, hogy olyannal alapítson családot, akivel valóban működik is a dolog. Ezzel pedig nem csak magának tesz jót, hanem a meg nem született gyerekeknek is, a partnerének is. Sajnos azonban sokan nem mernek még gyerek nélkül sem változtatni dolgokon, úsznak az árral, s reménykednek, hogy a gyerek majd mindent helyrebillent, majd minden megváltozik. Meg is fog, de sajnos csak sokkal bonyolultabbá válik a dolog és ezerszer nehezebb lesz minden. Ismerd meg tehát magad, a párod, ő is téged, s legyél biztos abban, hogy együtt jó lesz, sokáig.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2009.02.19 14:34:43Brumibaby

    Ja, és:

    -aludjunk.

    -élvezzük ki, hogy ülve végigeszünk egy étkezést az asztalnál;

    -hogy végig tudunk mondani egy mondatot

  • 2009.02.19 14:35:41szösznyúl

    Brumibaby, erzekeny pontra tapintottal, engem reggelente szo szerint ki kell rugdalni az agybol es ez komolyan aggaszt a jovore nezve...

  • 2009.02.19 14:43:04Magenta

    Brumibaby-hoz csatlakozva:



    - élvezzük ki, hogy egész nap NEM lehányt ruhában lehetünk.



    szösznyúl, nem fogok köveket dobálni, csak kíváncsi voltam. :)

    Nem vagy a gyerekem, nekik is max. elmondanám a véleményem, aztán vagy hallgat rá, vagy nem.

  • 2009.02.19 14:45:55szösznyúl

    :) Akkor kivancsisag kielegitve...



    Nem fogadsz orokbe? :D Evek ota nincs sok kozom a sajatomhoz de igy is elore nyugos vagyok a panikrohamtol, ami fogadni fog.

  • 2009.02.19 14:48:07driakk

    bocs, elb***tam, amikor terhes lettem, akkor voltunk fél éve együtt. Pár héttel azelőtt hogy kiderült volna hogy baba lesz, beszélgettünk róla, hogy de jó lenne majd pár év múlva. Aztán pár hét múlva becsúszott a lányom. Anyám először csak hápogott:) Egyébként mindenki örült. Tényleg, most gondolok csak bele, de jó nekem, senki nem piszkált, mindenki jól fogadta. Egyébként aztán anyám is pár nap után lecsendesedett. Viszont jó lett volna több idő kettesben a párommal.De nem bántam meg semmit.

  • 2009.02.19 14:51:10szösznyúl

    driakk, ez jol hangzik, tenyleg jo neked! A csaladomon kivul en is mindenkiben biztos vagyok, legalabb.

  • 2009.02.19 14:51:40Magenta

    szösznyúl, bukta, mert ugyan beszélgettünk még egy gyerekről, de nincs rá pénz. :)))))))



    Egyébként őszintén szólva én sem tapsolnék az örömtől, mert aggódnék, lévén, saját magam jól pofára estem már így.

    Nagyjából ennyit mondanék a gyerekeimnek is, aztán szurkolnék, hogy legyenek boldogok, amíg élnek - együtt.

  • 2009.02.19 14:53:48driakk

    akkor érdemes saját családot csinálni:))))))

    viccet félretéve, pedig jól jön a segítség a családtól mind terhesen, mind egy újszülöttel, hátha akkor változik a helyzet....

    drukkolok!

  • 2009.02.19 14:57:04szösznyúl

    :) driakk, koszi, az igazsaghoz hozzatartozik, hogy nem repdesnek az oromtol, ha a csaladom nagyon reszt akarna venni az eletunkben... Szerencsere a parom anyja zsenialis, bele vagyok zugva a nobe.



    Magenta, egy lottootos eseten azert remelem eszedbejutok majd :D

  • 2009.02.19 15:01:37mucika

    ha van kutya, feltétlenül meg kell tanítani arra, hogyan kell pórázon normálisan közlekedni, hogy aztán ne kelljen a babakocsival és a kutyával egyszerre szenvedni :)

    Sajnos én nem tanítottam meg rá, most szívok :(

  • 2009.02.19 15:11:38driakk

    szösznyúl, akkor jó hogy van valaki! Én a párom anyjától vagyok kibukva:) bleee

  • 2009.02.19 15:36:37galli

    az utolsó pont kihagyható. nem feltétel a gyerekhez a házasság.

  • 2009.02.19 15:39:02andie

    Mit csináljunk gyerekvállalás előtt:

    Nőjünk fel! :-D

    És tegyünk szert valódi önismeretre.

    Szerintem. :-)

  • 2009.02.19 15:39:52andie

    vagy az nőjjünk, kát j-vel? :-)

  • 2009.02.19 15:39:56andie

    vagy az nőjjünk, két j-vel? :-)

  • 2009.02.19 15:43:30madz

    tanuljunk meg előtte görkorizni!

    ha valaki kíváncsi rá, milyen úgy igazából matarészegre leinni magát, azt is előtte intézze el!

    ha 5000 db-os puzzle-t vagy egyéb sokdarabos cuccot akarunk összerakni/gyűjteni, akkor szintén intézzük el gyerekvállalás előtt!

    komoly!

  • 2009.02.19 15:44:53madz

    andie, jó volt először egy j-vel :)

  • 2009.02.19 15:57:21Subbantósdi

    andie: úgyvan, önismeret, önkritika az egyik legfontosabb dolog, megtalálni a helyünket a világban és saját magunkat is a tükör előtt nézve..nem alúl,-túl dimenzionálva magunkat.

    Ezek szerintem a legnehezebb dolgok és nem is gondolunk erre, pedig ha ez nincs meg, lelki béke sincs és akkor nincs értelme gyereket sem vállalni...aztán lehet, hogy valaki rájön, hogy ezek még sem voltak meg és mégis bevállalta a gyereket, mert hát azt hitte, hogy minden rendben...

    És akkor kezdődnek a pszichés bajok a gyerekvállalás körül... :o(

  • 2009.02.19 15:58:12Subbantósdi

    "ha van kutya, feltétlenül meg kell tanítani arra, hogyan kell pórázon normálisan közlekedni, hogy aztán ne kelljen a babakocsival és a kutyával egyszerre szenvedni :)

    Sajnos én nem tanítottam meg rá, most szívok :("

    mucika: eggyel arrébb tévedtél... :o)

  • 2009.02.19 17:06:39másutt

    utazas temaban, erre valaszul:

    "Aki szeret utazgatni, világot látni, az nyilván gyerekkel is meg fogja tenni, ha nem is rögtön szülés után. (A szüleim megtették)"



    en bejartam a vilagot gyerek elott ES utan.

    gyerek elott szinte mindenhol voltam, hosszu es rovid tavon. nyaralas es munka.

    mire a lanyom 1 eves volt, 3 kontinensen jart, uzleti ES nyaralasi utakon, es 4 db hosszutavu repulouton (8 ora+) es rengeteg kozelebbi helyen.



    es batran allithatom, hogy a ketfele utazasnak nem sok koze van egymashoz. :)



    meg vagyok aldva egy aldott jo gyerekkel, akio soha nem sir a repulon, barhol szopott es kesobb evett ahol az ehseg erte, a jetlag nem erdekli es alszik mint a tej.

    de megis, egeszen mas az elmeny.



    van egy angol mondas: "never confuse a trip with the kids with a vacation" leforditva: "ne keverd ossze a gyerekkel utazast a nyaralassal"



    bar imadjuk jarni a vilagot, parom is, en is, es a gyerek is, azok a dolgok, amiket legjobban elveztem: az idegen varosokban eltevedes, az exotikus etelek kiprobalasa, a turista szallok es patinas kis szallodak, az "ahogy esik ugy puffan" varosnezesek, a helyi cocktailok elvezete :), a telihol party-k a tengerparton, a muzeumokban csavargas 10 oran keresztul nem lehetsegesek.



    igen, erdemes kiprobalni es rengeteg elvezet van benne, de az ember mindig felelos valakiert. a varosokat ugy valasztjuk ki, hogy ne legyen tul sok hegy, poros ut, macskako, bunozes, fura kaja (mindez egy Egyiptomi balszerensce utan)

    bar lehet repulni turista osztaly, inkabb kuporgatunk 2 evet egy upgrade-re, mert egy ficankolo egy evest 9 oran at fogni egy 30 cm-es repulo ulesen remalom. ugyanaz egy farol fuggo agyacskaval kenyelmes helyen azzal jar, hogy emberforman landolunk a celallomason. kiprobaltuk mindkettot es eg es fold. a gyerekekkel utazas allando kompromisszummal jar.



    mindezt ugy irom, hogy eppen utazom, es a vilag masik vegen vagyunk. tobb napnyi telefonalasba es e-mailbe kerult a megfelelo gyerekcuccok helyi beszerzese ( 1 nagy csomag pelenka, popsitorlo, kisagy, kocsiules, bebi tej, so es cukormentes nassok), igy az erkezesunk sima volt 1 teljes nap ut utan.

    es baromi jo itt lenni.



    de nem ugyanaz, mint azelott, amikor felpattantunk egy vonatra/repulore es mentunk ahova akartunk.



    nem lehet egy napon emliteni!



    es nagyon orulok, hogy kiprobaltam, milyen gyerek nelkul utazni, eltevedni a tropikus varosokban, a helyi utcai kajat enni, akkor is, ha az tucsoke s bogar, es jokepu helyiekkel gyakorolni a nyelveket.

  • 2009.02.19 17:47:15Kipikopii

    masutt: a te gyereked akkor nyugis (mert az en nagyobbik gyerekem 2 eves kora alatt egy 2 oras repuloutat is vegigugralt, vegigorditott, katasztrofa volt)? es hogy birta az idoatallast a gyereked, mikor kontinensek kozott utaztatok?

  • 2009.02.19 17:48:23Kipikopii

    masutt: bocs, lemaradt: tudsz tippeket adni, hogy egy izgaga 1,5 evest mivel lehet lekotni egy USA-Europa jaraton?

  • 2009.02.19 18:14:06másutt

    Kipikopi,

    mi a kifarsztasos utat valasztjuk.

    a repuloteren a megerkezes pilalnatatol kezdve rohangaltatjuk. az min. 2 ora futas, korbe-korbe. felvaltva rohanunk melletet/utana.

    mire felszallas van, a gyerek kifarad es kibirjka azt az 1 orat, amig nem lehet maszkalni.



    utana, amikor fenn van, es nem alszik, erdemes hagyni ervenyesulni. ha vonaglik, homorit, ficankol, menni kell vele, korbe korbe. az utasok 99%-a aranyos es megerto, beszelnek vele, mosolyognak.



    mindenkeppen probaljatok kikonyorogni egy elso sorban levo helyet, ahol SKY COT van a falon. amikor a gyerek farad, szemet vakarja, asit, bele a bolcsobe es altatni.



    fel es leszallaskor a szopi/cumisuveg/cumi alap. mar a kifutopalyan kell kezdeni grorsulaskor. leszallaskor a landolas elotti 10 perc a kritikus. akkor nem fog megfajdulni a fule. a sikeres ivast elerendo erdemes a fel es leszallast emgelozo 1-2 oraban nem adni neki inni.



    a legtobb gyerek, ha hagyjak, tobbet alszik a repulon, mint otthon, napkozben. sajnos sokan vigasztalni probaljak oket, nem altatni...



    most ennyi jut eszembe, rohannom kell, tobbet kesobb.

  • 2009.02.19 18:36:00O.U.T.

    öööö...



    -utazás kipipálva (bár szerintem az utazást nem lehet soha kipipálni: két fajta ember van, az egyik szeret utazni, a másikat meg nem értem)



    -munka relatív kipipálva (nyilván ebből is el lehet érni őrületes magasságokat, meg lehet szerezni papírt arról, hogy igen, dolgoztam már)



    -tanulás is megvolt, az én esetemben nem relaváns, mert nem szükségszerűen a végzettségem szerint dolgoztam.



    - DE. egy hét ismerettség után lánykérés. 3 hónap múlva teherbeesés. rá két hónapra esküvő. ez volt egy éve. és második házassági évfordulónk már nem lesz...

  • 2009.02.19 19:23:56rita a felcser

    OUT

    En is szeretnem olvasni a blogodat.Nagyon.Aruld el a cimet.Tudom hogy mar kertek de nem tom melyik posztnal.:((((

  • 2009.02.19 19:48:55Magenta

    O.U.T., a harmadik pont, hogy legyél biztos a házasságodban.



    Én még nem láttam olyan házasságot/kapcsolatot, ahol szinte rögtön jött a gyerek és boldogan éltek, míg meg nem haltak; a sajátomat is beleértve. :(

  • 2009.02.19 20:07:26anyatájger

    "Aki szeret utazgatni, világot látni, az nyilván gyerekkel is meg fogja tenni, ha nem is rögtön szülés után. (A szüleim megtették)"



    "van egy angol mondas: "never confuse a trip with the kids with a vacation" leforditva: "ne keverd ossze a gyerekkel utazast a nyaralassal" - Bocsi, rosszul fogalmaztam. A szüleim nélkülünk is utazgattak és addig lepasszoltak nagyinak. Persze azért együtt is ment a család nyaralni.

  • 2009.02.19 20:16:14klopédia

    A józan eszemmel (?) tudom, hogy nagyon-nagyon igazatok van. Utazni, sulizni, melózni, férjezni kellene még évekig.

    De gyereket akarok, és nem vagyok elég józan:)

    Van ugyan diplomám, kettő, meg sokat utazgattam a barátaimmal, de szívesen tanulnék MÉG, és utaznék is... a "közelbe", mert nem túl reális az elkövetkező pár(száz) évben, hogy eljussak a vágyott Indiába, vagy újra Oroszországba...

    Meg úgy érzem, gyerekkel is menni fog. Minden. És kész.

  • 2009.02.19 20:17:00klopédia

    Ugye...?

    :)

  • 2009.02.19 20:21:19Magenta

    klopédia, szerintem Win arra akart kilyukadni, hogy ezeket tedd meg a gyerek születése előtt IS. :)



    Normál esetben szerintem mindenkinek vannak megvalósítandó álmai egész életében, különben mi motiválna?

  • 2009.02.19 20:42:43andie

    Volt egyszer egy kolléganőm, aki még a rendszerváltás előtt volt fiatal, gyermektelen nő, utazgatni nem nagyon volt lehetősége. De mire a 2 lánya nagyobbacska lett, megnyíltak a lehetőségek, és pl. 40 éves elmúlt mikor négyesben lakókocsival bejárták az USA-t.



    Meg az is eszembe szokott jutni, hogy ha nagyobb gyerekkel megyek utazni, akkor neki is meg tudom mutatni azt a sok klassz dolgot, amit én látok, átélek. És ez nekem nagyon tetsző gondolat. :-)

  • 2009.02.19 21:16:35opti

    Gyerekvállalás előtt együnk olyanokat amiket szeretünk, de nem jó ötlet terhesen ezeket zabálni. Pl nálam ilyen a rántott camambert, a mákos tészta, a mekis hambi kólával, stb...

  • 2009.02.19 21:37:44Medellin

    klopédia: Első gyerekkel a hasamban tanultam 2. nyelvet, 4 hónapos volt, amikor nyelvvizsgáztam; a kisebbik 3 hetes volt, (a nagyobbik másfél éves) amikor másoddiplomán kezdődött a vizsgaidőszakom; tavaly egy gyerekkel, másikkal a hasamban kül- és belföldön is utazgattunk, és még moziban is voltam a héten a férjemmel! Egyedül a hajnalig tartó bulik maradnak ki, mert ha nagyinál alszik a gyerek (gyerekek már), attól még fel kell kelnem másnap, és nem lehetek fáradt + másnapos:) Amúgy minden megy most is, mint gyerekek előtt. Csak legyen aki segít! (Nagyszülők nálunk.)

  • 2009.02.19 23:10:13O.U.T.

    köszi mindenki. tényleg.

    kicsit elgondolkodtat, amikor egy 5 hónapos csecsemőt nevelve tökegyedül még azt is az ember fejéhez vágják, hogy 'leszarom mi van veled'. nem mintha ezt nem tudtam volna, csak úgy a formaság kedvéért, ugye.

    nem részletezem. még a végén hánynék.





    úgyhogy a villámesküvőket csak tessék baromira meggondolni.

    r

  • 2009.02.19 23:14:31O.U.T.

    rita,



    az uccsó írásomban, amit pár napja volt, és a Kisnyúl virít rajta nyakig szarosan, na annak a cikknek az alján be van linkelve a blogom, megkeresed?



  • 2009.02.19 23:28:39csirimiri

    Éveken át irigyeltem a barátnőim nagy részét, hogy ők már férjhez mentek, gyerekük született, én meg még csak keresgélem az "igazit" (közben persze dolgoztam, lett 3 diplomám...). Akkor azt gondoltam, hogy milyen szar nekem, és milyen jó nekik.

    Ma meg azt látom, hogy ők sok mindent kihagytak az életükből ezek alatt az évek alatt, amik a fiatalsághoz tartoznak. De ami szomorúbb ennél, hogy azok a huszon évesen kötött házasságok most kezdenek tönkremenni (van, ahol a lány 30 éves, 3 gyereke van, és csődben a házassága).

    Én meg azt látom, hogy bár nem én akartam így, de a sors okosabb nálam: 30 éves vagyok, van már elegendő munkatapasztalatom, elegendő végzettségem, sok élmény, amit kár lett volna kihagyni. És lett férjem, és bent alszik a bölcsőben egy édes 4 és fél hónapos kiscsajszim...

  • 2009.02.20 06:09:51undokmano

    szösznyúl, bátorításképpen: mi a férjemmel kollégák voltunk 1,5 évig, kb 2szer láttuk egymást életünkben, aztán értekezletre be voltak rántva, értekezlet után a csopvezemnek dühöngtem, hogy ez egy mekkora tapló és különben is, aztán 2 héttel később elkezdtünk beszélgetni először szakmai dolgokról, aztán én megkérdeztem, hogy mi a baja, mert úgy éreztem, hogy magánéletben valami nem oké nála. Aztán másfél hét múlva randi, rá egy hétre összeköltözés, rá 2,5 hétre elutaztunk egy kicsi faluba egy hét erejéig, ahol jól el voltunk zárva a civilizációtól, rá 2 hétre megkérte a kezem, rá 1 hétre megvolt az esküvő helye és ideje, rá 1 hétre döntöttünk, hogy nem várunk a casládalapítással, rá 2 hétre megfogant az első babánk... Április 5én lesz 4 éve, hogy az első csokor virágot kaptam azt a bizonyos első beszélgetést követően... A harmadik babánkkal a terhesség 38. hetét ma kezdtem meg. Azt hiszem, jó döntés volt "elkapkodni". :) Előtte mi kiéltük magunkat majdnem minden téren. Tanulásban viszont én inspiráltam a férjem. És örülök annak, hogy támogathatom az elképzeléseiben. :) Ja és a korunk: én az idén töltöm a 31. évemet, a férjem pedig a 39.-et. :)

    Azt gondolom, hogy kisebb-nagyobb súrlódások szinte minden kapcsolatban, házasságban vannak, nálunk is, és néha van egy-egy komolyabb vitánk vagy veszekedésünk (ha szakmáról van szó, akkor képzeletben még a teljes konyhafelszerelést is egymáshoz szoktuk vagdalni), de ezzel együtt boldognak mondhatjuk a közös életünket.

    Ami hiányzik néha mindkettőnknek, az az alvás és a csend. :D Viszont szoktunk rotációban aludni hétvégenként.... :D

    Tegnapelőtt éjjel beszélgettünk erről-arról, rendszerváltásról, suliról, orosz nyelvről, ki mit csinált 20 éve... Mondtam a férjemnek, hogy igen, ilyenkor szokott eszembe jutni, hogy nem csak én voltam neki kezdettől fogva, ilyenkor jut el a tudatomig, hogy nem 40 éve vagyunk együtt, csak 4...

  • 2009.02.20 07:29:49szösznyúl

    Undokmano, koszi! :) Nagyon szep tortenet... Es gratulalok a harmadik babahoz!



    Engem igazabol nem kell batoritani, tudom, mit akarok... De ez jo, korban es korkulonbsegben is majdnem ott tartunk, mint ti negy eve :)



    Visszaterve a temara, nyilvan konnyen beszelek meg, hogy csak remelem, h terhes vagyok/leszek hamar, de kell egy fontossagi sorrend... Mindent ugysem lehet megcsinalni gyerekvallalas elott, amire vagysz, vagy ha igen, hat eleg ures lesz utana az elet minden egyeb szempontbol. Nekem volt jopar huzos evem, amikor nagyon eltem, tanultam, utaztam, buliztam, tenyleg, akkor ment a hetekig nem alvas, mit aggodom? :D



    Es ahogy a baratnoimen latom, egy masik szinten, de tudjak elni a sajat eletuket is gyerekestul, persze nem ugyanolyan semmi, mint elotte, de megis...



  • 2009.02.20 08:06:36undokmano

    Szösznyúl, tudtam, hogy valami még kimaradt. Szóval, amikor bemutattam a férjem a családnak, már akkor voltak problémák. Főleg a nagyanyám problémázott. Aztán amikor bejelentettük az esküvőt, akkor sem volt óriási tapsvihar. A gyerek már csak hab volt azon a bizonyos tortán.... :D :D Utólag is röhögnöm kell a reakciókon!! De a legjobb, hogy volt olyan a családjainkban, aki meg volt győződve arról, hogy pusztán azért házasodtunk össze, mert terhes lettem. Ezen mi iszonyúan jól szórakozunk a mai napig is. :)



    Nekünk olyan szempontból szerencsénk van, hogy hála a szülőknek néha tudunk 1-1 gyerekmentes hétvégét vagy hetet is akár tartani... :)

  • 2009.02.20 08:16:28Gézengúz_Évi

    Mi is hamarházasok vagyunk, kb 20perccel azután kérte meg a kezem, hogy összejöttünk. Rá egy évre volt az esküvő, de csak azért olyan későn, mert akkor ért rá a zenekar, akit szerettünk volna...

    És pont azt érezzük, amit undokmano ír, hogy biztos elszámoltunk valamit, nem létezik, hogy csak 4,5éve vagyunk együtt!



    Egyébiránt, hogy a poszthoz is hozzászóljak... nekem nagyjából csak az utolsó pont volt meg gyerek előtt. Hosszú, hogy miért, de megvolt az oka.

    Mégsem érzem, hogy bármiből kimaradtam volna, talán azért, mert nem tudtam milyenek lehetnek ezek a dolgok gyerek nélkül? Gyerekkel kirándulunk, gyerekkel nyaralunk, gyerek mellett kezdtem tanulni, a munka meg szimplán szükséges rossz amit azért kell csinálnom, hogy pénzünk legyen. De gyerek mellett ugyanúgy utazunk, sőt koncertre, buliba, moziba is szoktunk menni, szerencsére mindkét nagyszülő riasztható, és szívesen vigyáznak a gyerkőre.

    Mondjuk nem tudom, több ygerekkel hogy van ez, mert egy gyerekkel elüntyümprüntyümnek, de elbírnak vajon kettővel is?:)

  • 2009.02.20 08:54:17undokmano

    Évi :D



    Amúgy én azt gondolom, hogy nem feltétlen követendő az a példa, hogy nagyon rövid időintervallumon belül legyen az ismerkedés-döntés-gyerekvállalás. Azt viszont mindenképpen fontosnak tartom, hogy igenis legyen a párnak múltja. Azaz, hogy éljenek, mielőtt gyereket vállalnak. Biztos vagyok abban, hogy vannak olyan párok, ahol szinte az iskolapadból mennek a templomba illetve a szülőszobára, és leélnek egy életet egymás mellett, de nekem még a nagyszüleim is azt mesélik (53 éves házasok az idén), hogy bizony éveken át udvarolt a nagyapám, és hogy amikor 16-17 évesek voltak, akkor mindkettőnek volt más szerelem az életében, és bár 56ban nem nagyon volt lehetőségük arra, hogy igazán éljenek (nagyapám hőr volt), utána évben meg anyám születésének örülhettek, de gyerekkel (később már 2 gyerekkel) is jártak kirándulni, múzeumba, szórakozni, tanultak...

    És bár ma nehezebb ugyanezt kivitelezni, de nem lehetetlen. És ahogy elnéztem, sokunknak nem az. :)

  • 2009.02.20 09:08:07szösznyúl

    undokmano, na ilyen reakciokra szamitok en is! Plane, hogy ha egyszer osszehazasodunk, az tuti gyerek utan lesz, leven, h az utobbin mar dolgozunk, az eskuvo mint olyan meg engem nem nagyon izgat...



    Gezenguz_Evi, ezt az erzest en is ismerem, nekunk olyan, mintha az elmult masfel ev esett volna ki (amit mas-mas kapcsolatban toltottunk). Ja es nagyon jo lehetett az a zenekar! :D



    Nekem is van meg egy csomo dolog, amit meg akarok csinalni, de ha igy belegondolok, egyik sem olyan, amit szulokent ne lehetne...

  • 2009.02.20 09:09:59szösznyúl

    Ja, es kovetendo-e... Nem hiszem, hogy van egy egyetemes ut mindenkinek. Van, aki ettol sikitana, en meg sosem voltam kepes a hosszadalmas udvarlasra, egyuttjarasra, mindig nagyon gyorsan osszekoltoztem a komoly kapcsolataimban (es ezek alt. sokaig is tartottak).

  • 2009.02.20 09:20:12szövetszöcske

    Én ezt a dumát, hogy aztán az ember élje ki magát család-gyerek előtt egy marhaságnak tartom. Igen, tényleg király, ha a lehető legsűrűbb a fiatalkor, de kiélésről szó sincs, aki azt mondja, hogy akkor ma családot alapítok, és holnaptól gyökeresen megváltozom, az kamuzik (vagy az előző életmódja volt nettó kamu, pótcselekvés). A remeteéletbe a normálember belezakkan, ha valaki tényleg karrierista, vagy tanulás-mániás akkor ez nem múlik el attól, hogy a gyerek megszületik.



    Én azt látom, hogy mostanában az a menő, hogy, gyereket is úgy nevel a középosztály, mintha valami birtoktárgy, autó, vagy ház lenne, felturbózzuk amennyire csak lehet, lássa frankón a szomszéd, hogy az éngyerekem a király nem az övé. Aztán ugyanúgy, mint a többi birtoktárgynak, a gyerkőcnek is alárendeljük az életünket, és kitűzzük a zászlóra, hogy ez neki ideális. Szerintem meg nem. Szerintem olyan családi működés a legjobb a gyereknek is, ami mindenkinek elfogadható (még akkor is, ha senkinek nem ez az ideális), ha minden a gyerek szempontjai alá van rendelve, a brittt kutatók kikutatják mi elégíti ki a gyerek igényeit legjobban, mi meg ezt rögtön bármiáron implementáljuk, az egy idő után csunyául torzítja a személyiséget, hosszú távon pont a kicsinek rossz.



    Az utolsó pont (légy biztos a kapcsolatodban) az tényleg fontos, de én arra fordítanám, hogy ne kamuzzál magadnak, ha valaki képes realistán felmérni a dolgait annélkül, hogy önmagának hazudozna, az már nyert is. Nehéz ügy, de megéri.

  • 2009.02.20 09:36:32Brumibaby

    szövet, ha nem lenne gyanús, hogy ez visszasmúz a tegnapiért, ideírnám, hogy egyetértek.

  • 2009.02.20 09:52:05szösznyúl

    szovetszocske, enis smuz :) Nem lehet megvaltozni... Ezt tapasztaltam. Es igen, lehet, hogy a plusz egy pont a legy biztos onmagadban lenne...

  • 2009.02.20 11:24:07undokmano

    Szöcske, kiélni magam és élni szerintem azért különbség. A kiélem magam, aztán házasság gyerek anyámtyúkja, na abba azért belekattannék. De élni szerintem igenis kell előte, hogy soha ne legyen hiányérzetem. tehát mondjuk ne terhesség vagy szopi alatt próbálja ki anyuci, hogy milyen seggrészegen végignyomni egy füstös házibulit... Ez most extrém példa volt, de van olyan ismerősöm, aki bizony bekattant attól, hogy szilveszterkor nem tud elmenni bulizni, mert az milyen már, hogy mindenki piál, ő meg nem, mert ott a gyerek a pocakban. Vagy hogy következő szilveszterkor nem tud menni bulizni, mert ott a gyerek és azt nem tudná magával vinni a buliba. És sajnálta, hogy nem mehet bulizni, mert még hiányzott neki a bulizás az életéből. És bár imádja a gyerekét, de ezzel egyidejűleg ott van az, hogy még ezt nem csináltam meg, meg azt nem próbáltam ki. Na így gondolom, hogy éljen előtte. Akár a gyereke apjával/anyjával, akár nélküle (előző kapcsolatok).

    A gyerek kérdés meg sajnos tényleg sokaknál ugyanúgy megy, mint egy tárgy birtoklása. Nekem az a bajom, hogy míg a családom és a környezetem szerint rá kell húznom a gyerekre az akaratomat, én saját magam miatt nem szívesen teszem ezt. Az, hogy én szültem, az egy dolog, de ugyanolyan önálló kis lény, mint bárki más, csak kicsike. Nyilván terelgeti az ember valamilyen irányba, de én pl szeretem, ha dönthet ő is. Mondjuk kiválaszthatja a ruháját, a kajáját, ha sétálni akar menni, akkor szól, ha van valami dolgom, de az apja itthon van, akkor mindig megkérdezzük, mit szeretne: velem jönni vagy otthon maradni; vagy pl van kedve segíteni a házimunkában... Lehet, nem jó irányt vettünk fel a nevelési módszerünkkel, de nem akarom, hogy a gyerekem tárgyiasuljon. Remélem, érted, mire gondolok. :)

  • 2009.02.20 16:05:58Kipikopii

    masutt: koszonom! ebben nem voltam biztos, hogy lehet a gyereket korbesetaltatni a gepen, de majd kiprobaljuk.

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta