SZÜLŐSÉG

Nem mindegy, mikor végzik el a császármetszést

2009. február 19., csütörtök 08:00

Már megint császármetszés, az örökzöld klasszikus. Sokszor, sokféle összefüggésben került már szóba itt is, most viszont eszembe jutott, vajon mindannyian tudjuk-e (és jól tudjuk-e), hogy valójában hogyan is kerül a csizma az asztalra, azaz egy császár a szülészeti műtőbe. A közhiedelem ugyanis úgy tartja, hogy a császármetszés (latinul sectio caesarea) elnevezése onnan ered, hogy Julius Caesar is ilyen beavatkozás segítségével jött világra, de valóban így van? Rögtön az elején jöjjön egy kis történelem. (Az információk a National Institutes of Health elektronikus könyvtárának anyagából származnak.)



A kifejezés eredetét jobbára homály fedi, de több jel is utal arra, hogy Julius Caesar csak áttételes szerepet játszik a műtét történetében, mely a római kornál jóval korábbi időkre nyúlik vissza. Már a görög mitológiában is vannak ugyanis utalások a „tiszta születésre” mint a félistenek és istenek kiváltságára, mely nem jelentett mást, mint hogy a magzatot az anya hasán ejtett metszésen át segítették világra. A hús-vér emberek közül sem Caesar, hanem Numa Pompilius király volt az első, aki rendeletben kötelezte a szülő nő körül segédkező szülészeket és bábákat, hogy ily módon igyekezzenek legalább a gyermek életét megmenteni, ha az anya esetében már semmi reményt nem látnak erre. Később Caesar is hozott egy hasonló tartalmú rendeletet (Lex Caesarea), ami valószínűleg nagyban közrehatott abban, hogy a császármetszés elnevezést sokan még ma is az ő személyéig vezetik vissza. Pedig azt is tudjuk a történelemből, hogy Caesar édesanyja, Aurelia halála csak tíz évvel előzte meg fiáét, noha szinte biztos, hogy az akkori körülmények és felszereltség mellett ez már röviddel a császármetszés után bekövetkezett volna.

A jóval valószínűbb magyarázat szerint a császármetszés latin elnevezése a „sectio” (vágás) és a „caedere” (metszeni) szóból ered, amibe aztán fordítási pontatlanság folytán „keveredhetett” bele Julius Caesar személye.

Ugorjuk most át a császármetszés évszázadokon át ívelő rögös útját, és folytassuk a legfrissebb eredményekkel. A New England Journal of Medicine egyik legfrissebb száma egy olyan kutatásról ad hírt, melyben több mint 13 ezer tervezett császármetszés esetében vizsgálták, mennyiben befolyásolja az újszülött későbbi sorsát a beavatkozás időzítése, mégpedig olyan édesanyák esetében, akiknek egy vagy több gyermekét korábban már hasonló módon segítették a világra. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy nem elszigetelt jelenség elemzésére fecsérelték a kutatók az idejüket, hiszen az Egyesült Államokban folyamatosan emelkedik és jelenleg 30 százalék körül van a császármetszések aránya, és az évente elvégzett 1,3 millió beavatkozás 40 százaléka olyan anyánál történik, aki szült már hasonló módon – igaz ugyan, hogy ebbe az arányba a sürgősségi császármetszések is beletartoznak.)

Kizárólag a 37. hét után végzett császármetszéseket vizsgálták, vagyis azt az időszakot, amikor a magzat már jó eséllyel életképes, és akár bármelyik pillanatban világra jöhet. A 37. héten világra jött újszülöttek esetében kétszer gyakrabban léptek fel szövődmények (légzési zavarok, fertőzések stb.), és több újszülött szorult intenzívosztályos ellátásra vagy hosszas kórházi kezelésre, mint azokban az esetekben, ahol csak a 39. hét után került sor a műtét elvégzésére. Pontos számokban kifejezve: a 37. héten 15,3 százalékban fordult elő valamilyen probléma, a 38. héten születettek között 11 százalékban, a 40. héten pedig mindössze 7,3 százalékban.

A 40. hét előtti császármetszés a megszületés utáni légzési problémák veszélyét fokozta a legnagyobb mértékben, melyek a 37. héten 4,2-szer nagyobb arányban jelentkeztek, mint 2,5–3 héttel később. Nemcsak a 40. hétnél korábbi, hanem a 41–42. héten elvégzett császármetszések tekintetében is hasonló tendenciát tapasztaltak, és a kutatás vezetője szerint azokban az esetekben is hasonló helyzetet regisztrálhatnának, amikor a császármetszést nem előzi meg korábbi hasonló beavatkozás.

A felmérés persze nem azért indult, hogy a császármetszést valami szükségképpen ártalmas, ennél fogva mindenképpen kerülendő, káros dolognak tüntesse fel. Üzenete igazából azoknak szól, akiknek szakemberként kell meghozniuk a döntést a császármetszésről és leginkább annak megfelelő időpontjáról. Ahogyan egy amerikai szaktekintély a cikk mellett megjelent kommentárjában fogalmaz: „Ha az utcán találomra megállított szülészeket megkérdeznénk arról, hogy a 38. hét végén vagy a 39. hét elején kell-e elvégezni a császármetszést, nagy többségük jó eséllyel azt válaszolná, hogy a terhesség legvégső szakaszában már teljesen mindegy, néhány nap ide vagy oda már igazán nem számít. A mostani kutatás viszont rácáfol erre, hiszen azt jelzi, hogy bár a különbségek első látásra nem tűnnek túl jelentősnek, a különféle szülés utáni szövődmények veszélye a 37. hét után is kismértékben ugyan, de folyamatosan csökken.”

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2009.02.20 01:16:33O.U.T.

    vierre,



    félreértesz: nem támadtalak. kiváncsi voltam.



    de azt továbbra sem mondtad meg, hogy miét zaklat fel téged ez ennyire? az, hogy ez egy blog, és ennek hangot adsz, az nem erre a kérdésre válasz:)

    őszintén érdekel, és tényleg nem kötözködni akarok.

  • 2009.02.20 01:19:06O.U.T.

    valaki monnya már meg, hogy van itt valami iwiw-es porontyos klub, vagy mi? és én méééér nem tudok róla?

  • 2009.02.20 01:25:51Vierre_

    juj Border ez nekem le se esett....





    OUT- azért mert én hiszek abban, hogy az, hogy negyven hétig vagyunk terhesek és a pinánkon szülünk nem véletlenül van. VAlószínűleg ez a legjobb megoldása annak, hogy az utód mind testben, mind lélekben egészséges legyen- attól függetlenül hogy nyilván beficcen itt is ugyan úgy tragédia mint a császárnál.

    Hiszek abban, hogy a születés élmény a gyereknek is és nem csak a misztikus kinek-hablaty-kinek-nem filingre gondolok. Nem azt mondom, hogy fasza élmény, nyilván egy kis halál-sokk, nem tudom, nem emlékszem. :) De az én gondolatomban és a legtöbb értelmes orvos gondolatában sőt a legfrissebb kutatások alapján is a hagyományos születés hozzá járul az egészséges, kevésbé érzékeny, kevésbé beteges élethez, hozzá teszem, hogy a szoptatást is fontosnak tartom és elszörnyedek, amikor látom, hogy a nő tudott volna szoptatni csak nem akart. Szegény császározott nők nagy hányada pedig akart de nem tudott, aki pedig direkt ezt választja, nem elég, hogy az évezredek óta bevált megtett útról, közös élményről- ha pokoli ha nem- fizióliógiai előnyökről mond le, hanem valószínű a tejjel táplálásról is. Saját önön tömény önzése okán. És nálam a gyerek és a magam felé áradó mindenek feletti önzés akkor sem passzol össze ha megszakadok. És ezért sajnálom az a kibaszott gyereket, aki valami idea miatt fogant meg és egy idióta belső parái miatt születik programra, valszeg anyatejet sem kap és egy mélyen önző ember lesz az anyja.



    És ez felkúr. A gyerek-téma mindig felkúr. Az anyjára szarok, de az a szerencsétlen...

  • 2009.02.20 01:26:28cozumel

    OUT



    van az iwiwen porontyos klub, egy csomo felhasznaloi nevet megtalalhatsz alatta.

    De sokan mar toroltek a nevuk mellol a nick-t, es leiratkoztak a klubtagsagrol is, gondolhatod, miert...





    Vierre



    mail ment!

  • 2009.02.20 01:31:36O.U.T.

    Vierre,



    elolvastam, nem fedi egymást a véleményünk, de több ponton egyezik.



    viszont: én még ma is szoptatok. és már több, mint 5 hónapos. ez is amolyan akarat kérdés e volt nálam. a kórházban nap 6-7 litert ittam. szedtem a bogyókat. be is indult. mikor hazaengedtek, már 30at szopott. de tény, hogy éjjel sorban álltak az anyukák tápszerért...hát, így nem is lehet tejet varázsolni...



    vicces, hogy pont most jött elő a szoptatás kérdése is, épp írtam egy cikket a témában, majd jön.

  • 2009.02.20 01:38:31Vierre_

    OUT: Én a második gyerekemet 11 hónapos koráig szoptattam. Nem vagyok híve az évegik szoptatásnak, élesen elvált eddig mindig a csecsemő és a kisfiú filing és a kisfiúnál már nálam nem fekszi, mondom nem vagyok kő-harcos-bio anyus. De a szoptatás egy olyan dolog, amit semmiért el nem cserélnék. A második szarosnál két nap után robbant be a tejem , az egyetlen gyerek volt a kórházban akkor akit három nap után tejes kakival vittek haza, jó kis világos fos :DDDDD Volt, hogy stressztől elapadt, vissza lehet dolgozni, ha nem is az eredeti szintre de majd az eredetire. És a császárosoknál ez sokkal később indul be ha beindul egyáltalán. De ezen már nem agyalnak el a fanok... pffff.



    Cozu nézem. :))))))

  • 2009.02.20 01:39:01Vierre_

    OUT: Én a második gyerekemet 11 hónapos koráig szoptattam. Nem vagyok híve az évegik szoptatásnak, élesen elvált eddig mindig a csecsemő és a kisfiú filing és a kisfiúnál már nálam nem fekszi, mondom nem vagyok kő-harcos-bio anyus. De a szoptatás egy olyan dolog, amit semmiért el nem cserélnék. A második szarosnál két nap után robbant be a tejem , az egyetlen gyerek volt a kórházban akkor akit három nap után tejes kakival vittek haza, jó kis világos fos :DDDDD Volt, hogy stressztől elapadt, vissza lehet dolgozni, ha nem is az eredeti szintre de majd az eredetire. És a császárosoknál ez sokkal később indul be ha beindul egyáltalán. De ezen már nem agyalnak el a fanok... pffff.



    Cozu nézem. :))))))

  • 2009.02.20 03:20:09cantaloupe

    Hat, ez a cikk kicsit elevenembe vag.

    2 napja voltam UH-n, megallapitottak, hogy felig ralog a placentam a mehszajra...marginalis previanak hivjak, ami felmeHET meg, de altalaban a 20. heten helyen kell legyen, mert utana egyre csokken az esely az elmozdulasra.

    S ilyenkor a verzes, koraszules, placentabol darab leszakadas mind veszelyek, szoval neha a 36. betoltott het utan vegeznek programcsaszart.



    Nem minden programcsaszar az anya kivansaga...en is keszulok itt a termeszetes szulesre, de lehet, hogy nem lesz belole semmi. :/

  • 2009.02.20 07:34:08macskaszemű

    Vierre,

    "És a császárosoknál ez sokkal később indul be ha beindul egyáltalán."

    Császár utáni negyedik nap volt tejem (szoptattam+fejtem éjjel-nappal). Utána kb. 3 hónapig 2 óránkét evett a gyermek, 13 hós kora után vetettem véget az ügynek, egyrészt mert terhes vagyok és kurvára fájt, másrészt egy önjáró, mindenevő legényt én már nem ciciztetek. Szóval ilyen általános faszságokat ne húzz rá mindenkire.

  • 2009.02.20 07:37:10hallohallo

    ó, cantaloupe! nagyon drukkolok neked, hogy minden jól menjen!

    (szerintem koncentrálj arra, hogy a helyére kerülnek a dolgok, nem vicc, képzeld el, ahogy a helyére kerül, az agy ilyenkor hatással van a testre! izmok növekedésénél, idegpályáknál bizonyítottan működik, ilyen esetben miért ne?)

  • 2009.02.20 10:24:36Ditke

    Vierre, jól tudom, hogy nem az én esetemről van szó. Valszeg nem jött le teljesen, amit ki akartam hozni a dologból. Nekem az a véleményem, hogy aki progis császárral szül (akármilyen okból), pláne ELSŐRE, valszeg fogalma sincs arról, hogy mivel jár a császár. Utána. Nem könnyebb és nem kellemesebb, mint a hüvelyi szülés. Ugye. MÁS. Csak MÁS. És úgy érzem, hogy a császárt kérők többsége marhára nincs tisztában azzal, hogy mennyi fájdalommal és kényelmetlenséggel jár ám, utólag. És ebben igen nagy szerepe van annak, hogy sokan még mindig csak legyintenek, ha kiderül egy anyukáról hogy császáros volt: "neked könnyű volt". Én is megkaptam. És szarul esett. És mindezt úgy, hogy fogalmuk sincs róla, hogy nem kívánságműsor volt. Ez a baj. Hogy a császárból ilyen hű-de-fasza-hű-de-könnyű-hű-de-divatos dolgot csináltak. XY celeb is így szült, mert félti az alakját. És milyen szép feszes a hasa utána. EZ VONZÓ. Pedig nem kéne annak lennie.



    A szoptatás kérdése meg olyan, hogy aki akar, az fog. Rám a csecsemősök rámfogták, hogy én biztos nem is akarok, a császrá miatt. Nem érdekelte őket, hogy nekem mi a véleményem. Utsó nap kezdtek el kapkodni, amikor már tudtam járni és hajnal 2-kor megjelentem a csecsemőosztályon, hogy márpedig én szoptatni fogok, ha a fene fenét eszik is. Na ezek után csináltak is nekem fél napra annyi programot, teljesítménykényszert meg olyan lelkifurdalást, hogy amikor délben a dokim kimondta, hogy kettőkor mehetek haza kölkestül világrekorddal rohantam a szobába pakolni. ITTHON megtanultuk, sőt megtanítottuk egymást. Szopott majdnem 10 hónapig. Majd ő döntött, hogy ennyi volt. És ez így tök jó volt.



    Szóval kb. egyetértek veled, leszámítva a stílust és a felháborodottságot. De ez biztos csak habitus kérdése.

  • 2009.02.20 10:43:51rita a felcser

    Kreka,nem vag fel senki,elmondtam a petesejt -arulos hsz-ban, hogy nezek ki,atlag barna haj,sotet szem,(169/58).AZt is mondtam hogy az atlag kismamanal jobban es hamarabb helyrejottem,magamhoz kepest! ami igy igaz,ismerek n+1 et aki nem.Mi a furcsa?Aszitted elmegyek egy fotoshoz es csinaltatok egy profi kepet hogy feltegyem az iwiwre? Vagy asszitted hogy most teptem fel Lagerfeldt-tel a szerzodest :DD?Nem lattad hogy a kutyas pl egy lerobbant mosokonyhaban keszult?NEm is volt rolam kep ,de irta MAgenta ,hogy kivancsi erre tettem ket hete.Amugy szerintem egy nagy marhasag az egesz,de ha mar feltettem magam,otthagyom.

  • 2009.02.20 11:02:59anyatájger

    rita, én is megkerestelek (mer' én ilyen kis kíváncsi vagyok) és sztem meg tök jól nézel ki. Különben meg nehogymá elkezdj itt magyarázkodni a képeid miatt. Vagy mégsem vagy annyira magabiztos, mint ahogyan beállítod magad? Én xarnám le, hogy ki mit mond a képeimről :)

  • 2009.02.20 11:11:19rita a felcser

    Anyatajger,koszi.

    NEm az a baj,hanem az hogy sokan odakoltenek ha olvasdnak egy szoveget.Pl ha Vicktoria Beckham csaszaros akkor en hasonlitok hozza alapon.Pedig nem.

    Es nem,nam vagyok eppen annyira magabizots.A csaszarral az voltam,a karierrel az voltam,a partenerrel nem voltam es most sem vagyok,atneztem a friss posztra (ahol nem szexel a hazaspar)es elgondolkoztam komolyan azon hogy erdemes volt-e kitenni eletem szeretmet azert az egyeduli,de nagy hibaert,hogy nem volt benne ambicionak meg szikraja sem,de egy nagyon vagany es kedves ember??NEm tudom.Szoval epp olyan magabizots nem vagyok azert.

  • 2009.02.20 11:48:52pindúrpandúr

    Sziasztok!

    Csak most volt időm elolvasni a kommenteket, köszönöm szépen,sokat tanultam belőle.

    Köszönöm Ritának a kompetens szakvéleményt.

    És örülök, hogy mások is gondolkodnak hasonlóan mint én,most legalább már tudom hogy nem vagyok idióta azért mert nekem ez az elképzelésem.

    És egyébként, annyit hozzátennék még, hogy a két beteg gyermek mellett, akit említettem, anyámat is fel tudom hozni, akinek elbták a gátmetszését, és rondán forrt össze, sőt ha jó tudom össze se forrt. (bár nem láttam azóta :-)mármint ott

    És azért ahogy kinézek, hát, bár ez személyes, de a 48 kilómmal nem is vagyok biztos benne hogy ki tudok erőlködni egy 4 kilós gyereket a gombostűnyi likamon, ahogy hívtátok..ez tetszett...)

    (Ugye nevemben a sorsom biztos gondoltátok hogy nem agyok egy Hogzilla)

    és a párom szerint is vétek lenne ezt a csodálatos isteni adományt, nevezzük nevén apró és feszes "likat" tönkretenni egy szüléssel...(-: jó de tudom, ő férfi, ő nem érti (-:

    De abban igaza van, hogy akinek a minitamponnal meggyűlik a baja az ne nagyon erőltesse a természetes szülést.

    Én mindig abból indulok ki, hogy a sok barom , már elnézést, aki felvarratja az arcárt meg implantátumot rakat a seggébe meg a vádlijába, meg 800 ezerért mittoménmiket szurat meg varrat magára, most én nem vagyok normális, hogy bevállalom azt a 10 centis hegeta a hasamon?

    Én csak nem akarok úgy járnimint a kolléganőm akit 12 óra vajúdás után megcsászároztak, nekem azt nemmagyarázza be senki, hogy az jó volt annak a gyereknek...majdnemhogy vissza köllött dugni szerencsétlent (-:

  • 2009.02.20 11:50:36anyatájger

    rita, akkor jól éreztem :(

    Sajnálom, hogy ilyen nehéz helyzetben vagy életed szerelmét illetően. Az, hogy jól döntöttél-e, majd csak sokkal, de sokkal később fog kiderülni...

  • 2009.02.20 11:50:56anyatájger

    rita, akkor jól éreztem :(

    Sajnálom, hogy ilyen nehéz helyzetben vagy életed szerelmét illetően. Az, hogy jól döntöttél-e, majd csak sokkal, de sokkal később fog kiderülni...

  • 2009.02.20 11:56:26anyatájger

    Bocs a dupláért, de a gyermekem rányomott az Enterre :)

  • 2009.02.20 12:11:38rita a felcser

    Pindurpandur,nagyon szivesen.BAr nem annyira kompetens es nem eppen nagyon szak,hanem egy sajat tapasztalat es egy jopar szules vegignezesebol adodott velemeny.

    Voltak,akik irtak hogy en utmutatot adtam csalasra.LEhet.De en,es tarsaim kifizetnenk szivesen az allami korhazank a mutet dijat.Hogy en pl miert nem mentem maganklinikara?Azert,mert amugy volt ketto a varoson,nem volt kompetenciajuk e neonatologiai surgossegek ellatasara,es ilyenkor mentovel atkuldik az allamiba.

    Azonkivul az iskolavalasztos posztban egyesek leirtak hogy hogy csalnak a lakhely bevallassal hogy a gyermek ilyen vagy olyan suliba menjen,ez van,nem a menyorszagban elunk ,mindenki ervenyesul ahogy tud.

    Vedd figyelembe amit irt a tobbi porontyozo is,es aztan merlegeld.Ahogy irtam neked,kilencvenkilenc szazalek,hogy barhogy valasztasz,egeszsegesek lesztek.

    En pl szem-maganklinikara sem mennek,vagy nogyogyaszati ra sem.Ven egy ballada ami terjed a varosban hogy az egyedeuli magnaszemklinikat egy nagy,jo helyen levo terulet eledasabol huztak fel,es a ket doki nem is olyan kompetens.Mert egy maganklinika egy vagyonba kerul.Mindig az allaminal maradnek.Es szivesen kifizetnem.Jobban is esne ,mint a boritek csusztatas.

  • 2009.02.20 12:12:03vasszűz

    monsterwoman1!



    "Pontosan arról van szó, hogy a szülés megerősít, megedz.Ja-ja, csak kontrakció, blablabla. De aki végigcsinálta,az tudja, hogy ha kibírta az egészet, akkor x nehézséggel is simán megbirkózik."



    Nem, az élet ennél bonyolultabb.

    Csomóan vannak, akik hüvelyi úton szültek gyereket, mégis kibőgetik, inkább nem szoptatják, lepasszolják. Milyen nehézséggel birkóztak meg ők? Hát az anyaság nevű nehézséggel biztos nem.

  • 2009.02.20 12:17:17vasszűz

    "És a császárosoknál ez sokkal később indul be ha beindul egyáltalán. De ezen már nem agyalnak el a fanok... pffff."



    Vierre, ez egy közkeletű tévhit, de biztosíthatlak róla, nem így van! És igen, sok múlik a személyzeten, a környezeten, és (elnézést, hogy ezt írom, tudom, hogy sokaknál nem ezen múlt) a hozzáálláson.



    A programozott császár is lehet indokolt, ne keverjük már össze a "kényelmi" (höhöhö, ilyet is csak az ír, akinek nem volt) császárral.

  • 2009.02.20 12:28:40Hűbele

    Nem volt időm sajnos még az összes kommentet végigolvasni, de erre a "És a császárosoknál ez sokkal később indul be ha beindul egyáltalán. " megjegyzéásre felkaptam a fejem. Ez pont olyan tévhit, butaság, mint hogy a hüvelyi szülés után már csak harangozik a nőben a pasi...

    Spec. nekem az első császár után ugyanakkor indult be a tejem, mint a rendesen szült szobatársamnak, noha sajnos még a baba sem volt velem, csak fejtem szorgosan. Második császárom után meg 2 nappal már dőlt a tej...

    Sztem ez sokkal inkább alkati kérdés.

    Amúgy ettől még azt modnom, aki teheti, szüljön természetesen, de ha Ritán számonkérjük a fair érvelést, akkor a másik oldal se csúsztasson:-))))

  • 2009.02.20 12:50:31akvarium

    Illóolajokat és gátolajat vásároltam szülés előtt. A könyvekben végigolvastam minden "a szülés 4 szakaszáról" szóló részt, sok kommentet olvastam, lelkendezőt meg fájdalmasat is. Anyukámat újra faggattam, milyen gyorsan születtem. 100%-kal koncentráltam arra, mikor folyik el esetleg a magzatvizem.

    Mégis császár lett....

    És azóta sajnálattal többször olvasom, hogy lefikázzák sokszor nem csupán a programozott császárral szülő nőt, hanem a műtőasztalra kényszerülő anyát is. Akinek meg nincs teje, "biztos nem akarta, hogy legyen". Békén kellene már a nőket hagyni azzal, amin egy egy egész orvosi szakma vitatkozik (a császár előnyei-hátrányai), mert lassan a szülés utáni depresszió szintjét ütik azok az anyukák, akik a császár miatt kívülről generált lelkiismeret-furdalás miatt nem érzik jól magukat a bőrükben, vagy csupán a lesajnáló kisokos kismamik megjegyzéseire folyton magyarázkodniuk kell.

    Bár az enyém nem programozott császár volt, mégsem ítélem el az ezt választó nőket és Vierre társunkkal ellentétben nem tartom önzőnek őket. Lehet, hogy jobb anyák lesznek, mint a hűdenagy 20 órás vajúdással "büszkélkedő", majd gyermekével ordítozó vagy őt katonai fegyelemmel nevelő mami. (Környezetemben számos példát láttam erre.)

    csak ismételni tudom az unos-untalan elhangzottakat: nem a szülés módja dönti el, milyen anya vagy!

  • 2009.02.20 13:08:58Vierre_

    macskaszemű, azt írtam, jóval nehezebb és bizony akkor is kevesebb császáros szoptat pont azért mert nem indul be olyan könnyen a tej, mint egy hüvelyinél, ha ez téged zavar. Nem írtam sehol, hogy egy császáros képtelen szoptatni, olvass, értelmezz.





    Tudod Pandúr, a fasiszták is találtak önfelmentést. Egy pedofil is talál önfelmentést. Önfelmentés mindig van, kivétel nélkül. Te szépen benyelted Ritát, Rita alád pakolt mert elfogult, a véleménye nem eü-s volt, hanem magán, de neked jó, mert téged erősít. Vannak még hozzád hasonló teljesen droid arcok, ide is pötyögtek, ez neked jól esik, hiszen nem vagy egyedül- ebből kihozod hogy nem vagy teljesen idióta és felmented magad. Így bizony most kilenc hónapig angyali mosollyal , felemelt fejjel örülhetsz, hiszen megtaláltad azt amit kerestél- nem magadban, odáig nem jutsz el- hanem egy réteg-csoportban. Vak vagy és örülsz neki, önző mint a kurva élet, de hablatyokkal takarod. Szarsz a gyerekedre, de a gyerek érdekeire hivatkozol, nem jársz utána, hanem egy blogon igazolod magad. Gratulálok, szánlak, a gyereked meg előre sajnálom. :(





  • 2009.02.20 13:10:33Vierre_

    És Pandúr csak hogy értsd

    - arra szarsz, hány jó és csöppet sem szélsőséges példa van itt

    -ellenben hivatkozol arra a háromra amit ismersz.

    -Arra szarsz, hogy hány CSÁSZÁRRA szült nő írja le negatív élményeit

    -ellenben a császár előnyeit az egekbe marasztalod.



    Ez aztán a tudatosság, ez aztán az őszinteség, így kell ezt csinálni.

  • 2009.02.20 13:15:16Vierre_

    akvarium, jól hangzik tényleg. Én is nyomtam akkor amikor azt hittem, hogy a konfrontáció minden áron elkerülendő.

    Az én véleményem. És az én véleményemben nincs helye az én szemszögemből szemellenzőnek. És szerintem hangsúlyosan nagy Sz-el, ha valaki saját maga miatt ok nélkül prog-császárral szül, akkor az igen is mélyen önző. Szarik a gyerekére, hiszen ha nem szarna, akkor hagyná a természetes folyamában a dolgokat. De nem, Ő neki , Az Ő félelmei, Az Ő frusztrációi. Hol itt a gyerek, már ezerszer feltettem.



    Tehát kiemelhetsz kedvesem, jöhetsz a szabadság dumával, mindenki úgy szül... mindenki jó ember... hogyne, szerintem is mindenki úgy szül, de ettől még a véleményem mint már írtam megvan, ettől még az én szememben szutyok. CSókolom.

  • 2009.02.20 13:27:28monsterwoman1

    2009.02.20 12:12:03 vasszűz

    aha, bonyolultabb. Pedig a leírt véleményt nem is én találtam ki. Pszichológus mondta. Nálam működött. Császár után mantra:jóvoltnekem, jóvoltnekem...x hónap múlva teljes "szétesés".

    Hüvelyi szülés alatt üvöltve szenvedés, utána eufória,de több hétig fogadkozás, hogy én aztán soha többet.No depresszió, harmónikus anya-gyerek kapcsolat.

    Bocs, hogy ilyen egyszerű vagyok, de nálam így működött, és merő véletlenségből ismerek többeket, akiknél szintén.

  • 2009.02.20 13:46:56Ditke

    Vierre, sztem add fel. Pindúr nem fogja érteni, akkor sem, ha előveszed a doktorcsernusos ledorongolást.



    Akkor fogja érteni, ha túl lesz rajta. Amikor a második héten nem fog tudni egyedül bemászni a kádba és elbőgi magát az önállótlanságán, ahogy annak idején én tettem. Egy ennyire határozott jellemre (az írásaiból én ilyennek látom) egyetlen dolog fog hatni: a saját korlátainak a megismerése. Azt meg császár nélkül nem fogja megkapni, legalábbis ebben a kérdésben.



    Pindúr, én továbbra is úgy vagyok vele, hogy jó lenne, ha felkeresnél egy pszichológust és elbeszélgetnél vele a félelemről, amit érzel. Elhiszem, hogy félsz, elhiszem, hogy félsz a hátrányoktól, a gyerek sérültségétől, a rémtörténetektől. Kell az önigazolás, tudom, azért is vagy ilyen határozott, de hidd el, még nem győzted meg magad kellően ahhoz, amit vállalsz. Mert nem tudod, mivel jár a császármetszés. Nem csak egy 10 centis vágás és pár nap kellemetlenség, ahogy írod, nekem konkrétan 22 centi. Lábtól lábig. Most két év után kb. arasznyira húzódott össze, de még mindig bőven 10 felett van. Pedig én se vagyok nagydarab. 8 hétig kínkeservesen fájt. Persze csak a hirtelen mozdulatoknál meg felkelésnél, elindulásnál, de ez csak azért volt, mert konkrétan napi 4 fájdalomcsillapítóval léteztem. Ja, fájásérzékeny vagyok, ezért nem derült ki időben, hogy szülök már egy pár napja... Ahogy írtam feljebb, két hétnél is több telt el, mire egyedül le tudtam zuhanyozni. Szexet 8 hét után mertük próbálni, és borzasztóan fájt, de még hónapokkal később is. Először 8 hónappal a szülés után élveztem, bár még akkor is voltak fájdalmaim közben. Hosszú ideig nem tudtam nehezet emelni, így 2 lépcsőn se tudtam a gyereket babacsostól átemelni. Ergo nem szálltunk buszra, nem mentünk lépcsős boltba, nem jártunk ide-oda-amoda. És én még jól jártam, nem gyulladt be a sebem, mint egy ismerősnek, akinek naponta tisztogatták a kórházban hónapokig, majd kivágták a gyulladt, szétnyílt részt. Érzéstelenítés nélkül. Elapadt a teje is az egésztől. Nem csoda.



    Van egy ismerősöm, ő is hasonló cipőben járt, mint Te. Mindent megpróbált, hogy csak szülni ne kelljen neki (még dokit is váltott). Aztán az élet átírta a mesét, hiába volt időpontja a műtétre. Gyerek úgy döntött, hogy villámsebesen megszületik, már visszatartani se lehetett. Nem bánta meg. De bajba került: ledöntötte a depi, és 1,5 év után se tudott kikerülni abból, hogy nem az lett, amit akart. Gondolom ezt Te is szívesen elkerülnéd. Ezért ne a neten keress "vígaszt" (nem tudok jobb szót írni rá), hanem valóban a szakembernél. Még az is lehet, hogy nálad is indokolt lesz a műtét, akár csak a lelki állapotod alapján. De ne kockáztasd meg, hogy nem az lesz, amit akarsz és nem tudod feldolgozni.

  • 2009.02.20 13:56:06hallohallo

    öööö

    "és a párom szerint is vétek lenne ezt a csodálatos isteni adományt, nevezzük nevén apró és feszes "likat" tönkretenni egy szüléssel...(-:"

    most megyek és megkérdezem a páromat, szerinte tönkretehetem-e egy szüléssel az én apró és feszes likamat

  • 2009.02.20 13:56:30Ditke

    Akvarium, én ezért nem olvastam szülés előtt szüléstörténeteket. Már az elején se volt sok esélyünk a hüvelyi szülésre (konkrétan a szülés bármimódonra se fogadott volna senki nagyobb összeggel...). Így aztán nem akartam azt érezni, hogy elvettek tőlem valamit. Nem vettek el. Átéltem az eufóriát, amikor felsírt, és a gyerekkel tökéletes a viszonyunk. Evvan.



    A saját születésemről meg nem faggattam anyámat, most hogy végre jó a viszonyunk, nem forgatnám a lelkében a kést. Sose beszélt róla, és sose fog. Gyászol, magában. Én is, magamban. Neki oka volt a depresszióra, és bár emiatt elég nehéz gyerekkorom volt, értem és megértem. Azt viszont nem, ha valaki bűntudatot akar kelteni egy édesanyában, mert nem a bokoralattősanyásan szülte meg a gyerekét. És sajnos valahogy a császáros posztokba mindig befut egy ősanya, aki 42 hónapig szoptatott, és a bokor alatt szült. A kismama újságok szüléstörténetei meg még el is rémisztenek, fejlesztik ezt a depresszió hangulatot. Sajnos császár lett..... ettől a dumától áll a szőr a hátamon. NEM sajnos. Egészséges a gyereked. Ennyi a lényeg. Tök mindegy, hol bújt ki.

  • 2009.02.20 13:58:48Ditke

    Bocsi ezt eltoltam.



    "Ja, fájásérzékeny vagyok"





    Fájásérzéketlen, na. Olyan görbéim voltak a ctg-n, hogy ihaj.

  • 2009.02.20 14:46:14O.U.T.

    mondjuk császár ide vagy oda, én két nappal később már el is felejtettem a fiziaki fájdalmat, nyilván, felülni nem tudtam egy mp alatt. igaz, nem győzöm hangsúlyozni, hogy a dokim zseniális munkát végzett a hasamon. végtelen hála érte.

  • 2009.02.20 14:55:39pindúrpandúr

    fú igazatok van egyébként, én tényleg totál hülye vagyok

    elolvasgattam a kommenteket és igazatok van

    valószínű az ember hajlamos csak azt meghallani ami az elékpzelését igazolja vagy alátámasztja

    lehet, tényleg orvosra van szükségem (-:

    vagy, csak még nem jött el az én időm (-:

    de mondjuk én a pechesebbik fajtába tartoozom, ai akárhogy is dönt, mindig megszívja

    lehet, hogy hagyni kéne, hogy az élet elrendezze

    hogy hogy jön ki az a gyerek

    igazatok lehet

    ezen előre parázni lehet tényleg gáz

  • 2009.02.20 15:41:17kisbibe

    Pindúrpandúr, nyugi! Mindenki fél a szüléstől, aki még nem élte át azért, aki átélte, azért... Bármilyen formája is "jutott" neki. Én erre mindig azt szoktam mondani: ráérek vele akkor foglalkozni, ha már ott leszek. De akkor meg már úgysem érek rá hülyeségeken törni a fejem. :)

  • 2009.02.20 18:20:59vasszűz

    monsterwoman1, és mit tettél volna, ha a második is császár? Újra összeomlasz?

    Komolyan, olyan dühbe tudnak hozni azok a nők, akinek az hoz "feloldozást", hogy jaj, a mégiscsak meg tudta csinálni, és sikerült a hüvelyi szülés. Szerintem ennél többre kellene becsülni magunkat, mert ez semmi más, csak színtiszta önsajnálat - ami nem ereszt.

    Én erről magasról teszek. Nem volt szép szülésem (igen, szülésem volt, nem műtétem), nem az én hibám volt, hogy császár lett, és most már nem csinálhatom vissza. Ez egy ilyen szülés volt, és ezt el kellett fogadnom. Nem mondom, hogy bármikor is teljesen túl leszek rajta, de nem a császár ténye miatt.

    Másképp képtelen lennék újra szülni, és ha császár, hát császár, bár a hátam közepére sem kívánom.



    Szerintem szülni - nos igen, nagy dolog, az élet meghatározó része. De ahogy telik az idő, úgy érzem, hogy a gyereket felnevelni még nagyobb. Nem lettem különb és más ember attól, hogy szültem. És még anya sem feltétlenül ettől.

  • 2009.02.20 20:20:35cantaloupe

    Vasszuz,



    nem vagyunk egyformak. Mondjuk az osszeomlas nekem is tulzo kifejezes, mert nem verseny ez, ki hogyan szult, mennyit vajudott, de en oszinten megijedtem a programcsaszar lehetosegetol, es barmilyen rutinmutet is ez ma mar, tudom, hogy nem rengeteg veszelye van a mamara es a bebire is. En mondjuk fokent a babat feltem, ha netalan erre kerulne sor mert nem megy fel a placentam a helyere, ne viselje meg a hirtelen kivetel, valtozas, tudjon szopni stb.



    Latom, Ritat mar jol helyrerakta Vierre, de en nem ertem a masik vegletet sem, hogy bele sem gondol, picit sem fel a csaszartol, lenyeg, hogy kivegyek a babat minel hamarabb es ne legyen harangozo vaginaja, ami szinten mitosz, mint a fajdalom nelkuli csaszar.

  • 2009.02.20 20:33:18cantaloupe

    Hallohallo: koszi a kedves, felem intezett kommented! :)

  • 2009.02.20 20:41:29rita a felcser

    Cantaloupe ez most nekem szolt? Nem vettek ki minel hamarabb,sikeresen vajudtam vagy 7 orat,amit titokban elarulok,meg se kottyant,nem is fajt kulonosen.Azonkivul a magzatviz magatol folyt el csakugy,termeszetesen majdnem szornyethaltam az ijedsegtol.

    De egy fenti kommentben irtam,hgy akar oxitocinnal vagy nemtommivel lehet csinalni egy jo kis falcs vajudast,hogy a bebi keszuljon fel hogy valmi tortenni fog.

  • 2009.02.20 20:44:19rita a felcser

    A baba 38 hetre es ket napra szuletett.

  • 2009.02.20 21:06:34cantaloupe

    Rita, ezeknek a beavatkozasoknak is van kockazata. Nekem is van csaszaros ismerosom, aki par nap alatt regeneralodott meg olyan is, aki 10 napig fel sem tudott kelni.



    En is orulni fogok, ha kihuzom a 38. hetig, addig megmarad vagy felmegy valahogy az a placenta.



    Az adagolt oxytocin meg szerintem mas "elmeny" a babanak is, mint egy termeszetesen adodo loket a mama teste altal, valamint meg igy sem mindegy, hogy kerul ki onnan.



    Probalom en is nyugtatni magam, mert rutinmutetnek szamit ma mar a csaszar, de megiscsak nagymutet, a maga kockazataival. Irigyellek es csodalkozom, hogy te felcserkent nem gondoltal ezekbe bele komolyabban, s boldogan sodrodtal az arral.

  • 2009.02.20 21:21:42rita a felcser

    Te cantaloupe,remelem hogy nem okoz neked problemat a previa.HAtha kihuzod 38.hetig.

    NE felejtsd szamit a hozzallas.HA varod akkor a csaszaros fajdalom is elrepul,ha rettegsz tole akkor megjobban faj.De a fajdalom nem annyira misztikus.HArom fele fajdalom van egyszerre,de mind ismerosok:

    1.olyan mint eleted legkemenyebb izomlaza,ez azert mert az izmokat meghuzzak egy cseppet.es az izom csak egyfelekeppne tud fajni,mint izomlazkor

    2.mint egy menstruacios fajdalom,mert a mehet megnyuztak

    3.a vagas csip,szur

    Ezt a harmat erzed egyszerre.Viszont szenvedtem en jobban menstruaciokor mint csaszar utan,volt kemenyebb hasizomlazam eletemben.A vagas, az volt ujdonsag nekem csak.

    Ezt igy kepzeld el,es meglatod rohogni fogsz amikor megprobalod erzekelni hogy epp mi is faj ahgy verben fagyva fekszel :DDDD

    Aztan jotanacs. A fajdalomcsillapitot mutet utan akkor kell kerni amikor meg nem faj semmi mert meg hat a gerinc injekcio. HA akkor kered mikor szukseges=szenvedes.De adjak rendszeresen.En csak egyszer kertem plusszba,mert felment a cukrom hogy nem tudok aludni,mivel volt a teremben egy gazdag ciganyleany is es bejott a egesz klan hozza.:DDD

  • 2009.02.20 21:53:29cantaloupe

    Rita,

    talan felreertettel, en nem a fajdalomtol felek, hanem a babaert aggodok, meg egy picit persze magamert is, mert ram nezve is vannak veszelyek a leszakadt placentat illetoen.

    Beleborzongok az epiduralis erzestelenites tudataba is, de nem a fajdalom miatt, hanem azert, mert megis a gerincem melle tesznek fel egy csovet majd' 12 centi melyen, ennek is megvan a maga kockazata. kezdjuk rogton a felreszurassal...



    De az az igazsag, hogy huvelyi szulest sem eltem at, ugyhogy ismertelne tajakra vetodom mindenkepp es csak remelem, hogy en viszonylag jol, egeszseges gyerekkel meguszom, utana mar nem fog szamitani az a par nap. :)



    Itt minden kismamanak maganszobaja van furdovel, es nem magankorhaz, sima egyetemi. Csak a nagyon szegenyeknek letrehozott free clinic jellegu korhazakban vannak tobbagyas szobak, ha jol tudom. Szoval havaj lesz, bar sokan mondjak, hogy ha segitokesz szobatarsakkal hozza oket ossze a sors, akkor meg jo is a kozosben, segitenek egymasnak stb.

  • 2009.02.20 22:20:34verkaverka

    "és a párom szerint is vétek lenne ezt a csodálatos isteni adományt, nevezzük nevén apró és feszes "likat" tönkretenni egy szüléssel"





    Nagyon sajnálom azokat a nőket akik azt hiszik hogy fel kell vágatniuk ahhoz a hasukat hogy a pinájuk elég jó legyen egy pasinak. Vagyunk pár milliárdnyian cáfolatul, de azért mindig újra felüti a fejét ez a nézet...

  • 2009.02.21 07:39:06monsterwoman1

    2009.02.20 18:20:59 vasszűz

    NEM A CSÁSZÁR TÉNYÉTŐL lettem depressziós.Ha nem tűnt volna fel, írtam fentebb, hogy tkp az elsőnél azt akartam.Arról van szó, hogy a gyerekemnél bezavart, talán az is, hogy a születése után egy napot külön töltöttünk, és sérült a kettőnk kapcsolata. Nem ment könnyen az egymásra hangolódás, és ez hetek alatt egyre rosszabb lett.kudarc...önvád...depresszió.

    Ebbe persze megint bele lehet kötni, hogy biztosan semmi köze a műtéthez, és különben is ennyire gyarló vagyok, hogy nem voltam képes a tudatos "kapcsolatépítésre".Sajnos nem voltam képes, de abban is biztos vagyok, ha a fiamat nem kapják ki idő előtt belőlem, hanem magától indul el, minden könnyebb lett volna később.



    Nem azért akartam másodjára másképp, hogy a mellemet döngethessem. A gyerekemért és magamért akartam. Talán nem omlottam volna össze tőle, ha mégsem sikerül, mert megpróbáltam. Az elsőnél nem.

    Számomra is az volt az elsődleges, hogy egészségesek maradjunk mindketten. Nem okozott volna gondot, ha vészhelyzetben műtenek. De az én első szülésemnél nem így történt.

    Cantaloupe,

    Bizakodj! Sok esetben feljebb kerül a placenta a szülés végére. Lehet, hogy egy -két hét múlva már teljesen más képet mutat az ultrahang.Kívánom nektek! (addig ajánlom Szirkát:))

  • 2009.02.21 07:51:34monsterwoman1

    a terhesség végére kerül feljebb a placenta, természetesen.

  • 2009.02.22 14:10:38Ditke

    Cantaloupe, ne félj előre. Ha császárra kerül a sor, és ott leszel benn a műtőben, ücsörögsz a valószerűtlen műtőasztal szélén, ami olyan keskeny és kényelmetlen, hogy még nagyobbnak érzed magad, mint bálnásodásod csúcsán, akkor még arra se fogsz gondolni, hogy az anesztes a hátad megett vérprofi-e vagy sem. Egy dolog fog érdekelni: a gyerkő, akit 38-39-40 hétig cepeltél fel és alá.

    Én ott anno fel se fogtam, hogy mi történik a hátammal. Pedig én spinált kaptam, nem epidurált. Bele, nem mellé. 12 óra múlva a bal lábam még nem éreztem. Kb. 16 óra után már azt is, csak zsibbadt. 24 óra múlva meg végigcepeltette velem Zs. nővér a cuccomat az elfekvőig. Fel lehet kelni.



    Rita, nekem totál más fájdalomképeim vannak. Volt izomlázam, padlószaggatóan menstruálok több mint 20 éve, volt törésem, vágásom, migrénes vagyok és mégse tudom egyik fájdalomhoz se hasonlítani azt, azokat az érzéseket. Nem voltak ennyire tiszták. Bár jó a felsorolás, legközelebb majd próbálom ehhez mérni.



    Pindúr, ne sértődj meg, kérlek. Tudom, hogy pocakosan az ember lánya érzékenyebb. Azt is tudom, hogy a lehető legjobbat akarja a várva várt gyerekének, kerül amibe kerül. De hidd el, nem bántani akarnak azok, akik neked írnak itt. Leírják, hogy mit és hogyan éltek meg. Segíteni szeretnének.

  • 2009.02.22 14:15:07Ditke

    Monsterwoman, sajnálom, ami veled történt.

    Én 3. nap reggel kerültem le gyerekágyra, addig a gyerekem nem lehetett velem. 3 óránként kihozták betápszerezve.



    Csak a 4. napon lehetett velem a room-in szobában, addig nem adták ki, lévén magamat is elég cipelgetnem. Mégse sínylette meg a kapcsolatunk. Mondjuk nekem annyiban van akkor "szerencsém" veled szemben, hogy a szülésem beindult, és közben változott a menetrend, nem előre progis voltam.



    A kapcsolat-építés sem verseny, ahogy a szülés és a szoptatás sem. Nem adnak érte bajnoki aranyat, pénzjutalmat és a többi.



    Önmagában díj.

  • 2009.02.22 18:07:49monsterwoman1

    Franc se akar versenyezni.Arról próbáltam véleményt formálni, hogy a kényelmi császár nem jó. Pláne, ha korán csinálják.Erről szól a poszt is.Káros LEHET a gyerekre, meg az anyára is. Ezért volna jó, ha nem csinálnák hobbiból. Úgy érzem nem übermájerkedtem, csupán meséltem róla, én hogy éltem meg. Ha másképp jött le, sajnálom.



    Asszem a témát legközelebb hagyom másra.Pl vierre-re. Ő legalább brutál-közérthetően fogalmaz:))).

  • 2009.02.23 02:30:23Vierre_

    Én kurvára örülök, hogy Pandúr a végére nem azt hozta ki hogy bántva van, hanem érdemben olvasta az olyan császárosok kommentjét is akik nem valami ostoba érv miatt DIREKT császároztatták magukat, hanem így alakult és a hüvelyi szüléssztorikat is.

    Ma már ezer fajta megoldása lehet annak, hogy nem kínozzon meg annyira, Pandúr, a tudatosság a kulcsmondat.

    - minden szorongásodat igen is beszéld meg a dokival.

    - ha bagatellizál akkor is válts ha már megszoktad.

    - mindig merj váltani dokit.

    - keress olyat, akitől minden kérdésedre választ kapsz ÉS

    - olyan kórházban szülsz vele, ahol az Epidurális nem misztikum, meg is kapod ha kéred, de van még gáz is, homeo bogyók is, alternatív szülőszoba

    - ahol nem néznek rád bután ha ott akarsz szülni.

    - olyan helyen szülj, ahol ha azt mondod, ne öntsenek be, nem jönnek nyolcvanas évekbeli dumákkal, hanem megbeszélik veled.



    ha kisváros.

    - akkor a doki legyen stabil és rugalmas.

    - utolsó harmadba is válts merészen.

    - Állj ki magadért és a kölyökért, rólatok szól nem róluk baszki.

    - olvass pozitív szüléstörténeteket. Stabilizáld magad.



    Ezek kurva fontosak, minden szülés lehet elbaszott ha az ember lánya ellúzerkedi.

  • 2009.02.23 02:32:25Vierre_

    monsterwoman1 kurvára érthető volt, csak az nem értette meg amit írt, aki képtelen az értelmezésre.



    Én aztán ki vagyok hegyezve az übermájerkedőkre, ugrom is rájuk, már csak azért is mert én is az vagyok- :))))))))) de baszki monsterwoman1 minden volt csak az nem.



    Maximálisan értem amit írt, megértem, igazat adok neki, így kell ezt, az okok pedig akkor is vannak, ha az valakinek nem tetszik. :)

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta