SZÜLŐSÉG

Kétméteres szülész könyökölte ki a gyereket

2009. január 18., vasárnap 09:00

Nem minden szülés olyan könnyű és gyors, mint Gyöngyvér esetében, olykor egy kis segítségre is szükség van. Baludina szülésénél vákuumot is használtak, és egy kétméteres szülész testi erejére is szükség volt. Szeretnéd megosztani olvasóinkkal szüléstörténeted? Küldd el nekünk erre a címre!



A kiírt nap reggelén randim volt a dokival a kórházban. A szokásos CTG és UH után kis matatás, majd azt mondta a doki, hogy mivel még teljesen zárva a méhszáj, nem lesz magzatvízvizsgálat... Sebaj ma sem szülünk, még egy este kettesben. Estefelé éreztem némi fájdogálást, de olyan volt, mint a jóslófájások, és még simán el tudtam aludni. Hajnalban aztán a szokásos pisi-túra alkalmával olyan furcsa érzésem támadt. Nem igazán tudnám meghatározni pontosan, de olyan utazás előtti „na mikor indulunk már” – féleség volt. Nem is bírtam visszaaludni és a harmadszori pisilés alkalmával kellemesen melengető érzés kíséretében sikerült találkoznom a nyákdugóval.

Hajnal 3:45, apacuka mit sem sejtve szundikált, meg hát ugye nem túl kompetens a témában, ergo riasztottam anyukámat, mi is történik épp a testemmel. Sikerült egy kicsit megnyugtatnia és persze sorolni kezdte a teendőket. Stopper elő: fájások cakkra 10 percesek. Gondoltam most már ideje a leendő apukát is felébreszteni: a fülébe suttogtam, hogy ma minden bizonnyal apuka lesz. Erre persze azonnal kipattant az ágyból és mint egy félőrült rohangászott a lakásban és miközben lépett bele a nadrágszárába már vitte is az előszobába a kórházi pakkot.

Nagyon mókás volt nézni ahogy bukdácsol, meg is kértem hogy azért néha vegyen levegőt is és még ne hívjon azonnal taxit, mert még a kórházat sem hívtam fel. Összeszedtük magunkat, kicsit még falatoztuk, majd az 5:30 már a kórházban ért bennünket. Az éjszakai műszakkal sikerült találkoznom, a hölgyemény, aki felvette az adataimat, számomra fénysebességgel száguldozott gurulós székével az asztalok között miközben én (még mindig 10 percenként) a pultba igyekeztem kapaszkodni a fájások alatt. Hát nem közli velem a nagyon aranyos, hogy miért nem megyek már gyorsabban utána hát én nem tudom hány helyen kell itt aláírni? No komment. Verbális agresszió helyett jól elképzeltem hogy egy-egy fájás alatt a nyakát szorongatom az aranyosnak.

Szerencsére 6-kor megjött a váltás és vele sokkal kipihentebb és kedvesebb emberek. Jött a maratoni CTG, ami számomra két dolog miatt volt embert próbáló: a szomszéd ágyon (persze függönnyel gondosan elválasztva) egy ordítozással tűzdelt vajúdás + egy három orvosos szülés hangjai, másrészt fekve volt a legrosszabb elviselni a fájdalmat. Egyfolytában csak arra tudtam gondolni, hogy letörik a derekam, mintha egy óriás félbe akarna roppantani. Ha jól emlékszem, a szülésznőtől két dolgot kérdeztem: mikor kelhetek már végre fel és hogy mikor jöhet be a férjem. Egyikre sem kaptam egyértelmű választ, de a fájások egyre erősödtek és sűrűsödtek.

Amikor végre felkelhettem, megvizsgált a szülésznő: méhszáj 3 ujjnyi, a dokimat 9-kor felhívjuk. Ekkor olyan fél 8 lehetett és következett ez előkészítés... Lerövidítettem annyival hogy még otthon megborotválkoztam, egyből belevágtunk a lecsóba: jöhetett a beöntés. Nem is volt olyan kellemetlen, mint amit előre gondoltam. Ám az, hogy én azt 3-5 percig benntartsam... Hát igazság szerint nem nagyon ment (nálam a vizsgázás előtti reggel is vécére szaladgálással telt mindig), hát kijött aminek kellett, majd zuhany.

És végre-végre apacuka is bejöhetett, úgy vártam, mintha egy hete nem találkoztunk volna. Közösen aztán megismerkedtünk a vajúdó szoba felszerelésével, nekem a fittlabda és a jóga gyakorlatok segítettek ennél a résznél a fájdalom elviselésében. Szaladtak a percek így. Jött a várva várt 9 óra, telefon a dokinak, aki épp benn volt a kórházban valakit ultrahangozni.. Pörögtek az események: öt perc múlva burkot is repesztettek. Fél másodperces dermedés után új irányba terelődtek a dolgok: a magzatvíz sötétzöld, nekem infúzió, oxitocin meg antibiotikum és ha még keveselltem volna a madzagokat, megkaptam a CTG-t megint.

A mozgásom innentől az ágyra és 20 centis vonzáskörére korlátozódott. Innentől jobbára egymásba kapaszkodva táncoltunk az ágy mellett apacukával. A fájások ekkorra már 2 percenként követték egymást. Egy óra táncikálás után már igen-igen nehezen viseltem és a nevetőgázként ismert fájalomcsillapítást kértem. Be is jött, mert egyszer csak arra eszméltem, hogy pofozgatnak és szólongatnak... Ezek után elvették a drogomat... A baj csak az volt hogy ekkor már éreztem, hogy nyomnom kell.

Az orvosi utasítás a következőképp hangzott: "Sóhajtozza el!" és ez a doki a lehető legnyugodtabb és jámborabb hangon közölte, úgyhogy csak gondolatban küldtem el afrikai körutazásra. A következő egy óra szintén apacukába kapaszkodva, táncolva telt el. Szegénynek csodálom, hogy nem téptem le a nyakáról a ruhával együtt a húst is.

Dél körül megkaptuk a zöld utat: szülhetünk. Amíg sikerült felmásznom a szülőágyra, a doki rám nézett és a vákuummal a kezében közölte, hogy látja mennyire elfáradtam. Persze még egy kis segítséget biztosított: egy kétméteres szülész volt könyékig a gyomromban, mire felnéztem. Három nyomásra kinn is volt a kisasszony gyönyörű hosszú hajjal. Csak azt tudtam, hogy én ezt még egyszer akarom érezni... Persze akkor megpróbálnám magam, vákuum és könyökölés nélkül, hátha egyedül is menni fog.

baludina

 

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2009.01.19 11:47:07Subbantósdi

    hiszem a hiszek helyett, bocs... :o) Csak közben telefonáltam is, aztán nem megy a koncentráció kétfelé mindig csontmentesen... :o)

  • 2009.01.19 11:53:25nyulacs

    Másutt: persze, nem mindig! De tudniuk kéne!

    Én alapból kérni fogom asszem, nem kísérletezgetek, hogy vajon milyen lehet az igazi vajúdás, hogy nekem mennyire fájhat. Fog, ebben biztos vagyok!

    EDA-val a bekötéstől ágyhoz van kötve az ember? Mert van, aki ezt állítja. Egy anesztes szerint meg lehet sétafikálni nyugodtan.



    Magenta: egen, túúúl laza! :-))

    De orvosi képességeit én sem vitatom! :-)

    Te is úgy tudod, hogy adhat EDA-t? Azt hallottam, van vizsgája hozzá, de tőle még nem kérdeztem, a szülés projektnél még nem tartunk, egyelőre húzzam ki odáig.

  • 2009.01.19 12:04:06Magenta

    nyulacs, nem tudom. :(

    amíg úgy volt, hogy császár, addig egy anesztessel beszéltem, de mivel műtét, gondolom, hogy ez alap.



    Sima szülésnél meg - bevallom - engem senki rá nem venne. :)

  • 2009.01.19 12:05:22undokmano

    Subbantósdi, ugyanaz a doki, mint első két alkalommal. Nagyjából tudja, hogy mennyire gyorsan mentek a dolgok eddig. Szerintem azért mondta, amit. Bár tudom, hogy furán hangzik. :)

    Amúgy szerintem ha bent vagy a szüléseimnél, akkor végigröhögted volna a dokival lefolytatott párbeszédeimet. Én mindig megkérdeztem, hogy még mennyi idő, mire kint van a gyerek, a doki mondott valamit, én meg mindig úgy döntöttem, hogy akkor húzzunk bele, mert az baromi messze van, amit mond. Így lett első alkalommal a délután 5 helyett 4 illetve 3 óra a doki részéről, a valós idő meg 14.40; második alkalommal a délután 2-3 helyett meg fél1 és dél, a valós idő meg 11.13... :D Én úgy éreztem, hogy kibírhatatlanul sok idő, amit a doki mond. Meg mindig kérdezgettem, hogy esetleg valahogy gyorsítani nem lehet. Én magamon mindig jókat röhögök, hogy "időre szülök". Meg mindig néztem az órát a falon, ha meg nem láttam, akkor meg mindig kérdezgettem, hogy mennyi az idő meg hol tartunk. A másodikkal félóránként tágultam 1 ujjnyit, az nagyon gyorsan ment, bár iszonyúan fájdalmas volt, viszont a szülésznővel rányomtunk az utolsó ujjnyinál, hogy gyorsabban eltűnjön a méhszáj és ne repedjen be lehetőség szerint. Mákom volt. :)

  • 2009.01.19 12:08:24másutt

    2fajta epidural van, a helyhez kotott, es a mobil. a mobil nem huzza ki alolad a labaidat, fel lehet allni vele, lehet maszkalni is!



    nekem mobil volt (nem tudom mi a magyar neve, nalunk mobile epidural-nak hivjak) a csaszar utan meg 1 napig benn volt az epidural cso es rendszeresen utana toltottek a drogot. mindent csinalhattam vele (na jo, majdnem mindent)

  • 2009.01.19 12:13:51dodóó

    Sziasztok!





    Nyulacs!



    Senkinek nem tartoztam magyarázattal.Egyszerűen nem mentem többet hozzá.

    Igen kórházat is váltottam mert itt csak 3 óránként enni hozták volna ki a babákat.

    Mikor váltottam,egy számomra ismeretlen de jó hírű dokihoz kerültem.

    Kérdezte hogy ért-e valamilyen atrocitás azért váltok-e?

    Annyit mondtam hogy a tanácsadáson a kismamák panaszkodtak hogy túl sok az indított szülése.

    Aztán a doki akiben kezdtem bízni közölte hogy a 40.hét első napján szülünk.

    Ez volt hétfőn.Pénteken kellett volna 11.20-kor felvételre jelentkeznem.

    Szerda este elkezdődtek a fájások és pénteken 11.20-kor megszületett magától a gyerek.

    Ügyeletben.

    Doki a végére oda ért,de akkor már nem kellett ő oda.



  • 2009.01.19 12:18:06Magenta

    undokmanó, én dokim is megmondta, majdnem percre pontosan, mikorra leszünk meg. :)



    Kérdeztem, hogy lottószámtippjei nincsenek-e esetleg...

  • 2009.01.19 12:18:26dodóó

    Én is kértem EDA-t mert nagyon elfáradtam.

    Úgy emlékszem végig feküdtem.

    De nagyon jó volt az a két óra.Viccelődtünk, nevettünk, beszélgettünk.

    Aztán egyszer csak mindent éreztem...de nagyon.

    Jött a szülésznő és mondta hogy szülünk.

    Nagyon kedves kis tanulók voltak bent,meg a dúla.

    Azoknak a lányoknak én emberségből rögtön ötöst adtam.

  • 2009.01.19 12:27:50másutt

    meg egy dolog. En az epiduralis csajnak imaba foglaltam a nevet. nagyon jol csinalta.... A csaszar alatt o a fejem mogott ult (parom a fejem mellett). Mindkettonek fogtam a fejet. Vegig beszelgettem veluk. Attol fuggoen, hogy mit ereztem, megerositette a drogot....



    A dokit nem is lattam, egyaltalan, o egy sator mogott lathatatlanul matatott. Emlekszem, hogy az anesztes csajra toltottem ki a szeretetemet es a halamat... :)

  • 2009.01.19 12:42:16Subbantósdi

    undokmano: értem. :o)

  • 2009.01.19 12:42:54nyulacs

    Dodoó: volt dúlád is? Mindig érdekelt, nekik mennyit és hogyan kell fizetni?



    Magenta: miért nem vállalnád az epit?



    Az anesztesnek is illik hálapénzt adni amúgy? Vagy őt már utól sem lehet érni szülés után?

  • 2009.01.19 12:49:16Magenta

    nyulacs, nem tudom, valahogy tartok a dologtól. Nem tudom megmagyarázni.



    De ha nem ilyen roppant könnyen szültem volna (5 és fél, két és fél, illetve másfél óra), akkor az első után talán kérek.



    Hát, nem tudom, mert végül simán szültem, úgyhogy anesztesre nem volt szükség. És én a dokinak se adtam, a magánrendelésen fizettem, de a hálapénznek ellene vagyok. :)

  • 2009.01.19 12:51:26Magenta

    Ja, annyit hozzátennék, hogy velem roppant könnyű dolga volt, de ha mondjuk vasárnap éjjel kettőkor rángatom be, mert én a fogadott dokimat akarom, akkor adtam volna neki pénzt. :)



    És valszeg az anesztesnek is, ugyanis én konkrétan kértem valakit, hogy ő csinálja.

  • 2009.01.19 13:01:28Laliath

    nyulacs

    annyira örülök, hogy itt látlak. Emlékszem, hogy tavaly tavasszal még együtt nyígtunk, mer nem jött össze a baba :) Most meg olyan jó olvasni, hogy már a 22. hétben vagytok :)



    Szorítok, hogy a szükséges ideig együtt legyetek, aztán várom a szüléstörténetedet :)

  • 2009.01.19 13:02:05dodóó

    nyulacs ne akarj mindenkinek fizetni.

    Sőt ne akarj senkinek.





    Magentával amúgy nagyon egyet értek.

    Nem választottam a dúlát,nekem nagyon szép szülésem volt valahogy minden összejött és passzolt.Apás szülés, nagy kád,zene,dúla,hangulat világítás,mindenkinek ilyet.

    A kis tanúlólányoknak egy kis csomagot csináltattam később.

    A szülésznőnek mivel lejött az osztályra is érdeklődni a gátsebemet naponta kétszer fertőtlenítette stb...adtam.

    Dea nővérnek ,meg a többieknek akik rám néztek nem.

  • 2009.01.19 13:07:16nyulacs

    Van aki csecsemőst is ajánl fogadni, mert könnyebb akkor az 1. gyerekes dolga, ha van tutira, aki segítőkész. Mert sok rosszat hallani a csecsemősökről.

    Az 1 ágyas rooming-in szobáról mi a véleményetek?



    Laliath: köszi, én is emlékszem. Veletek mi újság?

  • 2009.01.19 13:09:29Vicuska.blog.hu

    Subbantósdi!



    Gyönyörű a családod, láttam Wiw-en. Édes gyerekek, gratulálok. És örülök, hogy valaki, aki ugyanígy volt a gyerekekkel valamikor régen, mint most én, az boldog családanya, talán van remény nekem is;)

  • 2009.01.19 13:13:09Magenta

    nyulacs, hát...



    EGY olyan csecsemőssel találkoztam odabent, akit a halál f....ra kívántam! De volt egy, aki kimondottan aranyos és nagyon-nagyon segítőkész volt! A többiek meg voltak. Segítettek, de nem törték agyon magukat, viszont bunkók se voltak. Három napot leszel bent (a császáros szobatársam is hazaengedték 72 óra után), szerintem fölösleges ezen görcsölni.

    De ha sok fölös pénzetek van... :-DDD



    Az 1 ágyas szoba valami 7000Ft/éj, ha azt veszed alapul, hogy amúgy két ágyasak vannak és egy embert nem olyan nehéz elviselni három napon keresztül...

    Viszont ha van egészségkártyád, abból leírhatod, úgyhogy érdeklődj utána.



    Mi egymáson röhögtünk a szobatársammal, amikor szülés utáni hormontúltengésben ilyeneken sírtunk, hogy milánói makaróni az ebéhééééd, én annyira utálohohohom. :)

    De ha szereted az abszolút nyugit, akkor érdemes.



    Ja és még valami, de ezt iwiwen írom meg!

  • 2009.01.19 13:14:22dodóó

    Én először két ágyasba kerültem és a szobatársam alig beszélt hozzám.

    Mindig csak olvasott.

    Aztán átkerültem a 6 ágyasba és jó volt.

    A babák nem sírnak ám egész éjjel.

    ha lezuhanyzol,pisilni mész,látogatód jön de a baba alszik,nem kell rohangálnod vele a csecsemőshöz hogy vigyázzon rá.

    magán csecsemős.

    Hidd el hogy ha a te normális vagy velük ők is azok veled.

    Kedvesek.Van amelyik nem annyira,de ha kérdezel válaszolnak.

    Nem kell külön csecsemős.

  • 2009.01.19 13:15:21Laliath

    lekopogom, megúsztam orvosi beavatkozás nélkül, összejött a baba önszántából is, most vagyunk vele a 13. hét végén :)

    És egyelőre úg ynéz ki, hogy minden a legnagyobb rendben van vele :)

  • 2009.01.19 13:16:37Magenta

    dodóó, egyetértünk!

  • 2009.01.19 13:20:20Subbantósdi

    Vicuska: köszönöm szépen, az érdem a gyerekeké, hogy jól sikerültek!:o) Mi igyekeztünk... :o)

  • 2009.01.19 13:21:49dodóó

    Subbantósdi,ez aranyos.

  • 2009.01.19 13:21:53nyulacs

    Laliath: pedig azt hittem, Te előbb fogsz szülni! :-))) No, akkor előbb én írok szüléstörténetet, aztán pikk-pakk Te is!!



    Magenta: hát nincs sok pénzünk, oké, akkor csecsemős kilőve!

    Köszi Dodoónak is!

    Az 1 ágyastól csak azért félek, mert ha mégsem engedik be oda az apukát (Szt. Imre), félnék akár egy pisire magára hagyni a babát. És valóban ki lehet bírni 2-3 ágyasban is.

  • 2009.01.19 13:25:45Vicuska.blog.hu

    Pl itt nálunk az egyágyasokhoz tartozik saját fürdő és vécé, hogy ha a kismamák kimennek pl pisilni, akkor is ráláthassanak a gyerekre. Zuhizni meg akkor mennek, amikor apu vagy nagyszülők bent vannak. És így sosincs egyedül a gyerek.

  • 2009.01.19 13:26:10Laliath

    Rendben, miután elolvastam a Tiedet, majd beizzítom az "író-génjeimet", és aztán jöhet az enyém is :)

    Bár én csak verseket tudok írni, de sebaj, legfeljebb a szüléstörténetem is rímelni fog :)

  • 2009.01.19 13:31:31Magenta

    nyulacs, nem engednek be senkit.



    Illetve, ha császárral szülsz, akkor aznap az apukát, amíg te nem tudsz felkelni.

  • 2009.01.19 13:31:39nyulacs

    Laliath: na, az kilógna a sorból, nekem tutira tetszene!!! :-)))))



    Vicuska: igen, de az Imrében állítólag senki nem mehet a kórtermekbe, csak és kizárólag a mama mehet ki a társalgóba. Ez a mamák kérésére lett így.

    Hát, majd még ezt is átgondolom.

  • 2009.01.19 13:34:37nyulacs

    Laliath: legalább kilógna a sorból, nekem tuti tetszene!! :-))))



    Vicuska: sajna az Imrébe senkit nem engednek be, csak a társalgóba mehet ki a mama. Ez az anyukák kérésére lett így.

    Na, majd átgondolom még ezt.



    Magenta: igen, akkor sajnos megerősítettél ebben. Pedig nekem csak a férjem kéne segítségnek, de Ő nagyon! :-))

  • 2009.01.19 13:35:37nyulacs

    Na, 2-szer frissítettem, semmi, azt hittem elszállt, újra írtam, erre az előző is megjelent. Szuper!!

  • 2009.01.19 13:35:51Hemish

    Nah tegnap óta lenyugodtam, és így bocs bocsánatot kérek mindenkitől akinek nem tetszett a kommentem.

    Egyszerűen nem tartom helyesnek, hogy így írjanak a szülésről, totál megrémítve azokat akik még nem szültek.

    De nem baj, a remény, hogy az enyém más lesz - nos ez mindenkiben benne van. Bennem is. :-D

  • 2009.01.19 13:36:58dodóó

    Szerencsére Pécsen a kórtermekbe nem jöhetnek be látogatók.

  • 2009.01.19 13:38:41oroszlánka

    Sziasztok!

    Ritkán nézek be erre az oldalra, de nem bánom, hogy most végigküzdöttem magam a rengeteg hozzászóláson.:) Lassacskán én is elkezdek tájékozódni ilyen ügyekben, hogy mire odajutok pár éven belül, addigra legyen fogalmam az egész folyamatról, lehetőségekről. Éppen ezért szeretném megkérdezni, mi az a szülésfelkészítő tanfolyam, és ki az a dúla?

    Előre is köszi a válaszokat!

  • 2009.01.19 13:39:22Magenta

    Hemish, én olyat küldtem be, ami talán lenyugtatja kicsit a parás várandósokat. :)

  • 2009.01.19 13:43:15Magenta

    nyulacs. :)



    Fognak segíteni a csecsemősök, még a nővérek is normálisak, ne aggódj.

    Én örültem, hogy nem jöhetett be boldog-boldogtalan, mert volt olyan család, hogy az előtérben is szerettem volna bokán rúgni mindet, hát még ha bejönnek a szobába!



    A szülészeten úgy van, hogy kitolhatod a babát az üveges ajtóhoz és meg lehet nézni.

    Na, hát ők kinyitották az ajtót, rá a gyerekekre (jó nagy huzat van) és vakuval fotóztak.



    Amíg egy nővér meg egy anyuka rájuk nem szólt elég gyorsan.

  • 2009.01.19 13:47:13Laliath

    nyulacs, akkor majd iygekszem :P



    Hemish,

    én még nem szültem, de szeretem, hogy ilyen és olyan szüléstörténeteket is olvashatok a blogon, mert így egy kicsit "tájékozottabbnak" érzem magam. Akkor paráznék, ha a nagy semmi tapasztalatommal előre tájékozódás nélkül kéne beesnem a szülőszobára.

    De végül is pont az a szép az életben és a világban, hogy különbözőek vagyunk :)

  • 2009.01.19 13:47:39Laliath

    nyulacs, akkor majd iygekszem :P



    Hemish,

    én még nem szültem, de szeretem, hogy ilyen és olyan szüléstörténeteket is olvashatok a blogon, mert így egy kicsit "tájékozottabbnak" érzem magam. Akkor paráznék, ha a nagy semmi tapasztalatommal előre tájékozódás nélkül kéne beesnem a szülőszobára.

    De végül is pont az a szép az életben és a világban, hogy különbözőek vagyunk :)

  • 2009.01.19 13:48:36Laliath

    Upsz, erre rádupláztam, sorry...

  • 2009.01.19 13:51:01nyulacs

    Hemish: aki reálisan látja a világot, képben van többé-kevésbé a szülésekkel, az tisztában van vele, hogy ez nem is volt egy horror sztori. De persze mindenkinek adathatik ennél könnyebb és jóval-jóval nehezebb is! A remény hal meg utoljára, de a tényekkel jó tisztában lenni!



    Magenta: akkor nem merek 1 ágyast bevállalni, csak akkor mertem volna, ha a férjem besunnyoghat (mert bevallom, ilyet is hallottam.)

  • 2009.01.19 13:51:47Magenta

    Besunnyoghat, csak kínos, amikor rászólnak és kiküldik.

  • 2009.01.19 13:56:14nyulacs

    Oroszlánka: a szülésfelkészítőket általában kórházak vagy védőnők csinálják, előadásokból áll, pl. magzati fejlődésről, szűrővizsgálatokról, a szülés lefolyásáról, az újszülött gondozásáról stb.

    A dúlának utána tudsz nézni a neten is, ő az a személy, aki végigkísérhet a terhesség és szülés során. Segít testben-lélekben és tán az újszülött gondozásában is. Persze ez egy külön szolgáltatás, és mint ilyen, fizetni kell érte, csak nem tudom, mennyi lehet ez az összeg.

  • 2009.01.19 13:59:21oroszlánka

    Köszi szépen, nyulacs!

    És sok sikert, minden szépet és jót neked!

    Mára mennem kell, sziasztok!

  • 2009.01.19 14:00:14másutt

    nyulacs, en 1 agyasban voltam, buszke apa vegig bennvolt. nekunk nagyon bejott. eletem legszebb 4 napja volt. aki megteheti, es privat, mint mi vagyunk, tegye.

  • 2009.01.19 16:30:23Subbantósdi

    Hemish: oke, szerintem itt senki sem bukott ki annyira, kicsit mellbevágó szoktál lenni a rohamokkal, de kinek nincsenek ilyen pillanatai az életben? :o)

  • 2009.01.19 17:06:06madz

    na sziasztok. a szobákról jutott eszembe: én ötágyasban voltam. elvileg simán ki lehet így bírni három éjszakát, megalább van, aki segít, meg lehet vele dumálni, tudja mi van veled, mert vele is kb ugyanez van. nagyon különböző nők kerülnek össze, de nagyjából szerintem lehet tolerálni egymást. meg hát van, aki pár órával szülés után törökülésben ül az ágyon, a másik meg még két nap múlva is úgy megy szegény, mint a terminátor, annyira fáj neki. hogy császárosokról már ne is beszéljek...

    viszont

    ott van a családjuk. ahol én szültem, szinte egész nap jött be a 6-8-10 fős rokonság, zajongtak, büdös kajákat hoztak, ráültek a szomszéd ágyára, nem lehetett tőlük szoptatni, aludni, vécére menni, zuhanyozni, negyven fokban ablakot bezárták, hülye tanácsokat adtak stb. szóval nekem az utolsó éjszaka az egyágyas alapítványi szoba megváltás volt.

  • 2009.01.19 17:27:11másutt

    madz, hat persze, hogy ki lehet birni, de minek, ha nem muszaj? ;)



    olyan helyeken / olyan embereknel, ahol a gyermekagy melyen szemelyes dolog, elkepzelhetetlen, hogy toluk 1 meterre mas vajudik vagy fekszik.

    mas kulturakban meg orulnek, hogy feher agyban szulhetnek, akarhanyan is vannak a szobaban.



    en pl. kicsit irigylem is azokat a csajokat, akik elrohogdeltek a korteremben. en nem vagyok olyan. en orultem, hogy gyedul lehetek a parommmal, es senki nem latja az agybetetemet meg a kateterem vegen logo nagy sarga zacskot....

  • 2009.01.19 17:37:15madz

    másutt, igazából én is szerettem volna már az elejétől egyágyast (én sem vagyok túlzottan extrovertált :) ), de nem volt, így két éjszakát muszáj volt ötágyasban töltenem. ott jöttem rá, hogy volt haszna a dolognak, meg ha a látogatók nem lettek volna, tényleg, szavam nem lenne.

    vajúdni, na az más. ott nagyon zavart volna, ha többen vagyunk.

  • 2009.01.19 17:37:52madz

    most akkor megint vacakolnak a kommentek?

  • 2009.01.20 23:05:56Vierre_

    Elolvastam.



    Bennem az merült fel hogy:

    -miért is nem akart szájkaratét, akkor még nem volt csak 10 perces fájás, helyre kell rakni a személyzetet.

    -Miért is repesztettek burkot? Jól jött ki- tény. De mi volt az indok?

    -Miután megszült, miért nem tette szóvá, pláne hogy dellázott a szülésznek - a hasnyomást és a vákuumot.



    És még valami. Valaki írta, hogy elhalványul az élmény. Én is ezt hittem. Szültem még egyet. Négy éve. Két "élmény" után már nem halványul annyira :)))) Hitem megtört és bizony én még egyszer azt a poklot nem.

    Csak irigyelni tudom azokat akik simán kipottyantják a klambót, meghatódnak, euforikus násztáncot járnak, nem repednek és saját lábon mennek szobára. :DDDDDD

  • 2009.01.20 23:06:59Vierre_

    ui: a másodiknál nekem a kitolás előtt ment el pont az ugyancsak kőkakás -zöld magzatvíz de se antibio se oxitocin sesemmi. Mondjuk a másodiknál világszám dokim volt, nem az ő hibája hogy lehánytam. :DDDDDD

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta