Bébinapló: A jó pillanatok

Zanza!

Ahogy hazaérünk, és Lea rögtön jön, hogy gyömöszöljem ki Lénát a kendőből.

Ahogy ölbe veszi és gügyögve becézgeti (kisfej, kisfej, kishaj, kisláb).

Amikor mellé fekszik és vigasztalja, ne sírj.

Amikor ahogy sírni kezd, szalad hozzám, hogy Hannóca, hallod a Léna kesergését!

Amikor szalad, hogy ad neki jóéjszakát puszit (és ezzel persze felébreszti).

Amikor édesen alszanak egymás mellett (kéthetente tíz percig max).

Amikor Léna keresi Leát a paplan alatt (a kezemből), és amikor Lea előkukucsol, akkor mosolyog a játék közben.

Léna hallja a (kihangosított) telefonban fél évvel idősebb unokatestvére gagyogását és teli szájjal nevet.

Léna Lea fürdőszobai csempematricáit nézi és nevet.

Léna a piros babzsákból néz ki, a napfényt nézi és nevet.

Léna lábfejét gyömöszkéljük és nevet.

Az ujjamat megfogva megnyugszik álmában.

Lea mosogatja Léna lábát a kádban és azt mondja, hogy most azon gondolkozik, ki fogja a kislábát.

Lea átnevezi Lili babát Lénának, hogy neki is legyen egy saját Lénája.

Léna sír, és Lea közli, hogy most én szoptatom meg.

Lea kéredzkedik az ölembe, mert ő is kicsi baba.

Gyereket cserélni Pozsival.

Ezek a jó pillanatok.

Blogmustra