SZÜLŐSÉG

Bébinapló: A jó pillanatok

2009. január 15., csütörtök 09:40

Ahogy hazaérünk, és Lea rögtön jön, hogy gyömöszöljem ki Lénát a kendőből.

Ahogy ölbe veszi és gügyögve becézgeti (kisfej, kisfej, kishaj, kisláb).

Amikor mellé fekszik és vigasztalja, ne sírj.

Amikor ahogy sírni kezd, szalad hozzám, hogy Hannóca, hallod a Léna kesergését!

Amikor szalad, hogy ad neki jóéjszakát puszit (és ezzel persze felébreszti).

Amikor édesen alszanak egymás mellett (kéthetente tíz percig max).

Amikor Léna keresi Leát a paplan alatt (a kezemből), és amikor Lea előkukucsol, akkor mosolyog a játék közben.

Léna hallja a (kihangosított) telefonban fél évvel idősebb unokatestvére gagyogását és teli szájjal nevet.

Léna Lea fürdőszobai csempematricáit nézi és nevet.

Léna a piros babzsákból néz ki, a napfényt nézi és nevet.

Léna lábfejét gyömöszkéljük és nevet.

Az ujjamat megfogva megnyugszik álmában.

Lea mosogatja Léna lábát a kádban és azt mondja, hogy most azon gondolkozik, ki fogja a kislábát.

Lea átnevezi Lili babát Lénának, hogy neki is legyen egy saját Lénája.

Léna sír, és Lea közli, hogy most én szoptatom meg.

Lea kéredzkedik az ölembe, mert ő is kicsi baba.

Gyereket cserélni Pozsival.

Ezek a jó pillanatok.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2009.01.15 09:56:14Brumibaby

    :)

    :)

    :)

    :)

    :)



    Amikor kapunk egy esélyt itt a Porontyon, hogy azok legyünk, amik: anyák, és szabadon elérzékenyüljünk, s ne kelljen bérhülyékkel harcolnunk.



    KÖszi, Hanna. Hónapok óta a legjobb pillanatok voltak a Porontyon.

  • 2009.01.15 10:08:04Tpancs

    :D édesek!

  • 2009.01.15 10:13:5278as évjárat

    Olyan léleksimogató írás!



    Nagyon jó, és édesek a lányok!



    :):):):):):):)

  • 2009.01.15 10:14:54Dortje

    olyan jó, ha nem csak kesereg az ember, hanem felfedezi a jót maga körül. :) köszi

  • 2009.01.15 10:16:47Subbantósdi

    Hanna, köszönjük, nekem bizony széles mosoly jelent meg az arcomon! Annál is inkább, mert az én gyerekeim között, annyi különbséggel, hogy a nagyobbik lány, a kisebbik fiú, hasonló a korkülönbség és ezért talán az egymással kapcsolatos "viszony-rendszer" is.

    A lányom mostanában azon mosolyog, ha a mutogathatja rajtam, miközben fürdőkádban ülök és zuhanyzom, a testrészeimet és én mondom Neki, meg azon, hogyha a kedvenc zenéit nézzük, hallgatjuk, amihez van valami kisfilm is.

    Az öccsét szereti, már a kezdetektől kezdve, rámászik, simogatja a fejét, és persze számba akarja venni az arcán lévő "dolgokat", ilyenkor én azért odanézek és nem hagyok mindent, csak finoman jelzem, hogy azért a szemét ne nyomja ki. :o)

    De szereti a hintaszékes babahordozót is karjánál fogva libegtetni, hogy a babát hintáztassa, meg minket is, ha éppen a babával együtt ülünk a nagy, felnőtt hintaszékemben, szóval nagyon drága ilyenkor...

    És még nagy kedvenc, ha nyomok egy purcingot a számmal bárhova, a nyakára, a hátára, a hasára és persze bekapom a kézfejét, morogva és kicsit megrágom... :o)

    És nagyon kedveli még, hogyha az ölemben ülve a haját a kezeimmel fésülgetem, meg a táncolást is, ha jó zene megy...

    Remélem, nem hagytam ki semmit most hírtelen, mitől lesz nevetős a lányom mostanában, meg milyen is a viszonyuk és mik azok, amikor én is nagyon jókat tudok mosolyogni. :o)

  • 2009.01.15 10:26:05Subbantósdi

    "Amikor ahogy sírni kezd, szalad hozzám, hogy Hannóca, hallod a Léna kesergését!"

    A lányom ezt a kórházból hazatértünk után pár hétig csinálta, aztán már megszokta, hogy a baba viszonylag többet sír és nem kell mindig odaszaladni, szóval már nem csinálja.

    "Lea kéredzkedik az ölembe, mert ő is kicsi baba."

    Ez viszont mai napig megvan, de nem baj, általában, ha ez a helyzet, leülök velük és akkor a babát kézben tartom, a lányom meg ül a térdemen, esetleg hátradől. :o)

    Kevésbé balesetveszélyes.:o)

  • 2009.01.15 10:31:58dodóó

    Hanna, ez nagyon szép írás volt.

    Nálunk egy kicsi játék nyuszi szokott lefekvéskor nevettetni.

    Elmeséli a napját,ami ugyanúgy telt mint a lányomé,csak kicsit viccesebben.



    Ezen nagyokat nevet mindig.

    Mivel lógás van az oviból indulunk szánkózni.

    Még nem látta hogy kint hó van,az lesz majd nagy öröm hogy nem kismotorral megyünk sétálni

    hanem beszervezve a papáját is közösen húzzuk.

    Vagy ők engem :-)

  • 2009.01.15 10:32:50Laliath

    Most sírni szeretnék olyan mosolygós ezek-a-szép-dolgok-és-de-jó-hogy-vannak könnyekkel :)

  • 2009.01.15 10:37:19másutt

    Nekem is kell meg egy! :D

  • 2009.01.15 10:42:46Mafalda

    :-)

    hogy én mennyire várom ezeket a pillanatokat!

    már nincs is olyan messze :-))



    köszi, hanna

  • 2009.01.15 10:58:43Subbantósdi

    dodóó: puszi és örülök, hogy kicsit megint benéztél hozzánk... :o)

  • 2009.01.15 10:59:24Kawaii Koneko

    tőlem még sajna messze van de remélem lesz két ilyen cuki porontyom.:-)

  • 2009.01.15 10:59:30Labrador

    Ez nagyon- nagyon szép.



    5 hónapos, de már most látom túl gyorsan fog felnőni. Kell még egy...aztán még egy....



    Hülye gazdasági válság, hülye munkanélküliség és hülye törlesztőrészletek!!!!! Sokszoros Anya szeretnék lenni, nélkületek!

  • 2009.01.15 11:03:25tollseprű

    Édesek :).

    Épp a minap gyönyörködtem én is a vééégrevalahára együtt játszani tudó manócskáimban :D. Hú de vártam már ezt...

  • 2009.01.15 11:09:56dodóó

    Subbantósdi köszönöm megkaptam őket!



    Van ahová nem írok,mert félek hogy tőlem másként hangzana.

    Míra itthon van velem,így elviselhetőbb.

    Tegnap kezdtem el egy csoport terápiát.

    Nagyon nagy bennem az elhatározás hogy pár hónap múlva megírom nektek a történetet.



  • 2009.01.15 11:18:13Subbantósdi

    dodóó: mi itt Veled vagyunk és Rád bízzuk, hogyan és hol jelensz meg, a terápiával kapcsolatban, remélem, segít továbbgondolni a dolgokat és persze, senki sem siettet, ha úgy döntesz, egyszer megosztod velünk a történteket, mi tisztelettel el fogjuk olvasni, ha nem, azt is maximálisan meg fogjuk érteni.

    Lehet, nincs is ennek a hely és ideje, ha tényleg nincs, inkább felejtsd el, de van egy ismerősöm, pontosan a férjemnek egy volt gimis osztálytársa, akinek a felesége az első babájukkal hasonló időszakban (25-26. hét), más probléma miatt, ugyanúgy veszteséget kellett elszenvedniük, és a lánynak sikerült felállnia, mindenki nagy csodálatára, és pár hónap múlva, fél éven belül újra teherbe esett, mindkét terhességét veszélyeztetettként élte "végig" és ma már egy a lányommal hasonló, 28-29 hós aranyos, egészséges kisfia van. :o)

  • 2009.01.15 11:35:0478as évjárat

    Nem feltétlenül követem nyomon minden egyes kommentelő életét, nem is vagyok mindig vagy legalábbis sokszor jelen és talán ezért van az, hogy nem tudtam a dodóóval történtekről.

    Kedves dodóó! Így ismeretlenül engedd meg, hogy csatlakozzam sub.-hoz! Remélem én is, hogy segít a terápia!

  • 2009.01.15 11:36:00Magenta

    Klassz írás! :)))



    dodóó, tarts ki, volt olyan poszt a napokban, aminél bizony eszembe jutott, hogy remélem, nem olvasod...



    Olvasom néha egy lány blogját, leírta a várandósságát, nagyon aranyos volt végig, ahogy imádta a növekvő picurt (első baba), aztán szülés előtt egy nappal egyszercsak nem volt szívhang.

    De felállt, mert muszáj a szeretteink miatt.



  • 2009.01.15 12:26:07Labrador

    Én sem tudom, mi történt Dodóóval, de így ismeretlenül is sok sok ölelést küldök neki és a családjának. Erőt, kitartás, sok megértő és szerető ismerőst, valamint sikert a csoportterápiához.

  • 2009.01.15 12:26:55mirka

    hogyhogy Hannócának hív a lányod?

  • 2009.01.15 12:55:12Edinbogyo

    Igen, Dodoo, kitartas!Biztos sokat segit Mira, probalj kikapcsolodni, szankozzatok a friss levegon sokat!



    Magenta, nagyon szornyu, amit irtal, ilyenkor mindig eszembe jut, mennyire nem ellenorzik itt a terhessegeket UKban, kethetente kellett az utolso honapban bemenni csak.



    Keresztanyam egymas utan 4szer vesztette el a 4-5 honapos babait, kilokte vmi miatt a szervezete, mig vegul szuletett egy gyonyoru kislanyuk, igaz o is nagyon koraszulott volt, 7honapra jott-tejerzekeny, diszlexias, viszont fantasztikus kezugyessege van.

  • 2009.01.15 12:59:16Magenta

    Edinbogyó, ilyen előzmények után hálát adnék, ha a gyerekem "csak" tejérzékeny.

    Kemény lehetett nekik, örülök, hogy happy end lett.

  • 2009.01.15 13:50:34Brumibaby

    dodóó, én sem tudtam. Fel a fejjel, sok ölelés. Veled érzek.

  • 2009.01.15 14:01:11Ronja

    Mennyi idos a Lena baba?

    Mi is korababak vagyunk, 34hetesen szuletett a fiam raadasul a szuletese utan megmutottek. hihetetlen mennyi ero van az ilyen pici babakban is. No es mennyi 600-900g koruli babokat lattam en a korhazban! A fiam mondjuk 1910-el szuletett novemberben es 2hetig csak infuzion volt, ma 4100g. Persze most total paramama vagyok, vajon jol fejlodik-e stb...kb 3napja tudom, hogy valojaban a korababak korat a kiirt szuleshez kell viszonyitani.

  • 2009.01.15 14:16:55Heatherette

    nem olvastam vissza a kommenteket. a cikket elolvasva nekem dodóó jutott eszembe. én nem jelentettem volna meg most ezt a cikket. lehet, hogy csak 1 ember tragédiájáról van szó, és ezt meg ezrek olvassák, de nem tudtam volna kizárni. annyi mindenről lehet írni, miért pont erről kellett?

  • 2009.01.15 14:18:06kaktuszvirág

    Éééééééééédesek!!!!

    Én is akarok még, még, még!!! :-) Vagy fiúval nem ennyire virágos a helyzet? :-)



    Hanna, nem először akad meg a szemem, hogy a lányod nem maminak, anyunak, stb.-nek hív, hanem a neveden.

    Nálunk asszem nem fogom tudni ezt elkerülni, és a fiam majd a nevemen fog szólítani, bár én egy kicsit idegenkedek ettől a helyzettől, mindig úgy gondoltam, hogy én egy mami leszek.

    Nem írnál erről akár csak egy pár sort, akár egyszer egy külön posztot?

    Érdekelne másoknak a tapasztalata is. (Kapcsolatot befolyásolja-e, ilyenek...)

    Annyit keresgéltem az interneten, de semmit nem találtam, és a valós élet jobban is érdekelne.

    Köszi!

  • 2009.01.15 14:20:57madz

    H, olvasd el dodóó kommentjét

  • 2009.01.15 14:34:02Heatherette

    aztán hogy legbelül mit gondol, azt úgyse tudod meg

    én akkor is tekintettel lettem volna rá

  • 2009.01.15 14:35:35buborék

    Ma én is pont kerestem a lehetőséget, hova írjam le, mennyire imádom a kettedik Macifiamat - meg persze az első Rettentőt is!

    Csupa vigyor mindkettő, 2 hónapos öcsike pedig ma éccaka megajándékozott 6 óra egybenalvással - amúgy 8-tól reggel 10-ig nonstop alszik 3 papival álmában mindig.

  • 2009.01.15 14:38:06Laliath

    dodóó, most látom, hogy itt vagy

    Jó Téged látni, Veled vagyunk és ölelünk

  • 2009.01.15 14:38:21buborék

    dodóó, nagyon örülök én is, hogy újra itt vagy!

  • 2009.01.15 14:46:22hanna

    SOkáig mamának hívott, aztán átszokott erre,a szüleim hívnak így, azt hitte, erre jobban fogok hallgatni:) Eleinte csak krízishelyzetekben vetette be, aztán teljesen rászokott. Vicces, de már megszoktam. AZ apját is a nevén szólítja, egy időben apu volt, amikor a strandon a gyerekektől azt tanulta el. majd fog ez még változni szerintem.

  • 2009.01.15 15:55:39gyöngy1

    Egyszerűen fantasztikus nézni, hallgatni, ahogy a két lánykám játszik egymással.

    19 hónap az eltérés, eleinte nagyon nehéz volt, de egyre könnyebb.

    Amikor ilyen csodálatos pillanatok vannak, akkor arra gondolok, hogy jól jönne egy kis harmadik. És mivel a két nagyobb elvan egymással és a kis harmadik egyedül lenne, kellene gyorsan egy negyedik.

    DE hoppá! Csak 3 éves szerződésem van, a párom tanár, nincs saját lakásunk, és megint újra kezdeni mindent? Éjszakázások, pelenka…

    A kisebbik első szava a nővére neve volt, ahogy felébred, őt keresi. Vigasztalják egymást: ha az egyik sír, a másik megöleli, simogatja. Egymást győzködik mi milyen finom, mit kell enni, hogyan kell játszani.

    Párommal egyszerűen csak olvadozunk :-))))

    Nagyon jó ötlet volt ilyen kis korkülönbséggel tervezni őket. Köztem és nővérem közt 11 év van, és igazából egykeként nőttünk fel.

  • 2009.01.15 21:07:26manka78

    Nálunk 6 és fél év van a lányok között.

    -Ahogy hurcolja a nagy a kicsit az ölében.

    -Ahogy a nagy kiköveteli magának a jó éjt puszit.

    -Amikor a téli vásáron ajándékot vesz a kishúgának.

    -Amikor a kicsi visong örömében, ha a nagy hazaér az iskolából.

    -Amikor a kicsi utánozza a nagyot, miközben gyakoroljuk az olvasást és ő is követi a pici ujjával a szavakat.

    -Amikor egyszerre a kettőt kell lovacskáztatni a térdemen, mert mindenen meg kell osztozni.

    -Amire elkészítem a lefekvéshez a dolgokat a nagy végigcsutakolja a kicsit a kádban, mert ő segít.

    -Amikor az összes első osztályos tudását összeszedi és mesét olvas a kistesójának.

    És még sorolhatnám.

  • 2009.01.15 21:10:28dodóó

    :-)

  • 2009.01.15 23:59:01Magenta

    - amikor bemegyek reggel a gyerekszobába és a nagylányom maga mellé vette a kicsit és együtt alszanak.

    - ahogy néznek egymásra

  • 2009.01.16 00:13:59másutt

    gyereket akarok!!!!!!!!

  • 2009.01.16 00:19:15Magenta

    másutt, mi nem segíthetünk... ;)



    na jó, viccen kívül: nagyon szurkolok!

  • 2009.01.16 00:22:58ditakai

    másutt

    már hetekkel ezelőtt átküldtem a gólyát, merre jár az ebadta??!! :-)

  • 2009.01.16 00:25:21másutt

    ditakai, TE kuldted a golyat?

    elkaphatta az allatvedelem, vagy mittomen, mert erre nem jart. azt is megertenem, ha lement volna Afrikaba.

  • 2009.01.16 00:28:29ditakai

    hát igen... mostanában felétek elég görény az időjárás :-))

  • 2009.01.16 00:31:23másutt

    oreg nyanya leszek mire ezt szabadlara helyezik.

  • 2009.01.16 00:31:55Edinbogyo

    masutt, a szigetre erkezo allatoknak fel evig karantenban kell lenniuk... :)

  • 2009.01.16 00:45:42evet

    Amikor a nagy első kérdése reggel, hogy hogy van a pocakban a kistesó

    Amikor rombol előre a trolibuszon, és amikor sikerül ülőhelyet szerezni, akkor nagy büszkén megjegyzi, hogy nekem foglalta, mert a kismamáknak le kell ülni.

    Amikor nevetve kapja föl a hasamra hajtott fejét, hogy megrúgta a fülét a kicsi.

    Amikor mérges, és avval fenyegetőzik, hogy elköltözik, majd kisvártatva hozzáteszi, hogy ha megszületik, magával viszi a tesóját is.

  • 2009.01.16 14:43:34monsterwoman1

    Rosszat álmodtam, anya. Azt, hogy Ábi jeges vízbe esett és én nem tudtam kihúzni.Aztán valahogy mégis kimászott, de én addig nagyon sírtam, mert azt hittem, már soha többé nem tudunk együtt ugrálni a nagy ágyon...

  • 2009.01.17 17:45:34színezüst

    Evet, a Te írásodon is sírni kell...

Blogok, amiket olvasunk

JEGYZETLAP Posztnyár szindróma

Ha csak sóhajtozunk, és utáljuk, hogy vége, egyre nyomorultabbul érezzük magunkat. Négy lépés, hogy a szeptembert is élvezni tudd!

STÍLER Netes szépségdilik: ezeknek ne dőlj be

Ha nem akarsz úgy kinézni, mint egy cirkuszból szabadult bohóc, ne a csodatévő appok képeinek higgy, hanem a tükörnek. Az ugyanis nem halványítja el a bőrhibákkal együtt a sminkedet is.

HOMÁR Fifikás, de bebukott parkolóteszt budán

Jó napot, miért büntetnek meg, ha még a fizetőövezet kezdetét jelző tábla előtt parkolok, a nem fizető zónában? Csak. Parkolócég, 12. kerületi módra.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta