SZÜLŐSÉG

Gyereknapló: Káros lehet az esti mese?

2009. január 12., hétfő 08:00

Abigél továbbra is könyvmoly, sőt falja a könyveket, karácsonyra is kapott egy rakással, egyre több van neki. Azt gondolom, a könyvre való nevelést ugyanúgy kezdtük, mint más családok, egy éves kora körül vettük elő mi is az első könyveket, és engem már akkor is meglepett, hogy Abigél kezdettől fogva, türelmesen, hihetetlen összpontosítással, szinte minden mesét végighallgat.



Nem is tulajdoníték ennek egy külön posztot, minden körülöttem lévő gyereknél megfigyeltem ugyanis, hogy mindig van egy dolog, amit különösen szeretnek. Ismerek másfél évest, aki táskamániás, és sehova el nem indul táska, vagy kosár nélkül, az egyik unokaöcsém meg inkább orra esik, de a kezében lévő labdákat akkor sem engedi el. Abigél meg könyvmániás, van ilyen.



Csakhogy már több helyen olvastam, hogy egy-két éves gyereknek ne nagyon mesélgessünk, főleg ne komplett meséket, könyveket, legfeljebb könyv nélkül beszéljük át a saját napját és kész. Nem tesz jót se a fantáziájának, se a lelkének. Vekerdy Tamás például egy helyen azt írja: „én, ebben az életkorban biztos, hogy nem olvasnék fel még mesét, hanem például az ő napjának néhány mozzanatát mesélném vissza, később már esetleg úgy is, hogy mindez egy kis mackóval történik. (…) míg az ilyen mese mindig elnyugosztaló, a felolvasott mese ebben az életkorban nyugtalanító, szétziláló is lehet.” És ezt azóta sem tudom ki verni a fejemből, főleg azért, mert Abigél, bár többnyire jó alvó, ritkán, de vannak éjszakái, amikor két-három órát is ébren van, nem sír, csak ringatózik négykézláb a kiságyban. Ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy biztosan zaklatott.



Abigél naponta több tucat mesét végighallgat, és rengeteg képet végignéz, pedig mi nem erőltetjük. Hozza, hozza a könyveket, ha nem mesélek, mert más dolgom van, vagy éppen már borzasztóan unom Boribont, vagy a biliző Samut (Abigél még életében nem látott bilit, így egyszerűen nem is értem, mit imád annyira a Bilikönyvön) leveti magát a földre, könyvestül mindenestül, és hisztizik. Ráadásul olyan könyveket is imád, ami nem is az ő korosztályának íródott, mindenkori legnagyobb kedvence a Gőgös Gúnár Gedeon. Ezt a könyvet minden nap végig kell vele lapozni, már kívülről tudom az összes verset. A Gőgös Gúnárnak köszönhetően Abigél másik mániája a kakas lett, (ez ugyanis, valamiért tele van kakasos sztorikkal), minden könyvben először a kakast szúrja ki.

És természetesen játszunk vele mást is, szóval nem az van, hogy szegény gyerek meséltet, hogy végre figyeljünk rá. Minden nap több órát játszok vele, és játszik egyedül is, rakosgatja a kockákat, ügyesen összeilleszti már a duplót, szeret autókat tologatni, hintalovazni, de az önálló játszásnak is mindig az a vége, hogy egyszer csak ott ül a szőnyegen egy könyvvel a kezében. Sőt, amit senki nem hisz el nekem, de Abigél reggel, a kiságyban is olvas. Felébred, (ráadásul nem is korán kelő) és szó nélkül fog egy könyvet, és amíg mi kávézunk ő könyvet nézeget és kommentálja. Nem tudom meddig lenne így el, mert még soha nem veszítette el a türelmét, de azért kávézás után ki szoktam hozni az ágyából, de akkor is sokszor hozza magával a könyvet meg a macit és a nappaliban folytatódik az olvasás.

Szóval ez a könymánia nagyon szép és jó, de mióta Vekerdy fentebb idézett sorait olvastam, - ráadásul többször és több helyen, - nem vagyok nyugodt. Lehet, hogy nem jót, hanem rossszat teszünk neki ezzel a sok könyvvel?

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2009.01.12 19:47:10Connie

    Na, végre valaki, aki egyetért velem, és nem vagyok egyedül azzal a véleménnyel, hogy a Vekerdyt mellőzni kellene. Amit eddig hallottam tőle, arra a gyakorlat szinte mindig rácáfolt. A felnőtt ember ugyanúgy tud "zaklatottan aludni", mint egy gyerek. Erre mit talál ki az a nagyokos? A lényeg ugyan az, hogy a gyereknek kell a mese, és kell hozzá felügyelet, hogy mit olvasunk és mesélünk neki...meg tisztába rakni, hogy ez nem ugyan az, mint a valóság, ahol ilyesmik nem történnek!

  • 2009.01.12 20:00:21Meni

    En mar az elejen leszogeztem, hogy kedvelem Vekerdyt, es kovezzetek meg erte, de Ranschburgot is. Pedig utobbi is ir minden altalam olvasott konyveben egy/ket/ot olyan dolgot, amitol falnak megyek. Tokeletes szakerto nincs, csak olyan, aki tobbe kevesbe szimpatikus, ertheto, vilagos dolgokat ir le. Ha nektek nem jon be Vekerdy, semmi gond, ne az o konyveibol vegyetek tanacsot. De szerintem karrierje miatt a sajat gyerekeit elhanyagolo, szuloket terrorizalo demonnak, dilettans baromnak beallitani ot...hat, minimum eros tulzas.



    Abba meg szerintem ne menjunk bele, hogy V. mit irt a korai nyelvtanulasrol, mert nagyon OFF lenne, talan par ev mulva, ha Abigel belevag az elso idegen nyelvebe. Idegenbe, mondom, mert a korai tanulassal kapcsolatban NEM a ketnyelvu csaladokat ertette. Mi is ketnyelvu csalad vagyunk, nem zavarodik ossze a gyerek, bar egyertelmuen lassabban halad, mint az egynyelvu gyerekek, keveri a nyelvet. Es megis, az o helyzete teljesen mas, mint egy olyan gyereknek, akit az anyukaja elkezd "csak ugy" ket evesen tanitani, amikor meg az anyanyelvenek csak a gyokereit tanulja...de ez mar tenyleg OFF

  • 2009.01.12 20:09:05yukikoka

    Vekerdy sosem állította, hogy ez volna a gyereknevelés legégetőbb problémája, vagy hogy a gyerekek a meseolvasástól volnának lelki sérültek - egy olvasó kérdezett tőle ERRŐL, és ő válaszolt. Mégsem írhatta azt, hogy hát kedves anyuka, vannak Andersennél traumatikusabb élmények is, amelyek a gyereket érhetik. Az éjszakai felriadás is a poszt kapcsán jött elő, nem Vekerdy kötötte össze a meseolvasással (bár a szorongás, bárhonnan is ered, alvászavarokat okozhat).

    Lehet vele nem egyetérteni, lehet az ő véleményét cáfoló tapasztalatokat írni, és persze lehet utálni, de olyat a szájába adni, amit nem mondott, nem szép dolog.

    V.csak az Andersen és Grimm mesék kapcsán írta, amit írt, és sehol nem mondott olyat, hogy semmilyen mesét nem kell olvasni a gyereknek.

    Én amúgy a televíziót sem tartom az ördögtől valónak, van, hogy a lányaim egy-két hétig egyáltalán nem néznek mesét, és van, hogy akár többet is végignéznek egymás után. Mesét olvasni minden nap szoktunk nekik, és ők is mesélnek, költenek vagy saját szavaikkal "reprodukálnak"

  • 2009.01.12 20:09:29yukikoka

    Vekerdy sosem állította, hogy ez volna a gyereknevelés legégetőbb problémája, vagy hogy a gyerekek a meseolvasástól volnának lelki sérültek - egy olvasó kérdezett tőle ERRŐL, és ő válaszolt. Mégsem írhatta azt, hogy hát kedves anyuka, vannak Andersennél traumatikusabb élmények is, amelyek a gyereket érhetik. Az éjszakai felriadás is a poszt kapcsán jött elő, nem Vekerdy kötötte össze a meseolvasással (bár a szorongás, bárhonnan is ered, alvászavarokat okozhat).

    Lehet vele nem egyetérteni, lehet az ő véleményét cáfoló tapasztalatokat írni, és persze lehet utálni, de olyat a szájába adni, amit nem mondott, nem szép dolog.

    V.csak az Andersen és Grimm mesék kapcsán írta, amit írt, és sehol nem mondott olyat, hogy semmilyen mesét nem kell olvasni a gyereknek.

    Én amúgy a televíziót sem tartom az ördögtől valónak, van, hogy a lányaim egy-két hétig egyáltalán nem néznek mesét, és van, hogy akár többet is végignéznek egymás után. Mesét olvasni minden nap szoktunk nekik, és ők is mesélnek, költenek vagy saját szavaikkal "reprodukálnak"

  • 2009.01.12 20:11:03yukikoka

    bocs a dupláért

    ja és helyesen leírva Ranschburg, Czeizel

  • 2009.01.12 20:11:11eino.

    Meni, nem az a probléma, hogy V. téved. Hanem hogy van egy olyan hangulat: V. ezt mondta, akkor megmagyarázkondi kell, ugye mégsem csinálom rosszul.

    Másik gond: kellene már karrier lehetőséghez juttatni más tehetséges - sőt, más vonalat képviselő - embereket is. Igen, ők is tévedni fognak időnként. De kapjon helyet a médiában és mindenütt az ő álláspontjuk is.

  • 2009.01.12 20:19:07Meni

    A gyermeknevelesben nincs olyan, hogy teved vagy nem. Van, akinek szimpatikus a tanacs, amit ad, es kiprobalja a valosagban. Ha bejon, szuper. Ha nem jon be, attol meg nem tevedes, csak eppen ott es azzal a gyerekkel nem mukodik.



    Es en olyanrol meg nem hallottam, hogy valakinek amiatt kelljen magyarazkodni, hogy miert nem hallgat Vekerdyre, a Suttogora vagy Spockra. Aki emiatt erzi magat szar anyanak, azt kezelni kell, de azt is - surgosen - aki szamon mer kerni barmi ilyesmi barmilyen anyukan.



    Mast is lehetoseghez jutattni? Nem tudom, ebben nem vagyok biztos, de talan azert a Vekerdy-t kerdezik meg az ujsagokban, mert ot olvassak szivesen az anyak, az o tanacsait fogadjak meg leginkabb, legtobben. De ezen meg nem erdemes agyalni, mert o is es Ranschburg is eleg idos mar, szerintem ok lesznek a legboldogabbak, ha jon egy tehetseges uj generacio...kerdes, hogy kinek mennyire bir hiteles lenni egy 30-40 ev koruli pasi vagy no, aki ugyan ismeri a modern iskolakat, de a sajat gyerekei max. kamaszok, tehat hosszu tavu szemelyes eredmenyei nincsenek...

  • 2009.01.12 20:19:30mormi

    Egy kicsit az off-hoz csatlakozva es egy kicsit a temahoz is, mert szamomra osszefugg:



    mi 3 nyelvu csalad vagyunk es ebben az orszagban csak en beszelek a kisfiammal magyarul, ezert en a magyar meseket kisegito magyartanulasi alkalomnak is gondolom - bar cafoljatok meg. Mindenesetre eddig 15 honaposan foleg magyarul beszel - tisztan ertheto magyar szavakkal valaszol. Pl a Mi ez? kerdesre jon a valasz: cica, kocsi, busz, beka es meg sorolhatnam.

    Emellett mar nehany spanyol szot is tud (apa spanyol) es legnagyobb meglepetesemre beindult az angolja is, 2 szoval! (Mi a parommal egymassal angolul beszelunk.)



    Szoval mi azt gondoltuk, a nyelvtanulas megtamogatasara idonkent mindharom nyelven teszunk be neki meset dvdn.

    Emellett estenkent en magyarul, apja spanyolul olvasunk neki a szerintuk a koranak megfelelokbol. Szereti, kozben is tanul szavakat.

    Ezert eddig sem a tvnek, sem a meseknek nem latom karat, sot.



    Dvd a kocsiban temahoz: mi szeretunk sokat utazni es az en izgaga kisfiam eleg nehezen tolt 3 oranal tobbet az ulesben, ugyhogy vessetek meg, de nem zarom ki a lehetoseget a jovore nezve...

  • 2009.01.12 20:22:40sony

    Azt figyeltem meg a gyerekeimen, hogy szinte lehetetlen olyan dolgot mutatni nekik, ami még nem nekik való. A filmnézésről az a véleményem, hogy válogatott filmeket nem csak lehet, de kell is nézni a gyerekeknek, mert mégiscsak a 21. században élünk. Épp ezért kb. 1 éves koruktól időnként bepróbálkoztunk. Azt figyeltem meg, hogy kb. két éves korukig egészen egyszerűen nem érdekelte őket a mozgókép. Amikor nézni kezdtük, perceken belül érdekesebb tennivalót kerestek maguknak. Tehát szerintem, legalábbis ilyen kis korban, amikor még nem hajkurásszák a gyerekek a tilos, nagyos élményeket (pl. még prüszkölnek, ha kávét vagy sört szagolnak) amit a gyerek szeret és kényszerítés nélkül leköti, az való is neki. Kivéve az édességek :D



    És egy kis idézet az ötévesemtől, egy perccel ezelőttről, amikor az esti mese helyett diavetítőzést ajánlottunk fel az esti mese helyett:

    "Én nem szeretem a diavetítőt, mert azt látjuk, a mesét pedig nem látjuk, ezért érdekesebb."

  • 2009.01.12 20:22:41eino.

    Yukikoka, rádióban is kifejtette V. , mit gondol erről. Nem volt szélsőséges, csak a szokásos - nem szószerinti, de lényegi - üzenet: ,,így nem okozol a gyereknek traumát, a másik megoldással meg valószínűleg igen".



    Unom az affektáló elméleti embereket, akik nem veszik észre, mennyire agresszíven nyomulnak évtizedek óta az elméleteikkel.

  • 2009.01.12 20:24:13Meni

    Es meg valami, aztan megyek aludni: nekem szemely szerint az szamit, hogy ugy altalaban milyen elveket vall valaki. Az, hogy bizonyos temaban teljesen nem ertek vele egyet, de a masik 20ban igen, tokeletesen megfelel. Es miert pont Vekerdy meg Ranschburg, meg a tobbi "oskovulet"? Mert ok meg azt tartjak normalisnak, ha vannak korlatai a gyereknek. Ha nem szaladunk egybol a gyamhatosaghoz azert, mert a bolcsiben buntibe vagtak a fiamat (megtortent eset). A sok sok modern, tehetseges fiatal - tobbsegeben - azt vallja, hogy a gyereknek meg kell adni a szabad fejlodeshez valo jogot, mindenben. En meg ettol latok lilat, mert egy olyan vilagban elek, ahol egesz generaciok nonek igy fel, es a katonasagnak kell belejuk nevelni, hogy mit jelent az a szo, hogy Nem!



    Na, tovabbi jo ejszakat mindenkinek, tovabbra is Abigel rulez!

  • 2009.01.12 20:30:37eino.

    Meni, nem csak szélsőségesen lib. fiatal pszichológusok vannak, hidd el. Attól én is lilát látok. Ráadásul egyre inkább bebizonyosodik, hogy csődöt mond ez a fajta ,,nevelés".

  • 2009.01.12 20:31:45monsterwoman1

    Yukikoka,

    szóról szóra leírtad, amit gondolok.Köszi.

    Csak annyival toldanám meg, a NL-s Vekerdy rovat pont arra jó, hogy sokunknak, akik nem tudjuk 100%-osan, hogy mindig mindenben jót cselekszünk a gyereknevelés terén, vannak bizonytalanságaink, jól jön hétre hétre olvasni azokat a leveleket-válaszokat, mert

    adott esetben megerősít, támpontot ad.

    Nekem nem isten sem Vekerdy, sem Ranschburg, de számomra mindketten hitelesek.

  • 2009.01.12 20:33:14mormi

    Sonyval ertek egyet. Hogy lehet eltiltani egy gyereket a tvtol, akinek a szuletesi evszama 2ezerrel kezdodik es hamarabb tanulja meg hasznalni a taviranyitot meg bekapcsolni a hifit, mint beszelni? Es nem azert, mert direkte ezt akartuk neki megtanitani...

    A tiltas miatt meg csak sokkal erdekesebb lenne a dolog.



    En is azt latom, hogy a kisfiam egy ideig nezi a Frakkot, mondogatja, hogy kutya, vau vau, cica, aztan fogja magat es pl elkezdi lapozgatni valamelyik konyvet. Utana esetleg egy ideig megint nezi a meset a tvben. De nem latom azt egyaltalan, hogy a kreativ, onallo jatekot meggatolna a dolog.

  • 2009.01.12 20:35:37Meni

    Eino, biztos van kozeputas, de ok meg aztan teljesen eselytelenek, hogy eloterbe keruljenek. Most az a divatos, hogy fikazzuk az oregeket, akik a szabalyok, korlatok fontossagat hangsulyozzak (nem ti ketten, hanem pl. a lapok szerkesztoi altal kivalasztott fiatal "szelsoseges" liberalisok). Mert ennek van hirerteke, ezzel lehet vitat gerjeszteni...nem ugyanez megy itt is? Egy poszt akkor sikeres, ha nagyon szelsoseges iranybol indit, es rogton ugrik pro es kontra oldal...egy jo kis anyazasnal jobban semmi nem noveli a kattintast, az meg a hirdetesi bevetelt...



    ...befejeztem, tenyleg jo ejt!

  • 2009.01.12 20:39:37Meni

    Ja, es az a megallapitasod, hogy "egyre inkább bebizonyosodik, hogy csődöt mond ez a fajta ,,nevelés"." szamomra nem jon le. Komolyan mondom, hogy itt Izraelben kb. a 3. generacio no fel ugy, hogy a gyerek nem ismeri a nem szot, es az en, amugy total normalis gyerekeimre neznek boci szemekkel - jaj, szegenyke! -, amikor a jatszon felemelem a hangom. Ennel mar csak az a szanalmasabb, amikor irigykednek, hogy amikor en azt mondom, hogy NEM, akkor a gyerek keze megall a levegoben (tobbnyire). Itt az ilyet egyszeruen nem ertik, nem fogjak fel, hogy egy gyereknek muszaj korlatot szabni. Pedig amugy okos emberek, okos nep vagyunk :)))

  • 2009.01.12 20:41:45mormi

    Ja es meg egy dolog: mikozben ot lekoti a Frakk meg a jatekai, hajlando bent maradni az elkeritett teruleten, ahol egyedul is biztonsagosan elvan es ezido alatt en el tudok vegezni olyan hazimunkakat, amelyeknel nem szerencses, ha korulottem labatlankodik. Mindent nem lehet alvasidoben csinalni.

  • 2009.01.12 20:54:29Magenta

    pfffffffff, én nagyon sz@ranya vagyok, mert nem olvasom egyiket sem.

  • 2009.01.12 20:58:21monsterwoman1

    nemtom, ezt a következtetést miből vontad le, Magenta???

  • 2009.01.12 21:00:07B-

    A neveléssel kapcsolatban:



    ma jöttem haza, és három általános iskolás kissrác ment előttem. Az egyik ledobott a földre egy papír üdítősdobozt, a többiek nevetve rászóltak, hogy ne szemeteljen. Én odamentem, felvettem és az egyik kezébe nyomtam, hogy bocs fiúk, ezt elhagytátok. A kissrác megköszönte, és újra ledobta a földre. Megint felvettem, megint a kezébe adtam azzal, hogy bocs fiúk, ezt elhagytátok. Erre a kissrác megint ledobta. Közbe nevetgéltek, és még zavarba se jöttek, de egy kicsit se.



    Nem tudom, hány évesek voltak, de még alacsonyabbak voltak nálam, pedig nem vagyok egy nagynövésű, szóval olyan 12-re tippelek.



    Az lepett meg a leginkább, hogy a legkevésbé se jöttek zavarba. Az volt a furcsa, hogy én se húztam fel magamat.



    De valahol ijesztő, hogy egy olyan generáció növekszik, aki el se pirul egy ilyen szituban. Aki tényleg magasról tesz rá, hogy mások mit gondolnak.



    Ti mit gondoltok? :-)

  • 2009.01.12 21:01:37psyché

    Ha jövünk haza Mo-ra az en gyerekeim is DVD-t neznek egesz uton. Ez kb 10 ora. OK, tudom, h ez nem tökeletes igy, de meg mindig jobb, mintha egesz uton hisztiznenek. Emlekszem, amikor meg kicsik voltak es akkor mentünk haza....hat nem volt kellemes egesz uton enekelgetni, mindenfele jatekokkal szorakoztatni öket. A nagyobbik fiammal a vegen mar kb orankent kellett fel orara megallni, elegge megnött a menetidö. Igy ket megallassal itthon vagyunk, ami szuper. Utana egy ideig nem nezhetnek egyebkent filmeket, de nem is kivanjak, telitödnek azt hiszem.

  • 2009.01.12 21:03:02monsterwoman1

    B-

    engem megrémiszt.Legfőképp azért mert a szűk családom összes tagja (férj, gyerekek) pontosan ennek a típusnak az ellenkezője.Ennél fogva, sajnos nem is tudok az ilyen szitukkal mit kezdeni. Legvégül mi történt?

  • 2009.01.12 21:04:09psyché

    B-, igazad van, durva, h egy ilyen generacio nött fel. en vszinüleg nem is szoltam volna semmit. abbol indultam volna ki, h biztosan nem fogjak kidobni a szemetüket, különösen akkor nem, ha meg en szolok is nekik.

  • 2009.01.12 21:09:55cantaloupe

    Sajnos, az van, hogy a 20 evvel ezelotti vegletbol (amikor is nem volt tema, ha valakit vernek otthon es a tanarok is nagyjabol teljhatalmuak voltak) ebbe a rossz liberalizmusba csoppentunk.

  • 2009.01.12 21:11:56anyatájger

    B-, nem akarlak kiábrándítani, de én semmi furát nem találtam a történetben, sajnos. Vagy talán mégis, azt, hogy nem szóltak be neked semmit, "csupán" nevetgéltek.

    Sajnos nagyon jellemző ez a viselkedés a mai kölykökre, ezen anyósom van leginkább meglepődve. Ő nyugdíjas óvónő és az a tipikus nevelő (ha érted, mire gondolok). Múltkor nagy szomorúan mesélte, hogy odament két kissráchoz, akik az utcán verekedtek, hogy szétválassza őket, azok meg jól beszóltak neki. Még jó, hogy nem ütötték meg...

    Én szünetben egy hetedikes fiút kértem meg arra az udvaron, hogy vegye fel, amit elhagyott. Nézett rám nagy szemekkel, aztán először mosolygott, mert azt gondolta viccelek (ti. egy jó nagyot csulázott tőlem nem messze), majd kénytelen volt feltörölni a betonról, mert adtam neki egy zsepit. :)

  • 2009.01.12 21:14:15mormi

    psyché: maris jobban erzem magam, hogy van meg olyan porontyolvaso, aki ezt a megoldast nem tartja a szaranyasag nevotabbjanak:)

  • 2009.01.12 21:18:10Magenta

    #

    2009.01.12 20:58:21 monsterwoman1



    nemtom, ezt a következtetést miből vontad le, Magenta???





    Viccnek szántam, csak olvasom, mindenki mennyire otthon van a különböző gyerekpicológusok munkásságában, én meg csak a nevüket ismerem és saját kútfőből nevelek porontyot.

    Nem is tudtam, mi az a szeparációs félelem, itt kérdeztem meg.

  • 2009.01.12 21:21:28Magenta

    2009.01.12 21:01:37 psyché



    Ha jövünk haza Mo-ra az en gyerekeim is DVD-t neznek egesz uton.



    ------------------------



    Mi, ha megyünk vidékre szülőkhöz, kb. négy óra az út (nem Győrbe).

    Olyanok vagyunk, basszus, mint a Shrek 2.



    "ott vagyunk már? ott vagyunk már? ott vagyunk már?"

    Amikor a kisfiam harmincadszor teszi fel ezt a kérdést, már röhögök kínomban. Mit nem adnék egy tévéért a kocsiban olyankor!

  • 2009.01.12 21:24:27psyché

    mormi, szerintem, ha az ember tenyleg hosszu utra megy a gyerekekkel ez az egyik legjobb megoldas. en nem is igazan tudnam öket orakon keresztül az anyosülesböl orakig szorakoztatni.:-)

  • 2009.01.12 21:40:20cozumel

    Meni, Eino



    en bizony az amerikai szakkonyvekben is nagyon sok helyen olvasom, hogy kell a gyereknek a korlat...es nem forradalmi gondolat, mar 10 evvel ezelott megjelentek ezek a konyvek.



    Szoval nem mostanaban kezdenek rajonni, hogy a szelsosegesen megengedo neveles csodot mondott. Latjak mar egy jo ideje, csak idobe telik, mig az emberek tobbsege elfogadja.

    Lassuk be, rahagyni a gyerekre mindent lenyegesen kisebb energia, mint nevelni...

  • 2009.01.12 21:42:13Magenta

    B- sztorija tipikus esete a korlát nélküli nevelésnek. Mind a környezetük iránti igénytelenség, mint a felnőtt iránti tiszteletlenség ennek az iskolapéldája.

  • 2009.01.12 21:49:55cozumel

    Sztori, csak mert most eszembe jutott.

    Tavaly nyar, strand.



    Anyuka es kb. 5-6 eves kislanya, jegkremes lada elott valogatnak.

    Kislany: malnasat kerek....nem csokisat...nem malnasat...

    Anya: en malnasat kerek, de te nem szereted, emlekszel, megkostoltad a multkor az enyem, nem izlett, egyel inkabb csokisat

    Kislany: nem en is malnasat kerek!!!

    Anya: biztos nem csokisat? ha nem izlik, nem veszek masikat!

    Kislany: biztos (labdobbantas)!!!!

    Anya megveszi, kislanynak kibontja...az belenyal, pofat vag, fujj...elsetal a kukaig es beleb.ssza laza csuklomozdulattal.

    Anya: latod, mondtam, hogy nem fog izleni

    Kislany: vegyel csokisat!

    Anya: megmondtam, hgoy nem

    Kislany: de igenis vegyelvegyelvegyel! es bokanrugja anyat.

    Anya: nahat Gizike/Mucika, csunya dolog...most merges vagyok...........

    eeeeeeeeees, vett neki csokisat.





    Mert lenyegesen nehezebb lett volna a gyerek hisztijet legyurni, meg akar az aron is, hogy hazaviszi a strandrol, mint venni meg egy jegkremet.

  • 2009.01.12 21:51:42psyché

    Cozumel, ez egy meg durvabb sztori.:-( utana csodalkozni fog az anyuka, ha majd tizenevesen is lekever neki parat a gyerek.

  • 2009.01.12 21:53:28Magenta

    Ez az anyuka még fog szívni a következetlensége miatt.

    A gyerekek hamar kiszimatolják és visszaélnek ezzel. Szerintem.

  • 2009.01.12 22:02:40csutkababa

    Sziasztok!

    Esti mese: vegyesen fejből és Bóbita-könyv, Szutyejev, Mondókáskönyv,éneklés,imádták az István, a király dalait, az Ürgeöntést...dia kimaradt.



    Van egy nagy haszna a dolognak:

    SEMMI nehézséget nem okozott egyik gyereknek sem a nyelvtani elemzés, a ritmizáló olvasás (tudjátok, hexameter), a fogalmazás, és minden, ami a nyelvkészséghez kötődik, pl a nyelvtanulás sem.



    Soha nem kellett otthon gyakoroltatni a mondatelemzést, "érzik".



  • 2009.01.12 22:28:40csibefutam

    Sziasztok! múltkor már voltam bátor beszállni a beszélgetésbe egy másik posztnál, most is merészkednék:-)



    2009.01.12 14:56:29 Mother Mary



    A ringatózást, négykézláb, vagy éppen ülve, vagy fekve hintázás módján, sztereotip mozgásnak hívják, de szerintem ezzel már találkoztál a kutatás során. A pszichológiában azt mondják, hogy általában(!) szorongásoldónak használják a gyerekek és időnként a felnőttek is. Ezzel már akkor sem értettem egyet, mikor tanultam, hiszen van, aki épp a gondolkodását serkenti vele, de tény, hogy jó nyugtató.

    Nem tudom, hogy szoktad ringatni a kicsidet, de ha jobban megfigyeled, akkor talán kiderül, hogy ugyanabban a ritmusban ringatja magát, ahogy Te szoktad őt, így elmondható, hogy így pótol időszakosan Téged, ha nem tudod babusgatni.



    A helyzet az, hogy sztereotip mozgás effektív okát nem lehet megmondani. Tény, hogy lehet olyan dolog, ami mondjuk túlterhelte a kis buksiját, és fel kell fognia a dolgot. Ez szorongással tölti el, de egyidőben vele az agyműködését iss erkenti, ogy megértse a dolgot.



    Az is lehet azonban, hogy épp csak unatkozik és szórakoztatja magát... ha így, hát így



    bocs a hosszúságért

  • 2009.01.12 22:30:43Csöre

    Én próbáltam nagyon pontosan követni, hogy mennyi idősen melyik könyv kerüljön elő, aztán valahol a Boribonok után (amikor épp azon vacilláltam, hogy a Kippkopp vagy az Anna-Peti-Gergő történetek lennének-e magfelelőek) a gyerekem közölte, hogy ő Mazsolát akar (vendégségben került a kezébe), meg Pöttyös Pannit. Én ezeket akkor még túlságosan összetett meséknek gondoltam, de mit tehettem volna? A gyerek sem lelkileg, sem intellektuálisan nem sérült, egyetlen következménye, hogy nem bennfentesek számára elég meglepő kijelentéseket tesz néha (az olvasmányélményei alapján). Például:

    "Én csak azért sírok, mert nincs is hová hazamennem." (ezen a ponton már rötyörészik)

    "Olyan éhes vagyok, már órák óta nem ettem!"

    Olykor pedig hosszasan boncolgatja Márkus Zsuzsi és Kabók Hajni jellemrajzát, a nagyik meg csak néznek, hogy kikről van szó??

  • 2009.01.12 22:35:01Magenta

    Csöre, mennyi idős?

  • 2009.01.12 22:35:06csibefutam

    jah... én amúgy egy ideig bírtam csak elviselni az aktuális koromnak "megfelelő" könyveket. Aztán anyám szerencsétlenségére:-D valaki ott hagyott nálunk egy Élet az ember előtt című könyvet és elvesztem:-D Imádtam nézegetni a dínókat és nem lettem lelki sérült, viszont mikor anyunál láttam, hogy újságot olvas, odatelepedtem az ölébe és kértem, hogy olvasson nekem belőle.. szegény, szerintem vért izzadt, mire lefordította gyerekre a politikai vezércikket:D aztán 5 éves koromra megtanultam olvasni és felolvasást tartottam neki:D

  • 2009.01.12 22:40:07Aszpirina

    Én a nagyfiamnak egész egyszerűen azért kezdtem el egész pici korában olvasni, ööö, hát mert mit csináljon az ember egy aprócskával a fizikai ellátásán kívül?!



    Persze tudom, hogy ez így leírva abszolút blődség, de ott vagy hosszú órákra "bezárva" egy picivel. Megetetted, tisztába tetted, játszottál vele, még mindig van egy csomó üres idő. Így aztán egész pici korától figyelt a mesékre és követelte is. (Mondjuk én is könyv és újságbubus vagyok, tehát azt is látja)

    Természetesen mondókákkal, lovagoltatókkal, énekekkel kezdtük, de már elejétől fogva olvastam neki rövid meséket. Pl. A tyúkocska, az egérke meg a kakas, Visszajött a répa, Két kecskegida, stb.

    Meg ugye később hónapokig ugyanaz a mese minden nap többször és még este is ugyanaz. De állítólag az ismétlődés fontos.

    Most 8 éves, szeret olvasni, de képmutatás azt gondolni, hogy a tv- számítógép ebben az életkorban mellőzhető lenne. Pedig mind a mai napig tradíció az esti olvasás, ez apa reszortja. Nem mindig mese, állatos, vagy tudományos- ismeretterjesztő könyv. Mindketten élvezik, el csak végső esetben maradhat, akkor esetleg én is megfelelek.

    3,5 éves lányom jelenleg kóros Anna-Peti függőségben szenved. Régebben változatosabb volt vele is a kép (lapozók, Kippkopp, Boribon, mondókák, stb.) de már egy jó ideje csak annapetigergő. Mind a 8 könyvünk megvan, de már előre alkudozik, hogy a könyvek hátuljában beígért újdonságokból majd melyiket vegyük meg először.

    Az meg már végképp kóros, hogy a 8 éves nagy is előszerettel beül "fülelni"?!

  • 2009.01.12 23:08:19Csöre

    Magenta: most 3 éves és 3 hónapos, és az első Mazsolát 2,5 évesen kezdte el. Itt fejezném ki hálámat Für Anikónak, aki hangoskönyvben felolvassa mind a 3 kötetet, így kímélve az elviselhetőségig az én hangszálaimat. Gyermekem a 3 CD-ből 2-t (azaz két kötet majdnem teljes tartalmát) kívülről, szó szerint tudja. Ha nekem nem jut eszembe, sebaj, ő kijavít. Mesél a játékainak, séta közben, a metró utazóközönségének (erről biztosan ránk ismertek, ha valahol találkoznánk).



    Csibefutam: hálám örökké a nyomodban lesz. Az általad említett könyvet szeretném megszerezni már mióta, de nem tudtam, mi volt a címe (úgy meg nehéz keresni, hogy az a szép őslényes izé...) Köszi!

  • 2009.01.12 23:10:14mohaéspáfrány

    Kedves M.M.!

    Vekerdy úr véleménye csak egy a sok hozzáértő emberé közül! Sok megnyilvánulása szimpatikus, de nem mindegyik. És nem szentírás!

    A vélemény akkor megalapozott és mérvadó, ha sok -sok vizsgálódás, adatgyűjtés előzi meg!

    Azonkívül és elsősorban: minden gyerek más, mások az igényei, fejlettségi szintje, stb.

    SEMMI BAJA NEM LESZ a Kislányodnak, ha azt nézegeti esténként, hogy "elgurult az o betű" -ld. kép.

    Ezek a könyvet mind kedves, békés, emészthető történeteket tartalmaznak. Viszont nem kell mindig felolvasni a mesét, beszélgethettek is a képekről az Ő nyelvi szintjén, hagyva, hogy hozzátegye, ami eszébe jut róla. Ez az igazán fejlesztő tevékenység. És arra is gondolhatunk, hogy az unalomig nézegetett könyvek, az újra meg újra hallott szavak, a beszéd dallama, ritmusa, és az egész esti rituálé éppen a biztonságérzetet, családi együttlét intimitását adja neki.

    Sok békés együtt-mesélést Nektek!

  • 2009.01.12 23:37:13Csöre

    Jaj még valami a gyerkőmről. A kedvenc mesék kategóriában előkelő helyen van még a Thomas. Egyes epizódok dvd-n (ezek a legjobbak), mások könyvben (futottak még) és néhány szerencsétlen magazin (botrányos - szerintem). Thomas és barátai, elsősorban Gordon, esetleg Rusty gyakran meglátogatják Mazsoláékat a tökházban. Békésen elmajszolják a dióspitét az ökörfarkkóró tövében, míg megjelenik Varjú bácsi, vagy netalán a Kövér Ellenőr vet véget az idillnek. Előfordul, hogy Mazsola Tádéval robog végig a régi szárnyvonalon. de szerencsére Manócska időben átállítja a váltót. Hát, nekem ilyen meséket szoktak itthon mesélni, bizony!

  • 2009.01.12 23:49:05csibefutam

    Csöre:-) Örülök, hogy segíthettem, bár ez igencsak kis valószínűségű véletlen volt:D

  • 2009.01.13 00:56:31lénababuka

    Helló!

    Pedagógia szakos lány vagyok, és csak ajánlani tudom

    Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek című könyvét!

    Nagyon érdekes, és sok olyan dolog van benne, ami hasznos lehet!

  • 2009.01.13 00:58:08lénababuka

    BRUNO BETTELHEIM:

    a MESE BŰVÖLETE ÉS A BONTAKOZÓ GYERMEKI LÉLEK

    érdemes elolvasni :)

  • 2009.01.13 08:50:39Temptation

    Meg az Elég jó szülő is ajánlott:-))

  • 2009.01.13 09:54:37bohar

    lénababuka: A Bruno Bettelheim könyv ajánlásához csatlakozom! Engem teljesen meggyőzött.



    Az Anna és Peti mesekönyvek sikere a gyerekeknél viszont igazolja, amit Vekerdy mond annak a korosztálynak a meseigényéről.

    (Nekem nem tetszettek, sem a rajzok, sem a mesék benne, de a gyerekeim találkoztak velük máshol, a hatása vitathatatlanul nagy)

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta