Napjaink meséi a Lovasklubtól a Thomas, a gőzmozdonyig

A mesecsatornákat a tévével együtt sokat kritizáltuk már, abban azonban megegyezhetünk, hogy nem minden rossz, ami a dobozból árad felénk.

A kereskedelmi mesecsatornák szerencsére nem csak gagyi, kétpálcás meséket sugároznak, hanem olyanokat is, amik elé szívesen csüccsennek oda a felnőttek is.

Szerkesztőségünk arra a következtetésre jutott, hogy nem elég a szenzációs animáció, vagy a nyakatekert csoda-történet, a legsikeresebb sorozatok azok, amik a gyerek mindennapjait idézik. Így kerülhetett a mese top felsorolásba kékvérű, cakkos szélű úrilány, és garbós tengerimalac is.

Mazsolázgassunk most néhány olyan mese közül, amikre meleg szívvel gondolunk néhány év múlva is, hiába láttuk közel ezerkétszázszor, mégha nem is Mézga Géza és egyéb régi klasszikusok.



Arthur



Ez az a mese, amit mindannyian örömmel ülünk végig, hiába meghatározhatatlan állat a főhős. Sőt, az sem számít, hogy állat, mert vannak olyan mesék, amik nem hiteles gyereksztorik, mondjuk a mackók meg nyulak miatt. Arthurnál nem zavaró, ráadásul nem is egyértelmű, hogy ő igazából egy tengerimalac kisfiú, hiába hajaz mondjuk egy patkányra. Mindennapi történetei akár nálunk is játszódhatnának, annak ellenére, hogy a filmekből jól ismert sárga buszos, amerikai valóságban él a tengeri család. Arthur pont olyan, mint egy igazi 8 éves. Idegesíti a húga, rengeteg barátja van, vannak dolgok, amikkel nehezen birkózik meg és sokszor kerül cikis helyzetbe. A történet Marc Brown bestseller könyvén alapul, s az elmúlt években regeteg díjat kapott, többek között három Emmy-díjat.

Horseland Lovasklub



A Lovasklub élete osztatlan sikert arat minden gyereknél, igaz, mi felnőttek nem rajongunk érte teljes mellszélességgel, mert első ránézésre azt gondolhatjuk róla, hogy nagyon rózsaszín, csajos. Ami igaz is, mert mindenki óriási hajsörénnyel és csinos alkattal rendelkezik, a fiúk izmosak, a lányok szépek. Viszont a vezérmotívum, a lovak, igazán pozitív irányba terelik a történetet. Minden részben találkozunk valamilyen erkölcsi gubanccal, amit a főhősök maradéktalanul elsimítanak, legyen az illető szerepköre szerint a jó, vagy a rossz oldalon.

Miss BG



Hasonlóan, mint Arthurnál, szintén egy mindennapi gyerek majdnem mindennapi életét követhetjük nyomon. BG-nek sokszor tényleg összejön minden, epizódról epizódra olyan szituációkba keveredik, amiből megéri kimagyarázni magát. A mesék közepére egészen biztosan nyakig ül a kakiban, szerencséjére azonban helyes családja van. Ha túl nyugodtak vagyunk, elég ha meghalljuk Brittany-Ann hangját, aki a lányunk beképzelt osztálytársa is lehetne, s máris bepancsolnánk a képernyőbe. A mese remekül közvetíti gyerekeinknek azt az üzenetet, hogy a család mindennél fontosabb és természetesen a barátok is.

Kis királylány

 

Ha nem csak háttérzajnak megy a tévé, vagyis mi is figyeljük a történetet, hamar rájövünk, hogy a Kis királylány nem más, mint a mi kicsiny háztartásunk egyszemélyes, hedonista uralkodója. Szenzációsan vezeti össze a mese az egész udvartartást egy hétköznapi család mindennapjaiba, ahol a kis királylány orrából pont úgy folyik a takony, mint a mi gyerekünkéből. Ahol az ünnepi cipőt nem lehet a kislány lábáról lerobbantani, ahol a fésű beleragad a kölyök hajába, s ahol a gyerek a világ középpontja, akár csak a mi kiskirályságunkban. Még az sem ront a mese minőségén, hogy az ábrázolás olyan, mintha papírból tépték volna a ki a szereplőket.

Franklin

 



Nos, a kisteknős egy tökéletes kisfiú, akire minden anyuka vágyik. Persze nem túlságosan jó gyerek, úton-útfélen hibázik, amiből tanul, de Franklin egy igazi jellem. Tud kettesével számolni, be tudja kötni a cipőjét és olyan helyzeteket old meg a barátaival együtt, amivel egy kisiskolás, vagy esetleg egy óvodás naponta találkozhat. Ezzel a mesével egészen biztosan nem tévedünk, nincs benne erőszak, fény, villogás, felesleges plusz dimenzió, ami a mai meséknél nagy szó.

Sharon naplója

 



Arthur és BG után ugrottunk egy korosztályt fölfelé. Sharon Spitznek fogszabályzója van és elvált szülei, egy személyben próbálja az átlag kamasz átlag problémáit megtestesíteni. Folyamatos harcot vív Ninával, az üresfejű, dögös csajjal, a saját vágyaival és megpróbál természetesen mindig a jó oldalon állni. Barátnőjével, Mariával és barátjával Conorral benne vannak minden olyan dologban, ami minket is foglalkoztatott gimiben, vagy előtte. Sőt, Sharon már pasizik is, fix barátja van (vagy éppen nincs), Alden személyében. Ez a mese persze a nagyobb korosztályt ragasztja inkább oda a tévé elé, bár a csajos vonalat már az ovisok is szeretik felvenni.

NODDY Kalandjai játékvárosban

 



Néha kell a gyerekeknek a látvány is, Noddy kalandjaiban pedig van bőven. A szenzációs animáció nincs kárára a tartalomnak, mivel az írók igazán aranyos történeteket találtak ki. Karatty és Fortély, a két rosszcsont manó, akik sokkal inkább ostobák és gonoszok, állandó elfoglaltságot adnak játékvárosnak és Fülenagynak. Az pedig külön szerencse, hogy a játékpolcok tele vannak Noddy autójával, repülőjével és az egész város lakosságával, nagy segítség lehet karácsonykor, s a játékiparnak is fellendülést hoz.

Eperke és barátai

 



Amikor először elárasztották a hipereket az eperkés mesék és közelebbről megnézegettem a dvd-k tokját, biztos voltam benne, hogy ez a sorozat is egy a tucatnyi kétpálcás darabok közül. Aztán, amikor először láttuk a tévében, rá kellett, hogy jöjjek, tényleg az, de valahogy disszonanciát éreztem benne. Egyrészt a gyerekeket odaragasztotta és a betétdalok szenzációsak, másrészt annyi cukor ömlik ki a tévéből, hogy megdöbbentő. Eperke, Karamell, Édesmézes, Narancsvirág és az egész falu tömény, rózsaszín, negédes környezetben mesélik el a kissé erőltetett történeteiket. És mégis. Valami, talán a pozitív kisugárzás teljesen megbabonázza a kölköket. Azért vigyázzunk, nehogy vércukorszint-emelkedést okozzunk vele!

Sam a tűzoltó

 



A fiús mamák megmentője. Amikor ugyanis felcsendül Sam bevezető zenéje, gyermekünk talán levegőt fog venni, de egyébként megáll az élet a nappaliban. Nekem amúgy is a kedvenceim azok a fajta mesék, amik leginkább egy gyurmafilmre hasonlítanak és a jelenetekben a legutolsó részlet is úgy van kidolgozva, mintha a való életből lenne filmezve a történet. Amúgy a sorozat határozottan szórakoztató, tele van apró, felnőtteknek való poénnal, a gyerekeknek pedig Sam mesterien osztja hol a tűzvédelmi ismereteket, hol pedig az élet bölcsességeit.

Thomas, a gőzmozdony

 



Ha van egy fiad, egészen biztos van a családban legalább egy mozdonya, vagy thomasos akármije. Ha kettő családonkénti fiúk száma, akkor fejenként hatványozódik a mesefigurás izék előfordulása. Zokni, póló, hátizsák, ceruza, tolltartó, egyszóval egy egész élet felépíthető a kisvonatra. Nagy-Britaniában Thomasnak még nagyobb kultusza van, az eredeti hangja Ringo Starr volt. Sodor szigetén az élet olyan, mint a mesében (muhaha), mindenki derék, hasznos mozdony akar lenni, ami nem sugalmaz egyebet, mint hogy a mi kis dackorszakban tipródó gyerekünk is az akarjon lenni, csak kölyökben.

Oszd meg másokkal is!
Mustra