Kedvezőbbé tenné ez Európai Bizottság a szülési szabadság szabályozását az Európai Unióban: a végrehajtó testület pénteken bejelentett javaslata szerint uniószerte 14-ről 18 hétre nőne a szabadság minimális időtartama, száz százalékos fizetéssel vagy táppénzzel.
Vladimír Spidla, a szociális politikáért is felelős biztos a kezdeményezést bejelentve hangoztatta: az unió az új előírásokkal két legyet ütne egy csapásra, mert miközben kedvezőbbé tenné a nők foglalkoztatási feltételeit, segítene önnön demográfiai problémáinak megoldásában. A javaslatok a már említett elemek mellett nagyobb védelmet biztosítanának a terhes vagy kisgyermekes asszonyoknak az elbocsátás ellen, illetve megfelelő munkafeltételek teremtéséhez, írja az MTI.
Lehetővé tenné a bizottság azt is, hogy a vállalkozóként vagy önfoglalkoztatásban tevékenykedő nőket is illesse meg szülési szabadság, ha erre igényt tartanak. Gondol az új szabályozás azokra a nőkre is, akiket "informális" módon alkalmaznak (például az asszisztensként tevékenykedő orvosfeleségekre) - őket is az alkalmazottakhoz hasonló jogok illethetnék meg a jövőben. A javaslatokat még az Európai Parlamentnek és az EU-tagországok kormányainak is el kell fogadniuk, Spidla reményei szerint ez jövőre megtörténik. Ha uniós szinten megegyezés születik róluk, minden EU-tagállamban két éven belül életbe kell léptetni őket.
A brüsszeli bizottság pénteken közzétett egy összefoglaló jelentést arról is, hogy az uniós országok kisgyermek-ellátási (főleg bölcsődei és óvodai) szolgálatai még mindig nem képesek kielégíteni a szülők igényeit. A jelentés megállapítása szerint a tagállamok többsége nem teljesítette a gyermekellátás tekintetében meghatározott célokat, melyeket az unió vezetői maguk tűztek ki 2002-ben, azaz hogy a hároméves és iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90 százaléka és a három év alatti gyermekek legalább 33 százaléka számára biztosítsanak megfelelő gondozást akkor is, ha az édesanyjuk dolgozik, számol be az MTI.
A brüsszeli adatok szerint Magyarország (9 százalék) abba a csoportba tartozik, ahol a kicsik kategóriájában a 10 százalékot sem éri el az ellátási (bölcsődei) biztosítottság, míg az óvodás korosztályban hazánk 79 százalékos teljesítménnyel az uniós középmezőny részének tekinthető.
